Éti csiga sülve finom,
Az lenne a tök nagy kínom,
Ha nem rágcsálhatnám szemét.
Inkább csigát együnk, ne méh-t!
Mert a méh az nyelven bököd,
Bentről duzzad kobaktököd,
S míg a csiga csusszan simán,
Méhet inkább köpnéd ki mán!
Finnyás arát torkoll le vő,
Ha e nő nem csigaevő,
Ily jók sült csigák, az étik.
Ne méh-t, ezt faljatok, hé, tik!
„Még jó, hogy épp zajlik a kulináris olimpia, mert így sokkal érzékelhetőbbé válik mekkorát is lendít ez a műremek Endrénk Nobel-díj felé vezető töretlen útján. Például ahhoz fogható méretűt, mint egy kettős szervahiba a döntőben a harmadik meccslabdánál, vagy a természet sürgető szava a nem nyíltvízi 1500 m gyorsúszás rajtjánál, vagy akár egy extra Y kromoszóma a női bokszolók népszerűségi vetélkedésében. Endre bá! Ez igen, ez sportszerűség, ez igazi esélyteremtés!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Humánpeti, gyere, mesélj,
Hol teremik itten esély?!
Endrét Nobel felé vezet
Svéd Királyi Szakszervezet?
Ténylegesen divatszó ma
Meccslabda és kromoszóma?
Aki medencébe vizel,
Öntse csigalassú gríz el!
Remek ez az olimpia,
Uccu, tessék, Zolim, pia!”
/Zümzüm Zoltánné Zimmezum Zinajda, Z-kromoszómás zeneterápiás zűrzavarkeltetőnő/
„A gulyásleves mellett 1-1 rovar belefér, de a csiga nem csúszik könnyen, és még nehezen is emészthető. Nem gyomor-kompatibilis az elképzelés mellett a mű sem.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas mű szem ész/
„Mint egy verskiskerti gyomra,
Úgy néz e műre e szem ész.
Nem veszi be tán a gyomra,
S bele össze-vissza emész-
-ti a gulyásba fúlt csigát?
Rikkantson egy nagyon víg Áááááá-t!”
/Rüh Rezsőné Rovarrágó Rezsicsökkilla, kompakt dili-bili díler/
„Úgy csúszik a csiga, Ház
Úr, ha nincs rajt’ csigaház!
Úgyhogy főzze mázatlan
Edényben, de házatlan!”
/Csóró Csöre, csigahámozó csumidaleguán csapatfőnök/
„Hé, Ház doki, a maga foglalkozása az én fonetikus nevem?! Szórakozik velem?!” /Sam Ace, adventurer/
„Mézért imát mondó pap tárt
Karral áld meg minden kaptárt:
- Legyen mézzel telve a lép!
S közben talpa csigára lép…
- Á, egy finom csigatetem,
Az ebemet megetetem!
Jó a napja eme papnak,
S gyónók kisebb büntit kapnak.”
/Eretnek Elemér, klerikális ellenreakcióerőleves díler/
A csiganyálka köztudomásúlag nagyon keresett szépészeti szer, hatékony az öregedés első jelei, a ráncok ellen is. Igaz, hogy a bőrre kell kenni, és nem megenni. De ha megesszük a csiganyálkát, akár csigástul is, akkor bizonyára hatékonyan csökkenti tápcsatornánkban is a ráncokat, például a gyomorredőket a gyomrunkban. Mondjuk ennek semmi haszna, de milyen nagy magabiztosságot ad, ha kevésbé ráncos belül a gyomrunk, kérem! Kilépünk a rivaldafénybe, és a közönség máris látja, hogy "Na, ennek olyan szép belül a gyomra, mint a babapopsi!" Csak ne együnk a csigához szarkalábat, mert akkor szarkalábasak lesznek a szemeink. Azért is kellene hogy mi magyarok sokkal több csigát együnk, mert arra minden sokkal jobban csúszik, a sör, a bor a pálinka például. A méhevésre ez már nem mondható el, kivéve, ha anyaméh. Namost kérem, kérem, kérem, bevadult méhet tényleg nem szabad enni, ugyebár. Aki szenvedni és izzadni akar, annak inkább az Erőspistát ajánlom. De a szelídített és betanított méhek, amelyek nem csípnek, az már más tészta. Azokat nyugodtan megehetjük. Csak ugye az a nehézség, kérem, hogy nincsen ám ráírva a méhekre, hogy "Én szelídített méh vagyok," a másikra meg hogy "Én bevadult méh vagyok." Tehát a méhekkel zsákbamacskát játszunk, kérem. Zsákba macska, szájba méh. Bekapjuk őket, és ha kisvártatva nem történik semmi, sőt nagyvártatva sem, akkor szelídített méh volt az. Ha meg szinte rögtön elkezd bucira dagadni a nyelvünk, úgy, hogy 100-ból egyszer sem tudjuk kimondani, hogy "Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs?", akkor bevadult méhet ettünk, kérem. Ilyenkor dühünkben ne vágjuk ki a saját nyelvünket, legfeljebb akkor, ha sokat hazudozunk, mert az nem segít, sőt nyelv nélkül még kevésbé tudjuk majd kimondani, hogy "Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs?". Remélem, tudományos megalapozottságú tájékoztatásom segített Önöknek eligazodni ezen igen bonyolult kérdéskörben.
/Stefi bácsi, a hogyishíjják pszichés betegségben szenvedő/
„Piedesztálozzuk e fitt
Aggyal fickándozó Stefit!
Miként Amidala Padmé,
Oly szelíd ő, nem egy vadméh!
Fülelj rá, hogy jobban halld a
Hangja fényét, mely rivalda!
Mozog torkán giga, gége,
S tudjuk, ez a csiga vége!
Fuss el véle!”
/Dúvad Dávid, Góliát-díjas parittyázó poéta és Sztár Wáróteremőr/
„Ha már eszünk, akkor valami embernek valót fogyasszunk. Az éti csiga se sütve, se nyersen nem jó. Aki pedig - ki tuggya mér? - méh-t eszik, az nem normális. (A vőnek sincs kint minden kereke!) Néhány igazán jó étel, melyek megéneklését javallom dalban, ódában, bukolikában, zsoltárban, elégiában, 通 奸-ban, balladában, ეწგჲლთრვ-ben és haikuban:
a. fejtettbab leves
b. Nutella
c. pirított hagyma
d. túrógombóc
e. rakottkrumpli
f. sárgabarack
g. Pálpusztai
Na szóval, ezekről kell költészkedni!”
/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/
„Fejtettbablé Nutellával
Nyuggerapókára rávall.
Túrógombócpírban hagyma
Íze engem el nem hagy ma.
Rakottkrumplis sárgabarack
Nyomán bélbolyh nem lesz tarack.
Pálpusztai Pálpusztákon
Sújtólégként öl sajtmákon-
-y.”
/Ódafalvi Ómájgádné Balladai Bukolika, a méhpempős éti csiga pörkölt feltalálója/
„Frady Endre "Éti csiga evés" című verse egy humoros és groteszk költemény, amely a csigaevés és a méhevés közötti különbségeket tárgyalja. A vers játékos hangneme és rímei könnyedén megmosolyogtatják az olvasót. A költő ügyesen használja a nyelvi játékokat, például a "kobaktököd" és "csusszan simán" kifejezéseket, amelyek vizuálisan is megjelenítik a leírt helyzeteket. A vers központi témája a csigaevés előnyeinek kiemelése a méhevéshez képest, humoros túlzásokkal és abszurd képekkel. A költő ironikusan mutatja be a méhevés kellemetlenségeit, míg a csigaevést sima és élvezetes tevékenységként ábrázolja. Összességében a vers könnyed és szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató is, hiszen a humor mögött ott rejlik a komolyabb üzenet: az ízlés és az étkezési szokások különbözősége. Frady Endre stílusa egyedi és felismerhető, ami különleges élményt nyújt az olvasónak.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Járdán csúszós csiga nyák,
Eltaknyolnak víg anyák,
S mindaz, kinek szeme rí,
Nem víg már, sőt szomorú.
Ráesve a csigára,
Felfröccsen a híg ár a
Babával telt kocsira,
S csigát anya kacsó ró.”
/Kancsal Köncsöl, kínrímes klapanciaköltő/
„Hogy hangozna ez a vers franciául? És mit gondolnak erről a csigák?” /M. András, a költő legállandóbb és legfranciáulhangoznivágyóbb kommentelője/
„Nem gondolok, csak csigulok,
S Frady Endre bamba tulok!”
/egy csiga, aki franciakulcsos csigaháztömbfelügyelő/
„eM úr, fordít már a Gugli
Csiganyelvre s franciára,
Ezt használja Vuk s Maugli,
S free a dumafranci ára!
Monsieur EM, Google est déjà en train de traduire
Langue d'escargot et français,
C'est ce qu'utilisent Vuk et Mowgli,
Et le prix du Dumafranc est gratuit!”
/Csiganyál Csumida, magyar-francia szakos középiskolai portás és OKJ-s képzett franciakrémeskészítő/
„Nagyon felcsigáztál! Mi az? Barna és nagyon lassú? ... - ... Kakaós csiga!
Áldott legyen a méhednek gyümölcse! A méz.”
/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője és a daráZSmetélt megalkotója/
„Kinek tápja daráZSmetélt,
Sajnos nem éri meg e télt,
Mivel megmurdel már nyáron,
S emlék lesz, mint Gábor Áron
Rézágyúja virágszórtan.
Éljen a hun elmekórtan!”
/Ábor Gáronné Virágágyússy Rézmozsárka, betanított daráZSmetélt derekú hastáncosnő és csigalassú méhkaptár takarítónő/
DaráZSmetélt undorító,
Mint egy csigavéres bitó,
Ami alatt méhek szúrnak
Szemet Világtalan úrnak,
Akit körbe Vak úr vezet,
Skalpbőrből vágva ki rezet.”
/Old Shatterhandné Old Spice Girl, sápadtarcú vakegér és VAR-szobafőnök/
„Mi ez má’?! Miazma?! Ma ez mé’?! Ha szegény anyám ilyen csigalassan múló verseket olvasott volna fel gyerekkoromban, akkor az óvodából nem az iskolába kerültem volna, hanem egyenest a döblingi elmegyógyintézet sürgősségi osztályára, ő meg a felnőtt részlegre, a tartósan benntartandók közé! Ha a tehetségtelenség energiát termelne, akkor Frady Endrével ki lehetne fűteni a világűr legtávolabbi zugait is! Az vesse rá az első követ Frady Endrére, akinél malomkő van és holtbiztosan eltalálja! Repüljön a nehéz kő; tudjuk, hogy hol áll meg! Tudjuk, hogy hol áll meg s kit hogyan talál meg!!! Világegyetem Toldi-díjas malomkőhajítói, egyesüljetek! A csiganyállal összekent és medveszagú golyóstollban meghempergetett Frady Endrét pedig vessék a méhkaptárok elé és a kortárs irodalom fényre derül!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Egyszer méztolvaj grizzly medvék megevése közben véletlenül lenyeltem egy méhrajt, de amikor meg akarták döfködni a nyálkahártyámat, szilánkosra tört a fullánkjuk, nekem pedig másnap sárga-fekete csíkos volt a székletem és zümmögve brummogott a vizeletem.” /Chuck Norris/
