Hordjál széles páncélövet,
S ha bárki is beléd lövet,
Pölö bálnavédő zöldök,
Nem sérül rajtad a köldök!

Ha valaki túl jól késel,
Döntsél úgy, hogy inkább késel,
S ne vakmerjél, szíved gyenge,
Másba álljon be a penge!

Ha a hóhér csapna bárdot,
Tönkre téve meg ne várd ott,
Csendben bújj a vérpad alá,
S ne dalold, hogy salalalá!

Ne rángasd Chuck Norris bajszát,
Mert az űrön bőgve jaj!-sz át,
S beleállsz a Holdba fejjel,
Úgyhogy inkább kerüld, sej, el!

Kanyonnál, ha jönnek grizzlyk,
Kiknek a te húsod ízlik,
Ugorj le, e helyzet krízis,
S reménykedj, hogy van lent víz is!

Túlpartról, ha költő sír át,
Hogy hallgasd meg ezt a lírát,
Fogd be füled, e hang szirén,
S menekülj, mint sarkköri rén!

„A Genfi Egyezmény szerint a gyenge irodalmi reflexekkel rendelkezők védelmében ennek a versnek az utolsó versszakkal kellett volna kezdődnie, és a cenzor öngyújtója alatt végződnie. Frady Endre ezzel hivatalosan is meghirdette az "Állítsuk meg a genfi egyezményt!" kampányát. Igaz, ilyen komoly versészeti portfólióval a zsebében hitelesebb ember még nem adott önként túlélési tanácsokat.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hej, igric úr, ha előbb megírja ezt a versét, akkor dehogy állok én fel kétszer is azzal, hogy "Nem talált! Nem talált!", hanem bebújok a vérpad alá, oszt’ nem a Matyi öcsém lett volna megválasztva a Duna jegén, hanem én! Sajnos abban a kiélezett helyzetben elvesztettem a fejem!” /Hunyadi László, néhai király jelölt/

„Elbújni?! Elfutni?! Az ilyen nyúlbélák miatt veszítettünk annyi csatát a történelem folyamán! Na, de majd mi egy kicsit megneveljük magát, költő polgártárs! Addig ütlegeljük a szemüvegénél fogva, hogy vagy vakmerő lesz, vagy merő vak! Ön dönt!” /Csávás Kálmán ökölnagy, a Gyáva Alakokat Gyepáló Alapítvány (GYAGYA) jellemformáló erőfitogtatója/

„Bevált az ötlete, költő úr! Ugrottam és tényleg volt víz a kanyonban! Sajnos krokodilok is voltak benne, úgyhogy ezt az üzenetet nem állva írom, hanem fekve diktálom.” /Balsorsakitrégentép Benő, betanított cérnavégnyálazó/

„Túl hosszú: nagyon érződik a minőség meredek hanyatlása sorról-sorra, minhta tényleg egy szakadékba tartanánk, ahol nincs víz lent... Külön-külön versszakonként egész jó is lehetne. Mindegyik versszak végére oda kéne írni: "szabad-e locsolni?".” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ha ezt a se kiköpni, se lenyelni típusú irodalmi mócsingot most visszaöklendezem, akkor azt csupán jogos önvédelmi refluxból teszem! Anyám szerint, ha túlélném ezt a kétcsillagos rímsintért, akkor végre fellélegeznék, lenyugodnék és többé talán nem üvöltenék kidagadó nyaki ütőerekkel még az ablakpárkányra rakott  muskátlival is. Nem tehetek róla, de ha Frady Endre az eszembe jut, eszembe tolakszik, eszembe törtet, akkor még a virágok ellenvéleményét sem tudom elviselni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Néhány rólam bökverset író fűzfapoétát már belehajítottam a Holdba. Azokat a becsapódásos krátereket mind a Hold költők társasága okozta.” /Chuck Norris/