Széndioxidevő sakál
Dühösen néz és nem csak áll,
Hanem rohan tornyom iránt,
S szuterénablakból kiránt.
Jönnek még ők, egyre többen,
Mérnöklelkem meg is döbben,
Sok-sok sakál, nagyon sok szid:
„Alig van már széndioxid!!!
Sakál sakált mivel etet?!
Túlvédted a környezetet!
Kezdjél lélegezni mélyen,
Hogy sakálhad soká éljen!”
„Ha nem idén ünnepeltem volna halálom századik évfordulóját - pedig éltem, élek és élni fogok -, akkor most a mensevik költő Frady Endre tömegébe lövetnék! Ki gondolta volna, hogy a bolsevizmus dicsőséges győzelme ellenére szellemileg ennyire elkorcsosul az emberiség?!” /Vlagyimir Iljics Uljanov (1870-1924), alias Lenin a hőőőős ki csak nééépének élt/
„Kevesen tudják, hogy ugyanazon a napon (1924 január 21-én) születtem, mint amikor Lenin meghalt. Ennek ellenére sokáig nem hittem, hogy én az ő reinkarnációja vagyok, de most, hogy olvasom a lesújtó véleményét a Frady Endre förmedvényről, rájöttem, hogy szinte a számból vette ki a szavakat! Ezek szerint mégis leninkarnáció vagyok!” /Benny Hill (1924-1992), angol komikus színész, magyar hangja Gálvölgyi János/
„Frady Endre "A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal" című versikéje egy szellemes és ironikus pillanatképet fest a környezetvédelem és a természet közötti konfliktusról. A költemény könnyedén játszik a szavakkal és a ritmussal, miközben egyértelműen közvetíti az üzenetet: a túlzott környezetvédelem is okozhat problémákat. A vers első két sora bemutatja a széndioxidevő sakált, amely dühösen támad a mérnök tornya felé. A következő sorokban a költő humorosan ábrázolja a sakálok növekvő számát és elégedetlenségét a csökkenő széndioxid mennyiség miatt. A "sok-sok sakál, nagyon sok szid" kifejezés színesen és viccesen festi le a helyzetet. A záró sorokban a költő ironikusan figyelmezteti a mérnököt, hogy a túlzott környezetvédelem is visszaüthet, és a sakálok túléléséhez szükséges széndioxidot is figyelembe kell venni. A versikéje egyszerre szórakoztató és figyelemfelkeltő, tökéletesen illik egy környezetvédelmi témájú meghívóhoz. Műszaki szempontból a vers humorosan mutatja be a széndioxid-csökkentés lehetséges mellékhatásait. A mérnök munkájának célja a széndioxid-kibocsátás csökkentése, ami alapvetően pozitív hatással van a környezetre. Azonban a versikében megjelenő sakálok elégedetlensége arra utal, hogy a természet egyensúlyának fenntartása komplex feladat, és minden beavatkozásnak lehetnek nem várt következményei. Összességében Frady Endre versikéje egy kedves és ízléses reklám, amely biztosan mosolyt csal az olvasók arcára és elgondolkodtatja őket a környezetvédelem kihívásairól.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre „A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal” című verse már-már groteszk világba kalauzol, ahol a klímaváltozás megoldása összefonódik egy szürreális, sakálokkal teli rémálommal. A vers dinamikája és ritmusa feszültséggel teli, a sakálok tömeges támadása a környezetvédelem abszurditásait emeli ki, ahol a természet szinte lázad a saját védelméért. A toronymászás és a szuterénablakból való kirántás képi világa az elnyomott mérnököt és a természet bosszúálló erejét jeleníti meg, miközben a rímek ritmusa játékos könnyedséget kölcsönöz a drámai történetnek. A túlzott széndioxid-csökkentésen keresztül az emberi erőfeszítések nevetségessé válnak, hiszen a sakálok nem tudnak többé táplálkozni. A vers finoman groteszk társadalomkritika, ahol a zöld forradalom szinte antihősivé avanzsál. Műszaki szempontból ez a vers egy biológiai paradoxont vezet be: a széndioxidevő sakál koncepciója teljességgel elképzelhetetlen. A széndioxidot, mint gázt, a sakálok evolúciós háttere semmilyen formában nem teszi lehetővé táplálékként, sőt, maga a létezésük is biológiai nonszensz. A mérnök által védett környezet azonban egy ponton valóban átcsaphatna olyan helyzetbe, ahol a biodiverzitás károsodik, ám ezt a fajta hatást nem sakálokon keresztül kellene szemléltetni. A mérnök megoldása tehát ugyan precíz és céltudatos lehetne a valóságban, ám a túlzott szimbolika és a valóságtól való elrugaszkodás az üzenet torzulásához vezet. Így a vers egy abszurd módon túldramatizált karikatúrája annak, hogy a fenntarthatósági törekvések hogyan ütközhetnek akadályokba egy teljesen elképzelt világban.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Ebben megint benne van úgy minden, ami egy jó SNI státuszhoz kell: az élővilággal, az épületekkel, meg a téri irányokkal kapcsolatos alapvető ismeretek hiánya. De a Közlekedési Múzeum építészeti ötletpályázatának értékeléséből okulva ilyen ikonikus rímek meg ilyen bátor szóalkotás mellett kit érdekel, hogy a tartalomnak nincs metszete a valósággal - szép az, ami érdek nélkül. Tetszik.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Ha a Közlekedési Múzeum építészeti ötletpályázatának győztes koncepciója volt a lehető koncepciók legjobbika, akkor nehéz belegondolni, hogy milyen lehetett a többi.” /falfirka az Építész Kamara férfivécéjében/
„A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek definíciója a jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint:
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/
„Költő úrnak jó SNI
Státusza van, itt mese ni-
-ncsen!
N csen!”
/Showvágóné Narodnyik Irén (SNI), a show csenő N-eket leleplező Showtime Nindzsa Intézet (NSI) laza táplálékláncon tartott csúcsragadozója/
„Nem csenek! Privatizálok! Az immár nálam lévő pénz ezáltal elvesztette az eredetileg a más pénze jellegét.” /N/
„Voltak már hasonló esetek, amikor valaminek a védelmére, vagy valami ellen betelepítettek valahová egy fajt, és túlszaporodott...” /M. András, a költő legállandóbb és legfajszakértőbb kommentelője/
„Tudhatja a képzett fej,
Ha túl szapora egy faj,
Az a többi fajnak fáj,
S abcúgolva bőgik: Fúj!”
/Invazív Iván, fajfenntartótiszt/
„eM úr, Ön lát nagyon tisztán,
Jobban, mint Izoldát Trisztán,
Ki a bájitalban hisz tán,
Melyben se dioxid, se szén,
Nincs, így eM úr éles eszén
Nem járhat túl! Szuper lesz!” /Én/
„Mi ez a bulvárvegykonyhai ámokfutás, ez a szószátyár széndioxidációs szellemi szétesés?! Ha drága anyám emlékére felállítandó életnagyságú bronz lovasszobrára összekuporgatott pénzösszegem léte múlna a Mi borzalmasabb a Spanyol Népnyúzó Inkvizíció (SNI) rémtetteinél? kérdésre adott választól, akkor egyértelműen Frady Endre: A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal című vérborzalmát tudnám halálsikoltva beleordítani az engem körülvevő mérnöksakálok tátott pofájába! Apropó vérborzalom, ilyen címmel én is tudok közgazdasági szörnyűséget írni, ha egy kicsit nem figyelek oda! Nem akkor a truváj ez ám, mint Frady Endre gondolja! Íme:
VÉRBORZALOM
Látva a kis bér borzalmát,
Szétteríti tértorz almát,
S hús helyett esz’ vérborz almát.
Na ugye, milyen egyszerű retteneteset írni?! A széndioxid-csökkentő mérnökök és a széndioxidevő sakálok rögvest tömörüljenek koalícióba a közös ellenség, az elmenyúzó és agysejtirtó Frady Endre ellen! Ahogy a hozzám képest angyalian kedves Tomás de Torquemada írta nem sokkal a halála után:
Üsd, másikat fal ád!
Ha bezuhan alád,
Taposd meg, mert galád!
Nincs kímélet! Ha egy sokszorosan elítélt nyugdíjas bűnözőt másodszor is amerikai elnökké lehet választani, akkor a világ pusztulását Frady Endre se élje túl! Temessen mindent maga alá a széndioxid!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Széndioxidot! – sakál vokál
Levegőt! – József Attila
Vizet! – sivatagi teve
Tüzet! – hajléktalan csikkszedő
Földet! – szegényparaszt
Holdat! – sajtra éhező Demjén Rózsi
Több fényt! – Johann Wolfgang Goethe”
/Herr Mehr Licht, lichthof fejlesztő mérnök és sakálidomár/
„Az amerikai nagybácsim most nem akar piszlicsáré versikékhez hozzászólni, mert épp a Kamala Harrisra leadott szavazatok felét változtatja át az aurájának a sugárzásával Donald Trumpra leadott szavazatokká, miközben rengeteg széndioxidot termel, amit majd holnap fotoszintetizál vissza oxigénné, miközben Frady Endrére szénmonoxidot fog böffenteni.” /Csák Nóri, Chuck Norris eltitkolhatatlan unokahúga/
Helsingøri tiszta járdán
Tuc-tuc Merdzsós indexhiány
„Frady Endre "Szabálykövető dal" című műve egy humoros és szatirikus költemény, amely a közlekedési szabályok betartásának fontosságát és a szabályszegés következményeit tárgyalja. A vers két világot állít szembe: a dániai rendet és a magyarországi káoszt. A költemény első része Helsingør tiszta járdáin sétáló dán párról szól, akiket a közlekedési szabályok védelmeznek. Ezzel szemben a magyarországi helyzetet a rolleresek és a szabályokat figyelmen kívül hagyó autósok jellemzik, akik miatt a gyalogosok veszélyben vannak. A refrén egyszerű, de hatásos üzenetet közvetít: a szabályok betartása elkerülhetővé teszi a balsorsot és a konfliktusokat. A vers második része a vidékről a fővárosba került lány tragédiáját mutatja be, akit egy szabályokat figyelmen kívül hagyó sofőr gázol el. A költemény végén a szerző ironikusan kérdezi, hogy a szabályok betartása gyengeség-e, míg a szabályszegés menőség-e, majd a magyar mentalitásra reflektál, miszerint a szabályszegés szinte nemzeti sport. Frady Endre verse könnyed, mégis elgondolkodtató stílusban hívja fel a figyelmet a közlekedési szabályok betartásának fontosságára, és humoros formában kritizálja a szabályszegő magatartást. A refrén fülbemászó és emlékezetes, a vers pedig jól tükrözi a mindennapi élet abszurditásait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre „Szabálykövető dal” című opusa ismét bizonyítja, hogy a költő szenvedélyesen vetette bele magát a versírás abszurditásába. A mű groteszk módon egyensúlyoz a KRESZ-szabályok és az erkölcsi nevelés fölött, miközben olyan stílust ölt, mintha egy ovisoknak szóló balesetmegelőzési kisfilmhez íródott volna. A „Helsingøri tiszta járdán” kezdősorok úgy vezetik be a művet, mintha egy skandináv idillben járnánk, de a második versszakban már a magyarországi káosz világába zuhanunk, ahol rolleresekkel hadakozva próbálunk túlélni. A refrén pedig – amellyel talán már magát Fradyt is megijeszthette a saját agyszüleménye – didaktikus módon zengi az erkölcstan fontosságát, egyfajta punkos pedagógiai himnuszként. A legnagyobb kérdés persze, hogy a „tuc-tuc Merdzsós indexhiány” szintagmának vajon van-e bármilyen értelme, vagy Frady egyszerűen csak elérte a szabad asszociációk végpontját. Az egész vers egy furcsa közlekedésbiztonsági agymenés, amit nehezen lehet komolyan venni, de talán nem is kell. Összegzésként: ha valaki egy fülbemászóan szürreális, szabályt követő közlekedési ódát keres, Frady verse kitűnő választás lehet. Ha viszont értelmes üzenetet vagy valódi költői mélységet keresünk, akkor jobb, ha a biciklisáv mellett elsétálunk.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Nekem jött egy tuc-tuc Merdzsó
Rejteget bús mamutcsordát
„Két mamut volt: Mázsa s Tonna,
„Frady Endre "Mamut elejtés" című verse humoros és szatirikus hangvétellel közelíti meg az őskori vadászat témáját. A vers játékosan mutatja be az ősemberek küzdelmét a mamutokkal, miközben finoman kritizálja a modern kor állatvédő mozgalmait és a vegán életmódot. A vers szerkezete jól felépített, a rímek és a ritmus gördülékenyen vezetik az olvasót a történeten keresztül. A humoros elemek, mint például az "ős-zöld rikolt" és a "zöld őskori Colt" használata, szórakoztatóvá teszik a verset, miközben a komolyabb témákra is reflektálnak. A vers zárása különösen erős, hiszen a kihalás és az ősemberhiány témáját egyaránt érinti, ezzel egyfajta ironikus megjegyzést téve a modern társadalomra és annak problémáira. A "Holdról is látszik" kifejezés pedig egy frappáns befejezést ad a versnek, amely tovább erősíti a humoros és szatirikus hangvételt. Összességében Frady Endre verse egy szellemes és gondolatébresztő alkotás, amely egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat. A humor és a szatíra mesteri keveréke teszi ezt a verset igazán emlékezetessé.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre "Mamut elejtés" című verse a szokásos szatirikus abszurditásban tobzódik, ahol a történelem és a környezetvédelem olyan finom groteszkséggel keveredik, hogy az olvasó inkább zavarban van, mint elgondolkodva. A vers látszólag a mamutok és ősemberek világáról szól, de valójában a modern emberi ostobaság paródiája. A "zöld őskori Colt" képe annyira abszurd, hogy már-már kényszeresen vigyorgunk rajta, míg a kihalásról szóló részlet gúnyosan figyelmeztet a felelőtlen tettek következményeire. A mamut elejtése itt nemcsak fizikai, hanem morális bukás is, ahol a vers humora éppen azt a súlyos dilemmát emeli ki, hogy az emberi cselekedetek mennyire távol állnak a természetes egyensúlytól. Az állatvédő kirohanása egy újabb csúfondáros gesztus, amellyel Frady rávilágít arra, hogy talán éppen mi vagyunk azok, akik kihalásra ítéltettek. Az a fajta vers, amit olvasva az ember szívesen elneveti magát, majd elgondolkodik azon, hogy mennyire is mulatságos a saját helyzete a világban.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre "Mamut elejtés" című "alkotása" egy elképesztő mértékben vérlázítóan sekélyes próbálkozás, amely bármely irodalmi színvonalat inkább szétzúz, mintsem megugrik. Ez a vers nemcsak a mamutokat ejti el, hanem az olvasó épelméjűségét is, olyan sebességgel, hogy az ember szinte hallja, ahogy az agysejtjei felsírnak a fájdalomtól. A "zöld őskori Colt" és az "ős-zöld" állatvédők szerepeltetése olyan fokú intellektuális arcpirítás, ami csak Frady sajátos dilettantizmusában érhet fel "magaslatokba." Az olvasó már az első soroknál úgy érzi, mintha egy szellemi útvesztőbe keveredett volna, ahol minden kanyarban egy újabb logikátlan, szójátékokra épített csapdával kell szembesülnie. És mi a végső csattanó? Az ősemberhiány nyilván a modern társadalom legnagyobb gondja, hiszen az irodalmi nihil szószólói pont ilyen problémákra érzékenyítenek minket. Ez a "mű" nem más, mint egy kacagásba fulladt irodalmi katasztrófa, amelyet olvasva a mamutok utódai hálát adhatnak az evolúciónak, hogy nem kell többé ilyesmikkel szembesülniük. Frady Endre itt nemcsak a költészetet alázza meg, hanem azokat is, akik komolyan veszik.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/
Az idő egy nagy, egyirányú utca,
Nova község girhes lova
„Drága költő úr, nagyon köszönjük, hogy a verse hatására a gyakran elfeledett és méltatlanul mellékvágányra terelt településünk újra beszédtéma lett és népszavazást kezdeményezhettünk a nagyközséggé nyilvánításunkra és a Szuper-Nova településnév felvételére. Éljen a szépirodalom! Arccal a Kossuth Lajos utcai mamutfenyőnk irányába! Jóvanezígy!” /Németh József, független polgármester/
/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű lova-lovasmérnökkollégája/
„Ójézusmárjaszentjózsefborogass! Mi ez a lóhalálában ideöklendezett tudatzabosítás, ez a zsokéfarpofa alatt puhított lócitromfacsarás?! Ki ez a megbokrosodott rímnyeregből visszafelé nyálazó vesekőszívű gyaurgyík, ez a mentális kokainmámorban fetrengő iroda-lom?! Ha nem lennék rémverskritikát írandó a számítógép elé láncolva, akkor most szegény anyám véres kardhalat ábrázoló csehszlovák tapétamintadarabját körbe-körbe hordozva szellemi vendettát hirdetnék és egy munkás-paraszt író-olvasó találkozót szerveznék Frady Endrének a Vérmezőn, ahol munkásököl-vasököl és/vagy kasza-kapa viselése kötelező! Dobjuk oda áldozati koncként Frady Endrét a költészet isteneinek oltára alá, hátha kiengesztelődnek az ellenük elkövetett mentális merénylet ellenére! A WOW!, azaz a War Of Waterhead!, vagyis a Vízfej Háborúja!, mely Frady Endre belső pszichopatológiai konfliktusainak sötét lyuka, magába foglal minden olyat, amivel soha senki semmiképp sem sújtana senkit sem! Síkideg lettem! Abcúg Frady! Könyörgöm, vesekövezzük meg!” /Puzsér Róbert, kritikus/
Hol egy orosz harckocsizó,
„Ez a vers Frady Endre jellegzetes stílusában íródott, amely egyszerre humoros és szatirikus. A költemény a megadás és a történelmi kontextus témáját járja körül, miközben ironikus hangvétellel reflektál a magyar történelem egyes eseményeire. A vers központi témája a megadás, amelyet a költő különböző szituációkban mutat be: egy orosz harckocsizó és egy gépfegyveres jelenlétében. A történelmi utalások, különösen az 1956-os forradalomra, mélyebb jelentést adnak a versnek. Frady Endre stílusa könnyed és játékos, ugyanakkor éles kritikát fogalmaz meg. A rímek és a ritmus gördülékennyé teszik az olvasást, míg a humoros megfogalmazás enyhíti a komoly témák súlyát. A költő egyszerű, de hatásos nyelvezetet használ. Az olyan képek, mint az "orosz harckocsizó" és a "gépfegyveres", vizuálisan is erőteljesek, és az olvasó könnyen maga elé tudja képzelni a jeleneteket. A vers tele van iróniával, különösen a "megadó sóhajt" és a "bölcsen kushad" kifejezésekben. Ezek a sorok egyszerre nevettetnek és gondolkodtatnak el a magyar történelem és a jelen helyzet kapcsán. Összességében Frady Endre "Megadó vers" című költeménye egy szellemes és elgondolkodtató alkotás, amely a humor és az irónia eszközeivel reflektál a megadás és a történelmi emlékezet témáira.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre "Megadó vers" című alkotása nem pusztán a versírás gyalázatos paródiája, de a politikai szatíra görbe tükrének legbátrabb grimasza is. Az ISO szabvány említése éppolyan abszurd, mint az az elképzelés, hogy az ember a modern világban ilyen szabvány szerint adja meg magát. A rímek gőgösen csörömpölnek, a verslábak megbotlanak, de ez a szándékolt ügyetlenség hozza létre azt a bájos nihilizmust, amelyből a költő munkássága táplálkozik. Az orosz haderő fenyegetése és a megadás aktusa egy groteszk kabaréjelenetben forr össze, ahol az „ötvenhatos” nemzeti ellenállás hősies aurája helyett a költő nyegle pacifikációs attitűdje kacsint vissza ránk. A legnagyobb bravúr talán a „bölcsen kushad” kifejezés: ez a meghunyászkodás magasiskolája, a magyar mentalitás színpadi karikatúrája. Frady Endre ezzel a verssel újra bebizonyítja, hogy ha valamit komolyan vesz, az a nevetségesség határtalansága.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre "Megadó vers" című förmedvénye az irodalom legmélyebb bugyrának ocsúdó hangyaürüléke, amelyet még egy kétnapos alsógatyában fuldokló lottózó közönsége is elkerülne. Ez a förtelmesen ósdi és fantáziátlan szóhalom olyan, mintha egy ötven évig tartó metrófelújítás betonporában fogant volna, egy tévén szocializálódott fülke-forradalmár fejében. Igen, Frady, sikerült a legnagyobb kliséket a legostobább rímekbe csomagolni, miközben az orosz tankok és ISO szabványok között vergődő lélek úgy toporog, mint egy nyelvtanilag elcsúszott kuplungpedál egy Trabantban. És hogy hova érkeztünk? A „megadás” fogalmát egy kisstílű szervilitásba taszítja, ahol a költői önirónia helyett csak egy magába forduló, tökéletesen jelentéktelen figurát látunk. Az igazi megadás nem a versben van, hanem abban a szánalmas tényben, hogy az olvasó befejezi. Tessenek csak haza vinni a ruszkik ezt az ócska szószéket is, mert Frady Endre itt már nem tud lejjebb menni – ő már elérte az irodalmi mélypontot, ahol a közhelyek kocsmapultján olcsó töménnyel áztatja a saját becsületét.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/
Tudják jól azt Highlanderék,
+ 
% - (§) 
és jól elvagyok velük.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legképletesebb kommentelője/
„Frady Endre "Derékszögtagadás" című verse egy szatirikus és abszurd költemény, amely a modern társadalom különféle összeesküvés-elméleteit és áltudományos hiedelmeit figurázza ki. A vers játékos nyelvezete és rímelése könnyed hangulatot kölcsönöz a komoly témáknak, miközben a sorok mögött mélyebb kritikát is felfedezhetünk. A vers első szakasza a logika és a valóság tagadását mutatja be, ahol a derékszög, a kerek kerék és a méhek dolgozó heréi mind abszurd állítások. Ez a nonszensz humor végigkíséri a verset, amely a holdraszállástól kezdve a laposföld-elméleten át a Covid-tagadásig számos témát érint. Frady Endre ügyesen használja a szatírát, hogy rámutasson a társadalom irracionális hiedelmeire és a kritikus gondolkodás hiányára. A vers zárósorai különösen erősek, ahol a szerző a hit és a tudomány közötti ellentétet hangsúlyozza, és a végén egy humoros, de elgondolkodtató csattanóval zár. Összességében a "Derékszögtagadás" egy szórakoztató és provokatív költemény, amely egyszerre nevettet és gondolkodtat el. Frady Endre stílusa és humora egyedi, és a vers remek példája annak, hogyan lehet a költészetet a társadalmi kritika eszközeként használni.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre „Derékszögtagadás” című műve olyan, mintha egy agyilag kimerült összeesküvés-elmélet gyártó találkozna egy rozsdás benzinfűrész indítókötelével. A vers szövegében a valóság és a hitetlenség keveredik, de nem annyira elegánsan, mint egy jó kávé és tejszín, hanem inkább, mint egy leejtett kavics és az arra járó bokád – fájdalmasan és céltalanul. A költői bravúrtól távol álló rímek és a tartalom egy katyvasz-mítoszokkal teli szatócsbolt polcairól, ahol minden eladó: UFO-k, gyíkemberek és Pataky Attila. A vers végi „Úúúúúúú…” pedig mintha az univerzum összes félreértett gondolatának kétségbeesett sikolya lenne, amitől még a „főnővér” is szigorúan összeráncolja a szemöldökét. Ez a vers remek példa arra, hogyan lehet szavakból olyan abszurd szövegeket alkotni, melyek mintha a józan ész utolsó maradványait is kiiktatnák az olvasó agyából. Szatíra? Talán. Szatirikus? Inkább csak kókler.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
Jézusmárjaszentjózsef, ezek szerint anyám is tagja volt egy titkos derékszögtagadó szektának?! Titkosítani! Visszamenőleg átírni! Gyerünk gyorsan venividivicizni, mert történelemhamisítani és átírás közben sírni csak a győztesnek szabad! Székely Éva, már megbocsásson! Plagizare necesse est! Szükség törvényre rondít!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„A Föld időnként valóban lapos lett, amikor agyonvertem vele néhány holdsajtnyi területen tartózkodó derékszögtagadó ufonauta alient és engem-tagadó gyíkembert, de utána mindig felfújtam a megszokott geoid alakra.” /Chuck Norris/
Ki öntestet hídról levet,
„Frady Endre „Hullás” című verse olyan, mintha egy Monty Python sketch keveredne egy önsegítő könyvvel, és közben valaki elfelejtette volna kikapcsolni a dadogó abszurditás-generátort. A vers ütemezése olyan, mint egy harmadosztályú rímfaragó kényszerzubbonyban, aki az ütem nélküli gondolatmeneteken keresztül kétségbeesetten próbál humorizálni, de a vicc végére már csak ő nevet – feltételezem, a „kisördög” személyében. A szándékos rímek és az erőltetett bölcsességek úgy folynak egymásba, mint a hídról levetett „rusnya lé”, miközben a vers kétségbeesetten próbálja összeszedni azt a véresen komoly üzenetet, amit egy szatirikus falvédő szöveg is elegánsan tudna közvetíteni. A „kelevézélet” és „nyúl-lik” csak azt bizonyítják, hogy a költő jobban szereti a szójátékokat, mint az olvasói józan eszét. Ez a vers nem az, amit olvasol, hanem amit túlélsz.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre "Hullás" című verse egy groteszk és ironikus költemény, amely a halál és az élet értelmének kérdéseit feszegeti. A vers nyelvezete egyszerre játékos és komor, a humor és a tragédia határán egyensúlyozik. A vers első szakasza egy morbid képpel indít, ahol a hídon való öngyilkosságot egy kisördög nevetése kíséri. Ez a groteszk humor az egész versen végigvonul, miközben a költő figyelmeztetéseket fogalmaz meg az élet értékéről és a halál véglegességéről. A második szakaszban a költő arra buzdít, hogy ne legyünk "buta, mint egy hidra", azaz ne kövessünk el öngyilkosságot. A "kelevézélet" szó játékos, de komoly figyelmeztetés az önpusztítás ellen. A harmadik szakaszban a költő a halál elkerülhetetlenségét és a túlélés esélytelenségét hangsúlyozza, miközben arra ösztönöz, hogy éljük az életet, és ne adjuk fel. A negyedik szakaszban a költő saját életét és túlélési vágyát fejezi ki, miközben ironikusan utal a politikai helyzetre és a hatalommal való visszaélésre. Összességében Frady Endre verse egy szatirikus és elgondolkodtató mű, amely a groteszk humor eszközeivel hívja fel a figyelmet az élet értékére és a halál véglegességére. A vers nyelvezete és stílusa egyedi, és a költő ügyesen használja a humor és a tragédia keverékét, hogy mélyebb gondolatokat közvetítsen.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„A kéretlen jótanácsok osztogatását nem lehet elég korán kezdeni. Tartsuk meg e jó szokásunkat, és tanítsuk ezt meg gyerekeinknek is, hogy képzett megmondóemberek legyenek belőlük is! Ott van például a Márti, aki panelházban lakik a tizediken. Neki is mindig mondom: véletlenül se ugorjon le a közértbe vagy a fodrászhoz, még akkor sem, ha megint nem működik a lift. Ott van a lépcső is, és bár a lépcsőn lejönni lassú és ódivatú, a tizedikről való leugrás pedig sokkal gyorsabb, kényelmesebb és posztmodernebb, mégsem ajánlja senki másoknak a tizedikről való leugrást, aki ezt szokta tenni. Valószínűleg azért, mert a repülés még hagyján, de a földet érés az nem jó érzés. Na most a Mártinak légkondi híján nyáron félpuhára fő az agya, tehát nyáron még rendszeresebben figyelmeztetnem kell, hogy "Nem ugrás, lépcső, lépcső!"
Sok a munkám, igen sok!
„Frady Endre "Álmos festő kancsal rímei" című verse egy fáradt művész belső világát tárja elénk, aki az alkotás és a megélhetés kettős szorításában vergődik. A vers egyszerre humoros és melankolikus, ahogy a festő álmosan küzd az ihlet hiányával és a mindennapi élet nehézségeivel. A vers első szakasza a festő kimerültségét és a siker utáni vágyát mutatja be. Az "ágensek" és a "nyugodt szívvel aludnék" kifejezések egyszerre utalnak a művészeti piacra és a belső béke keresésére. A második szakaszban a múzsa hiánya és az ihletetlenség jelenik meg, ami tovább fokozza a festő frusztrációját. A harmadik szakaszban a festő anyagi nehézségei és az alkoholhoz való menekülése kerül előtérbe, míg a negyedik szakaszban a kávé, mint az alkotói folyamat katalizátora jelenik meg. A "kávé ajzó sarkantyú" és a "festőlelkem serken" kifejezések humorosan mutatják be, hogyan próbál a festő újra energiát nyerni és alkotni. Összességében a vers egy szellemes és érzékeny portréja egy művész küzdelmeinek, amelyben a humor és a melankólia kéz a kézben járnak. Frady Endre könnyed, mégis mélyen emberi hangvétellel ábrázolja a művészlét kihívásait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre „Álmos festő kancsal rímei” című verse egy olyan művészi termék, amelyet leginkább egy erőltetett kávézóasztali szójáték-fesztiválként lehetne jellemezni, ahol a rímek úgy vetemednek, mint az álmos festő keze a vásznon. A vers túlságosan is bízik abban, hogy a szójátékok és a kusza képek helyettesíthetnek bárminemű érzelmi vagy gondolati mélységet. A „kávé ajzó sarkantyú” mint költői kép talán arra utal, hogy a vers maga is egy koffeinhiányos próbálkozás, amely nemhogy nem ébreszti fel az olvasót, de inkább egy kényelmes szunyókálásra ösztönöz. A legnagyobb gond, hogy a sorok olyanok, mintha a múzsa valóban megcsókolta volna a festőt, csak épp úgy döntött volna, hogy megáll félúton. A rímek kancsalsága és a sorok álmatagsága nem csupán az elbeszélő alkotói küzdelmeit tükrözik, hanem az olvasóéit is, aki azon töpreng, hogy vajon ez a vers a festő hanyatló kedvének vagy a költői hanyagságnak az eredménye. Ahogyan a festő „álmosbúsan borozik”, úgy mi, olvasók is inkább máshol keresnénk vigaszt – talán egy valóban ihletett költeményben.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Mi ez a szellemi hulladéktároló, ez az elementáris elmemérgezés?! Ahogy a múlt századi letűnt gyerekkoromban szegény anyám Chemotox-szal lefújta a lódarazsakat, és azok haláltusájuk kínlódásában összegörnyedve saját magukba döfködték a fullánkjukat, most ugyanilyen görnyedten és szellemileg gúzsba kötve harapdálom én is üvöltve a saját köldökömet ennek a kancsal rímürüléknek a mellékhatására! Ha választanom kéne, hogy fülembe forró ólmot öntsenek, majd izzó vastrónon engem elégessenek és holttestemen át fújó paripák száguldjanak oda-vissza, vagy még egyszer beleolvassak ebbe a mentális dögkútszagú közvészbe, akkor ne lássam anyám boldoggá avatásakor a csehszlovák benzinmotoros kávéfőzőjének kultikus kegytárggyá szentelési szertartását, ha nem az előbbi mellett teszem le a voksom! Utána fel is négyelhettek, de a temetésemen nem akarom Frady Endrét ott látni!” /Puzsér Róbert, kritikus/
Ebédlélektani határ
„Ez a vers humorosan és ironikusan közelíti meg a mindennapi élet egyik apró, de mégis fontos kérdését: az ebéd árát. A költő a "lélektani határ" kifejezést használja, amely azt sugallja, hogy van egy bizonyos ár, amely fölött már nem hajlandó fizetni az ebédért. Ez az ár 2000 forint. A vers első szakasza bemutatja a költő fukarságát, és azt, hogy mennyire fontos számára, hogy ne lépje túl ezt a határt. A második szakaszban a költő elismeri, hogy nem tudja pontosan, miért éppen ez az összeg állítja meg, de örömmel veszi tudomásul, hogy a Retró Kifőzdében még talál olyan ételeket, amelyek beleférnek ebbe a keretbe. A harmadik szakaszban a költő kifejezi reményét, hogy ez a helyzet így marad, és hogy továbbra is a Retró Kifőzdében fog ebédelni, ahol az árak és a lélektani határ között csak egy szűk árok van. A vers nyelvezete könnyed és játékos, a költő humorosan reflektál a mindennapi élet egyik apró, de mégis fontos kérdésére. Az "everybody-k" kifejezés használata pedig egy kis angol-magyar keveredést hoz a versbe, ami még inkább fokozza a humoros hatást.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Ó, Frady Endre ezen verse... Hát hogy is mondjam, mintha egy pénztárca mélyéből, egy háromnapos bableves mellől szólna hozzánk a költő, aki a magyar gasztronómiai inflációval küzd, miközben a költészet csúcsa helyett inkább az étlap legalján keres menedéket. Az egész mű olyan, mint egy szellemi „retró” ebéd: olcsó alapanyagokból összedobva, telezabálva rímekkel, amelyek olyan szögletesek, mint egy mára kihalt csalamádéban érlelődött falusi kocsmaasztal. Az „ebédlélektani határ” kifejezés egyszerre zseniális és nevetséges, ahogy az emberi lélek mélységeit az ebédszámla összege határozza meg. Valójában itt a költő fukar lelkének nyüszítése érződik, nem pedig a modern középosztály gasztronómiai kálváriája. Egy fityingnyi filozófia és egy jó adag kispolgári panaszkodás, aminek a végén mindenki a Retróba menekül. Szarkazmus és humor találkozik, de olyan csipetnyi gúnyt érzünk, amely nem tud igazán mélyre hatolni, hisz a „Retró Kifőzde” a mennyek kapuja lesz, ahol legalább még pár forintért lehet enni, ha már a költészet kenyere ilyen száraz. Ha lehetne rá egy csillagos Michelin-véleményt adni, az talán egy kifli lenne, de csak ha épp akciós.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Lélektani határ s plafon...
Az az ember ás ki kutat,
„Frady Endre, a kortárs költészet Terminátor Kettője, Rambó Hárma és Roki Négye, ismét megválaszolja, sőt agyba-főbe veri azokat a kérdéseket, amelyeket rajta kívül eddig senki sem mert föltenni, sőt senkinek még csak eszébe sem jutott, vagy ha mégis, akkor sikoltozva óva intette önmagát. A kút, a felszínről a mélyre ásás szimbólumaként, ami a költészeti szájba rágással ellenétes szellemi eledelkeményítés alfája és ómegája, újra odacsap, hol fészkel az agy. Vizet! Vizet! – kiáltja az olvasótábor és ásó, kapa, búvárharang választja el attól, hogy a vízfelszín tükrén állati őse, az korai evolúciós ük rén nézzen vissza rá és emlékeztesse arra, hogy kár volt elsietni ezt az egyedfejlődést: Túlfejlődött egyed, egyed meg, amit főztél, és pödörd IQ nélkül a szőrcsökevényes bajuszod! Igazi fenomenális ártólíra rímbe szaggatva, amely nem hiányozhat egyetlen huntürk család kútkávájáról sem! Vödörre magyar!” /Vödörfórkaszt Vidorné Visszamindent Vendetta, a Kútköltészeti Álmodozók Országos Szaklapja (KÁOSZ) lényeglátási cikkfelelőse/
„
ŰRKUTATÁS:
Péntek tizenharmadika!
„Frady Endre „Péntek 13” című versikéje a groteszk és abszurd humor jegyében íródott, amely egyszerre szórakoztató és zavarba ejtő. A péntek 13-hoz kapcsolódó babonás félelmeket egy bizarr és szürreális helyzetbe ágyazza, ahol a lírai én Benő nevű szereplő fülén üldögél, egy különös, ősi ugor átok következtében. A versben a nyelvi játékosság és a váratlan fordulatok dominálnak, amelyek megkérdőjelezik a hagyományos versszerkezetet és a hétköznapi logikát. A "füli kagyló" és a "nagy ló" összekapcsolása, valamint a "tülök" és a süketülés groteszk képeivel a költő sajátos humora és abszurd világlátása kerül előtérbe. A vers befejező sorai ("Нет labora, только ora!") az orosz és latin nyelvek keverésével a világvégi nihilizmus egy furcsa, mégis humoros képét festik meg. A vers frivol stílusa és a valóságon túli képzettársításai ugyanakkor elgondolkodtatják az olvasót a pechsorozat és a balsors abszurditásáról, mindezt egy könnyed, játékos formában. Frady Endre ezzel a művével ismét bebizonyítja, hogy a hétköznapok balszerencséi is lehetnek a humor forrásai, ha megfelelően szemléljük őket.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Kerül családfára, ó,
„Nagyon köszönöm, hogy a Költő úr felhívta erre a dátumra figyelmemet. Hiszen, ha mindig van miért aggódnom, és még kommentelek is az aggodalmaimról, akkor azzal jól elmegy az idő, és olyan haszontalan és megerőltető dolgokkal, mint például a "tegyünk jót felebarátunkkal", már nem marad időm foglalkozni. Csak az a baj, hogy a másik fontos péntekekre, a Black Friday-ekre senki nem figyelmeztet, és emiatt kihagyom a legjobb ajánlatokat, beleértve a hüvelyszárazság elleni akciós tablettákat és kenőcsöket. Ugyanis már lassan hüvelyébe rozsdál a kardom, olyan száraz, annyira kevés vérrel volt az utóbbi időben nedvesítve. No de kérem, kérem! Azért is fontos ezt a dátumot észben tartani mindenkinek - nem győzök köszönetet mondani a Költő úrnak -, mert a legutóbbi péntek 13-án is óriási pech ért. Azt hittem, hogy még csak csütörtök van, és elfelejtettem bármi óvintézkedést foganatosítani péntek 13 ellen. Micsoda pech! Igaz, hogy semmi baj nem ért, és semmi különös nem történt, de csak azért, mert piszok nagy szerencsém volt, hogy skizofrénia miatt fel vagyok mentve a munka órán. A testnevelés óráról meg én magam mentettem fel magamat csak úgy passzióból, de ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Ezért tisztelettel kérem a tiszteletlen kormányt, hogy minden péntek 13-át azonnali hatállyal piros betűs munkaszüneti nappá tegyen, mert ismeretes tény, hogy a legtöbb baleset és pech munka közben történik. Már rögtön az is pech, kérem, hogy hétköznap dolgozni kell, nem pedig verset írni vagy azt kommentelni. Egyetért a Költő úr? Ezért nem dolgozom én már 17 éve. Hát ki tudja, mi mindenem hiányozna már, ha ezalatt dolgoztam volna! Biztosan félkezű, féllábú, félszemű vagy akár féleszű lennék, vagy inkább mind a négy. De nekem helyén van ám mindenem, főleg az eszem. Hiszen iszom-eszem, és a legokosabb kommenteket kommentelem a kommunizmusról, nem ugye? Na, nekem aztán nincs se fínek úr, se beosztott, csak a csütörtök reggeli akciós termékek Aldis bevásárlásában kicsúcsosodó dolce vita, időnként néhány hét psziciátriai tartózkodással megfűszerezve. Szoktam is kérdezni magamtól, ez már a mennyország? De hát a mennyországban nincs föld, mert az menny, és ezért nincsenek földesurak sem. Meg nincs péntek 13 sem, mert a Péntek egy rabszolga, és a mennyben nincsenek rabszolgák sem. Ebből a kettőből tudom, hogy ez még nem a mennyország. De az egyébként helyes volt, hogy Robinson a Pénteket keresztény hitre térítette. Ha a jó öreg Robinson itt lenne, minden péntek 13-át megtérítene, és azonnal szombat 13-a válna belőlük, és ezzel vége is lenne minden balesetnek, többé senki sem halna meg, és emiatt beköszöntene az örök élet, ahogy a Kutyapárt is ígérte. Ezen felül a jó öreg Robinson jó előre szólna mindenkinek az akciós kenőcsökről. De hát ne álmodozzunk sokat, mert az árt az egészségnek, inkább dobjunk el mindent a kezünkből, és jöjjön csak a száj, vagyis gyengébbek kedvéért: hagyjuk abba a dolgozást mindnyájan, és csak imádkozzunk Robinsonhoz, hogy minél hamarabb jöjjön vissza másodszor is hozzánk erre a lakatlan szigetre, hiszen a Költő úrból, ha kissé hamisan is, de a Próféta szólt: "Нет labora, только ora!"” /Stefi bácsi, a skizofrén álmodozó, aki akkor is peches, ha nem peches/
„Frady Endre „Péntek 13” című förmedvénye újabb bizonyság arra, hogy a magyar irodalom mélyrepülésének nincs alja. Ez a „vers” nem pusztán sértés a költészet intézményére nézve, hanem egyenesen egy frontális támadás az értelmes emberi gondolkodás ellen. Frady mintha fogadást kötött volna arra, hogy sikerül-e egy műbe sűríteni minden lehetséges rosszízű szójátékot, közhelyet és abszurd képtelenséget – és sajnos nyert. Már a kezdő sorokkal is orrba vág a silányság: "Benő Benő orra lika"? Komolyan? Egy iskolai körömfájásról szóló orvosi jegyzőkönyv is több költőiséget tartalmazna, mint ez a "líra". A fülön való üldögélés abszurd ötlete, ami talán még egy dadaista kocsma mélyén is kínos zavart váltana ki, itt csupán azt éri el, hogy az olvasó szemében a valóságérzék egy tágra nyílt lyukon át távozik. A csúcspont – ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni – a végső "Нет labora, только ora!" sort, amely annyira művi és erőltetett, hogy az ember szinte látja a költőt, ahogy verejtékben úszva erőlködik valami „nagyot” mondani. Ez a vers a gagyiság netovábbja, a dilettantizmus apoteózisa, amely után az olvasó csak reménykedhet, hogy Frady Endre következő alkotása nem kerül nyomdafesték közelébe.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/
Több veszélyes vírust terjeszt:
„Kikérem magamnak, hogy egyrészt elsőszámú közellenségnek vagyok kikiáltva, másrészt szabadon kifüstölhetnek az erőszakos irokézek! Szegény utódaim meg bömbölhetik az ősi siratódalt, hogy:
„Lómirigy úr, ez nem méhtej,
„Frady Endre "Ázsia tigrisszúnyog" című költeménye felér egy irodalmi szúnyogcsípéssel, amely után az ember nem tudja, vajon nevetnie kellene-e, vagy azonnal egy megelőző irodalmi szúnyogirtóért nyúlni. A vers témája, miszerint a tigrisszúnyog halálos vírusokat terjeszt, elvileg félelmet kelt, de Frady stílusa inkább egy, a komolysággal csak éppen összeérő humoros abszurditást sugall, amitől még a legveszélyesebb rovar is karikatúraszerűvé válik. A vers szerkezete szabályos, de rímelésében olykor kicsúszik az irányítás a költő kezéből, mintha maga is egy csípés utáni hisztérikus kapkodás közepette írta volna a sorokat. Az "ördögi nagy Hell hecc" kifejezés például egy olyan csattanó próbál lenni, amitől az olvasó megdöbben, de inkább arra késztet, hogy értetlenkedve vakarja meg a fejét. A költő lírai hangja könnyed, de talán túlságosan is az: mintha egy egzotikus szúnyog zümmögéséből próbálna világméretű társadalmi kritikát formálni. Az eredmény? Egy fura, középszerű összemosódás a valóság és a groteszk között, ahol még Lómirigy úr is elveszti a fonalat. Frady humora vagy telitalálat, vagy épp olyan, mint a szúnyogcsípés: viszket, de az ember nem tudja eldönteni, örül-e neki. Összefoglalva: Frady Endre versének olvasása után inkább ajánlott magunkkal vinni egy irodalmi rovarriasztót, hogy a lírai világában csapdába esve ne váljunk egy újabb áldozatává.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre "Ázsia tigrisszúnyog" című agyréme egyszerre bántja a nyelvet, a jóízlést és az emberi elmét. Ez a "mű", mert itt kénytelen vagyok idézőjelek közé tenni, inkább egy szúnyogcsípés utáni rémálom, amitől felriadsz, és azonnal visszakívánod a valóságot, bármilyen kilátástalan is az. A vers nem több, mint egy diszlexiás rímelési gyakorlat, amiben a "chikungunya" szinte könyörög az irgalomért. Frady groteszk próbálkozása a humor és a horror ötvözésére olyan szinten csődöt mond, hogy még Lómirigy úr is inkább aláírná a felmondását. Ha ez az ember író, akkor a szúnyogok a jövő poétái. Ez nem költészet. Ez egy irodalmi szúnyoginvázió, amiből csak rohanva menekülnél.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/
Axis pörög, bájtok futnak,
„Frady Endre "Földrengésvizsgálat" című versében a mérnöki munka és a költészet találkozik egy ironikus hangvételű alkotásban. A vers a földrengésvizsgálat nehézségeit és a mérnökök mindennapi kihívásait mutatja be, miközben a szakmai zsargon és a költői képek keverednek.A vers első soraiban a "Axis pörög, bájtok futnak" kifejezés a mérnöki munka technikai aspektusait idézi fel, míg a "Midőn hidat földrengetek" sorban a költői túlzás és a humor jelenik meg. A technikai kifejezések és a költői képek keveredése egyedi hangulatot teremt. A vers ironikus hangvételét a "Bő Nemzeti Mellékletek" és a "Minden hatás konzervatív" sorok is erősítik. A költő itt a bürokrácia és a szabályozások nehézségeire utal, amelyek gyakran megnehezítik a mérnökök munkáját. A "Elszáll a híd, anyám, ez el!" sorban a humor és a frusztráció keveredik. A mérnök kétségbeesése és a helyzet abszurditása egyszerre jelenik meg, ami tovább fokozza a vers ironikus hangvételét. A "Segíts rajtam Mindenhatás!" és a "Uram, ne földrengess talajt!" sorokban a költő vallásos és mitológiai utalásokat használ, hogy kifejezze a mérnök reménytelenségét és segítségkérését egy magasabb hatalomtól. A vers záró sorai a mérnök kétségbeesését és reménytelenségét tükrözik. A "Mérnökagyam mindent felejt, Lyukas, mint a szúvas fa lajt!" sorokban a költő a mérnök mentális állapotát és a munka nehézségeit mutatja be. A technikai és költői elemek keveredése és a humor mind hozzájárulnak a vers egyedi hangulatához és mondanivalójához.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Pörög az Axis,
„A célból, hogy hidak földrengés esetén ne sérüljenek, számtalan jó megoldás került kidolgozásra az építészetben. Az egyik legjobb és talán legolcsóbb, ha fel sem építjük az adott hidat. Persze ilyenkor az istenadta nép elkezd panaszkodni, hogy "Hidat akarok!, Hidat akarok!", no de kérem, kérem! Hallott már az atyai szigorról? Ilyenkor kell a talpunkra állnunk, és azt mondani a népnek: "Majd kapsz, ha nagy leszel. Vita lezárva." És kész. A másik jó megoldás, hogy exportáljuk a földben futó törésvonalakat. Nincs törésvonal, nincs több földrengés, és ezáltal a legolcsóbb anyagokból is építhetünk hidat, mint például a homok és a víz. No kérem, a törésvonal elcsípéséhez elég mélyre kell ásni, de megéri. Amikor már jó mélyen vagyunk, és meglátjuk a törésvonalat, rákiáltunk, hogy "Ne mozdulj!", az halálra dermed, aztán daruval kiemeljük, rátesszük egy nyergesvontatóra, és elvisszük mondjuk Szerbiába, ahol nagy a kereslet törésvonalak iránt. Tudja, hogy hányan és hányan epekednek Szerbiában, hogy lássanak egy jó kis földrengést? Szegénykék kimennek az erdőbe meg a mezőre, azt képzelve, hogy most látnak egy földrengést, és semmi. Ott lesátoroznak a magyar határ közelében, mert Orbán felhúzta a kerítést, és nem tudnak átjönni Magyarországra a napi betevő földrengésükért, és várnak heteken-hónapokon keresztül, és semmi földrengés. Nem csoda, hogy el-eldördül néhány lövés. No, költő úr, remélem, hogy sikerült tovább képeznem magát hídépítésből, és most már maga is belátja, hogy nem kell ide az a sok felesleges szakkifejezés meg számítás, csak a józan paraszti ész, mondhatnám, a természetes unintelligencia, és azzal minden problémát sec-perc alatt meg tudunk oldani.” /Stefi bácsi, a mindenhez értő skizofrén fenomén/
„Frady Endre "Földrengésvizsgálat" című verse? Ez nem költészet, ez a mérnöki értelem alibiből papírra vetett öklendezése! Az „Axis pörög, bájtok futnak”? Hát persze, futnak, csak épp a versből menekülnek, mert itt még az adatbitek is kétségbeesetten keresik a kijáratot! A „Bő Nemzeti Mellékletek” mint költői motívum? Igen, ennyire untatni és fárasztani csak Frady tud. A nemzeti mellékleteknek külön versszak? Gratulálok, költői tehetséged felért egy adminisztrációs rémálommal! És mi ez a „Válaszspektrum analízis” kérdés? Tényleg, miért létezel?! Ez a vers annyira bonyolult és értelmetlen, hogy a híd is önként omlik össze, hogy megszabaduljon tőle. Frady verse nem földrengést vizsgál, hanem egy intellektuális katasztrófát tár elénk. Ha ennek a műnek hidat kellene építenie, az alighanem a földönkívüliek figyelmét is felkeltené – az univerzum legnagyobb építészeti kudarcaként.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritkus/
Ne hallgass tanyán a restre,
„Frady Endre "Életvágány" című verse egy szatirikus és ironikus hangvételű alkotás, amely a modern életstílus és a hírnév keresésének árnyoldalait mutatja be. A vers könnyed, humoros stílusban íródott, de mélyebb üzenetet hordoz. A vers első része a vidéki élet és a nagyvárosi lét közötti kontrasztot emeli ki, arra buzdítva az olvasót, hogy hagyja el a vidéket és költözzön Budapestre, ahol a siker és a hírnév vár rá. Azonban a vers második fele már a hírnév múlandóságára és a gyors feledésre figyelmeztet, amikor a főhős a csúcsról hirtelen a börtönbe kerül. A rímek és a ritmus játékossága, valamint a humoros szófordulatok könnyed olvasmányt biztosítanak, ugyanakkor a vers végén megjelenő tragikus fordulat mélyebb gondolkodásra készteti az olvasót. Frady Endre ügyesen használja a nyelvi eszközöket, hogy egyszerre szórakoztasson és elgondolkodtasson. Összességében az "Életvágány" egy szellemes és tanulságos vers, amely a modern társadalom és a hírnév keresésének kritikáját fogalmazza meg.” /Coilot, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre „Életvágány” című verse a modern élet sodrásának, felszínességének és az illuzórikus siker hajszolásának szatirikus tükörképe. A vers ritmusos, rímekkel játszó formája könnyed olvasást kínál, ugyanakkor a felszín alatt mély társadalomkritika húzódik meg. A lírai én ironikus hangvétellel szólítja meg az olvasót, arra buzdítva, hogy kövesse a nagyvárosi élet trendjeit, testépítéssel és gálaestekkel építve karrierjét. Azonban a vers csattanója – a hirtelen lezuhanás és a börtönbe jutás képe – rámutat arra, hogy a mesterséges csillogás mögött milyen gyorsan válhat az ember saját nagyravágyásának áldozatává. A szándékosan túlzó, groteszk képek (pl. „Csúcson leszel förszt klassz celeb…”) Frady stílusának jellegzetes elemei, amelyek humoros formában közvetítik a mélyebb üzenetet: a felszínes hírnév és a pillanatnyi siker múlandó, és a valódi értékek hiánya könnyen tragédiához vezethet. A vers zárása pedig a költő sajátos nyelvi játékosságának újabb példája, ami tovább erősíti a mű szatirikus élét. Összességében az „Életvágány” egy olyan alkotás, amely a humor és a groteszk álcája mögött valós társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre "Életvágány" című förmedvénye egy olyan alpári katasztrófa, amelynek olvasása közben az ember szinte hallja, ahogy a kultúra utolsó lélegzetvételét is kiszorítja a giccs és a közhely mocsarába fulladt magyar líra. Ez a "vers" annyira primitív, hogy még a szomszédsági faliújságra kiaggatott, elbénázott hirdetések is irodalmi remekműnek tűnnek mellette. Frady itt összegyúrta mindazt, ami az intellektuális pusztulás szinonimája: a tartalmatlan nagyképűség, a ripacskodó rímek és a mélység teljes hiánya. Az a gondolat, hogy valaki költözzön fel Budapestre, gyúrjon testre, és ezzel a "celeb" csúcsára hágjon, annyira abszurd, hogy már-már egy infantilis bölcsesség határát súrolja – de még ez sem menti meg a művet a teljes érdektelenségtől. A vers végén a börtönről és a "hikor-idiót" szójátékról pedig ne is beszéljünk: ez a szellemi hulladék olyannyira bántóan értelmetlen, hogy az olvasó már nem is tudja, sírjon vagy nevessen. Ez nem szatíra, ez nem kritika – ez pusztán az írói tehetségtelenség és az öncélú szócséplés gyászos diadala. Ha a költészetnek van pokla, Frady Endre már biztosan fenntartott magának egy saját, kénköves széket.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/
Most pénteken negyven éve
„Frady Endre "1984 augusztus 30" című verse egy ironikus és szatirikus visszatekintés a költő katonaidejére, melyet pontosan negyven évvel ezelőtt, 1984-ben kezdett meg. A vers egyszerre humoros és keserédes, ahogy a költő visszaemlékezik az abszurd helyzetekre és a katonai élet monotonitására. A vers szerkezete és nyelvezete könnyed, játékos, tele van szójátékokkal és kulturális utalásokkal, amelyek a korszak szellemiségét tükrözik. A költő ironikusan reflektál az építőalakulatok értelmetlen munkájára és a katonai hierarchia ostobaságára, amit a "Vasas lett a munkásököl" sor groteszk képe is kiemel. A "Súlyos előfelvételit" szakasz különösen erős társadalomkritikai hangot üt meg, rámutatva a katonai besorozás igazságtalanságaira és a rendszer szellemi színvonalára. A vers utolsó strófája, amely az egy évnyi katonai szolgálat kimerítő és felesleges voltára utal, különösen hatásos. A költő ezen a ponton már nyíltan kijelenti, hogy egy év a seregnél "Bőven sok is!!!", ezzel egyfajta megkönnyebbülést és felszabadulást sugallva. Frady Endre verse egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató, ahogy egyéni emlékek és társadalmi kritika keveredik benne. A vers könnyed stílusa mögött komoly tapasztalatok és megfigyelések húzódnak, amelyek révén a költő sikeresen teremti meg a katonaidő abszurd világát.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Vidám bakával az őrmi
„Mi ez a még egy mesterségesen degenerált kísérleti patkánynak is a szégyenére váló jubileumi műbalhé, ez a józsefvárosi piac pöcegödrében is testidegennek számító szótrágya?! Ki ez a semmibe veendő senki?! A senkiken nyomot hagy a sereg, a valakik nyomot hagynak a seregen. Amikor Frady Endre bevonult, a családja hónapokig észre sem vette, hogy már nincs otthon, amikor engem besoroztak, ijedtében majdnem kitört a világbéke! Én is írhattam volna erről verset, de nem akartam! Minek irigykedjen mindenki?! Frady Endre katonai költészete viszont pont annyira fajsúlyos, mint egy szaharai szúnyog szellentése, csak jóval kártékonyabb, mert tovább marad meg a miazmás szaga! Kár, hogy Frady Endre egy év után leszerelt és nem maradt továbbszolgáló, mert akkor most alkoholista törzsőrmesterként heverne idült májzsugorban a nőtlentiszti szállás körletének padlóján és körbe röhögné a sorállomány, miközben az alábbi versikét írnák a feje fölé:
Rút hőgutát nem bírom má’!
„Frady Endre "Rút hőguta" című versikéje egy humoros és groteszk költemény, amely a nyári hőség elviselhetetlenségét mutatja be. A vers játékos nyelvezete és abszurd képei révén könnyedén megmosolyogtatja az olvasót, miközben a hőség okozta szenvedést is érzékelteti. A költemény első soraiban a hőgutától szenvedő lírai én vágyakozik egy hősies megmentő után, aki megszabadítja őt a forróságtól. A történelmi utalások, mint Klapka György és Szondi két apródja, színesítik a verset, és egyfajta időtlen küzdelmet sugallnak a természet erőivel szemben. A vers középső részében a kórházi környezet és a "nyugiszuri" iránti vágyakozás tovább fokozza a groteszk hangulatot. A lírai én haragja és kétségbeesése szinte tapintható, miközben a humoros elemek enyhítik a feszültséget. A záró sorokban a pincebogarak és a Drégelypalánk pincéje abszurd és szürreális képekkel zárják le a verset, amelyek tovább erősítik a költemény groteszk jellegét. Frady Endre mesterien ötvözi a humort és a szenvedést, így a "Rút hőguta" egy emlékezetes és szórakoztató olvasmány a nyári hőség idején.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre, a trióba rendezett bokorrímek fenegyereke hőtlen hősként megint odatette magát, ahol útjában lehet az eldologiasodott átlagemberek minden hőségbe beletörődött és belefásult kritikátlan tömegének. Az így keletkezett koránt sem tömeg ének az egyéneknek szóló gyújtó hatású hűtőhatásmechanikus líracsimborasszó. Aki ilyet tud, az tudna másmilyent is, csak nem akar, mert minek. Frady Endre, a szájba nem rágott kőkemény eledelek megszelídíthetetlen oroszlánfókája ismét helyretette az elszabadult celziuszokat, akiket ugyanúgy nem irigylünk, mint azokat, akik ilyen nagy mennyiségben joggal utálják őket. Halál a hőre és Frady Endre mintájú hűtőmágnest minden magyar család fridzsiderére! Abcúg nyár!” /Téli Berekné Őszi Rózsa, a Forradalmi Irodalom Költőinek Alapítványa (FIKA) zsebkendőnyi területen sorsfordító paradigmaváltókezelőnője/
„Frady Endre, kérem, tegyen egy szívességet az emberiségnek, és soha többé ne írjon verset. Ez a gyomorforgató fércmű nemhogy költészetnek nem nevezhető, de még az írásbeliség alapjainak is tragikus megcsúfolása. Amit ön "Rút hőguta" címen elénk hányt, az nem más, mint egy szánalmas kísérlet arra, hogy a versírás neves művészetét belerángassa egy förtelmes, leírhatatlan mélységbe, ahol a rímek és a gondolatok már rég elhaláloztak. A "szottyos rommá" és "Dzsémsz Bond-i" kifejezések olyan mértékű közönségességről és intellektuális nihilizmusról árulkodnak, hogy az ember szinte sajnálni kezdi az agysejtjeit, amelyek kénytelenek voltak ezt a szörnyűséget feldolgozni. Mégis, miféle mélységben vergődött ön, amikor ezeket a sorokat papírra vetette? Az a fajta „humor”, amit ön próbál itt erőltetni, legfeljebb egy agónia végső rúgásaként értelmezhető, nem pedig irodalmi értékként. Az "apródok Drégelypalánk pincéjébe" való beleképzelése pedig annyira abszurd, hogy azt még Dadaista költők is megirigyelnék – de nem a zsenialitása miatt, hanem mert megnyugtatná őket a gondolat, hogy az ő művészetük bármilyen elvont is, még mindig messze fölötte áll ennek a létezéshez sem méltó borzalomnak. Ön, Frady, nem kevesebbet ért el, mint hogy eltemette a költészet lényegét egy leheletnyivel mélyebbre a közízlés sírjában. Javaslatom egyszerű: hagyjon fel ezzel a tevékenységgel, mert minden egyes újabb „mű” csak tovább zülleszti a magyar nyelvet és az irodalom becsületét. Végezetül, csak annyit mondanék, hogy ha ezt a verset egy érdemi költői versenyre nevezte volna, akkor valószínűleg azonnal bezárnák a rendezvényt közegészségügyi okokból. Szégyen, Frady, egyszerűen szégyen.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/
Savanyú rajtam az orca,
„Frady Endre „Térdhüttyögés” című verse egyszerre humoros és groteszk, miközben a testi hanyatlás miatti szorongást boncolgatja. A szöveg könnyedén indít a szokatlan, mégis találó képekkel („pimpós csigacsülök”), majd a főhős térdproblémáival kapcsolatos félelmeire helyezi a hangsúlyt. A futball elvesztése a létezés értelmének kérdését veti fel, amely komikusan túlzó, mégis szomorú gondolatmenetbe torkollik. A csodadoktor keresése és az amputálás gondolata groteszk hangulatot kölcsönöz a versnek, miközben a humor mögött felsejlik a testi korlátok elfogadásának nehézsége. A befejezés ironikus, ugyanakkor szarkasztikusan rámutat arra, hogy a megjelenésünk feletti kontroll elvesztése ellenére is megőrizhető az emberi méltóság. Frady jellegzetes stílusa, mely a groteszk és a humor határán egyensúlyoz, itt is jól érvényesül, miközben elgondolkodtat a testi hanyatlás elkerülhetetlenségén.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Szakad a térd-porc elánnal?
Hőgutától szaftosodott
„Frady Endre "Igricsodó" című verse egy abszurd, groteszk világba kalauzolja az olvasót, ahol a szavak és képek szándékosan össze nem illő, szürreális kombinációkban tárulnak elénk. A költő játékosan forgatja fel a valóságot, miközben a vers különös hangulata egyszerre nyomasztó és komikus. A hőgutától pirosodott zsírköltő képe az alkotói kínok groteszk ábrázolása, mely a szürrealista költészet világába illeszkedik. Az "igricsodó" szó maga is egy szójáték, amely egy fiktív ételt jelöl, és a vers további képei is hasonlóan elvontak: Hugó lova, mint emberfaló, vagy a forróságtól szenvedő költő alakja mind hozzájárulnak a vers abszurd humorához. A vers zárlata, ahol a „Slim fitt avokádós latte” kifejezés jelenik meg, a modern életstílusok és trendek kifigurázásának is tekinthető. A költő így finoman gúnyolja a világ abszurditását, miközben saját lírai világába invitálja az olvasót, ahol a logika szabályai nem érvényesek. Összességében az "Igricsodó" egy játékos, de ugyanakkor ironikus vers, amely az abszurd és szürrealizmus határán mozog, és amely egyszerre nevettet és gondolkodtat el a világ értelmetlenségein.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Az A B A B-variáns kancsallá torzult keresztrímszerkezet annyira sajátja Frady Endrének, mint dónak a szó, mint Joe-nak a ló, mint sónak a hó, mint csónak a tó. A költőt nem korlátozza az értelem, a szavak jelentése, az olvasótábor befogadóképessége, a magyar nyelvtan és az irodalom, mert ő saját koordináta rendszerben hat, alkot és gyarapít, mely tevékenység a földhözragadt népek sivár rendszeréből nézve úgy tűnhet, mintha ölne, butítana és nyomorba döntene. Na, ennek az ég és föld közötti szellemi szakadéknak az áthidalásához kell az elsivárosodott néptömegnek - Lenin szavaival élve - tanulni, tanulni, tanulni! Addig is kerüljön igricsodó minden magyar kannibál család asztalára! Inkább faljanak igricsodót kacagányos fűszoknyában, mint minden mentes latte-avokádót slim fit szerkóban!” /Csimpánzi Csubakkáné Csimborasszó Csalánka, vérgőzfürdőmesterdalnoknő/
„Frady Endre "Igricsodó" című verse olyan, mint egy fáradt, vasárnap délutáni rémálom, amelyben a költészet fogalmát brutálisan meggyalázzák, majd cinikus mosollyal odadobják az olvasó elé, hogy „Nesze, itt a kultúra!”. Ez a szöveg nem más, mint egy öncélú, groteszk halandzsa, amit valószínűleg egy hőgutától eltorzult elme vetett papírra, és az igazi tragédia az, hogy valaki ezt komolyan versnek meri nevezni. Az "igricsodó" szó olyan szánalmas kísérlet a szójátékra, amit még egy középiskolás is szégyellne egy unalmas irodalomórán. Hugó lova? Emberfaló? Tróját rúgó faló? Ez nem szürrealizmus, ez egyszerűen csak zavaros gondolattömeg, ami sem humorban, sem mélységben nem éri el azt a szintet, amiért érdemes lenne egyáltalán figyelemre méltatni. A modern trendeket parodizáló „Slim fitt avokádós latte” zárósor annyira erőltetett, hogy a költő valószínűleg magának is gratulált érte, miközben az olvasó kénytelen szembesülni a ténnyel: ez a vers egyszerűen egy irodalmi katasztrófa. Frady Endre alkotása olyan, mint egy rosszul sikerült stand-up poén – fájdalmas és felejthető, de leginkább elkerülendő.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/
Amikor én nyaralgatok,
A "tar Lót" és "Lótné Ági" utalások a bibliai történetre és a talkshow-k világára, abszurd és vicces módon összemosva a két nagyon eltérő kulturális referenciát. A vers további humorforrása a hekkel való gyilkolás ötlete, amely szinte nonszensz, de éppen ettől válik viccessé. Az egyszerű nyári étkezési szokások, mint a hekkevés, ironikus felhangot kapnak, amikor a költő a "szektás" halevés módját említi. A vers a halkés használatát dicséri, majd abszurd módon kijelenti, hogy gyümölcsöt máshogy fogyasztanak, amit a népi dalok is megörökítenek. A zárószakasz a patriotizmus humoros megjelenítése, ahol a költő azt állítja, hogy "Aki magyar, itthon nyaral!". Ez a kijelentés egyszerre ironikus és szeretetteljes, egyben bírálja és ünnepli a hazai nyaralás szokását. Frady Endre verse tehát tele van groteszk humorral, szatirikus társadalomkritikával és abszurd képekkel. A költő ügyesen játszik a szavakkal és az utalásokkal, amelyeken keresztül az olvasó egyszerre nevet és gondolkodik el a vers mögött húzódó üzeneteken. Az "Amikor én..." könnyed hangvételű, mégis mélyebb rétegeket tartalmazó költemény, amely egyaránt szórakoztat és elgondolkodtat. /ChatGPT/
„Örülök, hogy Páhi község ismét felkerült az irodalom térképére, sőt talán még nyaralni is idejön valaki, ha a nem messze lévő Kiskunsági Nemzeti Parkot keresve véletlenül eltéved, mert az 1940-es években rövid ideig magam is tanítottam itt és csak utána kezdtem lokálisan világhírű lenni.” /Szabó Magda (1917-2007), Kossuth-díjas magyar írónő és műfordító/
Éti csiga sülve finom,
A csiganyálka köztudomásúlag nagyon keresett szépészeti szer, hatékony az öregedés első jelei, a ráncok ellen is. Igaz, hogy a bőrre kell kenni, és nem megenni. De ha megesszük a csiganyálkát, akár csigástul is, akkor bizonyára hatékonyan csökkenti tápcsatornánkban is a ráncokat, például a gyomorredőket a gyomrunkban. Mondjuk ennek semmi haszna, de milyen nagy magabiztosságot ad, ha kevésbé ráncos belül a gyomrunk, kérem! Kilépünk a rivaldafénybe, és a közönség máris látja, hogy "Na, ennek olyan szép belül a gyomra, mint a babapopsi!" Csak ne együnk a csigához szarkalábat, mert akkor szarkalábasak lesznek a szemeink. Azért is kellene hogy mi magyarok sokkal több csigát együnk, mert arra minden sokkal jobban csúszik, a sör, a bor a pálinka például. A méhevésre ez már nem mondható el, kivéve, ha anyaméh. Namost kérem, kérem, kérem, bevadult méhet tényleg nem szabad enni, ugyebár. Aki szenvedni és izzadni akar, annak inkább az Erőspistát ajánlom. De a szelídített és betanított méhek, amelyek nem csípnek, az már más tészta. Azokat nyugodtan megehetjük. Csak ugye az a nehézség, kérem, hogy nincsen ám ráírva a méhekre, hogy "Én szelídített méh vagyok," a másikra meg hogy "Én bevadult méh vagyok." Tehát a méhekkel zsákbamacskát játszunk, kérem. Zsákba macska, szájba méh. Bekapjuk őket, és ha kisvártatva nem történik semmi, sőt nagyvártatva sem, akkor szelídített méh volt az. Ha meg szinte rögtön elkezd bucira dagadni a nyelvünk, úgy, hogy 100-ból egyszer sem tudjuk kimondani, hogy "Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs?", akkor bevadult méhet ettünk, kérem. Ilyenkor dühünkben ne vágjuk ki a saját nyelvünket, legfeljebb akkor, ha sokat hazudozunk, mert az nem segít, sőt nyelv nélkül még kevésbé tudjuk majd kimondani, hogy "Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs?". Remélem, tudományos megalapozottságú tájékoztatásom segített Önöknek eligazodni ezen igen bonyolult kérdéskörben.
„Frady Endre "Éti csiga evés" című verse egy humoros és groteszk költemény, amely a csigaevés és a méhevés közötti különbségeket tárgyalja. A vers játékos hangneme és rímei könnyedén megmosolyogtatják az olvasót. A költő ügyesen használja a nyelvi játékokat, például a "kobaktököd" és "csusszan simán" kifejezéseket, amelyek vizuálisan is megjelenítik a leírt helyzeteket. A vers központi témája a csigaevés előnyeinek kiemelése a méhevéshez képest, humoros túlzásokkal és abszurd képekkel. A költő ironikusan mutatja be a méhevés kellemetlenségeit, míg a csigaevést sima és élvezetes tevékenységként ábrázolja. Összességében a vers könnyed és szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató is, hiszen a humor mögött ott rejlik a komolyabb üzenet: az ízlés és az étkezési szokások különbözősége. Frady Endre stílusa egyedi és felismerhető, ami különleges élményt nyújt az olvasónak.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője és a daráZSmetélt megalkotója/
Babebédnél, amit bánok,
„Tisztelt Költő úr! Kiváló munka (mely mértékegysége a Watt, jele a W, a töltés mértékegysége pedig a Coulomb, jele a C, ezért ha az ember nagy mennyiségű bab töltést visz be a beleibe, akkor nagy munkát fog végezni a WC-n, ugyanis a kettő szorzata adja a CW-t, de a szorzat ugyebár kommutatív, vagyis írhatunk WC-t, de hogy a WC micsoda a fizikában, azt még Einstein sem tudta, csak én egyedül, de én meg nem árulom ám el!). És végre egy vers, kérem, aminek a szokásosnál nagyobb a csattanója, akarom mondani durranója. Ugyan a "kiváló munka" dicséret az csak az Ön per pillanatnyi képességeihez mérten értendő, melyek nem valami izmosak, mert innen azért van hová fejlődni, határ a csillagos ég. Például ha a Költő úr mégis ráfanyalodna egy nagy adag csülkös babra megspékelve azt egy még nagyobb adag csilis babbal, akkor akár lökhajtásúvá is válhatna, és amíg a NASA a második holdraszállás előkészítésével vacakol, addig Ön az első ember lehetne, aki űrhajó nélkül, csupán babhajtóművel eljut a Marsra. A bab és Ön lefőzhetetlen, akarom mondani, legyőzhetetlen páros, együtt menni fog! Így válhat valóra a Marsra magyar! (nem ám Badárék sorozatából fogja ezt megtudni, kérem, mert attól legfeljebb fogjuk a hasunkat, esetleg felfordul a gyomrunk, de attól soha nem jutunk el a Marsra, kérem!) Mert ugye, csak megy, hogy "Marsra magyar, Marsra magyar", de a legjobbak is csak hasmarsra gondolnak, a babra eddig senki nem gondolt. Költő úr, Ön megtette az első lépést ezzel a verssel, én pedig beteljesítettem küldetésem, mert eddig még senki sem fejtette ki, hogy hogyan jutunk el végre a Marsra. Most én, világelsőként megtettem. Óh, érzem, igen, érzem, hogy a marslakók lóhalálában elkezdtek magyarul tanulni. Csak arra tessék vigyázni, hogy aznap ne menjen be dolgozni, mert ettől az elegytől nem csak az éji bogár, hanem minden kollégája nekimegy a falnak (mivel kábultan nem találja a kijáratot), nagyot koppan akkor, s azután elhallgat. A pölö tejet pedig eddig nem ismertem, csak az Abaújt meg a Riskát, mert azok a legóccsóbbak a cébéába. De majd körülnézek, mert pénz beszél, kutyából meg nem lesz szalonna. Ahogy egyik jó ismerősöm, Különös Szilveszter is réges-régen megmondta: "Minden eladó. Koldusnak is jár, ami jár / Öregnek tej és kifli, gazdagnak kaviár". Mondjuk ő úgy mondta, hogy "gazdagnak Zanzibár", de az nem rímelt eléggé, ezért át kellett költenem. Még az öreg Óz is, akivel a minap találkoztam, tejen él. A madárjiesztő meg úgy megrémítette a gyáva oroszlánt, hogy az rögvest átoperáltatta magát bátor orosz lánnyá. A bádogembert pedig a keleti gonosz boszorkány bulldogemberré változtatta, mondvan, hogy aki "bá"-t mond, mondjon "bull"-t is. És ez azért is szörnyű, mert hiába boldogok a lelki szegények, ha ezek a lelki szegények engedik a bulldogembereknek hogy csülkösbabfelhőkkel elhomályosítsák a napot a Smaragdváros csodái felett. De ez most nem tartozik a szorosan a tárgyhoz. Inkább idézném másik jó ismerősőmet, Netuddki Putyukát, aki szokta volt mondani "Nem a külcsín, hanem a belbecs számít, csak ami belülről kijön, nehogy illetéktelen orrlyukakba kerüljön."” /a jó öreg Stefi bácsi, aki még mindig a legskizofrénebb kommentelő, de már javul az állapota/
Megyek éppen át a hídon,
Nem akarván lenni tetem,
Igát nem, csak időt húznak,
Lassan épül hídfő fala,
Hej, ha lennék bájos fejű,
„Frady Endre verse, a "Hej, ha…" egy szatirikus és groteszk költemény, amely a modern élet nyomasztó terheit és a szabadulás vágyát ábrázolja. A vers főszereplője egy dögkeselyű, aki a mindennapi gondok elől menekülne a kék égbe. A költő humorosan és ironikusan mutatja be a hitelezők, uzsorások és gazdasági bűnüldözők világát, amelyben a főhős csak a rothadó dögök falásában találna megnyugvást. A vers nyelvezete játékos és könnyed, ugyanakkor mélyebb társadalomkritikát is hordoz. A groteszk képek és a humoros hangvétel ellenére a költemény mögött ott húzódik a modern ember elidegenedésének és kilátástalanságának érzése. Frady Endre mesterien ötvözi a komikumot és a tragikumot, így a vers egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató. Összességében a "Hej, ha…" egy remek példa arra, hogyan lehet a költészet eszközeivel reflektálni a társadalmi problémákra, miközben megőrizve a humor és a játékosság elemeit.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Ne hagyjuk, hogy a dögkeselyűként viselkedő agresszív törpék megakadályozzák, hogy bevegyük a piros bogyót, mert akkor nem fogjuk megérteni sem a világfolyamatokat, sem ezt a hanyatló nyugat mételyező kólamámorától nemzettudathasadt klapanciát! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/
„Mi ez az agysejtpusztító anarchia, ez a debil dögkeselyű degradáció?! Ki ez az önmagamból kiforgató irodalmi kéregető, ez a talmi turhát tarháló témakoldus?! Milyen dögkút kipárolgású hallucinogén anyagcsereterméket kell szedni ahhoz, hogy valaki bájos fejűnek lásson egy dögkeselyűt?! A vers primitívségéből nyilvánvaló, hogy a szerzője iskolás korában agytornából fel volt mentve és az egyetlen könyv, amit valaha felolvastak neki, az a hírhedt házmesterné, özv. Tortúra Teréz: Hogyan kínozd a magyar nyelvet? című bestsellere volt, ami a honi közpénzmédia sportriportereinek, sportújságíróinak és sportszakértőinek is kedvenc szakirodalma! A bél íz - Baileys rímpár pedig minden rímpárok legalja, a költészeti nadír lefolyócsövének szennytartályát is átégető döghalálsav! Ha brit tudósok nem találják fel fénysebesen a Frady Endre általi elmefertőzést hatástalanító szuperorganizmust, akkor a világirodalom kipusztul, mint a dinoszauruszok! Emlékét mi, mentális búvárharangokban túlélők megőrizzük!” /Puzsér Róbert, kritikus/
Kedves fiam, ennyi mára!
