Frady Endre

Halat etetne ma Vid, ám
Hangulata nem épp vidám.
Kérdésére: „Kell halkaja?”
Csend felel csak, túl halk a „Ja!”

Semmi válasz nem is hallik,
Néma halszáj (feji hal lik)
Annyit se tátog, hogy mek-mek!
Csend a lelke minden hekknek…

„Mek-mek?! Ó, hogy a horgászok védőszentje ütlegelné egy keményfa ladikkal ennek a mindenbe belekotnyeleskedő zugfirkásznak a nagy buta fejét! Hát nem tudja maga költőtönk, hogy a hekk nem mekeg, mert nem kecskebéka, hanem sült hal?! Maga nem jó semmire se! Legfeljebb cápa csalinak!” /Damil Dünnyő, polgármester és orvhorgász/

„Jaj, költő úr, maga összezavar mindent! Halkaján én nem a halnak adandó ételt értettem, hanem a saját halételemet! Amúgy, azért voltam haragos, mint az állat, mert a sült hekkem beleesett az akváriumba és amikor benyúltam érte, hogy kivegyem, egy kecskepiranha lesből támadva leharapta az alkaromat! Muszáj voltam letépni a fejét!” /Vad Vid, cápaszelídítő/

„Te szerencsétlen, hányszor mondtam, hogy egyrészt munka közben ne zabálj, másrészt, hogy sose nyúlj be az akváriumba gyémántbetétes azbesztkesztyű nélkül?! Letépjem a felkarodat is, te kripli?!” /Vad Vidné Vídia Vendetta, antiszociális munkás és női ketrecharc válogatott kerettag/

„Mindenkitől elnézést kérek a Csend című verspályázat elhamarkodott kiírásáért! Ígérem, többet nem fog előfordulni! Valahol számíthattam volna rá, hogy Frady Endre még egy ilyen meghitt cím alatt is fullba fogja nyomni a kretént…” /Líra Lajos, verspályázati szakreferens/

„Költőnk, a "Soha ne Vid túlzásba!" alapelv nem-ismerője, cunamimintás pizsamájában vad hekkerként csapott le a rutintalan pályázatkiírásból eredő gyanútlan lehetőségre. Ki is hozott belőle mindent, amit Tőle már elvár a trollszakma. Senki nem mészárol le egy meghitt pillanatot ennyire erőfeszítés nélkül. És, Polgártársak, van ott még bőven ahonnan ez jött...” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez eddig a best of Jujjjj. Székrekedésnél nincs ennyi erőlködés mint itt az összes rímmel. A költő múzsát végleg és visszavonhatatlanul eltanácsolják az biztos, mehet péknek. Szavakkal való kegyetlen bánásmód eme foka már Guantanamóba se való fájdalmat okoz...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Az önnön csendjébe befelé ordító művészt nem kötik gúzsba azok az idejétmúlt irodalmi szabályok, amelyek béklyóként szegzik röghöz a Frady Endrén kívüli költők mindegyikét. Az abszurdba hajló világlátás Leonardo da Vincije, a szőrén megült gondolatbukfencek Edson Arantes do Nascimentoja, a nemzet Frady Endréje szökkenő halcsobbanásokkal halad a tragédiába hajló vég csak nála giccstelen naplementéje felé, miközben mályvaszínű koboldsikolyként ránt ki hamis békénkből a csend.” /Csendes Donné Zaj Zója, az Ezer Sebből Vers c. irodalmi hetilap rovatvezetője/

„Pelé, ha kérhetném, csak egyszerűen Pelé! Az én koromban azt a hosszú Nasci izét nem tudom már megjegyezni!” /Edson Arantes do Nascimento alias Pelé, háromszoros világbajnok brazil futballista/

„Ha Nostradamus jóslatai között találnának egy olyat, amely arra vonatkozna, hogy én soha többé nem fogok Frady Endre verseket olvasni, esküszöm, hogy nem követnék el harakirit! Jelentem, a világirodalom hajója Frady Endrének ütközött és elsüllyedt! Anyám szerint Frady Endrének agyára ment a hőség, de szerintem neki nincs is agya, csak valami iszamós betűzacskója, ami napi rendszerességgel ökölbe szorul és kínrímeket levedzik! Gusztustalan!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban nagy a csend, amióta én vagyok a csendőr. Azóta még a zaj is lábujjhegyen jár és a kecskebékák sem mekegnek, hanem csak mutogatnak.” /Chuck Norris/

Éhes Róbert Gida hóban
Sétál messzi Idahóban.
Vele ballag Micimackó
S a lóképű Pici Lackó,
Kinél vannak kese halak.
Hű, de furcsa mesealak!

Üres hassal mendegélnek,
(Csoda, hogy még mindig élnek!)
Ám felmordul Micimackó:
- Hé, lóarcú Pici Lackó,
Adj ennem pár kese halat,
Vagy megrúglak vese alatt!

- Hát ez sajnos lehetetlen,
Van, amelyik ehetetlen;
Ne faljad fel mindahányat,
Egy hal – neve Linda – hányat!
Bélbajt nem Jim, nem Tom ellik;
Linda, de őt nemtom mellik…

Vesén rúgja Micimackó,
Hóba puffan Pici Lackó,
Szétszáll a sok hala sréhen,
S mind maradnak vala éhen.
Hóba fagy sok kese hal ott…
Oszoljunk, e mese halott!

„Emese hal ott?! De hát én se nem vagyok hal, se nem vagyok ott! Ki hallott már ilyet?!” /BB Emese, kreatív banki munkatárs/

„Köszönjük Emese! A Budapest Banknak nincs szüksége olyan munkatársakra, akik képtelenek fagyott halsorok között olvasni.” /Pénzes Paktony, marketing igazgató/

„Íiiiiiiii…ja! (sikítás, klumpa le, fejrúgás) Na, költő úr, legközelebb megtanulja, hogy én nem fagyott hal vagyok, hanem karatélyos rendőrnő!” /Veszprémi Linda, karatélyos rendőrnő/

„Mea klumpa, mea maxima klumpa! Hamuban sült fapapucsot szórok a fejemre, rendőrnő úr, csak ne sikítson akkorát a következő agyba-főbe rúgás előtt, mert rám tör a migrén! Hééé, egy halnak mióta van lába?!” /Frady Endre, fejberúgott költőgigász/

„A fele egész jó, halad a sztori és hirtelen jön a fal megállíthatatlanul. ellik-mellik???? Neee, ez a minden idők legrosszabb rímpárja verseny különdíjasa lenne. Ütős lett...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Bár én csak egy csekély értelmű medvebocs vagyok, azért még meg tudom különböztetni a mézet a nyers haltól. Utóbbit sosem ennék! Hoppá, egy bokor! Na, mi van rajta? ÁÁ Málna!” /Micimackó/

Nem Á.Á. Málna, hanem A.A. Milne, ha szabadna kérnem, bár tőled ezt is elfogadom, kedves csekély értelmű medvebocsom! Végül is én írtalak ilyennek. Frady Endrét viszont beperelem plágium és irodalmi terrorizmus vádjával!” /A. A. Milne, a Micimackó c. könyv írója/

„Csak a legnagyobb költők tudnak egy bugyuta gyerekmese szereplőből kőkemény hús-vér akcióhőst faragni; Micimackó a szemünk láttára válik már-már majdnem Chuck Norrisszá. Az ’Éljünk túl mindent, amíg végül meg nem halunk!’ fatalista alapelv lírába fagyasztása és a ’Halál, ami mögött egy hal áll’ abszurd banalitása megkerülhetetlen kortárs alapművé heroizálja Frady Endre már életében halhatatlan életművének ezt a legújabb csiszolt gyémántját. A költőnek a piedesztálon, e költeménynek pedig folyamatosan a kezünk ügyében kell lennie!” /Aranyhal Adolfné Metál Motolla, a Ritkán Rikkantó Rímszerkezetek c. szépirodalmi portál főadminisztrátora/

„Micimackóból már-már majdnem Chuck Norris, mi?! Na, figyelj, te halálraítélt! Ha én valakit vesén rúgok, akkor az nem a hóba száll, hanem valamelyik távoli naprendszerbe! Így!” /Chuck Norris/

„Motollaaaaaa!!! Héééé!!! Miért hagytál el engem és a Naprendszert?! Már nem szeretsz?!” /Aranyhal Adolf, kisállat kereskedő/

„Na, ez az a pont, amikor a kritikus puszta önvédelemből önmagát és az anyját felpakolva elmenekül nyaralni és a tudatosan lekapcsolt agyából kiiktatja a Frady Endrét és egyéb szellemi kórokozókat tartalmazó külvilágot. A fő különbség Frady Endre és énköztem, hogy én kikapcsolt aggyal nyaralni szoktam, ő viszont verset írni. Anyám, ne hozd a tévéműsort! Ahová megyünk, ott okafogyott!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Honi futballundorra
Magyarázat: Andorra.

Győz a sok-sok amatőr
Szakács s banki kamat őr,
Mérnök s taxis hiéna,
Kinek nappal fején a
Helyi sofőr kalap áll,
S meccsen minket kalapál.
Bányász játszik centerbe,
S így is vernek kenterbe.
E vereség mar kába
Lelkünkbe s nép markába
Köpve bosszú miliőt
Áhít, míg pár milliót
Kap sok magyar falábú…
Temet maga alá bú!

Csapat vébét selejtez,
S legyintek csak: Selejt ez!

„Költőnk elszámolt tizenegyig. Ezerszer. Aztán mégis megírta "Ki tiltja meg, hogy elmondjam mi bántott?!" versét. Nehéz nem érteni mit akar, nehéz vitatkozni vele. Kivételesen. Van az a düh.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Istenem ez olyan bűn rossz lett, hogy felér a történelmi vereséggel is. Méltó mű… Atya ég, ennél még Eppel is jobbat költene a nagy álldogálása közepette. Jót tenne ha helyet cserélne a falábúakkal költő sporttárs: náluk rosszabb már nem lehet és ők se írnának rettenetesebbet…” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Szégyen és gyalázat! Nevezzenek ki engem szövetségi kapitánynak és egy év alatt tönkre… ööö… helyre teszem a magyar futballt. Én már életemben Urbán Legenda vagyok!” /Urbán Flórián, állástalan futballedző/

„MAGYARORSZÁG ERŐS ÉS BÜSZKE EURÓPAI ORSZÁG” /nagy kék óriásplakát/

„Köszönjük Magyarország a nem várt történelmi sikert! Sose gondoltam volna, hogy nyerünk egy olyan erős és büszke európai ország ellen, ahol több a stadion, mint nálunk a játékos. Andorra jobban teljesít!” /Antoni Martí, andorrai miniszterelnök/

„Már megbocsásson a világ, de az a vereség megbocsájthatatlan, úgyhogy bocsássanak meg, de nem nyilatkozom!” /Bernd Storck, szövetségi kapitány/

„Ugyan már, Bernd, ugyan már! Fogsz te nyilatkozni! Van az a pénz és van az a kopasz nemzeti fiatalokból álló érvrendszer, hogy fogjál…” /Csányi Sándor, MLSZ elnök/

„Na, gyerekek, hát így ír egy népszerű költő egy népszerűtlen témáról egy népművelő verset! Frady Endre édesbús lelkét belemártotta egy szégyenteljes szenvedelembe és önnön tehetségén átpasszírozva kiadta magából a velőtrázó végeredményt. Mivel a téma Andorra, így tarkabarka rímei hajaznak Gábor Andorra. Jövő héten kikérdezem.” /Andorrai Alfonzné Jajlila Jolán, a Tufa Atanáz Kiegészítő Szakközép Iskola (TAKSZI) magyartanára és a Meghúzott Nadrágszíj együttes szövegírója/

„Anyámmal fogadtunk, hogy Frady Endre szó nélkül hagyja-e az andorrai meccset. Mindketten nyertünk, de bár vesztettünk volna! Nem tudom, mi a borzalmasabb, a vereség, vagy ez a róla írt hitványság?! A kettő együtt abszolút alkalmas a köznyugalom felkavarására! Nem lehetne ezt a megátalkodott diliházszökevényt megtépett válogatott mezbe öltöztetve a szurkolók elé vetni, majd a kannibáloknak exportált Frady Endre lincshús konzervvel helyrebillenteni az államháztartási hiányt?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szítja a szittya közhangulatot, zugköltőcske?! Hergeli a fodbalista tömegeket?! Na, hajoljon csak bele a jobbegyenesembe! Úgy! Most pedig elmegyünk a zeneterembe és megtanítom kesztyűben dudálni!” /Csávás Kálmán felkarnagy, az Embereket Lázító Veszélyes Elemeket Rendszabályozó Őrezred (ELVERŐ) arcfelismerhetetlenítője/

„Edzés közben gyakran futottam Andorra felé, de sosem léptem bele, mert mindig átugrottam rajta.” /Chuck Norris/

Kis Attika tető szélén
Állt. Azóta megnőtt,
És a bősz hun sereg élén
Gyilkol férfit meg nőt.

Nem észleltük Attikába’
Későbbi nagy vezért,
Most meg, hogy nagy Atti kába,
Zokogunk mi ezért.

Eleredt az orra vére,
Népe érte remeg.
Holnapot meg vajha ér-e,
Vagy de meghal, de meg?

Attiból holt Attila lett,
Sírhelye is kétes.
Gyásztáncot lejt őshun balett,
S birodalma szétes…

„Attika: épületek homlokzatát díszítő függőleges fal, melyet a főpárkány felett helyeznek el, így részben takarja a tetőt is.” /Idegen Szavak Gyűjteménye/

„Értem én, költő úr, hogy humoros próbált lenni azzal, hogy összekeverte az építészeti szakkifejezést a hun hadvezér gyerekkori becenevével, de ebből nem vers lett, hanem egy anakronizmusokkal terhelt képzavarköteg. NEM ENG.!” /Suberda Simon, a Nemzetietlen Alkotókat Gyehennára Kiutasító Országos Köznevelési Intézet (NAGYKOKI) cenzora/

„Hú, ez de bűn rossz lett. Fájt olvasni is. Egy komolyabb terrortámadással felért, Soros pénzelte bomlasztás. JÁJJJJJ....” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Reál úr, bomlasztani bomlasztok ugyan itt-ott egy-két diktatúrának látszó tárgyat, de ilyen kegyetlen szellemi terrort még én sem mernék pénzelni. Frady Endre mögött nem háttérhatalom áll, hanem a saját sötétsége.” /Soros György, amerikai nyugdíjas/

„Mi ez az álságos kivagyiság, ez a palackból kiengedett poétikai szellentés?! Anyám vérnyomására esküszöm, hogy ennél primitívebb és szánalmasabb verset még sosem írt senki és valószínűleg nem is fog! Ez csak ennek a leláncolt elméjű Frady Endrének sikerülhetett és neki is csak egyetlen egyszer! Ezt már ő sem lesz képes soha alulmúlni! Ennél jobban már ő sem tud többé szétesni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az ilyenkor szokásos ’Mit gondolt a költő?’ kérdés egy ennyire szabadon asszociáló mű esetében már nem teendő fel. Itt olyan mélységek és magasságok – az épület tetei attika és a hármas koporsóban a folyó mélyére süllyesztett Attila – kócolódnak egybe, ami csak egy illuminált állapotban össze-vissza kapcsolgatott tévé előtti félálom esetén jöhetnek létre pszichedelikus rémlátomás – közismertebb nevén: ihlet – formájában. Az attikáról gondolatban le-, majd a hun birodalommal együtt szanaszét eső poéta ismét hozzájárult ahhoz, hogy a világirodalom ne egy unalmasan kiszámítható állóvíz legyen.” /Agyvihar Atanázné Cunami Cecília, a Höccenmöccen Alfonz Klónozott Atommagot Penetrációval Emulgeáló Szakközép Iskola (HAKAPESZI) magyartanára és kendermag díler/

„Heeej, ha feltámadhatnék és találkozhatnék ezzel a fattyú költővel a csatamezőn! Úgy kitapostatnám a lovammal, hogy beterítené az egész Duna-Tisza közét! Isten ostoraként megmutatnám ennek a kerge igricnek, hogy kiről írjon felségsértő klapanciákat!” /Attila, a hun/

„Magamra esküszöm – így szólok Én, a Vagyok – hogy a fegyvereimet orrvérzésben elpusztult földi halandó egyedeknél tartósabb anyagból készítem, így fent nevezett illető sosem volt az én ostorom. Ez csak egy városi legenda.” /az ÚR/

„Szólított valaki? Nem érek rá, épp történeteket színezek és tényeket helyettesítek kiforgatott szavakkal!” /Városi Legenda, pletykafészek és propagandaminiszter/

„Az a pökhendi hun tényleg orrvérzésben halt meg. Miután lefejeltem.” /Chuck Norris/

Lassan megszürkült az élet,
Reménysugár semmivé lett,
Lényegből vált lényegtelen
S jövőtlenedett a jelen.

Irreállá lett a reál,
Éreztem, a szívem leáll,
S létezésem fagyott telén
Haldoklottam jégszívvel én.

Elszállt majdnem negyvenöt tél,
Ám hirtelen felém jöttél…
S szívem immár újra dobban,
Lüktet bennem egyre jobban!

Dübörög bennem a lélek,
Újjászületetten élek!
Meggyógyítottál te bátor
Csehszlovák defibrillátor!

„A költő csattanós, sőt kiütős választ ad a megfogalmazhatatlansága miatt soha fel nem tett kérdésre, ami még előttünk is homályba burkolózik. A párhuzamos síkon kibontakozó dráma szürkén hömpölyög a teljes reménytelenségtől az önfeledt katarzis felé. A csehszlovák defibrillátor a költőnek a gyermekkori legvidámabb barakkba történő visszavágyódásának hrabali szimbóluma. Hej, amikor még krumplileves volt a krumplileves és mi is ehettünk belőle!” /Éhkopp Koppányné Vékony Vendetta, a Nyírtyuhajosi Űrhajósképző Gimnázium (NYŰG) magyartanára és a helyi Kisbüdös Kajálda krumplihámozója/

„Több olvasásra (már akinek ilyen önkínzó késztetése lenne) egyre rejtettebb értelmezéseket is bele lehet magyarázni, nem is rossz. De mi a tömör lényeg?: 45 évesen a költő beleesett egy fagyos tóba és újra kellett éleszteni. Hummerrel nem lehet korcsolyázni!!!” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Endre! Mennyit vártunk a megkomolyodásodra! Így aztán, sorstársak, az elkövetkező 50 évben se türelmetlenkedjünk! A reálból már a szürreálba tartunk, de néha jön majd egy ilyen majdnemvalami, csak hogy soha, soha ne adjuk fel.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem kell aggódni, az életközépi válságomon már évekkel ezelőtt túljutottam! Mindössze arról van szó, hogy írni akartam egy verset, aminek az utolsó szava a defibrillátor. Így sikerült...” /Frady Endre, költőgigász/

„Egy harmatgyenge poénért elvesztegetni három és fél versszakot?! Népgazdaságunk nem engedhet meg ilyen pazarlást! Költő úr, önt a szorgos népünk által rám ruházott karhatalmamnál fogva teljes vagyonelkobzásra és nyilvános nyelvtörésre ítélem! Fellebbezni minden tavaszi óraállításkor hajnali kettő és három között lehet személyesen a horizonton.” /Csávás Kálmán főtörzsőrnagy, a Közvagyon Elherdálóit Fegyelmező Egyesület (KEFE) inzultációs főparancsnoka/

„Mi, brit tudósok kimutattuk, hogy az úgynevezett Midlife Crisis, azaz az Életközépi Válság egyetlen ellenszere az idő. Türelmesen ki kell várni, hogy hipp-hopp megöregszünk és nem csak az életközépi válság, de maga az élet is megszűnik. Mottónk: Az élet nehéz és azután meghalunk! Crype diem! - Sírj a mának!” /Dr. Jimbeam Pumpkinhead, a British University of Technological Association (BUTA) öregedés kutatója/

„Amióta Csehszlovákia kettészakadt és a defit Prágában, a brillátort pedig Pozsonyban gyártják, nehezebb lett mind a beszerzés, mind az összeszerelés. Gyakorlatilag megfizethetetlen. Így a magyar egészségügyben átálltunk a mázsás pofonokkal történő újraélesztésre. Kevésbé hatékony, de olcsóbb.” /Dr. Sziréna Szilárd, mentőorvos és félprofi bokszoló/

„Nagy szerencse, hogy anyámnak van egy békebeli csehszlovák defibrillátora és használni is tudja, így amikor az irreállá lett reálnál lefordultam a székemről, újjá tudott éleszteni! Nem az a fő baj, hogy én az eszméletemet, a Juve pedig a BL-döntőt veszítette el, hanem az, hogy Frady Endre a maradék önkontrollját is, így ez a fékevesztett tűzifapoéta elszabadult Molotov koktélként pusztít maga körül mindent, amit az emberiség a hosszú történelme során költészetnek szeretett nevezni! Emberek, állítsuk meg Frady Endrét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Igen, irreállá lett a Real! Duplázva megnyertük a BL-t, megdöntöttünk minden rekordot, én lettem a gólkirály és még a bezselézett séróm se kócolódott össze az ünneplés során! Reszkess Messi, enyém lesz az aranylabda! Mert megérdemlem” /Cristiano Ronaldo, a L'Oréál Madrid piperkőc gólzsákja/

„Éltem, élek, élni fogok. Az örök életem végtelen, a végtelennek pedig nincsen felezőpontja. Se életközép, se válság. Sajnálom ezeket a földi halandókat, hogy mennyi marhasággal kell foglalkozniuk!” /Chuck Norris/

Készül már a vetrece,
Üres a nyúl ketrece.
Tokányszerű tapsi fül
Elé testes hapsi ül.

Kezében a kanala,
S dudorászik: „Salala!
Pocikám, a degeszem
Örül, ha ezt megeszem!”

Amit megesz, kiokád,
Otthon csordul ki jó kád.
Vetrecében ISO nyúl
Nagy gyomrosnak bizonyul.

Éttermekben tarha nincs,
S mert itthon a marha kincs,
Nyúlból főtt a vetrece,
S vakbelekben lett rece.

„Ne marhuljon, költő úr, hanem vegye fel a nyúlcipőt és iszkoljon, mert bottal ütöm nyomban! Hát nem tudja, hogy a nyúlhús drágább, mint a marhahús?! Az csinál nyúlból vetrecét, aki keveri a gasztronómiát a Castro fóbiával! A csecsen Che Guevara fenyegesse meg az ilyen dilettáns firkászokat, akik összekeverik a szak ácsot a szakáccsal, a Szekut meg a fakúttal! Idióta!” /Csömörédi Csubakka, a székelyföldi Medveharapó Csárda főszakácsa/

„Mi minden fakút minden csöbrét bepoloskáztuk, úgyhogy most vagy lebuktunk, vagy csak véletlen a szóvicc és akkor továbbra is áskálódhatunk! Ezt a Csömörédi Csubakkát pedig vagy beszervezzük, vagy kiiktatjuk egy radioaktívan mérgezett nyúlvetrecével!” /Irgumburgumeanu Kukurescu, a Securitate máig harcoló földalatti szervezetének tartótiszt helyettese/

„Na, költő úr, mérget vehet rá, hogy bepereljük hitelrontásért! Egy általunk ISO minőségtanúsítványt szerzett házinyúl sosem okoz emésztési panaszokat! Savanyú vetrecében pedig olyan ízletes, hogy egy finnyás favágó is megnyalja utána mind a három ujját! Ön ellen a legeslegjobb ügyvédeket fogjuk felfogadni! Tehetjük, mert mi minden audit árából vehetünk egy új Audit!” /Kákacsomóssy Kond, ISO auditor és amatőr orvhorgász/

„Egy nyúl rágta salátalevél szokott olyan recés lenni, mint a magamból ma délután kioperált vakbelem. Lehet, hogy ebédre nem kellett volna nyúlvetrecét ennem sünpörkölttel? A süntű mindenesetre nem volt haszontalan, mert azzal varrtam be a sebet, ugyanis a 7-es buszon nem volt nálam a teljes orvosi készletem.” /Dr. Vagdaló Vendel, közkórházi sebész és másodállású cirkuszi fakír/

„Még szerencse, hogy mi itt a Kisbigben színtiszta marhahúsból készítjük a savanyú vetrecét! Ezt eleddig egyetlen vendégünk sem hányta még a szemünkre!” /Mr. Kisbig, főséf/

„Hurrá, ma savanyú vetrece lesz kagylótésztával a Kisbigben! Gyerünk!” /Frady Endre, éhes költőgigász/

„Költőnk ismét a tőle megszokott érzékenységgel nyúlt a témához. A témaválasztás szofisztikált algoritmusának vázlata: 1. ehető? igen → jöhet, nem → 2. befér a sportrovatba, az időjárás jelentésbe, vagy a napi politikába? igen → jöhet, nem → 3. de legalább rímel valamire, amihez nehezen köthető? igen → jöhet, nem → 4. nincs lehetetlen, csak tehetetlen! → jöhet.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Megtáltosodott ez a múzsa, ez már egy 3-as. Chuck Norris tud marha vetrecét csinálni! (nyúlból és bármiből is).” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jól látod a helyzetet, reálka. Én szalonnából is tudok kutyát csinálni. Meg marhavetrecéből nyulat. Nyulat is!” /Chuck Norris/

„Na, gyerekek, ha egy verstől ugyanúgy hánytok, mint a menzai kajától, akkor az a vers hat. Ettől költészet. Frady Endre a gyomorforgató katarzis okozás koronázatlan királya! Na, most mossátok fel az osztálytermet, utána Tolsztoj röpdolgozat!” /Vetrecei Vidorné Kontyosi Kólika, középiskolai magyartanár és megélhetési gasztroblogger/

„Nincsen ingyen ebéd, csak olcsó nyúl, aminek híg a leve! Mi ősmagyarok, akik a Vetrece… ööö… Vereckei hágón jöttünk be, jogunk van ahhoz, hogy a nyereg alatt puhított marhatokány legyen nyereg alatt puhított marhatokány! Szavazz ránk, és még az unokád is ezt fogja rágni!” /Visszanyilazó Vazul, az Egyesült Leopárdbőrös Lovasok Országos Pártja (ELLOP) főgyulája/

„Mi ez a megye hármas kiesőhelyen totálisan reménytelenül vergődő szógejzír?! Mi ez a tudatmódosult létrombolás?! Mi ez a borjú bécsit is nyúlkarajból hamisítani vágyás?! De mi más is várható egy Frady Endrétől, akinek már az óvodában is a sárga földig felszántott és sóval behintett Parnasszus volt a jele! Anyámat visszamenőleges hatállyal eltiltottam attól, hogy ebben a visszataszító rímpocsolyában tapicskoljon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Éjszaka egy szőrös dögrém
Kiitta a pöttyös bögrém,
S nem maradt, csak zéró kólám!
Jól kiszúrt velem, de jól ám!

Elvesztettem fejemet én,
S rátámadtam: „Megállj kretén!”
Ám az arcán lévő sörte
Rüsztjeimet péppé törte.

Ezután e baljós barom
Kiszaggatta mindkét karom,
S abból nuncsakukat gyártott,
Így csinálva még több kárt ott.

Elfutni mert nem nagy érdem,
Köldökébe rúgott térdem,
Ám érvén a kockahasat,
Térdkalácsom kettéhasadt…

Ágyban fekve ébredezek,
Simogatnak gyöngéd kezek…
Álmodtam csak! s szólok bután:
„Izomláz ez foci után!”

„Újabb érzékletes mű, kiválóan alkalmas az elkövető által átélt megpróbáltatások olvasókon való tesztelésére. A következményes agyficamból lábadozó olvasótábor kérését tolmácsolva: Endre, a jövőben utólag verselés helyett előtte melegíts be!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem fájt olvasni (ez is egy mérce), bár nem túl magas, de megugrotta a költő. Az OKJ-s múzsaképző már-már idegösszeroppanást kapott diákja végre diadalittasan felkiált, IGENNNNNN egy kegyelem 2-es alá. Nem hiába volt ez a 125. UV , csak sikerült...(Azóta is imádkozik: "Ó Uram KÉRLEK csak ne őt kapjam a következő félévre mert felkötöm magam"...)” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Látja-látja, költő úr, a maga satnya izomzata fölött is elszállt már az idő vasfoga! Mivel a látása is romlik, így sportolási célzattal önnek inkább a vaksakkot javasolnám. Bár attól meg agyláza lenne, úgyhogy a hajlott korára való tekintettel maradjon csak meg az ülve nyomásnál! Két púpozott és egy csapott bilivel már korosztályos világbajnok lehet!” /Bicepsz Botond, a Bizánci Kapubeverő Viadalok (BKV) szervezője és sportágválasztó szakember/

„Poéta polgártárs, maga rémálmában hirtelen felindulásból leszorított lábfejjel pofán rúgott egy szomjas jetit?! Ha álmában ilyen erőszakos, akkor milyen lehet ébren?! Mivel minden, amit mondott, felhasználható maga ellen, így visszamenőleges hatállyal letartóztatom! Na, kelljen fel a betegágyáról és járjon! Eeegy-ketőőő, eeegy-ketőőő…” /Csávás Kálmán kőnagy, az Álmukban Felettébb Agresszív Csírákat Alaposan Lenevelő Ópusztaszeri Kaszárnya (ÁFACSALÓK) főparancsnoka/

„Frady Endre freudi elszólása lírailag képezi le a fizikai állapot holdkóros mélylélektani elváltozásait, valamint az álomvilág rettenetlírában foganatosított öngyógyító hatásmechanizmusát. A vegytisztán gördülő páros rímek úthengerként préselik ki a költő én-tudatának önmérgező salakanyag leveit. A fittből futball fétissé deheroizálódó főhős önnön való világára való ráébredése a kortárs irodalom eddigi leglokálisabb szingularitását abszolválja. A jövő álomfejtőinek és haladó futurológusoknak kötelező olvasmány!” /Koboldsikoly Kenézné Jajlila Jolán, a Katartikus Krízispoézis c. versportál belbecsszerkesztője/

„Mi ez a vérforraló aberráltság?! Mi ez a sötét semmirekellőség?! Miért kell a költőimitátor lelkének legbűzhödtebb bugyraiba beleszagolnunk?! Az ószövetségi időkben egy jobb próféta egy ilyen versért rögvest ráparancsolt volna a legközelebbi hegyre, hogy szakadjon ki a földből és essen rá a költőre! Én csak anyámnak parancsolom meg, hogy szakadjon el a monitortól és essen a vers hatósugarán kívülre, amíg én felrobbantom a wifis routert! Üssed, üssed Frady Endrét, lehetőleg mama, még! Mama! Üsd a Fradyt, ne siránkozz, ne szisszenj minden kis rímpárhoz!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Na, mi van költő úr, a kis éji teremfoci után úgy beborsodizott a nap végén, hogy Chuck Norris-szal álmodott, aki az élet zabos oldala?! De nem is ez a fő baj, hanem az, hogy ezt meg is verselte! NEM ENG.!” /Stempli Stöbénc, a Magyar Állami Kiadó (MÁK) főcenzora/

„Ha velem álmodott volna, már nem élne! Az én arcszőrömtől nem csak a lábfeje tört volna ripityára, hanem még a szomszéd tehene is!” /Chuck Norris/

Vitamint vennék én be, ám
Se Cém, se Bém, se Dém, se Ám,
Csak az üres hárfateám!

Nincsen vitaminom sajna,
Még egy darab Made in China
Tablettám se! Nagy a baj, na!

Legyengülök, meg is halok,
Zengenek a gyászos dalok,
S kocsin húznak sírhoz a lók.

Gödrömből hallom a kinti
Síró tömeg egymást inti:
„Egyetek sok vitamint ti!”

„Tanárnő, kérem! Ha a költő már a harmadik versszakban meghalt, akkor hogyan írhatta meg a negyediket? Lehet, hogy mégis van élet a halál után?” /Szimpla Szotyola, a Dartanyan Özséb Gimnázium és Vaskohó Építő Szakközépiskola (DÖGVÉSZ) érettségiző tanulója/

„Jaj, ne legyél már ennyire földhözdagadt, Szotyola fiam, inkább emelkedj a vers horizontja fölé és a zenitről csodálkozz rá a bokorrímekre! Frady Endrét nem szó szerint kell érteni, hanem a bensőnkben megpendülő lelki húrjainkkal rá kell hangolódnunk a mélylírájára és feloldódni a nagy közös rezgéstartományban! A hájadon kívül nem remeg benned semmi, Szotyola fiam, nem érzed a rezonanciát? Nem?! Azt hiszem, az irodalmi hiánybetegséged miatt vagy te ilyen költészeti nadírpók! Ülj le, egyes! Alá!” /Benhúr Béláné Szinkron Szidónia, gimnáziumi magyartanár és betanított hárfatea filterező/

„Kicsit elvakított a futurorealizmus intelligens xenon fényszórója, és erre jutottam:
Nincs lényegibb vita, mint,
Hogy végy be több vitamint?
Jó munkásőr, toljad be,
Gyorsan a szervezetbe!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mivan-mivan? Mészáros Lőrinc vett egy gyógyszergyárat és ehhez kell a vevő??? Vagy egy Soros pénzelte vírus van a vitaminban? Jön a TEK...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Nem jövünk reál polgártárs! Attól, hogy gyorsan mozgó feketeruhás tömeget lát, még nem biztos, hogy a TEK jön. Az is lehet, hogy egy elszabadult ló vontatta halottaskocsi után sprintel az illetékes gyászmenet.” /Retek Rátold, a Tenorista Elhallgattató Különítmény (TEK) szóvivője/

„Ugye-ugye, amikor állandóan tokaszalonnát zabálunk tejszínhabbal és cukrozott csokiszörpöt iszunk hozzá koleszterines szívószállal, akkor jön a magas testzsír-index, az összepréselt origó, az egekig szökő szisztolés vérnyomás, az érelmeszesedés, a köszvény és a hiánybetegségek, mint a skorbut és a légszomj, oszt’ egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy széltében már bele sem férünk a TB által támogatott szabványkoporsóba! Önmérséklet helyett önzés? Önfegyelem helyett önimádat? Ön dönt!” /Dr. Csontvázi Csíra, a Buggyanó Redőket Fogyasztó Klinika (BRFK) főorvosa/

„Frady Endre, a magyar költészet sötét oldala a messze földön hírhedt antitalentumával addig gyúrta az agycsökevényéből kiszivárgó antianyagot, amíg antivers nem lett belőle. Ez a pállott klapancia úgy telebüdösítette a lakást, hogy akkora kereszthuzatot kellett csináljak, ami kifújta anyámat a kertbe, úgyhogy megyek is megkeresni, mielőtt túlságosan sokat hallana a szomszédék ablakából folyton kiharsogó Mária rádióból! Még a végén szétosztja a nyugdíját a szegények között és majd én tankolhatom folyton tele az NDK benzinmotoros hallókészülékét! Esküszöm, hogy 2018-ban arra a pártra fogok szavazni, amelyik megígéri, hogy egy irodalmi Trianon keretében Frady Endre 2/3-át a határon túlra csatolja!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha nem eszem elég vitamint, akkor nyomorultul elpusztulnak.” /Chuck Norris/

- H’rrá, nyaralni fog’nk! Jan’ár, febr’ár, itt a nyár! - ordította fiszt’lás fejhangon F’r’lyás H’ba, t’ravezető.
- H’ha, H’ba! Egy kicsin f’rcsán ejted a szavakat! – kiáltotta meglepődve Gya’r Gy’la, t’ravezető helyettes.
- Br’mm-br’mm! – b’jt elő a bokorból egy d’rva tekintetű álmos medve.
- F’ss’nk! – üvöltötte bor’látóan a t’ravezető és ijedten eldobta a medveölő h’sángját.
- Cs’nya medve, h’zzál innen! – sikította a t’ravezető helyettes fel’gorva egy d’s lomb’ fára.
- Br’mm-br’mm! – követte őket továbbra is az egyre bor’sabb kinézetű vadállat, mert nem értette, mit akarnak a t’dtára adni.
- Eszembe j’tott, hogy mi a baj! – lihegte F’r’lyás H’ba a szomszéd fán – Elveszítettük az ’ betűt és így nem t’dj’k kifejezni mag’nkat! Emiatt aztán ez a s’lyos csapás’ r’t állat nem érti meg, hogy mit mond’nk neki!
- Szerintem nem elveszítettük, hanem ellopták, vagy elprivatizálták az ’ betűt a cs’nya b’dapesti oligarchák! – m’tatott a m’tató’jjával vádlón a távoli főváros felé Gya’r Gy’la.
- ’ndorodom a b’dapesti oligarcháktól! – f’jtatott a főnöke les’jtó arckifejezéssel.
- Szerintem menjünk és keressük meg az ellopott ’ betűk rejtekhelyét! – s’ttogta fennhangon a helyettes – Biztosan t’l van az erdőn!
- Hát, ha t’l van, akkor ideje ind’ln’nk! Gyerünk! – adta ki a parancsot az, akinek a feladata volt a parancsok kiadása.
No, le’grottak a d’s lomb’ fákról és gyorsan elind’ltak kifelé az erdőből. Ám ezt amilyen hirtelen tették, ’gyanolyan rossz’l, mert a medve elő’grott a bozótból és egyben lenyelte mindkettőjüket.
Ezt hívják a mesékben igazi pór’ljárásnak, ám itt hirtelen valami történt. A t’ravezető és a helyettese megakadtak a falánk medve torkán, aki cs’klani és öklendezni kezdett, majd visszaköhögte a tetőtől talpig nyálas t’ravezetőt és a talán még nála is nyálasabb helyettesét. Már majdnem jobban lett, amikor váratlan’l összegörnyedt és hányni kezdett. Hát, ’ramfia, nem kiokádta ez a szerencsétlen a lenyelt rövid u és hosszú ú betűket, méghozzá mindet?! Rögtön jobban is lett tőle!
- Brumm-brumm! – sóhajtotta megkönnyebbülten Suhajda Suviksz szabadúszó színművész, majd a jelmezként használt medvebundát az u, U, ú és Ú betűkkel telehányt tisztáson hagyva szélvész gyorsan elbicegett.
- Bunda! Bunda! – skandálta nyálasan, de felszabadulva a két túlélő, mire a Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága fejenként félmillió forintra büntette őket csoportosan elkövetett sportszerűtlen magatartásért.
- Juj! Ne már! – ordította Furulyás Huba, majd az íziben meglelt medveölő husángjával dühödten ütlegelni kezdte a szanaszét heverő ú betűket.
- Eddig ú-t keresők voltunk, innentől ú-t törők leszünk? – kérdezte meglepetten Gyaur Gyula, majd vállat vonva ő is beszállt a főnöke mellé csapkodni.
- Köszönöm, Gyula! Rád is igaz a mondás, hogy az ú-t törő, ahol tud, segít!
Sajnos addig-addig bántalmazták szegény u, U, ú és Ú betűket, hogy estére az összes ’-t összez’zták és így most mi mindnyájan ’jra ’-t keresők lettünk.
Ha a betűket mind össze nem z’zták volna, a mi ’-t keresésünk tovább már nem tartott volna.
Itt a vége, f’ss el véle! ’ttalan ’takon…

Könnyed nyári kaland, ó,
Melyre én most török,
Amitől egy halandó
Úgy érzi, hogy örök.

Önmagamat jegelem,
S amíg nem jön restart,
S finanszíroz Cetelem,
Szobor leszek: test art.

Ám a nyár az hőguta
Most is, miként régen.
Bank sajnos nem kőbuta,
S kiolvaszttat: végem!

„Kérem, én ártatlan vagyok, mint a ma szünetelt ártány! Mit tehetek én arról, hogy egy irodalmi honlap Nyári kaland címmel hirdetett versíró pályázatot?! Muszáj voltam írni! Kérem az utókor méltányos ítéletét!” /Frady Endre, költőgigász/

„Ne ítéljünk, hogy ne ítéltessünk! Ha szerencsénk van, úgysem éli túl a hibernálást! Ha mégis, akkor még mindig elütheti egy, a verseitől megvadult olvasócsorda! Higgyünk!” /a méltányos utókor/

„A tudomány oltárán önmagát a közjó érdekében feláldozni kész költő a kellemetlent a haszontalannal összekötni vágyó szellemi kalandozása ismét megajándékozta a világirodalmat egy könnyen felejthetetlenné válóval. A hét-hat-hét-hat ütemű keresztrímes sorok ropogása audiovizualizálja a jéggé fagyott testművészet hőgutaütötten riadt rianásait. A feltámadásig tartó hibernáció korántsem olcsó mulatságának finanszírozásából kihátráló bank a pénzéhes imperializmus metamorfózisra képtelen kvintesszenciája. Frady Endre lefagyaszthatatlan, mert önnön zsenialitásának sugárzása megolvasztja a köré vont jégpáncélt. A költő múlandó, ám a költészete örök. Sipeki, Somorjai, Sturcz és Süttyő! A jövő órán az S betűnél fog kinyílni a napló, úgyhogy ajánlom, hogy tanuljátok meg kívülről, különben lefagyasztom az arcotokról a mosolyt!” /Achtung Alfonzné Händehoch Helga, középiskolai magyartanár és maszek orvvadász/

„Cet elem?! Jé, tanárnő, fogalmam sem volt róla, hogy a bálnák egyenáramú zsebteleppel működnek!” Azt hiszem, most már végképp nem értem a verset!” /Süttyő Sebő, átlagos magyar középiskolás/

„Mi csak az ésszerűség határáig tudjuk finanszírozni a költő úr örökké tartó lefagyasztását, így a szerződés időtartama a 2017-es aszteroida becsapódásos világvégéig tart. Amennyiben ez nem következne be, a megkötött kontraktus hatálytalanná válik és a költő úr kénytelen lesz kiolvadni. Ekkor lép életbe az utólagos hőkezelési biztosítás illetve esetleges elhalálozás esetén a 10%-os önrészű temetési segély.” /Dr. Cetelem Celeb, finanszírozási főelőadó/

„Engem az ötödik részben fagyasztottak le, a hatodikban olvasztottak ki és csak a hetedik végén haltam meg, de akkor sem természetes halállal. Senki sem élhet örökké, de egy türelmes sztár wár, ha kell.” /Han Solo, az Ezeréves Sólyom kapitánya/

„Hogy elrepült ez az ezer év ebben a fagyos világűrben! Meg én is hogy elrepültem! Hiperűrsebességgel!” /Ezeréves Sólyom/

„Na, ebből elég! Most ez az egész buggyant bagázs – a mirelit költő és a sok agyatlan kommentelő – fogja magát, bemegy a vágóhídi hűtőkamrába és belülről magára zárja az ajtót, majd puszta kézzel addig püfölik a fagyott oldalasokat, míg vér nem serken az öklükből, mint a Rocky I-nek! A fizikai fájdalom jót fog tenni a sok eldugult agynak, mert beindítja az idegpályákat és az ingerlöketek lemossák az agylebenyükre tapadt fradysta lepedéket! Anyám szerint a közeljövőben vigyáznunk kell, honnan és milyen húst vásárolunk, nehogy véletlenül gyengén átsült verscafatok kerüljenek a szervezetünkbe! Lehet, hogy mától vegetáriánus leszek?” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy pár percre kiugrottam a világűrbe, hogy kipróbálja, milyen érzés abszolút nulla fokra hűlni, de csak az éter melegedett fel 96,8°F-re.” /Chuck Norris/

„Köszönjük, Chuck! A magyar The Tonight Show nézők és rajongók számára elárulom, hogy a 96,8 Fahrenheit fok pontosan 36 Celsius foknak felel meg, azaz a fenti történetben nem Chuck vette át a világűr hőmérsékletét, hanem a világűr Chuck-ét. Amerika jobban teljesít!” /Jay Leno, a The Tonight Show műsorvezetője/

Ha a kockahasú liba
Nem üget el ma suliba,
S feszül rajt’ izzasztó drén ing,
Azt gondolnánk, most van tréning.

Eme ötlet giga hiba,
Ugyanis a libagiga
Szakad épp táptömés folytán,
S főhőst most a vére fojt tán.

Veszélyes a libatömés,
Főleg, ha dopping a zöm és
Nagy átmérőjű a VadTube,
S nyúló nyak lesz egyre hattyúbb.

Kedves nyöffedt nyakú liba,
Ne menj többet szer buliba,
Inkább fogj pár könyvet s tanulj,
A nap alatt mindig van új!

„Erről eszembe jut a jól ismert reklám: "a régi jó dolgokból nem maradt semmi"... A vers olvasása szó szerint egy libatömés élményével ér fel, felelevenedtek bennem a gyomortükrözés élményei.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Mi ez az ízlésfertőző elmeposvány?! Mi ez a gágogó förtelem?! Ennek a különös kegyetlenséggel, előre megfontolt szándékkal elkövetett erőszakos agytömésnek a hatására anyám másfél évi "Barátok közt" absztinencia után visszaesett, sőt visszazuhant és a legutóbbi résznek még az ismétlését is megnézte! A vers maga is felér egy hadüzenet nélküli líraterror cselekménnyel, a VadTube szószéklet pedig nálam háborús bűnnek számít, és mint ilyen, megbocsájthatatlan!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Jaj, ez kínzás! Rendőrnő úr, ha ezt a libatömést még egyszer felolvassa, akkor nem csak a körúti robbantást ismerem be, de a Kennedy gyilkosságot, sőt akár a Lindbergh bébi elrablását is!” /P. László, a körúti robbantó/

„Dehogy olvasom fel még egyszer! Mi vagyok én, mazochista?! Mit számít a Kennedy ügy, ha közben úgy érzem, hogy időzített bomba ketyeg az agyamban?! Ez a Frady Endre egy tömegpusztító fegyver! Őrmester, állítsák elő nagyon gyorsan!” /Rendőrnő Rezső, bűnügyi nyomozó főhadnagy/

„Nyomozó úr, tömegpusztító fegyvert előállítani nem bűncselekmény, ami 10-től 25 évig terjedő szabadságvesztést von maga után? Nem lehetne a gyanúsítottat csak simán megbilincselni, a rabszállító kocsi után kötni és magunk után vonva behúzni a legtávolabbi őrsre?” /Faék Fikusz, rendőr őrmester/

„Micsoda állatbarát mélylíra! Valóságos ornitológiai remekmű! Korunk álságos élsportjának és haszonhajhász állattenyésztésének integrációs leleplezése kifinomult rímözönbe ágyazva. A dopping elvonási tünetekből tanulásba menekített főhős elé tárt jövőkép szorgos népünk szellemi túlélésének záloga. Ahogy apám, a nagy Öftényi Döhénc mondta: "Zálogba tett agyat nehéz elhasználni!" Igazi formalista igazságtartalom! Ne a szemünknek higgyünk, hanem Frady Endrének!” /Ludassy Lajtvérné Öftényi Döhella, az Öftényi Döhénc Életművét Megmutató Alapítvány (ÖDÉMA) madártani szakértője/

„Én szeretem, amikor tömnek. Úgy gondolom, ha már lúd vagyok, legyek kövér!” /Lali, az Országos Lúd Ipari Gépesítéssel Automatizált Reprezentációs Civil Hatáskörű Alapítvány (OLIGARCHA) dekoratív lila díszlibája/

„Az én libáim örömmel tömik saját magukat, mert tudják, hogy ellenkező esetben dagadtra verném őket.” /Chuck Norris/

Üres hassal menetelek,
Gyötörnek a hideg telek,
Körülöttem zord a vadon…
Úgy elnyúlnék kerti padon!

De itt nincs kert, csak egy tisztás,
Min egy ellenséges tiszt ás
Hosszú árkot latrinának.
Alélok egy havas fának.

Fagy ráz s mar az üres bendő,
Fát gyújtok melegedendő,
Ám ennek fele se tréfa,
Nem fog tüzet ez a tré fa!

Odajön a tiszt és éleszt,
Ám, mert jelenteni fél ezt,
S mivel nem mondhatok nemet,
Vállat von és inkább temet.

Amíg engem éppen ásik,
Becserkészi őt egy másik,
Kinek késén recés élek…
Hát, így történt, hogy még élek!

„Kevesen tudunk egy ilyen derűs májusi napon ilyen fagyos majdnemsírverset posztolni. Lehet, hogy megint vacakolt a fűtés a zéccaka? Vagy költőnk a párnája alá tett kémek a sasfészekben hatása alatt cselekedett? Esetleg a kiberháborús sebei sajogtak? Nem, nem, nem értitek! Ez Művészet! Mottó: Csak mert üldözési mániád van, még nem biztos, hogy nem üldöznek.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Melegedendő, tréfa- tré-fa??? Jajj ne már, O jesszus maris. Hát ez volt a versben a mély árok tele latrina tartalommal... Kegyelem kettes.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ásik?! Költői szabadosság?! Szájhenc fikció?! Tudja, amikor elképzelem, hogy kézzel érek bele az etetőjébe! De szép is lenne! NEM ENG.!” /Tiltó Titusz, a Polgárokat Univerzálisan Műveltté Pallérozó Alapítvány (PUMPA) főcenzora/

„Na, egyáltalán nem tisztelt költő bajtárs! Csodálkozom, hogy egykori sorkatona, majd tartalékos tizedes lévén ennyire nincs tisztában azzal, hogy egy tiszt saját kezűleg sosem ás latrinát, csak parancsot ad rá. Egy tiszt pedig sosem támad késsel orvul rá egy latrinát amúgy sosem ásó ellenséges tisztre, hiszen genfi egyezmény is van a világon. Ez ugyanolyan nonszensz lenne, mint egy népszavazás nélküli alkotmánymódosítás. Ugye, hogy ez egy európai demokráciában elképzelhetetlen! Na, ennek fényében kérem átírni! Most! Eeegy-kettőőő... eeegy-kettőőő!” /Csávás Kálmán fővezérőrnagyságos úr, a Nemzetellenes Ártányokat Cipóraverő Intézet (NÁCI) ideológiai idegölője/

„Én nagyon vágyom egy háborúra! Tudom, hogy ez durván hangzik, de nem hiszem, hogy az ellenség annyira fel tudna idegesíteni, mint a jelenlegi osztályaim. Emellett behívásom esetén a háborús veszélyességi pótlékkal kiegészített zsoldom minimum a háromszorosa lenne a mostani tanári fizetésemnek és még ingyen szállásom is lenne teljes ellátással! Mindezt figyelembe véve inkább egy év a fronton, mint egy félév az iskolában! Viva la világháború!” /Passzívagresszív Pészméker, középiskolai földrajz-történelem szakos tanár/

„Mi ez a latrinarobbantásból visszamaradt szellemi fekália?! Mi ez a létbazári majomkórus makogás?! Hogy lehet, hogy ezt a hidegháborús bűnöst nem vetették még az állatkerti oroszlánfókák vacsorára elsőszámú közeleségnek?! Anyám szerint akkor látott engem utoljára ilyen vörös fejjel ordítani, amikor véletlenül extra csípős Erős Pistát tett eperlekvár helyett a palacsintámba a ballagási díszebédemen. Ez most mérhetetlenül rosszabb! Anyám, vágj rajtam eret!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amerika a háborúban csak foglyokat nem ejt. Én könnyeket se.” /Chuck Norris/

San Siro-nak oldalában
Működik a Milan Ivó.
Ivó s Milán általában
Csehül rendel: „Další pivo!”

Neje áll a csapos balján,
Értetlenül összenéznek,
Mivel mindkettőjük talján
S intenek a két vitéznek:

„Hey, ragazzi, what problema?
Cosa bevi? Show me, show me!”
Ivó s Milán bámul néma
Sóhajjal, majd kimegy. Jó, mi?

Sörből bár elég sok cseh hűl,
Szomjan hal, ki ilyet rendel,
Ezért megy a csehó csehül,
S nem zárhat majd happy end-del.

„Ha már San Siro és interlingvisztikai zagyvaság, akkor miért a Milan? Miért nem az Inter? Ez így nagy képzavar, költő úr, grande metafora mista! Velký míchaný metafora! – ahogy a művelt cseh mondja. Iratkozzon be a maga nemében egyedülálló nyelviskolámba! Nem olcsó, de nekem megéri! Ja, és ne írjon több verset! Forza Juve!” /Dr. Nagyagy Nóbel, a Sajátosan Unikális Nyelv Iskola (SUNYI) tulajdonosa és amatőr nyelvtannáci/

„Általában nem szoktam egyetérteni, csak saját magammal, mert erősen adok a véleményemre, de most kivételesen egyet kell értsek az előttem szólóval: Forza Juve! A versen most nagyvonalúan átsiklok, mint mezítlábas parasztlegény a tehénlepényen és helyette anyámat megtanítom a legfontosabb olasz kifejezésre: Dammi una birra! Adj egy sört! Lehet, hogy mégis megvan bennem az alkoholizmusért felelős gén?” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Névnapomon egy ilyen vérlázítás?! Bár a szláv eredetű nevem jelentése: aranyos, kedves, ebben a felháborító esetben azonban a nomen ezt ómen! (bemutat) Félredobok saját óment s megtaposlak, mint kin ló ment! Reszkess Frady Endre!” /Üst Milán, a szentszotyoládi cseh söröző főszakácsa és állítmányi költő/

„Az én nevem germán eredetű és tiszafát jelent. A tiszafa mérgező, az áldozatok némi támolygás, izomremegés, görcsök, nehézlégzés és ájulás után szívelégtelenségben múlnak ki. Na, így kóstolgasson, költő úr! Most nagyon mérges vagyok!” /Evő Ivó, gasztroblogger és miniszterelnöki előkóstoló/

„A költő az interkontinentális multikultúra lábszagú tudatlanság okozta megbicsaklását és közgazdasági csődjének fenyegető bekövetkeztét veszi górcső alá. A műben a két nemzetközileg legnépszerűbb abszolútum, a labdarúgás és az alkoholizmus válik tehetetlenné az emberi butaság végtelen erodáló erejével szemben. A keserédes vízió mindent átitató sokkhatása jogosan dehonesztálja a jövőbe vetett hitünket. A vers paradigmaváltásra kell késztesse a világirodalom olvasótáborát, amikor rájön, nem a remény hal meg utoljára. Ha homokba dugjuk a fejünket, akkor ez a mű lehet az év worstsellere.” /Divízió Dezsőné Jövőkép Jolán, a Reménysodró Rímözön verskiadó recenzora/

„Én a világ minden kocsmájában tudok sört kérni, mert beszélem az összes nyelvet. Az összeset is!” /Chuck Norris/

„A múltkor nagyon megvertek a Milán Ivójában, amikor az elvtársaimmal elénekeltük az Internacionálét! Sajnos ugyanolyan lassan épülök, mint a szocializmus!” /Markszengelsz Béla, kommunista tetőfedő/

Képet mutat Piszkos Paszkál,
Arca előtt nyájas maszk áll,
Ám mögötte ő az álnok,
Kiben forrnak setét álmok:

Tuggyukki rángatja dróton,
Gyermekvárost robbant Fóton,
Békemenetekbe lövet,
S nem hord biztonsági övet.

Szendvicsedből kicsór vajat,
S nulla forint tőle a jatt.
Brüsszelt nem állít, de gyorsít,
Havon felrúg, s használsz orr sít.

Migráncsokat el-elrejti,
S még ő szól be nekünk: „Ej, ti!”
Hangsorunkból lopja a dót!
Vessünk ki rá különadót!

Visszamenőleges hatállyal!

„Jól van, kis unokám, látom te is megéred a pénzed! Te is első számú közellenség lettél, mint a nagyapád! Büszke vagyok rád, te igazi migráns rejtő!” /Piszkos Fred, a kapitány/

„Hé, Freddy, én nem migráns voltam, hanem csak munkaszolgálatos a Szovjetunióban! Igaz, abba bele is haltam…” /Rejtő Jenő, író/

„Jaj, már Frady Endre is a befeketítő lakájmédia szekértolója lett?! Le akar karaktergyilkolni?! Beperelem rágalmazásért! Én igenis mindig bekapcsolom a biztonsági övemet!” /Piszkos Paszkál, liberálbolsevik oligarcha és kozmopolita kannibál/

„Paszkál napra szeretettel Frady Endre PC Nagymestertől. Jutott eszébe számtalan szebbnél szebb gondolat, de aztán puff egy plakát, és máris tikkelni kezdett. Amikor az ápolók görcsös ujjait lefejtették a billentyűzetről, már megszületett a Vers. Na és Paszkál? Hát ő most csúnyán túszul esett. Talán jövőre, Paszkál!” /F. Péter, a költő humán végzettségű költőkollégája/

„Ironizálunk, költő úr, a sorok között olvastatva uszítgatunk?! Emlékszik még arra a hollywoodi hulladék filmre, a Dutyi Dilire?! Hát a dutyit már most garantálom magának, a dilit meg maga fogja! Illetve már fogta is, hiszen maga már eleve közveszélyes őrültnek született! Tudjuk, kinek a kottájából bérretteg, ki rángatja dezinformációs dróton! A cellasarki küblin üldögélve majd eltöprenghet a saját sötét múltján, mert jövője csak magamtól függ!” /Csávás Kálmán börtönőrnagy, az Ellenzéki Bértollnokokat Lojálissá Alakító Közhely (EBLAK) főparancsnoka/

„Hé, fel ne robbantsák nekem a fóti kastélyt, mert épségben akarom elprivatizálni! A macska rúgja meg!” /Lészáros Mőrinc, cselfúti Whiskas szerelő multimilliárdos/

„A deheroizált kisemberből villámgyorsan főgonosszá fetisizált turbó Paszkál a fiktív főhőse a sorok között történő odamondogatás Vivaldijának, a kettős értelmű mélytartalmak Edson Arantes do Nascimentojának! Frady Endre – ki más? – ismét korszakos művet rázott ki a klaviatúrájából, mely megváltoztathatja az orruknál fogva vezetett tömegek virtuális valóságköltészethez való viszonyát! A költő nem csak az igazit mutatja meg, de a valódihoz megszólalásig hasonlót is! Hiteles hűhalíra!” /Zsigeri Zsomborné Őszinte Ödéma, a Tajtparaszti Tájjelleg c. népművészeti fűzfaportál megmondója/

„Szeretem a Frady Endre versek végét, amikor már nincsen tovább! Csak az a többi rész, csak azt tudnám feledni! A fiacskám a második sor óta vértolulással fekszik a sezlonon, úgyhogy muszáj voltam helyette írni valami kritikusat, nehogy elmaradjon a mindennapi betevője! Ő most kritikus állapotban van, de majd a nyugdíjamból veszek neki pár piócát a szomszéd Vajáknétől, oszt’ csak fölépül szegénykém! Imádkozzunk!” /Puzsér mama/

„A fiam most edzésen van és ugrókötelezés közben a Holdat fejelgeti, úgyhogy nem ér rá kommentet írni.” /Norris anyó/

Kisbigben az adag mega,
S ilyen nagy mennyiség meg a
Minőség egy olyan elegy,
Ami mellett nem megy el egy
Üres gyomrú felnőtt egyed
Kábé fél dél s háromnegyed
Három között, hanem falja,
S tunktól csillan tálja alja.

Kaja végén fontos a tunk,
Jónál jobban belakhatunk,
S tápözöntől hasunk degesz.
Az az ember, amit megesz!
Menünek nem ijeszt ára,
S nyugodt szívvel sziesztára
Dőlhet a nép, amíg emészt,
Dolgoztatva gyomrot s nem észt.

Éles elme ekkor csorba,
Vér megy mind le a gyomorba
Feldolgozni Kisbig kaját,
S szűrődik e belső zaj át
Mások irigy füleibe,
S bélpép már a rántott csibe.
Hű tápjaim, ria-ria,
Kell a kilokalória!

„Kidolgozott téma, kicsit vontatott végkifejlet, de végül is nem rossz. Az utolsó két sor megmenti a művet a középszerűségtől is. Egy magyar haikunak tökéletes lenne (ha vers többi része felemésztődne véletlenül).” /P. Gergő, a költő reál végzettségű költőkollégája/

„Vannak egyértelmű dolgok. Enni kell. Kisbig. Verselni muszáj. Frady Endre. Éljen Ön is egyértelműen!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ne éhezzen, költő úr, hanem térjen be hozzánk! Ma lencsegulyás van a menüben, holnap meg pincepörkölt! Ezeket aztán tunkolhatja! Ne feledje, amit egyszer megevett, azt már senki sem veheti el öntől!” /Mr. Kisbig, főséf/

„Dehogynem veheti! Csak egy kis hánytató meg hashajtó kell hozzá, és rögvest úgy kiürül a bélrendszere, mint államkassza a közpénz jelleg elvesztésétől! Nagyétkű és fogyni akar? Itt a megoldás! Keresse fel magánklinikámat és megszabadítom mindenétől! Hívjon most!” /Dr. Anorex Atanáz, fogyasztó mágus és okádó virtuóz/

„A leghatározottabban megtiltottam a dolgozóimnak, hogy a Kisbigben egyenek, mert ebéd után átalusszák a kora délutánt! Koplaljanak, böjtöljenek, vagy egyenek általános iskolások által meghagyott menzai moslékot, de én délután is elvárom a fegyelmezett munkavégzést, mert a terroristák sem sziesztáznak!” /Csávás Kálmán kommandónagy, a Terror Elhárító Központ (TEK) lecsapási főbiztosa/

„Jaj, főnök, én ma általános iskolások által meghagyott menzai moslékot ettem, ahogy parancsolta, így most nem a szieszta megy, hanem a hasam!” /Beles Benő, szakaszvezető/

„Na, költő úr, maga is ebéd utáni kicsorbult elmével írhatta ezt a zagyvalékot! Csak azért nem ütöm rá most a NEM ENG.! pecsétet, mert én is a Kisbig ebédem utáni sziesztámmal vagyok elfoglalva! Késő délután viszont újult erővel betiltom!” /Tokányi Tahomér, OKJ-képzett főcenzor helyettes/

„A költő játékos lánc-lánc-tápláléklánc hangulatából elénk szökellő zabalírája önfeledt gyomorsav túltengést idéz elő az irodalmi mindenevők legmélyebb bugyraiban. A három darab nyolcsoros versszak a honunkra oly jellemző flegmatizmus ’Három a magyar igazság, de nekem nyolc!’ irdatlan apoteózisa. Igazi étvágycsináló tápmű! Fel a Kisbigre! Rohaaam!” /Májbaj Mihályné Epekövi Epilepszia, a Járulékos Jaksikoly c. alternatív irodalmi folyóirat olvasószerkesztője/

„Mi ez a tömegpusztító kivagyiság?! Mi ez az ordenáré tehetségtelenség?! Frady Endre egy evolúciós ellenforradalom által kontraszelektált antitalentum, akinek versírás helyett inkább a gumiszobája sarkait kellene számolgatnia a hideg zuhany után ráadott kényszerzubbonyában! Anyámat épp most szándékoztam ebédelni vinni a Kisbigbe, de ezek után nem merem, nehogy véletlenül ott találjuk ezt a líragibbont, amint épp belenyáladzik a tejfölös cukkínitócsniba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ne nyavalyogj, Robi! Ki vagy fordulva magadból! Kapj be egy kismenüt! Ki vagy, ha éhes vagy? Kisbig! Megállni tilos” /Mr. Snickers Leaks, kiszivárogtató reklámfőnök/

„Nem tudom eldönteni, hogy a Kisbig a kifőzdék Chuck Norrisa, vagy Chuck Norris a szuperhősök Kisbige? Amíg eldöntöm, mindenesetre zabálok egy jót! Capdbe diem! – Falj a mának!” /Zabáló Zebulon, életművész/

„Néhai életművész! Egyetlen rúgásomtól nemcsak ezt az árnyékvilágot hagyta el, hanem röviddel utána a naprendszert is.” /Chuck Norris/

Szőrcsuhában vagyok,
Van rajtam egy öv is,
S zokogásra nagy ok:
Belül csupa tövis.

Föld szint alatt lakok,
Odúm sötét verem,
Ablakaim vakok,
S tenmagamat verem.

Önostorom lecsap,
Kiserken a vérem,
Hátam, mint a ketchup,
Ütöm, ahol érem.

Telnek nyarak, telek,
Sorscsapásom kimért,
Emígy vezekelek
Kútmély verseimért.

„Jajjj mi meg elolvassuk. Örök optimista hozzáállással, hogy jó lesz. (á dehogy)... Tolódjunk!!! A humor felé, azok királyak, ott lesz meg a nobel díj.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Vezekeljen csak, költő úr, vezekeljen! Mert megérdemli!” /Ló Reál, kettős ügynök Avon tanácsadónő/

„Elég melgibzonos lett a térdigönvérbegázolás, de maga a vezeklés hiánypótlóan katartikus. A sajtónyilvános alkotói önostorozás csecsen tudósok szerint enyhíti a megfáradt olvasók idegrendszeri tüneteit.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, ne vezekeljen költőfenomén úr, mert magának minden sora, mint májusi eső, aranyat ér! Naphosszat olvassuk, olvastatjuk, feladjuk, kikérdezzük és mindez balzsamként hat a lelkünkre! Maga a mi lelki táplálékunk, ha már valódira nem telik!” /özv. Éhkopp Koppányné Negyedelt Nutella, a Magyar Tanárok Köre (MTK) elnökségi tagja/

„Jaj, mamikám, ne sztárolja ezt a már a XX. században is korszerűtlen klapancia gyárost! A mai generáció úgy lép át fölötte, mint Chuck Norris a járdán gőzölgő kutyagumin!” /Ápdét Ányos, a Fiatal Tanerők Clubja (FTC) tájékoztatási menedzsere/

„Én nem átlépek a kutyagumin, hanem előbb visszarúgom a kutyába, majd a gazdájával felnyalatom a járdát. Amióta ennek híre ment, azóta patyolat tiszták a texasi utcák.” /Chuck Norris/

„A stílus a szokásos megszokhatatlan borzadály, a tartalom, ha igaz, akkor reménykeltő! Anyám a vers olvastán fellelkesedett és már a nyugdíjasklubban szervezi a kommandót, melynek tagjai boldogan beszállnának Frady Endre ütlegelésébe…
…teljes erejéből,
ki kerettel, ki falapáttal, bottal,
a rózsa, amely a kórházak
udvarán terem,
igen, a rózsa tövisével,
kinek karja van, a két kezével,
kinek karja nincs, a protkójával
püfölje, püfölje, püfölje ezt a marhát!
Utólag is elnézést kérek Juhász Ferenctől az önfeledt parafrázisért! Hej, verik a Fradyt!”
/Puzsér Róbert, kritikus/

„Elnézve az őszinte kárörömödet, elnézem! Csak építsed, építsed, építsed a hazát!” /Juhász Ferenc, néhai költő/

„Költő úr, felhívjuk a figyelmét, hogy a magáncélú vezeklés adóköteles, így az adóbevallás 109/b mellékletében feltüntetendő. Ennek elmulasztása vezeklési adócsalásnak minősül és büntetőadó kirovásával szankcionálódik, valamint csökkentett adótartamú közhasznú vezeklés kiszabását vonja maga után.” /Dr. Nyúzó Nyihámor, a Só- és Adó Hivatal (SAH) sanyargatási osztályvezetője/

Maratonról szólt a Nike:
Kipchoge, értünk próbát állj ki!
Törjed át az időfalat,
S fusd le kettő óra alatt!

Reklámot kap Nike butik,
Míg e Kipchoge sokat futik,
Mint kit kerget ezer tatár,
Ám marad az álomhatár.

Nike zokog, oly szomorú,
Ám Kipchoge-on nincsen ború,
Bár egy kicsit lóg a nyelve,
Dollárral van zsebe telve!

Jövőre majd újra próbál,
Akkor is lesz jó futóbál,
S csúcskísérlők közül nem egy
Kettő óra alá bemegy!

„Just do it!” /Nike/

„Én is simán tudok két óra alatt futni, csak nem olyan messzire! Engem sajnos csupán a Fradidas szponzorál, úgyhogy inkább költök rendületlenül!” /Frady Endre, költőgigász/

„Just don’t do it!” /a rémült irodalmi közvélemény/

„Kicsit hiányolom a történet mélyebb kidolgozását, a karakterek jellemfejlődését. Sima lett, mint egy futópálya, sehol egy magyarosan: "anzsamban"-nak álcázott fekvő rendőr. Ho-hó, ez jó lett!” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Az a néhány néző végig buzdított, de a számukra bonyolult nevem rossz kiejtése miatt nem jöttem rá, hogy nekem szurkolnak! Szerintem kábé 25 másodpercet vesztettem azzal, hogy rájöjjek, mit kiabálnak! Úgy látszik, ilyen névvel nem lehet álomhatárt dönteni!” /Eliud Kipchoge, kenyai hosszútávfutó/

„Kipchoge, Tadese és Desisa biztosan nem tisztán jótékonyságból áldoztak a szent célra hónapokat és hagytak ki pénzdíjas versenyeket az életükből. Sőt nem kizárt, hogy kerestek vele egy év alatt annyit, mint a sztárfocisták egy hónapban. De aki futott már maratont életében, az tud lelkesedni egy ilyen kísérletért függetlenül eredménytől, logótól, anyagiaktól. Szomorúságra pedig csak annyi okot látok, hogy van azért az emberiségnek még pár olyan problémája, amelyre nem ilyen könnyű forrást találni.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nanana, humán úr, legyen realista, sőt Realista! Egyrészt mit kurkász a pénztárcámban, másrészt pedig nekem talán nincsenek problémáim?! Időnként például a Messi elveszi az aranylabdámat! A pénz egyébként nem a futásban, hanem a góllövésben van! A lovak is futnak, mégis lelövik őket! Hala Madrid!” /Cristiano Ronaldo, a Real Madrid portugál gólvágója/

„Ne nyafogj Hiszti Janó, mert oda-vissza bőrözlek a következő Barca-Realon, oszt’ futkoshatsz, mint pók a falon! Ezért a rohangálásodért is fizet majd a Nike?” /Lionel Messi, az FC Barcelona argentin zsenije/

„Én bármikor tudnék két órán belüli maratont futni, csak akkor a verseny után levett vizeletemben nem találnának vizeletet.” /Feyisa Lilesa, etióp olimpiai ezüstérmes maratonfutó/

„Az olvasó nem talál szavakat, hogy a Szavak Embere szó nélkül szavakba foglalja a szavakba foglalhatatlant! Szó bennszakad, hang fennakad, lehelet megszegik –olyan gyorsan szaladnak e színes bőrű Jedik! Csak úgy csattognak azok a verslábak! Hallgatni Arany! Jövő héten ebből írunk zárthelyit!” /Szószátyár Szigfridné Sztárváró Szalvéta, a Frady Endre Nemzeti Egyetem (FENE) irodalom oktatója/

„Mi volt ez az áporodott badarság?! Hogy jött létre ez az izzadságszagú semmitmondás?! A pszichoanalitikusom javaslatára nem egyedül küzdöttem meg vele, hanem felolvastam anyámnak, aki már futiknál sírógörcsöt kapott, nekem meg ez az egy perc legalább két óra nulla per huszonnégy másodpercenek tűnt és jobban belefáradtam, mint az Eliud Kipchoge a maratonba! Szerintem, ha Frady Endre kevésbé gyenge költő lenne, felvenné a versenyt egy Ákos szöveggenerátorral! Ezt ő dicséretnek veszi, pedig nem annak volt szánva!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A houstoni maratont másfél óra alatt futottam le, mert volt egy kis probléma, ugyanis menet közben rengeteg tolakodó autogramkérőt kellett lefejelnem.” /Chuck Norris/

Nemzettesten fognyom vérez,
Marcangol idegen agyar,
Nagy háborút simán ér ez,
Íjat rántson, aki magyar!

Nem kell nekünk EU zseton,
Népünk anélkül is elvan!
Kemények vagyunk, mint beton!
Milyen szükségletek?! Tell one!

Húzzanak el piréz bankok,
Tolvajtól pénzt dunna menti!
Taurus kell nem a Hankook,
Létünk Tisza- s Dunamenti!

Parton harcra kész vagy száz ló,
Habokat egy sereg küsz szel,
Uszonyukban harci zászló:
„Megállítunk kutya Brüsszel!”

Közben Lajtán túlról, ahol
Hökkenten néz ránk a Nyugat,
Jól telt német juhász csahol:
„Hun eb nem harap, csak ugat.”

„Na, akkor ennek fussunk neki újra... Első versszak utolsó sor, 3. vsz: 3 sor maradhat, többi kuka. Ez még kegyelem kettes se sajnos, majd a pót ZH-n....” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Sok mindent nem értek, és ebből csak pár tucat dologért okolható fenti húszsoros. Az hozzávetőleg megállapíthatónak tűnik, hogy a Zalkotó ezúttal a Zaktuálpropaganda egyes homályosabbnak látszó vívmányainak megvilágítására vállalkozik piréz gyártmányú remegéskompenzátorral felszerelt kivehető ajtós kamera obszkúrája segítségével. Aki ebből nem érti, az fordítsa vissza pirézre!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi ez a nemzettestidegenszívű kozmopolita klapancia?! Mi ez a szabadságharci szellemet alááskálódó liberálbolsevik aknamunka?! Ebugatta civilje, most belehajolt a pofonládába! Hé, ne ütlegelje már a fogsorával az ideológiai gumibotomat, mert még el találja harapni, oszt’ vetetek magával egy újat!” /Csávás Kálmán izomnagy, a Poétákat Okszerűen Fejbe Agyaló Belbiztonsági Egylet (POFABE) főintendánsa/

„Szentigaza van Költő úr! Már a nagyanyám is a párnacihába rejtette a megtakarított pénzét! Bankok? Inflaizé? Kamat? Kapitalista huncutságok mind! Az a tiéd, amit megeszel, az marad meg, amit a dunnádba dugsz! Éljen az ősmagyar hagyomány!” /özv. Nyereg Alattiné Puhított Husika, nyugdíjas guzsalyozó/

„Hé, költő úr, maga levelezőn tanult dél-koreaiul?! Nem tudja, hogy a Hankook kiejtve nem hankok, hanem hénku, he?! Ráadásul mi nem is hanyatló Nyugat vagyunk, hanem felfénylő Kelet, az ősmagyar Taurust meg már rég privatizálta a francia Michelin, úgyhogy maga fordítva ül a hintalovon! Magának egy négy évszakos gumiszobában lenne a helye! Idióta!” /Kim Nem Ül, szöuli autógumi díler/

„Micheline si les investisseurs,
On n'a jamais un pneu crevé! -
- ahogy mi művelt franciák mondjuk, ami az önök primitív nyelvén valahogy így hangzik:
Michelinbe, ha befektet,
Soha sem kap defektet!”
Fúj, micsoda barbár hangzásvilág! Mekegő előemberek!”
/Dr. Jean-Petit Imbécile, a Párizsi Uniós Kutató Intézet (PUKI) nyelvész adjunktusa/

„Nonono, költő úr, nonono! Ez politikailag veszélyes! Ezt a verset én mint az engedélyezési lánc csúcsragadozója mindenestől betiltom! Magát meg ki! A világegyetemről! NEM ENG.! Doktor Kotáááász! Tegye a kötelességét!” /Kihaénnem Kund, a Bajkeverő Alkotókat Lojalitásra Tanító Alapítvány (BALTA) legfőbb főcenzora/

„Mi ez a pusztító nemzettudathasadás?! Mi ez cseppfolyós abszolút nullaság?! Bár ebben az elmeroggyanatban több folyó neve is szerepel, Frady Endre és költészete csak extrém hidegben lehetne folyadék, hiszen normál körülmények között egyszerűen csak gáz.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A verset olvasva úgy tűnik, hogy a magyarok olyasfajta őstől származnak, akit valamiért úgy rúgtam fejbe, hogy csak az agya haljon meg, ő nem.” /Chuck Norris/

Újbort nem bír régi tömlő,
S lyukat be akárki töm, lő,
Úgyhogy nem egy furcsa hóbort
Új tömlőbe tenni óbort.

Annyit laikus is megért,
Az a jó bor, mi már megért,
S tudja házieb és kóbor,
Legeslegjobb bor az óbor.

Bor, ha nem vörös és száraz,
Kiömölhet, nem nagy kár az!
Halovány és édes lőre
Loccsanjon csak ki a kőre!

Jaj, az édes fehér fanok
Szerint most már bőven van ok,
Hogy lesújtson rám egy dádá!
S orosz medve bólint: Dá, dá!

„Dá, dá, járni már bálsájá dádá! Köljtő táváris! Konyec írni borpoéma! Nye piszáty! Pity! Vódku! Sok-sok vódku! Hárásó! Málágyéc!” /Medvegy Medvegyevics Medvegyev, nagy orosz medve/

„Költő gyermekem! Tudod, Jézus is mondott egy példabeszédet a borokról és a tömlőkről, de annak volt értelme, sőt mélyebb értelme is. Igaz, neki könnyebb volt, mert egyrészt Isten Fia volt, másrészt színjózan. Na, aludd ki a kadarkamámorodat és holnap a focimeccs után gyere gyónni!” /Tréning atya/

„Frady Endre úgy hányja a kínrímeket, mint lakodalmas kutya az óbort, így a verse ebek harmincadjára jutott! Egyrészt egy harmincad kóborebadó megfizetésére kötelezem, másrészt pedig természetesen NEM ENG.!” /Irsai Olivérné Tokaji Aszúka, a Borvers Ügyi Didaktikai Intézet (BÜDI) főcenzora/

„Ne… netu… netuom… hogy laki… lajku… lajkuss… vaoke… akki… meért… csa… csakimo… kimoani… netuom… ho… hogy… laki… lajoska… lajkuss!” /Lőre Lajos, laikus borkóstoló/

„A cukorbetegségem miatt az orvosom eltiltott az alkoholtól. Kizárólag száraz vörösbort fogyaszthatok, de csak annyit, amennyit megkíván a szervezetem.” /Demjén Rózsi, rockzenész/

„Ezután ne csak vizet igyál, hanem – gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel – élj egy kevés borral is.” /Pál apostol Timóteusnak/

„Kevés bor?! Lefordíthatatlan szójáték! Nonszensz! Hukk!” /Rizling Rezső, az NB III-as Delirium Tremens SE szertárosa/

„Frady Endre a társadalmi problémák szakavatott diagnosztájaként ismét görbe tükröt tart a nép egyszerű és bonyolult gyermekei elé egyaránt. A látszólag stílszerűen odahányt rímek valójában az erősen kézben tartott mondanivaló előregörgetésének szegmentált aktualitását sejtetik. Az ingadozó horizonton billegő kényszerképzetek olyan mélyen gyökereznek a nép lepusztult lelki rögvalóságának szikké szomjasodott talajában, hogy ki más írhatna erről mi mást?” /Sehall Selátné Dömötör Diéta, középiskolai magyartanár és amatőr életpálya modell/

„Mi ez a pitiáner pojácáskodás?! Mi ez az illuminált írásdühroham?! Ha Frady Endre DNS-éből kivesszük az alkoholizmusért felelős géneket, akkor csupán egy klaviatúrán tenyésző gombafaj kromoszómája marad. Anyámat megkértem, hogy a csehszlovák import kurblis permetezőkészülékkel fertőtlenítse a lakást ennek a rímgyilkos galócának a miazmás költészeti kipárolgásait közömbösítendő!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én régi tömlőbe is tudok újbort tölteni. Szét bírná ugyan repeszteni, de nem meri.” /Chuck Norris/

- Kisangyalom, fáj a sorsom,
S nem is ízlik már a sör sem.
Nobel-díjam semmivé lett,
Ha van nálad puska vélet-

-lenül, akkor lőjél agyon!
- Nem lőlek én agyon nagyon,
Rossz egy lyánynak, gyilkot, ha gyón,
Meg agyad is alig vagyon!

- Hinnye, agyam van egy alom,
Lőjél hát le kisangyalom,
S megsirat az Irodalom!

- Jól van, legyél véres halom!
Piff-puff-piff-puff, dirr-durr-dirr-durr,
Faljon fel téged a Mirr-Murr!

(haláltánc!)

„Hé, én sosem fogyasztok péppé lőtt népi költőket! Nem vagyok én dögevő, mert azzal sosem lennék dagivá!” /Mirr-Murr, a kandúr/

„Persze, már megint a Mirr-Murr főszerepel egy versben, engem még csak meg sem említenek! Én akár éhen is halhatok?!” /Oriza-Triznyák, szintén kandúr/

„Jaj, én nem akartam lelőni, de jogos önvédelemből muszáj volt megtennem! Most a pokolra fogok kerülni?” /a költői kisangyal/

„Ne aggódj leányom, ha meggyónod ezt a lelövést, én biztosan fel foglak oldozni, sőt még a vezeklést is elengedem! E verset látva, már eddig is eleget szenvedhettél!” /Kötöny atya, helybeli plébános/

„Te jóóó Isten. Ez a vers felér egy tömegpusztítással. What a ***? Holy ***! - ahogy a művelt amerikai mondaná. Erre már nincsenek szavak. A múzsatanonc vagy szabin van, vagy most rúgták ki végleg még az OKJ-ről is...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„A múzsa megint lekéste a csatlakozást... A további irodalmi apokalipszisek elkerülése végett javaslom, hogy dobjunk össze egy hordozhatóra.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Csodaszép ez a megzenésítésért kiáltó népi szonett! Kancsal rím, enjambement, bokorrím, önfeledt szóviccek és népi humor – micsoda szellemes sziporkákkal van kiszidolozva Frady Endre pszeudo-antihősszerelmes mélylírája! Az egyén és a társadalom békétlen egymás mellett létezésének irreverzibilis antikatarzisa tragikomikus nyomot hagy a csökkenő utókor vérgőzös aurájában. A kikapcsolt tudat alól végre felszárnyalhat a képzelet! Éljen a szabad asszocializmus!” /Szotyolai Szörényné Kalkuttai Katartika, a Téridőbe Dermedt Érzésvilágegyetem c. mélyirodalmi kitettség főszerkesztője/

„Mi ez a grafomán dögkútrobbanás?! Mi ez a mindent elborító szellemi lepedék?! Megint kiüt rajtam a klapanciaallergiám! Anyám most keresi elő a nagyszekrény mélyéről a bolgár import zarándokruháját, hogy bűnbánóan megszaggassa, amiért engem Frady Endre kortársának szült! Én addig áthívom a szomszéd javasasszonyt, hogy készítse el nekem ennek a literatúrai elfajzásnak a viaszbábját, hogy tűvel szurkálhassam!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„A vers alapján Frady Endre agya – illetve ami még megmaradt belőle – olyan állapotban van, mintha saját kezűleg rúgtam volna fejbe. Agyhalott!” /Chuck Norris/

„Tisztelt költő úr! Önnek nem a sosem volt irodalmi Nobel-díja lett semmivé, hanem a jövőbeninek még a reménye is! Szakfordítónkkal, Translars Googlessonnal lefordíttattuk az ön versét svédre és elborzadtunk. Hogy értse az érzelmeinket, egy visszafordítással megmutatom, mit kaptunk:

Slide népdalok

- Az én kis angyalom, fáj a sors,
És még csak nem is mint a sör ízét még nem
A Nobel-díj eltűnt,
Ha véletlenül pisztoly

-lenül akkor lőjél shot!
- Nem vagyok halott Lole,
Lányok, egy szegény, Gyilkostó, ha te is elismered,
Aligha érdemes az agyad!

- Hinnye van agyam egy alom,
Így lő le a kis angyal,
S sirató irodalom!

- Oké, egy véres magas!
Piff Piff-puff-puff, DIRR-bam-bam-DIRR,
Fallak Mirr-Murr!

(Haláltánc)

Ezek után legfeljebb egy IKEA-ban vásárolt lapra szerelt félfamentes irodalmi Nobel-díjban reménykedhet! A jövőben ne is keressen minket, mert magunkon kívül leszünk!” /Dr. Zlatan Mirrmurrson, a Svéd Királyi Akadémia Nobel-díj Bizottság alelnöke/

Hordjál széles páncélövet,
S ha bárki is beléd lövet,
Pölö bálnavédő zöldök,
Nem sérül rajtad a köldök!

Ha valaki túl jól késel,
Döntsél úgy, hogy inkább késel,
S ne vakmerjél, szíved gyenge,
Másba álljon be a penge!

Ha a hóhér csapna bárdot,
Tönkre téve meg ne várd ott,
Csendben bújj a vérpad alá,
S ne dalold, hogy salalalá!

Ne rángasd Chuck Norris bajszát,
Mert az űrön bőgve jaj!-sz át,
S beleállsz a Holdba fejjel,
Úgyhogy inkább kerüld, sej, el!

Kanyonnál, ha jönnek grizzlyk,
Kiknek a te húsod ízlik,
Ugorj le, e helyzet krízis,
S reménykedj, hogy van lent víz is!

Túlpartról, ha költő sír át,
Hogy hallgasd meg ezt a lírát,
Fogd be füled, e hang szirén,
S menekülj, mint sarkköri rén!

„A Genfi Egyezmény szerint a gyenge irodalmi reflexekkel rendelkezők védelmében ennek a versnek az utolsó versszakkal kellett volna kezdődnie, és a cenzor öngyújtója alatt végződnie. Frady Endre ezzel hivatalosan is meghirdette az "Állítsuk meg a genfi egyezményt!" kampányát. Igaz, ilyen komoly versészeti portfólióval a zsebében hitelesebb ember még nem adott önként túlélési tanácsokat.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hej, igric úr, ha előbb megírja ezt a versét, akkor dehogy állok én fel kétszer is azzal, hogy "Nem talált! Nem talált!", hanem bebújok a vérpad alá, oszt’ nem a Matyi öcsém lett volna megválasztva a Duna jegén, hanem én! Sajnos abban a kiélezett helyzetben elvesztettem a fejem!” /Hunyadi László, néhai király jelölt/

„Elbújni?! Elfutni?! Az ilyen nyúlbélák miatt veszítettünk annyi csatát a történelem folyamán! Na, de majd mi egy kicsit megneveljük magát, költő polgártárs! Addig ütlegeljük a szemüvegénél fogva, hogy vagy vakmerő lesz, vagy merő vak! Ön dönt!” /Csávás Kálmán ökölnagy, a Gyáva Alakokat Gyepáló Alapítvány (GYAGYA) jellemformáló erőfitogtatója/

„Bevált az ötlete, költő úr! Ugrottam és tényleg volt víz a kanyonban! Sajnos krokodilok is voltak benne, úgyhogy ezt az üzenetet nem állva írom, hanem fekve diktálom.” /Balsorsakitrégentép Benő, betanított cérnavégnyálazó/

„Túl hosszú: nagyon érződik a minőség meredek hanyatlása sorról-sorra, minhta tényleg egy szakadékba tartanánk, ahol nincs víz lent... Külön-külön versszakonként egész jó is lehetne. Mindegyik versszak végére oda kéne írni: "szabad-e locsolni?".” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ha ezt a se kiköpni, se lenyelni típusú irodalmi mócsingot most visszaöklendezem, akkor azt csupán jogos önvédelmi refluxból teszem! Anyám szerint, ha túlélném ezt a kétcsillagos rímsintért, akkor végre fellélegeznék, lenyugodnék és többé talán nem üvöltenék kidagadó nyaki ütőerekkel még az ablakpárkányra rakott  muskátlival is. Nem tehetek róla, de ha Frady Endre az eszembe jut, eszembe tolakszik, eszembe törtet, akkor még a virágok ellenvéleményét sem tudom elviselni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Néhány rólam bökverset író fűzfapoétát már belehajítottam a Holdba. Azokat a becsapódásos krátereket mind a Hold költők társasága okozta.” /Chuck Norris/

Blogomon a yandex figyel!
Hogy alhatnék éjjel így el?!
Engem épp most Putyin olvas,
S rögvest orcán püföl jól vas-
-öklével egy izmos csecsen,
Amitől az állam reccsen,
Meg az -állam, elvben a jog- ?
Testem-lelkem belesajog…
 

„Ne aggódjon, költő elvtárs, hanem bízzon! A remény hal meg utoljára. Véletlennek látszó balesetben…” /Szergej Pofozovics Lágernyin, az Orosz Tömeg Párt (OTP) agitációs főelőadója/

„Jaj, hacker elvtársaim, a költő észrevette, hogy figyeljük! Mi legyen? Kapjon szívrohamot, vagy legyen öngyilkos és a régi szovjet szokás szerint háromszor lője tarkón saját magát?” /Igor Hekkerovics Yandex, fehérorosz kémprogramozó/

„Az oroszok már a blogodban vannak? Csak egy ugrás a Gulág?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem félek a Gulágtól, amióta tudom, hogy a szovjet tudomány és technika odáig fejlődött, hogy a táborokban a munkát már mindenütt málenkíj robotok végzik.” /Frady Endre, gyanús költőgigász/

„Jobb félni, költő közmunkatárs, mint megijedni! Higgye el, hogy nem lesz könnyű ám a kora reggeli torna után a végtelen hómezőn éhes medve elől menekülve követ törni! Én csak tudom, mert ott kaptam kiképzést.” /Csávás Kálmán főfoglár, a Költőket Őrző Tábor Önkéntes Rendészetének (KŐTÖR) parancsnoka/

Szemtelenül, lábtalanul
Összeül pár kalóz,
S vakon csodavárni tanul:
„Hátha eljön Hal Óz!

Varázsol majd lábat, szemet,
Lehetőleg épet,
S kripliséget múltba temet
Mind, ki ma még tépett!”

Bebiceg a „Wanted” vezér,
Lábujjain mirigy,
Vak, de van egy lába s ezér’
Többi mind rá irigy.

Szól a kalóz, a körözött,
Míg vijjog egy sirály:
Láb nélküli vakok között
Tyúkszemű a király!

„Már megint ez a már-már vallásos csodavárás, ez a tudatlanok körében terjedő babona! Hal Óz márpedig nincs! Brit tudósok is bebizonyították, hogy a vízi lények közül egyedül nekem van varázserőm, a szárazföldiek közül meg csak a Dévényi Tibi bácsinak!” /a három kívánságot teljesítő aranyhal/

„Jaj, leleplezte az a nyavalyás kis aranyhal, hogy én nem is létezem! Kételkednek bennem, tehát nem vagyok! Most mi lesz?” /Hal Óz, a nagy vízi varázsló/

„Én pontosan tudom, hogy létezik Hal Óz és rettegek is tőle! Arról viszont fogalmam sincs, hogy ki a bánat az a Dévényi Tibi bácsi?!” /Uszifer, a hét tenger ördöge/

„Emlékszem, amikor Dévényi Tibi bácsi a piros labdájának a hozzám vágása után megszervezte nekem, hogy azt kívánhassam, hogy NDK turistáknak zsákszámra osztogathassak csehszlovák exportból visszamaradt rohadt szabolcsi almákat, miközben a háttérben Magay Klementina téesztagnak öltözve énekelte, hogy almát eszik és ropog a foga alatt! Hát, akkoriban nem volt könnyű fiatalnak lennem!” /Lestrapált Lajosné Későkádári Klotild, téglagyári bérelszámolónő/

„Ne szórakozzatok velem, gyerekek, mert hozzátok vágok egy pöttyös labdát!” /Dévényi Tibi bácsi, nyugdíjas lemezlovas és a néhai Három Kívánság c. műsor vezetője/

„Nekem speciel bejönnek a lábatlan kalózok! Igaz a mondás, hogy szép az, aki térdek nélkül tetszik!” /Világtalan Viola, női vaksakk világbajnok/

„Na neee. Költő úr inkább felvételről nézze ilyenkor a Barca egyik BL győztes meccsét, mindenkinek jobb lenne. Az OKJ-s múzsaképző kezdő tanonca most keservesen újra felsírt: "De én nem ezt ihlettem neki tanító néni... Neeee, már megint egyessssss” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ha már kalóz, legyen kripli. Vígnak vurstlis, irodalminak FradyEndrés, lépegetésnek bicegős.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Szemem is van, lábam is van, úgyhogy amint meglátok egy Frady Endre verset, már szaladok is ki a világból! Anyám reméli, hogy ott kifelé nyílik majd a kapu és nem présel minket halálra a menekülő tömeg. Hát meddig garázdálkodhat még szabadon ez a szellemi kripli, ez az irodalmi toprongy?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ezek a kalózok szerencsések, hogy még élnek. Nem úgy, mint azok, akiknek a texasi felségvizekre merészkedő hajójának az alját úszva leharaptam és az egész bagázs a tengerbe veszett.” /Chuck Norris/

Ádám-Éva óta ős tény,
Ha az ember éppen nőstény,
Utódokat csakis ő szül,
Míg a férje hízik s őszül,

No meg kopaszodik is tán,
Ami látszik Jenőn, Pistán…
Ám nincs ilyen tünet Imrén,
Mivel ő egy hajszolt hím rén,

Neje pediglen egy nő rén.
Ember mivel nem él pőrén,
Takarandó magát s babát,
Vadászik s lőn rénszőrkabát.

Nem csak rént irt emberiség,
Máglyán néha ember is ég,
S gyakran tele van a bitó,
Mely nem élethosszabbító.

„Sapiens” öl halat-vadat
Számolatlan – nincsen adat.
Sarkot olvaszt, tengert szennyez,
Más fajok szerint: De genny ez!

Ha majd egyszer e faj kihal,
Rénszarvas és folyami hal,
Medve, fóka, fű és csalán
Földdel együtt örvend talán…

„Mélységes írás, tele gondolattal. Utolsó két versszak határozottan jó, hát a többi... F. Endre költeményeit nevezhetjük lassan visszatérő természeti csapásnak az emberiség ellen. De egész jó rím párok is megbújnak az erőltetettek között.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Vegán versenyzőként értem én az elhatárolódást az emberi faj ökológiai lábnyomától, csakhogy G. B. Shaw-val is egyet kell, hogy értsek, aki szerint hitelesen csak a pusztából lehet kritizálni a társadalmat, belülről nemigen. Ami a verset illeti, ha a hibáitól nagyvonalúan, innen a pusztából nézve, eltekintünk, tökéletes.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hát igen! Ilyen egy tárgyilagos mélylíra: tárgyilagos és mély. No és mindeközben még líra is, persze!” /Frady Endre, költőgigász/

„Olvasótársak, mondjunk dicséretet! Nagy bátorság kell ahhoz, hogy amit alkottunk, el tudjuk engedni! Így félkészen.” /ismét F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Köszönöm, költő úr, hogy megírta az igazat! Elegem van az emberiségből! Teljesen lelaktak!” /a Föld/

„Nem támadunk. Hamarosan kiirtják egymást és akkor harc nélkül elfoglaljuk az egész bolygót. Csak ne lenne ennyire lelakva!” /Xbr05zzz_HgrJx, marslakó marsall/

„Forrón és sugárzó arccal üdvözlöm a verset, csak azt nem értem, hogy miért vagyok a címben kis kezdőbetűvel írva?!” /a Föld Napja/

„Az emberesen elembertelenedett emberiség emberellenes embertelenségeit embertelenül jól megfogalmazó költő, aki bár maga is ember, mégis állati jól ír, elénk tette az elénktehetetlenséget a maga pőrére állatiasodott rögvalóságában. Az emberiség vélhetően legutolsó évszázadának szellemóriása ismét ellenpontozta az ellenpontozhatatlant és nem ígér se vért, se verítéket, se könnyeket, csak a mindent felszabadító végpusztulást. Végtelenül derűs apokalipszis líra!” /Armageddon Atamánné Humanista Hortenzia, a Nulla Néző Tévén folyó Nyakló Nélküli Lónyak c. késő esti irodalmi rétegműsor házigazdája/

„Nehogy már a Jenők és a Pisták legyenek kopaszként és kövérként pellengérre állítva! Jöjjön csak ide a kozmopolita költőcske egy író-olvasó találkozóra, oszt’ előbb dagadtra verjük, oszt’ kap két akkora sallert, hogy leég a maradék haja!” /Jeti Jenő és Pacal Pista, a Keresztény Férfiak Clubja (KFC) jobb és balszárnya/

„Minden Imre nevében kikérjük magunknak, hogy egy kabátszőrnek való rénszarvast egy nyilvánvalóan ittas zugpoéta Imrének nevezzenek el! Elegünk van a költői szabadosságból! Máglyára, ki ellenszegül, minden szesz énekest!” /Irtó Imre, a Magyar Imrék Vérkomoly Alapítványának (MIVA’) főimréje/

„Brit tudósok bevonásával sikerült a rénszarvasok DNS láncát hódokéval összekombinálnunk és egy a talajok víztelenítésére alkalmas nagytestű fajt előállítanunk. A kutatás vezetőjeként az ily módon génmanipulált lényt drénszarvasnak neveztem el.” /Dr. Én Teő, a Génállományt Unikálisan Mutáltató Intézet (GUMI) permutációs igazgatója/

„Kizárt dolog, hogy kihaljon az emberi faj! Félnivalójuk csak a szegényeknek, a demokratáknak, a nőknek, a négereknek, az indiánoknak és a mexikói bevándorlóknak van! A sárgákkal és a komcsikkal még tárgyalunk! A sarki jég sem probléma, mert télen minden utcasarkot jégmentesítünk!” /Donald Trump, amerikai elnök/

„Az amúgy erkölcsi dögkútként miazmásan mételyező Frady Endrének igaza van abban, hogy az emberiséget a teljes pusztulás fenyegeti, de a fő veszélyfaktor nem az ökológia lábnyomunk, hanem a költő maga! Hát hogy lehet egy ilyen fontos témáról ennyire igénytelen slendriánsággal, ilyen öntetszelgő elmeháborodottsággal írni?! Anyámnak mindenesetre megtiltottam, hogy a következő farsangon rénszarvasnak öltözzön, nehogy ez a szellemi orvvadász verset röpítsen a fejébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az emberiségnek nem kell félnie, amíg engem lát, úgyhogy senki se fordítson nekem hátat!” /Chuck Norris/

Kossuth Lajos azt üzente,
Legyen magyar naplemente,
S ne Habsburg Sonnenuntergang,
Mert ott sok a labanc felhang…
Hagyja rám a verset, ácsi,
Nyugodjon le, Lajos bácsi!

Tehát:

Szép álmokat, tente, tente! –
- Zengené a naplemente,
Hogyha hangja volna néki,
S beremegne a környéki
Panelházak hosszú sora
S jönne vissza sok vacsora.

Ám ő néma, sosem zajos,
Nem üzen, mint Kossuth Lajos,
Nem beszél, nem rí, nem ugat,
Csupán hanyatlik a nyugat
Répaszínre festett egén
S ettől nyugszom rögvest meg én.

Let’s pszt again!

„Nem tűröm, hogy ugyanúgy el akarjanak hallgattatni, mint a Habsburg császárok idejében! Éljen a szólásszabadság! Magyar égre magyar naplementét! Csak az a fránya eső ne esne karikára! Hej, ha nem fogyott volna el a regimentem, most nagy patáliát csapnék!” /Kossuth Lajos/

„Kultúrtörténeti kutatások szerint Amerikába Kossuth Lajos vitte be a stand up comedy műfaját. Mivel angolul a börtönben tanult meg, ahol és akkoriban nem voltak nyelvi hanganyagok, így mindent úgy mondott fonetikusan, ahogy le volt írva. Beszédeit egyre nagyobb tömegek röhögték végig. Óriási sikere volt!” /Dr. Szürkeállományi Szütyő, a Tudományos Alapon Sokakat Lejárató Intézet (TASLI) történésze/

„Most meglepett, költő úr! Sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen egyszerű témáról, mint a naplemente, ennyi marhaságot össze lehet hadoválni! Kossuth Lajostól pedig én kérek elnézést! NEM ENG.!” /Sivár Savanya, az Országos Betiltási Intézet (OBI) főcenzora/

„Leendő költő palántáknak oktatnám a művet: Na, ilyen, amikor a szerény tehetség nagy szorgalommal párosul... Már majdnem jó, de ha csak ennyi tellene, akkor menjetek inkább péknek. Szerencsére F. Endre elkövetőtől láttunk már jobbakat. Van benne fantázia, akár jó is lehetne...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Lehet, hogy régen voltam töri korrepetáláson, de szerintem Kossuth úgy került ebbe a posztmodern nonfiguratívba, mint Pilátus a Volvóba. Amúgy gyönyörű!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kossuth urat nincs szerencsém ismerni. Szerintem ilyen nevűt nem végeztettem ki, a Volvót pedig Heródestől kaptam ajándékba, amikor a nagy hepaj után kibékültünk és meghívott nyaralni a galileai krédójába.” /Poncius Pilátus/

„A kérómba, Pili, a kérómba hívtalak meg, nem a krédómba! Annyi időt helytartóskodtál itt és még mindig nem beszélsz rendesen óhéberül?!” /Heródes Antipász/

„A krédó latin, a kéró pedig cigány szó. Ezek szerint minden út romába vezet?” /Dr. Ősnyelv Ödön, a Nemzeti Etimológiai Múzeum (NEM) szakreferense/

 „A történelem véres kezéből kiragadott természetrajz egyidejűleg szekuláris és szakrális ábrázolása jól kézben tartottan jelenik meg Frady Endre kozmikus őslírájában, ahol a békére vágyó embernek örök harcot kell folytatnia a végső megnyugvásért. Olvasás közben csendesítsük el a belső zajt és bátran aludjunk bele az utolsó sorba! Újra és újra… Let’s pszt again!” /Zaj Zénóné Mély Mályva, a Körbenyálazott Katarzis c. szépirodalmi folyóirat lektor helyettese/

„Mi ez a kínrímes bulvárdögevés?! Ha létezne olyan betegség, hogy agyrüh, akkor annak az egyik nyilvánvaló tünete az ilyen hevenyészett írásművek gátlástalan elkövetése lenne. Hát minek nézi ez a fékevesztett közellenség az olvasókat, szellemi hányótálnak?! Anyámmal elhatároztuk, hogy gyűjtést rendezünk – ő már fel is rakta a Vaterára a tartalék műfogsorát – és amint megvalósul a bárki számára elérhető bolygóközi utazás, befizetjük rá Frady Endrét! Csak oda útra!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer beszólt a Nap, hogy nincs kedve még lemenni, mert bulizni szeretne, de úgy lefejeltem, hogy másnap hajnalban nekem kellett felrugdosnom, mert félkómásan azt énekelte, hogy az éjjel soha nem érhet véget. Na, erre kapott egy pofont és azóta csöndben van.” /Chuck Norris/