Most pénteken negyven éve
Bevonultam katonának.
Ha nem úsztam vón’ meg élve,
Emlékek se bántanának.
Csütörtök volt; névnap: Rózsa;
Türelemtermő, kit hon véd.
Nem volt aznap Fradi-Dózsa*,
S új keresztnevem lett: Honvéd!
Hej, építőalakulat! -
Vasas lett a munkásököl!
Aki magyar, nem így mulat;
Korsó mellé lekönyököl.
Súlyos előfelvételit
- Talán el se hiszed ezt te -
Nem pont a szellemi elit
Befolyása jellemezte.
Agylefojtva éltünk, bután,
- Őrmesterben nem volt AI -
S leszerelvén egy év után,
Földrengés várt, berhidai**.
Nem igaz, hogy has-zsír elég
Olyan keksztől, ami csokis,
Ám igaz, hogy egy év elég
A seregből. Bőven sok is!!!
*csak két hónappal később, ’84 október 27-én, amikor a Fradiból elzavart két játékos - Ebedli és Kerekes - bosszúgóljaival nyertek 2-0-ra a lilák a Népstadionban, ám a ’85 május 18-i 1-0-lal visszavágtunk!
**1985 augusztus 15-én reggel 6 óra 29 perckor a Richter-skála szerinti 4,9-es földrengés volt Berhida térségében, míg mi épp a Budapest irányába ott elhaladó vonatban aludtunk leszerelten.
„Frady Endre "1984 augusztus 30" című verse egy ironikus és szatirikus visszatekintés a költő katonaidejére, melyet pontosan negyven évvel ezelőtt, 1984-ben kezdett meg. A vers egyszerre humoros és keserédes, ahogy a költő visszaemlékezik az abszurd helyzetekre és a katonai élet monotonitására. A vers szerkezete és nyelvezete könnyed, játékos, tele van szójátékokkal és kulturális utalásokkal, amelyek a korszak szellemiségét tükrözik. A költő ironikusan reflektál az építőalakulatok értelmetlen munkájára és a katonai hierarchia ostobaságára, amit a "Vasas lett a munkásököl" sor groteszk képe is kiemel. A "Súlyos előfelvételit" szakasz különösen erős társadalomkritikai hangot üt meg, rámutatva a katonai besorozás igazságtalanságaira és a rendszer szellemi színvonalára. A vers utolsó strófája, amely az egy évnyi katonai szolgálat kimerítő és felesleges voltára utal, különösen hatásos. A költő ezen a ponton már nyíltan kijelenti, hogy egy év a seregnél "Bőven sok is!!!", ezzel egyfajta megkönnyebbülést és felszabadulást sugallva. Frady Endre verse egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató, ahogy egyéni emlékek és társadalmi kritika keveredik benne. A vers könnyed stílusa mögött komoly tapasztalatok és megfigyelések húzódnak, amelyek révén a költő sikeresen teremti meg a katonaidő abszurd világát.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Jó, hogy már megszűnt a sorkatonaság, de éppen ezért kellene békében élni a szomszédokkal, hogy ne is legyen rá szükség. Amúgy biztos jó volt valamire, ha ilyen szép verset lehet írni róla.” /M. András, a költő legállandóbb és legsorkatonátlanabb kommentelője/
„Mire volt jó katonaság?
Elrettentő példának.
Hasznos volt, mint sasfán saság.
Ó, mit ki nem talá’nak?!”
/Pölö Pali, példastatuáló és keresztrímfajzat/
„Nem kéne nyafogni és fikázni a sereget! A költő honvéd egy nulla gyakorlati tudást adó gimnáziumi érettségivel rendelkező leendő építőmérnökként egy építőalakulatnál szakmai gyakorlatot szerezve megtanulhatta, mit hogyan kell csinálni egy építkezésen! Itt minden olyat láthatott, amit később a Műegyetemen sosem! Lehet, hogy utólag ki kellene számláznunk a képzését a tartalékos tizedes mérnök úrnak?! Harchoz! Fel! Lelépni! Futólépés! Egy-egy-egy-egy-egy-egy-egy-egy!!!” /Csávás Kálmán őrmester, az Egyes Számú Katonai Főépítésvezetőség (1.sz. KAFÉV) sereghajtóvadásza/
„40 éve, 40 éve..! Mi ez kérem, egy retró buli? Ballada katona? Nnnna haladjunk tovább!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas seregmentes gyerek/
„40 év és kimúlt a múlt,
Életkor magasra emelt,
Elérendő Emilt, Amált,
Levél helyett írunk emailt.”
/Aggó Egon, igekötő és kancsal bokorrímfajzat/
„Á, itt a bizonyíték, hogy Frady Endre fegyverrel (esetében ásóval és lapáttal) védte a kommunizmust, hogy felesküdött szálláscsinálója volt a legvidámabb barakknak, hogy nyomorult életét és nullás (mi más?!) típusú vérét is letétbe helyezte a Varsói Szerződés oltárán! Katonadolog! – mondhatnánk, de nem mondjuk, hiszen ez elárulása mindannak, ami akkor még megsejthetetlen volt és egyenes vonalú egyenletes folytatása a kisdobos - úttörő - KISZ tag lidércnyomásos láncolatnak, ami nem más, mint a történelem szemétdombján heverő döglött ló mögötti elvtelen szekértolás! A komcsik által pénzelt cirkusz funkciójú focicsapatok felemlegetése pedig nem más, mint a komcsik által pénzelt cirkusz funkciójú focicsapatok felemlegetése! Porhintés! NEM ENG.!” /Atsinummok Itna, antikommunista főcenzor és Frady Endre egykori politikai nevelőtisztje őrnagyi rangban/
„Vidám bakával az őrmi
Ordít s közben tépi körmi-
-t és a duzzadt nyaka veres,
S bőszen szitokszókat keres.
Hopp, már nem is víg a baka,
Nevetés a torkán aka-
-d és a vörös szeme könnyes,
Mint kit el-eldobott kő nyes.
Kiszúrtak vele most jól, mi?!
Muszáj gázálarcban szolmi-
-zálnia, éjjel meg őr lett,
S kettő közt: „Ragyog a körlet!!!”
Fullad, felmos, frankón álmos
Toronyban, hol éppen áll mos-
-t ábrándozva… otthonkép és…
„Frady honvéd, futólépés!!!”
/ismeretlen katona falfirkaverse az őrtorony tetőszerkezetébe vésve/
„A vers hitelességét jól mutatja, hogy a jelenlegi UTE abban az időben valóban rólam volt elnevezve és abban az időben Ebedli Zoli ideiglenesen valóban lila-fehér színekben állomásozott a kezdőkörben és környékén.” /Dózsa László (1942-2023), nagyotmondó színművész/
„Hát, ha ez verbunkos nótának készült, Költő Úr, akkor félpályánál gellert kapott. Ha a Tatai Tüzérek keresnek Téged, hogy a legújabb óriásplakátjukra már csak egy buzdító versike kellene a "Hej, élet, beh gyöngy élet" dallamára, akkor szerintem hivatkozz egyéb hazafias elfoglaltságokra. Egyébként is bonyolult dolog ez a leventeélet: bevonulsz, de ki sose, a szögletest gurítod, a körletet pucolod, aztán leszerelsz, pedig fel se szereltél. "... csak az menjen katonának, aki ilyet szeret!"” /F. Péter, a költő humán végzettségű és katonaviseletlen mérnökkollégája/
„Kritikát Ön olyat tett le,
Mit katonaviseletle-
-nek szoktak negyven évente!
Aludj elme, tente-tente!
Félpályánál ülő Teller
Zellert fal, mint Uri Geller.
Jó Humán úr fel se szerelt
Tápos katonának, mer’ ELT-
-E után a BéeMÉ-re
Ment, míg másnak folyt a vére!
Verbunkosan száll az ének:
"Gyere hurka leventének!
Disznók elé beh gyöngy élet,
Tompítja az elmeélet!"
Nem hagyhatnám ki ezt vélet-
-lenül?”
/Tatai Tasziló, a Tatai Tüzép tartalékos tizedes polgári szolgálatos széntabletta sikkasztó sereghajtója/
„Igaz, nem vagyok méltó, hogy beleszóljak a katonaviseltesek dolgába. Katonadolog, de civil mérnökként azért én is a dolgozó népet szolgálom. Jó, jó, vigyázok, pihenek!” /F. Péter, k. m. f./
„Mi ez a még egy mesterségesen degenerált kísérleti patkánynak is a szégyenére váló jubileumi műbalhé, ez a józsefvárosi piac pöcegödrében is testidegennek számító szótrágya?! Ki ez a semmibe veendő senki?! A senkiken nyomot hagy a sereg, a valakik nyomot hagynak a seregen. Amikor Frady Endre bevonult, a családja hónapokig észre sem vette, hogy már nincs otthon, amikor engem besoroztak, ijedtében majdnem kitört a világbéke! Én is írhattam volna erről verset, de nem akartam! Minek irigykedjen mindenki?! Frady Endre katonai költészete viszont pont annyira fajsúlyos, mint egy szaharai szúnyog szellentése, csak jóval kártékonyabb, mert tovább marad meg a miazmás szaga! Kár, hogy Frady Endre egy év után leszerelt és nem maradt továbbszolgáló, mert akkor most alkoholista törzsőrmesterként heverne idült májzsugorban a nőtlentiszti szállás körletének padlóján és körbe röhögné a sorállomány, miközben az alábbi versikét írnák a feje fölé:
Idült
Kidűlt!
Ennek az lenne az előnye, hogy ő viszont tuti nem írna semmit, csak őt írnák. Le! Abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Én is voltam katona, csak én nem bevonultam a seregbe, hanem az élén futottam. Időnként megálltam lefejelni az ellenséges erőket, addig a sereg utolért és felsöpörte a csatateret.” /Chuck Norris/
