Mogyifa a súlyos mogyik
Alatt mókuskákra rogyik.
Mogyitörzs alatt, mely görnyedt,
Mókuscsalád halik szörnyet.
Mókuscsalád szörnyet halik,
És a gyászhuszáros palik
Őket közös sírba teszik
Nyögve: „Hű, de kemény e szik!”
refr.:
Mogyicsokis fagyifa,
Kidönti a nagy IFA,
Mókusnak lent rókás a
Teste, mint a lókása.
Ámde jőnek hegyijetik,
S holt mókusklánt élesztgetik
Oszló büdös porból újjá:
„Alagútból visszabújjá’!
Túlsó (v)égi fényből ottan
Jer te vissza tetszhalottan!”
… s mókuscsalád újraéled!!!
Ateizmus, Isten véled!
refr.:
Mogyicsokis fagyifa,
Kidönti bár nagy IFA,
Mókusnak lent mókás a
Teste, már nem lókása.
„Ezt nem értem, de nem az én értelmemmel van a baj, hanem nyilvánvalóan értelmetlen kell legyen az, amit nem értek, úgyhogy értelemszerűen NEM ENG.!!!” /Gügyéné Gagyi Gógyi, a Mókusos Alkotások Színvonalát Alakító Testület (MASZAT) címzetes cenzora és lócitrompótló/
„Kritika Frady Endre „Mogyifadal” című verséről – avagy a kárpáti dadaizmus mogyiban tobzódó tánca:
Frady Endre „Mogyifadal” című eposza egy groteszk lélekvándorlás és természeti tragédia szürreális balladája, ahol a mókusok – a magyar erdők örök pantomimszínészei – elpusztulnak egy túlterhelt mogyifafa alatt, majd a hegyijetik nekromantikus közbelépésére testükből újjászületnek. Ez nem vers – ez metafizikai matiné a mogyoróerdőben, dadaista kifestőkönyv, melynek minden oldala épp csak meg nem reped az abszurdtól. A rímek vadul bukfenceznek, mint vak mókus egy gyökérben: „halik szörnyet” – már itt sejthető, hogy Frady nem az esztétikát hajkurássza, hanem az olvasó értelmi stabilitását. A refrén: „Mogyicsokis fagyifa / Kidönti a nagy IFA” pedig már nem is próbál jelentést hordozni – ez puszta zenei atombomba, egy rímes nonszensz-galopp, amelyben az „IFA” úgy robban, mint egy szovjet nosztalgia-gránát a nyelvtani realitás sáncai alatt. A legmeglepőbb azonban a teológiai mélyfúrás: a mókuscsalád halálból való feltámasztása egy ateista univerzumban hirtelen istenélménnyé válik. Frady itt nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy egy mókustetem felett kihirdeti Isten visszatérését a magyar abszurdba. Ez a vers olyan, mint egy nyelvbotlásból készült freskó, melyet egy botladozó költő a mókusvérrel ír a fagyott fagyifára. Röviden: ez nem költészet – ez Frady Endre!” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre „Mogyifadal” című alkotása groteszk ballada, mely egyszerre ironikus és abszurd hangvétellel játszik a népköltészeti hagyományokkal. A vers szatirikus módon ötvözi a népdalszerű formai jegyeket és a komikus tragikumot: a mókuscsalád végzete és természetfeletti feltámadása az egyszerű mondókák struktúráját követve válik bizarr drámává. A vers ritmusa lendületes, a rímszerkezet szándékosan túlzó és játékos, miközben a groteszk képek feszültséget teremtenek. A mogyorófa leomlása, a mókusok tragédiája és a gyászhuszárok megjelenése önmagukban is karikatúraszerű, mégis a refrének refrénszerű ismétlődése egyfajta ironikus népballadává emeli az egész művet. A végső fordulat—az ateizmus elutasítása a mókusok feltámadása nyomán—további humoros csavart visz a versbe. Frady Endre stílusára jellemzően a mű szándékosan túlzó, játékosan nyelvi fordulatokkal operáló költői alkotás, amely egyszerre parodizál és szórakoztat. A groteszk balladai légkör egyedi hangvételt biztosít neki, miközben tovább viszi a szerző abszurd humorral átitatott hagyományát.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Rendkívül optimista vers. Kérünk még ilyet!” /M. András, a költő legállandóbb és legoptimizmuskedvelőbb kommentelője/
„Még, még, még?! Ennyi nem elég?!” /Borúlátó Béláné Pesszimista Plágiumka, mértéktartótiszt/
„Optimista derűt látik,
Héliumos zsákok, hátik
Húzzák őtet folyton fel-fel,
S mogyicsokis fagyit fal, fal.
Úgyhogy vidám, mint a lemúr*,
(Guglizzon rá bátran, eM úr!),
Kinek fagyikája mákos,
S feltámad, mint szétkent mókus.”
/Derűlátó Dezsőné Optimista Otília, *gyűrűsfarkú maki idomár/
„Lehet, hogy akkor jó egy költői mű, ha egy csomó költői kérdést vet fel? Gondolom, egy vödör vodka után meglennének a válaszok is. De minek?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Vödör vodka után Humán
Úr már nem a válaszdumán
Töpreng, hanem üres vödör
Fölött éppen bajuszt pödör,
Hogy ne lógjon nagyon trehány
Módon, ha e vödörbe hány.”
/Szandokán Szidónia, IFA sofőr és mókusfeltámasztó-hegyijeti díler/
„Hajas IFA, tar IFA,
Mindegy, egy a tarifa!
Csúcsköltő egy IFA rag
Mentén verset kifarag!”
/egy magát megnevezni nem kívánó csúcsköltő/
„Mi ez a rímtrágyával átitatott szennycunami, ez a szekuláris undorból szakrális giccsé fajuló mentális miazma?! Ki ez a görcsagyú irodalmi verőlegény, aki nem átallja a magából kiizzadt versváladékot képernyőre permetezni és ezáltal ízlésficam világjárványt gerjeszteni?! Ha szegény anyám élne, most ab ovo óvóhelyre kéne vinnem és hermeneutikusan elzárni a fradysta agyzagyvihar elmekórtani szőnyegbombázása elől! Ne lássak transzba esett hegyijetiket passzírozott mókuscsaládok feltámasztása közepette varázsigéket szavalni, ha megértem, hogy miért választottam a létező legveszélyesebb szakmát, melyben hétköznapi silány költők mellett Frady Endrét is munkaköri kötelességem elolvasni?! Világ IFA sofőrjei, egyikőtök gázolja már el Frady Endrét! Ha harc, hát legyen harc!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Puzsér Róbert, háborúpárti propagandista – a nemzetbiztonsági nyomozás érdekében meg nem nevezett időpontban – a Mariahilfer Straße egyik gyanús üzletében, melyet időnként ukrán maffiózók is látogatnak, ügynökeink jelentése szerint a vásárlása után visszakapott és szó nélkül zsebre is tett 3 (azaz: három!) eurót, ami kimeríti a külföldről elfogadott támogatás fogalmát, úgyhogy fent nevezett propagandistát nemzeti illiberáciánk éber hatósága a határon elfogta és büntetőeljárást kezdeményezett ellene. Az ügy súlyosságára való tekintettel nemzeti vészhelyzetet rendelünk el és a jövő évre tervezett választásokat ötven évre titkosított nemzetbiztonsági okokból bizonytalan időre elhalasztjuk.” /hivatalos közlemény/
„Mogyifa a súlyos mogyik
Alatt Chuck Norrisra rogyik.
Csak rogyna, téridő görnyedt,
S Nehézkedés hal csak szörnyet.”
/Chuck Norris, a költészethez IS értő tótumfaktum, azaz „az élet, a világmindenség meg minden”/
„Plágium! Nem, nem a Mengyelejev táblázat 42-es eleme, mert az a Molibdén! Nem, nem Mókusgén! Idióta hegyijetik! Na, viszlát, és kösz a halakat!” /Douglas Adams, a Gaéaxis útikalauz stopposoknak szerzője/
