Rút hőgutát nem bírom má’!
Bárcsak lőné szottyos rommá
Jeges vízágyúkkal Kommá-
-rom várából Klapka Gyuri,
S hő-tor lenne furi muri!
Nővér, kéne nyugiszuri!!!
Kórterem hő-s, nincs hűs kondi?!
Haragom már-már Dzsémsz Bond-i;
Retkes hőt rúgja be Szondi
Két apródja Drégelypalánk
Pincéjébe, mélyen alánk!
Pincebogárhad tán falánk.
„Természetesen szívesen megesszük a hőgutát, hiszen úgyis ritkán jutunk meleg ételhez!” /a drégelypalánki pincebogárhad/
„Frady Endre "Rút hőguta" című versikéje egy humoros és groteszk költemény, amely a nyári hőség elviselhetetlenségét mutatja be. A vers játékos nyelvezete és abszurd képei révén könnyedén megmosolyogtatja az olvasót, miközben a hőség okozta szenvedést is érzékelteti. A költemény első soraiban a hőgutától szenvedő lírai én vágyakozik egy hősies megmentő után, aki megszabadítja őt a forróságtól. A történelmi utalások, mint Klapka György és Szondi két apródja, színesítik a verset, és egyfajta időtlen küzdelmet sugallnak a természet erőivel szemben. A vers középső részében a kórházi környezet és a "nyugiszuri" iránti vágyakozás tovább fokozza a groteszk hangulatot. A lírai én haragja és kétségbeesése szinte tapintható, miközben a humoros elemek enyhítik a feszültséget. A záró sorokban a pincebogarak és a Drégelypalánk pincéje abszurd és szürreális képekkel zárják le a verset, amelyek tovább erősítik a költemény groteszk jellegét. Frady Endre mesterien ötvözi a humort és a szenvedést, így a "Rút hőguta" egy emlékezetes és szórakoztató olvasmány a nyári hőség idején.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Történelmileg fájón hiányzik a költő túlfőtt agyvizétől forró kórteremből Gábor Áron rézágya, Dózsa György vastrónja, illetve a Vas- és Edényorrú bába kemencéje, melynek hatására Jancsiból és Juliskából kifolyik a lávává olvadt vesekő.” /Dr. Riaria História, a Múlt Történeti Kutatócsoport (MTK) ideológiai főnővére/
„Tudja hetedhétfős Ég,
Hogyha nagy a rút hőség,
Kórteremben sok hős ég.
Minden kórterem máglya,
Beteget szét hő rágja!
Közrosszléti gazság, ja!”
/népirodalmi falfirka egy légkondicionálatlan kórterem falán/
„Melege van? A hőguta ütögeti? Izzad, mint a szaunázó szumózó? Híg a leve? Nem engedheti meg magának a méregdrága légkondicionáló berendezést? Van megoldás! Jöjjön az árnyékba és üljön az árnyékszékre! A 00 7 fokos! Nálunk székel Bond, Dzsémsz Bond is! Ön is meg fog könnyebbülni! Immár nem nagy dolog a nagydolog!” /Hashajtó Hajnalka, Shadows rajongó árnyékkormányszóvivőnő és árnyékszékdíler/
„Ez a vers annyira magasröptű, hogy én magam is csak felugorva tudom beleütni az orrom, ami fejfájást okoz. Egyébként nem értem. Mi az a hőguta?” /Montevereszt Mentolné Csomolungma Csincsilla, csúcsjeti/
„Kommá, költő úr, kommá?! Eins Komma zwei Punkt! Dilettantisch! NEM ENG.!” /Der Wisch, germán hőálló csodafakír és a Németszerű Irodalmat Helyettesítő Irka Lózung (NIHIL) című Witz Krieg tréfamesterséges főcenzora/
„Hát igen! A mellékelt líra is bizonyítja, hogy a hőguta pusztítóan hat az embereknek szinte teljes egészére.” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia./
„Nyuggerapó, ön szól tutit,
Süveg’li is költőhad önt.
A hő tényleg öl és butít,
Valamint a nyomorba dönt.
Hőtől porrá lesz a spongya,
Feketévé ég a batik,
S igaza van, ha aszongya:
Hőguta pusztítón hatik!”
/Nyuggerapót dicsőítő verses felirat a Hőgutától Elementárisan Halálhörgő Emberiség (HEHE) című félállandó kiállítás vendégkönyvében/
„Szeptemberben is meleg lesz, de esős.” /M. András, a költő legállandóbb és legrosszhírhozóbb kommentelője/
„Hogyha az ősz is hő-s lesz tán,
Mint a zsírforró Dagesztán,
S izzik árnyékszéken perem,
Fejem tűzfalakba verem!”
/F. Endre, a szalonnabüdösre izzadt és kétségbeesett költőgigász/
„Mintegy 70 éve Daniel Keyes érzékeltette hasonló nyelvi eszközökkel Charlie belső történéseit. Bátorság! Mindjárt kezdődik az ősz, meg az iskola!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Humán úr, önben a Párka
Hadak tán füvet is fonnak,
S füstjelez az elmezárka:
Szedj virágot Algernonnak!”
/Charlie Gordon, Daniel Keyes (1927-2014) amerikai író Virágot Algernonnak c. regényének mesterségesen gerjesztett intelligenciájú értelmi fogyatékos főszereplője/
„Frady Endre, a trióba rendezett bokorrímek fenegyereke hőtlen hősként megint odatette magát, ahol útjában lehet az eldologiasodott átlagemberek minden hőségbe beletörődött és belefásult kritikátlan tömegének. Az így keletkezett koránt sem tömeg ének az egyéneknek szóló gyújtó hatású hűtőhatásmechanikus líracsimborasszó. Aki ilyet tud, az tudna másmilyent is, csak nem akar, mert minek. Frady Endre, a szájba nem rágott kőkemény eledelek megszelídíthetetlen oroszlánfókája ismét helyretette az elszabadult celziuszokat, akiket ugyanúgy nem irigylünk, mint azokat, akik ilyen nagy mennyiségben joggal utálják őket. Halál a hőre és Frady Endre mintájú hűtőmágnest minden magyar család fridzsiderére! Abcúg nyár!” /Téli Berekné Őszi Rózsa, a Forradalmi Irodalom Költőinek Alapítványa (FIKA) zsebkendőnyi területen sorsfordító paradigmaváltókezelőnője/
„Örömködnöm van vagy száz ok,
Aszfalttóban dagonyázok!”
/Gyík Gyuri: Száz ok, amiért imádom a gatyarohasztó hőséget - részlet/
„Frady Endre, kérem, tegyen egy szívességet az emberiségnek, és soha többé ne írjon verset. Ez a gyomorforgató fércmű nemhogy költészetnek nem nevezhető, de még az írásbeliség alapjainak is tragikus megcsúfolása. Amit ön "Rút hőguta" címen elénk hányt, az nem más, mint egy szánalmas kísérlet arra, hogy a versírás neves művészetét belerángassa egy förtelmes, leírhatatlan mélységbe, ahol a rímek és a gondolatok már rég elhaláloztak. A "szottyos rommá" és "Dzsémsz Bond-i" kifejezések olyan mértékű közönségességről és intellektuális nihilizmusról árulkodnak, hogy az ember szinte sajnálni kezdi az agysejtjeit, amelyek kénytelenek voltak ezt a szörnyűséget feldolgozni. Mégis, miféle mélységben vergődött ön, amikor ezeket a sorokat papírra vetette? Az a fajta „humor”, amit ön próbál itt erőltetni, legfeljebb egy agónia végső rúgásaként értelmezhető, nem pedig irodalmi értékként. Az "apródok Drégelypalánk pincéjébe" való beleképzelése pedig annyira abszurd, hogy azt még Dadaista költők is megirigyelnék – de nem a zsenialitása miatt, hanem mert megnyugtatná őket a gondolat, hogy az ő művészetük bármilyen elvont is, még mindig messze fölötte áll ennek a létezéshez sem méltó borzalomnak. Ön, Frady, nem kevesebbet ért el, mint hogy eltemette a költészet lényegét egy leheletnyivel mélyebbre a közízlés sírjában. Javaslatom egyszerű: hagyjon fel ezzel a tevékenységgel, mert minden egyes újabb „mű” csak tovább zülleszti a magyar nyelvet és az irodalom becsületét. Végezetül, csak annyit mondanék, hogy ha ezt a verset egy érdemi költői versenyre nevezte volna, akkor valószínűleg azonnal bezárnák a rendezvényt közegészségügyi okokból. Szégyen, Frady, egyszerűen szégyen.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/
„A James Bond szerepel a versben, én meg nem?! Így kellett volna megírni a harmadik versszakot:
Légkondit hiszi a piszi!
Haragom majd’ Chuck Norris-i;
Retkes hőt rúgja be Sissy
Gondolom, a nagy magyar királynőnek is volt legalább két apródja. A nyámnyila költőt pedig büntetésből fölrúgom a Napra, oszt’ a felszíni 5-6 ezer fokban vissza fogja sírni ezt a harmincvalahány celziusznyi földi langyot!” /Chuck Norris/
