Blogomon a yandex figyel!
Hogy alhatnék éjjel így el?!
Engem épp most Putyin olvas,
S rögvest orcán püföl jól vas-
-öklével egy izmos csecsen,
Amitől az állam reccsen,
Meg az -állam, elvben a jog- ?
Testem-lelkem belesajog…
„Ne aggódjon, költő elvtárs, hanem bízzon! A remény hal meg utoljára. Véletlennek látszó balesetben…” /Szergej Pofozovics Lágernyin, az Orosz Tömeg Párt (OTP) agitációs főelőadója/
„Jaj, hacker elvtársaim, a költő észrevette, hogy figyeljük! Mi legyen? Kapjon szívrohamot, vagy legyen öngyilkos és a régi szovjet szokás szerint háromszor lője tarkón saját magát?” /Igor Hekkerovics Yandex, fehérorosz kémprogramozó/
„Az oroszok már a blogodban vannak? Csak egy ugrás a Gulág?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Nem félek a Gulágtól, amióta tudom, hogy a szovjet tudomány és technika odáig fejlődött, hogy a táborokban a munkát már mindenütt málenkíj robotok végzik.” /Frady Endre, gyanús költőgigász/
„Jobb félni, költő közmunkatárs, mint megijedni! Higgye el, hogy nem lesz könnyű ám a kora reggeli torna után a végtelen hómezőn éhes medve elől menekülve követ törni! Én csak tudom, mert ott kaptam kiképzést.” /Csávás Kálmán főfoglár, a Költőket Őrző Tábor Önkéntes Rendészetének (KŐTÖR) parancsnoka/