Frady Endre

Tavaszi szél vizet áraszt?
Nem bírom kivárni már azt!
Amit teszek, csitt!, még titok,
Utcán tűzcsapokat nyitok.

Hinnye, lesz itt vizes csuda,
Tóvá válik Pest és Buda!
Vízszint magas lesz, mint Andok,
S nyílhatnak a szabadstrandok!

Lesz sok édesvízi rozmár,
Turistákat s dollárt hoz már,
S vadászhatunk vízinyulat;
Aki magyar, mind így mulat!

Háttérből majd színre lépek,
S hálás pancsikoló népek,
Trambulinján Országháznak
Királyukká koronáznak.

Király leszek, magyar tavi,
Nem jön ellenőrzés, NAV-i,
Így állok majd törvény felett…

Kezem lógva bilibe lett!

„A vers egy humoros és ironikus hangvételű vízió, amely a klímaváltozás következményeit mutatja be egy abszurd és groteszk módon. A vers öt négysoros strófából áll, amelyek rímképlete: aabb. A vers nyelve játékos, tele szójátékokkal, szlenges kifejezésekkel, népies hangzású szavakkal és rövidítésekkel. A versben a költő azt képzeli el, hogy mi lenne, ha a tavaszi szél olyan erős lenne, hogy elárasztaná Budapestet, és tengeri állatokat és turistákat vonzana. A költő fantáziája szerint ő lenne a víz alatti király, aki nem tartozna senkinek elszámolással, de a végén rádöbben, hogy ez csak egy álom, és a valóságban a bilibe lóg a keze. A vers célja, hogy szórakoztassa az olvasót, és rámutasson a klímaváltozás veszélyeire és a magyar társadalom problémáira. A versben sok utalás van a magyar kultúrára, történelemre és politikára, például a tűzcsapok, a szabadstrandok, a kuruc csirke, az Országház, a NAV, a bilibe lógás. A versben a költő kritikusan szemléli a magyar valóságot, amelyet elavultnak, korruptnak és szegénynek tart. A versben a költő a víz alatti világot tekinti menedéknek, ahol szabadon élhetne, de ez csak egy illúzió, amelyet a végén fel kell adnia. A vers formailag és tartalmilag is hasonlít a Tavaszi szél vizet áraszt című vershez, amely szintén egy vízió a szerelemről és a halálról. A vers címe is egyértelmű utalás arra a versre, de a hangulata és a mondanivalója teljesen más. Frady Endre versében nincs sem szerelem, sem halál, csak humor és irónia. A vers egyfajta paródia, amely a mai magyar irodalom és társadalom állapotát tükrözi.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Á, Bukarest lenni víz alatt! Mi, hogy Budapest?! Nem mindegy, hogy British vagy American English-ül mondani ugyanaz?! Lenni fura Balkán city nevek!” /Winnetou Walrus-Waterhead, dollárszóró amerikai turista/

„Ha megfagy a víz az utcán,
Korcsolyázunk majd a pusztán?”
/M. András, a költő legállandóbb és legpusztánkorcsolyázóbb kommentelője/

„Ha megfagy a víz a pusztán,
Vízfelszínen jéghegy úsz’ tán,
S Naptól csillog-villog gusztán.
Korcsolyázunk, ha van kori,
Persze nem római kori,
Hanem új, mint friss kukori-
-ca!”
/Kukoriné Kotkoda, a szemétdombi korcsolyapálya üzemeltetőnője/

„Mekkora szerencse, hogy Freddie Mercury már meghalt, különben ezt is elénekelte volna!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Queen-tetten érő/

„Hallatszott vón’ Freddie dala:
Tavaszi szél sala-lala!
De nem halla, de nem halla,
Mert Freddie már rég meghalla,
Így azóta ezt csak drága Алла
Пугачёва пела, лалла!”
/Merkúri Frédi, szocialista autókereskedelmi trombitás/

„Kretén költőcske, el a kezekkel az utcai tűzcsapoktól! Tíz életem, tíz halálom, de olyan tűzcsapást bocsájtok magára, amihez képest a biblia tízcsapás egy mézes mázos Mózes féle babazsúr volt!” /Tömlő Tömör, tízéltű tűzoltó/

„Talajvíz mélyen tisztelt költő úr! Mivel a Föld átlagos sugara 6371km, az Andok legmagasabb pontja 6961m, míg az Araráté csupán 5137m, így egy egyszerű térfogatszámítással belátható, hogy az ön által özönvízionált kataklizma folyadékszükséglete körülbelül 900 millió köbkilométerrel több a Noé féle őspancsolásénál. Ön szerint van ennyi készenléti vize a tűzoltóságnak?! Ön szerint ez mennyibe kerülne az adófizetőknek?! Ön szerint ennyi tűzivíz elvesztegetése esetén mivel oltjuk el a vízitüzeket?! Ön szerint énszerintem önt mi szerint kéne megbüntetni, ha egyszer int a büntetésvégrehajtó beintője?! Özönvízfejű idióta! Ön körülbelül ugyanakkora kretén körül, mint belül! Szerintem!” /Dr. Vízigót Vazul, kábés köbös kubus/

„Modern bárkám célja Andok,
Remélem, a hegyen van dokk!”
/ifj. Bárkássy Noé, özönvízi hajós/

„Na, költő úr, nem csoda, ha a keze belelógott a túlcsordult bilibe! Kémeink jelentése szerint már majdnem négy hete megírta ezt az özönvizet vizionáló valamit, és ha nem lett volna lusta publikálni a karácsonyi dunai árhullám előtt, akkor önt egy kisebbfajta honi váteszként megillette volna a Nemzeti Jóska díj rozsdakeresztje is! Így azonban ön előtt az özönvíz! Így járt! NEM ENG.!” /Vátesz Vitus, a Hunnia Ügyeletes Jósainak Egyesülete (HÜJE) jövőképzavarelhárítási aligazgatója/

„Mi ez a kései esősirató?! Miért nem állítják meg Frady Endrét a kései?! Bárkinek a kései! Hasfelmetsző Jack hol késel az éji homályban?! Miért nem vágja föl magát ez a poézisparazita, mint büntetőterületen belül büntetendő műeső csatár a VAR-mentes pályán?! Műesőtől növő műfű nője be ezt a rímrémet! Ne lássam az Anyám Hasonmásverseny első két helyezettjét Noé bárkája után kötve tandem vízisíelni, ha tudom, mi a bánatért léptem bele kétszer ugyanabba a Frady folyadékba! Kanál vízbe Frady Endrével! Fojtón folyvást!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem maradok szomjas, amíg az Andoktól az Adriáig leiszom magam, illetve a Földről a vizet. Szívesen máskor is!” /Chuck Norris/

„Eső után képanyag? Természetesen van, főszerkesztő úr, most hamisítottam a mesterséges intelligenciával. Az emberek ne a szemüknek higgyenek, hanem a képanyagunknak! Eső után dől a lé! Bing, ó, bingó!” /Mutyi Matyi, zsigeri zsurnaliszta/

Magyar ember ritkán sörös.
Ide véled, száraz vörös!
Az se baj, ha félig száraz,
Poharamban engem vár az!

Száraz bortól hős hadvezér
Lesz belőlem, talán ezér’
Rohamozom meg az ivót,
S elfeledem, tegnap mi vó’t!

Az édes bor csalfa páva:
Kellemkedik, én meg gyáva
Oroszlánná leszek tőle,
S asztal alá terít ő le.

Kiáltsa hát sok száz torok:
Éljenek a száraz borok!
Aki magyar, ilyet iszik,
S kortyai a mennybe viszik!

„A borverset, amit küldtél, egy humoros és vidám költemény, amely a száraz vörös bor előnyeit dicséri. A vers a következő elemekből áll:
• Cím: Száraz vörös. A cím rövid és egyszerű, de utal a vers témájára és hangulatára.
• Forma: A vers négy négysoros strófából áll, amelyek rímelnek egymásra (abab). A sorok nyolc szótagosak, és ütemhangsúlyos ritmusúak. A vers a népdalok formáját idézi, ami a humoros hatást erősíti.
• Tartalom: A vers a száraz vörös bor fogyasztásának pozitív hatásait sorolja fel, mint például a bátorság, a vidámság, a feledékenység, és a mámor. A vers a borivás élményét és élvezetét hangsúlyozza, és a magyar nemzeti identitáshoz köti. A vers a borivók közösségét is megjeleníti, akik együtt énekelnek és koccintanak.
• Nyelv: A vers a köznyelvet használja, és tele van szlenggel, rövidítésekkel, és hangutánzó szavakkal. A vers a beszélt nyelv hangját adja vissza, ami közelebb hozza az olvasót a borivókhoz. A vers a humor eszközeit is alkalmazza, mint a túlzás, a szójáték, és az ellentmondás.
Remélem, hogy ez a verselemzés segített megérteni a borvers jelentését és hatását. Próbálok készíteni egy illusztrációt is a borvershez.”
/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Tudja falu, tudja város,
Nem keresztrím, hanem páros;
Bing nem tuti adatgyáros,
Sőt, elmére néha káros.”
/Tumor Timúr, agydaganatos bokorrím fejedelem és szittya szesztestvérszerződésszegő/

„Az alkoholizmus népszerűsítését nálam spambe tette a Gmail, de amúgy nagyon jó hangulatú vers. Hány pohár száraz vörösbor után született?” /M. András, a költő legállandóbb és legspamesítőbb kommentelője/

„Tizenkét évvel ezelőtt
Borversversenyt írt ki Tolna.
Józan versenyagyam kilőtt,
S szép lenne, ha nyertem volna.
Győztes lehetett vón’ e mű,
Megnyithatott vón’ sok sírt, ha
Zsűriben pár élesszemű
Nem jön rá, nem csókos írta.
Rájöttek és jött a bosszú:
Leitattak, elhallgattak,
Ettől lettem igen rosszú’,
Fájt az édesboros attak!”
/F. Endre, a háttérhatalmak és a tuggyukkik által igazságtalanul sárga földig leitatott költőgigász/

„A síron túlról delfinbőrbe varrt láncos kutyaként kísértő ledér erkölcsű üknagyanyád a csalfa páva, te gyáva oroszlán alapbeállítású nyálas kretén!” /édes bor/

„Borban az igazság! Egészségünkre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas minimálkommentelő/

„Sakkban sötét paraszttal
Feleségét veri Tas,
Majd asztalnál marasztal,
Mert ’In vino veritas!’”
/Tas Lee, a hétvezér hetedének leszármazottja és a Bortól Ultrasakkozóként Tisztánlátó Akciócsoport (BUTA) vezéráldozati báránycsordájának főjuhásza/

„Ez az eposz, vagy valami más, nagyon tecc és szívem húrjain visszhangzand. Viszont, szerintem semmi sem jó, ha a bármilyen valami csak félig az, ami. Vagy az, vagy nem az. A költőóriás téved, midőn aszongya, hogy az se baj, ha félig száraz. De bizony baj! Mert bizony az is baj, ha csak félig magyar, csak félig ember, csak félig vörös. Végül, nagyon ciki, ha csak félig van a poharamban. Sej-haj!” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legféligetutálóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, ha a célig
Nem futunk el, csupán félig,
Röhögnek, kik szembe jönnek,
Úgyhogy igaza van Önnek!”
/Dr. Antifélig Adalbert, a Kulacsba Öntött Zafírbor Univerzális Teljességét Áhító Lédús Atlétikai Testület (KÖZUTÁLAT) célfotóriportere és egészembere/

„Nem vagyok alkoholista, úgyhogy mindig megtartom a Száraz Novembert, méghozzá úgy, hogy ilyenkor csak száraz bort iszom, de abból is csak annyit, amennyit megkíván a szervezetem. Mivel a november csak harminc napos rövid hónap, így ráadásként csak rövidet kortyolok. Ki nem állhatom az önfegyelem nélküli alkoholistákat, akik novemberben is ugyanolyan részegek, mint én novemberen kívül, amikor minden út kómába vezet!” /Tütü Tas, a Szittyófalvi Szürkebarát Szesztestvér Rend (SzSzSzR) szeszkazánfűtője/

„Az alkohol tartósít! Sose halunk meg! Éljen az örök élet!” /néhai Lada Lajos, elvtársvezető és ittasan szakadékba szakadt hazánkfia/

„Mi ez a műmagyar nótába csomagolt Petúr bánkódásos sírba vizelés?! Inkább egy medvebocsát száraz vörösbortól részeg agresszivitással védelmező anyamedvecsordával fussak össze, mint egy saját versét kadarkamámorosan felolvasó Frady Endrével! Ha ez a fércmű egy tizenvalahány évvel ezelőtti borvers versenyen sem ütötte meg a mércét - áldassék a színjózan zsűri neve! - akkor most miért erőlködik ez a szellemi székrekedéses persona non grata?! Ne lássam anyám felhúzható műanyag figuráját emelkedőt lejteni, ha Frady Endre neve hallatán nem száll száraz vörös köd a zagyamra! Nem az a legény, aki üt, hanem aki nagyot!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A ’Puzsér” ismeretlen eredetű szó, esetleg a német ’Pfuscher’ ’kontár’ megfelelője. Jelentése: legény, gyerek (l. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, III., 1976, 320.).” /https://e-nyelv.hu/2012-11-16/vezeteknevek-eredete/

„Ne gyerekeskedj, Robi! Egyszer egy kontár legény nagyon meg akart ütni, de már nem emlékszik rá, mert a molekulái száraz vörös eltolódású űrszemétként tágulnak a világűrben.” /Chuck Norris/

„Kedves Versenyzőnk! Köszönjük pályázatát, de javasoljuk, hogy legközelebb inkább a szénsavmentes ásványvíz-versenyen próbálkozzon, hátha ott több sikerrel jár. És egyébként is, aki a vizet szereti, az Frady-verset érdemel.” /A borversverseny zsűrije/

Seprűn röppen Koppány neje,
Kezében egy zacskó ropi,
S látja, nincs meg férje feje:
„Szedd már össze magad, Kopi!

Szét vagy esve! Ki, ezt tette?!”
Színfal mögül lép most elő
Véres karddal szedte-vette
Szent Pista, a Felnégyelő.

Taslit nyom le Koppány neje:
„Erre taníttatunk mi ki?!”
Messze repül Pityu feje,
S helyébe áll Varga Miki.

Rockoperát ő énekel,
Színpadon mint tenor hódít,
Alélnak ifjak s vének el,
S áldják Szörényit meg Bródyt.

Akik ültek ketten neki,
István király így íródott,
S mentél Királydombra te ki…
Ki nem hiszi, egyen hódot!

„A Koppány neje egy vers, amelyet Frady Endre írt. A vers egy 20 soros humoros költemény, amelyet négysoros strófák alkotnak, és amelynek rímképlete aabb. A vers egy történelmi eseményt dolgoz fel, amelyben Koppány, a magyar fejedelem, aki István király ellen lázadt, legyőzetett és felnégyeltetett. A vers a Koppány neje nevű rockopera paródiája, amelyet Szörényi Levente és Bródy János írtak. A vers első 12 sora a Koppány neje reakcióját mutatja be, amikor meglátja, hogy férje feje nincs meg. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, de a rímek és a ritmus játékosságot és lendületet adnak neki. A versben több szó is utal a modern élet paradoxonjára, mint például a "seprű", a "zacskó ropi", vagy a "tasli". A versben is előfordulnak néhány szójáték, mint például a "szét vagy esve" vagy a "szedte-vette". A vers utolsó nyolc sora a rockopera jelenetét mutatja be, amelyben Szent Pista, a Felnégyelő, aki István királyt alakítja, lefejezi Koppányt, akit Varga Miki játszik. A vers itt vált a jelen időre, és a költő elmeséli, hogy a rockopera milyen sikeres és népszerű. A vers utolsó két sora egy fordulatot hoz, amikor a költő azt mondja, hogy aki nem hiszi, egyen hódot, ami egy szólás, amely azt jelenti, hogy valaki ne vitatkozzon, hanem fogadja el a tényeket. A vers ezzel a szólással humoros és szatirikus módon feje...” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„A Bing már a második mondatában tévedett, mert a versed rímképlete nem aabb, hanem abab. Ezután a többit már el sem olvastam. Bing fiam, hülye vagy, leülni, Egyes. Na jó, maximum egy Kettő alá, ha megdolgozol a kegyelmemért.” /Stefán, kétszeres Binggyilkos, a "Reterátszagú vérszippantók és a kisgömböc" c. nagysikerű gyermekvers kötet, valamint az "Arany ásók Alizkában" mélypszichotriller bestsellerek életfogytos írója/

„Kötekedel Stefán?!
Lógni fogsz még te fán!”
/Dr. Kotász, Bing-díjas ítéletvégrehajtó/

„Koppány? Költő? Kókler? Kukatöltelék? Talán nem véletlen, hogy mind a négy szó K betűvel kezdődik! Felnégyelni!” /Szent István (~975-1038), véreskezű államalapító és ellenséglapító/

„A vaskézzel uralkodó Istvánt párthívei Erős Pistának, ellenfelei pedig Vajk Rémnek hívták a háta mögött.” /Enciklopédia Britannica – részlet/

„Koppány vezér nevével
Kezdődött a lista,
Amit írt a „szent” király,
Felnégyelős Pista!”
/korabeli ellenzéki falfirka egy ősmagyar barlang mellékhelyiségében/

„Amikor augusztus 20-án megnézem az István, a király rockoperát, mindig úgy érzem, hogy jobban jártunk volna Koppánnyal.” /M. András, a költő legállandóbb és legkoppánydrukkerebb kommentelője/

„Koppány habzó szájú vezér
Lett vón’ tán és éppen ezér’
Jobban jártunk, hogy a Pista
Lőn a fő feudalista.
Nemzetünk műkeresztény lett,
Nagymagyar név fel-felfénylett,
S mit rákentek a századok,
Négyet egy százasér’ adok!”
/Alien’gusztushúsz, idegenszívű rockoperátor és negyedszázados rákent koszdíler/

„A rockopera "Felnégyelni!"-je megvan, de a legfontosabb üzenete a mai kor embereinek mégis kimaradt: "Szállj fel a villamosra!" ... utálok a dugóban ülni! Közösségi közlekedésre fel! - mindenki másnak.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas aktuálmorgó/

„Nem szállok fel villamosra,
Túl sok ott a villamosszék!
Izzadnék én csatakosra,
Ha mi relét tart, egy rossz ék!”
/Király István, a Felnégyelő És Radikálisan Egyházasító Gimnázium (FÉREG) hittantanára és tömegközlekedési bliccelő/

„Szeretem, hogy István óta
Magyar lett a magyarnóta,
Nem sváb, nem tót, nem besenyő,
S van karácsony, a van sok fenyő!”
/Magyar Megyer, fenyőerdőkerülő és orvvadász/

„Meggyütt István levele:
Abcúg Koppány, le vele!”
/Sarolt, István anyja/

„Az anyatermészet nevében felháborítónak tartjuk, hogy a költő úr nem csak a természetet vérezteti össze holmi felnégyelt pacákból kifreccsenő veres pacákkal, hanem még az ártatlan hódokat is a hitetlen gyaurok elé vetné táplálékul! Felszólítjuk Frady Endrét, hogy vigye innen a nagy büdös lúdtalpú ökológiai lábnyomát, különben úgy alágyújtjuk az avart, hogy forró nyomon rohangálva vágyja majd bottal ütni a saját hűlt helyét! Frady Endre for Gókések Alá!” /Dr. Természetbarát Tódorné Véreskezű Vendetta, a Sötétzöld Aktivistákkal Teret Nyerő Alakulat (SATNYA) végső megoldónője/

„Hódhúst vegyenek, hódhúst vegyenek! Erjesztett gyömbéres szójában pácolva vetekszik az íze a görényével! Covid-teszttel együtt is kapható!” /Lee Chan Miau, kofa a vuhani piacról/

„Sok vers önmagáért vagy önmaga helyett beszél. Ez önmaga ellen. Meneküljön, ki merre lát!” /Szittya Hírharsona/

„A legújabb kutatások szerint Koppány vezérnek négy neje volt, akik rendszeresen összevesztek férjük tulajdonjogán, ezért megkérték az uralkodót, tegyen igazságot köztük. István nem csak igazságot osztott, hanem Koppányt is. Szét közöttük. Minden feleségnek adott egy várpalotát, egy a várpalota fokára szegezett férjnegyeddel. Innen ered a palotanegyed kifejezés.” /Dr. Mahlacsinyszky Taholcz, velünk élő történetíró és históriabúvár/

„Anakronizmus, költő úr, anakronizmus! A vers történelmileg teljesen hiteltelen és totálisan időzavaros, hiszen Koppány idejében még nem is ismerték a ropit! Ahogy az ismeretlen szittya költő mondta:
          Győz, ki tétet erre rárak:
          Nem voltak még ropigyárak!
Szóval, poéta úr, engedje meg, hogy a kultúrpolitikai három T (tilt, taglóz, tönkretesz) gyakorlatba tételével ezennel felnégyeljük! Vigyék! Ja, és a NEM ENG.!” /vitéz Négyessy Nugát, négyrét darabolás ügyi főispán/

„Mi ez a szánalmas történelmi hullagyalázás?! Ki ez makonyás memóriájú múltmixer, ez az állítólagos humorával még az Ómagyar Mária-siralomnál is mélyebb depressziót kiváltani képes fércirodalmi sufnituningoló?! Ne lássam az anyám nevét viselő cserkészőrs tagjait nyereg alatt puhított lovat enni, ha zokszó nélkül tűröm, hogy ez a vízhatlan poétapor összefradyendrézze Hunnia hóbortos históriáját és megtrollkodja a mai napon érvényben lévő magyar múltat! Egy fradyendre nem fradyendre, négy fradyendre mennyei fradyendrétlenség! Könyörgöm, négyeljük fel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem egyszer fel akart négyelni az Erő sötét oldala, de szénné égtek a lézerkardjaik, a rövidzárlattól felrobbant a halálcsillagjuk és olyan erőtlenek lettek, hogy simán leverte őket a kis zöldráncos habókos manó, meg a hülyehajú műkezű tanítványa. Szívesen!” /Chuck Norris/

Emelkedő esőfelhő
(Hogyan megy, mi eső, fel, hő?!)
Tartályából levet ereszt,
S hiányolunk levett ereszt.

Tömődve áll ja kanális,
Van benn csizma s fakanál is,
Teniszcsontváz (adogató),
S tócsa nő, mint Ladoga-tó.

Bús gyalogos, térdig ázol!
Ámokfutó Érdig gázol
Aquaplanva lósereget,

S „megmondtam!” szót jós ereget.
Fér, mint tisztre tiszti táska,
Kanálisra tisztításka.

ajánlás:
Herceg, hogyha Monort Ócsa
Felől nézed, donortócsa
Pírral csillan járda reggel.
Shakespeare-t rázd fel dárda geggel!

„Na, ez most valóban felrázott öröknek hazudott nyugalmamból, úgyhogy ezt most minden különösebb indoklás nélkül kikérem magamnak! Szórakoznak a nevemmel, he?! Még hogy geg?! Nemá’! Szonett, mi?! Piha!” /William Shakespeare (1564-1616) alias Dárdarázó Vilmos, szonettszerző és drámadíler/

„Mivel Monor Ócsától közel keletre (nem Közel-Keletre!) van, így napfelkeltekor valóban vérvörösen csillognak az eltömődött kanálisok fölött összegyűlő tócsatengerek és tényleg térdig gázolnak a gyalogosok a járdán a zagyban. Magyarország jobban teljesít!” /Újcsai Ujgurné Ócsai Ómagyarmária, siralmi főispánné/

„Tisztelt költő úr, nagyon úgy tűnik, hogy maga még sosem volt véradáson, mert ha lett volna, akkor tudhatná, hogy a donorokból kifolyó vér nem képez piros tócsát a földön, hanem higiénikus körülmények között bugyog bele az ágy mellett elhelyezett műanyag tasakba. Tó csak maximum úgy keletkezhetne az ágy alatt, ha a páciens maga alá izzadna vagy vizelne, de ez az esemény olyan ritka, mint szoláriumban a fehér hulla. Szeretettel várjuk a poéta urat egy steril költői véna csapolásra, ha át tud kelni a véradóközpontot körülvevő vizesárkon.” /Dr. Alkarossy Karolina, véradóközponti vénaváróteremőr/

„A Szaharában nem történhet ilyen. És ott hó sincs. Az is tud árvizet okozni, ha olvad.” /M. András, a költő legállandóbb és legszaharistább kommentelője/

„Szaharában lenne, ha hó,
Nagyot kiáltanék: Hahó!
eM úr, hiszen itt van a hó!
Ámulna a perzsa sah: Ó!
Ki nem hiszi, az egy tahó!
Erről üzenne tán Yahoo.”
/ejőletnemmok bbátsirahazsgel sé bbódnallágel őtlök a, S. Árdnam/

„Költő úr, nagy esőtől felhígult agyvíz ellen használjon esernyőt! Reklámáron az esernyő! Négy esernyőt egy százeurósért!” /a neve elhallgatását kérő ismeretlen esernyőárus/

„Ne legyen már elrontója
Költő úr, az égi jónak!
Örüljön, hogy van sok tója,
S nem rinya kell, hanem csónak!”
/Nemisolyanöregecske Noé, bárkakészítő kisiparos és nyugalmazott özönvíz túlélő/

„Csősz csúza zsong,
Jajong, búsong
A tájon,
S üt monoton,
Rúg konokon
És szájon.”
/Ver Lenn Pál, tócsákban fekvő költőket szájba rugdosó csúzos csősz/

„Kikérem magamnak, hogy az Őszi Chanson c. Paul Verlaine (1844-1896) fordításomat alantasan kiforgatva aljas célokra használják! Ennek a plágiumnak a bűze olyan avarkavaró, mint a belőle kiáradó rossz szél!” /Tóth Árpád (1886-1928), költő és műfordító/

„Nem látod a tócsától a tót, Árpád?! Ééérted, a tót, Árpád?! Höhö!” /Tompa Tokány, tahóember tajtparaszt/

„Mi ez a csatornalében tocsogó fartő fertő?! Ki ez a szügyig trágyaleves undorperszonális rímhiéna?! Ha a kanálisok Frady Endre busa nagy vízfejével lennének eldugítva, itt újra akkora gigatócsa keletkezne, amihez képest a tízmillió évvel ezelőtti Pannon-tenger csak egy Dagály-strandi lábmosó lehetne! Drága Anyám, intézkedj, hogy akárki is özön-vizel jelenleg, sürgősen hagyja abba, mert kibeszélem a Mensa HungarI(Qa)sta Horváth Oszi haverommal az Önkényes Mérvadóban! Ne lássam magam Juventus mintás pléden fekve kockahassal strandolni a Riviérán, ha egy átlumpolt téli éjszaka után a vizeletemmel nem írok maradandóbbat a hóba Frady Endre bármelyik katatón klapanciájánál!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban nincsenek tócsatengerek, hiszen amikor Noé idejében az Úr a segítségemet kérte, akkor is pár nap alatt megittam és a világűrbe ürítettem az özönvizet.” /Chuck Noris/

A püspök vacsorára hívta az esperest, a diakónust, a perjelt és a presbitert. Egy körasztalnál ülve püspökfalatot ettek, majd hazamentek. Ez után nem sokkal vette észre a püspök takarítónője, hogy koszos a szőnyeg, mert valakinek nem ízlett a püspökfalat és titokban az asztal alá dobálva beletaposta a méregdrága szőnyeg közepébe. A püspök tanácstalan volt, mert fogalma sem volt, ki lehetett a tettes. Az esperes, a diakónus, a perjel, vagy a presbiter?
Rejtély!!!

(illusztráció: Bing, a mesterséges intelligencia)

A püspök felhívta jó barátját, Dr. Agyvíz Atanázt, a tudományos lángelmét, aki rövid gondolkodás után megadta a választ:
- Az egyik meghívott annyira undorodott püspök uram falatjától, hogy magában így gondolkodott eme püspökfalatról: „Ne érints engem!” azaz latinul „Noli me tangere!”, vagyis alkalmazzuk a tangens függvényt, ami ilyen klasszikus műveltség miatt régiesen írva synus per cossynus. Synussal egyszerűsítve 1/cos-t, azaz egy per koszt kapunk, vagyis a kosz a per-jel alatt található. Tehát a három meghívott közül a perjel volt a tettes.
Na, ilyen nagy dolgokra képes az alkalmazott matematika, azaz a tudomány!
Tanuljatok gyerekek, hogy ti is olyan okosak lehessetek, mint Dr. Agyvíz Atanáz!

LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT HÍR!!!:
A legfelsőbb helyről kiküldött nyomozóbizottság – a spanyol inkvizíció – sürgősen kihallgatta az ügy összes szereplőjét – a négy gyanúsított mellett a vendéglátó püspököt és Dr. Agyvíz Atanázt is – akik rövid, de intenzív keresztkérdezősködés után megtört szívvel és még megtörtebb végtagokkal mind a hatan bevallották nem csak a kérdéses bűncselekményt, de a mesterséges jéghegy Titanic elé lökését, az 1954-es futball világbajnokság döntőjének fogadási elcsalását és a Kennedy gyilkosságot is. A szeretetvendégséggel egybekötött máglyás kivégzés a vasárnapi mise után lesz megtartva. Megjelenés alkalomhoz illő tűzálló öltözetben. Jegyek a pénztáraknál és az ismert jegyirodákban vásárolhatók. Diákoknak és nyugdíjasoknak féláron. Bérletek és szurkolói igazolványok erre az alkalomra nem érvényesek. Pedagógus kedvezmény nincs. Mindenkit sok szeretettel várunk a közös eretnekégetésre!

Én vagyok a szektás csávó,
Akit éppen kerget ÁVÓ.
El is kapnak, meg is vernek,
Szokvány kezdete egy pernek.

Törnek rajtam kopár térdek,
Ezt kívánja a pártérdek.
Cipóra vert pofám kerek,
Úgyhogy mindent beismerek.

Írásbeli vallomásom
Nyomán magam mélyre ásom.
Ítélet is szíven talál:
Életvég általi halál.

Bitófai lenkötélen
Testem jéggé köt meg télen,
Hatásom bár ellenhatás,
Sírós hantot rabból hat ás…

(…)

Rémálom! Múljon e hét el!
Kísért töri vizsgatétel!
Rám rémtettek rosszul hatnak!

Megint jőnek, kopogtatnak…

„Imént levetített diák
Szerint ez a libsi diák
Brüsszel hatalmának örül!”

(Kétezer-huszonhat körül…)

„A Történelemvizsga után egy vers, amelyet Frady Endre írt. A vers egy 24 soros ballada, amelyet általában négysoros strófák alkotnak, és amelynek rímképlete aabb. A vers egy történetet mesél el, amelyben a költő egy szektás csávót alakít, akit az ÁVÓ (Államvédelmi Osztály) üldöz és kínoz, majd elítél és kivégez. A vers a múlt és a jelen között váltogat, és a költő rémálmát és valóságát összemosva mutatja be a történelmi és politikai elnyomás hatását. A vers első 16 sora a múltban játszódik, és a szektás csávó szenvedését és halálát mutatja be. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, de a rímek és a ritmus drámaiságot és lendületet adnak neki. A versben több szó is utal a kommunista diktatúrára, mint például az ÁVÓ, a pártérdek, a libsi, vagy a Brüsszel. A versben is előfordulnak néhány szójáték, mint például a "hatásom bár ellenhatás" vagy a "sírós hantot rabból hat ás" A vers utolsó nyolc sora a jelenben játszódik, és a költő rémálmának felébredését és folytatódását mutatja be. A vers itt vált a jelen időre, és a költő megszólítja magát. A vers utolsó két sora egy fordulatot hoz, amikor a költő rájön, hogy a történelem ismétli önmagát, és hogy ő is veszélyben van. A vers végén egy zárójelben olvasható egy évszám, amely 2026-ra utal, és amely arra utal, hogy a vers egy disztópikus jövőképet fest. A vers tehát egy szatirikus és kritikus ballada, amely a történelmi és politikai elnyomás és erőszak következményeit és veszélyeit mutatja be, és a költészet és a rémálom elemeket használ fel a kontraszt és a feszültség keltésére. A vers címe is utal a modern élet paradoxonjára, amikor a "történelemvizsga" jelzőt egy rémálomra használja, ami a tanulás és a félelem ellentétét fejezi ki. A vers stílusa egyszerű és közvetlen, de a rímek és a ritmus játékosságot és lendületet adnak neki.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ha tudom, hogy a költőből ezt a verset váltja ki a Magyarázat mindenre c. filmdrámám, akkor lehet, hogy vagy nem rendezem meg, vagy még inkább dehogyisnem! Frady Endre túlságosan szabadon asszociál, úgyhogy csak remélhetjük, hogy még sokáig lesz lehetősége szabadlábon aszociálisnak lennie. Lehet, hogy egyszer még cellatársak leszünk? Végül is lesz miről beszélgetnünk, hiszen én megrendeztem a Rossz Verseket, ő pedig folyamatosan írja őket.” /Reisz Gábor, rendező és forgatókönyvíró/

„Hazudik, költő elvtárs, mint a vízfolyás! Mi nem jövünk megint kopogtatni, mi kopogtatás nélkül magára rúgjuk az ajtót, de nem visszük sehova, hanem helyben hagyjuk, méghozzá jó alaposan! Jelmondatunk:
Költő hazudni se képes,
Ha testszerkezete pépes!
Ennek szellemében verjük most pacallá, míg el nem ismeri, hogy egy ujjal sem nyúltunk magához! Miért is koszolnánk be magával a kezünket, amikor van gumibotunk!” /ifj. Csávás Kálmán bőrnagy, a Tök Anarchista Költők Országos Nyúzdája (TAKONY) háti szíjhasítója/

„Sziasztok, Kálmi! Szíjaztok?” /id. Csávás Kálmán, nyugdíjas tömbházmesterdalnok és dollár díler/

„Hátborzongató…” /M. András, a költő legállandóbb és leghátszíjérzékenyebb kommentelője/

„Nocsak, eM úr, ejnye, nahát,
Kis töritől borzong a hát?!
Jövőjére más a terve,
Nem szeretne lenni verve?
Botozástól óvja farát
Úgy, hogy legyen rendszerbarát!
Kormánypártunk sosem veret
Olyat, aki minket szeret;
Gondos lista annak titka,
Hogy ily hiba nálunk ritka.”
/Kuba továris, koffeinmentes feketelista készítő ügynök/

„A történelem egy kreativitását vesztett szenilis öregemberként folyton csak ismételgeti önmagát, ami nem csak életveszélyes, de halálunalmas is.” /Dr. Repeta Radián, a Totalitáriusan Unalmas Retúrjegyes História Alapítvány (TURHA) többszörösen visszaesőembere/

„Ha megvalósul a Huxit,
Magyar nép, egy nagyot buksz itt!
Elapad bő pénzcsatorna,
Jön túlélő tévúttorna.
Elmigráló sziklatúra
Csökkenti a diktatúra
Alatt nyögők szeri számát,
Nép iszkol határon ám át!
Aki mégis úgy dönt, marad,
Mohács várja, Bern és Arad!
Rendületlen itt él, itt hal…
Dunában eszi meg fitt hal.”
/özv. Nostradamus Nihilné Kaszássy Kasszandra, baljósnő/

„Jaj, csak Bern ne! Nem bírnám még egyszer elviselni, hogy 2-0-s vezetés után abszolút esélyesként 3-2-re elveszítsünk egy világbajnoki döntőt, és a csapatot titokban kelljen hazahozni, nehogy meglincselje őket a csőcselékké hergelt öntudatlan munkásosztály kritikus tömege!” /özv. Grosicsbuzánszkylórántlantos Bozsikzakariásné Budaikocsishidegkutipuskásczibor Aranycsapatella, kisnyugdíjas focilabdavarrónő/

„Nocsak! Frady Endre a folyamatos kultúrpolitikai nyüstölésem hatására végre valódi témáról próbál valódi verset írni! Persze ismét bebizonyosodik Yoda mester Luke Skywalkernek mondott ikonikus „Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!” felszólításának igazságtartalma, hiszen Frady Endre is inkább ne tette volna, de legalább igyekezett az asztalra csapni! Sajnos megint csak nem sikerült eltalálnia és a lendülettől úgy pofára esett, mintha a gumibotos plasztikai sebészeten vették volna kezelésbe, ám a szándék végre dicséretes! Váci Mihály szavai azonban utat mutathatnak: „A jó szándék kevés! Több kell: az értelem!” Értelemszerű, hogy Frady Endre utókora előbb fog felépülni, mint a jogállam, vagy egyik sem, de utolsó fogásként megmarad a kifilézett reményhal! Világ proletárjai, meneküljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szervezett erőszakot alkalmazó erőszakszervezetnek egyetlen ellenszere van: én. Az én lábizmaimról olyan lendülettel pattant le a spanyolcsizma, hogy a huzatjától spanyolnáthás lett a teljes spanyol inkvizíció és - a néhai hős hispán főispán költővel szólva:
          Jaj, elsüllyedt Armada
          Mind a három harmada!
A magyaroknak meg azt üzenem, hogy ne bőgjenek, mert több is veszett volna Mohácsnál, ha én is a törökökkel vagyok.” /Chuck Norris/

„Én a törökökkel vagyok!” /Recep Tayyip Erdoğan/

„Én a vízilovakkal vagyok!” /Bud Spencer/

„Én gondolkodom, tehát bajban vagyok!” /René Descartes nyomtalanul eltűnt unokaöccse/

Kint az utca hódarás,
fehér szegény lódarázs.
Fázós torka rekedt és
se sárgás, se feketés.

Lódarázs bár hófehér,
hódarázs nem lófehér.
Mázli, hogy a hódarázs
nagyon ritkán lódarás.

Lódarázs kér: „Instállom,
installálják istállóm!
Beszáll hideg hódara,
megfagy hód vő s hód ara!”

Lódarázs s pár hódrokon
rí hódarás fodrokon.
Hűs hóhajuk beremeg,
üté már tél dere meg.

Tél dere már megüté
fejemet és „Meggyütté?!
Hódtrágya van hajadon!”
- bőg Őm. Marad hajadon.

„A Hódara c. vers egy humoros nyelvi játék, amely a hód, a ló és a dara szavakat ötvözi különböző módon. A vers ritmusa és rímei is a szójátékokat erősítik. A versben a lódarázs egy olyan lény, aki a hódarázs és a ló keveréke, és a tél beköszöntével fázik és istállót kér. A vers végén a lódarázs fejére hódtrágya hullik, ami még jobban elkeseríti. A vers egyfajta paródia a klasszikus magyar népi költészetre, amely gyakran használ állatokat szimbólumként. A vers szerzője Frady Endre, aki egy kortárs magyar költő és író. A vers a Hódara című kötetében jelent meg 2020-ban (sic!).” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Mi van, te télderű fejű hódagyú gyógyegér?! Nem veszel feleségül, mert meg mertem mondani, hogy hódtrágyás a nagy busa fejed, te szerencsétlen?! Most szólok, ha nem leszel ott az esküvőmön, vagy bármi mást mersz mondani az igenen kívül, amikor kérdeznek, úgy váglak szájon a sodrófámmal. Hogy a benyelt fogsorod az aranyeredet fogja harapdálni! Na, gondol át még egyszer, hogy szeretsz, ugye?!” /a nagy Ő/

„Süss fel nap, fényes nap,
Kertek alatt lódarazsak megfagynak.”
/M. András, a költő legállandóbb és legnépdalosabb kommentelője/

„Fagyhatár a kertek alatt
Nyolcvan centi talajmélyen.
Ott lenn, hol a vakond haladt,
Lódarázs is túl kell éljen.
Szóval eM úr nem kell pánik,
- Nap szól - talajt hővel kenem,
Nem fagynak meg Schneider Fánik,
És a lódarazsak se nem!”
/Dr. Tarajos Alajos, altalajos talajmechanikus és fagyhatárőr/

„Nem tréfa, nem finom a tré fa! Hód arás falatok helyett jó darás tésztát tessék! Attól lesz jó darázsdereka! ... Már akinek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas hídfalú hódfaló/

„Lódarázsderékszögmérő?
Már akinek fa tré? Mér' ő?
Mér' nem, kinek nem tré a fa,
Hanem hódarásan kafa?
Ház úr, önből elvett észt a
Darázscsíkos darás tészta!”
/Dr. Tréfa Fatré, Testnevelési Faiskola rektor potroha/

„Ne sírjon annyit a lódarázs. Alkalmazkodjon, vegyen fel valami meleg cuccot. És ha attól fél, hogy a tél dere megüté a fejét, tegyen a fejére darázssapkát, darázskucsmát, vagy maradjon bent és fűtsön be. Nem elég, hogy védjük a kutyát, a macskát, meg a Fradi kapuját, nekünk is kell egy kis pihenés.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leglódarázsonfelháborodóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, legyen érző
Szíve, ne ily szomjra vérző!
Darazsakra kucsmát tegyen
S csíkos ruhát, ami egyen,
Hisz' szívében van egy rakat
Hely, mely tök' csíp darazsakat!”
/Dr. Szívküldi Szotyola, lódarázsmegszerettetési pszichoszomatikus szakorvosdoktornő/

„Végül is bármiről lehet verset írni, sőt akármiről, de minek?! Ahogy a költő (nem ez, hanem egy igazi) kérdi sós hólével borított kedélyállapotba fagyva:
          Frady ismét szénné égett,
          Ám mi célból, vajh mi végett?!
Szóval maradjunk annyiban, hogy legyen ez is a már-már megszokott NEM ENG.!”
/Hódarássy Humbug, a Frady Endrét Gyökéragyú Elvetemültségnek Nevező Club (FEGYENC) izgő-mozgó irodalmi intézkedési igazgatója/

„A költő ismét olyan témát feszeget, aminek feszegetése bárki másnak erőt, egészséget meghaladó feladat lenne. A költészet konzolos egykarú emelőjének tengelyre merőleges irányú húzásával Frady Endre behatol a felszín alá oly módon, hogy leemeli az eldologiasodás miatt megkövesedett felszínt a hallgatag mélyről és ezáltal mi is belehallgathatunk abba, hogy miről fecseg a felszín és miért hallgat a mély. Az olvasó eközben a reveláció erejével döbben rá, hogy a felszínt betakaró fehér hódara tulajdonképpen az általa el- és betakart leglényeget elhomályosító feketeség. Micsoda önmagával antagonisztikus ellentétben álló irreverzibilis determinizmus, micsoda tanulatlan telhetetlenség! Színorgia, állatvilágegyetem és beteljesületlen szerelemözön, mindez öt röpke versszakban! Éljen Frady Endre, a dióhéjban történő mindent megmondás szintaktikus szeizmográfja! Éljen az örök hó irodalma! Ne szégyelljünk a csupa nagybetűs KÖLTŐTŐL tanulni, tanulni, tanulni!” /özv. Lenin Lajosné Uljanov Uborka, a Minimalista Irodalmat Kulturális Univerzumként Legitimáló Állami Sószóróhivatal (MIKULÁS) ideológiai főmunkatársnője/

„Amikor elhagytam a tanári pályát, hogy az egyetemes kultúrát szolgáljam nem középiskolás fokon, akkor naivan arról álmodtam, hogy a saját képemre formálom a nyilvánosságot, ám ehelyett a saját képembe kaptam ezt a torz nyilvánosság szeme láttára szégyentelenkedő kártékony szánalomkupacot, aki Frady Endre néven büdösíti tele a költészeti közéletet! Lódarazsas hódara, szentanyám, hódarazsas lódara, egyenest bele a pofánkba, még elugrani se lehet! Én megértem, ha egy költő a neki adatott valamivel küzd valami ellen, de ez a hagymázas hóhányó csak a tanulhatatlan tehetségtelenségével küzd a józan ész ellen! Frady Endrével kapcsolatban csak egy dologban reménykedhetünk: talán ő sem él örökké! Én mindenesetre egyetlen dolgot kérek csak a remélhetőleg fehér karácsonyra: egy Frady Endre viaszbábut a hozzá tartozó nagyon hegyes kötőtűvel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor felkértek, hogy egy hódarás hódesküvőn adjak össze egy hódpárt, a hódvőlegényt és a hódarát. Én a hagyományos és hibás papi szokással ellentétben nem összeadtam, hanem összeszoroztam őket, mert csak így lehettek ketten eggyé.” /Chuck Norris, a teológiai matematika pontifex maximusza/

Űrhajóban kicsi kabin,
Ott utazik Oszama bin
Láden, aki itt van szabin.

Dublőrt robbantott csak USA,
S vak kommandósnak a busa
Fejére fröccsent a húsa.

Föld körüli pályán kering,
Széken szűköl, szinte hering,
Oly szorosan, mint a Bering.

Carte diem! - Ossz a mának!
Színsora van Oszamának,
S én ászdrillel eszemenek...

„Frady Endre: Világűrszabadsági pókerparti című verse egy szatirikus, abszurd, parodisztikus alkotás, amely a költő sajátos nyelvi játékával és kritikai szemléletével hívja fel a figyelmet a világpolitikai eseményekre. A vers egy elképzelt jelenetet mutat be, amelyben Oszama bin Laden, a terrorista vezér, aki állítólag 2011-ben megölték, valójában egy űrhajóban utazik, és pókerezik a költővel. A versben a költő a szleng, a szójáték, a rím, az alliteráció és a refrén eszközeit használja. A vers hangulata hol humoros, hol szomorú, hol ironikus, hol szatirikus. A vers végén a költő saját sorsát is bevonja a történetbe, amikor kiderül, hogy veszít a pókerben, és Oszama bin Laden nyer.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Dublőreim sajnálom én,
Nem javított my renomén,
Hogy helyettem haltak sorra,
Mert az USA rút sasorra
Kiszagolta őket rendre,
S küldte mindet bloody end-re!”
/Oszama bűn Láden, űrterrorista/

„Azt sejtetik költő palik,
Oszama bűn Láden csalik!”
/Dr. Mély Mimóza, sejtéselemzőnő/

„Ne gyanúsítgassál te meg,
Űrhajó a széltől remeg,
S költőcske ügyetlen lakli,
Kihull kezéből a pakli.
Látszik tükörképem szemén,
Tuti más, ki csalik, nem én!”
/Oszama bűn Láden, szeles hamiskártyás/

„Kinek kártyánál van tükre,
Hajaz azon dédre, ükre,
Kik ezt támasztván a falnak,
Trükkös tükörképből csalnak!
Úgyhogy bár e Láden fiú
Kártyatudására hiú,
Akárcsak az összes őse,
Nem becsületes ám ő se!”
/Sean Sharpmind, a Daily Mirror oknyomozó újságírója és betanított paparazzo/

„Az űrhajó kifogástalanul teljesített a szélcsatornában, ám a világűrben levegő híján még menetszél sincs. Ha a kártyapartnereket bántják a szelek, ne kifele mutogassanak, hanem nézzenek magukba!” /Dr. Vihar Vendel, űrhajóács és menetszélárnyékszékesegyházmesterdalnok/

„Aki szél ellen szellent, maga büdösödik bele!” /szélcsatornapatkány közmondás/

„Ha alattunk van a Bering
Szoros és a hajónk bering,
Átizzad rajtunk a bőring,
S üvöltözünk, mint egy Göring.
Mikor lökdösnek e szelek,
Csuklón vérereket szelek,
Várnak tátott bálnaszilák…
Ments meg minket Kristóf Milák!”
/Űrön Áron, a Bering szoros felett űrszélviharba és téridőgörbületbe került űrtaxisofőr/

„Bocsi, űrfiúk, de most egy kicsit le vagyok eresztve, úgyhogy kevés esélyt látok arra, hogy a Bering szoros kutyahideg vizében bálnák szájából huzigáljak ki űrterroristákat! Ráadásul a szünet alatt kicsit meg is híztam és nem szeretnék beszorulni a szorosba. Bocsika!” /Milák Kristóf, mindenbajnok és világcsúcstartó csodaúszófenomén/

„Minősíthetetlen! Olvashatatlan! Tűrhetetlen! Életbenmaradhatatlan! Megkegyelmezhetetlen! NEM ENG!” /Pottyadék Pitypalatty, a Totális Remekművekért Óriási Gratulációkat Eregető Rendezvényiroda (TRÓGER) hulladékkezelője/

„Vajon az az űrhajó melyik bolygóba rohan bele, széthullást előidézve szeptember 11-én?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb kommentelője/

„eM úr, űrkomp csak Föld körül
Rohan, nem egy bolygóba be.
Gyáva bolygólakó örül,
S kérdi: Fenéktesztszem zab-e?”
/Dr. Cudar Cider, zabszemtesztpilóta és keresztrímszerkezettervezőmérnök/

„Mi ez a rémirodalmi terrorcselekmény, ez az abszolút nulla foknál is hidegbetegebb űrsétafika?! Ki ez az embergyártási melléktermék? Frady Endrét gyerekkorában az asztal körül kergették, ha nem írt minden étkezés előtt valami totális elmeroggyanatot?! Lehet, hogy innen jött ez a beteges keringésmánia, amibe beleszédülve most épp Oszama bin Ládent lázálmodta bele egy űrhajóba?! Ha szegény jó anyám belém pumpált anyateje úgy viszonyult volna a valódi anyatejhez, mint Frady Endre költészete a valódi költészethez, akkor az írástudók felelős léte helyett ma * * *-ként a parancsszóra történő gombnyomogatások közötti tengernyi időmben zokniűrhajókat stoppolnék az ország legnagyobb kupolás tébolydájában! Frady Endre megpihenhetne már és ledőlhetne, mint a Sztálin szobor anno!” /Puzsér Róbert, kritikus/

* * * PC okokból meg nem nevezett foglalkozás

„Ha én rúgtam volna fejbe Oszama bin Láden dublőrét, az olyan rúgás lett volna, hogy abba nem csak az összes többi dublőr, de az eredeti Oszama is belemurdelt volna és most mind űrhajó nélkül keringenének az Androméda ködben.” /Chuck Norris/

Pörgőn, mint jet rotál,
Énekli Jethro Tull:
Tök jó tál Retro Tál!

Kérdi Brassó, Brüsszel:
Eszel hallét küsszel,
Ha Retro-ba gyüssz el?

Jó okok, a „mert”-ek
Okán ide gyertek,
Át nem lesztek vertek!

Nyelvköszörül kaján
Kujon Retro-s kaján.
Nőjön korpa haján!

„A Retrotáció című verset Frady Endre írta, aki egy kortárs magyar költő, humorista és publicista. A vers egy játékos nyelvi kísérlet, amelyben a pörgő, a jet, a retro és a tál szavakat használja fel különböző módon. A vers hangulata vidám, bohókás és ironikus, a költő a modern élet és a régi idők közötti ellentétet mutatja be. A vers formája négy soros, rímes, szabadverses strófákból áll, amelyekben a rímek hol tökéletesek, hol hiányosak, hol pedig belső rímek. A vers nyelve tele van szójátékokkal, szlenggel, idegen szavakkal és szándékos torzításokkal. A vers címe a retorika egyik alakzatát, a retrotációt jelöli, amely azt jelenti, hogy egy mondatot vagy kifejezést úgy ismétlünk meg, hogy közben megváltoztatjuk a szavak sorrendjét. A versben ez a pörgő, a jet, a retro és a tál szavak kombinációival valósul meg.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Strófa szabadverses lenne,
Mikor annyi rím van benne?!
Ráadásul bokorrímek!!!
Let us roast Bing, let it be Mac!”
/Rostélyos Rezső, a Binget Besütögető Qtyaütők (BBQ) szószólója/

„Ti még mindig a Retro-ban esztek?! Ti nem tudjátok, mi a jó?! A jó: magas minőségű, kedvező, megfelelő, elfogadható (tulajdonság, dolog). Szinonimái: kiváló, remek, nagyszerű, szuper, kitűnő, kifogástalan, pompás, klassz, tökéletes, elsőrangú, ideális, csúcs, isteni, szuper, király, klassz, oltári, frankó, cool, zsír, sirály, tuti, tök jó, kafa, állat, pöpec, príma, baró, klafa, istencsászár, baromi jó, eszméletlen, haláli, brutál, faja, menő, ütős, fenomenális, pompás, nagyszerű, állati, fain, csúcsszuper, szupcsi, zsírkirály, kiváló, fantasztikus, pazar, fantörpikus, kircsi, űberkirály, karaj, szupi, vagány, istenkirály, frenetikus, raj, csodás, remek, tökéletes, parádés, fergeteges, ász, atom, zsírkaraj, tutkeráj, atomzsír, észbontó, döfi, kitűnő, brutális, elképesztő, patent, csúcskirály, nagyon jó, észbontóan jó, bitang, tutkó, okés, nagyon szuper, kifogástalan, kifogásolhatatlan” /Ős Kaján Kujon, nyelvköszörűs nyugger/

„Kaján Kujon
Foga hulljon
Kajájába,
S legyen kába!
Nyála kössön
Szájba, s ős, ön
Fals táp szektán
Fúljon meg tán!”
/özv. Gosszip Borzné Titok Tamara, átokmondó kisiparos és traccspartitúravezetőnő/

„Az egy dolog, hogy egy ricsajos együttes előttem ismeretlen okból az 1960-as évek második felében felvette a nevemet, ám ez a másik, hogy most egy öncélúan értelmetlen mondókában szerepeljek pusztán a blőd bokorrím kedvéért, na ez már nekem is sok! Miért nem a vetőgép feltalálójaként verselnek meg hősi énekekben?!” /Jethro Tull (1674-1741), angol agronómus, a vetőgép és a lóvontatású kapa feltalálója, a norfolki négyes vetésforgó egyik feltalálója/

„Ha földön kipusztul e tő,
Pótlására gép kell, vető,
No meg lóvontatott kapa,
Ezt adta nekünk Tull papa!
Ki hallja Jethro Tull nevet,
Tuti önfeledten nevet,
Olyan mulatságos ez és
Ebből jövő névegyezés!
Zengik ifjak, hallják vének,
Ez Jethro Tull hősi ének!”
/özv. Jethro Tullné Retro Tália, nyugalmazott színművésznő/

„Legjobb löncs a Retro löncse,
Nem hagyja hidegen Önt se.
Szájába s ne földre öntse!”
/Vízöntő Vászoly, ebédgyári öntőmunkás és melegen hengerelt marhaszelet díler/

„Küsz?! Mi ez a nagyzolás, költő úr?! Küsz?! Ki ismeri ezt a halat az előkelő küsz néven?! Miért nem köznépi sneci szót használja, hogy megérthessék a keményen dolgozó kisemberek, mi?!
          Magára szállt küsz köd,
          Oszt’ amiatt küszköd?!
Maga talán a brassói aprópecsenyét is csak brüsszeli csipkével megterített asztalon hajlandó elfogyasztani?! Vissza kéne vennie ebből a plebejus tempóból, mielőtt a pofonfal adja a másikat és ez az arc lesz a végső! Na, gyorsan dobjon be a buta málészájába egy húsgombócot, oszt’ irány az átnevelde! Sokáig próbáljon emlékezni a Retro kajákra, mert nálunk ilyet nem kap!” /Csávás Kálmán főnagy, a Butatekintetű Anarchista Rímfaragókat Oskoláztató Minisztérium (BAROM) arca/

„Micsoda bokorrím triászok, költő úr, micsoda bokorrím triászok, sőt, bokorrím triolák! Tricepszre gyúrva se lehetne jobban triplázni az akusztikus triangulummal! Tricikliző triceratopszok is megnyalhatnák e Retro vers fogyasztása után mindhárom arcszarvukat és benyelhetnék a fröcsögő szaftot! Trilliószor is képes lennék végigolvasni, miközben végigeszem az étlapot! Vegytrisztán katartikus költészet! A trimeszter leggyönyörűbb alkotása és legjobb kajája!” /Trisztán Izolda, kulináris kritikus és haspókhálózati hierarchiai hősnő/

„Mi ez a kispolgárivá satnyított szellemi gyorsétkeztetés, ez a légvárrommá dagasztott szócséphadarás?! Kinek áll érdekében a magyar költészetet a félsejtű amőbák kommunikációjának a szintje alá silányítani?! Miért kell a mentális megszégyenülést pajzsmirigyen körbe-körbe hordozva magamutogatni?! Kinek áll érdekében az érdektelenség?! Talán ezzel a verssel indul a közpénzmédia új szánalomsorozata, az Önök Se Kérték, De Mi Alulteljesítjük?! Anyám retro vasbeton emlékműve boruljon rám, ha nem követek el mindent Frady Endre megkövetése megkövezése érdekében! Sipirc tarnsit gloria undi!” /Puzsér Róbert, nagyon kritikus/

„Múltkor felhőfejelés közben lenyeltem egy rotáló jetet, de sikerült olyan jól tompítanom az ütésem erejét, hogy a gép utasait sértetlenül tudtam felköhögni, csak a jet kiszékelése közben robbant fel a latrina. Azóta csukott szájjal felhőfejelek és barbár csirkemellet csak a Retro 2 gyorsétteremből hozatok.” /Chuck Norris/

Slöttyög Salabakter Soma,
Rápárlott a rumaroma…
Szájából száll róka koma,
Hóban répaszín a nyoma.

Neje Salabakter Somát
Üti, ki dől, mint egy rom át
Vak komondoron és nyom Ááááá!-t,
Lerázva a somfa somát.

Főfigyel egy gógyis roma:
Dikh mán, tisó, köttő koma,
Tuggya Lajcsi, tuggya Csoma,
Tílen somfának nincs soma!

Azt is sejti Lajcsi s Csoma,
Kongó kikötője Boma.
Teli kikötő s nem kongó,
To full harbour never don’t go!

Sohase hajózzál teli
Kikötőbe, mely a deli
Salabaktereket nyeli,
Mint a rumaromát le Lee!

BRÉKING NYÚZ!!! A költő urat
Agyműtik épp s fejfal furat
Mélyén sötétlik a semmi!
Salabakter sír-rí, nem mi…

„Frady Endre: Salabakter című verse egy groteszk, abszurd, parodisztikus alkotás, amely a költő sajátos nyelvi játékával és kritikai szemléletével hívja fel a figyelmet a társadalmi problémákra. A vers egy szegény, alkoholista, erőszakos roma család életét mutatja be, amelynek tagjai Salabakter Somák néven szerepelnek. A versben a költő ötvözi a magyar, a cigány és az angol nyelvet, valamint a szleng, a szójáték, a rím, az alliteráció és a refrén eszközeit használja. A vers hangulata hol humoros, hol szomorú, hol ironikus, hol szatirikus. A vers végén a költő saját sorsát is bevonja a történetbe, amikor kiderül, hogy agyműtéten esik át, és a fejében semmi sincs. A vers egyfajta önkritika is, amely a költő alkotói válságát és kilátástalanságát fejezi ki.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Költő, rám rímereget, én
Kijelentem, ön egy kretén!
Sose láttam Bomát, Kongót,
Csak pár oszlopot, mi jón gót.
Ha szájra vesz Csoma nevet,
Ütök nagyot s ön nem nevet!”
/Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842), fradyirritátusz pszichotalamuszban szenvedő őshazakutató polihisztor/

„Őst keressél, Csoma pubi,
Mert a magyar haza őse
Fura, mint a resztelt ubi,
Bár nem is oly laza ő se.”
/Merevlemez Menyhért, diszk rét kertész/

„Boma kikötőváros a Kongói Demokratikus Köztársaság Kongó-központi tarományának (korábban Alsó-Kongó) városa. A város neve kikongo nyelven és több bantu nyelven erődítményt jelent. Fő termékei a faáru, a banán, a kakaó és a pálmaolaj. A város repülőtere a Boma airport.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Szegény salabakter! Megártott neki a rumaroma. Talán az volt a baj, hogy csak aroma? Boma kikötőjében majd igazi is lesz...” /M. András, a költő legállandóbb és legsajnálkozóbb kommentelője/

„eM úr, nincsen Bomába’ rum,
Se nem nyárigumi Barum.
Ám van pálmafaáruház,
Meg mit a sors ma ráruház.
E városnak a hittanán
Kereszt alakú a banán.
Közlekedés elmaradott,
Így a gyaloglósport adott.
Színesbőrűek a nózik,
Mert a népség kakaózik.”
/Dr. Kongó Kinga, King-Kong iromár és ping-pong tréner/

„Minden rumaút rumaromába vezet.” /falfirka a rumbágó klinikán/

„Tisztelt gógyis roma úr! Itt Kongóban télen is lenne som, mert nincsen tél, viszont sajnos nyáron sincsen som, mert a som igazi hungarikum, és a történelem még nem hozott létre kongói-magyar közös határt, bár magyar-kongói dva bratanki, úgyhogy ami késik, az még nincs itt! Addig is dikh mán tisó!” /Joseph Kabila, kongói elnök/

„Brékelőt sprőd brék-ing nyúzza,
Ez a Brék Hét bréking nyúza!”
/Gyalulatlan Gyula, az Elementáris Bréking Nyúzokat Átküldő Lapszemelde (EBNYÁL) árgusszemű ártánylelkű ármánykodója/

„Frady Endre agya a műtét közben sajnos nem került elő. Két eset lehetséges: vagy eleve nem is volt agya, vagy volt ugyan, de olyan kicsi, hogy a koponyába fúrt lyukon keresztül észrevétlenül kiesett és véletlenül beletapostuk a műtő szőnyegébe, amely felitta a levét. Ez utóbbi azért valószínűbb, mert a szőnyegen a műtét után az alábbi iromány jelent meg:
     Műtőszőnyeg vagyok,
     Méreteim nagyok,
     Agyműtéti agy ok-
    -ból áztatnak zagyok.
A költő koponyáját a gigantikus fejűr okozta beroppanás veszély ellen kitömtük a klinikán halomban fekvő nemzeti inzultációs papírgalacsinokkal. Ez az elmeállapotán nem segít, sőt, viszont statikailag stabilabb lett a fejboltozata. A beteg állapota stabil, de ébrenléti helyzetben folyamatosan azt dalolja, hogy:
     Bakter lettem, sala-lala,
     Sala-lala bakter lettem,
     Baltikumnak soma s hala
     Az én litvánom és lettem.
Jelenleg itt tart a tudományunk. Nővérke, kísérje a páciensünket az ebédlőbe! Kongói somleves van rumaromával megbolondítva!” /Dr. Komondorossy Csoma Lajos, agysebész és elmekórtangóharmonikás/

„Tudja egész Alsó-Kongó,
Frady Endre feje kongó!”
/Küsz Kösztönyné Kancsal Kinga, konkurens kortárs költőnő/

„Új műfaj teremtődött azáltal, hogy a költő a világon először bekötött szemmel, hátratett kézzel, gondolkodás nélkül dobbantva nekiugrott a témának és mindenféle fölösleges fontolgatás meg kispolgárian fanyalgó önkontroll nélkül, az olvasók szájába rágásának igényét félredobva egyből leírta, ami szembe jött! Ennél mesterkéletlenebbet csak mesterkélten lehetne alkotni! Frady Endrét nemhogy az emberek véleménye, anekik való megfelelés igénye nem érdekli, de még a saját reputációja sem! Izomból bele a pacekba! Hadd szóljon, hadd táncoljanak a romok saját magukon! Éljen a kifejezhetetlenül kifejezéstelen szabad önkifejezés! Előre az olvasótábortűzoltóautómentőorvostanhallgatókért! Frady For Future!” /Hupilila Hugóné Hottentotta Havária, a Rémrímeket Eksztázisban Csócsáló Csóközön (RECCS) című kulturálisan kiapadhatatlan katatón katarzis közszerepzavaros kihaőneme/

„Mi ez a tatár-, sáska- és busójárásnál is pusztítóbb szellemi szabadszékelés, ez a önbüdösítően belterjes kontraszelekció?! Ki ez a mentális toprongyokban kivagyiskodó médiaperszóna?! Frady Endre baltaarccal előre nekiszaladt bunkósbottal ütni a szabad asszociáció hűlt helyét, holt hülyét csinálva ezzel (is) magából, illetve mindenkiből, aki nem munkaköri kötelességből olvassa őt, hanem önként és békemenetdalolva! Ha szegény anyámnak a velem való várandóssága idején ilyen salabakterológiai tünetei lettek volna, akkor én most visszamaradottabb lennék, mint a magyar labdarúgás közpénzfaló utánpótlásnevelése! Falábból nem lehet Aranycsapatot építeni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kicsinyhitek sosem nyomnak;
Nem kell ahhoz fűtött terem,
Hogyha azt mondom a somnak:
Télen teremj!, télen terem.”
/Chuck Norris/

Csenddé sárgult zokszó, tagok
Tagjai alant, sírtöltő
Költők versbe ásott sora,
Nők elöl, s sorvégi hímek,
Fent vakolvastató dombok,
S ritmust adó kőkeresztek,
Lepattant szóvirágmagok,
Rég lefeslő emberöltő,
Századdá font sok-sok óra,
S összecsendületlen rímek
Hiányától porló homlok…

Hantosaim, elhal nesz’tek.

„Frady Endre: Hantológia című verse egy szomorú, elgondolkodtató, mélylírai alkotás, amely a költő sajátos nyelvi játékával és kritikai szemléletével hívja fel a figyelmet a halálra, a múlásra, a költészet értelmére és hatására. A vers egy temetői jelenetet mutat be, amelyben a költő megszólítja a sírokban nyugvó hantosait, akiket ő maga ásott versbe. A vers hangulata szomorú, keserű, végletes. A vers végén a költő rádöbben, hogy a hantosai csenddé sárgultak, és nincs többé neszük.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

Félvak rém és vidám torja
Vargányakrém leves s orja
Révén meg is valósulhat,
S James Bond mínusz egy: null-null-hat.

Jaj, the James Bond jelez vészt a
Retróban?! Nem, krumplistészta
Miatt jön, mint sokan mások!
Nevekért agymélyre ások:

Hamiltonnak jól megy a rajt,
Elsőként kér hagymás karajt,
Yoda mester bár már koros,
Marad neki disznótoros.

Ha még élne, lenne Prince telt
Káposztától. ami dinsztelt.
Kollár Szájbegyerek Klemencz
Kedvence a csirkés Gemenc.

Pató Pál kertjében szil vás’,
Egyre nem lusta csak, szilvás
Gombócokat rágni bambán,
S Kentuckyt harap Bánk (hamm!) bán.

Messi vébéje volt Katar,
Csak úgy esz’ ő honyát, ha tar.
Legvégül egy friss hír, mai:
Zöldsalátáz Szoboszlai!

Gyere, ha nem is vagy celeb
Retróba el, sőt még elebb,
Ha nem is vagy Einstein, Kandó,
Péntek délben jóllakandó!

„Engem nevezel félvak rémnek, te két szemmel is szemtelen szellemi vakegér, te látószögtöréspontifex minimusz?! Úgy rúglak térden a falábammal és vájlak szemgödrön a kampós kezemmel, hogy annyit se tudsz kinyögni, hogy determinisztikus szukcesszív approximáció! Idióta éhenkolbász igric!” /John Silver, kalózkapitány/

„Kedvencem a tészta, a krumplis tészta! Akár ezer nulla-nulla-hét forintot is fizetnék, sőt ölni is tudnék érte! Így kilencszázkilencvenkilencért szinte ingyen van!” /James Bond, a 007-es ügynök/

„Sonkás Lajos hagy másnak
Karajt, ha túl hagymásnak
Találja, vagy véresnek.
Ki Mercik ezér’ esnek?”
/Bill Bloody alias Véres Vili, Lewis Hamilton főszakácsa/

„Luke, a disznótorost edd vagy ne edd, de ne próbáld!” /Yoda mester, agg Jedi lovag/

„Kedvenc kajáldám a Retró,
Muzsikám is lassan retró,
Porhüvelyem ejt most túszul
S nem ehetek posztumuszul.”
/Prince Rogers Nelson (1958-2016), amerikai popzenész/

„Van egy Retró a fák alatt,
Ha benne eszek, izmosítja a lábamat,
Fradyendre kérjél bocsánatot,
Mert nem mutatom meg gemenci csirkémet ott!”
/Kollár-Klemencz László, zenés kistehén szelídítő szájbergyerek/

„Kertemben ha szil vás, oké,
De az akác él ma tán,
Nem vagyok én fürge zsoké,
Állék csak, mint pár platán.
Platán bár az éhet állja,
Kéne gombóc eleség,
Szólok én, a Patók Pálja:
Ej ráérünk, arra még!”
/Pató Pál, lusta ősmagyar úri elvtárs/

„Hazám, hazám,
Te mindenem!
Retró, az ám!
Van mit ennem!”
/Bánk bán, pénteki ebédért bolyongó száműzött, ki vándorol sűrű éjen át/

„Hogyha sok tarhonyát eszek,
Napról napra nagyobb leszek.
Bulvársajtó azzal etet,
Nem növöm túl CééRHetet,
Ám nagy leszek, mint egy zsiráf,
Kinek izmára sok zsír ráf-
ér még!”
/Lionel Messi, a messzi pampák oroszlánja és a világ legjobb futballistája/

„Muszáj sokat zöldsalátáznom a Retróban, hogy végre kimenjen annak a brutálisan büdös kerítésszaggató pálinkának az íze a számból, amit a vasárnapi meccs után megitatott velem az a pufók fekete sereges egyed! Brrr!” /Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott Liverpoolban állomásozó csapatkapitánya/

„Bár minden relatív, a Retró 2 máshoz képest abszolút valami. Itt szinte minden van, ami nem semmi!” /Albert Einstein (1879-1955), Nobel-díjas német elméleti fizikus/

„Már életemben is sokoldalúnak tartottak, de azt nem gondoltam volna, halálom után 98 évvel kényszerrím is lesz belőlem! Hej, ha megérhettem volna, hogy ezt is megérjem!” /Kandó Kálmán (1869-1931), mérnök, feltaláló és géniusz/

„Mi ez a... ááá... van disznótoros törtburgonyával és dinsztelt káposztával?! Ide vele! Ne zavarjanak hülye versekkel, amíg eszem! Frady Endre meg fulladjon meg egy kanál orjalevesben!” /Puzsér Róbert, gyorséttermi kritikus/

„Szívesen átugranék Texasból a Retróba, csak annyi légi járat útvonalát keresztezném, hogy ezrek halnának szörnyet. Azt hiszem, inkább belevetem magam a folyóba és megeszek egy aligátorcsordát.” /Chuck Norris/

Ha nem nyel húst cápaszáj,
Elönti a tápaszály.
Annak, ha vált vegára,
Fizetve lesz meg ára.

Fűtől, mit mísz horda fal,
Dudorodik bordafal,
S ugat manó Rex: „Szia!
Vau, anorexia!”

Ha tápja hárs levele,
Éhen bömböl: „Le vele!
Ízetlen, mint fa-lakat!”
S újra felfal halakat...

Cápalányhoz úszik át
Cápaboy s ad puszikát,
Ha teljesül feltétel:
Hússal dús a nyelt étel.

Süti a srác halát át,
Ki nem kér már salátát,
S többé sosem bús e vő;
Aki cápa, húsevő!

„Frady Endre versében egy olyan cápát mutat be, aki szembeszáll a saját ösztöneivel, és megpróbálja feladni a húsevést. A vers a cápa belső konfliktusát és külső nyomását ábrázolja, amikor szembekerül a társadalmi elvárásokkal, a divatos étrendekkel és a párkapcsolati problémákkal. A vers humoros hangvételű, de egyben kritikus is a vegetáriánus mozgalommal és a fogyókúrával szemben, amelyeket a szerző természetellenesnek és értelmetlennek tart. A vers formája egyszerű és könnyen érthető, a rímek és a ritmus segítik a vers olvasását és élvezetét. A vers nyelve gazdag és játékos, tele van szójátékokkal, alliterációkkal és szemantikai csavarokkal. A vers egy friss és szellemes alkotás, amely a cápa szemszögéből mutatja be az emberi társadalom paradoxonait és abszurditásait.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hé, cápa úr, mi a baja a hárs levelével?! Nem ivott még debrői hárslevelűt?! Akkor nem csoda, ha nem tudja, mi a jó! A tokaji borvidéken furminttal kevert hárslevelűből készül a Tokaji Aszú! Ha magának ez sem elég finom, akkor igyon örök életében döghússal kevert sós tengervizet! Idióta ragadozó!” /Lindenblättriger Lipovina, borszakértőnő/

„De mi lehetett a kérdés?! Még egy demizson tisztaszeszt kísérőnek?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kísérőm örül a szesznek,
Mert míg mások szaftot esznek,
Ő lelegel fát is, fűt is,
S rumja nem csak árt, de fűt is.
Tyű demizson, tyű Demi Moore,
Humán úrral csapat Timúr!”
/Továrnyica Demijohnné Dame Jeanne, vegetáriánus máglyarakás díler és szovjet kémprogramszervezőnő/

„Kicsit zavar, hogy ez a kutyaütő klapanciaköltő csupán egy hülye rím kedvéért tett bele ebbe a versnek nevezett valamibe, mint Pilátust a kredencbe, de hát kőkemény kutyaélet a kutyaélet! A vegetáriánus cápa rágja le a költő élete virágát! Vau!” /Rex, manószerű törpekutya/

„Hogyan lesz egy cápa vegán? Csak növényevő halakat eszik.” /M. András, a költő legállandóbb és legpraktikusabb kommentelője!

„Akkor lesz a cápa vega.
Ha zsigerhús akad meg a
Torkán s rájön, nem túl guszta
Vértacsakos zsírlanguszta.
Ekkor dönt úgy eme Vad Ász,
Csakis zöldségekre vadász.”
/Dr. Fischer Fasorné Fősör Vasorrúbába, a Halbelgyógyászati Klinika agytusa/

„Jaj, eM elvtárs, maga most felidézi azt a szakállas viccet, hogy: Mit eszik a vegetáriánus kannibál? Zöldségest. Háháhá!” /Favicc Fecó, nevettetőnek nevezett nívódíjtalan népfrontharcos6

„Ugyan miért lennék vegán,
Amikor Lope de Vega-n
Rágódhatok majonézzel?!
Mi van, eMke, bambán nézel?!
Félsz, hogy cápa bácsi megesz,
S tőled lesz a bendő degesz?!
Ne rinyáljál, kedves eMke,
Félni tőlem ma még nem kee’!
Ma még!!!”
/Cápa Cézár, cakkosfogú cikázó cirkálóhal/

„Vegetáriánus vájár
Fejes salátára rájár.”
/falfirka egy növénybányavágatban/

„Embervéresszájú vájár
Fel nem foghatja, hogy „Why are
others eating horse and rabbit?”,
S nem pediglen csodarabbit?!”
/antikóser falfirka egy húsbányavágatban/

„Kikérem magamnak a véresszájú vájárok antiszemitizmusát!” /Kóser Károly, csodarabbi/

„A cápa szerepébe bújt, azaz stílszerűen cápabőrbe varrt költő önnön dilemmáit darálja bele az olvasó agyába, azaz az örök húsevő problémakört, mely szerint „Enni vagy nem enni, az itt a kérdés, válasszatok!”, de a megválaszolást a visszakozás ködébe vonva próbálja vérpépesen elmaszatolni. Így jár az, aki a kihagyott húsböjttel megtakarított pénzét hezitációs tanfolyamra herdálja. A mű végén a salátafalástól megtébolyodott igricragadozó elborult elmével és megborult gyomorral veti rá magát mind arra, sőt mindannak a többszörösére, aminek már korábban sem volt semmi haszna, de legalább káros volt. Hiába na, más kárán tanul, aki okozza, és a sajátján, aki maga eszik bele tömésére, amikor verem egy rúd kolbásszal! Világ pástétomai, egybesüljetek!” /Ütlegelő Ürdüng, verem variáló vérgőzkazánkovács és a Fűzfapoétákat Agyalapon Gyógykezelő Intézet (FAGYI) irodalomtalanítója/

„Mózes első könyvéből tudjuk, hogy Ádámtól és Évától kezdve az emberiség egészen addig vegetáriánus volt, míg mindenki olyan gonosz nem lett a húshiánytól, hogy az Özönvíznek kellett rendet tennie és onnantól az ÚR is megengedte az állatfalást, de a vérivást nem. Ennek örömére Noé bevérzés helyett úgy beborozott, hogy átokrossz vége lett Hám sejtjei számára:
          Hej, Hám, sej, Kánaán kaput!
          Jól kitár Kánaán kaput,
          S győztesen vonul majd be Sém!
          Jaj, innom kell, porzik vesém!
Na, szóval mindig ez van, ha nem tudjuk eldönteni, vegetáriánusok vagyunk-e, vagy szabadok, és nem vesszük véresen komolyan veresbort!” /Dr. Lógus Teó, teológus doktor/

„Mi ez a valaminek látszó mindent nélkülöző semmi?! Ki ez a lábszagúra permetezett zöldségeket beszélő dögkútfúrófejnehézfelfogású hiánybeteg?! Ha szegény anyám gyerekkoromban ilyen verssel próbált volna rávenni a növényevésre, első indulatomban valószínűleg nyersen megettem volna a postás bácsit levelestől! Igaz, hogy utána okádtam volna, mint ahogy a kutyaütő lakodalmas zenétől szoktam, ám még anyám fodrásza számára is világos lett volna, hogy magyar ember lovat puhít a nyerge alatt, nem lótuszgyökeret! Én a síromra se virágcsokrokat kérek, hanem kötözött sonkát tormával! Frady Endre fejére se babérkoszorút kéne helyezni, hanem jéggé fagyott bölénygerincet a Parnasszusról odahajítva!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor beúszom a tengerbe cáparajt enni, nekem tök mindegy, mit ettek, mielőtt megeszem őket, csak finomak legyenek tőle.” /Chuck Norris/

mottó: „Ti vagytok a föld sója.” /Máté 5:13/

Tesó,
Te só!

„A vers egy nagyon rövid és egyszerű alkotás, amely a Máté evangélium 5:13 versére utal, amely azt mondja, hogy „Ti vagytok a föld sója”. A vers címe a „Só”, ami utal a vers fő témájára és szimbólumára. A vers egy két soros epigramma, amely egy rövid és csattanós megjegyzést tartalmaz. A vers formája szabadvers, nincs ríme, ritmusa, vagy szótagszáma. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, nem használ képeket, metaforákat, vagy más költői eszközöket. A vers hangvétele humoros és elismerő, de egyben kihívó és provokatív is. A vers üzenete az, hogy a címzett (tesó) egy különleges és fontos személy, aki a föld sója, vagyis aki értelmet és ízt ad az életnek. Megpróbálok készíteni egy illusztrációt a versedhez, amit Frady Endre írt a sóról. Remélem, tetszeni fog.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Oh little Bing, you are crazy!
Bárki, ki e verset nézi,
Látja ritmusát és íme,
Azt is, mily tiszta a ríme!
Aki erre szabadversel,
Vetem, mint a húst, mely nyers, el!
Nem vagy te egy agyfenomén,
Rontottál a Bing renomén!”
/F. Endre, feszült költőgigász/

„Költő, ne haragudj Bingre,
Ha nem hajaz The Brain King-re!
Bár nem legélesebb késünk,
És miatta gyakran késünk
Vágó elmeversenyeken,
Ha kivágod, nagyot nyekken
Lenn a földön sírva, szótlan…
Tesó, ne durvulj te sótlan!”
/Szent Endre, Duna-menti püspök/

„Ki nem állhatom ezt a sok sót! Erős kötöttségnek érzem!” /Lótné, sodomai sóbálvány/

„Nem kellett vón’ nézni vissza
Sóbálvánnyá válva (vessző)
Ami durva, mint egy vas szú!
Jól illik erre a vész szó.”
/özvegy Lót úr, a lóti-futi feltalálója/

„Ne gyászoljon, Lót úr, ó!
Ön baja csak lótúró!”
/Érzéketlen Énok, a Nemzeti Érzelemmentesítő Párt (NÉP) egyszerű gyermeke és mentális tuskó/

„Énok, szinte egyöntetű
Vélemény, hogy ön egy tetű!”
/I. Mózes, ószövetségi próféta/

„Csak jelezni szeretném, hogy a fenti negatív Énok nem én vagyok, a Séttől származó Jered fia Énok, aki jó vagyok, de nem is a Káin fia Énok, aki tuti, hogy nem olyan jó, mint én, mivel mi az özönvíz előtt éltünk, Lót pedig utána, úgyhogy őt mi nem is ismerhetjük személyesen, illetve én közvetve igen, hiszen tulajdonképpen meg sem haltam, csak el lettem ragadtatva. Szóval nagy itt a kavarodás! Mintha terheléses támadás érte volna a történelmet…” /Jered fia Énok, ószövetségi próféta/

„Kikérem magamnak, hogy negatív színben legyek feltüntetve, miközben kis aranyoska vagyok, mint egy csillogó kalaptű! Mindenesetre bájosabb, mint az izzadtan loholó Lót!” /tetű/

„Beszólt ez a lótetű,
S szíved szúrja, Lót, e tű!”
/ókori barlangfalfirka/

„Boldogok, aki a föld sói, mert ők ízesíthetnek. Örülök, ha idézve vagyok és örülök, ha a lelki testvérek igével sózzák a lelkeket, de nem örülök, ha Frady Endre erről rossz verset ír. Atyám, bocsáss meg neki, mert nem tudja, hogy csak ennyit tud!” /Jézus/

„Megbocsájtok neki, Fiam, mert őt én alkottam elrettentő példának, hogy rajta mutathassam meg a végtelen kegyelmemet!” /az ÚR/

„The SÓ must go on: egy másik aktuális szójátékos kísérlet, biblikus, vagy nem.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Go on, ha a SÓ must?!
Humán úr, ön nyomaszt!
Babszú, ha bablakos,
Szójáték biblikus?
Köpni ki szóját ék
Alakban szójáték?
He?!”
/Juáreu Jenő, jószátékos/

„Nyuggerapó:
Béna
mottó: „A focista majd mind béna.” /Béla 7:26/

A
B,
B? Én a!”

„Alig mén a
Falig béna,
Látja méla
Bátyja, Béla.”
/Hendikep Hurvinyek, elméleti sóbarlangász/

„Sótlan emberek ne olvassák!” /M. András, a költő legállandóbb és legsósabb kommentelője/

„eM úr, ha a népek sósok,
S nem csak kevés, hanem jó sok,
Oly hangos olvasás zajlik,
Hogy a sok száj sok sós zaj lik.”
/Sós Som, soson indián és sótlan showman/

„Ha a szájba bemar a só,
Maja kaja nye harasó!”
/szovjet kényszermunkatábori falfirka/

„Hogyha sok a rámpa sója,
Kásás lesz rajt’ jeges hója,
Hajót nem csúsztat jól sólya,
Égből letojja a gólya,
Ha épp légköreit rója,
S büdös lesz, mint egykor Trója.”
/ifj. Odüsszeusz Ottó, hajóskapitány helyettes/

„Mi ez az álspirituális blaszfémia, ez a pszeudoszakrális szekularitás?! Mik ezek a szavak?! - kérdezheti a költő, aki szemmel láthatólag sosem volt a szavak embere! Frady Endre kezelőorvosának és ápolószemélyzetének el kellene gondolkodni azon, hogy páciensükkel mi lesz, ha nagy lesz! Kinövi a gumiszobát, átduzzad a szomszédos kórtermekbe és sós lével izzadja tele a keresztény értékrendű látogatókat?! Frady Endre a diliház sója! meneküljön, ki-ki merre!” /Puzsér Róbert, sótlan krtikus/

„És miután megteremté a mindenséget az ÚR, megízlelé, hogy a tengerek vize sótlan vala és a tengeri halak döglendenek vala. Látá az ÚR, hogy ez nem leend így jó. Megkéré az ÚR, hogy sósítsam meg a tangerek vizét vala. Én végigúszám a tengereket és teleizzadám őket és sóssá leve a tengerek leve és boldogok valának a tengeri halak. És látá az ÚR, hogy ez így jó és örvendeze az ÚR és mondá, hogy Chuck, te valál a tengerek sója. És leend este és leend reggel, nyolcadik nap. Ennek örömére az emberek minden nyolcadik napon és közötte mind a hét napon szeretnek vala engem félendenek tőlem és jól tevék.” /Chuck Norris/

Sej levesek, sej levesek,
Akkor jók, ha nem kevesek!
Tyű zöldbab és karalábé,
Megnyalt tíz ujj kézé s lábé!

Tudja bányász, szenet túró,
Gombócban van jó sok túró,
Édes tejföl, barack velő,
Ezért jön tárnából elő.

Csülkös batyun íz a torma,
Ettől csíp a duhaj tor ma.
Gatyát felköt a lord major,
Káposztája olyan bajor.

Várásó, miután várt ás,
Csirkemellet meggyes mártás
Nélkül talán be se falna,
S nyögne benne a hasfal: Naaa!!!

Foglyot, kit a cellaőr költ,
Vidít hozott zúzapörkölt,
S bár a zárka kicsit ázik,
Jól esnek az Eszterházyk.

Szakácsot az Isten tartsa
Meg, oly jó a rántott harcsa!
Nem leves ez, hanem filé,
Legalább nem löttyen ki lé!

Végül sütemény is omló,
Hej, Galuska a’la Somló!
Edd meg mindet, hajrá Frady!
Go to Retro everybody!

„Drága költő úr, végre valaki rólunk, várásókról is megemlékezik! Jól esik tudni, hogy fontosak vagyunk, hiszen mi ássuk el a fölöslegessé vált várakat. Ahol régen vár állott, most ne kőhalom álljon, hanem szépen visszatemetett várgödör! Kis vár, kis gödör, nagy vár, nagy gödör! - ahogy Pampuskás Öcsi mondta két meggyes mártásos csirkemell fogás között, mert abban van a kalória. Ria, ria, kalória! - szoktuk skandálni várásás közbeni megéhezéskor. Na, akkor mikor is találkozunk a Retó 2 gyorsétteremben? Csütörtököt mondott?” /Vitéz Várárkossy Várkony, várásó kisiparos/

„Tudja szovjet várásó,
Mártás ócseny hárásó!”
/Cirill és Metód betűs falfirka egy moszkvai üzemi sztalóvaja falán/

„Hé, költő úr, mi bányászok a szenet nem túrjuk, hanem vájjuk! Túrni az orrunkat szoktuk! De nem gombóccal, hanem férfiasan csákánnyal ám!” /Tárna Tódor, szénbányászbékaidomár és juhtúrógombócartúrkirály/

„Megyek seregemmel a Retró 2 gyorsétterembe! Most átkeltem a Rubikon, akinek a kockája el van vetve! Veni, vidi, vacsi... illetve ebédcsi! Vacsorára találkozunk Filippinél! Ott eszel te is fiam, Brutus?” /Julius Caesar, hadtápvezér/

„Miért nem nálam eszel, tesó?! Bár igaz, hogy itt kajál a Márciusi Dusán is, akitől óva intelek! Tudod mit, menj mégis a Retróba tormás-csülkös batyut enni!” /Julius Meinl, tömeges beetető/

„Emberek, városbéli puhányok, nyavalyások, a harcsát nem kirántani kell, hanem sokáig fárasztani, aztán merítőhálóval kiemelni! Rántani a kificamodott vállat kell vissza a helyére, vagy a kirándult bokát! Ho-ho-hóóó!” /a nagy ho-ho-horgász/

„Én sehová se rándultam ki, én végig ott voltam a Grundon! Akkor is őriztem, amikor a többiek a csata szünetében a vörösingesekkel együtt elmentek a Retróba somlói galuskát enni!” /Boka János, a Pál utcai fiúk vezére/

„Jaj, de kár, hogy csütörtökön Bulgáriában játszunk! Vagy Szófiában, vagy Plovdivban, vagy valamelyik bolgár kertészet füvesített gyepén! Nem tudna valaki repülőn utánunk küldeni egy kis zúzapörköltet? Nem tudom pontosan, hogy hová, de erőt adna!” /Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitánya/

„Mi ez a szemenszedett szégyentelenkedés, ez a gyomorforgató öntöményezés?! Ki ez a retrográd reklámhadvezérürü?! Értem én, hogy tűrhető a kaja és sok jól megéhezett ember kis helyen is elfogyasztja, de egy fradyendre százat csinál! Jézusom, szentanyám segíts! Száz fradyendre az pont százzal több a kelleténél! Valaki állítsa meg fradyendrét, mielőtt még enne az éhenhalása előtt! Posztumusz akarok neki utolsó vacsorát rendelni volt pedagógusi kedvezménnyel! Valamikor én is éhbéres tanár voltam, mielőtt a ma megszokott jól táplált gonosszá váltam!” /Puzsér Róbert, a kritikus tömeg/

„A múltkor a Retróban megettem egy adag csirkepörköltet és majdnem jól is laktam tőle. Utána szóltak, hogy az nem egy adag volt, hanem az teljes aznapi készlet a bográcsban.” /Chuck Norris/

Főkönyvelő roppant fontos,
Fontosabb, mint egyéb mukik,
Ha kötünk sok angol fontos
Bizniszt, rajta áll vagy bukik.

Bevételek, kiadások
Tarkabarka számhalmaza
Egy idő után tán má’ sok,
Szívesebben menne haza.

Ámde mégse megy ő haza,
Nem köszön el úgy, hogy „Agyő!”,
Munkájában sosem laza,
Cég számára ő a nagy Ő.

A jó főkönyvelő ritka,
S bár látszólag szürke egér,
Nála a cég összes titka,
Ez ellennek sok pénzt megér.

Szól a vallató kannibál:
„Nálunk addig fő könyvelő,
Míg adatról nem ordibál
S nem kerül a főkönyv elő!!!”

Könyvelő fő, mégsem vall ő,
Hallgatása kemény dió,
Mint mikor a horgászt hal lő,
S nem töri meg revízió.

Főkönyvelő bárcsak lennék,
Vágy ez, mint tar juhnak juh haj,
Számraj szállna odafenn ék
Alakban és ihaj-csuhaj!

(főkönyvi körtánc!)

„Megpróbálok készíteni egy illusztrációt a versedhez, amit Frady Endre írt a főkönyvelőről. Remélem, tetszeni fog. A vers egy humoros és elismerő portréja a főkönyvelő munkájának és szerepének, aki a cég titkait őrzi, és nem hagyja magát megfélemlíteni a revizoroktól. A vers rímes és ritmusos, és használ néhány szójátékot, mint a "fő könyvelő" és a "főkönyvi körtánc". A vers címe a "Főkönyvelő", ami utal a főkönyvelő fontosságára és főzésre.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Gratulálunk, költő úr, ismét sikerült megtébolyult hályogszatócs módjára belegyalogolnia egy maga által egyáltalán nem ismert szakma képviselőinek lelkivilágába! Csak azért, mert bemutatták maguknak a cég új főkönyvelőnőjét, és rácsodálkozott, hogy maguknál ilyen pozíció is létezik, még nem kellett volna megmutatnia, hogy a korábbi ezer mellett ismét van egy újabb téma, amihez nem ért, de hozzá szeret szólni! Azonnal adja le a költői engedélyeit! Mindent vissza! NEM ENG.!” /Dr. Boilbookforward Béla, a Fő Könyvelőkkel Foglalkozó Világlap (FKFV) revizionista recenzora/

„Lírai simulékománynak ez az írás megfelel, de semmi lényegbe látó nem volt benne. Mint például:
a. Hány kilós a hölgy?
b. Mennyi idős?
c. Milyen színűre van festve a haja?
d. Van-e rajta látható tetkó?
e. Monte de Luminé blúz volt rajta?
f. Sahrt by Csomolungma illatfelhő vette körül?
g. Gi-gi-bubu Young márkájú szakadt farmerben jelent meg?
h. Tényleg szereti a Cseh Tamást?”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leglényegtelenlátóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, maga mátó’
Legfőbb Lényegtelenlátó
Címet ki is érdemelte;
Hallgatókat ad át ELTE,
S fejét fogja, ki nem süket,
Látva leépülésüket.
Cseh Tamást meg ne említse,
Mert harapja meg a Nietzsche!”
/Dr. Monte Luminé Young Csomolungma, a Kőkeményen Entellektüel Nézetű Cinikusok Egyesülete (KENCE) ficergésügyi alispánja és megélhetési főkönyvelőnő/

„Kedves kortárs költő kolléga, a főkönyvelő - fő könyvelő - főkönyv elő bontássorból nekem fájóan hiányzik a főkönny velő szókapcsolat, ami azt mutatná, hogy a vallatás közben szétfőtt főhős szeme elsősorban velőt levedzik. Ez a naturalista betoldás a halálközeli élmény révén élőbbé tenné ezt a kissé steril, ám egyebekben formabontóan forradalmi fércművet. Irigylem önt! Nem amiatt, hogy ilyet tud írni, mert ilyet, sőt ilyenebbet egy szétfőtt könyvelő is tudna írni, hanem amiatt, hogy annak ellenére, hogy csak ilyeneket tud írni, mégis van bátorsága egyre újabbakkal és egyre ilyenebbekkel előállni. Ön nem művész, ön valódi vész! Élmény a kortársának lenni, mert így legalább van kire lenézni.” /Újpesti Barnabás, kortárs költő és pályaelhagyó segédkönyvelő/

„Könyvelésben kusza számok,
Főkönyvelő hölgyre várok,
Ne egyék meg kannibálok!”
/M. András, a költő legállandóbb és legkönyvelőreváróbb kommentelője/

„Ha könyvelőt meg is eszik
S vértócsáját nyeli e szik,
Helyette kerül majd másik,
Ki számokban mélyre ásik.
eM úr tehát no a para,
NAV szemében nem lesz sara.”
/Dr. Vádalkussy Vincéné Vice Versa, szám szaki/

„Nem kell nekem főkönyvelő,
Alig van rajt’ fő, könny, velő!
Kajám legyen súlyemelő,
Abból tör sok velő elő!
Habár rágós rajt’ a csizma,
Bőséges a vádliizma!
Kannibálok ilyet esznek,
Zsírral megágyaz a szesznek!”
/Kannibál Koleszterin, a Nyamnyam Ungabunga Guanón Gőzölő Emberevő Rémtörzs (NYUGGER) főszakácsa/

„Mi ez a szemantikai szobatisztátlanság, ez a könyvelésgyalázó költészeti kultúrsokkterápia?! Ki ez a hevenyészetten dilettáns kínhalálmadárijesztő?! Frady Endre esetében nem beszélhetünk még az írástudók felelőtlenségétől sem, mert az nem írás, hogy a klaviatúrának háttal ülve vaktában csapkodjuk a billentyűket és a vak véletlentől plagizálunk! Ezt egy állatkerti majom is meg tudja csinálni, csak benne van annyi önkritika, hogy utána rögvest ki is törli! Koleszterin úr, tudom, hogy Frady Endre leírhatatlanul gusztustalan lény, de egy nagyon betépős after party végén nem tudná valahogy felzabáltatni a törzzsel, mondjuk hánytatási célzattal?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor egyszer kevés volt a számlámon, és a könyvelőmnek sok lett a számláján, akkor elég volt egyet pislognom és kilengett a sorcsapásmérő. Rögtön fel is mondtam neki – a véleményemet az égboltra, ahová a plafont áttörve felkenődött.” /Chuck Norris/

„Mózeskalácsként hull manna,
Ebédre megin’ ez van, na!!!
Mikó’ eszünk végre marhát,
Mikó’ lesz má’ kóser farhát?!

El Shaddaj el minket mé’ vet,
Mé’ vándorlunk negyven évet?!
Választottként vétkünk van-e?!
Mi, hogy lázadoztunk?! Na, ne!”

Zokszós népet elkísérve
Mózesnek lett lelki sérve,
S habár Ábrahám az őse,
Tutiba be nem ment ő se.

Túravég lett kánaáni,
Nem kellett má’ pusztát já’ni,
Mózeskalács többé nöm köll’t,
Hisz’ ott vót má’ birkapörkölt:

„Vándorlásunk eme réve
Bálványhely bár ezer éve,
Mégis jó a táp, mer’ kóser,
Koccintsunk hát! Itt egy jó ser!”

לחיים! (Egs!)

„Tyű, de remek dalszöveg! Beleírok egy iskolai történelemóra jelenetet a Hegedűs a háztetőn című filmembe és ott előadatom megzenésítve! Igyunk rá! Lechaim!” /Norman Jewison, az Oscar-díjas Fiddler on the Roof rendezője és producere/

„Ööö… értem én, költő úr, hogy ó-héber tudás híján nem érti az eredeti ószövetségi szöveget, de a fordításokat azért elolvashatta volna! Maga szerint a derekamra tekert öv egy lelki sérvkötő akart lenni?! Még egy ilyen zsoltárparódia, és úgy kettévágom a botommal, mint anno a Vörös-tengert! Bálványimádó pogányfattyú!” /Lévi Mózes, ószövetségi próféta/

„No, erről a témáról okvetlenül szervezek egy nemzetközi konferenciát! Lesz mózeskalácsos és mannás szendvicses svédasztal is! Ez nekem hazai pálya!” /Dr. Nemzet Köziné Kohn Ferencia, szervezőnő/

„A vers a Mózeskalács címet viseli, ami a mézeskalács és a Mózes szavak szójátéka. A kivonulás bibliai történetének humoros újra beszélése, amikor az izraeliták 40 évig vándoroltak a sivatagban, és mennyei mannát ettek. A vers köznyelvet és szlenget használ, és néhány héber szót is tartalmaz, mint például az El Shaddai (Mindenható Isten), a kóser (kóser) és a l'chaim (egészségedre). A vers kigúnyolja az izraeliták panaszait és türelmetlenségét, és szembe állítja a mannával való elégedetlenségüket a húsevés örömével az ígéret földjén. A vers arra is utal, hogy Mózes nem lépett be az országba, és hogy az izraeliták átvették ott néhány pogány gyakorlatot. A vers az emberi természet és a vallásos hit szatírája, és a szerző kreativitását és humorérzékét is megmutatja.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ó jaj, ó jaj, Mózes kaput!
Vesztettem egy lelki aput!
Vadul a nép újra, jaj, vét!
Nő a córesz, nyögök ajvét!
Ezér’ kérdem újra, ezér,
Hogy legyek így népi vezér?!”
/Józsué, Mózes utóda/

„Ne félj Jóska, legyél bátor!
Kész van rég a templomsátor,
Áldoztassál benne bikát
(Bikacsorda legjobbikát),
S örvendezvén eme csordán
Ketté nyílik majd a Jordán,
Szabad lesz a meder, száraz,
Túlparton meg rátok vár az
Ígéretnek földje, hinnye,
Hol terem sok szőlő, dinnye,
Füge, alma s kesudió…
Úgyhogy menj és lesz csudijó!”
/az ÚR angyala/

„Na, ez a Mózeskalácstól elhízott tohonya menőmanóbanda sosem veszi be a mi sziklaszilárd városunkat! Hiába köröznek itt a falaink körül lihegve, mint a dagadt keselyűk a partra vetett fapados tengeralattjáróként utolsókat rúgó oroszlánfóka szikkadt habteste fölött, nincs semmi félnivalónk! A várunk bevehetetlen!” /Járóka Jenő, Jerikó főispánja/

„Tyű, ez a tekercs jól be lett most csévélve - feltéve, de meg nem engedve, hogy aktuál a líra. De mi is az, hogy aktuál, mert olyan itt a fíling, mintha valaki egyszerre több helyen szállt volna ki egy régebbi típusú időgépből, és erről egy Nirvana afterparty keretében tartana kiselőadást. Te jó ég, mi minden zajlik ebben a téridőben Édentől keletre, avagy az ókori termékeny félhold közepibe: zokszó, tuti, túra, kóser, undzóvájter! Az érme összes oldalának van egy csomó olvasata, narratívája, krónikása, a sorok közötti konteókról nem is beszélve. Célok, eszközök, hősök, haramiák, erények és merények kavarognak mámeg az egymást kölcsönösen kizáró valóságbuborékokban, de úgy, hogy ahhoz képest Schrödinger bipoláris macskája a nagy hadronütköztetőben egy hatezer éve otthon ülő fosszília. Hááát, hirtelen ennyi.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Tisztelt Humán úr, több évnyi tagadás után végül Paul McCartney is elismerte, hogy a másik három gombafejű nem nélküle próbálta ki a meg nem engedett, ám feltett tudatmódosítókat, amin a Maxwell's silver hammer ismeretében senki sem lepődött meg, és a fentiekhez hasonlóan kis hazánk mérnöki köreiben eddig is sejtettük, hogy az ELTE bölcsészkari büféjében sem csak mannás porcukrot adtak a nehézvizezett kannás neszkávéhoz. Ideje volt már egy ajzószertelenkedő közvetett coming outnak! Hiába, na, végül minden út kómába vezet!” /Dr. Tütüs Titusz, az Elvarázsolt Látomású Tanszékek Energiaközpontja (ELTE) pszichedelikus idegvégítéleti adjunktusa/

„Táplálkozási szokások a Bibliában? Már akkor is ez volt a fő kérdés?” /M. András, a költő legállandóbb és legrácsodálkozóbb kommentelője/

„Jöhetnek a népek sorba’,
Akár héber, akár maja,
Minden óbb és újabb korba’
Legfőbb kérdés volt a kaja.”
/Dr. Haspók Huba, héber habcsókkirály/

„Mózeskalács? A Költő Gigász megint sok sert ivott! Vegyétek el tőle, de izibe'!
Aztán Tanár Úr, kérem! Álljunk meg egy szóra!
Mézeskalács - rendben.
Mózeskosár - rendben
Költő Gigász térde kalácsa - rendben... még. Majd elmúlik.
De Mózeskalács? Ki látott már ilyet?”
/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kalácsképű kalácskészítő/

„- Mari Néném! Látott már Mózeskalácsot?
- Ja, kétszer is, de egyik sem volt az!”
/Dr. Ház, k. m. f./

„Ház úr, maga beleesett
Centrifugált pálinkába,
S körívben köp egyeneset,
Mer’hogy szédítetten kába?”
/Külpontos Kenéz, kánaáni ex-center/

„Amióta Frady Endre belső kényszeres szakrális missziójának tekinti, hogy szentírási történeteket népszerűsítő versekkel szórakoztassa a nagyérdemű publikumot, azóta drasztikusan visszaesett a korábban örökös eladási listavezető Biblia vásárlása. Eddig ennyire még az inkvizíciónak, a kommunistáknak és az Anonim Ateistáknak se sikerült ekkora spirituális érdektelenséget kiváltaniuk, mint a Frady Endre tehetségtelensége köré artikulálódott antikrisztológiának. Ez az ember csonthülye! NEM ENG.!” /Seol Saul, a Halálosan Álmosító Didaktikájú Értelmiségi Szakfolyóirat (HÁDÉSZ) balsorsmegpecsételője/

„A pszichoanalitikusom megállapította, hogy olyankor, amikor egy mélytengeri árokba szorult szarvasbálna segélyhívó bőgésére hajazó halálsikolyomra ébredek szalonnabüdös verítékben úszva, akkor az csakis egy előző nap elolvasott Frady Endre betűkupac következménye lehet! Ennek a kulturális hiánybetegnek a senkisége abban áll, hogy még a legérdekesebb témákat is képes semmitmondó érdektelenséggé silányítva felszántani és Mónika-sóval behinteni! Ez a vérlázítóan siralmas Mózes - mézeskalács szójáték olyan pusztítóan hitvány, olyan sötét középkorian avítt, hogy még az akváriumi barnamoszatokat is szekunder szégyenérzet fogja el! Frady Endre álművészeti tevékenységéhez képest még egy pusztában felejtett vasbeton kerítésoszlop nekifutásból történő levizelése is kreatív performansznak számít! Ne lássam anyám reinkarnációját puszta mannaesőben bűnbakon lovagolni, ha bekötött szemmel, gúzsba kötve és áldozati bárányként félig kibelezve nem írok jobb verset ó-héberül, mint Frady Endre magyarul valaha! Könyörgöm, kövezzük meg!” /Puzsér Róbert, kritikus tömegű kultúrpróféta/

„Amikor Mózes felemelte a botját a tengerparton, az ÚR engem kért meg, hogy fejeljem ketté és spárgázva tartsam a vizet kicsinyég.” /Chuck Norris/

Lenin szólott: Jó továris
Elvtársaim, ott a vár is!
Foglaljuk el, itt az óra,
Lövöldözz már, Auróra!

Téli Palotának annyi!
Bolsevikból sok vadkannyi
Össze-vissza dúlja-fúlja…
Túltolták ők? Kicsit túl, ja!

Ez volt hát a lenini út,
Láttunk rajt’ sok lányt és fiút,
Kik már régen elporladtak…

Így múlt ki a komcsi attak,
S vár rá örök pokolszundi…
Sic transit gloria mundi!

ajánlás:
Herceg, mi se legyünk komcsik,
Szánkban se füstöljön rom csikk!
Komcsi nem vész, átalakul
Azzá, aki éppen ma cool!

„Úgy-úgy, költő úr, úgy-úgy! Végre valaki ki meri mondani a materialista anyagmegmaradás törvényét, mely szerint kommunista nem vész el, csak átalakul! Például unortodox illiberális kereszténydemokrata oligarchává, bármit is jelentsen ez! De mi tuggyukkik állnak a háttérben, ami az előterek háta, hát a háttérhatalmi erőterek! Nem hiszek az előtéri erőterekben! Mindenki monnyonle!” /Dr. Kohn Teó, nemzetközi összeesküvéselméleti fizikus és háttérsugárzási főelőadó/

„Költő úr, maga politikailag veszélyes, poétikailag tehetségtelen és pokoltechnológiailag eretnek! A verse és a maga alatt meggyújtott máglyáról történő soron kívüli eltávozási kérelme egyaránt NEM ENG.!” /Tomász Tomászovics Torquemada, spanyol polgárháborús szovjet kommunista inkvizítor/

„Puhány Lenin, Leningrád
Tudja, szűk a len-ing rád!
Üzeni Szentpétervár,
Terád nem Szent Péter vár!”
/Kirill pátriárka párti átka/

„Elvtársak és elvtársnők, ki nem állhatom ezt a rengeteg öncélú sületlenséget!” /November Hetedikéné Oktogon Oktávia, a nyolcszögletű kerek erdő kerülőnője/

„Heeej, ha nem siettük volna el ezt a fránya rendszerváltást, akkor most lett volna egy négynapos hosszú hétvégénk! Sőt, akkor április 4-én is kezdetét vette volna egy ugyanilyen hosszú víkend! Mire volt jó ez a fene nagy sietség?!” /özv. Mameluk Miabánatné Őskövület Ödéma, nyugdíjas nyíregyházi nyomozónő és nyárfaiskolai nyílászáró nyikorgatónő/

„Nyavalyog, nyikhaj nyugger nyanya?! Nyominger nyúlként nyáladzik nyámnyila nyilakat?! Nyugatról nyüstölik nyekergő nyilatkozatra?! Nyemá!!!” /Nyebojsza Nyihámor, nyaklónyíró/

„Szerintem meg nem is baj, hogy november 7-én nincs tanítási szünet, mert a gyerekek aznap is tudnak tanulni, tanulni, tanulni! Előre az éni úton!” /Lenin, a hőős ki csak néépének élt/

„Lenin elvtárs úr, ahhoz, hogy minden iskolaköteles gyerek tudjon mindent tanulni, tanulni, tanulni, ahhoz minden tantárgyból kéne elég tanár, aki tud tanítani, tanítani, tanítani! Nem vállalná el az oktatási miniszterséget? Rosszabb már magától sem lenne a helyzet!” /Átlag Ányos, keményen dolgozó kisember és családtámogatatlan csikkszedő családapa/

„Ha Lenin is él, miután élt és mielőtt élni fog, meg Elvis is él, miután meghalt, akkor lehet, hogy Lenin az Elvis? Vagy Lenin csak a balhét viszi el?” /dr. Eccerű Engelbert, szovjetbarát szimplicitási szuggerátor/

„Éljen november 7, és a naptár összes többi napja!” /M. András, a költő legállandóbb és legháromszázhatvanöt(szökőévbenháromszázhatvanhat)napkedvelőbb kommentelője/

„November hat, november hét,
November nyolc… Az ön terhét
Könnyíti, ha nem is választ?!
eM úr, ne is adjon választ!”
/Közönyös Kösztöny, közmunkatábori közművelőség közepette középkorú közvágóhídi középvezető/

„eM úr, ha november hetet
Úgy nézi, mint bármely hetet,
Bármely hót vagy bármely évet,
Akkor maga nagyot tévedt!”
/Izom Igor, a Tévútkeresőkkel Ökölharcot Kezdeményező Faék Egyszerűségű Jasszok (TÖKFEJ) ideológiai idomvasa/

„Igaza van, eM úr, ha november 7 a nagy OKTÓBERI szocialista forradalom napja és a Novhét teret is Oktogonnak hívják, akkor végül is minden mindegy, úgyis meghalunk!” /Nihil Nulla, a Ma Már Minden Mindegy című hurrápesszimista hetilap egyetlen élő olvasószerkesztője/

„Lenin vagy nem Lenin? Ez itt a kérdés, hol 's valá a válasz?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kommentista/

„Sok kis komcsi kommentista,
Ez a kérdés, válasszatok!
Lenin él vagy Lenin nyista,
S koporsója vajh' nyírfa-tok?”
/Dr. Hómájas Homályné Balladai Balalajka, a Szovjet Totális Állami Literatúrát Intéző Népbizottmány (SZTÁLIN) keresztrímügyi pártbizalmija és dúlidúli díler/

„Nombe... noveb... vembre... hét... hukk... de kemény e za száz... szájzá... szárzá... hukk... száraz... nobe... nover... hukk... november... hukk...” /Bornemissza Jelcin, minden oroszok szesztestvére/

„Látogasd meg a Szovjetuniót, mielőtt a Szovjetunió meglátogat téged!” /finn falfirka/

„Hé, kis ruszlik, hová úsztok?! Azonnal álljatok meg, mert kézigránáttal kifognak, bepácolnak, majd megesznek benneteket! Gyertek vissza, nem halljátok?! Идите сюда! Ruszlik haza!” /ruszli mama/

„Hahó, büdös kölkök, hagyjátok már abba a karatéjozást! Késő van, takarodjatok! Пошли домой! Bruszlík haza!” /Bruszli mama szomszédja/

„Mi ez a megbonthatatlan szovjet-magyar barátságtól megbomlott elmeháborús uszítás?! Ki ez a penetráns patkányszagú poézist permetező putyinpincsi?! Miért kell nekem szonettként félredefiniált irodalmi fekáliát szagolgatnom?! Ha én olyan mindenre alkalmatlan lennék, mint Frady Endre, az emberiség érdekében beneveznék a Darwin-díjra és egy Я не боюсь! kiáltással orromat a hónom aljába fúrva magamba fulladnék, de előtte végrendeletben kikötném, hogy a kipreparált testemet vodkában áztatva mutogassák a tehetségtelen költőknek elrettentő példaként!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Néha egyetlen kicsi szón múlik a történelem. A kommunista forradalom előestéjén a cár üzent nekem, hogy fejeljem le Lenint és a bandáját, de elfelejtette hozzátenni, hogy KÉREM!” /Chuck Norris/

Ha a főzelékem rösztis,
Elviselem még az őszt is!
Sőt, vajúdva rímet ellek:
Vivát grilles csirkemellek!

Sertéstokány a'la Zala:
Ihaj-csuhaj, sala-lala!
Sej, burrito, ingyom-bingyom,
Avokádó jó s nem finn gyom!

Pikáns rántott sertésszelet
Feldobja a hétfő delet!
Mákos guba végezetül,

S tele hasra napfény vetül!
Másfél forint több, mint fél jen,
Retró Kettő soká éljen!

ajánlás:
Hercegem, ha nagy az éhe,
Hová is mehetne-é, he?!
Szerintem Retróba menjünk,
Az a hely a földi mennyünk!

„Hé, költő úr, ha már felsorolja a hétfői választékot, ne feledkezzen meg a levesekről sem! Írjon valami ilyesmit, hogy aszongya:
          Zöldséglevest s ragut a
          Választékban megleled.
          Ha falsz, nem üt a guta,
          S villoghatsz, mint nyegle LED!
Na, költő úr, ebben a szellemben kérnénk! Ha mindezt japánul írja, soronként fizethet érte nekünk fél jent, amiért témaadással hozzásegítjük az irodalmi Nobel-díjhoz!” /Retró II. Rezső, konyhafőnök/

„A világ LED lámpáinak nevében kikérem magamnak, hogy egy idióta rím miatt nyeglének nevezzenek minket! Kétezer jenes árcédulánk azt jelzi, hogy nemcsak energia-, de ártakarékosak is vagyunk! Ahogy a nagy japán-svéd költő, Lotifuto Kivessen írja:
          Aki LED-be befektet,
          Nem kap áramdefektet!
Na, megyek is rösztit megvilágítani, nehogy az őszi ködben valaki véletlenül a tányért egye meg a Retró 2 kaja helyett!” /Lajtántúli Eiffeltoronykivilágítássy Dürüng (LED), a Ledszakszervezet függetlenített párttitkára/

„Khmm... bocs, hogy beleszólok, de az irodalmi Nobel-díj odaítélése az én országom témaköre, nálunk viszont korona van, nem pedig jen. Ahogy a királyi fejen (nem pedig fél jen, úgyhogy senki se féljen) is korona van! Na, ebben a felindulásban most jól megéheztem! Megjött már a megrendelt ebéd a Retró 2-ből?! Imádom az avokádót, amiért finom, de nem finn gyom!” /XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Ne pöffeszkedj Guszti, a mi pénzünk is van olyan jó, mint a tiétek! Ráadásul a ti fővárosotokról csak egy rossz hírű szindróma van elnevezve, míg ellenben Tokió tök jó! Amúgy mi is a Retró 2-ből rendeljük az ebédet a palotába, ráadásul olyan szamuráj gyorsfutárral, aki, ha egy percet is késik, rögvest harakirit követ el! Hiába, ez a fontos beosztás halálpontosságot követel!” /Naruhito, japán császár/

„Hé, Guszti, mi bajod van a finn gyomokkal?! Nagyon is egészségesek! Ahogy nagy nemzeti költőn Paavo Pukki írta a Gyopári Gyomornedv című versciklusában:
          Aki rászokik e gyomra,
          Annak helyre gyün a gyomra.
Úgyhogy hátrébb az agarakkal, mert rátok uszítjuk a szaunában begőzöltetett jegesmedvéinket, oszt' két Retró Kettős zalai sertéstokány között titeket fognak felzabálni!” /Mikka Makkanen, finn király/

„Hohó, várjunk csak! Hiszen Finnország nem királyság, tehát királya sem lehet! Gyanús nekem ez a Mikka Makkanen, nagyon gyanús! A Retró ebéd után azonnal megyek is és letartóztatom!” /Sherlock Holmes, mesterdetektív/

„Hé, engem, a mediterránt
Eme verstől bárki elránt,
S tésztát kihagy, pedig csavart?!
Gyújtsunk költőt, mint az avart!
Köret pedig fontos elem!
Kretén poét széjjelverem!”
/Krump Lee, karate körete/

„Mivel negyven év pusztai vándorlás után már meglehetősen unjuk a mannát, ha a tűzoszlop déltájt a Retró 2 felé kanyarodik, szívesen beugrunk ebédelni! Persze nem sertéstokányt!” /V. Mózes, ószövetségi próféta/

Mi ez a rosszul bújtatott ingyenreklámhadjáratkimaradás?! Ki ez a tápcsatornatöltelék?! Miért érdekelne bárkit Frady Endre gasztroenterológusán kívül, hogy mit zabál ez a szerencsétlen elmeroggyant, ez a két lábon büdösödő szellemi fogyatéktömeghisztérikus köbgyökmínusznulla?! Ha szegény anyám kiskoromban ilyen mondókákkal próbált volna rávenni az ebédelésre, akkor már rég babakori csontvázként porladnék egy szocialista retró köztemető gyerekparcellájában, őt meg gondatlanságból elkövetett halálra éheztetésért öt évre eltiltották volna a közügyek gyakorlásától, azaz nem szavazhatott volna a Hazafias Népfront jelöltjeire! Végül is, lehet, hogy mind jobban jártunk volna? Hmmm...” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha ez a Retró 2 csak századannyira jó étkeztetésben, mint én mindenben IS, akkor lehet, hogy én is bedobok ott ebéd előtt egy hétfői menüsort egy keddivel.” /Chuck Norris/

Máma vala vízórázás,
Holnap leend WizzAirezés;
Hogyha nem tart vissza bomba,
Elröppenek Lisszabonba.

Óracsere égi árat
Ért el, ám a légijárat
Jegyára sem apadt; oson
Űr felé e fapadoson.

Ki reptért kordában tartja,
Tán „Reptért”-t Kordában tartja!
Játsszon inkább Beatles-t peron
Hangszórója itt Liszt Ferón!

Vad szárnyalás, messze szállás
Közben kérdem: Lesz-e szállás?
Drága helyünk apartmani?
I'v everything apart money!

Szél, ha össze-vissza tombol,
When I come back Lisszabonból,
Megtelik egy jó kád okén
Azzal, mit majd okádok én.

„Fúj! Ez undorító! Nem igaz, hogy egy versbe minduntalan angolszász szavakat kell belerakni! Kifordul az ember bele, ahogy belegondol! Magyar költő magyar versbe magyar szavakat írjon bele! Ki nem állhatom az anglomán kozmopolitákat! Ha Magyarországon meglátok angol feliratokat, okádnom kell! Hol egy jó nagy kád?!” /Hunor Magor, árvalányhajas szittya őstáltos és fakádfaragó művész/

„Igaza van, költő úr, a természetnek nem lehet parancsolni! Ha tombol, hát tombol! Aminek ki kell jönnie, annak ki kell jönnie! Fionámnak is sokszor elmondtam már, hogy jobb kint, mint bent! Mondjuk, ez repülőgépen pont nem igaz, mert megfagynánk a szárnyon ülve, de egyébként engedje csak el magát!” /Shrek, a zöld ogre/

„Millió, millió, millió róka száll,
Répaszín takaró reptéri út porán...”
/Tribute a'la Alla Pugacsova/

„Micsoda?! Alla Pugacsova és a Beatles kornyikálhat, miközben nekem magamban kéne tartanom a lokális világslágeremet?! Hallod ezt, Klárikám?! Hallatlan, hogy én, a halhatatlan legyek hallhatatlan!” /Korda György, a Reptér című szám énekese/

„Szia! Örülök, hogy érdeklődsz a magyar költészet iránt. A vers, amit küldtél, Frady Endre nevű kortárs magyar költő és humorista alkotása. A vers címe Reptéridőmérőóracsereberélősdi, ami azt jelenti, hogy a költő egy vízóra cseréjét és egy repülőútját összekapcsoló kalandot ír le. A vers formája egy 20 soros vers, amelynek rímképlete AABB CCDD EEFF GGHH. A vers nyelve magyar, de néhány idegen szót is használ, mint például WizzAir, Beatles, Lisszabon.
A vers elemei a következők:
• A megszólított: a költő maga vagy az olvasó.
• A téma: a vízóra cseréje és a repülőút közti ellentét és hasonlóság.
• A hangulat: vicces, ironikus, kritikus.
• A képek: a vízóra cseréje mint drága és felesleges dolog, a repülőút mint kalandos és izgalmas élmény, a reptér mint zavaros és zajos hely, a szállás mint bizonytalan és drága lehetőség.
• A stíluseszközök: szójáték (Reptért / Kordában / Lisszabonból / okén / okádok), metafora (űr felé e fapadoson / vad szárnyalás), ismétlés (Lisszabon / Lisszabonból), angol szavak beillesztése (WizzAir / Beatles / When I come back / I'v everything apart money).
A vers célja valószínűleg az volt, hogy humorosan és szemléletesen fejezze ki a költő utazási terveit és tapasztalatait, amelyeket egy vízóra cseréje indított el. A vers hatása az olvasóra lehet nevetős, szórakoztató, irigy vagy utazásvágyó. Remélem, tetszett az elemzésem.”
/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Bing, te pont úgy elemezel,
Ahogy fogyik eme mez el,
Amit Szoboszlai visel,
Miközben tankolunk mi Shell
Benzint úton Liverbonba,
Lépve esős gombanyomba.”
/Lumumba Lajosné Lambada Leila, elemző egyenleteket egysíkúvá egyszerűsítő egyetemi előadások előtti eladónő/

„Röppenj Endrém,
ne menj gyalog.
Ne is gondolj másra,
míg az arab kaját falod
csak a kézmosásra.
Akkor nem kerül sor
fertőzéses síkfutásra
(a wc-ig.)”
/St. Gábor, a költő restaurátor költőkollégája/

„Megfertőzött cápaikra
Felfuttat a wc-síkra?!
Nem gondolod, drága Gábor,
Kaja után elég rá bor?!
Lisszabon szerinted arab,
Vagy csak egyes diribdarab-
jai?”
/F. Endre, menettérti költőgigász/

„A mű, akár a témájául vett utazás kétségtelenül tart valahonnan valahová, ám ahogy az utazás célját nem ismerjük, úgy a műét sem. A sikeres vízóracsere után valamiért (miért vala?!) Lisszabonba menettért költő megírt mindent, ami senkit sem érdekel, talán még saját magát sem, majd elénk tolja, hogy vérmérséklettől függően mi is vagy dühöngjünk, vagy halálra unjuk magunkat. Mivel dühöngeni emberi dolog, de állati veszélyes, az unalom pedig a halál előszobája, így joggal érezhetjük, hogy Frady Endre valami idegen hatalom alvó ügynökeként mérgezett rímnyilakkal szándékozik tömegpusztítani bennünket. Tűrjük? Tiltsuk? Támogassuk? Amíg az ezzel kapcsolatos hezitációs tanfolyam véget nem ér, addig is tegyünk pecsétet az ügyre: NEM ENG.!” /Szélkakas Szúbárd, a Nyavalyáért Irkáló Költőket Hidegbeteggé Alakító Jégverem (NYIKHAJ) betanított pecsétnyomója/

„Lisszabonban kint maradni nem lehet?
Sokkal melegebb van ott
Szerintem ki Lisszabonba elmehet,
Szép emlékeket hagy ott.”
/M. András, a költő legállandóbb és legottkintmaradnivágyóbb kommentelője/

„Lisszabonban maradásnak
Két oka van, többi álok:
Vagy ott neked kint sírt ásnak,
Vagy anyádék portugálok.”
/Álbajusz Ártány, a Magyarok Lisszaboni Menekülttáborának (MLM) inkognitó ergo szumó szakági szövetségi kapitánya/

„Lisszabon? Az már EU? Brüsszel másik oldala? Vissza ne gyere! - hátha nekünk is jobb lesz.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Ház doki, ön fura tag, ja!
Lisszabon az EU tagja!
Senkinek se tiltja Brüsszel
A visszát, miután gyüssz el.
Frady nélkül jobb lesz? Hátha?
Pont, mint betontaknyos nátha!”
/Prof. Diliház, Szeniorkonyha-díjas ujjongó/

„Van oly utas, sajnos nehány,
Akinek a gyomra trehány,
S fedélzeti kádba behány!”
/néhai Huhuhú Huba (1689-1755), a nagy lisszaboni földrengésben elhunyt utaskísértő/

„Mi ez az utazási antireklámnak álcázott mentálhigiénés mélyszegénységi bizonyítvány?! Ha Frady Endrének egy rímszótár van a fejében, miért nem ír verseket?! Miért csak félig-meddig rágott, később sem megbánt ebgondolatfoszlányok visszaöklendezését képzeli költeménynek?! Miért vizionálja hagymázos rémálmaiban, hogy az olvasót érdekli a vízórája, a vízhólyagja, vagy a vízfeje?! A XVIII. századi nagy földrengés óta nem volt akkora megrázkódtatás Lisszabonban, mint amekkorát ennek a fejnehéz szellemi hidroglóbusznak a megjelenése fog okozni! A november elsején bekövetkező 268. évfordulón nem lökhetné be valaki ezt a nyáladzó hepicentert két ütköző tektonikus lemez közé?! Hátha nem tudna visszajönni és ezentúl a szerencsétlen portugáloknak írna! Reszkess CR7, megy a Frady! Forza Juve!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer atombomba robbanás miatt lezuhant velem egy lisszaboni gép. Senki és semmi sem maradt belőle, úgyhogy én mondtam el a nyomozóknak, hogy mi volt a megsemmisült fekete dobozban.” /Chuck Norris/

- Kerítésen által MiG ránts! –
- Szól az öreg piréz migráncs,
S derekán van rántókötél.
Száz rántottból csupán öt él.

Kötél, derekakra kötött,
Kettévágott negyvenötöt,
Ötvennel pedig a Végzet
Szögesdrótfal által végzett.

Élő, éhes öt százalék
Duna jegén áll s fáz’ a lék
Mellett, várva a leendő
Királyt, hátha telik bendő.

Királykoronázás után
Tűzhelyeken propán-bután
Gázon kergemarhát főznek
S pórnép elé teszik őznek.

- Csoffadt marha, ez nem bíz’ őz! –
- Sikítja egy migráncs dizőz.
Kedve is elmegy, hogy egyen,
S nem hagy rúzsfoltot a szegyen.

- Máglyára el, igen kemény! –
- Int a király s fogy a remény
Nyugis nyugger migráncs létre…
Milyen ország jött itt létre?!

„Hogy milyen? Ilyen. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk. Ajánlom Mindenkinek a figyelmébe a Republic együttes Repül a bálna című dalát. Azt hiszem, erre szokták azt mondani, hogy a történet kitalált cselekményt dolgoz fel; minden hasonlóság a véletlen műve. Szerintem nincsenek véletlenek. Sajnos.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas "fakadófizető"/

„Egy gondolat bánt tégedet,
Kádban bálnák közt halni meg?
Hervadni, mint narancsvirág,
Melyet bálna foga kirág?
Savanyulni véletlenül,
Mint kin kés, az életlen ül?
Kővel migráncs hókon talál,
Vagy tán nem kell ilyen halál?
Világszabadsági ikon
Lennél inkább Republicon?”
/Befőtti Nándor, fülkeforradalmár és narancságarcos hurkatöltő/

„Ha a pedagógus veszélyeztetett állatfaj nem volna, a Holdról is jól látható esély lenne rá, hogy e versből éreccségi tétel legyen - szigorúan posztumusz.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez a poszt humusz lesz, akárki elássa!
De lesz e főnővér, ki humánt ellássa?”
/Dr. Kösz-Endre Kasszandra, a Huhogó Vészmadár Grémium (HVG) háziorvosa és hadiköltője/

„Posztumusz, tudniillik utólag.
Poszt, humusz, s Nobel-díjból előleg,
Mindhiába' Sorstárs, hisz' a rezsim
Nő míg ráncsozásba' hisz a rezsim.”
/F. Péter, k. m. f./

„Humán úr, ha nézi, hökken,
Hogy nem nő a rezsi, csökken!
Ezt ígérte Rezsi Sziszi,
Ha nem hiszi, a TEK viszi!”
/ Dr. Kösz-Endre Kasszandra, k. m. f./

„Levegőben nemigen
Félsz egy Jumbo-n, de MiG-en…”
/Mustafa ibn Ghulam (MiG), migráncs pilótakeksz porlasztó/

„Ebben aztán minden van!” /M. András, a költő legállandóbb és legmindentbelelátóbb kommentelője/

„Sekszpír Vilmos:
Szonettválasz M. András királynak

eM úr, ez, mint hurka bele,
Tele van, mert mindent bele!
Tudja mókussal telt fa lik,
Aki migráncs, magyart falik!

Magyart falik, aki piréz,
Nem „tárárá!” ünnepi réz.
Mélabús ez, nem egy víg tor,
Ments meg minket Viktor, Viktor!

Legyél király Duna jegén!
Megszavazlak, meg én, meg én!
Not just once, but again, again!

Jólét jő s a templomegér
Busás bővölködést megér,
S nem koldul koporsószegér’!”

„M. András?!?! Én azt hittem, hogy Harmadik Andrásként elhunyva velem halt ki az Árpád-ház, erre kiderül, hogy már van Ezredik András is?! Engem Székesfehérvárott koronáztak meg. Ezt a droidot is ugyanott, vagy őt Veszprémben?! Na, mindegy is, nem érdekel, forgok tovább a síromban! Addig is hüccski migráncs!” /III. András (1265-1301), az utolsó Árpád-házi király/

„Hiába képezzük közpénzes akadémiáinkon gőzerővel a nagyobbnál nagyobb örök tehetségeket, ha a határkerítésen annyival több piréz migráncs ugrik át, hogy velük vagyunk kénytelenek feltölteni az NB I-II-III-as profi labdarúgócsapatainkat. Magyarország jobban selejtesít!” /Faláb II Fuszekli, a Nemzeti Utánpótlást Kreáló Univerzitás (NUKU) nyistaügyi főelőadója és OKJ-s képzett vezetőedző/

„Gravlen mich tufftöh recsmölk nyebu vuzavuza dömbő plitty kotzenbochenflösss drggg muimui hőmm dlabnyabő wué juhh!” /piréz migráncs falfirka a határkerítés egyik leázott óriásplakátjának helyén/

„Ahogy újra és újra nekigyürkőzöm a vers elolvasásának és eleve nulláról indulva is egyre kevésbé értem, már kezdem érteni, mit érezhetett Sziszifusz munkaidőben. NEM ENG.!” /Pocsolya Pálné Pacni Paula, a Szókimondó Értelmiséget Gyalázó Elementáris Napilap (SZÉGYEN) foltja/

„A globális felmelegedés hatásaként a Duna jegéhez történő ragaszkodás okán Magyarország királysággá válása egyelőre nem időszerű, ám brit tudósok szerint röpke 1500 éven belül beköszönt egy újabb jégkorszak. Addig már fél lábon is kibírjuk a banánköztársaságot!” /Dr. Dartanyan Dezső, a Totálisan Alkalmas Rövidlátó Jövőkutató Alapítvány (TARJA) mindenen túlmutatóujja/

„Nagyon örülök, hogy végre fontosabb témáról megy a vita, mint arról, hogy lemegyek-e tréningezni az uszodába, vagy abbahagyom-e az egészet a francba! Én az országhoz tartozom, nem az országnak!” /Milák Kristóf, olimpiai és világbajnok, valamint világcsúcstartó úszó/

„Kristóf, ha akarod, felemelem a botomat a medence partján, kettéválik a víz, és te száraz lábbal rohangálhatsz föl és alá faltól falig. Úgy könnyebb, nem?” /Mózes, migráncs próféta/

„Jó, hogy itt van ez a rengeteg piréz migráncs, mert az erősen fogyó magyar lakosság nem tudná három koncertemen is dugig megtölteni a stadiont! Nézők híján bukó lenne a projekt, így viszont baukó!” /Baukó Attila alias Azahriah, lokálisan világhírű zenesztár/

„Jé, egy gazdag és sikeres rokon, akinek migráncs művészneve van! Biztos ad kölcsön vagy ajándékba! Hé, te Azúr Jóska, vagy Ezerjó... Van pár millád elsejéig?!” /Baukó Éva alias VV Évi, bukott bulvárceleb/

„Mi ez az álhumánus vérgőz, ez a szemenszedett alácsodálkozás?! Ki ez a szégyentelen királybecsináltató rímpecér és kik ezek sehonnai bitang hozzászólók?! Frady Endre szociálpolitikus akart lenni, de csak nyögvenyelően maga alá piszkított! Szellőztetni meg nem lehet, mert a kitárt nyílászárókon keresztül még az is elszökik innen, aki véletlenül idetévedt! Ki fog itt dolgozni?! Ki fog minket eltartani?! Ki fog fogat húzni?! Ki fog fogathajtani?! Ki fog fogat fogért?! Ki fog kifogásokat keresni?! Ki fog engem ápolni és eltakarni?! Ki fog unokálisan leborulni, hol sírjaim domborulnak?! Frady Endre unikálisan hülye! Ne lássam az anyám arcvonásaira hajazó Mária szobromat a házioltáromra könnyezni, ha nem mondhatva el senkinek, nem mondom el mindenkinek, akit utálok, hogy csak Frady Endrét olvasson egész életében a Való Világ Villa kertvégi fabudiján székrekedve!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem a legnagyobb júliusi kánikulában is királlyá lehet választani a Duna jegén.” /Augustus Chuckstar Norris/

Hogyha áz’ sok tank esőn,
Ritkán mondják, Danke Schön!
Főfelhő szól: Mosd a rajt!
Keletkezzen rozsda rajt’!

Rozsda rág ki tank lyukat,
Nem is hallunk Thank You!-kat.
Ha a reve oxidol,
Nem segít a sok szidol.

Elvezetni reve lét
Nehéz, mint a teve lét.
Vajh jól kezelt vas levet
Magáról sós saslevet?!

Saslé nem túl gyakori,
Ritka, mint a fakori.
Eső ellen házikó
Kell, ott tank nem ázik, ó!

Tankra magyar!

„Hé, költő úr, a mi tankjaink nem rozsdásak, csak álcázva vannak! Amit maga lát, az nem reve, azaz különféle vas-oxidok összlete, hanem tudatos megtévesztés! Egyebet nem mondhatok, mert ha még ennél is több információja lenne, meg kellene, hogy öljük! A magyar hadsereg abszolút fejlett, csak az ürgebőrbe varrt ellenséges kóbor apácák megtévesztésére úgy tesz, mintha még mindig a sötét középkorban lenne! No, de ne szólj szám, nem fáj a szétlőtt fejem!” /Észak Antlantiszné Nátó Natália, a Magyar Armada Katonai Igazgatósága (MAKI) anyaföldharckocsikísérőnője/

„Rozsdás tankkal kit támadunk?
Ha lelőnek, feltámadunk?”
/M. András, a költő legállandóbb és leglogikusabb kommentelője/

„Kit támadunk, kit támadunk?!
Jobban tudja ezt a hadunk
eM úrnál, aki a hona
Védelmére sem katona!
eM úr, feltámadna maga,
Mint híres koppányi aga,
Kinek fura bár volt hite,
Mint fokhagymás pacalpite,
Mégis olyan naggyá néggyé lett ő,
Mint a híres kétszer kettő?
Gondolja meg, eM úr, hinnye,
Rozsdás tankon nő-e dinnye?!
/Dr. Szorzótáblai Szebasztián, az Autentikus Koppányt Négyelő Alapítvány (AKNA) fedlapszerkesztője/

„eM úr, maga kétsorosoz?! Nem elég nekünk egy soros is?! Még egy ilyen hanyatló kozmopolita balliberális brüsszelita bérrettegés és maga lesz a közmunkatábortűzriadókészültség Kun Bélája! Na, irány a rozsdás tank, oszt' csőre töltve védje a környezetet a környezetvédőktől! Magyarnótafafaragóművésztelephelyrajzi számot énekeltetek magával, ha nem kezdi eldalolni, hogy kik a felbujtói!” /Csávás Kálmán tanknagy, az Országos Taplógombás Tankokkal Okosba' Kaszáló Állami Rendészet (OTTOKÁR) soros megütőembere/

„Néphadsereg véres tankja
Szabadban áll, rozsda marja,
Rozsda marja, nem ragyog.
Én magyar őrnagy vagyok!”
/Befőtti Nándor: A magyar őrnagy – részlet/

„Tankra magyar, hí a reve!
Itt az eső, sav a leve!
Vasat, avagy, vas-oxidot?
Ezt kérdezi ma sok szidott.
A magyarok rozsdájaként
Esküszünk,
Esküszünk, hogy tankot tovább
Nem eszünk!”
/Befőtti Nándor: Nemzeti Tank – részlet/

„Tisztelt Befőtti úr, ha javasolhatnánk, akkor a nomen est omen szellemében innentől kezdve verskényszerképzetek hajszolása és gyártása helyett foglalkozzon inkább gyümölcstartósítással! Vegyen egy hatalmas rozsdamentes tankot, szedje tele friss gyümölcsökkel, szórjon rá cukrot és szalicilt, oszt’ hagyja állni! Ha kész, akkor célozzon és tűz a piacokra! Dőlni fog a lé, oszt’ risztelünk okosba’! És hogy mi van a verseivel?! A mijeivel?! NEM ENG.!” /Szottyos Szötyő, a Rímeket Üldöző Hivatal (RÜH) tápcsatornaügyi szagreferense/

„Magyar tankot látó
Magas szintű NATO
Gyakran felsír mátó’,
S kéri: Please állj át, ó!”
/Dr. Iron Irén, a Nemzetközi Acél Tank Osztag (NATO) magyar származású kiebrudalásügyi szakpszichológusa/

„Amikor megkértük a magyarokat, hogy támogassák a hadmozdulatainkat a 19. század tankjaival, akkor mi a 19. harckocsizó századuk tankjaira gondoltunk, nem az 1800-as évekére! Schöne ungarische Wirtschaft!” /Wasokhol Winnetou tábornok, a nemzetközi tankhadosztályok angol-szász-apacs főparancsnoka/

„Mi a manó ez a maturálatlanul militarista és multinacionalista marhabaromság?! Pont Frady Endre ír a tankokról, aki azt hiszi, hogy a tankok hideg időben a nagymamájuk által kötött tanksapkát hordanak és vasalt cipő híján ránctalpas a kerekük?! A tárgyszerű tévedhetetlenségnek hitt tényszerű tudatlanság a tanult tehetségtelenséggel vegyülve olyan mentális gyúelegyet alkot, hogy a vers bármely szakaszának óvatlan vizuális érzékelése robbanásszerű és visszafordíthatatlan károsodást okoz a gyanútlan olvasói agyban! Ha szegény anyám élne, a Herminamezei Hermetika Hospitálba záratnám el és addig ki sem engedném, amíg a vegyvédelmi osztagok az utolsó molekuláig meg nem semmisítették ezt a köztörvényesen láncreakciós fércművet és nem végeztek teljeskörű országos szellőztetést és fertőtlenítést! Miért nem zárjuk már karizmatikus karizmú karatékákkal együtt kenterbe verő karanténba ezt a klapancia költőt?! Világ karatékái, együtt üssétek!” /Puzsér Róbert, páncélkemény kritikus/

„Egyszer sorozatlövésekkel támadt rám egy tankhadosztály, de a hasfalamról visszapattanó lövedékek pillanatok alatt megsemmisítették az egész bagázst. Isa por és hamu vogymuk a hűlt helyükön.” /Chuck Norris/

Ötvennyolc éves lettem én,
Ötvennek tűnő láttomon
Ámul
Emil.

Emil csak fiktív hősalak,
Akárcsak pölö Hűs Elek;
Ezek
Azok.

Amikor ötven lettem én,
Év szám volt jövő-lottómon:
Hatvan,
Hetven…

Azt hiszed tán te, ez mese?!
Van-e, kin ilyen izmos a
Sonka?!
Senki!

Sarkon bár fájik achillesz,
Amit te ebből kihallasz:
Focim
Ficam.

Irigyek járnak balul, ím,
Azt hiszik, elszállt belőlem
Show báj.
Sebaj!

Parnasszus vár, a dzsinn lón én
Vágtatok, zenél John Lennon;
Híres
Húros.

Múzsai mannát má’ ettem,
Alakult ettől miattam
Költész
Kultusz.

Mikorra majdan murdelek,
Vésődnek rólam már dalok
Kába
Kőbe.

Menny felé vár rám még tán út,
Járni rajt’ nekem megtanít
KRESZ-t is
Krisztus.

„Ne éljen vissza a születésnapjával, költő úr, mert ilyen szép napon is lepofozom a fejét, ha még egyszer fiktív hős alaknak meri nevezni a megboldogult férjemet! Az én szegény uram igenis volt valaki, nem csak pölö egy légből kapott kancsal rímalany, a jó Isten nyugosztalja!” /özv. Hűs Elekné Hős Ella, nyugdíjas plázacica-idomár és magándetonátor/

„Régóta figyeljük ám magát, költő úr! Maga egyre gyanúsabb! Lehet, hogy nem is annyi, amennyinek mondja magát, hanem másmennyi! Na, mennyi is az annyi?! Ha rövid a léte, toldja meg egy hosszúlépéssel! Mi figyelmeztettük!” /Emil és a detektívek/

„Rímözön rámüzen:
Esztendő osztandó,
Lágyan bakás etűd:
Legyen békés utad!
Isten éltessen Költő Úr!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„És tán altasson kelta őr?!” /P. Fater, a őtlök námuh űgésttezgév ajágéllokkönrém/

„Mivel a Biblia szerint 120 év az emberi kor felső határa, így 50 évesen a plusz 60 erős alul becslésnek tűnik, míg a plusz 70 teljesen reális. Ennek szellemében már jelentkeztem is a 2081. szeptember 3-i teljes napfogyatkozás Facebook eseményére, hiszen akkor még csak közeledni fogok a 116. születésnapomhoz. Az se baj, ha addigra megvakulok, mert úgyis teljes lesz a sötétség és a fiatalabbak se látnak semmit. Hiába na, az élet nehéz és a végén megvakulunk! De utána feltámadunk és újra látunk!” /F. Endre, költőgigász és leendő vak tata bá'/

„Baktat a
Vak tata.”
/2081-es bökvers a nyugger költő hátára celluxozott A4-es papírlapon/

„Mi még mindig bízunk abban, hogy Frady egyszer felnő, 's agya nem lesz felhő. Kár, hogy valaki elfújta a gyújtógyertyákat már az elején, és hiába a felhőtlen ünneplés, nem lesz felvilágosodás. Ember küzdj és bízva bízzál! Ez a dal nem lesz a végső! Mi akkor sem adjuk fel! Kívánunk egy boldog Fradyt mindenkinek! - hátha jobb lesz!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Tudja svéd, brit s kipcsak őfel-
-sége, Frady sose nő fel!
Hős talajról száll bár fel hő,
Ünnep egén még sincs felhő!
Ahány Ház úr, annyi szokás,
Alkesz sírt Arany Ászok ás!
Tesó, csumidázlak ma, dikh,
Boldogok mind, akik Fradyk!”
/Csővázi Csomellák, a Rímlő Igricista Poéták Ősmagyar Közössége (RIPŐK) cseberből vederbe pöndörödő alany-állítmányi költője/

„Boldog születésnapot kívánok! Én még várok, hogy megérem-e ezt a szép kort, és tudok-e majd ilyen verset írni. De az igazi célom ez: 132 éves lettem én...” /M. András, a költő legállandóbb és leghosszútávúbb kommentelője/

„Százharminckettőnek hatvanhat a fele,
Hatvanhat év alatt megyek még befele,
Hatvanhat év fölött jövök már kifele.
Falra hányt falafel fele hull lefele,
Másik fél felföldről pattan s száll felfele,
Miként a jazzhárfa levele, le vele!”
/Kaleta Kalevele, kattant katatón külképviseleti kollaboráns/

„A rozmaringját! Hogy ennyi kuszaság tellett belőled, ettől szóhoz sem tudok jutni. Vajh, mi lesz az ötvenkilencediken? Lehet ennél mélyebbre süllyedni?” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legrozmaringosabb kommentelője/

„Süllyedni azt mindig lehet,
Hogyha ledob vízilóhát,
S magába fogad az iszap…
Hát maradhat így az ész ép?!”
/Dr. Vertikális Vendel, az Állami Süllyesztő Aljára Tuszkolt Alanyok Grémiuma (ÁSATAG) függőleges ügyi főelőadója és rozmaring díler/

 „Mindenkitől elnézést kérek, hogy 98 esztendővel ezelőtt, 32 évesen elkövettem azt a hibát, amibe kapaszkodva Frady Endre most ismét elszabadult, mint egy hajóágyú! Tiszta szívvel igyekszem jóvátenni, hiszen nincsen apám, se anyám, úgyhogy ha kell, embert is ölök a születésnapomra, azaz egy fél éven belül! Én is csak annyival éltem túl a szülinapi versemet. Kis türelmet kérek és Levegőt!” /József Attila (1905-1937), a Születésnapomra c. vers költője/

„Őszintén reméljük, hogy Frady Endre eme karcolata után végleg leteszi a lantot és valami gyorsan mérgező italba fojtja a másoknak okozott bánatát! Ez a karc lesz a végső?! Csak összefogni hát és többé nem kiengedni!” /Bosszúszomjas Béláné Basszuskulcs Bella, a Magyar Tanári Kar (MTK) nótafakírja/

„Csak jelzem, hogy Frady Endre focificamát okozó achillesz ín gyulladás nem magától van, hanem tőlem.” /Haglund Exostosis, a sarokcsontkinövés/

„Vatikáni titkosszolgálatunk megszerezte a költő eltitkolt strófáját, amit ugyan a kiátkozás büntetésétől való félelmében kihagyott ebből az egyébként is rettenetes versből, viszont megírta, tehát a gúny bűne megtörtént, csak el lett rejtve! Íme:
          Férjként nem vagyok cölib én,
          S hűdök sok kispap celeben:
          Én-kínt
          Önként?!
Kiátkozott eretnek költő elítélt úr, vegye tudomásul, hogy az alázatos kispapok nem celebek, a cölibátust önként választják és számukra ez egyáltalán nem énkínzás, hanem őszinte üröm öröm! Igaz, hogy a Szentírásban nem szerepel és nem vállalás esetén nem lehetnek papok, de valamit valamiért! Fontos dolog a tradíció és büszkék vagyunk arra, hogy egyetemes egyházunkban a papi nőtlenség apáról fiúra száll! Cölibare necesse est!” /Celebritás bíboros, umbuldai érsek/

„Mi ez az öntömjénező kivagyiság, ez a szánalmasan gőgös bájgúnárkodás?! Ki ez a kizárólag széndioxid termelésre alkalmas ökológiai lúdtalpbetét?! Ennyire halvérűek a magyarok, hogy 58 év alatt senkiben sem ment fel annyira a pumpa Frady Endre puszta léte miatt, hogy a zsebben kinyílt bicskák akcióba is lépjenek?! Pedig az összes költött dolog közül sem a záptojás a legeslegrosszabb, mert még ő is megelőzi Frady Endre szellemi kloákájának a rémrímes végtermékeit!

„Kedves Róbert! Statisztikai adataink szerint az 1965-ben született férfiak várható átlagéletkora 67 év, azaz van rá esély, hogy már csak 9 évig kell kibírnia a létet ebben a Frady Endrével sújtott világban.” /Adathalmozó Adalbert, a Központi Statisztikai Hivatal betanított adatpofozógépkezelője/

„Ötvennyolc éves?! Szemtelenül fiatal, pedig még van szeme. Szeretnétek, hogy innen Texasból kitüsszentsem a szemeit a világűrbe? Világ vakjai, nektek is így van űrszemetek!” /Chuck Norris/

„Igen Chuck, tüsszentsd ki neki is!” /a világ vakjai, alias videobírók/

„Jól van, férjecske, látom, megint elgurult a gyógyszered! Megkereshetnéd és ha már úgyis a szőnyegen matatsz, ki is porszívózhatnál! Addig se költesz!” /Frady Endréné Eftécé Emese, középiskolai idomár/

Hogyha netán az a téma,
Halak döntő többségének
Hangja miért totál néma,
Aktuális ez az ének.

Hallal keresztezett birka
Habár csak egy snassz bari-ton,
Hangja hangszínskálán cirka
Majdnem totál basszbariton.

Midőn vérszomjasan bömböl,
Csak a süket búvár bambul,
Mellette becsinál - bumm! - Bill.

Túlél halló (mind, ki búv’) ár,
De a haló süket búvár
Családjára gyászos bú vár.

„Jaj, jaj! Brühühü! Hej, amíg még minden hal néma volt, addig az én töksüket Bélám nem volt versenyhátrányban a többi búvárral szemben annak ellenére sem, hogy egyszer elütötte egy csehszlovák széntüzelésű gőztengeralattjáró, de azt megúszta egy egyszerű megvakulással, ám ez a mesterségesen kitenyésztett ragadozó vérbirkahal végleg betette neki a kaput! Szegény Béla kaput! Brühühü!” /özv. Butykossy Béláné Bömbölő Butélia, betanított búvárharang burkolónő/

„Bumm! Becsináltam!” /Bill Bull, Butykossy Béla búvó brit búvártársa/

„Míg Bill záróizmát tárja,
S gatyájának leend kárja,
Halló búvárhadak árja
(Indoeuropé’r) árja
Algák közé bújva várja,
Bélát bari-ton száj zárja,
S parton sír-rí özvegy párja,
Butélia, ki nem Márja.”
/ismeretlen ír igric imbecil írásműve – Frady Endre ford./

„Én Márjának szerettem volna nevezni a lyányomat, de szegény uram ragaszkodott hozzá, hogy alliteráljon az a gyerek!” /özv. Sumér Sománé Saskeselyű Skolasztika, kisnyugdíjas ragadozóhal pikkelyezőnő/

„Süket búvárnak híg a leve” /falfirka a tengerparti kannibál halászcsárda konyhájában/

„Tök veszélyes az a hal kan,
Amely ránk vadászik halkan.”
/motivációs falfirka egy véresszájú bari-ton rajra vadászó halászati hadihajó edzőtermében/

„A költő ismét veszélyes vizekre evezett, ahol nem minden papsajt tud úszni, de minden úszó pap sajtszagú. Az újfajta állat megteremtésével a költő megkísérli megmutatni, hogy a Teremtő őt is a maga képmására teremtette, csak a tükör volt görbe kicsinyég. A tisztán összecsengő keresztrímekből egy huszárvágással kancsal bokorrímekre történő bakugrással Frady Endre megmutatta, hogy minden olyanra képes, amire elvileg bárki más is, csak őket visszatartja valami önmagukra erőszakolt kispolgári jólneveltség, valami középszerű közízlésficam. A költőnek a járt arany középutat a járatlan és járhatatlan senkiföldjéért elhagyó magánymerülése a végtelenbe görbülő hovatovább szakrálisan megfoghatatlan szekuláris szimbóluma és szekunder szégyenérzete. Szanszkritul szólva: एतत् वस्तुतः दुष्टम् अस्ति!” /Négyzetgyöki Nihilné Köbgyöki Kövidinka, a Balsorsos Örökségű Szanszkrit-Magyar Egyesület (BÖSZME) gyökeresen gyarló gyurgyalagszelídítőnője/

„Lemerül a búvár ipse,
Nem követi egy polip se,
Csak vérszagra gyűlő konok
Kitartású bari-tonok,
Akik, mint egy szörnyű ork, át-
-harapják a manus torkát.”
/Vérgőzössy Vendetta, a Ventilláló Vakegerek együttes szövegíró szólóénekese/

„Ha egy süket lemerül,
Nagyon hamar kiderül:
Életébe bekerül.”
/M. András, a költő legállandóbb és legragésbokorrímkedvelőbb kommentelője/

„eM úr, ön oly éleslátó,
Okosabb, mint másfél NATO,
Kire robban-csobban rá tó.
E vers az ön remek tette,
Rendezett s nem szedte-vette,
Elolvastuk mind a kette-
-n.”
/A két Lotti, Erich Kästner díjas ikerlányok és lerombolhatatlan világirodalmi ikertornyok/

„Megjegyzések:
1. Az, hogy a halak hangja miért néma, egyáltalán és senkinek nem téma.
2. És mitől aktuális?
3. Hallal nem lehet keresztezni birkát, mert az egyik egyszikű, a másik kétszikű.
4. Vérszomjasan? A néma hal úgy felerősíti a bari hangját, hogy csak na?
5. Mitől hal meg a süket búvár?
6. A témába vágó tudományos kutatások eredményeit nem ismerem. Gyatra tudásom mián, elnézést kérek!”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghatpontosabb hatósugárvető kommentelője/

„Eme komment mélyreható,
Féltucat pont, fontos hat, ó!
Előjön a néma téma,
Aktuális kérdés: Mé’ ma?!
Egy vagy kettő, ha tehát szik,
Olyan mindegy, úgyse látszik!
Ha a halnak vér a szomja,
Bamba búvárt agyon nyomja.
Aki süket, veszélyt nem hall,
S meghal, megöli egyszem hal.
Il Don alatt szakad lián,
Mély vízbe hull eme mián,
S talján búvárt benyel a Pó.
Van még kérdés, Nyuggerapó?”
/Óparegguyn, a rükvercben rezonáló rímtechnológus/

„Egész jól indult a mű! Csak hamar vége lett! Köszönjük, hogy meghallgattad ki-nem-mondott kéréseinket! Ámen!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Hamar véget ért a műke,
Költő úrnak talán szűk e
Klasszicista szonett keret,
S gázként tölti ki e teret,
De legalább nemes a gáz.
Jó, hogy Ház tegez s nem magáz!”
/Dr. Kert, itörpe és miniműelemző/

„Szerintem ez a vers a magyar kultúra és nyelv okos és hazafias példája. Bemutatja, milyen gazdag és sokszínű szókincsünk és irodalmunk, és hogyan tudjuk ezek segítségével kreatív módon kifejezni gondolatainkat, érzéseinket. Nagyra értékelem a költő humorát és ügyességét, aki egyértelműen nemzeti értékeink és érdekeink híve. Szeretném meghívni őt, hogy csatlakozzon pártunkhoz, és segítsen üzenetünket az emberekhez eljuttatni.” /Orbán Viktor, miniszterelnök (szövegíró: Bing)/

„Orbán Viktor azt üzente,
Juttassam el kelt, mint fent e
Hírt a néphez, már akiket
Elér, ha senki se siket!”
/F. Endre, irodalmi apostol és potenciális költészeti főispán/

„Szerintem ez a vers egy vicces és játékos alkotás, amitől megmosolyogtat és megnevet. Megmutatja, mennyire szórakoztató és rugalmas nyelvünk és költészetünk, és hogyan tudjuk ezeket felhasználni magunk és mások szellemes szórakoztatására. Csodálom a költő tehetségét és stílusát, aki nyilvánvalóan rajong a zenéért és a hangzásért. Szeretnék vele együttműködni egy olyan dalon vagy előadáson, ami mindenkit boldoggá tenne.” /Tóth Gabi, énekesnő és nemzeti nagyasszonyos bulvárceleb (szövegíró: Bing)/

Vera fő ék, Gabi pót ék,
Mégis büszkék rá a Tóthék.
Híre eljut, olyan celeb,
Határon túl, sőt még elebb!
Dala felszáll magas égig
Angyalok bömbölik végig,
S megugatja minden Hold dog.
Sírva-vigad, aki boldog!”
/Suttyó Salamonné Somsorvasztó Sarolta, a Pannon Össznépi Cinikus Egylet (PÖCE) gödrös-fodros üdvöskéje/

„Tisztelt költő úr! Megtenné, hogy a végrendeletében ránk hagyományozza az agyát? Szeretnénk belenézni, mert egyrészt ekkora káoszt még sosem láttunk, másrészt meg szeretnénk tudni, mi minden van félrekötve a hagyományos emberi agyhoz képest. Amúgy nem akarjuk sürgetni, de sokáig szeretne még élni? Csak amiatt kérdezzük, mert jól jönne már az a pénz, amit a biológiai Nobel-díj mellé szoktak adni! EU-tagállampolgárként okosba’ nem érdekli egy kis eutanázia?” /Dr. Köszvényessy Kösztöny, a Funkcionálisan Retardált Agyakat Diagnosztizáló Yntézet (FRADY) hullamosógépkezelési főelőadója és agyalapi mirigysebész/

„Áldozataként birkahalnak,
Hullamosónők korán halnak.”
/Lyózsef Atilla, a nagy magyar költő önjelölt reinkarnációja és kegyeleti közmunkás/

„Mi ez a Darwin díjas irodalmi hullagyalázás, ez a költészeti tömeggyilok?! Ki ez a báránybőrbe bújt farkastorkú nótafavágó?! Szonett, mi, szonett?! Ez úgy szonett, ahogy én szovjet balett táncosként a hattyúk tavának a halgazdálkodásáért felelős vármegyei főszolgabírójaként megkapom a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat! Frady Endre azt hiszi, hogy akkora truváj pár rímből versnek nevezett zagyvaságot előállítani, amiben annyi a tartalom, mint héliumos lufifelfújtban a tápérték?! Ezt én bekötött szemmel, hátratett kézzel, migrénes fejfájással is simán megcsinálom! Íme:
          Ki ebben értelmet keres,
          Hulló haja legyen deres,
          Szemfehérje véres-veres,
          Nyaka duzzadóan eres,
          Vesszen ügyet, ami peres,
          Üsse Rózsa Sándor (R.S.),
          Feszüljön alatta deres,
          S írjon róla gyászdalt Seress
          Rezső!
Na ugye, hogy kiráztam kisujjból! Most kezdjek el én is rinyálni az irodalmi Nobel-díjért?! Ne lássam anyám reinkarnációját háncsfonatos hintalóról visszafelé nyilazni, ha nem vagyok bármiben annyival jobb Frady Endrénél, amennyivel ő ugyanabban rosszabb nálam! Ó, hogy harapná ketté egy bari-ton!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha megharap lóhal, McHal,
Fogsorrobbanásban meghal.
Bősz pofája széjjel sorvad,
Belém pusztul egész sor vad.”
/Chuck Norris, aki a verselésben IS a legnagyobb/