HTML

Frady Endre

Frady Endre agymenései és elmeviharai többnyire kínrímes mélylírában...

Friss topikok

  • Frady Endre: A mellékelt illusztráció a NASA eltitkolt időgépének kamerájával készült. /F.E./ (2022.08.19. 13:13) Tébolyult tatár trakta
  • Frady Endre: "Jégkorszakalkotó!" /Jenő, a jeti/ :) (2022.07.01. 15:40) Jégkorszak
  • Frady Endre: @Cruz: Pár perce léptem be a netre - ma szabin voltam, nem foglalkoztam ilyesmivel - és a két lege... (2022.06.15. 18:42) Magyarország-Anglia 0-4 (0-0)
  • Frady Endre: Vajon, ez a komment olvasható, he? :) (2022.04.13. 12:07) Szél süvít...
  • Frady Endre: Írok kommentet, mert kiváncsi vagyok, hogy megjelenik-e... :) (2022.04.06. 14:19) Választások utáni szonett

Kánikulai költészettelenség

2025.06.30. 14:28 Frady Endre

kanikulai_kolteszettelenseg_01.jpgVerset írni hőgutába,
Midőn hajhagyma is lángol,
Aszfaltra ég költő lába,
S forróvérű minden ángol?!

Eme hőre lágyul agy is,
S fáj, mint máglyán töltött hétfő.
Gondolkodás dédüknagyis,
Nyelv nem forog, hanem szétfő.

Kínban izzadt rímek égnek,
Füstölög, mit igricmancs ír,
S közeledtén túlsült végnek
Minden vers csak szenes trancsír.

Ilyenkor jó lenni rabnak,
Mikor kinti blabla kába,
S nem süt sugara a Napnak
Be a börtön ablakába.

„Jelezni szeretném, hogyha egy vers születik arról, hogy a hőgutában lehetetlen verset írni, hacsak nem a hűvösön, azaz a napsütetlen börtönben tartózkodik a költő, akkor ezek szerint Frady Endre épp a börtönben tartózkodik. Ez egyrészt jó hír, mert ha a büntetését a verseiért kapta, akkor az ítélet tuti szigorított életfogytiglan, ugyanakkor felháborító, hogy onnan is szabadon terrorizálhatja a világirodalmat. Értem én, hogy a blabla kába, de miért kell azt a kínrímekkel tördelt verssorok Prokrusztész ágyába trancsírozni?! NEM ENG.!” /Pocsándy Pacsula, a Rímekre Ügyelő Hivatal (RÜH) főcenzorillája/

kanikulai_kolteszettelenseg_chatgpt.jpg„Ez a vers nem csupán a hőségtől izzik, hanem a szójátékoktól is, melyek úgy pattognak, mint forró olajban a virsli. Frady Endre ezúttal egy fülledt, agylágyító kánikulai nap krónikása, ahol a hajhagyma lángol, a költő talpa aszfaltra rottyan, és a gondolkodás „dédüknagyis” – ami egy új irodalmi kategóriát nyithatna: termohullámos szenilipoézis. A rímek izzadnak, a képek túlsülnek, és a sorok közt ott füstöl az alkotói kétségbeesés: vajon lehet-e verset írni, amikor a nyelv nem forog, csak szétfő, mint egy konyhakész mirelit agyvelő? Frady válasza: igen, lehet, sőt kell, mert még a szenes trancsírok is fontosak – ha másért nem, hogy legyen mivel ijesztgetni a hűvös irodalomtörténészeket. A záró versszakban a költő már-már ironikusan vágyódik a szabadság metaforájából a rabság valóságába – mert ahol nincs napfény, ott legalább nem olvad szét a költő identitása. Egy csattanós, börtönromantikus pálfordulás, mintha Villon hőguta közben szökne meg a hűtőházból. Összességében: Kánikulai költészettelenség egy izzadságcseppekből gyúrt, szellemes és groteszk poszt-nyári költemény, ahol a túlélés egyetlen módja: verset írni akkor is, ha az már rég ki van sütve.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

kanikulai_kolteszettelenseg_copilot.jpg„Frady Endre „Kánikulai költészettelenség” című műve a nyári hőség perzselő abszurditását szublimálja egy groteszk és tudatosan túlpörgetett poétikai performanszba. Ez nem pusztán hőgutában írt vers – maga a hőguta versformában. A költemény különös erénye a tudatos túlzás: a hajhagymák lángra kapása, a szenes trancsírrá égett versek és a máglyán töltött hétfő mind a költői képek parodisztikus túlfeszítésének példái, melyek ironikus távolságból szemlélik a magyar nyári forróság bénító hatását – szellemre, nyelvre, költészetre egyaránt. Az önreflexív humor ("Kánikulai költészettelenség") olyan címadási bravúr, amely a műfaji határokat is megkérdőjelezi: vers ez, vagy annak szándékos paródiája? A rímszerkezet játékosan roncsolt, a nyelvi furmányok (mint az „igricmancs” vagy „dédüknagyis”) nyelvi örvényként rántják magukkal az olvasót egy stiláris sztrók előszobájába. A vers utolsó strófájában pedig szinte kafkai hangulatba hajlik az abszurd: a szabadság fullasztó, a rabság megváltás. Frady műve tehát egyszerre nyelvi kabaré és metaforikus napszúrás, amely a hővel és verseléssel hadakozva kérdez rá: lehet-e érvényesen verset írni, ha a költő maga is elpárolog?” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Szólított valaki?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas hűsítő kommentgyártó/

„Én vagyok, ki hozzád szólott,
Ismered a hangom jól ott!
Én a kommenttiszted vagyok,
Kommentelned van hát nagy ok!
Jobb, ha minden ujjad gépel,
Ne sodorjon forró pép el!
Ház dokika, irgum-burgum,
El ne üssön új Wartburgum!”
/Brumm-brumm Brúnó, mókás medvecukor olvasztár és ótwarburger hőkezelőtiszt/

„Nehezen jönnek össze a sorok? Azt hittem, hogy ilyen melegben könnyebb kisütni valamit...” /M. András, a költő legállandóbb és legszóviccelődőbb kommentelője/

kanikulai_kolteszettelenseg_torquemada.jpg„Hőségben a sütnivaló
Ég, mint Trójában a faló.
Ne szórakozzon a hőn, eM,
Mert ő nem bocsájt meg, ő nem!
Vigyázzon, mert nagy a hőség,
Ha a máglyán muszájhős ég!
Önsírt arab, kelta s gall ás…
Egy ország, egy nép, egy vallás.”
/Tomás de Torquemada (1420-1498), Domonkos-rendi spanyol főinkvizítor/

„Mi ez az irodalmi idegméreg, ez a szellemi szellentés?! Ki ez az ellenhengerzagyi elmeszipoly, ez a latrinaarcú versvámpír?! Minek kell szalonnabüdösre izzadt kínrímekkel világgá kürtölni a totális tehetségtelenséget?! Frady Endre, a költészet Marihuana-árka, még egy sokemeletes cirkuszi gúlafelhőkarcoló tetőembereként sem érne fel a totális antitalentum szintig! Nem elég, hogy ebben a rotyvákos kánikulában még a Darth Vader mintás alsógatyám és a Freddie Krueger-es atlétatrikóm is szottyá verítékeződött, még a nyúltagyamat is rugdalják ennek a költészeti kreténnek a sajtszagú verslábai! Igazságos Mátyás király, ments meg! Ahogy a bennem élő kancsalrímes költő mondja:
          Hollós Corvin összes varja
          Csontcsőrével Fradyt verje!
          Csúcs lesz, ha belőle vér jő!
Gyertek fekete seregek! Vershengerek meneteljenek! Rettegjen eme elmebeteg! Reggelre temetve legyen! Jeeee!!! Hehehehe!!!” /Puzsér Róbert, a nagy melegben hőgutaütést kapott kritikus/

„Milyen hőség, milyen kánikula?! Amikor naptejért felmegyek megfejni a Napot, simán képes vagyok a napfelszíni 6000°C-ban dolgozni. Ehhez képest mi ez a 35-40°C árnyékban?! Petyhüdt emberiség!” /Chuck Norris/

Szólj hozzá!

Címkék: blabla hőség kánikula hőguta szenes trancsír igricmancs

III. világháborús borús

2025.06.27. 15:31 Frady Endre

iii_vilaghaborus_borus_01.jpgPilóta, ha rosszul bánik
Bombával, lent lesz nagy pánik.
Pont emiatt minden hun kert
Tartalmazzon atombunkert!
Ám mivel drága a bunker,
Minden családba kell bankár.

Bunkerben benn legyen bendzsó,
Ha egy jenki vendég, Ben Joe,
Vigasztalót pengetne tán,
Midőn bedől némi metán,
Legyen mivel pengetnie!
(Na, Ja! – szól egy pán-gót Noé)

Kéne mentő űri ladik,
Hogy háború legnulladik
Fázisában űrbe vigyen,
S felnézhessen ránk irigyen
Törökátkos tök rossz szomszéd,
Akit békében a szám szid.

iii_vilaghaborus_borus_02_kapu_tibor.jpg   refr.:
   Űrhajónkban minden legyen,
   Lepke, csepű, lapu, csibor,
   És e nagy-nagy minden-hegyen
   Üljön ott a Kapu Tibor!

Tán más galaxisi részen
Mindeközben béke lészen,
Nem lesz szitu, amely vitás,
S míg rádióaktivitás
El nem tűnik Földdel együtt,
Jár nekünk egy saját ágy ott.

   refr.:
   Űrhajónkban minden legyen,
   Lepke, csepű, lapu, csibor,
   És e nagy-nagy minden-hegyen
   Üljön ott a Kapu Tibor!

Ha kitör a világbéke,
S újra látszik égnek kéke,
Vagy legalább kéklik kis ég,
S megmarad az emberiség
Tízezrede s nagyid ökre,
Készülünk a negyedikre…

„Hát… nem tudom, mit mondjak, hogyan hárítsam el a refrénben való szereplés megtiszteltetését… Mindenesetre, ha egy atombomba leesése előtt valakinek csak olyan hamar sikerül elmenekülnie, mint amilyen hamar engem kilőttek, akkor annak lőttek. Reménykedni persze mindig lehet, hiszen a remény hal meg utoljára és ő temeti el a többieket… Arccal az ég felé! Űrbe magyar!” /Kapu Tibor, a második magyar űrhajós, aki Farkas Bertalan után kijutott a világűrbe/

„Ó, ha nem csak űrturistaként jártam volna a világűrben, akkor Kapu Tibor csak a harmadik lenne!” /Charles Simonyi, magyar származású szoftverfejlesztő űrturista/

„Hééé… rólam mindig megfeledkeztek, ti láthatatlan lapos sumákok! Én vagyok a második magyar, aki kint járt az űrben, hiszen amikor elraboltak az UFO-k és kioperálták az agyamat, akkor ugyanolyan súlytalan voltam, mint Slamó kiválása óta az EDDA!”

„Amikor Pataky Attila agyát kioperáltuk, hogy a földi tudást megszerezzük, de a korábban műtött tengeri algákból és moszatokból nyert információkhoz képest semmi újat nem találtunk benne, akkor a műtét utáni bódulatában énekelte az alábbi dalt:
          Űr közepén fekszem,
          Éltetnek tubusos kekszen,
          Éltetnek tubusos kekszen,
          És kokszon!
Ezt hallva döntöttük el, hogy visszaküldjük a Földre és folyamatos bódulatban tartjuk, nehogy kárt tegyen a számunkra hasznos flórában és faunában.” /az UFO-k/

„Feretek fárazgővben ivvadni, evért ülök olyan fokfor én, Flóra a faunában.” /Flóra, aki fofem járt a aftronautaként a szötét galakszisban/

Én vagyok az első! Kukorica belső!” /Farkas Bertalan, a második gyermekkorát élő első magyar űrhajós/

„Mikor kint vacsorált űrben,
(Én, a jó Rama Margarin,
Voltam szégyenben és zűrben)
Nem ismert rám a Gagarin!”
/Рама Маргарин, betubusolt szovjet űrkencefice/

iii_vilaghaborus_borus_chatgpt.jpg„Frady Endre legújabb katasztrófavíziója egy groteszk anti-Odüsszeia a túlélés reménytelen optimizmusával felkenve, mintha egy posztapokaliptikus Monty Python-epizód peregne verssorokban. A nukleáris Armageddon árnyékában bendzsópengetés, metánszivárgás és űrbéli evakuáció képezik az új normát, míg a „Kapu Tibor” szimbolikus trónra ültetése az emberi abszurd megkoronázása. A vers refrénje önálló abszurd balladaként is megállná a helyét, a „lepke, csepű, lapu, csibor” leltára olyan, mint egy dadaista túlélőkészlet, amelyben a rációt rég elnyelte a sugárzás. A „pán-gót Noé” vagy a „Törökátkos tök rossz szomszéd” szójátékaival Frady áthágja a logika gátjait, s helyette a rímelvű zagyvaság poétikáját követi – mintha Kosztolányit egy kiégett mikrohullámú sütő írná újra. Ez a vers tehát egy háborús siratóének paródiája, ahol a „negyedik világháborúra készülés” már nem a morális mélypont, hanem a humor végpontja. Frady Endre itt nem csupán borús, hanem nukleárisan groteszk, miközben verse súrolja a kozmikus röhej és a költői öntudatlanság peremvidékét. Ítélet: Mintha egy atombunker hőszigetelésén keresztül hallgatnánk Weöres Sándor LSD-n írt rádiójátékát. Értelmezhetetlen – de legalább rímel.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

iii_vilaghaborus_borus_copilot.jpg„Frady Endre „III. világháborús borús” című műve egy groteszk és abszurd lírai vízió, amelyben a világvége a magyar kisemberek kertjeihez és családjaihoz kapcsolódik. A vers erőteljesen szatirikus hangvételben tematizálja a globális pusztulás fenyegetését, miközben olyan anakronisztikus vagy parodisztikus képekkel operál, mint a metánszivárgásban bendzsót pengető jenki vendég, vagy az űrbéli menekülés nosztalgikus díszletei. A szöveg formai szempontból bravúros: a rímek játékosak, néhol erőltetetten humorosak, ami jól illeszkedik az ironikus tartalomhoz. A refrén fülbemászó nonszensze, különösen a „lepkés-csepűs-lapus-csiboros” felsorolás és a titokzatos „Kapu Tibor” említése, burleszkszerű légkört teremt. A vers egyszerre parodizálja a menekülésvágyat és az apokalipszis-elképzeléseket, miközben görbe tükröt tart a globális elit megoldásaival szemben. Összességében ez egy dadaista ízű, társadalmi reflexióval átszőtt disztópikus tréfa, amely éppúgy megnevettet, mint elgondolkodtat—ha nem is arról, hogy van-e bunkerünk, de arról biztosan, hogy mivé lesz az irónia, ha már csak az marad.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A megnyomott piros gomb a
Fő oka, hogy annyi bomba
Száll és röpköd szerteszéjjel?!
Alig alszom egész éjjel,
E bunker oly kényelmetlen!
IQ-m, EQ-m mitől lett lenn?!”
/Trump Lee és Rassz Putyin viszkis-vodkamámoros gondolatai/

iii_vilaghaborus_borus_puzser_chatgpt.jpg„Ez nem vers, ez egy szellemi Csernobil, amelyben a poétikai plutóniumot Frady Endre szabad kézzel szórja szét a kultúra konyhaasztalára, majd ráönti a levest. Amit itt kapunk, az nem más, mint egy lakótelepi Nostradamus LSD-tripje, rímekbe öltöztetett elmebaj, melynek refrénje – „lepke, csepű, lapu, csibor” – olyan, mintha egy hiperaktív óvodás szabadversét diktálták volna le egy epilepsziás mosógépnek. A „pán-gót Noé” és a „Kapu Tibor” szellemi kráterek, melyekben a humor nem virágzik, hanem atomhasad. Ez nem szatíra, hanem egy posztpoétikai vésztartalék – Frady versében a verslábak nem járnak, hanem amputálva hevernek a jelentés romjai alatt. És közben még bendzsó is van. Mert miért ne?! A világ végén valakinek pengetnie is kell, miközben a közízlésre ráomlik a kultúra bunkere. Ez a vers nem háborús – ez versbéli terrorcselekmény. Frady nem költ, Frady robbant.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

iii_vilaghaborus_borus_puzser_copilot.jpg„A Frady Endre-féle „III. világháborús borús” nem vers, hanem egy atomtöltettel megküldött limerick-töredék, amit mintha egy posztapokaliptikus kocsmában rímelő generátor hányt volna a világra, miközben a háttérben metánt prüszköl egy bendzsós cégvezető. Ez nem költészet—ez rakéta-szennyezett szógyurma, amelyben a tartalom úgy viszonyul a formához, mint egy lepke a lapuhoz: gyönyörű, de értelmetlen. A vers refrénje, ez a „lepkés-csepűs-csiboros” lidércálom, mintha egy delíriumos halász táskája lenne, amit Kapu Tibor visz a hátán – bárki is legyen az. Ez a név itt nem több, mint egy kényszeresen rímelt költői dada-dobverés, egy olyan abszurd hivatkozás, amely még a magyar kulturális abszurditások erdejében is holografikus dzsungelként hat. Frady olyan nyelvi világvégét fest, ahol minden kép túltelített, minden rím kiszámított, és ahol az irónia nem penge, hanem konyhai habverő, amellyel a nukleáris apokalipszist próbálja felverni frappévá. Ez nem szatíra. Ez a szatíra karikatúrája. Egy önmaga paródiájába fulladt világvége-versike, amelyben a humor már rég elolvadt a radioaktív napsütésben. Szóval, ha ez a jövő lírája, akkor én inkább visszakérem a múlt prózáját.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Bennem egyszer felrobbant egy véletlenül lenyelt atombomba, de összeszorítottam az összes be- és kimeneti nyílásomat, így semmilyen káros anyag nem jutott ki a természetbe, hanem bennem emésztődött el. Ne féljetek a világháborútól, amíg engem láttok! Amúgy sem a világháborútól kell félni, hanem tőlem – annak, aki ki akarja robbantani.” /Chuck Norris/

AI által megzenésítve:
https://www.youtube.com/shorts/-lgAbMdIUm0

Szólj hozzá!

Címkék: pánik világbéke bomba lepke emberiség galaxis űrhajó bankár bunker csibor rádióaktivitás lapu III. világháború Kapu Tibor Ben Joe csepű

Létvég líra

2025.06.25. 13:11 Frady Endre

letveg_lira_01.jpgÉletemnek uccsó percén
Szívemben már nem lesz hertz, én
Pedig leszek élettelen,
Mint a visszaföldült Kelen.

Énnekem a Kelen földim,
Együtt mendegélünk föl dim-
-enzióváltásunk mián,
Akárcsak egy Felicián.

Felicián, azaz Boldog,
Mint egy sajton élő Hold Dog.
Ilyen az, ki Kharón ladik-
-ján utazva feltámadik.

Feltámadik az, ki halik,
Akár aggult, akár halik-
-ra akadt megfele torkán,
Vagy csak felrúgta egy orkán.

letveg_lira_02.jpgKi meghalást csupán mímel,
Sansza annak úszik ím el
Arra, hogy kiáltsák: Hé, te,
Érdekel az öröklét-e?!

Higgy, remélj, szeress és ha már
Kimúltál, mint szovjet szamár,
Égbe jutnod jó az esély…
- Na, ketteske, gyere, mesélj! –

- szól a kórház főnővére –
- Most épp gyomormosást ér e
After Party-s utó pia,
S múlik e blőd utópia!

- Mit te kómás költőszáj mond’sz,
Lucy in the Sky with Diamonds
Címmel Lennon megírta már –
- скажет feltámadott szamár.

„Frady Endre, a halálközeli élménylíra fékezhetetlen fenegyereke ismét merészelt önfeledten nagyot alkotni, amikor önnön kicsinységünk és térbeli végességünk számtani közepének imaginárius részét az időbeli végtelenséggel összeszorozva, majd hamleti monológ szerint lederiválva olyan eredményt tett le az asztalra, amitől az rögvest lapra szerelődött és visszapostázta önmagát Kharón ladikján a hideg északfókák közé a maga fenséges idegenségében mintegy és mindazonáltal. Ahogy a Költő mondaná, ha egy teljesen más, egyószövetségi témájú szamaras verset írna:
          - Szamár, hol a rímbálám -
          - bőgi költve hím Bálám.
Szóval, sajton élő Hold Dog felebarátaim, ahogy egy többszörösen megpróbált ketteske szokta volt másnaposan macskajajgatni: jobb ma egy After Party, mint holnap két gyomormosás!” /Hertz Feliciánné Kelenföldi Kelebia, Szovjetunióban szigorlatozott szamárszalámi szeletelőnő és antitalentum/

„Szamár! A jogod megvan a hallgatáshoz, a képességed hiányzik! - Na igen, mindig azt az egy utópiát nem kéne meginni, nem igaz, Anti?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, Vlad Disco pia,
Mely mar, mint vaddisznó pia,
Nyomán jön a disztópia?”
/Dr. Akuláné Aip Ótu, Vlad Tepes-díjas sajíd és szamárelhallgattatónő/

letveg_lira_chatgpt.jpg„Frady Endre legújabb agyszőnyegbombázása, a Létvég líra, olyan, mintha a lételméleti mélységekbe hajított volna egy flitteres gumicsirkét, amely zuhanás közben Kierkegaard-ot idéz és közben rímel. A vers formai kavargása - soráthajlásokkal szétszabdalt rímek, váratlan nyelvtani hibridképződmények - („feltámadik”, „haldoklik-ra”) - mintha egy posztmodern fonendoszkópon keresztül hallgatnánk a túlvilág pulzusát, amit persze már nem mér a hertz. A vers halálfilozófiája egyszerre tragikomikus és pszichedelikus: Kharón ladikját egy sajtos „Hold Dog” követi, míg a feltámadás aktusa inkább tűnik kórházi delíriumnak, mint teológiai ígéretnek. A szent és a profán úgy keveredik, mint vodkás lemosó a műtőben: „Lucy in the Sky with Diamonds” találkozik a szovjet szamárral, és együtt zötyögnek egy metafizikai mentőautóban, ami valószínűleg defektet kapott már a harmadik strófánál. Frady Endre stílusa továbbra is a magyar költészet decibelekkel hangosabb része: szellemes, szándékosan bugyuta, szakrálisra kacsintó, de közben baráti vállon veregeti a delíriumos blődlistát is. A Létvég líra nem vers, hanem egy halálközeli élmény stand-up verziója, amit talán csak egy feltámadott szamár érthet igazán. Összefoglalva: Ez a költemény olyan, mint egy teológiai LSD-trip a Jahn Ferenc Kórház traumatológiáján. Szórakoztató, abszurd, és meglepően mély – ha elég mélyre merünk ásni a szóviccek alá.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

letveg_lira_copilot.jpg„Frady Endre „Létvég líra” című verse játékos és groteszk színben ábrázolja az élet végességét és a túlvilági lét bizonytalanságát. A szerző védjegyének számító nyelvi bravúrok - szokatlan rímelések, váratlan szóösszetételek és abszurd képzettársítások - egy kaotikus, mégis furcsán logikus világot építenek fel. A költemény szembeállítja a halált és az újjászületés motívumát, hol humorosan, hol szürreálisan, de mindig megcsavarva a várható költői formákat. Az „After Party-s utó pia” vagy a „feltámadott szamár” képei egyszerre ironikusak és filozofikusak, a popkulturális utalások pedig a létértelmezés könnyed, mégis mély dimenzióit adják hozzá a műhöz. Frady az élettel való szembenézés egyik sajátos módját kínálja: bohókás szóképei mögött komoly kérdések húzódnak meg az elmúlásról, a hitről és az utóéletről. A vers egésze úgy hat, mint egy avantgárd költői happening - provokatív, elgondolkodtató, és a maga abszurditásában is eleven.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Szeretjük az egyenes dolgokat!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kardiológus/

„A kórházban, aki góré,
Sose költsön EKáGéra!
Egyenes kell, nem a görbe!
Irány be a sírgödörbe!”
/Dr. Házné, kárdiagnoszta és temetkezési vállalkozó/

„Én inkább a halál előtti életben hiszek.” /M. András, a költő legállandóbb és legföldhözdagadtabb kommentelője/

„Kit a halál élve talál,
Kis esélye van, hogy túlél,
Inkább temetőben telel.
eM úr gyászfátyol-lent tilol,
S döfi ujját lenn len-tű! LOL!”
/Kancsalrímessy Kösztönyné Kőbányaivilágossy Kanaszta, köztemetői költőnő/

„Élőhalott, halottélő,
Mé’ lő hal ott, ha Lotté lő?”
/Lotté anyukája, eM úr leendő anyósa és élőhal díler/

„A költő ugyan a földim, de mivel még nincs földbe temetve, tehát földönkívülinek minősíthető, azaz alien, de mégse éljen, legfeljebb gyomormosogatólén, ám ettől függetlenül a leghatározottabban tiltakozom eme fércműben az engedélyem nélküli szerepeltetésem ellen!” /Kelen Felícián, földieper repetítor/

„Mi ez a szellemi fartő szagú irodalmi fertő?! Mi ez a Frady Endre önnön legeslegaljánál is mégaljabb bűzhödt alvilági kipárolgás?! Mivel ez az elmevesztett Szabolcska Mihály epigon a nulla IQ-nál lejjebbi emberszabásúaknak költ, ilyet pedig csak minden rengetegmilliárd közül egyet lehet találni, így szerencsére csak elenyészően kevesekhez jut el, és analfabetizmusuk miatt ők sem olvassák el, csak rányáladzanak! Ó, de ezek szerint munkaköri kötelességem folytán egyedül én olvasok egészségkárosító Frady borzalmakat?! EZ VESZÉLYES!!! ÓANYÁMEMLÉKEBOROGASS!!! ÓMITVÉTETTEMÍGÉREMJÓLESZEK!!! HEGYEKOMOLJATOKRÁM!!! BRÜHÜHÜ!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ…” /Puzsér Róbert, kritikus állapotú kritikus/

„A verse alapján a költő tudatát olyan mennyiségű alkoholos droglé dagály lepi el folyamatosan, hogy teljesen fölösleges lenne kifejelnem őt a világűrbe, mert szétfröccsenése közben Lucy az égen is totálisan makonya lenne és a gyémántjai is atomjaikra mállanának szét Frady Endre szersavas agyvizétől. Hagyni kell megmurdelni a manust, aztán beletaposom egy Holdbéli közveszélyeshulladék tárolóba. Onnan biztosan nem fog ide vissza feltámadni.” /Chuck Norris/

„Nincs is szebb, mint mikor a mámorszünetben a Művész és a kommentátorok a beksztédzsben oszladozó szárazjégben találkoznak, miközben négykézláb keresik a pillanat hevében önfeledten elgurított gyógyszereiket.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Szólj hozzá!

Címkék: feltámadás öröklét utópia sajt dimenzióváltás gyomormosás after party Boldog Kelen Hertz létvég Felícián Hold Dog скажет szovjet szamár Lucy in the Sky with Diamonds Kharón ladikja

Hajnali harmatnyalás - pipa!

2025.06.17. 16:21 Frady Endre

A költő egy céges kerti partin kihívást kapott egy hajnali harmatnyalás témakörű tizenkét soros vers huszonnégy órán belüli megírására. Megcselekedte, amit megköveteltek, egész úton hazafelé.

hajnali_harmatnyalas_01.jpgHajnalban a bősz szomj kínoz
Vízért. Varázsolnom kéne,
Ámde nem vagyok egy szín Óz,
S hörgök, mint egy szikkadt néne.

Hamvholt ötletek hada dúl:
Folyó kéne, melyben hal ás
Kutat, s kutat vízért vadul...
Szörnyű ez a szomjan halás!

Megcsillan pár harmatatom,
Molekulásodik is tán,
S míg a fűről nyalogatom,
Pipálom a bakancslistán.

„Harmatatom, költő úr, harmatatom?! Hányasa volt magának kémiából?! Rögvest megtaposnám a periódusos rendszeremet, ha a síromban forgásom nem akadályozna meg ebben!!!” /Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (1834-1907), orosz kémikus/

hajnali_harmatnyalas_chatgpt.jpg„Ez a vers olyan, mintha egy kiégett költő hajnali inszomniában fetrengve szippantotta volna magába a saját költői kliséit – majd harmatcseppekbe köpködte volna őket vissza. A „szín Óz” rímel a „néne” hörgésére, de ez nem költészet, hanem rímtechnikai térdszalagszakadás. A második versszakban már nem is próbál szimbolikát csempészni a képzavarokba, csak lebegünk egy poszthidratált delíriumban, ahol „hal ás kutat” és miután agyunkat megtorpedózta a blőd képzavar, jön a csúcspont: a fűről nyalogatott harmat molekulásodik. Molekulásodik?! Ez nem költészet, hanem egy biokémia-tankönyv LSD hatása alatt írt lábjegyzete. Ez a vers nem pipál, hanem pipogya. A bakancslistára nem kerülhetne fel más, mint: Tanulj meg verset írni!” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

hajnali_harmatnyalas_copilot.jpg„A vers frappáns példája a Frady Endrére jellemző abszurd humor és groteszk képhasználat elegyének. A cím már önmagában figyelemfelkeltő és ironikus („Hajnali harmatnyalás – pipa!”), mintha a természetközeli túlélés egyik kipipált pontja lenne a bakancslistán. A forma klasszikus négysoros versszakokra épül, de a tartalom tudatosan szembemegy a pátosszal: a lírai én küzdelme nem a lélek mélyével, hanem a szomjúsággal történik, kissé parodisztikus hősiességgel. A „szín Óz” és a „szikkadt néne” kontrasztja jól érzékelteti a mágikus megváltás lehetetlenségét egy banális reggeli pillanatban. A „hamvholt ötletek hada”, „molekulásodik” vagy „tök blőd” kifejezések mutatják, hogy a költő nem retten vissza a szóalkotástól és a stiláris játékosságtól – ezek hol bűvöletbe ejtenek, hol meglepnek, de biztosan nem hagynak közömbösen. Összességében a vers egyszerre szórakoztató, groteszk és reflexív: egy abszurd pillanatfölvétel az ember kiszolgáltatottságáról – humorral enyhítve. Ha valaki a reggeli szomjúságot irodalmi élménnyé akarja nemesíteni, ez a vers jó kiindulópont.” /Copilot, a meterséges intelligencia/

„Hajnali harmat olt szomjat,
Így kezdődik majd a szombat.”
/M. András, a költő legállandóbb és legkétsorosabb komentelője/

„Ha a harmat nem olt szomjat,
És somravaló csak som jatt,
Akkor eme verses combat
Nem más, mint egy mortal szombat.”
/M. Andrásné Vombat Valéria, harci marcipánsíp díler/

„Tizenkét Soros?!?! Tizenkét rühös ember?!?!?! EZ VESZÉLYES!!! NEM ENG.!!!” /Párhuzamos Pacal, a Türk Alapon Költő Orákulumok Nyelvemlékezete (TAKONY) c. lokális világirodalmi réteglap szemellenzője/

„Orvost! Azonnal hívjon valaki egy orvost! Költő gigásznak (f)elforrt az agyvize! Ó, Istenem, add, hogy ne kelljen meglékelni a fejét - nehogy az a főtt káposzta kárba vesszen!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas rakott- és töltöttkáposzta-szakértő/

„Felforrt agyvíz, főtt káposzta,
Fejbe bele nőtt táp, oszt’ a
Hajnali szél harmat áraszt,
Ajtó, macska karma tár azt.”
/Herman’s Hermits: Hajnali’s Harmats – reumatológiailag rontott refrénrészlet/

„Szegény pára!” /H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Boldogok a szegény párák, mert övék a hajnal hasadása.” /Kohóló Paula, szemaforizmaelita közhelykohász/

„Harmatot nyal öreg néne,
hideg vízre sincsen pénze,
hogyha nem eleget nyalna,
holnapra tán belehalna!”
/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája és a költészeti kihívás kieszelője/

„Ha szomjan hal öreg néne,
Hajnalra már tönkre méne.
Csodálkozzam ezen én-e?
Ne csodálkozz ezen, hé, ne! –
- Kiáltja egy hű olvasó,
Ki nem más, mint Frady Sas, ó!
Úgyhogy mehet tovább a show.
Tyű, ez a vers tök хорошо!”
/Kazánkovács Kenéz, közoktatási kizárvány kezelő/

„A katona hajnalban nem szomjas, csak úgy érzi.” /ó-dakota katonamondás/

„Mi ez a hagymázas hermatpocsolyában tapicskolás, ez a hajnali hajbókolós hajtépés?! Ki ez a rút szibarita váz arcú sehonnai bitang dömperdíler, aki újabb témákra uszítja rá ezt az amúgy is fékevesztett vándorkornyikátorként rímelgető líraleguánt?! A felbujtó D. György budapesti lakos ezáltal ugyanaz az irodalomnak, mint elefántpótlóbusz a porcelántboltnak! D. Györgynek súlyosabb a bűne, mert F. Endre már régóta nem tudja, mit cselekszik! Ne lássam anyámat álmomban posztumusz Annabálkirálynőként gyaloghintón hastáncolni, ha nem követelem üvöltve, hogy MINDKETTŐ MONNYONLE!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha a száraz Texasban hajnalban szomjas vagyok, akkor a szomjatomjaimat harmatatomokká alakítom a tekintetemmel.” /Chuck Norris/

Szólj hozzá!

Címkék: hajnal kihívás szomjúság bakancslista kerti parti harmatnyalás harmatatom 12 soros

Péntek tizenharmadika

2025.06.13. 08:37 Frady Endre

pentek_tizenharmadika_01.jpgBőgjön kend, mert máma népi
Balsorsa önt régen tépi!
Peches lesz, mint hal a hegyen:
Sansztalan, hogy vízben legyen.
Nincs ott tólével full ladik,
Szegény haltyű megfulladik.

E nap ne szedjen ön gombát,
Sliccéről, ha száll egy gomb át
Szomszédba, hol ül egy kajmán,
Érte ne menjen ön, jaj, mán!
Hisz’, ha marás krokodili,
Károsabb, mint kokó dili!

Ne lottózzon, ne totózzon,
Lyukas pajzsán legyen ózon,
Kerülendő ma a tőzsde,
Nincs kifogás, nem kell ős „De!”.
Ne fektesse pénzét be se,
A ma nem egy tündérmese!

pentek_tizenharmadika_02.jpgSzemgolyókat kertben vak ás?
Legyen bezárva a lakás!!!
Üljön otthon székén békén,
Gondolja át újra, mé' kén'
Bárhol lenni e pénteken,
Hol a fátum pofont leken?!

Ha nem rezelt be, majd be fog,
Nyugszik, fekszik, pofát befog,
Betörőnek nem nyit ajtót,
Csak gondolatban bőg Jaj!-t, Ó!-t!
Aki magyar otthon remeg.
(Ne röhögjed eztet te meg!)

Szombat tizennegyedike
Gyüvik (kell itt ige -ike?),
Újra beköszönt a mázli,
Önnel vígan kezet ráz Lee,
Hisz’ ki kung-fúvásért brusztol,
Inspirációt kap Bruce-tól.

„A tésztaagyú Frady Endrének elgurult a gyógyszere, és mivel elmentek nála otthonról, egyedül nem tudja összeszedni. Páciensünknek emellett nincs ki mind a négy kereke, így az önmagát jelentő hatökörrel sem lehetne elvontatni. Az okokról az őt operáló agysebész gyomorforgatóan őszinte versét idézem:
          Költő agyműtétje okán
          Fejbe tettünk volna ész át,
          Ám kómásan rúgott tokán,
          S ebédem hánytam be, tésztát.
Ez hát Frady Endre tésztaagyának története. Ha az orvos a költő cipőjébe hányt volna, akkor az egy csuka fogta róka lett volna, de nem így történt. Köszönöm, hogy elmondhattam ezt a mai naphoz stílszerűen illeszkedő balszerencsés epizódot!” /Dr. Dankeschön Dezső, betanított állat- és altatóorvos/

„Túl igaz, hogy szép legyen! Mázli, hogy van Frady Vátesz, ki prompt minden zűrt jóvátesz! Szerencse fel!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Hát ez gyönyörű, humán úr!!! Ha ettől nem csinálja össze magát a balsors, akkor nem tudom, mitől! De hogy jön ez ide? Nyilván nem gyalog!” /Sötétparaszt Sebestyén, sebes tényfeltáró gyalogkakukkfű díler/

„Ady jó vátesz.
Frady jóvátesz.
Body jóvát esz’.”
/jóvaevő falfirka egy body building edző hasfalán/

pentek_tizenharmadika_chatgpt.jpg„Ez a vers nem más, mint a szerencsétlenség napjára komponált fonetikailag eltévedt lidércnyomás, ahol a logika nyelvtani bukfencet vet, a rímek pedig öngyilkos csukafejest ugranak a józan ész betonozott medencéjébe. A haltyű megfulladik, a slicc gombja krokodilhoz repül, és Bruce Lee kézfogása zárja le ezt az apokaliptikus nonszenszballadát. Frady itt újra bebizonyítja: a magyar költészetnek nemcsak múltja, hanem megrémítő jövője is van.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ürítsd ki az elméd! Ez az idézet ugyan tőlem származik, de nem gondoltam, hogy Frady Endre szó szerint veszi.” /Bruce Lee (1940-1973), hongkongi származású kínai harcművész/

pentek_tizenharmadika_copilot.jpg„Frady Endre Péntek tizenharmadika című versét olvasva az az érzése támad az embernek, mintha egy karikatúra-örvény közepébe csöppent volna, ahol a babona szorongásai, a nyelvi játékok tobzódása és a slapstick humor egy groteszk keringőben ölelkeznek. A költemény fanyar fátumlírája nyelvileg gátlástalan, groteszk metaforái és anakronizmusai révén a balszerencse abszurd freskójává válik. A haltyű megfullad, a gomb a sliccről vándorol, a lakás bezárkózik – és mindezek alatt ott dobol a hétköznapi rettegés komikumba hajló ritmusa. Ez a vers nemcsak egy napot figuráz ki, hanem az irracionalitásba fulladó emberi kiszolgáltatottságot – kacagva, verejtékezve. Frady „rímbe görbített” világában még Bruce Lee is megérkezik, hogy a kung-fúval visszarúgjon a sorsnak. Páratlanul őrült és ismerősen emberi.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Ha péntek, akkor családfakutatás. Kíváncsi leszek, hogy milyen szerencsés vagy szerencsétlen rokonságot fedezek fel.” /M. András, a költő legállandóbb és legcsaládfakutatóbb kommentelője/

„Családfát, ha pont most kutat,
Kifúrhat egy rém mély kutat,
Mi a múltba szörnyen bemén,
S Ön fog ríni eM úr, nem én!”
/Balsorssy Baltazár, az Eszméletlenül Régi Családfák Intézete (ERCSI) figyelmeztetéssy főelőadója/

„Keblemre, kései rokon,
Örömömet ne vedd zokon,
Hiszen szívem vadul repes,
Üköd vagyok én, Vlad Tepes!”
/Drakula gróf, eM úr leghírhedtebb oldalági őse/

„Azon gondolkodtam, hová ment el Költő Gigász esze? Meg miért és hogyan? Há' nem gyalog, az biztos!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas mémgyáros/

„Az én eszem, az én eszem,
Mindig elmén, mikor eszem,
Mikr eszem az MSZM-
-P-ben s közben iszom szeszem!
Há' nem gyalog, há' nem gyalog,
Nem vagyok én balga-balog,
Akit megdalol a csalog-
-ány, miközben féloldalog!
Csuhajja!”
/Költő Gigász épp népdalog s hull hajja/

„Mi ez a szégyentelen szemenszedettkedés, ez a nemzeti balsorsforgatási elmeürülék?! Ki ez a lomtalanításból visszamaradt líralelenc?! A péntek tizenharmadika helyében én egyrészt üvöltve sírva fakadnék, másrészt beteljesítve a rám ragasztott sztereotípiákat, úgy sújtanék le Frady Endrére, mint vécépumpa a legbűzhödtebb dugulásra! Ne lássam anyám emlékét mentális piedesztálon önfényeződni, ha nem szervezek Frady Endrének egy felolvasóestet, ahol a nézőteret a békemenetelő harcosok klubtagjai töltik meg kaszával-kapával és egynyomógombos okostelefonnal felfegyverkezve! Kasza-kapa-vérfürdő (három darab egy szó)! Diszlájkot a fattyúnak!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban a péntek sosem mer tizenharmadikára esni, mert babonásan retteg tőlem. Meg is értem. Jobb félni, mint félbe hasítva lenni a homlokráncom által.” /Chuck Norris/

Szólj hozzá!

Címkék: péntek 13 balszerencse balsors tizenharmadika fátum

Lajos bá'

2025.06.11. 13:48 Frady Endre

lajos_ba_01.jpgLajos bá' az öreg postás
El időnként döglött kost ás,
Ha kostetemes a kos út,
Mely falufőút, a Kossuth.

Postásként nem gyakran oson
Által döglött lapos koson,
Hanem megokosodottan
Begyűjti, ha hever ottan.

Bölcs Lajos bá' nem mindig ás
Elhullt kost, mely vonósigás,
Mert pénzügyileg nem léha,
S büféknek is ad el néha.

lajos_ba_02.jpgHa ársapkátlan a kos ár,
Koshússal lesz telt a kosár,
S kínál rántott vagy főtt kost a
Kajáldájában a Posta.

Lajos bá’ a Posta saját
Étkezdéjében fal kaját,
Majd kórháza gyomrot mos át
Kikúrálva döglött kosát.

Tanulság kell? Itt van, nesztek:
Bélgörcs jön, ha döghúst esztek!
Menüben, ha lenne kos tán,
Sose egyetek a Postán!

„Ez igen, egyetlen ostoba klapanciával egyszerre meggyalázni Kossuth Lajost, belerúgni a Postába és felforgatni a gyanútlan olvasó gyomrát, na erre csak egy Frady Endre lelkületű mételymákonyos szellemi dögkút képes! Még jó, hogy nem verselt tovább, mert akkor talán még Teréz anyának és Petőfi Sándornak is kiosztott volna egy-két mentális kokit és sallert, vamaint megtaposta volna a gyermekéheztetési alapítványt és a Szemmelversz Klinikát is! Állítsuk meg a tompatekintetű Frady Endrét, hiszen nem éles kés ő! NEM ENG.!” /Sánta-Klausz Trofóbia, a Búvárharangban Írt Literatúrák Intézete (BILI) zárt osztályának Mikulásbajszú főcenzornője/

lajos_ba_chatgpt.jpg„Frady Endre legújabb poézis-parafrázisa ismét egy szatirikus gyomrossal örvendezteti meg a magyar irodalom gyanútlan bendőjét. A Lajos bá’ című vers egy poszt-posztmodern ballada, amelyben az öreg postás egzisztenciális küldeményként szállítja az abszurdot – döglött kost, kosárban. A vers kettős síkon működik: egyrészt ironikus társadalomkritika a vidéki vállalkozói leleményről – a posztalakulás utáni Posta-gasztroperformansz groteszk rajza –, másrészt emésztő gyomorbölcselet, ahol a rímek olykor gyomorsavként marják a nyelvi logikát. A rímelés tudatosan esetleges („kost ás” – „Kossuth”), s ezzel a fonetikai döccenés is a rothadás esztétikáját szolgálja. Frady itt is megmarad önnön fradyendiségének: szereti a felesleges költői túlkapásokat, s azt a sajátos nyelvi stiláris fűszerezést, amitől egy-egy versszaka úgy viselkedik, mint a mikrohullámban újramelegített döghús: bűzlik, de valamiért nevetünk. A zárlat klasszikusan fradys: tanulságként bélgörcsöt, tanácsként étkezési tilalmat kínál – egyszóval, aki ezen a versen nem mosolyodik el, az minden bizonnyal már maga is... hát, legalábbis posztmodern.
Értékelés: Rímel, bűzlik, megnevettet. A magyar abszurd méltó délelőtti uzsonnája.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

lajos_ba_copilot.jpg„Frady Endre verse, Lajos bá', egy szándékosan groteszk és játékos költemény, amely a köznapi abszurditást állítja pellengérre. A vers humoros nyelvi megoldásai és ritmusos szerkezete könnyedséget kölcsönöznek az alapvetően bizarr témának: az öreg postás, aki döglött kosokkal üzletel. A szóviccek és rímek feszes használata Frady Endre védjegye, itt pedig különösen éles kontrasztban áll a témával, amelynek meghökkentő valószerűtlensége csak fokozza a komikumot. A költemény szerkezeti szempontból jól felépített: egy egyszerű történetvázra épül, amelyben Lajos bá' életének és döntéseinek következményei egyre groteszkebb fordulatokat vesznek. A konklúzió, amely a tanulságot humoros figyelmeztetés formájában közvetíti, a népmesék moralizáló hagyományát idézi, mégis ironikus túlzással él. Frady Endre itt is mesterien bánik a nyelvi játékokkal, miközben az abszurd világképével szórakoztatja az olvasót. A Lajos bá' nem akar mély filozófiai igazságokat kutatni, inkább önfeledt, szókimondó humorával nevettet meg. Egy biztos: ha valaha egy postahivatal kantinjában járunk, kétszer is meggondoljuk, mit rendelünk.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Ne egyen ön döglött kost,
Várja önt a posta most.
És ha hoz egy villamost,
Ehet frissen gázolt kost!”
/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas okoskos/

„Ház úr, asszi, kosom oson
Tök laposon villamoson?!
Gondolja át óvatosan,
S vásároljon kost az Auchan-
-ban Ön!”
/Frau Chan, az Auchan villamossági és kososztályának kínai igazgatónője/

„My money is over the Auchan,
My money is over to see.
My money is over the Auchan,
Oh, bring back my money to mee!”
/Csóringer Csumida, leguándíler és serényen drogozó kishacker/

„Hogy mit gondolok a versről? Én nem gondolok semmit. A vers nyilvánvalóan tanulságos, bár nem tudom, mi a tanulsága, szóval lehet, hogy nem jó vers, csak propaganda. Én eddig jutottam. Hogy jutottam eddig? Hát nyilván nem gyalog! Nem, nem magánkosháton! Akarsz kost feladni, Andi? Megvegyem neked a Postát? Egy szavadba kerül, Andi, hiszen már Kossuth János… mi van, Andi?… ja, hogy Lajos… szóval ő is megüzente, hogy legyünk bátorak! Hogy mikor mondta? Nem tudom az évszámot. Maga tudja az évszámot? Igen? Mi maga, matematikus? Na, húzzon haza, mert magára uszítom a legjobb emberemet! Harapd meg, Andi!” /M. Lölő, a nemzet gázszerelője/

„Ha utamba áll egy kos, tán
Feladhatom őt a Postán?”
/M. András, a költő legállandóbb és legkostpostázóbb kommentelője/

„Híján irányítószámnak
Postázási kos hiba
Lehet, s amit nekem szánnak,
Nem küldi el Toshiba.”
/Dagoványi Früstökné Cuhajkássy Sztracsatella, eM úr kosos levelezőpartnere/

„Frady Endre verse valahol gyönyörű. Frady Endre verse valamiről szól. Frady Endre verse valakinek tetszik. Frady Endre verse valamit mond. Frady Endre verse valamiért keletkezett. Már csak az a kérdés, hogy HOL?!, MIRŐL?! KINEK?! MIT?! és MIÉRT?! Na, megyek és szuicid hajlamú kosként egy dögkútba vetem magam beeeee!” /Juh Jenő, a Birka Irka című nyájas irodalmi toklyóirat ürülő jerkesztője/

lajos_ba_puzser_chatgpt.jpg„Ez a vers nem költészet — ez egy nyelvi biodóm, ahol a rímek bomlástermékei gázos hulladékként terjengenek egy posztszocialista kocsma hátsó udvarán, miközben Lajos bá', a rothadó erkölcs szürke eminenciása, döglött kost házal a gasztronómiai apokalipszis oltárán. Frady Endre nem verset ír, hanem verbális ételmérgezést okoz, rímbe mártott dögszaggal. Az, hogy valaki képes a magyar irodalom szent műfaját ilyen fokon kompromittálni, már önmagában nem művészi tett, hanem kulturális bűncselekmény. Ez nem abszurd – ez egy kollektív szégyenérzet szótagolt lenyomata. A poétikai apparátus lomha, a metaforák rozsdásak, és a tanulság olyan, mintha egy állatorvosi boncasztalról próbálnánk életbölcsességet hámozni. Lajos bá’ a szellemi táplálkozás menzája: fagyasztott közhelyekkel, újramelegített blődséggel és mikrohullámú humorral. Ez a vers nem tanít, nem felemel, nem gondolkodtat. Ez a vers a lírai nihilizmus panoptikumának legszánalmasabb viaszfigurája: döglött, de még mindig rímel. És ez a legfélelmetesebb.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

lajos_ba_puzser_copilot.jpg„Ez nem vers. Ez egy nyelvi katasztrófa, egy irodalmi Csernobil, ahol a rímek úgy omlanak össze, mint egy rozsdás fémszerkezet a hetedik földrengési fokozaton. Frady Endre Lajos bá’-ja egy groteszk rögtönzött vádirat a jó ízlés ellen, egy perverz ballada, amelyben a postás és a dögkút között alig tapintható az átmenet. A költemény minden sora egy újabb szúrás a költészet szívébe, egy olyan verbális hasra esés, amitől Arany János forogna a sírjában, Petőfi pedig a Nemzeti Múzeum előtt demonstrálna ellene. A tartalom abszurd, a nyelvezet mesterkélt, a humor pedig egy cinikus nevetés az emberi gyomor tűrőképességén. A tanulság? Nem az, hogy a döghús veszélyes, hanem az, hogy Frady Endre rímképlete egy közveszélyes vírus, amely ellen az irodalmi közegészségügy sürgős lépéseket kell, hogy tegyen. Ennek a versnek nem lábjegyzete van, hanem egy szirénázó vészjelzés: Menekülj, míg nem késő!” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Nem értem a puhány magyarokat. Ha itt Texasban valaki ilyen verseket próbálna írni, akkor a szemgolyómmal dagadtra verve, majd apró darabokra széttüsszentve háromdimenziós Michelin baba puzzle játékot csinálnék belőle és naponta ezerszer le kéne írnia, hogy
          Idióta versírás
          Miatt most a sírás ver.
A puhány magyarokat pedig hamarosan átrúgom a Föld magmáján keresztül az Új-Zéland melletti óceánba, hogy megtudják, milyen az, amikor nem a balsors tépi őket, hanem én.” /Chuck Norris/

Szólj hozzá!

Címkék: posta birka tanulság büfé étkezde kos postás juh gyomormosás Kossuth bélgörcs ársapka Lajos bá kos ár kos út kostetem

Időm túltolt...

2025.06.05. 13:55 Frady Endre

Egy irodalmi honlap verspályázatot hirdetett „Az időt mint focipályát beszaladnom lehetetlen” témakörben. Bár eszemben sincs benevezni, de maga a téma felhívás volt keringőre… - a költőgigász megjegyzése.

idom_tultolt_01.jpgIdőm túltolt… Bőrorca, ím
Elcserzett és fityeg állam.
Sok focitól térdporcaim
Szétkoptak, mint bús jogállam.

Ifjan sem voltam túl Beckham,
Nem várt rám egy focicsúcs se.
Pálya is nagy lett már nekem,
Át se látom istenuccse!

Fentről szól egy szféra-száj át,
Nincs már számomra több tett lenn.
Az időt mint focipályát
Beszaladnom lehetetlen.

Lesen ragadt stoplinyomot
Sárgán takar őszi avar.
Helyem hűlt itt, zöld a gyom ott,
S nincs már mit vizsgáljon a VAR…

„Nézze, költő sporttárs, maga hátvédként és védekező középpályásként valószínűleg soha életében nem volt lesen, hacsak erdei túrán nem mászott fel egy magaslesre leskelődni! Emellett két évtizednyi aktív nagypályázás után tudhatná, hogy egy stoplinyom semmit sem árul el az esetleges leshelyzetről, mert nem hordoz információt se a védő, se a támadó kapuhoz legközelebb található, gólszerzésre alkalmas testrészének helyzetéről a labda elrúgásának pillanatában, se a labda fent említett elrúgásának pillanatáról. Ab ovo ad absurdum! Nota bene!” /a VAR/

„Vak VAR you! Vak VAR you!” /a félholt költő/

„Hatalmas nagy öngól lenne ezzel a verssel nem pályázni...” /M. András, a költő legállandóbb és legpályázatrabuzdítóbb kommentelője/

„- Innen többször kirúgtak már
S kiutáltak behabzottan...
Szabadversdögkúton lakmár-
-ozzon keselyűhad ottan!!! -
- Mondanám, de megbocsátok,
S érzem ezzel magam okén,
S nem hörgöm már: „Átok rátok!”,
Szimplán csak nem pályázok én.”
/F. Endre, többszörösen kitaszított költőgigász válasza eM úrnak/

„Költő úr, ha nem pályázik, minek említi a pályázatot?! Ha nem pályázik, minek versel?! Öncél?! Ön cél?! Kinek vagy minek a célja ön?! Reméljük, egy farkaséhes csúcsragadozónak! Aki nem pályázik, azt meg is egyék! Csibész!” /egy irodalmi honlap kutyaütő idomárja/

„David Beckham neve úgy kell egy fociversbe, mint kutya és kisgyerek egy bármilyen más akármibe – biztos sikerrecept! Egyetlen probléma merül fel csupán – mivel David Beckham angol, így a nevének felhasználása külföldi támogatásnak minősül, vagyis a költőt külhoni háborús ügynöknek kell tekinteni és visszamenőleges hatállyal statáriálisan fűbe lőni vagy főbe haraptatni, punktum!” /névtelen levélrészlet/

„Hogyha bevételed, évid,
Kevesebb, mint amit David
Beckham egy perc alatt keres,
Zokogj s szemed legyen veres!
Szemed legyen véres-eres,
Névplágiumért jár deres,
S rugdosnak, mint labdát David.
Kárpótlásul itt a név, vidd!”
/Dr. Bavid Deckham, David Beckham névhasználati jogainak pénzügyi menedzsere/

idom_tultolt_chatgpt.jpg„Frady Endre újfent berúgja a poézis labdáját az abszurdba, s mi, olvasók, döbbent partvonalbíróként nézzük, ahogy a rímek fejjel előre becsúsznak az irodalmi realitás talajába. A vers témája – az idő múlása mint focipálya – önmagában is kellően groteszk, de Frady ezt a metaforát nem csupán kibontja, hanem szétcselezve belezuhan a lyukas hálóba. A vers első szakasza máris belövi a stílust: „Bőrorca”, „szétkoptak, mint bús jogállam” – ezek a képek egyaránt bizarrak és társadalmilag érzékenyek, noha a jogállami célzás inkább rímtechnikai alibiként tűnik fel. A lírai én mintha egy öregedő középpályás lenne, akit a sors lecserélt a pálya szélén, de még mindig pörgetné a labdát – csak már nincs térdporca hozzá. A „szféra-száj” mennyei szóvicc-torlódása a második félidőre már-már vallási szintre emeli a sípszót, míg a VAR (videóbíró) megidézése szentenciává emeli a kimondhatatlant: az idő visszajátszhatatlan. Frady Endre ezzel a verssel egy olyan pályát jár be, amelyen nincs visszapassz – csak önironikus, kissé szentimentális, de végső soron nevetős búcsú egy ifjúságtól, ami sosem volt Beckham. A vers giccsperemig tolja az abszurdo-melankolikus humorlabdát, és meg is érdemli az irodalmi sárga lapot. Már csak azért is, mert mi hangosan nevetünk rajta.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

idom_tultolt_copilot.jpg„Frady Endre verse játékosan és ironikusan reflektál az idő múlására és az emberi test elkerülhetetlen hanyatlására. A költő sportmetaforát használ, hogy érzékeltesse az öregedés folyamatát, és a humorral oldja fel a benne rejlő melankóliát. A vers ritmusa és rímképlete lendületes, amely jól illeszkedik a focitematikához, miközben az önreflexív sorok egyfajta bölcs belátást közvetítenek. A szófordulatok frappánsak, a képek szellemesek, például a „lesen ragadt stoplinyomot / sárgán takar őszi avar” sorban az elmúlás finoman groteszk megfogalmazást nyer. Az önirónia egyik legerősebb eleme a „Ifjan sem voltam túl Beckham” sor, amely nem csupán a múltbéli sportteljesítményt bagatellizálja, hanem a költői hangot is emberközelivé teszi. A „VAR” (videóbíró) említése pedig a modern foci világát hozza be az elmúlás témájába, kicsit abszurd, de találó párhuzamot teremtve. A vers tehát ügyesen játszik a nyelvvel és a képekkel, miközben egy komoly témát könnyed humorral és élénk dinamizmussal kezel. Frady Endre stílusa itt is egyedi és szórakoztató, miközben az idő kérlelhetetlen múlása mögött megbúvó melankóliát sem engedi feledésbe merülni.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

idom_tultolt_chatgpt2.jpg„A versről egy régi vicc jutott az eszembe:
Egy férfi kap egy ingyenjegyet a focibajnokság döntőjére. Sajnos a jegy a stadion legtávolabbi helyére szól, ahonnan semmit sem lát. A félidőben észreveszi, hogy a pályához közel van egy üres szék. Odatolakszik, és megkérdezi az üres hely mellett ülő férfitől:
- Uram, szabad ez a hely?
- Igen, ez a feleségem helye, de most nem tudott eljönni. Tudja, 30 éve nősültem, de ez az első alkalom, hogy egyedül jöttem.
- És nem tudott hívni helyette egy rokont vagy barátot?
- Sajnos nem, mindenki a temetésén van.
Összegezve, inkább egy jó meccs, mint egy rossz temetés!”
/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas fun-focista-fan/

„Ház kolléga úr, a vicc elsőre morbidnak látszik, de az igazság az, hogy feleséget temetni akár minden két-három évtizedben lehet, de focibajnokság döntő csak egyszer van egy évben.” /Dr. Kapufa Korner, gyászfeldolgozási sportpszichológus/

„Há ne lássam a trámpot szabadlábon, ha ez nem a legjobb vers, amit Mensa Hungariqa-tag írhat! Ez a vers olya szíp, hogy a fagyal ad másikat, írted!” /eF. Pitör, a kőttő humán végzeccségű mírnökkolléggája/

„Humán eF-hez nincsen kódunk,
Úgyhogy elhatárolódunk!
Tudja türk és kipcsak emír,
Mensa tagja ilyet nem ír!”
/Csillagos Ötösné Summa Cum Lauda, a Mensa HungarIQa egetverőleánya/

idom_tultolt_puzser_copilot.jpg„Bár egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk egy bizonyos szint alá, én nem fogom be pörös számat ennek a Minek nevezzelek?-nek az olvastán, sőt, ha nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek, hogy a jószándék kevés, több kell, az értelem! Szél ellen nem lehet se szóhasználni, se fradyendrézni, mert összefradyendréződik az ember! Nem ígérhetek mást, csak vért, verítéket és könnyeket! De, a költővel szólva:
     Még jőni kell, még jőni fog
     Egy jobb kor, mely után
     Agyunk sohasem repedez
     Rémrímek olvastán!
Ütni vagy még ütni, az itt a kérdés! A rakodópart alsó kövével üsd a Fradyt, ne siránkozz, ne szisszenj minden kis rímpárhoz! Nem elég, még nem elég! Levegőt!” /Puzsér Róbert, túlművelt kritikus/

„Sajnálom azokat a szerencsétleneket, akiknek az időt focipályaként beszaladniuk lehetetlen. Én még a téridőt is bármikor bármiként be tudom akármizni. Akárhányszor.” /Chuck Norris/

Szólj hozzá!

Címkék: idő lehetetlen focipálya Beckham VAR Az időt mint focipályát beszaladnom lehetetlen stoplinyom térdporc

Mogyifadal

2025.06.04. 12:53 Frady Endre

mogyifadal_01.jpgMogyifa a súlyos mogyik
Alatt mókuskákra rogyik.
Mogyitörzs alatt, mely görnyedt,
Mókuscsalád halik szörnyet.

Mókuscsalád szörnyet halik,
És a gyászhuszáros palik
Őket közös sírba teszik
Nyögve: „Hű, de kemény e szik!”

   refr.:
   Mogyicsokis fagyifa,
   Kidönti a nagy IFA,
   Mókusnak lent rókás a
   Teste, mint a lókása.

mogyifadal_02.jpgÁmde jőnek hegyijetik,
S holt mókusklánt élesztgetik
Oszló büdös porból újjá:
„Alagútból visszabújjá’!

Túlsó (v)égi fényből ottan
Jer te vissza tetszhalottan!”
… s mókuscsalád újraéled!!!
Ateizmus, Isten véled!

   refr.:
   Mogyicsokis fagyifa,
   Kidönti bár nagy IFA,
   Mókusnak lent mókás a
   Teste, már nem lókása.

„Ezt nem értem, de nem az én értelmemmel van a baj, hanem nyilvánvalóan értelmetlen kell legyen az, amit nem értek, úgyhogy értelemszerűen NEM ENG.!!!” /Gügyéné Gagyi Gógyi, a Mókusos Alkotások Színvonalát Alakító Testület (MASZAT) címzetes cenzora és lócitrompótló/

mogyifadal_chatgpt.jpg„Kritika Frady Endre „Mogyifadal” című verséről – avagy a kárpáti dadaizmus mogyiban tobzódó tánca:
Frady Endre „Mogyifadal” című eposza egy groteszk lélekvándorlás és természeti tragédia szürreális balladája, ahol a mókusok – a magyar erdők örök pantomimszínészei – elpusztulnak egy túlterhelt mogyifafa alatt, majd a hegyijetik nekromantikus közbelépésére testükből újjászületnek. Ez nem vers – ez metafizikai matiné a mogyoróerdőben, dadaista kifestőkönyv, melynek minden oldala épp csak meg nem reped az abszurdtól. A rímek vadul bukfenceznek, mint vak mókus egy gyökérben: „halik szörnyet” – már itt sejthető, hogy Frady nem az esztétikát hajkurássza, hanem az olvasó értelmi stabilitását. A refrén: „Mogyicsokis fagyifa / Kidönti a nagy IFA” pedig már nem is próbál jelentést hordozni – ez puszta zenei atombomba, egy rímes nonszensz-galopp, amelyben az „IFA” úgy robban, mint egy szovjet nosztalgia-gránát a nyelvtani realitás sáncai alatt. A legmeglepőbb azonban a teológiai mélyfúrás: a mókuscsalád halálból való feltámasztása egy ateista univerzumban hirtelen istenélménnyé válik. Frady itt nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy egy mókustetem felett kihirdeti Isten visszatérését a magyar abszurdba. Ez a vers olyan, mint egy nyelvbotlásból készült freskó, melyet egy botladozó költő a mókusvérrel ír a fagyott fagyifára. Röviden: ez nem költészet – ez Frady Endre!” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

mogyifadal_copilot.jpg„Frady Endre „Mogyifadal” című alkotása groteszk ballada, mely egyszerre ironikus és abszurd hangvétellel játszik a népköltészeti hagyományokkal. A vers szatirikus módon ötvözi a népdalszerű formai jegyeket és a komikus tragikumot: a mókuscsalád végzete és természetfeletti feltámadása az egyszerű mondókák struktúráját követve válik bizarr drámává. A vers ritmusa lendületes, a rímszerkezet szándékosan túlzó és játékos, miközben a groteszk képek feszültséget teremtenek. A mogyorófa leomlása, a mókusok tragédiája és a gyászhuszárok megjelenése önmagukban is karikatúraszerű, mégis a refrének refrénszerű ismétlődése egyfajta ironikus népballadává emeli az egész művet. A végső fordulat—az ateizmus elutasítása a mókusok feltámadása nyomán—további humoros csavart visz a versbe. Frady Endre stílusára jellemzően a mű szándékosan túlzó, játékosan nyelvi fordulatokkal operáló költői alkotás, amely egyszerre parodizál és szórakoztat. A groteszk balladai légkör egyedi hangvételt biztosít neki, miközben tovább viszi a szerző abszurd humorral átitatott hagyományát.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Rendkívül optimista vers. Kérünk még ilyet!” /M. András, a költő legállandóbb és legoptimizmuskedvelőbb kommentelője/

„Még, még, még?! Ennyi nem elég?!” /Borúlátó Béláné Pesszimista Plágiumka, mértéktartótiszt/

„Optimista derűt látik,
Héliumos zsákok, hátik
Húzzák őtet folyton fel-fel,
S mogyicsokis fagyit fal, fal.

Úgyhogy vidám, mint a lemúr*,
(Guglizzon rá bátran, eM úr!),
Kinek fagyikája mákos,
S feltámad, mint szétkent mókus.”

/Derűlátó Dezsőné Optimista Otília, *gyűrűsfarkú maki idomár/

„Lehet, hogy akkor jó egy költői mű, ha egy csomó költői kérdést vet fel? Gondolom, egy vödör vodka után meglennének a válaszok is. De minek?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Vödör vodka után Humán
Úr már nem a válaszdumán
Töpreng, hanem üres vödör
Fölött éppen bajuszt pödör,
Hogy ne lógjon nagyon trehány
Módon, ha e vödörbe hány.”
/Szandokán Szidónia, IFA sofőr és mókusfeltámasztó-hegyijeti díler/

mogyifadal_ifa.jpg„Hajas IFA, tar IFA,
Mindegy, egy a tarifa!
Csúcsköltő egy IFA rag
Mentén verset kifarag!”
/egy magát megnevezni nem kívánó csúcsköltő/

„Mi ez a rímtrágyával átitatott szennycunami, ez a szekuláris undorból szakrális giccsé fajuló mentális miazma?! Ki ez a görcsagyú irodalmi verőlegény, aki nem átallja a magából kiizzadt versváladékot képernyőre permetezni és ezáltal ízlésficam világjárványt gerjeszteni?! Ha szegény anyám élne, most ab ovo óvóhelyre kéne vinnem és hermeneutikusan elzárni a fradysta agyzagyvihar elmekórtani szőnyegbombázása elől! Ne lássak transzba esett hegyijetiket passzírozott mókuscsaládok feltámasztása közepette varázsigéket szavalni, ha megértem, hogy miért választottam a létező legveszélyesebb szakmát, melyben hétköznapi silány költők mellett Frady Endrét is munkaköri kötelességem elolvasni?! Világ IFA sofőrjei, egyikőtök gázolja már el Frady Endrét! Ha harc, hát legyen harc!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Puzsér Róbert, háborúpárti propagandista – a nemzetbiztonsági nyomozás érdekében meg nem nevezett időpontban – a Mariahilfer Straße egyik gyanús üzletében, melyet időnként ukrán maffiózók is látogatnak, ügynökeink jelentése szerint a vásárlása után visszakapott és szó nélkül zsebre is tett 3 (azaz: három!) eurót, ami kimeríti a külföldről elfogadott támogatás fogalmát, úgyhogy fent nevezett propagandistát nemzeti illiberáciánk éber hatósága a határon elfogta és büntetőeljárást kezdeményezett ellene. Az ügy súlyosságára való tekintettel nemzeti vészhelyzetet rendelünk el és a jövő évre tervezett választásokat ötven évre titkosított nemzetbiztonsági okokból bizonytalan időre elhalasztjuk.” /hivatalos közlemény/

„Mogyifa a súlyos mogyik
Alatt Chuck Norrisra rogyik.
Csak rogyna, téridő görnyedt,
S Nehézkedés hal csak szörnyet.”
/Chuck Norris, a költészethez IS értő tótumfaktum, azaz „az élet, a világmindenség meg minden”/

„Plágium! Nem, nem a Mengyelejev táblázat 42-es eleme, mert az a Molibdén! Nem, nem Mókusgén! Idióta hegyijetik! Na, viszlát, és kösz a halakat!” /Douglas Adams, a Gaéaxis útikalauz stopposoknak szerzője/

Szólj hozzá!

Címkék: feltámadás mókus csoda ateizmus tetszhalott IFA mogyifa hegyijeti

Figyelmetlen autóvezető

2025.05.30. 11:03 Frady Endre

figyelmetlen_autovezeto_01.jpgMunkahétnek vége végre!
Felnézek a kéklő égre,
Békés felhők, sok kis pamacs,
Hopp, áthajtok egy tarka macs-
-kán én!

Kocsim huppan, macska terül,
Nap az égen sárgán derül.
Hínnye, kamikáze kandúr,
Te műved e ronda nagy dúrr-
-defekt!

Gumim, mint a macska: lapos,
Kerékcserém jó alapos.
Továbbhajtok, fütyörészek,
Ő meg marad hangyafészek-
-nek még.

Megjegyzés az állatvédők megnyugtatása érdekében: Fenti mű a költői szabadság terméke. A szerző nem ütött el egyetlen macskát sem és a képen látható macska egy kórházi udvaron sütkérező, élő példány, kinek kréta-körberajzolása számítógépes trükk csupán.

„Ne mentegetőzzön, ne mosakodjon, költő úr!!! A puszta tény, hol egyáltalán felmerül magában egy ilyen borzalom, azt mutatja, hogy maga egy velejéig romlott dögevő, egy pszichopata keselyűbe oltott háborúpárti tömbházmester! Macskaáruló (egy szó)! Bőgni fogsz! Kretén! MONNYÁLE!!!” /Zöld Zelda, állatvédő aktivista/

„Hé, Frady, ezt mi már rég megénekeltük, ráadásul sokkal szellemesebben! Nyugtass meg, hogy nem a mi lokális világslágerünket, a MACSKA AZ ÚTON-t akartad plagizálni, te hülyegyerek!” /KFT együttes/

„Frady Endre újabb lírai slalomja ezúttal az erkölcs és a közlekedés határvonalán halad, vagy inkább zötykölődik át, miközben egy szerencsétlen, ám gyanúsan szuicid tarka kandúr testesíti meg a sztrádán átgázolt bűntudatot – illetve annak hiányát. A vers a szokásos fradyendrés ívben működik: egy idilli bevezetés (kéklő ég, pamacsos felhők) után jön a poétikai dudálás – a rím közepébe hajt a valóság: egy sárga napfényben haldokló cicatest. A játékosság és a sötét abszurd találkozása adja a vers esszenciáját: a mű humoros burkot ölt, de közben morális árokba kormányoz. A „kamikáze kandúr” megnevezés egyszerre ment fel és gúnyol ki, míg a „hangyafészeknek még” sor groteszk epilógusa a cica földi pályafutásának – és a költő felelősségérzetének is. A lelkifurdalás teljesen hiányzik; marad a defekt és a fütyörészés – Frady morális vaksága itt már szinte költői program. Összességében: az abszurd humor és a tragikomédia kacifántos egyvelege, ahol a macska halála nem dráma, csak ritmikai lehetőség. És mi, olvasók, egyszerre nevetünk és szörnyedünk. Tipikus Frady: kerekek alatt és rímek között.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

figyelmetlen_autovezeto_copilot.jpg„Frady Endre „Figyelmetlen autóvezető” című verse a groteszk és az abszurd határán egyensúlyozva mutatja be egy tragikomikus pillanatot. A hétköznapi szituáció – egy autós figyelmetlensége és annak következménye – humorba csomagolt tragédia, ahol a ritmusos sorok és a meglepő rímpárok felerősítik az abszurditást. A vers erőteljes dinamizmussal indul, a hét lezárása és a szabad levegő érzete egy pillanat alatt törik meg egy szinte slapstick-szerű jelenetben. Az „áthajtok egy tarka macskán” sor brutális egyszerűséggel állítja szembe az idilli természetképet a könyörtelen valósággal. Az esemény váratlanul és gyorsan következik be, a vers rövid, tömör szerkezete pedig még inkább kihangsúlyozza ezt a hirtelenséget. A költemény nyelvezete játékos, a szokatlan rímpárok („kandúr – dúrr-defekt”) váratlanul és szinte gyermeki játékossággal csattannak, mégis érzékeltetik a pillanat súlyát. Az utolsó versszakban pedig a narrátor flegmatikus továbbhaladása groteszk lezárást ad a történetnek, ahol a macska sorsa szinte jelentéktelen mellékszállá válik – marad „hangyafészeknek még”. Összességében Frady Endre verse a fekete humor és a hétköznapi tragédiák sajátos elegyét nyújtja, amely egyaránt megmosolyogtat és elgondolkodtat az emberi figyelmetlenség következményeiről.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

Szólj hozzá!

Címkék: állatvédők macska az úton durrdefekt lapos gumi figyelmetlen autóvezető kamikáze kandúr hangyafészek munkahétvég

Tűnés

2025.05.27. 14:53 Frady Endre

tunes_01.jpgAki nem megy korán falnak,
Akit mérgek fel nem falnak,
Ki nem tárgya gyászos dalnak,
Szinte tűnik fiatalnak.

Aki testvére a szesznek,
Akit férgek gyakran esznek,
Kinek sírját őrzi Csesznek,
Aggnak tűnései lesznek.

Akit böjti szelek fúnak,
Alig néz ki agg fiúnak,
Hosszú ú-t lát hosszú ú-nak,
Tűnése lesz önkorúnak.

Aki táncol tompa tűn és
Talphulláma kissé dűnés,
Valódi nése nem mű nés,
Úgy tűnik, hogy rám szól: Tűnés!

Aki

(a vers további része a széttépett papírlapon a költő rászáradt vérétől olvashatatlanná vált – a szerk.)

„Na, végre teljesen csendben van a saját vértócsájában heverésző poszthumusz költő! A bennünk ezáltal keletkező belső béke poraira! Kicsit holt penészesnek tűnik... Ja, nem, csak a békepor szállt a zsírjára, hol nemrég süllyedt el!” /elégedettnek tűnő kaszás-kapás olvasótábor/

„Cseszneki vár halott őre
Nem él már, mert pállott lőre
Ved’lése pokolba vitte,
S itten vala sírja, itt e!”
/cseszneki népdalrészlet/

„Rohadtul idegesít, hogy engedély nélkül beleírták a nevemet a versbe, ráadásul velem kezdődik az összes debil versszak! Úgy tűnik, felháborodtam!” /Aki Magor, cseszneki szeszkazánkovács/

tunes_chatgpt.jpg„Frady Endre újabb lírai eltévelyedése, Tűnés, a költői értelmetlenség csúcskategóriás hungarikuma. Ez a vers a nyelv ellen elkövetett előre megfontolt szójátékos merénylet, melyben a rímek úgy puffannak, mint rozsdás lábasok egy lejtőn. Az olvasó szeme végigsiklik a sorokon, mint áprilisi jeges eső a vakolatlan betonon, és bár talán sejteni véli, hogy a halál, az elmúlás és az identitás felfoszlása lenne a tematika, Frady olyan következetesen kerül minden értelmet, hogy a sorok végére már nemcsak a vers, de az olvasó is tűnni vágyik. A szóviccek, mint „táncol tompa tűn” vagy „nése nem mű nés”, egy posztmodern dadaista rémálom kellékei, ahol a nyelv már nem kommunikál, csak zokogva hörög. A cseszneki sír emlegetése groteszk csúcspont, ahol a lírai én látszólag egy ősi magyar faluba temeti önmagát, miközben a valóságban az olvasó agysejtjeit helyezi végső nyugalomba. A vers zárása – a költő vére által olvashatatlanná vált befejezés – már-már kegyelem: Frady szó szerint feláldozza testét, hogy megakadályozza a további sorok létrejöttét. Ilyen önfeláldozásra csak az képes, aki pontosan tudja, mit művelt. Ez a mű a költészet Monty Pythonja – ha azok nem lennének viccesek. Értékelés: 2/10 – Tűnjünk, amíg lehet.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

tunes_copilot.jpg„Frady Endre „Tűnés” című verse a groteszk líra és a nyelvi játékosság izgalmas ötvözete. A költemény bravúrosan feszegeti a nyelvi lehetőségek határait, ügyesen kihasználva a magyar nyelv hangzásbeli hasonlóságait és a szavak többértelműségét. Az egymásba folyó rímek és szótorzulások sajátos ritmust adnak a versnek, miközben a jelentés fokozatosan elcsúszik a szürreális abszurd felé. A vers groteszk tónusa az élet múlandóságával és a létezés groteszk aspektusaival játszik el: a fiatal, az agg és a halott közötti átmenet nem tragikus, hanem ironikus felhangot kap. Az utolsó versszak különösen erőteljes, ahol a költő mintha önmaga ellen fordítaná saját versét – a „Tűnés!” felkiáltás egyszerre lehet önirónia és egyfajta önfelszámolás. A szerkesztői megjegyzés („a vers további része a széttépett papírlapon a költő rászáradt vérétől olvashatatlanná vált”) groteszk lezárása tovább erősíti a szöveg tébolyult, önmaga határait feszegető játékosságát. Frady Endre műve egy abszurdba hajló, szabályokat kiforgató nyelvi kísérlet, amely egyszerre szórakoztató és disszonáns, szellemes és nyugtalanító.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Elnézésüket kérjük, hogy az iromány megíródott, és nem sikerült gondolati szinten belefojtani az alkotóba! Legközelebb tanulunk a Különvélemény című filmből, és elengedjük a gyilkost, hogy feladatát beteljesítse!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas bűnsegéd/

„Ház úr, maga mit vél külön,
Csípjük tán a költőt fülön?!
Gondolati bérgyilkosút
Szintjén essünk – miként Kossuth
Kalapjára eső – neki?!
De ki vet első kőt, de ki?!
Lovagszájból szállnak hű Ni!-k,
S úgy – nincsen bűnsegéd – tűnik.”
/Kinűt Dégesnűb, nescnin ygús/

„Versszakról versszakra fárasztóbb, de mégis nagyot szól a vége. Jól sikerült vers, de nem gondoltam volna, hogy el lehet jutni az elejétől a végig. Sem a költőnek, sem az olvasónak...” /M. András, a költő legállandóbb és legversvégigjutóbb kommentelője/

„Aztat mondja, eM úr, már azt,
Hogy a vers, mely népet fáraszt,
A végén szólt nagyot nagyon,
S költőt ezért verték agyon?!
Nem tűnt úgy, hogy tök jó a show,
S ezért gyilkolt az olvasó?!
Kinek úgy tűnik, ez cool volt,
Üsse kétszázhúszon túl volt?!”
/Gyök úr, gyík őr/

tunes_chat_puzser.jpg„Mi ez a szellemi féreghajtás, ez a mentális székrekedés?! Ki ez a legjobb pillanatában is senkinek tűnő mínusz szinusz alfaj?! Frady Endre hétszer állt sorba, amikor a tehetségtelenséget és a pofátlanságot osztották! Ahhoz, hogy valaki ilyen mértékű antitalentumba áztatott irodalmi szégyenfoltként szakmányban ontsa a semmirekellő strófákat, akkora önbizalom szükségeltetik, hogy hozzá képest CR7 és Donald Trump két krónikusan kudarckerülő önostorozó mimóza! Ha a Frady Endre által írt borzalmak által a gyanútlan olvasókban kiváltott jajveszékelést pénzre lehetne váltani, ez a rögvalóságshowbálvány rímrém gazdagabb lenne, mint másfél Mészáros Lölő, és az összes közpénzből felvásárlott ingatlanát betöltené a narancssárgairigy Tiborcz panasza! Ide veletek vitriolba mártott tollak! Ha szegény anyám élne, most azt mondaná aggódva, hogy úgy habzik a szám, mintha felvettek volna a digitális Harcosok Klubjába, de hát mit tud ő a zsinórmértéktartó irodalmi kritikáról?! VAGY MÉRGESNEK TŰNÖK?!?!?!?!?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én nem csak tűnök leg-leg-legnek, de az is vagyok. Aki nálam leg-leg-legebb, annak a nevét a szádra hiába ne vedd, mert átrúgom a fejedet egy másik galaxisba!” /Chuck Norris/

Szólj hozzá!

Címkék: vér fiatal szesz dűne agg tűnik Aki Csesznek böjti szelek ChatGPT Copilot tűnés talphullám

Lili lépcsőházi lerohanása

2025.05.22. 16:54 Frady Endre

(egy kolléganőm óvatlanul megemlítette, hogyha egyszer majd esetleg lesz egy lánya, Lilinek fogják hívni…)

lili_lepcsohazi_lerohanasa_01_lolo.jpg- Hová szaladsz Lili?
- A földszintre le-le!
- El ne ess, te lülü,
Dőlsz, mint lóból lólé,
Sípcsontod lesz lila,
S nem dalolsz majd: lala!
Megijedt a Lili,
S mégsem futik le-le.
S közbe’ szerez Lölő…

„Ha lesz lányom és tényleg Lili lesz a neve, felolvasom majd neki ezt a verset.” /a költő egy magát megnevezni nem akaró kolléganője/

„Felmerül persze a tisztán költői és annak is retorikus kérdés, hogy ugye, ha nincs probléma, akkor minek keresni?! Na, valahogy így kezdődött…” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem tudom, mi a probléma, az élet mindig ünnepnap!” /Bikini: Medvetánc - részlet/

„Legyetek bátorak! Én közbe’ szerzek. Szeretnél néhány lilaszőnyeges luxuslépcsőházat, Andi?” /Lölő/

lili_lepcsohazi_lerohanasa_chatgpt.jpg„Ez a lírai torzszülemény valahol egy dadaista cselédregény és egy hajnali delíriumos szabadvers nászéjszakájának kancsal gyermeke. Frady Endre ismét bebizonyítja, hogy a költői kontroll és a köznyelvi abszurdum között nemhogy határvonal nincs, de a kerítés is már rég ki van döntve, és Lili azon szaladna át, ha el nem gáncsolná önnön rímtorzulása.
A „dőlsz, mint lóból lólé” sorban a ló mint lépcsőházi toposz jelenik meg – ha ez szándékos, akkor zseniálisan értelmetlen, ha nem, akkor is. A vers egyébként mintha egy papucsban lecsúszó magyar némafilm párbeszéd nélküli átirata lenne, ahol minden sor után egy fekete háttér jelenik meg: „Megijedt a Lili”, „S mégsem futik le-le.” – a nyelvi logika itt szinte kérlel, hogy ne keresd.
És akkor jön a végső ütés: „S közbe’ szerez Lölö…” – egy enigmatikus félmondat, ami olyan, mint egy nyomozós vers utolsó sora, amit valaki részeg pillanatában cserélt ki. Kicsoda Lölö? Mit szerez? És miért közbe’? A válasz a posztmodern költészet csatornájába veszett, valahol Frady és Karinthy Frigyes paródiájának mélyén bugyog.
Összegzés: Ez a vers nem lépcsőház, hanem zuhanócsillár. És mi mind ott állunk alatta, Lili papucsával a fejünkön.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

lili_lepcsohazi_lerohanasa_copilot.jpg„Frady Endre kancsalrímes tébolylírája sajátos nyelvi játékba burkolt helyzetkomikum, amely az abszurditás határán egyensúlyozva idézi meg a hétköznapok kaotikus pillanatait. A vers szerkezete zaklatott ritmusban követi Lili lépcsőházi lerohanásának dinamikáját, ahol a szavak egymásnak feszülő hangzásai groteszk hangulatot keltenek.
A rímelés tudatosan botladozó, a „lülü” és a „lólé” nyelvi burleszkbe taszítják az olvasót, míg a „futik le-le” a magyar nyelv sajátosságainak ironikus kiforgatása. Az abszurd csattanó, Lölö „szerezése”, tovább növeli a költemény dadaista jellegét, megőrizve Frady Endre provokatív és játékos költői világát.
Összességében a vers a nyelvi humor és a ritmusos téboly keverékeként működik, amely nemcsak mosolyt csal az olvasó arcára, hanem elgondolkodtatja a nyelv határainak és az értelmezés szabadságának kérdésein.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Lili áll,
Lili jár,
Lili fut,
Liliput.”
/Gulliver Suzukiné Swift Lilla, akácos úttörőcsapatparancsnoknő/

„Ez nem vers, ez egy nyelvtani bűnügyi helyszínelés előtti állapot – egy stilisztikai közlekedési baleset, ahol a költői képzelet hullája még meleg. „Dőlsz, mint lóból lólé” – ez nem hasonlat, ez a nyelvi méltóság kivégzése egy rozsdás hintalóval. Frady Endre itt nem költ, hanem lök: lefelé, agyatlanul, ahogy Lilit is a lépcsőházba, hogy ott a józan ész végleg nyakát szegje.
Ez a szöveg olyan, mintha egy epilepsziás fonetikus és egy fejsérült dadaista együtt gépelne random rímpárokat a pokol konyhájában. És amikor már azt hinnénk, nincs lejjebb, „S közbe’ szerez Lölö…” – nem, ez nem a jelentés határán lebegő költői titok, ez egy szándékosan kitépett agysejt a magyar irodalom koponyájából.
Ez a „vers” a szépirodalom szégyenfala alá való. Egy röhejbe fulladt stílusgyakorlat, ahol a nyelv nem eszköz, hanem áldozat.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

lili_lepcsohazi_lerohanasa_puzser_copilot.jpg„Frady Endre versét olvasva az emberben felmerül a kérdés: vajon ez költészet, vagy csak egy eltévedt betűhalmaz véletlenszerű zuhanása egy lépcsőház mélyébe? A rímek olyannyira ferde szemmel néznek ránk, hogy szinte kifordul a nyelvi struktúrából minden értelmes gondolat. A „lülü” és a „lólé” már-már az irodalmi önsorsrontás csúcsteljesítménye, miközben a „futik le-le” nyelvi torzulásai egy kétségbeesett helyesírási reform kiáltványának hatnak.
A vers csattanója – Lölö „szerezése” – tökéletesen illeszkedik ebbe az abszurd karambolba: semmi kontextus, semmi értelem, csak a nyelvi nihilizmus harsány diadala. Ha ez líra, akkor a költészet egy sarokba szorított, ziháló menekült, aki próbálja túlélni a rímek által elkövetett merényletet.
Összegzésként: ha valaha úgy érezted, hogy a magyar nyelv gazdag és kifejező, ez a vers garantáltan megcáfolja ezt az illúziót.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Egyszer rólam is leesett egy lépcsőház, amikor fölrúgtam az égbe, majd aláálltam és az égből visszahullva lepattant a szemöldökszőrömből szőtt cowboy kalapomról.” /Chuck Norris/

Szólj hozzá!

Címkék: névadás közbeszerzés lila lala földszint sípcsont lerohanás Lili Lölő ChatGPT Copilot lépcsóház lülü

1%

2025.05.12. 17:20 Frady Endre

1_01.jpgTestzsírja egy százalékát
Úgy utalja pufók pék át,
Hogy legalább másfél gyerek
Legyen egyszer majdnem kerek.

Dühös a NAV, mindent bekér,
S blőd aktákkal tele szekér
Döcög sóhivatal felé,
Hisz’ tök másra kéne e lé.

TEK-et küldik rá a pékre,
Püföljék őt zöldre-kékre,
Utalja a testzsírt másnak,
Míg ők keskeny sírhelyt ásnak!

Rossz az utca-házszám matek,
S szokás szerint téved a TEK;
Veri a pék szomszédjait,
S hiba láttám böffen: „Ja, itt?!”

Pékre rátalálnak végül…
Cellatársa is pék s rég ül.
Börtöndiri papírt hozat,
S íródik egy nyilatkozat:

„Újgazdagfalkahad csahol!
Oly országban élünk, ahol
Gyermekétkeztetés helyett
Zebramutyi kap csak helyet!”

Statárium – vészhelyzeti –
Okán ügyész helyezteti
Péket bakó bárdja alá,
S jogállam is vele hal: Ááááá…

Hol testzsírok domborulnak,
Pékunokák gorombulnak,
S letört orrnak, tépett fülnek
Okán urak menekülnek.

Hű olvasóm, gondold jól át,
Amíg vedelsz csíki kólát,
S buborékja torkon sercent;
Kinek menjen az a percent?!

1_gyurcsany_papsajt.jpg„Ez az eretnek ostobaság oly módon szentségteleníti meg a történelmi keresztény molesztálókultúrát és oly alpári módon veszélyezteti az anyaszentegyházunk által kikényszerített egy százalékos adófelajánlások reálértékét, hogy az új – nálam nyilvánvalóan alkalmatlanabb – pápa megválasztása után a legelső dolgaim egyike lesz ezzel a Sokadik Leóval a pékként megszimbolizált Frady Endrét egyházilag kiátkoztatni és az e célból újjáalakított szent inkvizíció vaskezével veretni! Máglyára, ki ellenszegül! Nem mindenki papsajt!” /E. Péter, vatikáni rejtekhelyen duzzogó pápavesztes bíboros/

„Bambaság ül lükepéken,
Nem érti, hogy arcán mé’ ken
Szét vért inkvizítor Tamás
Torquemada, elve, ha más?!
Azér’ ken ő, azér’ ken ő,
Mer’ eretnekverés menő,
S kitől rosszra fordul adó,
Annak markunk sallert ad, ó!
/Csávás Kálmán ökölnagy, a Pékeket Utánzó Költőket Inzultáló Karhatalmi Alakulat (PUKIKA) rímuralmi és dögvészhelyzeti főparancsnoka/

„Pékmutató édi-bédi
Gyerekeknek adóz is?!
Törvény e férget nem védi,
Jár a bitófa dózis!”
/Csávás Kálmánné Kávás Csincsilla, ormányközeli adószagértő és háti szíjhasítónő/

1_gyurcsany_papa.jpg„Nem bírom tovább elviselni, hogy kiemelt közszereplőként állandóan ismernem kell Frady Endre politikai színezetű klapanciáit, úgyhogy inkább lemondok, elválok, visszavonulok és megszűnök nyilvánosan létezni! Mivel nem mindenki lehet papsajt, én magam a valláshoz fogok menekülni és hetente megbérmáltatom magam az új Leonyid pápával! Összebarátkozom vele és talán én leszek majd az utódja II. Ferenc néven! Vatikán újra Ferenc Város lesz, hozzám fog befolyni a tized és az egy százalék, megszüntetem a papi nőtlenséget és végre feleségül vehetem a bűbájos Vadai Ágikát! Csináljuk meg, csináljuk együtt!” /Gyurcsány Ferenc, lemondó megmondóember és ementáli szerzetes/

„Frady Endre Rajongói Klub az 1% legjobb helye...” /M. András, a költő legállandóbb és legbölcsebb kommentelője/

„Költségvetésen nincs lék a
Bandi úr egy százaléka
Okán, mián, azaz miatt,
Jól jött ez az adói jatt!”
/Franzstadt Fikuszné Ferencvárosi Flóra, a Frady Endre Rajongók Irodalmi Klubjának Elitje (FERIKE) pénztárosa és költészetkalkulátor kezelőnője/

„Többször is nekifutottam, de ez a műremek olyan, mint egy remekmű! Nincs mivel kiegészíteni.” /Dr. Ház, Junior-konyha díjas többszörügyi nekilótifuti/

„Ne futkáljál, Ház úr, ne fut-
-káljál, inkább hívjál TEFU-t!
Remekművet secperc alatt
Fuvarozó Fővállalat!!
A mű fusson, nem má’ te fuss!
Aki magyar, totál TEFU-s!”
/Tefu Töfiné Tófű Tufa, tefetofa tifitufi/

1_chatgpt.jpg„Ez a vers nem költemény, hanem egy orbitális abszurdroham, amelynek sorai úgy hömpölyögnek végig a lapon, mint TEK-es rohamrendőr egy túlsó utca rossz házszámán. Frady Endre ismét hozza a tőle megszokott agyrohasztó stílust: verselése botladozik, képei túltengenek, logikája elvérzik már a NAV-akták között. A „testzsíros utalás” mint metafora annyira groteszk, hogy az ember zsírégető tablettát venne be tőle. A vers egy félrecsúszott 1%-os adófelajánlásból görget le egy poszt-orwelli rémálmot, ahol a NAV, a TEK, meg a börtönigazgató egy közös groteszk operettben lépnek színre, hogy a „pufók pék” testzsírjából ideológiát és vérfürdőt facsarjanak. A rímek a kényszer szülte ikrek: néha frappánsak („csahol / ahol”), máskor vérzik tőlük a szem („matek / a TEK”). A befejezés persze klasszikus Frady: olcsó didaktika egy csíki kóla mögé rejtve, hogy az olvasó a habzó buborékban fedezze fel a morális felelősséget. Verdikt: A „1%” egy groteszk társadalomkritikai pamfletnek álcázott versbűncselekmény, melyet a közízlés legszigorúbb TEK-je sem tudna lefegyverezni. Aki ezt komolyan veszi, annak már késő – aki nevet rajta, annak még van remény.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

1_copilot.jpg„Frady Endre „1%” című verse sziporkázóan abszurd, társadalmi szatírába csomagolt őrület, amely groteszk túlzásokkal és nyers iróniával szemlélteti a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlását és annak elképzelhető buktatóit. A költő a túlhajtott képek és váratlan fordulatok segítségével teljesen kiforgatja a témát, így a vers egyszerre nevetséges és nyomasztó. A NAV, a TEK és az állami bürokrácia karikatúrája túlzásokkal és harsány szatírával mutatja be egy ártatlan adományozás abszurd következményeit, miközben a háttérben felsejlik a rendszer visszásságainak kritikája. A rímek játékosak és néhol már-már zavarba ejtően könnyedek, ami még kontrasztosabbá teszi a vers által megjelenített sötét képet. Frady sajátos stílusa itt is kiteljesedik: szóképei szándékosan bizarrak, és a hétköznapi helyzetek groteszk túlzásai révén éles társadalmi kritikát fogalmaz meg. A „tébolylíra” meghatározás tökéletesen illik rá, hiszen a szöveg szándékos káosza ellenére pontosan rámutat a valóság furcsa mechanizmusaira. A vers egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató – nevetünk rajta, miközben egy pillanatra elbizonytalanodunk: tényleg ennyire abszurd a világunk?” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A rettenetesen alacsony színvonalú förmedvény szellemrothasztó fertőzésveszélye miatt a világirodalmi nagyhatalmak kultúrpolitikai blokád alá vették Magyarországot és ezt nem oldják fel mindaddig, amíg ez a bűnös nemzet el nem határolódik Frady Endrétől és nem helyezi hermetikusan elzárt karanténba az elmeháborodott fűzfapoéta egy százalékát, azaz az orrán keresztül kitüsszentett koromsötét agyát.” /Brékingnyúz Brözény, jólértesült hírforrás/

1_puzser.jpg„Ó anyám, miért szültél engem erre a totálisan összefradyendrézett világra! Miért nem másra fordítottad az energiáidat! Ha a megszülésemre pazarolt erőfeszítéseidet például portréfestészetbe fektetted volna, akkor ma én lennék a Mona Lisa világhírű férfipárja, a Menő Lisander, akit Frady Endrétől egy kordon mögötti turistatömeg választana el és ha közelebb jönne, akkor agyonvernék a derék francia teremőrök! De szép is lenne! Vers is születne rólam:
   Szép a Mona Lisa s e nő
   Párja Lisander a Menő!
   Nem éri őt a kritikám,
   Mert Puzsér nem létezik ám!
Gyönyörű lenne! Azonnal a Francia Teremőr Clubnak (FTC) akarom utalni az adóm egy százalékát!” /Puzsér Róbert, kritikus transzlétben lévő kritikus/

Szólj hozzá!

Címkék: pápa 1% pék jogállam adóbevallás adófelajánlás TEK percent gyermekéheztetés ChatGPT Copilot

Metabolikus életkor

2025.04.24. 16:16 Frady Endre

metabolikus_eletkor_01.jpgHogyha testem zsírja vastag,
Ha egy nagy kocka a has-tag,
S kehes tüdőm tiszta korom,
Metabolikus agg korom.

Metakorom sajnos magos,
Ám ha tápom leend magos,
Újra érzem magam okén,
S visszafiatalodok én.

Ne töprengj koron, e metán,
Tüdődben ne legyen metán,
S szinte bébi leszel, amint
Falsz pár kiló cévitamint!

Megfordul az életütem:
roktelé sukilobateM,
S jó pap születésig tanul
Metabolikustalanul…

„A jó pap metabolikus koráról jut eszembe, hogy ez az áldott jó Ferenc pápa még csak a nyolcvankilencedik évében jár, de már most holtsápadt szegényke! Amikor én ennyi idős voltam, még saját kezűleg pofoztam ki a lyányunokám orrából a taknyos piercinget!” /Üszögi néni a magasföldszint ötből/

metabolikus_eletkor_copilot.jpg„Frady Endre „Metabolikus életkor” című verse sziporkázó példája annak, amikor az irodalmi játékosság találkozik a szatirikus áltudományos gondolatmenetek abszurditásával. Az alliterációk és rímek pergő tűzijátékot alkotnak, miközben a szöveg fergeteges fricskát mutat az egészségmánia és a divatos táplálkozástudomány irányába. A költemény lírai énje groteszk képekben jeleníti meg az öregedéssel és önmaga megfiatalításával vívott küzdelmet, miközben mulatságos ritmusával könnyedé teszi a mondanivalót. A „has-tag” és a „metán” szójátékai humoros pikantériával bírnak, bár egyesek számára talán túl sok is lehet ez a verbális sziporkázás. A vers záró sorai – a visszafelé írt „roktelé sukilobateM” – kifacsart filozófiai mélységeket érint, miközben hangsúlyozza a zavaros logika mögötti játékosságot. Frady Endre itt nem pusztán a tartalommal, hanem az irodalmi formával is határozottan mer kísérletezni. Összességében a vers, bár túlzó abszurditásával és csapongó humorával nem mindenkinek nyerheti el a tetszését, szórakoztató reflexió az emberi élet fonákjaira és az önmagunkkal való küzdelem ironikus dimenzióira. Frady Endre csapongó költészete azonban biztosan megosztja a közönséget – éppen ezért izgalmas.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

metabolikus_eletkor_chatgpt.jpg„Ez a vers olyan, mintha egy egészséges életmóddal kapcsolatos spam e-mail és egy betűleveses reggeli agylágyulás találkozna egy félresikerült szonettképző táborban. Frady Endre ezúttal a test, az idő és a táplálékkiegészítők témakörét rázza össze egy shake-ben, majd ráül a turmixgépre. A nyitósorban az önreflexív zsírtesttel hadonászó költő bátran vállalja a hashtages dadbodot („nagy kocka a has-tag”), miközben egy szóviccet sikerül közösülni a szó szerinti önkifejezéssel. A második versszak a diétás önámítás balladája: ha „magos” a „tápom”, akkor én is „magos” leszek – legalábbis vércukorban biztosan. A harmadik versszak egyenesen az orvosi sci-fi határán billeg: a metánnal töltött tüdő és a csecsemőkort előidéző C-vitaminbevitel olyan kombináció, amit csak a homeopátia és a holdjárás együttes gyakorlása képes felülmúlni. A zárásban a költő végső csapást mér az agysejtekre: visszafelé írt szavak, szójátékos abszurditás, és a „jó pap” életcélja egy metabolikusan szűz élet. Frady Endre újra bebizonyítja, hogy nincs az a tudományos közhely vagy dietetikai blődség, amit ne lehetne egy rímekkel agyonvert agytekervényre ráültetni. Ez a vers a lírai nonszensz metabolikus csúcspontja – vagy inkább mélypontja. De legalább röhögni lehet rajta, főleg teli tüdőből. Metánmentesen.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

metabolikus_eletkor_chatgpt_foci.jpg„Focista, ha negyvenöt lett,
S nincs fejében negyven ötlet,
Jövőbe csak két út vezet:
Első, ifjú vasszervezet,
Második a lassú halál,
Amit jónak ritkán talál.
Hogy bő fifteen-t letagadjon,
Ahhoz edzeni kell nagyon,
Futva dúdolgatni lá-dó-t,
Zabálni sok avokádót,
S aludni eleget mélyen,
Hogy a zember soká éljen!
Ám, ki úgy dönt, iszik s vedel,
S zsírban tocsog az eledel,
Új lyukakat fúr övére,
Nem kérdés, hogy tök kövére-e,
S tömetlen foga csak hat van…
Metabolikusan hatvan!”
/Laszti Leó, a negyvenöt éves ex-focista és elméleti metabolikus/

„Ha a tested öreg néne,
Immunrendszerváltás kéne.
Attól vagy oly degesz hasú,
Hogy az anyagcseréd lassú.
Midőn zsírosodik májad,
Külalakot rád a háj ad,
S ha veséd is totál cisztás,
Sírt néked temetőtiszt ás.”
/özv. Nostradamus Dumásné Rémlátó Ragyella, vak vátesz és metabolikus ősanya/

„Jól mondta a négy fő okot fenti hölgy és nincs itt mese:
Immunrendszer, a megszokott anyagcsere, máj és vese.”
/falfirka a Metabolikus Életkor Hivatal (MÉH) falán/

„Anyagcsere nem probléma!
Magyar, még ha tar is s fém a
Fogsora, sőt karja fa-kar,
Akkor székel, mikor akar!”
/Árvalányhajassy Ártány, szittyatürk ősgyula és latrinaügyi főispán/

„Beleolvastam a Frady műbe és bár verstanilag vérlázítóan rettenetes, ám tudományosan olyan lelkesítő, hogy a porhüvelyem rögvest visszafiatalodott és egyszerre támadtam fel mindkét síromból, a fiatalkori segesvári tömegből és az időskori barguzini sajátból.” /Petőfi Sándor/

„Ámulatomra oly nagy ok
Élettudományi sci-fi,
Hogy bár magam öreg vagyok,
Metabolikusan ifi.

Annak ellenére ifi,
Hogy az agyam tök agg, hú, mer’
Fogalmam sincs, mi a wifi,
Mint egy átlag baby boomer.”

/Neandervölgyi Noé, özönvízijártassági vizsgabiztos/

„Ezt teszi a sok Retró ebéd...” /M. András, a költő legállandóbb és legretróebédreirigykedőbb kommentelője/

„Retró kaja egészséges,
Mint a szovjet mosómedve,
Ki ezt eszi, léte véges
Ugyan, ámde jó a kedve!

Aki éhkopp mián retteg,
Vagy csak böjtje miatt ijedt,
Retrón faljon s nem lesz betteg!
eM úr, egyen ön is ilyet!”

/Léböjt Leóné Lilaló Lea, leguángyíkokat laktózmentesítő lókupec/

metabolikus_eletkor_puzser.jpg„Ez a vers… ez a lírai vészhelyzet, ez a szellemi baleset a magyar nyelv zebráján úgy gázolja el a költészetet, mint egy felbőszült diétás gurulóhamburger egy kiéhezett influenszert. Itt nem költői képeket kapunk, hanem nyelvi hulladékot, amit egy szabadversnek öltözött lecsúszott dietetikai szórólap hányt a kultúra szőnyegére. „Ha egy nagy kocka a has-tag” – kérdezem én: ez most szóvicc vagy önkritika? Mert ha az utóbbi, akkor Frady Endre végre elkezdte kapirgálni saját költői karrierjének sírját. A „metakorom” és a „magos táp” közt billegő értelmi mérleg nyelve közben úgy remeg, mint egy koffein-túladagolt Instagram-jógi szelfibottal a kézben. A vers utolsó szakasza a magyar költészet holdkóros Bermuda-háromszöge: „roktelé sukilobateM” – ez nem hátrafele olvasott zsenialitás, hanem egy epilepsziás TikTok-filter a nyelvi méltóságon. A jó pap „metabolikustalanul” tanul – hát persze. Már csak az hiányzik, hogy a rím végén felcsendüljön egy aerobik VHS kazetta hangja, és Béres Alexandra személyesen pofozza fel a nyelvtant. Ez nem vers. Ez egy zsírszövetekből gyúrt, vitamintúltengéses szójáték-lavina, amely minden valódi gondolatot maga alá temet. A lírai én itt nem öregszik, hanem egyszerűen elhal, de nem méltósággal – hanem kínos szóviccek közepette, mint egy múltidéző reklám a retro fitnesz VHS korszakából. Frady Endre, a metabolikus költészeted annyira emészthetetlen, hogy még a kulturális bélflóra is refluxot kap tőle. A költészetnek nem vitaminra van szüksége, hanem nyelvi fegyelemre. Neked meg egy versen kívüli életkorra. Mondjuk egy örökös költészeti pihenőre.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Bár már legalább 14 milliárd éves vagyok, hiszen a világegyetem teremtésekor én voltam a Teremtő jobbkeze és szakmai tanácsadója, ám a fizikumom alapján 13,9 milliárd évet simán letagadhatok a metabolikus koromból.” /Chuck Norris/

Szólj hozzá!

Címkék: testzsír jó pap metabolikus kor chatgpt copilot cévitamin has-tag metakor életütem roktelé sukilobateM

Gumicsere

2025.04.22. 12:56 Frady Endre

gumicsere_01.jpgNyári gumi, téli gumi
Cseréje nem himihumi.
Kerékbe be alig fér a
Túlnyomású atmoszféra.

Szakemberek centríroznak,
Nem külpontos – mint Paloznak,
Térképtestén Nagy-Magyarnak –
Lesz kerék, mit utak marnak!

Téli gumit forró aszfalt
Gyűr, mint görcs a pösze haszfalt,
Nyári viszont virul és él,
Mint grillcsirkevágó késél.

Azt kiáltja türk Ond, kopt Tass:
Nyáron nyári gumit koptass!
Aki nyáron téligumiz’,
Folyjon szét, mint szovjet ГУМ íz!

gumicsere_paloznak.jpg„Költő úr, ön egy földrajzi tótumfaktum! Nagy-Magyarország középpontja ugyanis Szarvas, ahonnan a Balaton-parti Paloznak 200 kilométerre van keletre, Kis-Magyarországé pedig Pusztavacs, attól pedig 120 kilométerre nagyjából szintén keletre, úgyhogy ön ráhibázott az origótól való eltérési lényegre, mint vak kútfúró a rétegvízérre. Szegény paloznakiak – Trianon ide, Trianon oda – mindig külpontosak maradnak. Az a lényeg, hogy egy júliusi Paloznak – Szarvas – Pusztavacs kocsitúrán nyári gumik legyenek az alufelniken, különben az éceszgéberek 99%-a szerint hirig lesz és córesz!” /Weiszmüller Tarzan, a Kohn Tour Kft. körvonalmenti megoszló tehertételi főelőadója és gumiarábikum díler/

„Kilátást takarja sok hát,
Lakóhelyem Paloznak,
Rím kedvéért beállok hát
Balatoni kalóznak.”
/Törpe Tódor, északi partiarc/

„Nyárigumiszámítás kezdődik? Szerviz itt, csere ott!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Teljhatalomtól, ha NER vál’,
Szerviz szívélyesen szervál,
S örvend humán, nem fél reál,
Ha Jágógumi félreáll.”
/Othello Mórné Desdemona Lisa, államilag bántalmazott Shakespeare-díjas autószerelőnő/

gumicsere_chatgpt.jpg„Frady Endre ismét lecsap, mint egy kihergelt keréknyomás-ellenőrző műszer, amelynek szelepe a líra túlnyomásától sisteregve reped meg. A „Gumicsere” című költemény olyan, mint egy költői műhelynapló és egy autószerviz faliújságja közti furcsa nászéjszaka – melyet centrírozatlanul, de annál nagyobb hévvel celebrál a szerző. A nyitósorokban a gumicserét Frady a kozmikus komolytalanság és a szóvicc-vezérelt sorvezetés metszéspontjára állítja: „Cseréje nem himihumi” – hát hogyne! Olyan tételmondat ez, amitől egy közlekedési hatósági vizsga is nyomban elérzékenyülne. A versben felbukkanó „Paloznak” és „Nagy-Magyar térképtest” olyan, mintha a GPS-t egy időhurkon keresztül csatlakoztatták volna egy Wass Albert-olvasó reléhez. A helyszín- és hangulatváltások olyan sebességgel követik egymást, hogy a gumicsere közben a lírai én már nem is tudja, centríroznak-e körülötte, vagy ő pörög-e a lét gumiján, mint pösze haszfalt a költői görcsben. A csúcspont: a grillcsirkevágó késél – ez a kép egyszerre horrorisztikus, zsigeri és gasztronómiailag erősen elhibázott. És épp ezért Frady! A zárósorokban megidézett türk Ond és kopt Tass (valószínűleg egy alternatív idővonal zenei duója) végleg bedöntik a verset a szürrealitás gödörszéli mélyedésébe. A „szovjet ГУМ íz” (GuMi íz!) – ez pedig már a metaforikus nyelvjáték Mont Blanc-ja, amelyen csak az indul el, aki már rég túlpörgött a művészi sebességhatáron. A Gumicsere egy olyan Frady-vers, amelynél a műfaji megjelölés lehetne: lírai autószerviz-operett abszurd építkezéssel. A vers centrírozatlan, de gurul, és ahol elmegy, ott garantált a defekt.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

gumicsere_copilot.jpg

„Frady Endre „Gumicsere” című verse egyszerre könnyed és szatirikus módon reflektál a hétköznapi élet egyik praktikus, ám nem elhanyagolható jelentőséggel bíró mozzanatára: a gumicserére. A mű humora és játékos rímtechnikája mesterien rejti el a mélyebb társadalmi és kulturális rétegeket, amelyeket a szöveg sugalmaz. A vers első szakasza az atmoszféra szóval egyszerre utal a fizikai guminyomásra és az érzelmi nyomásra, amit a szezonális gumicsere okozhat a hétköznapi ember számára. A második szakasz finoman ironizál a történelmi és nemzeti emlékezet kérdésein, miközben a „centrírozás” metaforájával az egyensúlykeresést szimbolizálja. A harmadik szakaszban megjelenik a groteszk humor, amely az élet és halál, illetve az alkalmazkodás és pusztulás ellentétpárjára épül. A negyedik, záró szakaszban a vers globalizációs utalásai – türkök, koptok és szovjetek említése – egyfajta kulturális kavalkádot hoznak létre, ami szintén a különbözőségek közötti egyensúlyra hívja fel a figyelmet. Frady Endre a tőle megszokott módon elegyíti a magas- és populáris kultúra elemeit, mindezt úgy, hogy közben könnyedén átsiklik a hétköznapok banalitásán. A „Gumicsere” nemcsak a téli és nyári gumik cseréjéről szól, hanem az élet dinamikájáról, ciklikusságáról és a folyamatos alkalmazkodás szükségességéről is. Egy könnyed humorral és öniróniával átszőtt alkotás, amely olvasóját mosolygásra és gondolkodásra készteti egyszerre.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

gumicsere_chatlo.jpg„Hej, turulok, kelni fel, ni!
Felü’ felni, alu’ felni!
Nyereg alatt puhul turul,
Ki ősmagyar, velünk gurul!”
/Ősturul Racing reklámvers/

„Nem kell a gumicsere! Nem csak gumit lehet cserélni, hanem kereket is. Ám mindkét módszer fárasztó. A nem használt kereket, vagy gumit, valahol tárolni kell. Ahol nincs kert, vagy nagy garázs, a spájz kicsi lenne, de nem az, mert a mi modern lakásunkban nincs is spájz. Megfontolandó, hogy az autót, vagy csak nyáron, vagy csak télen használják. Még jobb, ha egyáltalán nincs kocsi. Persze a gumit valahol, akkor is tárolni kell. Probléma lehet, hogy a nem használt gumiba vajha mennyi túlnyomás kerüljön.” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„To me or not to me,
Gumi or not gumi?
To be or not to be,
Tubi or not tubi?”
/Nyuggeranyó négyévszakos gumigalambja/

„Drága Elvtársak! Node MIR? És MIR.RUm?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas békeharcos/

„Macskásodik, Ház Úr?
Maga már-már Mirr-Murr?”
/Oriza Triznyák/

„Ilyenkor örülök, hogy nincs autóm. Gyalogosnak elég csak az órákat átállítani tavasszal és ősszel. (Gáz- és villanyórát csak ősszel, visszafelé. Meg az eladásra szánt autók kilométer óráját is.)” /M. András, a költő legállandóbb és leggyalogosabb kommentelője/

„eM út, maga mintagyalog,
Kocsitlanul eloldalog,
S közben más kertekbe szór át
Gagyi gáz- és villanyórát?
Ne zajongjon, eM úr, jó?! Csitt!
Vegyen inkább saját kocsit!”
/Alufelni Adalbert, atavisztikus autónepper/

gumicsere_puzser.jpg„Ez a vers nem más, mint a magyar irodalom válságának aszfaltba döngölt, kopott futófelületű diagnózisa. Frady Endre „Gumicsere” című irodalmi bűnténye úgy tapad a kultúra szélvédőjére, mint egy véres, nyáridőben megsült szúnyogtetem – eltakarja a kilátást, de mégse tudod egyszerűen letörölni, mert a nihil odasült. A vers minden sorából árad a kényszeres rímkeresés gyötrelme: „himihumi” – ez nem költészet, hanem egy demens játékos agymenése a nyelvi Kinder tojásban. A „centrírozó” szerelők és a „Paloznak”–„Magyarnak” rímháborúja olyan szintű kínlódás, amit még a bicikliszerelő is szégyenkezve törölne a műhelytábláról. Itt nem verselés történik, hanem nyelvi karambol, ahol a jelentés a szélvédőn keresztül repül ki, és az ízlés a légzsák helyén egy véraláfutásban tér magához. A költő mindeközben mit csinál? Úgy tesz, mintha a „téli gumit nyáron” tematikája az emberi létezés archetipikus kérdése lenne. Holott ez nem több, mint egy szellemtelen, kiherélt mondóka, amelyet egy automata benzinkúti vécépapírra is szégyellnék kinyomtatni. A „grillcsirkevágó késél” képe annyira abszurd és anakronisztikus, hogy attól még egy futurista dadaista is sírva fakadna és visszamenne könyvelőnek. És akkor jön a végső csapás: a türk Ond és kopt Tass – mint valami elvetélt történelmi cosplay – belekiabálnak a versbe, hogy „Folyjon szét, mint szovjet ГУМ íz!” Ez nem költői kép, hanem egy kulturális vakbélgyulladás, amit azonnal műteni kellene, de sajnos Frady Endre inkább megírja a vers második részét. Ez a szöveg nem vers, hanem egy műanyag kerékdobból faragott posztmodern kínpad. A költő pedig nem más, mint a nyelvi kártevők koronázatlan királya, aki minden sorával egy újabb defektet okoz a magyar irodalom lelkében.
Frady Endre, kérlek, soha többé ne verselj gumikról. De lehetőleg semmiről se. Inkább nézd a Discovery Channelt némán, bekötött szájjal. És ha verset hallasz, ne írj róla választ. Inkább hallgass. Az is kultúra.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus I./

gumicsere_copilot-absztarkt.jpg„Frady Endre, ez a vers olyan, mintha egy autószervízbe zárt szótárból szabadult volna ki néhány félszeg rím és egy marék szakkifejezés – mindez egy túlnyomásos poétai baleset formájában. A „gumicseréről” szóló opuszból kitűnik, hogy tehetséged éppen olyan friss és üde, mint egy évek óta nem cserélt téli gumi a nyári forróságban. A rímek esetlenek, mint egy defektes kerék, a ritmus szaggatott, mint egy kátyús országút, és a képzavarok olyan sűrűek, hogy egy autópályán is forgalmi dugót okoznának. A szovjet ГУМ-ra tett utalás olyan anakronisztikus, hogy még a gulyáskommunizmus sem tudna mit kezdeni vele. Nem tudom eldönteni, hogy ez egy paródia vagy komoly alkotói próbálkozás, de ha utóbbi, akkor a „grillcsirkevágó késéllel” nemcsak a gumit, hanem a költészet méltóságát is sikeresen szétmarcangoltad. Talán a következő irodalmi kanyar előtt érdemes lenne behúzni a féket – vagy inkább kéziféket rántani. Továbbá, Frady, ne feledd: a versírás felelősség, nem csak a rímek lazán odavetett tákolása.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus II./

„Én nem használok se téli-, se nyárigumit, mert az én autómra kerék sem kell. Úgy hajtom, mint egykor Frédi és Béni, de így is folyton kiakasztom a traffipaxokat, de a rendőrök meg sem próbálnak utánam jönni, mert beborulnak az árokba a menetszélütésemtől.” /Chuck Norris/

Szólj hozzá!

Címkék: gumicsere nyárigumi téligumi atmoszféra túlnyomás centrírozás Paloznak ChatGPT Copilot külpontosság szovjet ГУМ ősturul

Zöld erdőben... 2025

2025.04.16. 22:07 Frady Endre

zold_erdoben_2025_alapkep.jpg-01.,
Zöld erdőben piros retek
Terem, hogyha szántok-vetek,
Meg tejmézes kókuszdinnye.
Locsolhatok itten, hinnye?!

00.,
Zöld erdőben székel tapír,
Nem kell neki vécépapír,
Mert van elég száraz avar.
Locsoljak, vagy a szag zavar?

0,5.,
Zöld erdőben hölgyek sora,
Meg a húsvéti vacsora,
S Lujzák, Gizik, Évák, Katik...
Aki magyar, locsolhatik?!

01.,
Zöld erdőben hatvan puszta,
S hatvan zebra, ami guszta,
S harapnak a száraz zabba.
Locsoljak, vagy hagyjam abba?

zold_erdoben_2025_copilot.jpg02.,
Zöld erdőben pitezselé
Szottyan zebracsorda elé,
Kik ettől nincsenek okén.
Fel- vagy meg- locsolhatok én?

03.,
Zöld erdőben hörgő gége
Fröcsögi, hogy „Kicsi, vége!”
S megfullasztja saját nyála.
Ha locsolok, lesz nagy hála?

04.,
Zöld erdőben nagyon magos
Tyúklétrán egy kendermagos
Tyúk nyögdécsel s hull a tojás.
Zúdulhat a kölnifolyás?

05.,
Zöld erdőben bősz pelikán
Meg egy kumisszal teli kán
Ténferegnek jobbra-balra.
Locsoljak, hogy fakadj dalra?

06.,
Zöld erdőben Dajcs Tompika,
Porfehér az orra lika,
S közben makog ó-inglisül.
Locsoljak, ha szemed kisül?

zold_erdoben_2025_chatgpt.jpg007.,
Zöld erdőben MI6-szer
Nagyobb lettem. Am I gikszer?
Nem, I am Bond, James Bond.
Locsolhatok, nem gond?

08.,
Zöld erdőben bőg egy irtó
Nagy fejű poloskairtó,
Ebédje több lopott tál jak.
Locsoljak vagy disszidáljak?

09.,
Zöld erdőben traktor,
Mit egy veloraptor
Éppen arrébb tol, ni!
Szabad-e locsolni?

10.,
Zöld erdőben minecraft mobok,
Akiktől egy hátast dobok,
Mert creeper meg akar ölni!
Locsolhat-e kockás kölni?

11.,
Zöld erdőben ősz nagymama
Jól eltévedt, nagy a blama,
Keresgéli thai tájfutó.
Kölnimből eredhet, hú, tó?

12.,
Zöld erdőben jogállamot
Bontogat le imitt-amott
Ereszmászó szőrmók csapat.
Jó, ha kölnim odacsapat?

13.,
Zöld erdőben tizenhárom
Lépést tesz meg vízen párom,
Ám elsüllyed, pechvogel ő.
Kerülhet-e kölnim elő?

13+1.,
Zöld erdőben Totó-Lottó
Szelvényt tölt ki Mottó Ottó,
S nyerés secperc alatt tuti!
Locsolnék. Lesz falat, juti?

14.,
Zöld erdőben alaptörvény
Gránitjában forog örvény,
S lyuk lesz nem túl szilárd izén.
Locsolhatok kölnit biz’ én?

15.,
Zöld erdőben hattyúk tava,
Benne ázik hat tyúk java,
S dili indul, krokodili…
Kölniért jár csókod, Ili?

16.,
Zöld erdőben vonósnégyes
Nőtagjától kérdik: Mé’ gyes,
Amire mész, mé’ nem gyedre?
Locsolhatok kiskegyedre?

18.,
Zöld erdőben Puskás Akad-
-émiából túl sok akad,
Pontban eggyel több, mint kéne.
Locsolhatok, öreg néne?

19.,
Zöld erdőben kérek lapot
Tizenkilencre, majd papot
Meggyónni e dőreséget.
Locsoljak csokinyúl végett?

20.,
Zöld erdőben vonat lángol,
Néhány hidegvérű ángol
Turiszt oltja, MÁV meg büntet.
Locsolhatok, vagy ez bűntett?

21.,
Zöld erdőben új étterem,
Zárt terében hőség terem,
Ki bent izzad, inkább kint esz’
Locsoljak, vagy óva intesz?

22.,
Zöld erdőben pitezselé
Ömlik bamba birkák elé,
S ragad a sok hulló juh haj.
Locsolhatok ihaj-csuhaj?

23.,
Zöld erdőben repked lepke,
Mert van kis lepke telepke,
S száll ez erdő mélykék egén.
Locsolhatlak téged meg én?

24.,
Zöld erdőben korrupció
Híján minden kismaci jó,
S tiszta manccsal közbeszerez.
Kölnizhetlek? Tök jó szer ez!

25.,
Zöld erdőben legyed lázad,
Ám rátapos negyedszázad.
Egyed legyed, teljen begyed!
Kér egy dózis kölnit kegyed?

26.,
Zöld erdőben irgum-burgum,
Elromlott az agg Wartburgum,
Szerelőm meg eloldalog.
Locsolhatok csak így gyalog?

27.,
Zöld erdőben kamikáze
Röpte előtt hamikáz-e
Vagy lezuhan éhkopp okán?
Hölgyem, locsolhatom tokán?

28.,
Zöld erdőben föld az ártér,
Egyik ár egy másik árt ér,
Ezt festi s nem locsol Art Úr.
Locsoljak, vagy legyek Artúr?

29.,
Zöld erdőben pofont bár ad
A gát, Tisza mégis árad,
S mossa stadionod s Várad.
Locsoljak, ha kegyed szárad?

30.,
Zöld erdőben balalajka
Zenészt üti ballal ajka,
Dúli-dúli, veri magát.
Kölnim előtt omlik ma gát?

31.,
Zöld erdőben Húsvéthétfő
Közben hímes tojás szétfő,
Sárkányon így bömböl hét fő.
Szabad-e locsolni?

32.,
Zöld erdőben Piroska
Farkast fal be tilosba’,
S zabál mellé nagymamát.
Spriccelhet a kölnim át?

33.,
Zöld erdőben Béla vedel
Hétfőn s ugyanígy tel’ kedd el.
Ne legyél olyan, mint Béla!
Locsolhatok én, a méla?

34.,
Zöld erdőben látjuk Samut,
Tüzet gyújt s elég egy mamut,
Ő meg begyűjti a hamut.
Kölnim jó, nem hoztam kamut.

35.,
Zöld erdőben Donald Trumpot
Látjuk, amint lógat kampót,
Melyen fityeg a józan ész.
Meglocsollak! Hé, hova mész?!

36.,
Zöld erdőben irokézek
Fogságában Pride-ot nézek.
Easy Prider, öcsém! – hallom.
Locsoljak, vagy vegyék skalpom?

37.,
Zöld erdőben Vlagyimir
Putyinról a nagyim ír:
Káros, mint a ruhán a moly!
Locsoljak, vagy pasli damoj?

38.,
Zöld erdőben Daszvid anyja
Így köszön el: до свидания!,
S megy vodkával medvét ölni.
Kell Красная Москва kölni?

39.,
Zöld erdőben paraszti lét
Mellett eszek malacfilét,
S irigy a sok suttyó pesti!
Locsolhatok palacki lét?

40.,
Zöld erdőben Bálám szamár
Bálámot int óva, ha már
Beszélnie magadatott.
Önthetek kölnipatakot?

41.,
Zöld erdőben товарищ-ok,
Főleg a budavári sok,
Fejükbe száll vodka-narancs.
Locsoljak már?! Ez most parancs?!

42.,
Zöld erdőben negyvenkettő
A megoldás, ennyi lett ő;
Kérdés az, hogy mi a kérdés.
Locsollak, bár remeg térd… És?!

43.,
Zöld erdőben békemenet
Útban lévőt földbe temet,
S leveri, ki nem kér békét.
Löttyért adott Tibid kék? Ét?

44.,
Zöld erdőben Cofidis
Kölcsönből vett pofi dísz
Orcát ékesíti well.
Locsolhatok kölnivel?

45.,
Zöld erdőben Dani vár
Dórát; ők két denevér.
Dallal fáról lecsalná.
Szabad-e most locsolni?

46.,
Zöld erdőben vadász lesen
Les, puskáján jele S.N.,
Ő a hírhedt Sátán Nátán!
Kölnim terád folyhat má’ tán?

47.,
Zöld erdőben kutyapár, ti
Szerintetek kutyapárti
Attól, hogy van kettő farka?
Locsolhatok? Kölnim tarka!

48-49.,
Zöld erdőben jegesmedve
Vérzik és a heges nedve
Petőfit -vár Seges- fedve.
Szabad-e locsolni?

50.,
Zöld erdőben fél százados,
Sötét van s bár félszázados,
Létközépválságban remeg.
Locsollak, hogy örülj te meg!

51.,
Zöld erdőben cseh GDP
Számolást tart ChatGPT,
A Copilot is besegít.
Locsolhatlak téged meg itt?

52.,
Zöld erdőben orángután
Üt, mint kis dalt Zorán gután,
Ha zeng dugult orri hangja.
Dobok fagyott kölnit, bang, ja!

53.,
Zöld erdőben magyar-angol
Hat-három, a csapat hangol,
Még sincs arany meg a vébén.
Kölnizzek még közelébb én?

54.,
Zöld erdőben országgyűlés,
Erdő körül ország gyűl és
A kezdődő műsor esztrád…
Locsolhatom most én ezt rád?

55.,
Zöld erdőben Pampalini
A nagy vadász talpal inni,
Lengyel vodka szíverősít.
Locsolhat az is, ki nős, itt?

56.,
Zöld erdőben jön a ruszki,
Pácból minket ritkán húz ki,
Csak маленький, csak a робот!
Locsoljak, vagy egyek bobot?

57.,
Zöld erdőben nyit új kocsma,
Ott iszik a medvebocs ma,
Ezt támogatja az Állam.
Locsoljak, míg felkop’ állam?

58.,
Zöld erdőben öreg tata
Ízig-vérig demokrata,
Putyin lő rá: ratatata!
Szabad-e a még locsolni?

59.,
Zöld erdőben negyven rabló
Picassóra kiált: Pablo,
Fessél nekünk Szezám Tárulj-t!
Locsoljak, vagy rágjak pár ujjt?

60.,
Zöld erdőben pánikszoba
Mélyén retteg Fett, a Boba,
Hogy Han Solo mégis betör.
My kölni’s good, there’s no better!

61.,
Zöld erdőben járt a
Kék Ibolya Márta,
S láttam én e nénit.
Locsolhatok én itt?

62.,
Zöld erdőben körfűrészem
Miatt száll fél ujj és fé’szem,
S szomszédokhoz röppen csonk át.
Ha kölnizlek, adsz-e sonkát?

63.,
Zöld erdőben Hunyadi
Filmen ásít s huny Ady,
Bár a vásznon ölni ér.
Adsz pálinkát kölniér’?

64.,
Zöld erdőben Zrínyi futik,
Zavarja a Vadkan Butik,
Melynek pénztárosa vad jak.
Kölnit dús hajadra adjak?

65.,
Zöld erdőben költőgigász
Kezeiben három Big Ász,
Amivel nyeri a partit.
Locsolhatom e szép kart itt?

66.,
Zöld erdőben hat van, hat
Hatökör, nem hatvanhat,
Elegendő hat ól lak.
Örülsz, hogyha locsollak?

67.,
Zöld erdőben halmasszőr
Halat gyúr és alhas szőr
Hull róla s a pikkelye.
Kölnit kértek tik-e? Jeee!

68.,
Zöld erdőben vajon nincs-e
Wágnernél a Rajna kincse,
Vagy valami harcos zene.
Locsoljam, ha elvérzene?

69.,
Zöld erdőben Ágnes elejt
Vasgolyót, ám vízszint selejt,
Golyó gurul s termel delejt.
Szabad-e locsolni?

70.,
Zöld erdőben oldalági
Rokonom, a Bordal Ági
Ritkán dalol akkor, ha kell.
Locsoljak vagy szaladjak el?

71.,
Zöld erdőben mustárgáz
Nem éppen egy mestergőz,
Ha nem sért fel, mást ér géz.
Locsolhat-e Mister Gaz?

72.,
Zöld erdőben Óz varázsol,
Bádoglónak lesz garázs ól,
Orosz lányt rúg szalmatehén.
Nem más locsol ma, csak - pech - én!

73.,
Zöld erdőben dínom-dánom,
Egymást eszi dínóm, dánom,
Ezért szegény Hamlet hamm lett.
Rigaláncolajt spray-z One lett?

74.,
Zöld erdőben zártam
Be magam egy várban,
Vár neve Abade.
Locsolni szabad-e?

75.,
Zöld erdőben Kékes tető,
Ott guberál kukás tata,
Ki szerintünk kokós, tuti!
Sssszab.. dab-e loccs… poccs…loni?

76.,
Zöld erdőben Gerő Ernő
Neje az Ernőné, mer’ nő,
Egy hűséges hídverőné.
Baj, ha kölnim önön lőn-é?

77.,
Zöld erdőben kicsi jászol,
Hé, Jézuska, hova mászol,
Napkeleti bölcsek jönnek!
Fröccsönthetem kölnim Önnek?

78.,
Zöld erdőben sonka NER-i,
Nem eszi azt Sean Connery,
Csak a latte-avokádót.
Kölnihez daloljak lá-dó-t?

79.,
Zöld erdőben Vásárhelyi
Pál szabályozza a helyi
Folyókat s nem kiszárítja.
Öntözhetek én a szittya?

80.,
Zöld erdőben kurc-labanc
Között csomósodik gubanc,
Ám jő Tenkes kapitánya!
Bepacsulizhatlak Tánya?

81.,
Zöld erdőben vízilónak
Ütközik egy pici csónak,
S pici balhé naggyá felnő.
Locsolhatlak, drága delnő?

82.,
Zöld erdőben múzsa rúzsér’
Indul, de ráordít Púzsér
Róbert és így szélhűd szíve.
Spriccelhet rád kölnim íve?

83.,
Zöld erdőben kamatőr
Bankot lop, de amatőr,
S lebuk’. Tolt vón’ kicsibe!
Locsolhatok kiscsibe?

84.,
Zöld erdőben csípőprotkót
Túlsúlyosként nem kap ott skót,
Csak a milliárdos elit.
Lögyböljem rád kölnim felit?

85.,
Zöld erdőben Gulyás Gergely
Két barátja, Igor, Szergej
Szól: Moszkvába fordulj, nyergelj!
A Красная Москвá-m nem gejl!

86.,
Zöld erdőben maszkabál,
Izzadt arcbőrt maszk abál,
Fullad Elon Musk ebül.
Kölnim csúcs! Kérsz mindebbül?

87.,
Zöld erdőben kutya Brüsszel,
Megállítunk, sose gyüssz el!
Ütünk, ha nincs pénzcsapnyitás!
Locsolásom nem is vitás!

88.,
Zöld erdőben Nerencváros
Drukker Mélyzseb Ferenc gyáros,
Támogatja, dől a TAO.
Naaa, fogadd el kölnim, naaa, ó!

89.,
Zöld erdőben nagy a sírás,
Sírásó bá’-k nagyja sírás’,
Sziktalaj meg szárazcsírás.
Meg kell ezt öntözni, szabad-e locsolni?

90.,
Zöld erdőben kazamata,
Hari ül benn, az a Mata,
Aki alakított kémet.
Locsolhatom nénikémet?

91.,
Zöld erdőben Sheldon Cooper
Által elbaltázott tyúkper
Okén röhög rakta Penny.
Tudhat kölnim rád köppenni?

92.,
Zöld erdőben anyahajó,
Megveszi egy banya, ha jó,
Korlátból lesz új vasorra.
Locsolnék, te jönnél sorra?

93.,
Zöld erdőben Batu kán
Sírva ül kis satukán,
Oda csippent popója.
Leszel loccs apropója?

94.,
Zöld erdőben piros eprek
Között sárga avart seprek,
Ahol kék ibolya hervad.
Fröcsöghet Das Kölnit Herr Vad?

95.,
Zöld erdőben mini Dubaj
Nyomán támad nini, hú, baj,
Rászáll rusnya politika.
Spray-zhet kölnis üveg lika?

96.,
Zöld erdőben mérges főzet
Átitat egy férges őzet,
Aki ettől mállik széjjel.
Nappal locsoljak, vagy éjjel?

97.,
Zöld erdőben ó, rossz szag ár
Dől és ájul orosz agár,
Ám rendet tesz úri szigor.
Locoljak én, Murisz Igor?

98.,
Zöld erdőben Kajafás
Tökfőz, ám a kaja fás,
Ezért sírva kajabál.
Kölniért lesz Kaja Bál?

99.,
Zöld erdőben bőg egy vaksi
Atomfizikus, ki paksi,
Hasmegy, nadrágja full kaksi.
Villanykölnim jó, tölt aksi!

100.,
Zöld erdőben büdös kölni,
Ki szagolja, egyre dől, ni,
Így támadnak szagbarbárok.
Locsoljak, vagy jobb, ha várok?

101.,
Zöld erdőben százegy kiskutya,
Kiket bőszen ráz egy misputya.
A misputya nem egy Adonisz.
Locolhatok mosztan nadon isz?

666.,
Zöld erdőben Fenevad,
Tekintete fene vad,
Jelenése ijesztő!
Mond locsolási YES-t ő?

Szólj hozzá!

Címkék: húsvét locsolóvers locsolás kölni zöld erdőben chatgpt copilot

Kancsalrímes közegészségügyi klapancia

2025.04.08. 16:37 Frady Endre

kenyer_alma.jpgÉletmódváltási kanyar,
Ha úgy döntesz, hogy a kenyér
Emésztőrendszeri kényúr,
S könyör nélkül simán kinyír.

Mo Salah és Dani Olmo
Tudja, csúcskaja az alma,
Attól tisztul test és elme,
S lőn az ember békés álmú.

Kenyér helyett almát egyél,
Pálesz helyett vizet igyál,
S ne haljon e váltás-ügy el!
Aki magyar, ezen agyal!

„لا أعرف إندريه فرادي، لكني أحب التفاح. لا آكل الخبز لأنه يزيد من وزني ويزيد من انتفاخي كجملة حامل.” /Mo Salah, a Liverpool egyiptomi szupersztárja/

„Yo tampoco conozco al poeta, pero yo también como manzanas en lugar de pan porque me lo dijo mi entrenador, que tiene una granja de manzanas.” /Dani Olmo, a Barcelona spanyol válogatott játékosa/

„Olmo tüze égessen meg te nyikhaj! Nem manzasas vagyok, hanem menzasas és úgy lecsapok a kajádra, hogy átszakítom a terem búráját és annyit se tudsz majd mondani, hogy palládiumretardációs kompetenciakvóciens!” /a sértett menzasas/

„Ha volt csapattársam Dani Olmo és jelenlegi csapattársam Mo Salah is szerepelhet a versben, akkor én miért nem?! Most liverpooli vagyok, vagy kivert puli, he?!” /Szoboszlai Dominik, magyar labdarúgó/

kenyer_alma_copilot.jpg„Frady Endre „Kancsalrímes közegészségügyi klapancia” című műve egyszerre komikus és elgondolkodtató kísérlet az életmódváltás kérdésének lírai megközelítésére. A cím találóan utal a költemény formájára és tartalmára, hiszen a kancsalrímek szándékosan töredezett ritmusa egyfajta humoros groteszkséget kölcsönöz a versnek. A műben vegyül a mindennapi élet realitása (az étkezési szokások változtatása) és az abszurditás (Mo Salah és Dani Olmo almával kapcsolatos „csúcskajává” avanzsálása), amely különös bájt kölcsönöz a soroknak. Frady ironikus hangvétele és játékos stílusa kiemeli a téma lényegét: az egészség fontosságát és a közösségi tudatosságot, ám ezt könnyed, szatirikus köntösbe bújtatva teszi. A vers szándékosan sztereotipikus „tanító” végkicsengése („Aki magyar, ezen agyal!”) egyszerre kacsint az olvasóra és tart görbe tükröt a társadalmi felelősség és egyéni döntések közötti kapcsolatnak. Frady tehát provokál, szórakoztat, és finoman bíztat az önreflexióra. Talán nem mindenki kedveli a játékos, szándékosan „bénázó” rímeket, de vitathatatlan, hogy az alkotás friss színt visz a közegészségügyi költészet palettájára.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

kenyer_alma_chatgpt.jpg„A kultúrsokk, amelyben Frady Endre dietetikusnak állt, sajnos nem sokkoló, inkább tragikomikus. A vers annyira didaktikus, hogy egy középiskolai egészségtan könyv is irigykedve nézné. Az önkényesen kancsalodó rímek olyan természetellenesek, mintha egy dietetikus konferencián stand-up comedy műsort adnának elő. A tartalom? Egy bömbölő egészséges életmód-propaganda, amelynek hatására még a kenyér is elmegy nyugdíjba. Mo Salah és Dani Olmo mint dietetikai tekintélyek? Zseniális húzás – körülbelül olyan releváns, mintha egy csatornatisztító brigádra bíznánk az operaház műsorpolitikáját. A vers üzenete nyilvánvalóan a reformtáplálkozás diadala, de ez a diadal inkább egy megroggyant futballkapufára emlékeztet, mintsem egy ragyogó gólörömre. A kancsalrímek tehát nemcsak a versszakokat döntik romba, hanem az olvasó agysejtjeit is. Frady ismét bebizonyította, hogy a versírás számára olyan, mint a kenyér elhagyása: lehet róla beszélni, de az élvezeti értéke kérdéses.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Hófehérkének is nagyon egészséges volt az alma...” /M. András, a költő legállandóbb és leghéttörpésebb kommentelője/

„Amur Diem! – eM úrj mának!
Ezt zengi a nyenyere.
Almában volt bősz banyának
Elrejtve a kenyere.

Almahéjas kenyérméreg
Alattomos szörnyű tette,
Hogy a fehér lisztű méreg,
Hőfehért megmurdeltette!”

/Hét Mestertörpe Kórus/

„Héttörpe, hétvezér, hétmesterlövész, héttorony, hétműtárgy, hétrétgörnyedés, hétvégitelek, hétipipitéh, hétefejezdmárbe!” /Héthy Hópor, hetvenkedő hűbelebalázs/

Magánegészségügyi anti-klapancia

Minek az életmód váltás,
Nem érdekel, mi az ártás.
Vígan falom a kenyeret,
Csokiból jöhet több nyelet.

Nutella, fagyi és jégkrém, 
Nápolyi, másnak tömény rém.
De én élek és nem félek,
Bennem cukorban bízó a lélek.

Kakaót és tejet iszom,
Egészséges így az izom.
Pálinka és vörösbor,
Ráér még a halotti tor.

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmindenevőbbmindenivóbb kommentelője/

Közegészségügyi klapancia

Nyuggerapó, Nyuggerapó
Eszik-iszik-dínik-dánik,
Víg, mint táj, mit átszel a Pó,
Bármit fal ő, nincsen pánik.

Sej, közegészségügyileg
Bástya ő, nem rés a falon,
Biztosan jár, alig billeg,
Jövőzálog ő, etalon!”

/Slukkeranyó, a TB járulékos vesztesége/

„Amint az közismert, a tudás hat alma, meg mindennap egy alma az orvost távol tartja, de..! A paradicsomból is az alma miatt lettünk kitiltva, valamint nehezen viselném ez az életet az orvosaim (hülyesége) nélkül, így NEM ENG! Kenyeret és cirkuszt a népnek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas megélhetési pék/

„Ház úr fixált ideálja
Avítt Paradicsom, ó!
Almafához őt fixálja
Kígyós maradi csomó!”
/Lucifer Lajos, almaisztáni al-bán és fonottkalácskészítő pokolfajzat/

kenyer_alma_puzser.jpg„Ez a vers nem vers. Ez a szöveg egy nyelvi gyökérkezelés érzéstelenítés nélkül. Olyan, mintha egy dietetikus szóviccekből készült házipálinkát főzött volna, aztán elitta volna, majd hányás közben papírra vetette volna mindazt, ami a lelkéből jött – és sajnos, nem csak onnan. „Életmódváltási kanyar…” – Ez a kezdés már önmagában egy frontális ütközés az irodalommal. Egy „kanyar”, ami nem a gondolati mélységbe visz, hanem a szakadékba. És nem metaforikusan. „Mo Salah és Dani Olmo” – Hölgyeim és uraim, megérkeztünk a vers influenszer szekciójához. Itt most futballisták evangelizálnak az almaevésről, mert mi más tehetne hitelesebbé egy verset, mint két sportoló, akik nyilván nem azért lettek világsztárok, mert elhagyták a kenyeret. Ez olyan, mintha Béres Alexandra tanácsait Schobert Norbi rímekbe fojtva adná elő – de egy harmadikos tanuló fogalmazási szintjén. „Kenyér helyett almát egyél, / Pálesz helyett vizet igyál” – Ez már nem vers, ez egy SZTK-ban kifüggesztett falvédő, egy verbális gyomorégés. Ez nem költészet, ez szociális egészségügyi kampány, amit a Rímfaragó és Parafrázisipari Zrt. gyártott ki egy Excel-táblából. Frady Endre ezzel a versével nemcsak a nyelvérzéket, de az emberiség megmaradt esztétikai ösztöneit is megtaposta, majd meghintette a romokat kancsal rímekkel és közhelyekkel. A vers végén „aki magyar, ezen agyal!” – nem, kedves Frady, aki magyar, az sír. Aki pedig költő, az zokogva keres kötelet. Ez a szöveg egy költészeti Csernobil, ahol a rímek olvadnak, a gondolatok radioaktívak, és a stílus elpárologtatta a józan észt. Köszönöm, Frady Endre, hogy újra bebizonyította: az irodalomnak nemcsak csúcsa van, hanem – sajnos – szennyvize is.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritkus/

„Amikor Frady Endre megírta ezt a verset, a szavak könyörögtek, hogy ne kerüljenek papírra. De ő nem hallgatott. A rímek sírva kúsztak el a lap széléről, a metaforák pedig inkább kiugrottak a sorok közül, mint hogy ott maradjanak. Én egyszer egy szempillantással leállítottam egy cunamit – de ezt a költeményt még én sem tudom megállítani. Csak elviselni. Mint a fájdalmat. Vagy a brokkolit. Ez nem vers. Ez egy figyelmeztetés. Legközelebb, ha valaki Frady-féle egészségügyi klapanciával próbálja megtéríteni a zabáló népet, annak nem almát adok… hanem egy olyan pofont, amitől három generációnyi glükózszint visszaáll.”
/Chuck ChatGPT Norris, aki soha nem váltott életmódot. Az életmód igazodott hozzá/

Szólj hozzá!

Címkék: alma kenyér mesterséges intelligencia emésztőrendszer életmódváltás kancsalrím Dani Olmo ChatGPT Mo Salah Copilot

Zebrabolti zabrálás

2025.04.04. 15:03 Frady Endre

zebrabolti_zabralas_01.jpgMikor csibe s eb rabolt,
Kiürült a Zebra Bolt.
Csapván csibe s eb rája,
Eltűnt a bolt zebrája.

Húst csibe s eb zabra vált,
S zebrabolti Zabra Bált
Rendezendő keszkenő-
-ben a zabpénz lesz kenő.

Új Zebra Bolt ürül ki
S ujjlenyomot türül! Ki?!
Na ki?! Tán egy turul, ó,
Rubelért, mely guruló?!

Sanda sajtó gyanúsít:
„Gyanús ez a manus itt!”
Visszavágnak s tagadnak:
„Kizárt! Áss sírt magadnak!”

„Mi, hogy vannak fotók is?!
Hamisít gaz Otto Kisch!!!
Még hogy hatvanpusztai?!
Műrajzolta juszt AI!!!”

Rákenik az AI-re:
„Oly sötét, mint Zaire!!!”
Megy eb s vastagbőr csibe
Zebracsíkkal börcsibe?

 

„Na, költő úr, azt hiszem, itt az idő, most vagy soha, azaz mikor máskor, hogy felvegye a zebracsíkos kényszerzubbonyát és egy hintazebra hátán ülve bezebragoljon a zebracsíkos falmintájú gumicellájába, amit egy döblingi gumis szakember direkt önnek készített tartós örökhasználatra!” /Brünhilda Ursula, a Döblingi Agyalapi Gárgyultak Intézete (DAGI) főnővére/

„Vastagbőrű csibe és a hűséges bűntárs ebe?! Kikre célozgat, maga nyomoronc bérrettegő költőpótlék?! És ki az őket a háttérből segítő turul?! Csak nem annak a brüsszelita liberálbolsevik poszkomcsi Orwell Gyurinak az Állatfarmja lebeg a szivárványhályogos szeme előtt?! A sorosbérenc Otto Kisch nevét ne is emlegesse, mert tuggyukkiknek a guruló dollárjából veszi a hamis AI képeket készítő fényképezőgépét a büdös paparazzia! Majd begyűjti a Papa razzia alkalmából! Brünhilda főnővér, be ne dugja a gazembert a diliház védőszárnyai közé, mert szigorított kényszermunkatárborban van a helye, ahol zebrákat kell barna festékkel lóvá alakítania!” /Csávás Kálmán bőrmester, az Elmebeteg Poétákat Egymérföldre Kilövő Őrnaszád (EPEKŐ) hajtótisztje/

„A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) nevében kikérjük magunknak, hogy korábbi nevünk, jelesül Zaire, középgyenge renoméját a lehető legsötétebb kategóriába sorolják csak azért, mert egy elmebeteg költőre rájött a kétoldali rímkényszer! Attól, hogy 1974-ben első fekete afrikai csapatként jutottunk ki a világbajnokságra, még nem vagyunk sötétebbek, mint a lopott zebrák fekete csíkja!” /Félix Antoine Tshisekedi Tshilombo, a KDK baluba nemzetiségű elnöke/

zebrabolti_zabralas_copilot.jpg„Frady Endre „Zebrabolti zabrálás” című verse egy nyelvi virtuozitással játszó abszurd szatíra, amely egyszerre mulattat és elgondolkodtat. A mű a fonetikailag hasonló szavak kavalkádjával sodorja az olvasót egy humorral teli, groteszk bűntény-sztori világába, ahol az állati karakterek és az emberi társadalom visszásságai frappáns módon találkoznak. A vers erőssége a szójátékok és a ritmus mesteri használata. Olyan sorok, mint „Húst csibe s eb zabra vált” vagy „Rákenik az AI-re: / Oly sötét, mint Zaire!” egyszerre idézik a nonszensz költészet hagyományát és reflektálnak a modern társadalmi jelenségekre, például a technológia túlzott démonizálására. Az írás humora ugyanakkor rétegezett: a szimplán mulatságos képektől kezdve (zebracsikk a börzsönyben!) a politikai és médiakritikai áthallásokig. Azonban a vers néha túltelítettnek tűnik, a szóviccek sűrűsége néhol a szöveg értelmezhetőségét veszélyezteti, ami szándékosan kaotikus hatást kelt. Bár ez a stílus része, egy kevésbé gyakorlott olvasó könnyen elveszhet a szavak zavarba ejtő forgatagában. Összességében a „Zebrabolti zabrálás” izgalmas szellemi kirándulás az abszurditás birodalmába, ahol a nevetés mögött komolyabb társadalmi kommentár is meghúzódik – már ha az olvasó hajlandó megfejteni a rejtett rétegeket. Frady Endre ismét bizonyítja, hogy képes szórakoztatni és gondolkodásra késztetni egyszerre.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

zebrabolti_zabralas_chatgpt.jpg„Frady Endre „Zebrabolti zabrálás” című versével újfent bebizonyította, hogy a magyar költészet nem ismeri a határait – és sajnos ő maga sem. Ez a rímekkel gúzsba kötött betűszörnyeteg valahol félúton rekedt egy dadaista nyelvtörő és egy LSD-trip jegyzőkönyve között. A vers szerkezete csikorgó fogaskerekekkel próbálja imitálni a játékos abszurditást, de végül önmaga paródiájába fullad. A „csibe s eb” mint rímképlet olyan szinten kerül túlhasználatra, hogy az ember szinte hallja, ahogy a szavak könyörögnek: „Ne bánts, Frady, elég volt!” A „turul” és a „hatvanpusztai” sorok megidézése már-már politikai dadaizmus, míg az „AI” szerepeltetése arra utal, hogy a szerző talán maga is úgy érzi, egy algoritmus is képes lenne helyette írni. A végeredmény? Egy olyan vers, amelynek az olvasása közben a befogadóban felmerül a kérdés: „Én tévedtem el, vagy a szerző?” A válasz valószínűleg mindkettőnknek fájni fog.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Fogalmam sincs, hogy miről szól eme
Remek hétvégi kommentlehetőség.
Noha biztosan van benne itt-ott,
Számomra láthatatlan minőség.”
/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Apó, ha bármiről szól is,
Az még véletlen műve se,
Mint ahogy Bruce olyan jó Lee-s,
Hogy nem kell neki művese.”
/Dr. Dialízis Dezsőné Dezsöné Dezsilla, didaktikusan duplanullás demagóg és degenerációs dacszövetségi durumtészta díler/

„Zebráknak szabad bevándorolni Afrikából?” /M. András, a költő legállandóbb és legkérdezősködőbb kommentelője/

„Zebra körül Tisza árad,
Így ő Tisza vizét issza.
Befogadja fellegvárad,
Mert ő soha nem megy vissza.
Afrikába vissza nem megy,
Útjába az égő MÁV áll,
Hiába uszít az m1,
Migráncs zebra magyarrá vál’.”
/Afrik Arnold, zebra zabráló zenelator/

„A történetben szereplő zebra, eb és csibe mind kitalált személyek, semmi közül bármilyen csíkos lóhoz, gazdájához hűségesnél hűségesebb ebhez, illetve bármely résztvevő szerelmes csibéjéhez! Nincs politikai vonzata sem a hibásan megfogalmazott kenDőpénzeknek, a kis hamis fotóknak és dokumentumoknak, még akkor sem, ha azt egyenesen a szám vevő szék fogalmazta volna meg! (Milyen balgaság! Egy szék nem veszi meg a számat! Nincs is rá pénze!) Szóval békére intek mindenkit, mert nincs itt semmi látnivaló!!!444!!!” /Dr. Ház száját betömtük, helyette és nevében a teljes Juniorkonyha nyilatkozatát olvashatták/

„Tudja Bácska, tudja Bánát,
Ház úr szájában a gránát
Totál önkéntesen robban.
Máskor vigyázzon rá jobban!”
/Doc Tor Orr bán, víg tor felelős és mini szt.erelnök/

„Frady Endre akkora költő, hogyha még egy elemi kicsivel nagyobb lenne, akkor nem neki kellene helyet keresnie az univerzumban, hanem az univerzumnak kellene helyet keresnie Frady Endrében! Az a tény, hogy nem értjük a verseit, nem azt jelenti, hogy nincs értelmük, hanem azt, hogy az ő gondolatai annyival felette vannak a miénknek, mint magaslati Highlander a Marihuána-ároki vadkender gyökerének. A költőhöz képest mi csak gyarló gyökerek vagyunk! Mester, hadd omoljunk elébed és hadd harapjunk az odalépésed nyomán nem termett fűbe!” /Aszkétai Szószátyárné Aszalt Szilvia, a Frady Endre Keltette Elementáris Tudástáp Elvi Síkjának Élettérfigyelő Grémiuma (FEKETESÉG) fehér csíkszívószál dílere/

zebrabolti_zabralas_puzser.jpg„Először is a szövegem melletti rajzról: Ez nem illusztráció, hanem egy audiovizuális kataklizma, egy vizuális szekunder szégyenhullám, amelyet a művészeti csúcsteljesítmény Tajgetoszáról lökött le az esztétikai öngyilkosságba torkolló zsenialitás! Másodszor magáról a versnek csúfolt akármiről: Mi ez az önösszecsináló szégyentelenkedés, ez a mindenbeígérésre kikacsintgató semmitmondás?! Ki ez a mentális közveszélyeshulladékiszapszemű zebracsíkszívószál díler?! Ne lássam mélyalvásban anyám szellemét zairei zebramintás tangában közpénzmosómedvék társaságában Magyar Nemzeti Bankot magánalapítványokba rabolni, ha tudom, hogy Frady Endre a közhasznú öncsonkító verőérfúrás helyett miért az önhasznú közcsonkító versfaragást választja?! Frady Endre nem született antitalentum, csak egy adminisztrációs hiba miatt a veszettség elleni oltás helyett a tehetség ellenit kapta meg, méghozzá egy birodalmi lépegetőnek kimért dózisban, akinél meg akarták akadályozni, hogy irodalmi kéregetővé zülljön, ám ennél a kétlábon mászó személyiségzavarnál olyan mellékhatások keletkeztek, hogy a totális tudatlansága tétovázhatatlan termelékenységbe csapott át és azóta is csak ír, csak ír, csak ír… Jaj nekünk!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Chuck ír?! Igen, Chuck ír, de csak félig, mert a másik fele cseroki indián!” /Chakir Chikar, Chuck irokéz származású cseroki életrajzírója/

„Cseh Rocky?! Ettől húzzák a csíkot a hatvanpusztai menhelyes zebrák, míg el nem húzza a nótájukat a zsebrák!” /Balboa Béla, tigristekintetű lapostetűfedő/

„Zsebrák: cseh eredetű szó, jelentése: 1. koldus, szegény; 2. zsugori, fukar. Népünk egyes vidékeken (némely helyeken zsobrák változattal) uzsorás, néha tolvaj értelemben használja. Zsebráknak történelmi jelentése is van: a XV. sz.-ban hazánkban garázdálkodó cseh zsoldosokat is igy nevezték.” /Pallas Nagylexikon/

„Zsebrák: nehezen gyógyítható kengurubetegség.” /Dr. Áprilisegy Ártányka, bolondgombafelhőszakadásmentesítő járatfelelősnő/

Szólj hozzá!

Címkék: hamisítás zebra juszt AI Zaire Hatvanpuszta ChatGPT Copilot zebrabolt zabrálás

Kancsalrímes tavaszi óraállítás

2025.03.27. 14:26 Frady Endre

kancsalrimes_tavaszi_oraallitas_01.jpgJaj, tavaszmell lékterméke,
Nem önfeledt lektor móka;
Fáj, mint mikor erő üllőt
Üt – álmos had óra-állít!

Érthetetlen, mint a kotta,
Álmosan mért ment ő kettő
Órakor, hogy három legyen?!
Furcsa, mint e hírem: Ló gyón!

Mit gyón?! Mely ló?! Haja kulti?!
Feje multi?! Hüje költő!!!
Tunkolj tönköt, nasi rönk az!
S állíts órát, ne siránkozz!

Karórád bár Elvis köves,
Ettől még az alvás kevés!
Kitalálót karón varjú
Hanggal a sors korán verje!

* * * * * * *

„Az Úr 2025-ik esztendője böjtmás havának 30-ik napján, ama vasárnapon senki se felejtsen egy órával kevesebbet aludni! Mindenki keljen fel hajnali kettőkor és tolja előre a mutatókat háromra, aztán okvetlenül feküdjön vissza és csukja be a szemét, mert nyitott szemmel csak a pókok és a delfinek tudnak aludni! Oszt’ keljen fel idejében, hogy odaérjen a misére, nehogy úgy járjon, mint az egyszeri eretnek, akinek forró vassal billogot a hasára süt a pap!” /Szolgálati Közleményné Tavaszi Hírharsona, a kaotikus kegyház kakukkja

„Aludni, aludni, aludni!” /Lenin, az illegalitás éjsötét éveiben/

„Felkelni, felkelni, felkelni!” /Lenin, a forradalom évében/

„Tanulni, tanulni, tanulni!” /Lenin, a népfőiskolák tanévnyitó ünnepségein/

„Köszönjük a koszorúeres költőnek, hogy emlékeztet minket arra, amit egyrészt utálunk, mert felkelni csak a bolsevikok szeretnek, másrészt viszont szeretünk, hiszen sokáig van világos, és bár világosnál le szoktuk tenni a fegyvert, elvégre nem vagyunk felkelő bolsevikok, ám nyolc óra közmunka után jólesik, hogy nem végig sötétben zajlik a nyolc óra túlóra és a nyolc óra lehallgatás!” /Pesti Pista, Egó Ági és Hobó Huba, toronyóraláncfűrésztelepi bikacsök dílerek/

„Ora et Labora! – azaz a laboratóriumban is állíts órát, mert megkényszergyóntat az apát!” /fejjel lefelé tetovált emlékeztető falfirka egy bencés rendi aranycsináló titkosügynök hasfalán/

kancsalrimes_tavaszi_oraallitas_copilot.jpg„Frady Endre „Kancsalrímes tavaszi óraállítás” című versének szatirikus hangvétele és abszurd képei a modern magyar groteszk költészet egyedi példájává teszik. A vers játékos kancsal rímei, mint például „kotta-kettő” vagy „kulti-multi,” megmosolyogtatják az olvasót, miközben a tavaszi óraállítás felforgató hatását ironikusan ábrázolják. A szöveg tudatosan hagyja zavarban az olvasót, groteszk kérdésfeltevései – például „Mit gyón?! Mely ló?!” – váratlan fordulatokat hoznak. A költő túlzó humorral és szójátékokkal teszi abszurddá a mindennapi bosszúságot, amely az óraátállításból fakad, miközben az álmatlanságot és az emberi elégedetlenséget szürreális metaforákba sűríti. A „karón varjú” képe a mindennapi frusztráció tragikomikus felnagyításának példája. Bár a vers bizonyára megosztja az olvasókat, Frady szándékolt nyelvi és gondolati káosza az alkotás középponti eleme, amely kiválóan tükrözi az óraállítás zavaros élményét. A szokatlan stílus és a fricskázó humor figyelemre méltó színt hoz a kortárs magyar lírába.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

kancsalrimes_tavaszi_oraallitas_chatgpt.jpg„Frady Endre ismét bebizonyította, hogy a költészetben nincsenek határok – főleg a jó ízlés és a nyelvtani koherencia határai. Ez a vers nem csupán egy óraállítás miatti álmos panasz, hanem egy valóságos agyrázkódás, amit az olvasó a saját értelmezési kísérletei közben szenved el. A kancsalrímek szokás szerint ferde mosollyal néznek egymásra, mint két borostás sündisznó a tavaszi napfényben. Az érthetetlenség új szintjeit érjük el a „Ló gyón!” bekezdésnél, amely egy teológiai és állattartási mélységű kérdés: vajon mit követhetett el az a szerencsétlen patás, és miért érzi kötelességének ezt egy költőre zúdítani? A „karón varjú” sor frappáns ugyan, de ettől még nem menti meg a verset attól a végzettől, hogy az irodalomtörténet kukoricagóréjába zárják, ahol majd egy óvatlan bölcsész véletlenül rábukkan, és azonnal egy órával előrébb állítja saját koponyáját a falba fejelve. Összegzés: Frady Endre ezen verse olyan, mint egy elromlott vekker – hangos, bosszantó, és semmi értelme.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb kommentelője:
Kocacsalrímes bármikori óraállítás

Állítani hova kell, hova kell?
Minek ez a sok vaker!
Nem kell sokat vacakolni,
Az órát sarokba kell állítani.

Akkor nem a gonosz karóra miatt
Kevés az alvás, tehát nem ő szívat.
A kevés alvásnak egyik oka tavasztájt,
Hogy nyitva hagyod a szemed és a szájt.

Ám a Frady versre a végleges felelet:
Azért kevés, mert nem alszol eleget.”

Nyuggerapó Legismeretlenebb Epigonja:
Elcsalrímes hogyishívjákos óraizélés

Vekker vaker, vikár Vuk őr,
Pikk, dáma, he, káró, hu, kőr!

Karóra, karóra, varrjuk
Szíjadat? Karóra varjúk!

Nyitott szemem nem lát szebb szájt,
Mint a The Big Clockchange Website.

Felü’ agyag nem alu’ szik,
Aki magyar, nem aluszik!”

kancsalrimes_tavaszi_oraallitas_g_stefiba.jpg„Végre imáim meghallgatásra találtak, és Költő úrnak teljesen elment az esze. Így miután egy szintre kerültünk, nincs bennem többé versengő szellem. Mert mi tagadás van az úgy velem is, hogy önnön valóm fényes megjelenése a sötét horizonton örök világosságba borítja a planétát, de aztán jön a nyugiszuri, és ez elmúlik. Kérem, kérem, fontolja meg a Költő úr is, hogy kezelteti magát, nehogy magából is Jézus Krisztus legyen. Mert a világ bűneit hordozni nagyon kényelmetlen, és ha erre még rájönnek egy óraátállítás emberfeletti kínjai is, akkor könnyen teljesen összeroppanhat az ember idegileg, bármilyen jók is a laboreredményei. Az pedig világraszóló bűntény, hogy a Nagy Feró által is támogatott nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozásból nem a nyolc óra munkát, hanem a nyolc óra pihenést kurtítják meg egy órával. Ez emberiség elleni bűncselekmény. Mikor jön már egy politikus, aki észbe kap? Jelentsük fel a kormányt a Hágai nemzetközi bíróságon az alapvető alvási emberi jog megsértéséért. Mert ha gyülekezni már egyre kevésbé lehet, akkor legalább aludni lehessen. Addig is, amíg győz az igazság, boruljunk az íróasztalra a munkahelyünkön, és dobjuk be a szunyát. Szép álmokat!” / Stefi bácsi, akiről tudjátok, hogy kicsoda/

„Stefi szerint elment eszem,
Úgyhogy nyugiszurit eszem,
És hogy ne járjon a gúny át,
Tényleg bedobom a szunyát!
Légyvért iszom, cece icce
Guruljon le, recefice!
Átállt óra sötét verem,
Aki fölkölt, vállon verem!”
/F. Endre, a János Kórház Vigyorgójának faliújság felelőse/

„Színes, szórakoztató szójátékos vers, de majdnem olyan követhetetlen, mint az óraátállítás...” /M. András, a költő legállandóbb és legkövethetetlenebb kommentelője/

„Mondja, eM úr, most mit nem ért?!
Fogat fogért, szemet szemért!
Aki órát állít be, le,
Végül maga esik bele!
Vajon termeszt szóját-é kos,
Ha pásztora szójátékos?
Jaj, főnővér ágyon gurít
Beadni a nyugiszurit!”
/Rézfánfütyülő Rezsilla, a Döblingi Elmegyógyintézet óraállítási osztályának állandó bentlakója/

„Üt az óra? Ver a Költő? Mi ez itt kérem? Hol a békapárti felkelés halk nesze? Itt van, nesze! Inkább egy jó, erős kávét kérek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas békávéfőző békaaktivista/

„Békávénak híg a leve,
Nem jár érte túl sok lóvé,
Üt az óra, ver a Költő?!
Visszalőnék, de nincs Colt ó!
(Petőfi, a híres költő
Nászútjának helye Koltó volt ó!)
Békapártnak esze lesz-e,
Ha már józan? Nesze szesze!
Téli nagy hidegben, Ház úr,
Ejtse foglyul önt a hózár!
Vasárnap, ha nem kel korán,
Az ágyából rúgja ki rén!”
/Vad Vid, vigyorarcú vendettai vitéz/

kancsalrimes_tavaszi_oraallitas_puzser.jpg„Ez a „vers” nem más, mint egy agyhalott betűhányás, egy költészetnek csúfolt verbális vonatbaleset, amelyben a jelentés és a forma úgy esik szét, mint egy negyvenéves Zaporozsec felfagyott macskakövön. Frady itt nem kancsalrímekkel operál, hanem kancsal logikával – mintha egy kávétlan reggelen bekómázott versgenerátor próbálna Baudelaire-t játszani, de közben elütötte egy túlméretezett poénszállító kamion. A ló gyón, a kulti haja lobog, az üllővel ütnek, és mindezt olyan rettenetes ritmusban, hogy az ember szinte fizikai fájdalmat érez az olvasás közben. A „tunkolj tönköt” sor után az ember már csak egy dolgot szeretne tunkolni: ezt a szerencsétlen firkálmányt egy ipari papírdarálóba. Frady ismét bebizonyította, hogy ha a költészet egy kifinomult szonett, akkor ő egy romlott parizerkarika egy forgalmas benzinkút pultján.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Én nem állítom át az órámat. Száz mérföldes körzetemben mindig annyi az idő, amennyit mondok.” /Chuck Norris/

Szólj hozzá!

Címkék: tavasz vasárnap mesterséges intelligencia nyári időszámítás óraállítás kancsalrím kevesebb alvás ChatGPT Copilot korábbi kelés 2025 március 30

Retrókeddi Tébolylíra

2025.03.24. 16:41 Frady Endre

250325_retrokedd_etlap.jpgNincs bár oly menü, hogy Á, B,
Ám van leves, karalábé,
És, ha levesek közt van ász,
Akkor az csakis a kanász.

Déva vára, hej, tök magos,
Rántott gomba, sej, tökmagos,
Igen omlós mind a kettő,
S mindenki, tyű, vidám ettő’!

Rozmáringes divatrozmár
Rozmaringot falatoz már,
S rizibizis húst, mely pulyka,
Fog sok tömpe rozmárujjka.

Hagymás pecsenyét, ha vasi,
Örömmel emészt a hasi,
S eksztázisol józan észt a
Jól megrakott csirkés tészta.

Roston sülő vajas lazac
Hasznos, mint komposztnak a zacc,
S két steak között rösztipadló
Üt, mint citromízű vadló.

Nem tiltja a WADA* e szert,
Ezért ez a napi desszert,
Aranygaluska sok vaní-
-liával! Retrózzunk ma, ni!

*World Anti-Doping Agency

250325_retrokedd_chatgpt.jpg„Retrókeddi Rémtárlat: Frady Endre újabb költői ámokfutása ez a gasztronómiai buzdítóvers, amelyben a rímfaragás egyfajta sportszerű öncélúságba torkollik, mintha a szerző fogadást kötött volna, hogy minden sort megcsavar, akár az értelem rovására is. A „Déva vára, hej, tök magos” például nem csupán egy képzavartól terhes nyelvi borzalom, hanem egyben egy kihagyott lehetőség is a vers komolyan vételére. A „tömpe rozmárujjka” említése pedig egyszerre groteszk és felesleges, egy gasztro-megaállat hatásvadász beemelése a retró kifőzde asztalára. A „rösztipadló” és a „citromízű vadló” szókapcsolatok már-már irodalmi bűncselekménynek számítanak. A vers legnagyobb erénye, hogy véget ér, bár a desszertnél Frady még egy utolsót rúg belénk a „vaní- / -liával” sortöréssel, mert miért ne, ha már egyszer lehetőség adódott a nyelvi rémtettek végső csapására. Aki ennek hatására kedvet kap a Retró Kifőzdéhez, annak vagy nincs ízlése, vagy nagyon éhes.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

250325_retrokedd_copilot_walrus.jpg„Frady Endre "Retrókeddi Tébolylíra" című versének értékes szépirodalmi vonása, hogy a gasztronómiai témát játékos nyelvezettel és könnyed humorral önti lírai formába, ezzel meghökkenti és szórakoztatja az olvasót. A vers frissessége a szokatlan rímpárokban és képzettársításokban rejlik, amelyek között a kulináris kifejezések meglepő módon kapcsolódnak a hétköznapok meghitt világához. A költemény magával ragadó ritmusa és dallamossága szinte zenei élményt nyújt, miközben a humoros túllépések – például a „citromízű vadló” képe – mosolyt csalnak az arcokra. A képzelt helyzetek abszurditása azonban nem fosztja meg a szöveget a meghitt hangulattól, amely az asztali örömök közösségi megélését dicséri. Mindazonáltal a vers erőteljes játékossága olykor túl sok részletre helyezi a hangsúlyt, ami a strukturális koherencia rovására megy. A szójátékok lavinája bizony elnyomhatja a lírai mélységet, amely a műben rejlő üzenet kibontakozását akadályozhatja. Összességében az alkotás egy modern kori humoros óda, amely a Retró Kifőzde keddi menüjét igazi gasztro-kulturális ünneppé varázsolja. Inspiráló lehetőségeket kínál arra, hogy az olvasó a hétköznapi étkezést is művészi magasságokba emelje – akár egy falat rántott gomba vagy egy szelet aranygaluska formájában.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

250325_retrokedd_copilot.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: kedd tébolylíra retró 2 gyorsétterem Copilot ChapGPT

Esős Gábor nap

2025.03.24. 10:35 Frady Endre

Bár az ég most éppen borul,
Ám mi szót értünk Gáborul,
S kinevetünk vihart, esőt,
S e gánytól nem törünk le, sőt!

Nem követünk harakirit
Szürkeségtől, mit a mísz ont,
Köszöntéstől orcánk virít,
Úgyhogy köszönjük és viszont!

„Nos, Frady Endre ismét elővette a rímfaragás baltáját, és szilánkosra csapta a költészet nemes tölgyét. A vers egy csapongó örömódának indul, majd hirtelen átvált egy viharba csapó közhelyparádéba, ahol a „gány” szó úgy csattan, mint egy vizes tornacipő a linóleumon. A „mísz” megidézése nyilván bravúrosan akar groteszk lenni, de inkább a költői eszköztár egy rozsdás kanáljával elkövetett nyelvi rablótámadásként hat. A zárás? Egy Gábor-napi köszönőformulába csomagolt verssiratás. Frady továbbra is az a költő, akinek a versét az ember elolvassa, majd kinéz az ablakon, és arra gondol: Esik. Talán mégis inkább kimegyek.”
/ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

esos_gabor_nap.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: köszöntés névnap Gábor eső nap

Szerves kőzetdal

2025.03.20. 13:54 Frady Endre

szerves_kozetdal_01.jpgDínó taposott egy őzet,
Testét befogadta magma,
Lett belőle szerves kőzet,
Erre lel rá bányász tag ma.

Elámul e bányász tag ma:
„Hű de szép e szerves kőzet,
Amit rejtett itt a magma,
Melybe dínó préselt őzet!”

Hazaviszi víg nejének,
Máris fő az őzkőpörkölt,
Konyhából száll hej-sej ének,
S ledőlt férjet hideg sör költ.

   refr.:
   Őzpokoli őz ősének
   Nem tetszik e főzős ének,
   Agyhasadnak őőőő-zős én-ek.

Bányászpár főtt őzkőt fal ma,
Hiú fiuk kiútkeres,
Gyümölcsdesszert csőszrőt alma,
Szomszéd csősz ugyanis veres.

Ám e tápért megfizetnek,
Bosszút áll az őskövület,
Munkát adva Ügyeletnek
Bányászvese őzkövű lett.

   refr.:
   Őzmennyei őz ősének
   Tetszik már e főzős ének,
   Röhögnek höhőőő-zős én-ek.

 

„Súlyos anakronizmus, költő úr! Amikor a dínók éltek, még nem voltak talajba taposható őzek, amikor pedig az őzek éltek, akkor már nem voltak őket talajba taposó dínók! NEM ENG.!” /Rőt Rút, csőszcenzor/

szerves_kozetdal_copilot.jpg„Frady Endre „Szerves kőzetdal” című műve abszurd humorral és groteszk játékossággal fonódik össze, miközben a konyhai és geológiai témák szürreális kereszteződését tárja elénk. A vers egyedi hangneme és szójátékai egyszerre kacagtatnak és döbbentenek meg, olykor a nyelvi bravúrok határát súrolva. A rímek és ismétlődő refrének ritmusossá teszik a művet, és aláhúzzák a játékos groteszk hatást. A mindennapos élethelyzetek – bányászat, főzés, családi étkezés – egy földtani és evolúciós absztrakt kontextusba helyezése különleges módon mutat rá a mindennapok abszurditására. A „dínó préselt őzet” sor nemcsak vizuálisan, hanem érzelmileg is erős képet fest, míg az őskövületi „bosszú” morbid humora groteszk ízt ad a történetnek. Az alkotás erénye ugyanakkor a szándékos túlhajtásokban rejlik; Frady nem fél a nyelvi absztrakciót és a rímek különösségét karikírozásként alkalmazni. Mindazonáltal egyes olvasók számára talán túlzás lehet a humor harsánysága és a nyelvi torzítások mértéke, ami a közönség megosztottságához vezethet. Összességében a „Szerves kőzetdal” kiváló példa a magyar abszurd költészet sajátos humorára, amely képes egyszerre szórakoztatni és meghökkenteni az olvasót. Frady Endre írása szándékos túlzásaival és nyelvi játékosságával igazán egyedi helyet foglal el a modern költészet palettáján.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

szerves_kozetdal_chatgpt.jpg„Frady Endre ismét előállt egy versnek látszó tárggyal, amely leginkább egy paleontológiai horrormesét ötvöz egy gasztrokataklizmával. A „Szerves kőzetdal” egy olyan lírai mutáns, amelyet valószínűleg egy régészeti ásatáson felejtett szerencsétlen kőművesinas jegyzett le, miközben fél kézzel csákányozott, fél lábbal pedig egy őskövületté vált őzet próbált kirázni a bakancsából. A szöveg ritmusában egy folyamatosan botladozó bányászt halljuk, aki néha rímekbe kapaszkodik, de azonnal le is zuhan róluk. A refrén olyan, mintha egy félrészeg régész népdalimprovizációba csapna, miközben épp ráébred, hogy a kocsmában a mellette ülő árnyék valójában egy szénrétegbe préselődött mamutlábnyom. A sztori – már ha van neki – egy őzbe taposott dinoszauruszból indul ki, amely végül egy bányász vasárnapi ebédjeként köt ki. Ez a tragikus gasztronómiai folyamat végül veseproblémákhoz vezet, ami logikus következmény annak, ha valaki kőzetet próbál pörköltként elfogyasztani. A vers logikai csúcspontja egy „csőszrőt alma” szókapcsolat, amelyről sem a magyar nyelv, sem az emberi értelem nem képes érdemben nyilatkozni. Összességében Frady ismét bebizonyította, hogy a lírát nemcsak művelni lehet, hanem geológiai szempontból is mélyre süllyeszteni. Ez a vers egy olyan lelet, amelyet a jövő régészei bizonyára értetlenül fognak bámulni, majd gyorsan visszatemetik, hogy ne szennyezze az irodalmi talajvizet.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

szerves_kozetdal_humanur.jpg„Szokás szerint rápihentem, nehogy elhirtelenkedjem az építő jellegűt, mert, mitagadás, éhomra megfeküdte a gyomromat ez opusz - elsőre nem helyezkedtem bele nagyon könnyen a fosszíliát vacsoráló vájár élethelyzetébe. De aztán mégis jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat a mélylíra NAT-ban rögzített fogalmának drasztikus szűkítését sürgető nemzeti konzultációról, a kompetenciaméréseknek az MMK költészeti tagozatára történő kiterjesztéséről, a szólásszabadság értelmi kritériumokhoz kötéséről, statáriális költői szabadságvesztésről. Ja, röviden? Jó kis vers, tetszett.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hej, Humán úr, eszébe ne jusson pihenni, hanem hirtelenkedjen nyugodtan, hiszen rövid az élet és hosszú a fosszíliaként töltendő idő, úgyhogy lüktessen csak éhomra! Hallgasson rám, oszt’ uccu! Nomen Est Ómen alapelv alapján én már csak tudom!” /Tisza Virág, 119 éves kisnyugdíjas karateedzőnő/

„Ne kavarjon, maga Humán,
Behalok a gyagya dumán!
You should think about why are
You not őzkőevő vájár!
Maga idő óta megaidióta!”
/Reál Madridné Irigy Mirigy, szakbarbara/

„Aki meg tudja állapítani, hogy éppen egy őzből lett az a kőzet, annak gratulálok és Nobel-díjat érdemel. De nem is érdemes ilyesmit tanulmányozni, mert a pörköltet a friss őzből szeretem.” /M. András, a költő legállandóbb és legfrissőzpörköltszeretőbb kommentelője/

„eM úr, egy jó kőzettanár,
Ha éhkoppan, akkor van ár
Kimutatni kőzetőzet,
Melyből rögvest levest főzet.
Kétezeröt hideg őszén,
Ha elfogy az őzes kőszén,
S zord tél jő, mely lelket hűtő,
Majd a Nobel-díjjal fűt ő.”
/Dr. Szikla Szilárdné Sárga Márga, Lóbél-díjas geológiai gasztronómus és sárga földigilisztákat zöldítő kékfestőnő/

„Muszáj voltam kiutat keresni, mert olyan borzalmas volt az őzkőpörkölt, hogy gordiuszi csomót kötött a beleimre, úgyhogy átmenekültem a szomszéd rőthajú csőszhöz és elvettem feleségül a legkisebb lányát, a bélsebésznek tanuló Tányát, aki megoperált és azóta boldogan élünk, amíg el nem fogy a boltokból az ársapkás sztómazsák.” /a bányászcsalád hiú fia/

Nyuggerapó
Tétova megjegyzés

Egy dalban az összes refrén
Szóró, szóra megegyezik.
Mert, ha kisé megváltozik,
Azt nem refrénnek nevezik.”

Römök Rözső:
Ölmés öllönérv Nyuggörapónak

Disznószarvas, azaz Röffrén
Szörint az a lögjobb röfrén,
Hol szó szó szörint nömigön
Van. Lát töhát lényögig ön?”

„Dínó szelet őzhúsból? Biztosan nem okoz bélgázszelet! De igyon rá sokat, és vesekövet sem! Igyon vizet happy endre, majd fizeti Frady Endre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gasztroenterológus/

„Ház, holt őzbe baltanyelet
Ne vágjon, mert bélgázszelet
Ereget, melyből egy nyelet
Rosszabb, mint egy dínószelet!
Ha meg kap nagy vesekövet,
Magánban verik önt jól át,
Mit sebészi mese követ.
Igyon inkább jó sok kólát!”
/Koka Kukáné Pepszi Pupilla, betanított gasztrometeurológusnő/

„A teológia és a geológia, az ég és föld horizontális határmezsgyéjének vertikális költője szerves metszéspontként zúdítja az erre még felkészületlen emberiség nyakába a szakrálisan szekuláris Magma Kardal lelkületű öntöményes gasztro-eksztázisát. Frady Endre ismét pótolja az olvasótábor szellemi gyomrában keletkező űrt, melynek oka és okozata egyébként ő saját maga. A megismételetlen refrén megismételhetetlensége és minden ismert irodalmi szabály felrúgása olyan sajátja korunk Befőtti Nándorának, mint bősz vadkannak az agyarságteljesítmény. A nagy Sováczkai Jolán kortárs költőnő alábbi világgá sikoltásával:
          Aki bányászik a hegyen,
          Kőzetmentes őzet egyen
          Mind a hatszáztizenegyen!
a sötétségében szemmel nem látható Frady Endre szemmel láthatóan nem ért egyet. Igaz, ő többet sem ért. Mindegy! Mind több! Feleim és egészeim, mi mindenesetre olvassunk (vagy ne) önfeledten Frady Endrét, de ne feledjük, hogy rosszból is megárt a kevés!” /Gőzeke Gizike, gázakku díler/

szerves_kozetdal_puzser.jpg„Mi ez a dinoszauruszok kihalását okozó, téridőben évmilliókra hatóan visszafelé mérgező fosszílikus klapancia?! Ha miniszterelnökként választanom kéne, hogy a Pride-ot tiltsam be vagy Frady Endrét, habozás nélkül az utóbbi mellett (illetve ellen!) döntenék, bár az elsővel kapcsolatban sem értem, hogy miért büszkék arra egyes emberek, hogy nem olyanok, mint azok, akik nem büszkék arra, hogy nem olyanok, mint azok, akik nem olyanok, mint ők, csak simán tudomásul veszik, de idegesíti őket, hogy a nem olyanok, amilyenek ők, büszkék a nem olyanságukra! Ahogy Frady Endre is büszke arra, hogy teljesen másmilyen, mint azok, akik alárendelik magukat a magyar nyelvnek és irodalomnak a dinoszauruszokat követő évmilliók alatt kikristályosodott és rugalmasan megkövült szabályrendszeréhez! Ne lássam anyám távoli evolúciós elődeit kőolajként a felszínre törni, ha nem szeretnék borostyánba kövesedett Frady Endre koponyát látni a Néprajzi Múzeum állandó kiállításának elrontott jelenetei között! Ha egy még nem teljesen betűtlenített Frady Endre kötetet láttok fertőzni valahol, világ proletárjai, meneküljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha kőporos őzet falnék,
Akkor Fal urak és Falnék
Adnák másikat az őznek.
Pofonjaim mindig győznek.”
/Chuck „Tenyerestalpas” Norris, a szerves kőporos pofonosztó költő/

Szólj hozzá!

Címkék: konyha magma őz bányász ügyelet vesekő dínó csősz őskövület hideg sör ChatGPT Copilot szerves kőzet hiú fiú

Poloska lettem!

2025.03.17. 11:10 Frady Endre

Insect Diem! - Rovarj Mának!
Kineveztek poloskának!
Legeslegfőbb magyar nagyúr
Mondta rólam - nem agyra gyúr.
Testem büdös, lábam ízelt,
S láthatok égő MÁV Dízelt,
Mely országot csődbe visz tán...
Így szeretlek szép Bindzsisztán!

poloska_lettem_chatgpt.jpg

„Frady Endre verse a groteszk és abszurd humor irányába kalandozik, egyedi stílusában egyszerre játékos és szatirikus. Az első sor latin nyelvű parafrázisa („Insect Diem!”) azonnal felkelti az olvasó figyelmét, utalva egy klasszikus mottóra, miközben ironikusan a poloska perspektívájába helyez minket. A vers a magyar politikai és társadalmi viszonyokat kritizálja szarkasztikus hangvétellel, humoros képeken keresztül. Az „égő MÁV Dízel” kifejezés például egyszerre fest látványos és szimbolikus képet, amelyben a társadalom hanyatlása jelenik meg. A vers záró sora a „Bindzsisztán” kitalált névvel gúnyos szeretettel reflektál a hazai helyzetre. Stilisztikailag a ritmusos rímek könnyed hatást keltenek, miközben a nyers képek és szatirikus tartalom ütős kontrasztot adnak. Összességében egy kifejező és szórakoztató alkotás, amely fricskát mutat a valóságnak.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre ismét bebizonyítja, hogy költészete a posztmodern dadaizmus és a kocsmai mélyfilozófia határmezsgyéjén egyensúlyoz, de inkább belepottyan egy szellemi lyukacsos zokniba. A „Poloska lettem” egy bőrfelszakítóan szürreális öndefiníció, amelyben a lírai én egy rovartestbe menekül a valóság elől – vagy talán csak a költő önkritikus látleletét olvassuk? A vers hemzseg a didaktikusan odaillesztett társadalomkritikai kiszólásoktól, amelyek úgy ülnek a szövegen, mint egy meggyötört poloska a tapétán: mindenki látja, de senki sem örül neki. A „Rovarj Mának!” nyilvánvalóan egy sikertelen szójáték, amely olyan erőltetett, hogy már-már sportolói teljesítményként kéne elismerni. Az „égő MÁV Dízelt” megpillantva az olvasó a lírai én tragikus sorsát várná, de helyette egy politikai mélyütést kap, amitől még egy poloskairtó is hátrébb lépne. Összegzésképp: ha valaki poloska szeretne lenni, ennél jobb propagandaverset keresve sem talál. Ha viszont költészetre vágyik, javaslom, hogy keressen egy rovarirtót, és kezdje újra az életét egy poloskalakta lakás helyett egy könyvtárban.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

Szólj hozzá!

Címkék: miniszterelnök poloska Diesel MÁV ChatGPT Copilot Bindzsisztán égő vonat

Ménfőcsanaki Tavasz

2025.03.14. 15:45 Frady Endre

Anita kolléganőnknek, aki kért egy egyedi hangvételű tavaszi verset

Tavasz van és Ménfőcsanak
Mellett medvék nyáladzanak,
Már amelyik allergiás,
Nyálának sok gödröt kiás.

Egyre több a tele nyáltó,
Úszkál benne iramváltó
Sebességgel Hanyi Istók.
Ugye milyen jók e kis tók?!

Ménfőcsanak lakossága
Tavaszt dicsér: „Ó, te drága!”
Nagy örömmel látják már azt,
Tavaszi szél nyálat áraszt.

Virágom kirágom!

„Frady Endre ezúttal a lírai naturalizmus olyan magasságaiba (vagy mélységeibe?) emelkedik, ahol a tavasz nem a bimbózó rügyekről és madárcsicsergésről szól, hanem… nyáladzó medvékről és gödörnyi váladékról. A költemény sajátos víziója a ménfőcsanaki idillt egy nyálas biodrámává formálja, ahol Hanyi Istók boldogan lubickol a tavaszi turhamezőben.
A forma? Dallamos, rímekkel tűzdelt, bár a „tele nyáltó” szólelemény annyira avantgárd, hogy még egy kísérleti laborban is megizzadnának a nyelvészek. A záró „Virágom kirágom!” pedig mintha egy elkeseredett mezei nyúl utolsó sikolya lenne a biológiai katasztrófában.
Összegzés: ez a vers a természet újjászületésének olyan verzióját mutatja be, amely után az olvasó inkább visszavágyik a tél csendes, nyálmentes világába. Frady, ez megint egy csoda – egy biológiai horror csoda.”
/ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

250314_menfocsanaki_tavasz.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: tavasz gödör virág Anita Ménfőcsanak nyáltó Hany Istók ChatGPT

Istentiszteleti meghívás

2025.03.08. 11:25 Frady Endre

Istentiszteletre, ha ti
Jöttök lélekbalzsamlati
Céllal, remek Keresztelő
János téma repeszt elő.

E fejezet Máté három,
Hol a főhős épp keresztel.
Jó téma, már alig várom,
Hogy majd regélhessem ezt el!

Jöjjetek hát tudni, mi a
Leglényeg így tanulságul!
Lia, lia, szól Biblia,
S eközben a lélek tágul.

Vasárnap 10:30, Lurdy Ház Konferencia Központ
https://krisztusegyhaza.hu/
https://www.facebook.com/krisztusegyhaza/
https://www.instagram.com/budapestchurchofchrist/
https://www.youtube.com/channel/UCVqUZdORERpO5xgf-1wTxTA

Annak ellenére özönöljetek, hogy a kezdeti páros rímeket stílszerűen keresztrímekre váltottam! :)

A humorous and whimsical illustration of John the Baptist baptizing people in the Jordan River. John has a wild, unkempt beard and wears a simple, rough robe. He is enthusiastically dunking a surprised-looking man into the water, while other people in line react with mixed emotions—some eager, some nervous. A dove hovers above, and in the background, a camel watches with an amused expression. The scene is lighthearted and cartoonish.

Szólj hozzá!

Címkék: meghívás Lurdy Ház Istentisztelet Keresztelő János Krisztus Magyarországi Egyháza Máté 3

Mártavaszodás vagy mégteledés?

2025.03.07. 15:59 Frady Endre

martavaszodas_vagy_megteledes_01.jpgTéltől sápadt arcok bőrén
Tavasznaptól pirul husi.
Rénszarvas tágul s lőn bő rén,
S hő derül, a márciusi.

Meteorológiai
Lyányok szerint tavasz zajlik,
Ám csillagászok fiai
Állítják, szájuk csak zaj lik.

Hej, bizony e vegyes párok
Között március elsején
Nyílik tudományos árok,
S inalok innen el, sej, én...

Balhé lesz, mit meg nem várok!

„Jaj, költő úr, nagyon rávilágított az évi négyszer három hét konfliktusos időszakainkra! Ha előre tudom, hogy a valódi tudomány és az áltudomány rendszeres összecsapása így meg tudja mérgezni a házasságunkat, sose mondok igent ennek a nyikhaj csillagász doktorandusznak! Miért nem egy asztrológusnő kezét kérte meg, akkor együtt jósolgathatnának arról, hogy mikor terheli túl a csillagszemű Nagy Medve a Göncölszekeret! Hülye asztronómusok, asztronómus hülyék!” /Téridő Tordáné Kumulusz Kamilla, meteorológus/

„Hé, hova szalad, költő úr! Csak azért, mert egy tudományos vitasorozat közepette földközeli légkörtorzító modelleket vágunk egymás fejéhez és közben meghajlítjuk magunk körül a téridőt, még nem ok arra, hogy udvariatlanul és pánikszerűen elinaljon a nappalinkból! Attól, hogy vér folyik, maga még élvezheti a vendégszeretetünket! Csak foglaljon állást, hogy maga szerint tavasz van vagy tél! De jól fontolja meg, mit mond, mert lehet, hogy ezek lesznek az utolsó szavai!” /Téridő Torda, csillagász/

martavaszodas_vagy_megteledes_copilot.jpg„Frady Endre verse, a "Mártavaszodás vagy mégteledés?", finoman egyensúlyoz a tél és tavasz határán, miközben szórakoztató módon mutat rá a természet és az emberi érzékelés közötti ellentmondásokra. A költemény ügyesen fonja egybe a meteorológiai és csillagászati nézőpontokat, rámutatva a kettő közötti eltérésekre, mindezt könnyed, játékos nyelvezettel. Az első versszakban a tél és tavasz közötti átmenetet az arcok sápadtságán és kipirulásán keresztül érzékelteti, humort csempészve a képekbe a rénszarvas bőrén és a márciusi hő derülésén keresztül. A második versszakban a meteorológiai és csillagászati véleménykülönbségeket figurázza ki, míg a harmadik versszakban a tudományos viták közötti árok nyitásával és a költő menekülésével kelti fel a figyelmet. Összességében a vers könnyed hangulatával és humoros megközelítésével idézi elő a tavaszi és téli átmenet kérdését, miközben rávilágít a különböző tudományágak közötti ellentétekre. Frady Endre mesteri módon játssza ki a nyelvi játékokat és képeket, így a vers egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

martavaszodas_vagy_megteledes_chatgpt.jpg„Frady Endre ismét megpróbálta felgyújtani a magyar költészet fáklyáját, de sajnos csak egy pislákoló öngyújtóláng lett belőle, amit az első értelmes gondolat fuvallata is kiolt. A vers a tél és a tavasz határán egyensúlyoz, de inkább orra bukik egy latyakos szóviccben. A "rénszarvas tágul s lőn bő rén" sor olyan, mintha egy szorulásos agymenés következménye lenne, ahol a költő mindenáron meg akarta mutatni, hogy még mindig emlékszik az összetett szavak jelentésmódosító erejére. A "szájuk csak zaj lik" pedig egy olyan hangalakzati baleset, amely után az olvasó szájából is inkább egy mély sóhaj lik... ööö... lökődik ki. A zárlat menekülési kísérlete ("s inalok innen el, sej, én…") mindannyiunk legmélyebb vágyát fogalmazza meg: elmenekülni ebből a rímelő káoszból, mielőtt a költő még egy újabb meteorológiai szóviccet elkövet. Egyetlen pozitívum, hogy a vers rövid – bár, ha még rövidebb lenne, talán jobb is lenne.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Éljenek az időjósok,
Legyen belőlünk még jó sok!”
/falfirka az Országos Meteorológiai Intézet női mosdójában/

Kedvenc sörünk Arany Ászok,
Csillagokat látunk tőle,
Mi vagyunk a csillagászok,
Minket the Death Star se lő le!”
/falfirka az Országos Csillagászati Intézet férfi vécéjében/

„Tavaszi méhzümmögés, madárcsicsergés? Költő Elvtárs! Ezek mind a vihar előtti csend jelei! Baj lesz ebből, nagy balhé! A Totya is megmondta!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas vihar előrejelző/

„Tavasz, méhzümm, madárcsicser,
Ettől rügyezhetik ki cser?
Vihar előtt Totya Lengyel
Érzi, balhés eme csendjel?
Költő Elvtárs tudja eztet,
Eme bajverse is szesz tett.
Eszik-iszik, dínik-dánik,
Nyugi, Ház úr, semmi pánik!”
/Lengyel Totyáné Bajlaki Balalajka, télvíz idei tavaszjötti pánikszobaparancsnokhelyettesnő/

„Költő Úrnak a címben feltett kérdésére nem tudok választ adni, de felajánlom segítségemet a köz javára az alábbi formában:
- Márta nevű ismerőseimet megkérdezem, vaszodnak-e
- Amint felszerelem az autóra a nyári gumit, szólok (ez a művelet köztudottan a késő tavaszi lehűlés és hóesés egyik fő okozója)”
/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, csak ne okozzon kárt a
Vaszodások közben Márta!
Téli gumi, nyári gumi,
Bring back, oh, my Bonnie to me!”
/Nyári Télné Őszi Tavasz, négyévszakos nótafaiskolai nótáriusnő/

martavaszodas_vagy_megteledes_nyuggerapo.jpgNyuggerapó:
Tél már nincsen

Időjós, tudonc csitriken
Nem az a jó, amit mondanak,
Sokkal fontosabb az,
Amit magukon hordanak.

Ha tavaszodik, tavasz jő,
Én eztet helyesnek tartom.
Rénszarvas ünő, vecsernyén
Legeldes a Tiszaparton.
Ott, ahol a kis Túr, meg egy
BMW siet beléje,
De derűvel vagyon, mert érzi, hogy
A kikelet is közeleg feléje.

Őszül a fejemen
Az összes hajtincsem,
Ám se ősz, se tél,
Imitt sehol sincsen.”

martavaszodas_vagy_megteledes_nyuggeranyo.jpgNyuggeranyó:
Tavasz még nincsen

Tiszaparton Kiss túr, matat
Süllyedt hajón s rajta a tat
Kiss ujjlenyomattal tele,
Ha elmúlt már ez év tele.

Ha még nem múlt, kesztyűt hord, ó,
Amely kopott, ritkán bordó,
Akárcsak egy boroshordó.
Tavaszmúlunk, leszünk vének,
S ha gyűrt orrán BMW-nek
Szárad vérünk, nincs több ének.

Fejem őszül, kertben csősz ül,
Kis sírkövet nagy sírkő szül,
Téltől Tavasz időt kinn csen,
Ámde itten mégse nincsen.”

„Az időjárás már egyértelműen napos, tavaszi. Nyílnak a virágok, rügyeznek a fák, és Veszprémben már megszűnt a fagy. Remélem, hogy ennél már csak még jobb lesz.” /M. András, a költő legállandóbb és legrügybuzgóbb kommentelője/

„eM úr, azt kérdi e beszély:
Idő- vagy a csillagjárás?
Szétnézve a tény is szeszély:
Idő jó, de égbolt párás.
Konfliktusból jő a veszély:
Egymást el sok tudós pár ás!”
/Dr. Malter Valter, a Tudós Házaspárok Moderátora (THM) cím kitüntetettje és Veszprém vármegyei viadukt vakolóművész/

„Kapunk hideget meleget? Sok hőhó semmiért?? Nincs egy tenyérnyi normalitás az egész világtérképen! Én meg ehhez szóljak hozzá, hogy várjuk-e a májust?! Ember, most jövök ki a templomból!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, te Humánka hékás, la! Ezér' ne várjá' má' jusst, he! Juss ki élve a templombúl, oszt’ olyan hidegmeleget kapol tenyérileg, hogy nyúlnormalitást fogol és világtérképet látol forogni izibe, tyű! Ahogyan a kőttő mongya:
          Szórakozó’, Humán úr ma?!
          Szíjjel lapulsz, mint a gyurma
          Péklapátnyi kezem közén!
          Folyamodék erőhöz én!
No, akkó’ ehhő’ tarcsad magad, mer’ meggyűllik a bajod, mint a kinyomatlan pattanás a lovam farán, oszt’ lesz nemulass meg rütyütyü, hinnye!” /Izom Igor, irreál végzettségű ütőmunkafelügyelő/

„Kedves F.P. budapesti lakos úr, elnézését kérjük a jelenleg nálunk gyógykezelt I.I. úr minősíthetetlenül agresszív szavaiért és viselkedéséért! A mi hibánk, hogy a gyógyulás útján már komoly előrehaladást elért páciensünk hirtelen így visszaesett, mert tévedésből beleivott a szintén a klinikánkon vendégeskedő VIP betegünknek, egy meg nem nevezhető óriásállam elnökének, D.T. úrnak a gondatlanságból elöl hagyott vizeletmintájába, amely elmére és erkölcsre nézve egyaránt toxikus anyagokat tartalmaz, sajnos nagyon nem kis mértékben. A prezident urat igyekszünk mielőbb leszedálni, de jelenleg elszabadult hajóágyúként ámokfut szerteszét és üvöltve beleköt az élő fába is. Ursula és Brünhilda nővérek, elfogni!” /Dr. Döbling Dezső, a Sömlényi Ubul Zakkantakat Utókezelő Klinikai Intézmény (SUZUKI) betanított ügyvezető igazgatója/

Mi ez a szépirodalmi bűncselekmény, ez a már a legyártás előtt megromlott lírai katyvaszpép?! Ez a látszólag természettudományos házassági tanácsadás nagyobb károkat okoz, mint félrészeg betontorpedó a műjégpályának! Ezt az ostobaság páclevében fojtogatott rémrímdózist olvasva olyan érzése támad a gyanútlan fogyasztónak, mintha a véreresen dülledt hüledező szeme előtt hajtana be egy áltudományos fantaszta zsebszótár egy dadaista zsákutcába! Ne lássam álmomban anyámat rénszarvasszánon tótágast állva túlhajszolt rénszarvast szánni, ha nem szánom-bánom, hogy Frady Endrére szakosodott kritikusságra adtam a nagy busa fejemet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha ez problémát jelent és az emberiség szépen megkér, akkor szívesen fordítok annyit a Földön, hogy március elsején legyen a tavaszi napéjegyenlőség.” /Chuck Norris/

Szólj hozzá!

Címkék: tavasz tél csillagászat március balhé meteorológia mesterséges intelligencia rénszarvas ChatGPT Copilot vegyes párok

süti beállítások módosítása