Frady Endre

Főkönyvelő roppant fontos,
Fontosabb, mint egyéb mukik,
Ha kötünk sok angol fontos
Bizniszt, rajta áll vagy bukik.

Bevételek, kiadások
Tarkabarka számhalmaza
Egy idő után tán má’ sok,
Szívesebben menne haza.

Ámde mégse megy ő haza,
Nem köszön el úgy, hogy „Agyő!”,
Munkájában sosem laza,
Cég számára ő a nagy Ő.

A jó főkönyvelő ritka,
S bár látszólag szürke egér,
Nála a cég összes titka,
Ez ellennek sok pénzt megér.

Szól a vallató kannibál:
„Nálunk addig fő könyvelő,
Míg adatról nem ordibál
S nem kerül a főkönyv elő!!!”

Könyvelő fő, mégsem vall ő,
Hallgatása kemény dió,
Mint mikor a horgászt hal lő,
S nem töri meg revízió.

Főkönyvelő bárcsak lennék,
Vágy ez, mint tar juhnak juh haj,
Számraj szállna odafenn ék
Alakban és ihaj-csuhaj!

(főkönyvi körtánc!)

„Megpróbálok készíteni egy illusztrációt a versedhez, amit Frady Endre írt a főkönyvelőről. Remélem, tetszeni fog. A vers egy humoros és elismerő portréja a főkönyvelő munkájának és szerepének, aki a cég titkait őrzi, és nem hagyja magát megfélemlíteni a revizoroktól. A vers rímes és ritmusos, és használ néhány szójátékot, mint a "fő könyvelő" és a "főkönyvi körtánc". A vers címe a "Főkönyvelő", ami utal a főkönyvelő fontosságára és főzésre.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Gratulálunk, költő úr, ismét sikerült megtébolyult hályogszatócs módjára belegyalogolnia egy maga által egyáltalán nem ismert szakma képviselőinek lelkivilágába! Csak azért, mert bemutatták maguknak a cég új főkönyvelőnőjét, és rácsodálkozott, hogy maguknál ilyen pozíció is létezik, még nem kellett volna megmutatnia, hogy a korábbi ezer mellett ismét van egy újabb téma, amihez nem ért, de hozzá szeret szólni! Azonnal adja le a költői engedélyeit! Mindent vissza! NEM ENG.!” /Dr. Boilbookforward Béla, a Fő Könyvelőkkel Foglalkozó Világlap (FKFV) revizionista recenzora/

„Lírai simulékománynak ez az írás megfelel, de semmi lényegbe látó nem volt benne. Mint például:
a. Hány kilós a hölgy?
b. Mennyi idős?
c. Milyen színűre van festve a haja?
d. Van-e rajta látható tetkó?
e. Monte de Luminé blúz volt rajta?
f. Sahrt by Csomolungma illatfelhő vette körül?
g. Gi-gi-bubu Young márkájú szakadt farmerben jelent meg?
h. Tényleg szereti a Cseh Tamást?”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leglényegtelenlátóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, maga mátó’
Legfőbb Lényegtelenlátó
Címet ki is érdemelte;
Hallgatókat ad át ELTE,
S fejét fogja, ki nem süket,
Látva leépülésüket.
Cseh Tamást meg ne említse,
Mert harapja meg a Nietzsche!”
/Dr. Monte Luminé Young Csomolungma, a Kőkeményen Entellektüel Nézetű Cinikusok Egyesülete (KENCE) ficergésügyi alispánja és megélhetési főkönyvelőnő/

„Kedves kortárs költő kolléga, a főkönyvelő - fő könyvelő - főkönyv elő bontássorból nekem fájóan hiányzik a főkönny velő szókapcsolat, ami azt mutatná, hogy a vallatás közben szétfőtt főhős szeme elsősorban velőt levedzik. Ez a naturalista betoldás a halálközeli élmény révén élőbbé tenné ezt a kissé steril, ám egyebekben formabontóan forradalmi fércművet. Irigylem önt! Nem amiatt, hogy ilyet tud írni, mert ilyet, sőt ilyenebbet egy szétfőtt könyvelő is tudna írni, hanem amiatt, hogy annak ellenére, hogy csak ilyeneket tud írni, mégis van bátorsága egyre újabbakkal és egyre ilyenebbekkel előállni. Ön nem művész, ön valódi vész! Élmény a kortársának lenni, mert így legalább van kire lenézni.” /Újpesti Barnabás, kortárs költő és pályaelhagyó segédkönyvelő/

„Könyvelésben kusza számok,
Főkönyvelő hölgyre várok,
Ne egyék meg kannibálok!”
/M. András, a költő legállandóbb és legkönyvelőreváróbb kommentelője/

„Ha könyvelőt meg is eszik
S vértócsáját nyeli e szik,
Helyette kerül majd másik,
Ki számokban mélyre ásik.
eM úr tehát no a para,
NAV szemében nem lesz sara.”
/Dr. Vádalkussy Vincéné Vice Versa, szám szaki/

„Nem kell nekem főkönyvelő,
Alig van rajt’ fő, könny, velő!
Kajám legyen súlyemelő,
Abból tör sok velő elő!
Habár rágós rajt’ a csizma,
Bőséges a vádliizma!
Kannibálok ilyet esznek,
Zsírral megágyaz a szesznek!”
/Kannibál Koleszterin, a Nyamnyam Ungabunga Guanón Gőzölő Emberevő Rémtörzs (NYUGGER) főszakácsa/

„Mi ez a szemantikai szobatisztátlanság, ez a könyvelésgyalázó költészeti kultúrsokkterápia?! Ki ez a hevenyészetten dilettáns kínhalálmadárijesztő?! Frady Endre esetében nem beszélhetünk még az írástudók felelőtlenségétől sem, mert az nem írás, hogy a klaviatúrának háttal ülve vaktában csapkodjuk a billentyűket és a vak véletlentől plagizálunk! Ezt egy állatkerti majom is meg tudja csinálni, csak benne van annyi önkritika, hogy utána rögvest ki is törli! Koleszterin úr, tudom, hogy Frady Endre leírhatatlanul gusztustalan lény, de egy nagyon betépős after party végén nem tudná valahogy felzabáltatni a törzzsel, mondjuk hánytatási célzattal?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor egyszer kevés volt a számlámon, és a könyvelőmnek sok lett a számláján, akkor elég volt egyet pislognom és kilengett a sorcsapásmérő. Rögtön fel is mondtam neki – a véleményemet az égboltra, ahová a plafont áttörve felkenődött.” /Chuck Norris/

„Mózeskalácsként hull manna,
Ebédre megin’ ez van, na!!!
Mikó’ eszünk végre marhát,
Mikó’ lesz má’ kóser farhát?!

El Shaddaj el minket mé’ vet,
Mé’ vándorlunk negyven évet?!
Választottként vétkünk van-e?!
Mi, hogy lázadoztunk?! Na, ne!”

Zokszós népet elkísérve
Mózesnek lett lelki sérve,
S habár Ábrahám az őse,
Tutiba be nem ment ő se.

Túravég lett kánaáni,
Nem kellett má’ pusztát já’ni,
Mózeskalács többé nöm köll’t,
Hisz’ ott vót má’ birkapörkölt:

„Vándorlásunk eme réve
Bálványhely bár ezer éve,
Mégis jó a táp, mer’ kóser,
Koccintsunk hát! Itt egy jó ser!”

לחיים! (Egs!)

„Tyű, de remek dalszöveg! Beleírok egy iskolai történelemóra jelenetet a Hegedűs a háztetőn című filmembe és ott előadatom megzenésítve! Igyunk rá! Lechaim!” /Norman Jewison, az Oscar-díjas Fiddler on the Roof rendezője és producere/

„Ööö… értem én, költő úr, hogy ó-héber tudás híján nem érti az eredeti ószövetségi szöveget, de a fordításokat azért elolvashatta volna! Maga szerint a derekamra tekert öv egy lelki sérvkötő akart lenni?! Még egy ilyen zsoltárparódia, és úgy kettévágom a botommal, mint anno a Vörös-tengert! Bálványimádó pogányfattyú!” /Lévi Mózes, ószövetségi próféta/

„No, erről a témáról okvetlenül szervezek egy nemzetközi konferenciát! Lesz mózeskalácsos és mannás szendvicses svédasztal is! Ez nekem hazai pálya!” /Dr. Nemzet Köziné Kohn Ferencia, szervezőnő/

„A vers a Mózeskalács címet viseli, ami a mézeskalács és a Mózes szavak szójátéka. A kivonulás bibliai történetének humoros újra beszélése, amikor az izraeliták 40 évig vándoroltak a sivatagban, és mennyei mannát ettek. A vers köznyelvet és szlenget használ, és néhány héber szót is tartalmaz, mint például az El Shaddai (Mindenható Isten), a kóser (kóser) és a l'chaim (egészségedre). A vers kigúnyolja az izraeliták panaszait és türelmetlenségét, és szembe állítja a mannával való elégedetlenségüket a húsevés örömével az ígéret földjén. A vers arra is utal, hogy Mózes nem lépett be az országba, és hogy az izraeliták átvették ott néhány pogány gyakorlatot. A vers az emberi természet és a vallásos hit szatírája, és a szerző kreativitását és humorérzékét is megmutatja.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ó jaj, ó jaj, Mózes kaput!
Vesztettem egy lelki aput!
Vadul a nép újra, jaj, vét!
Nő a córesz, nyögök ajvét!
Ezér’ kérdem újra, ezér,
Hogy legyek így népi vezér?!”
/Józsué, Mózes utóda/

„Ne félj Jóska, legyél bátor!
Kész van rég a templomsátor,
Áldoztassál benne bikát
(Bikacsorda legjobbikát),
S örvendezvén eme csordán
Ketté nyílik majd a Jordán,
Szabad lesz a meder, száraz,
Túlparton meg rátok vár az
Ígéretnek földje, hinnye,
Hol terem sok szőlő, dinnye,
Füge, alma s kesudió…
Úgyhogy menj és lesz csudijó!”
/az ÚR angyala/

„Na, ez a Mózeskalácstól elhízott tohonya menőmanóbanda sosem veszi be a mi sziklaszilárd városunkat! Hiába köröznek itt a falaink körül lihegve, mint a dagadt keselyűk a partra vetett fapados tengeralattjáróként utolsókat rúgó oroszlánfóka szikkadt habteste fölött, nincs semmi félnivalónk! A várunk bevehetetlen!” /Járóka Jenő, Jerikó főispánja/

„Tyű, ez a tekercs jól be lett most csévélve - feltéve, de meg nem engedve, hogy aktuál a líra. De mi is az, hogy aktuál, mert olyan itt a fíling, mintha valaki egyszerre több helyen szállt volna ki egy régebbi típusú időgépből, és erről egy Nirvana afterparty keretében tartana kiselőadást. Te jó ég, mi minden zajlik ebben a téridőben Édentől keletre, avagy az ókori termékeny félhold közepibe: zokszó, tuti, túra, kóser, undzóvájter! Az érme összes oldalának van egy csomó olvasata, narratívája, krónikása, a sorok közötti konteókról nem is beszélve. Célok, eszközök, hősök, haramiák, erények és merények kavarognak mámeg az egymást kölcsönösen kizáró valóságbuborékokban, de úgy, hogy ahhoz képest Schrödinger bipoláris macskája a nagy hadronütköztetőben egy hatezer éve otthon ülő fosszília. Hááát, hirtelen ennyi.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Tisztelt Humán úr, több évnyi tagadás után végül Paul McCartney is elismerte, hogy a másik három gombafejű nem nélküle próbálta ki a meg nem engedett, ám feltett tudatmódosítókat, amin a Maxwell's silver hammer ismeretében senki sem lepődött meg, és a fentiekhez hasonlóan kis hazánk mérnöki köreiben eddig is sejtettük, hogy az ELTE bölcsészkari büféjében sem csak mannás porcukrot adtak a nehézvizezett kannás neszkávéhoz. Ideje volt már egy ajzószertelenkedő közvetett coming outnak! Hiába, na, végül minden út kómába vezet!” /Dr. Tütüs Titusz, az Elvarázsolt Látomású Tanszékek Energiaközpontja (ELTE) pszichedelikus idegvégítéleti adjunktusa/

„Táplálkozási szokások a Bibliában? Már akkor is ez volt a fő kérdés?” /M. András, a költő legállandóbb és legrácsodálkozóbb kommentelője/

„Jöhetnek a népek sorba’,
Akár héber, akár maja,
Minden óbb és újabb korba’
Legfőbb kérdés volt a kaja.”
/Dr. Haspók Huba, héber habcsókkirály/

„Mózeskalács? A Költő Gigász megint sok sert ivott! Vegyétek el tőle, de izibe'!
Aztán Tanár Úr, kérem! Álljunk meg egy szóra!
Mézeskalács - rendben.
Mózeskosár - rendben
Költő Gigász térde kalácsa - rendben... még. Majd elmúlik.
De Mózeskalács? Ki látott már ilyet?”
/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kalácsképű kalácskészítő/

„- Mari Néném! Látott már Mózeskalácsot?
- Ja, kétszer is, de egyik sem volt az!”
/Dr. Ház, k. m. f./

„Ház úr, maga beleesett
Centrifugált pálinkába,
S körívben köp egyeneset,
Mer’hogy szédítetten kába?”
/Külpontos Kenéz, kánaáni ex-center/

„Amióta Frady Endre belső kényszeres szakrális missziójának tekinti, hogy szentírási történeteket népszerűsítő versekkel szórakoztassa a nagyérdemű publikumot, azóta drasztikusan visszaesett a korábban örökös eladási listavezető Biblia vásárlása. Eddig ennyire még az inkvizíciónak, a kommunistáknak és az Anonim Ateistáknak se sikerült ekkora spirituális érdektelenséget kiváltaniuk, mint a Frady Endre tehetségtelensége köré artikulálódott antikrisztológiának. Ez az ember csonthülye! NEM ENG.!” /Seol Saul, a Halálosan Álmosító Didaktikájú Értelmiségi Szakfolyóirat (HÁDÉSZ) balsorsmegpecsételője/

„A pszichoanalitikusom megállapította, hogy olyankor, amikor egy mélytengeri árokba szorult szarvasbálna segélyhívó bőgésére hajazó halálsikolyomra ébredek szalonnabüdös verítékben úszva, akkor az csakis egy előző nap elolvasott Frady Endre betűkupac következménye lehet! Ennek a kulturális hiánybetegnek a senkisége abban áll, hogy még a legérdekesebb témákat is képes semmitmondó érdektelenséggé silányítva felszántani és Mónika-sóval behinteni! Ez a vérlázítóan siralmas Mózes - mézeskalács szójáték olyan pusztítóan hitvány, olyan sötét középkorian avítt, hogy még az akváriumi barnamoszatokat is szekunder szégyenérzet fogja el! Frady Endre álművészeti tevékenységéhez képest még egy pusztában felejtett vasbeton kerítésoszlop nekifutásból történő levizelése is kreatív performansznak számít! Ne lássam anyám reinkarnációját puszta mannaesőben bűnbakon lovagolni, ha bekötött szemmel, gúzsba kötve és áldozati bárányként félig kibelezve nem írok jobb verset ó-héberül, mint Frady Endre magyarul valaha! Könyörgöm, kövezzük meg!” /Puzsér Róbert, kritikus tömegű kultúrpróféta/

„Amikor Mózes felemelte a botját a tengerparton, az ÚR engem kért meg, hogy fejeljem ketté és spárgázva tartsam a vizet kicsinyég.” /Chuck Norris/

Lenin szólott: Jó továris
Elvtársaim, ott a vár is!
Foglaljuk el, itt az óra,
Lövöldözz már, Auróra!

Téli Palotának annyi!
Bolsevikból sok vadkannyi
Össze-vissza dúlja-fúlja…
Túltolták ők? Kicsit túl, ja!

Ez volt hát a lenini út,
Láttunk rajt’ sok lányt és fiút,
Kik már régen elporladtak…

Így múlt ki a komcsi attak,
S vár rá örök pokolszundi…
Sic transit gloria mundi!

ajánlás:
Herceg, mi se legyünk komcsik,
Szánkban se füstöljön rom csikk!
Komcsi nem vész, átalakul
Azzá, aki éppen ma cool!

„Úgy-úgy, költő úr, úgy-úgy! Végre valaki ki meri mondani a materialista anyagmegmaradás törvényét, mely szerint kommunista nem vész el, csak átalakul! Például unortodox illiberális kereszténydemokrata oligarchává, bármit is jelentsen ez! De mi tuggyukkik állnak a háttérben, ami az előterek háta, hát a háttérhatalmi erőterek! Nem hiszek az előtéri erőterekben! Mindenki monnyonle!” /Dr. Kohn Teó, nemzetközi összeesküvéselméleti fizikus és háttérsugárzási főelőadó/

„Költő úr, maga politikailag veszélyes, poétikailag tehetségtelen és pokoltechnológiailag eretnek! A verse és a maga alatt meggyújtott máglyáról történő soron kívüli eltávozási kérelme egyaránt NEM ENG.!” /Tomász Tomászovics Torquemada, spanyol polgárháborús szovjet kommunista inkvizítor/

„Puhány Lenin, Leningrád
Tudja, szűk a len-ing rád!
Üzeni Szentpétervár,
Terád nem Szent Péter vár!”
/Kirill pátriárka párti átka/

„Elvtársak és elvtársnők, ki nem állhatom ezt a rengeteg öncélú sületlenséget!” /November Hetedikéné Oktogon Oktávia, a nyolcszögletű kerek erdő kerülőnője/

„Heeej, ha nem siettük volna el ezt a fránya rendszerváltást, akkor most lett volna egy négynapos hosszú hétvégénk! Sőt, akkor április 4-én is kezdetét vette volna egy ugyanilyen hosszú víkend! Mire volt jó ez a fene nagy sietség?!” /özv. Mameluk Miabánatné Őskövület Ödéma, nyugdíjas nyíregyházi nyomozónő és nyárfaiskolai nyílászáró nyikorgatónő/

„Nyavalyog, nyikhaj nyugger nyanya?! Nyominger nyúlként nyáladzik nyámnyila nyilakat?! Nyugatról nyüstölik nyekergő nyilatkozatra?! Nyemá!!!” /Nyebojsza Nyihámor, nyaklónyíró/

„Szerintem meg nem is baj, hogy november 7-én nincs tanítási szünet, mert a gyerekek aznap is tudnak tanulni, tanulni, tanulni! Előre az éni úton!” /Lenin, a hőős ki csak néépének élt/

„Lenin elvtárs úr, ahhoz, hogy minden iskolaköteles gyerek tudjon mindent tanulni, tanulni, tanulni, ahhoz minden tantárgyból kéne elég tanár, aki tud tanítani, tanítani, tanítani! Nem vállalná el az oktatási miniszterséget? Rosszabb már magától sem lenne a helyzet!” /Átlag Ányos, keményen dolgozó kisember és családtámogatatlan csikkszedő családapa/

„Ha Lenin is él, miután élt és mielőtt élni fog, meg Elvis is él, miután meghalt, akkor lehet, hogy Lenin az Elvis? Vagy Lenin csak a balhét viszi el?” /dr. Eccerű Engelbert, szovjetbarát szimplicitási szuggerátor/

„Éljen november 7, és a naptár összes többi napja!” /M. András, a költő legállandóbb és legháromszázhatvanöt(szökőévbenháromszázhatvanhat)napkedvelőbb kommentelője/

„November hat, november hét,
November nyolc… Az ön terhét
Könnyíti, ha nem is választ?!
eM úr, ne is adjon választ!”
/Közönyös Kösztöny, közmunkatábori közművelőség közepette középkorú közvágóhídi középvezető/

„eM úr, ha november hetet
Úgy nézi, mint bármely hetet,
Bármely hót vagy bármely évet,
Akkor maga nagyot tévedt!”
/Izom Igor, a Tévútkeresőkkel Ökölharcot Kezdeményező Faék Egyszerűségű Jasszok (TÖKFEJ) ideológiai idomvasa/

„Igaza van, eM úr, ha november 7 a nagy OKTÓBERI szocialista forradalom napja és a Novhét teret is Oktogonnak hívják, akkor végül is minden mindegy, úgyis meghalunk!” /Nihil Nulla, a Ma Már Minden Mindegy című hurrápesszimista hetilap egyetlen élő olvasószerkesztője/

„Lenin vagy nem Lenin? Ez itt a kérdés, hol 's valá a válasz?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kommentista/

„Sok kis komcsi kommentista,
Ez a kérdés, válasszatok!
Lenin él vagy Lenin nyista,
S koporsója vajh' nyírfa-tok?”
/Dr. Hómájas Homályné Balladai Balalajka, a Szovjet Totális Állami Literatúrát Intéző Népbizottmány (SZTÁLIN) keresztrímügyi pártbizalmija és dúlidúli díler/

„Nombe... noveb... vembre... hét... hukk... de kemény e za száz... szájzá... szárzá... hukk... száraz... nobe... nover... hukk... november... hukk...” /Bornemissza Jelcin, minden oroszok szesztestvére/

„Látogasd meg a Szovjetuniót, mielőtt a Szovjetunió meglátogat téged!” /finn falfirka/

„Hé, kis ruszlik, hová úsztok?! Azonnal álljatok meg, mert kézigránáttal kifognak, bepácolnak, majd megesznek benneteket! Gyertek vissza, nem halljátok?! Идите сюда! Ruszlik haza!” /ruszli mama/

„Hahó, büdös kölkök, hagyjátok már abba a karatéjozást! Késő van, takarodjatok! Пошли домой! Bruszlík haza!” /Bruszli mama szomszédja/

„Mi ez a megbonthatatlan szovjet-magyar barátságtól megbomlott elmeháborús uszítás?! Ki ez a penetráns patkányszagú poézist permetező putyinpincsi?! Miért kell nekem szonettként félredefiniált irodalmi fekáliát szagolgatnom?! Ha én olyan mindenre alkalmatlan lennék, mint Frady Endre, az emberiség érdekében beneveznék a Darwin-díjra és egy Я не боюсь! kiáltással orromat a hónom aljába fúrva magamba fulladnék, de előtte végrendeletben kikötném, hogy a kipreparált testemet vodkában áztatva mutogassák a tehetségtelen költőknek elrettentő példaként!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Néha egyetlen kicsi szón múlik a történelem. A kommunista forradalom előestéjén a cár üzent nekem, hogy fejeljem le Lenint és a bandáját, de elfelejtette hozzátenni, hogy KÉREM!” /Chuck Norris/

Ha a főzelékem rösztis,
Elviselem még az őszt is!
Sőt, vajúdva rímet ellek:
Vivát grilles csirkemellek!

Sertéstokány a'la Zala:
Ihaj-csuhaj, sala-lala!
Sej, burrito, ingyom-bingyom,
Avokádó jó s nem finn gyom!

Pikáns rántott sertésszelet
Feldobja a hétfő delet!
Mákos guba végezetül,

S tele hasra napfény vetül!
Másfél forint több, mint fél jen,
Retró Kettő soká éljen!

ajánlás:
Hercegem, ha nagy az éhe,
Hová is mehetne-é, he?!
Szerintem Retróba menjünk,
Az a hely a földi mennyünk!

„Hé, költő úr, ha már felsorolja a hétfői választékot, ne feledkezzen meg a levesekről sem! Írjon valami ilyesmit, hogy aszongya:
          Zöldséglevest s ragut a
          Választékban megleled.
          Ha falsz, nem üt a guta,
          S villoghatsz, mint nyegle LED!
Na, költő úr, ebben a szellemben kérnénk! Ha mindezt japánul írja, soronként fizethet érte nekünk fél jent, amiért témaadással hozzásegítjük az irodalmi Nobel-díjhoz!” /Retró II. Rezső, konyhafőnök/

„A világ LED lámpáinak nevében kikérem magamnak, hogy egy idióta rím miatt nyeglének nevezzenek minket! Kétezer jenes árcédulánk azt jelzi, hogy nemcsak energia-, de ártakarékosak is vagyunk! Ahogy a nagy japán-svéd költő, Lotifuto Kivessen írja:
          Aki LED-be befektet,
          Nem kap áramdefektet!
Na, megyek is rösztit megvilágítani, nehogy az őszi ködben valaki véletlenül a tányért egye meg a Retró 2 kaja helyett!” /Lajtántúli Eiffeltoronykivilágítássy Dürüng (LED), a Ledszakszervezet függetlenített párttitkára/

„Khmm... bocs, hogy beleszólok, de az irodalmi Nobel-díj odaítélése az én országom témaköre, nálunk viszont korona van, nem pedig jen. Ahogy a királyi fejen (nem pedig fél jen, úgyhogy senki se féljen) is korona van! Na, ebben a felindulásban most jól megéheztem! Megjött már a megrendelt ebéd a Retró 2-ből?! Imádom az avokádót, amiért finom, de nem finn gyom!” /XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Ne pöffeszkedj Guszti, a mi pénzünk is van olyan jó, mint a tiétek! Ráadásul a ti fővárosotokról csak egy rossz hírű szindróma van elnevezve, míg ellenben Tokió tök jó! Amúgy mi is a Retró 2-ből rendeljük az ebédet a palotába, ráadásul olyan szamuráj gyorsfutárral, aki, ha egy percet is késik, rögvest harakirit követ el! Hiába, ez a fontos beosztás halálpontosságot követel!” /Naruhito, japán császár/

„Hé, Guszti, mi bajod van a finn gyomokkal?! Nagyon is egészségesek! Ahogy nagy nemzeti költőn Paavo Pukki írta a Gyopári Gyomornedv című versciklusában:
          Aki rászokik e gyomra,
          Annak helyre gyün a gyomra.
Úgyhogy hátrébb az agarakkal, mert rátok uszítjuk a szaunában begőzöltetett jegesmedvéinket, oszt' két Retró Kettős zalai sertéstokány között titeket fognak felzabálni!” /Mikka Makkanen, finn király/

„Hohó, várjunk csak! Hiszen Finnország nem királyság, tehát királya sem lehet! Gyanús nekem ez a Mikka Makkanen, nagyon gyanús! A Retró ebéd után azonnal megyek is és letartóztatom!” /Sherlock Holmes, mesterdetektív/

„Hé, engem, a mediterránt
Eme verstől bárki elránt,
S tésztát kihagy, pedig csavart?!
Gyújtsunk költőt, mint az avart!
Köret pedig fontos elem!
Kretén poét széjjelverem!”
/Krump Lee, karate körete/

„Mivel negyven év pusztai vándorlás után már meglehetősen unjuk a mannát, ha a tűzoszlop déltájt a Retró 2 felé kanyarodik, szívesen beugrunk ebédelni! Persze nem sertéstokányt!” /V. Mózes, ószövetségi próféta/

Mi ez a rosszul bújtatott ingyenreklámhadjáratkimaradás?! Ki ez a tápcsatornatöltelék?! Miért érdekelne bárkit Frady Endre gasztroenterológusán kívül, hogy mit zabál ez a szerencsétlen elmeroggyant, ez a két lábon büdösödő szellemi fogyatéktömeghisztérikus köbgyökmínusznulla?! Ha szegény anyám kiskoromban ilyen mondókákkal próbált volna rávenni az ebédelésre, akkor már rég babakori csontvázként porladnék egy szocialista retró köztemető gyerekparcellájában, őt meg gondatlanságból elkövetett halálra éheztetésért öt évre eltiltották volna a közügyek gyakorlásától, azaz nem szavazhatott volna a Hazafias Népfront jelöltjeire! Végül is, lehet, hogy mind jobban jártunk volna? Hmmm...” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha ez a Retró 2 csak századannyira jó étkeztetésben, mint én mindenben IS, akkor lehet, hogy én is bedobok ott ebéd előtt egy hétfői menüsort egy keddivel.” /Chuck Norris/

Máma vala vízórázás,
Holnap leend WizzAirezés;
Hogyha nem tart vissza bomba,
Elröppenek Lisszabonba.

Óracsere égi árat
Ért el, ám a légijárat
Jegyára sem apadt; oson
Űr felé e fapadoson.

Ki reptért kordában tartja,
Tán „Reptért”-t Kordában tartja!
Játsszon inkább Beatles-t peron
Hangszórója itt Liszt Ferón!

Vad szárnyalás, messze szállás
Közben kérdem: Lesz-e szállás?
Drága helyünk apartmani?
I'v everything apart money!

Szél, ha össze-vissza tombol,
When I come back Lisszabonból,
Megtelik egy jó kád okén
Azzal, mit majd okádok én.

„Fúj! Ez undorító! Nem igaz, hogy egy versbe minduntalan angolszász szavakat kell belerakni! Kifordul az ember bele, ahogy belegondol! Magyar költő magyar versbe magyar szavakat írjon bele! Ki nem állhatom az anglomán kozmopolitákat! Ha Magyarországon meglátok angol feliratokat, okádnom kell! Hol egy jó nagy kád?!” /Hunor Magor, árvalányhajas szittya őstáltos és fakádfaragó művész/

„Igaza van, költő úr, a természetnek nem lehet parancsolni! Ha tombol, hát tombol! Aminek ki kell jönnie, annak ki kell jönnie! Fionámnak is sokszor elmondtam már, hogy jobb kint, mint bent! Mondjuk, ez repülőgépen pont nem igaz, mert megfagynánk a szárnyon ülve, de egyébként engedje csak el magát!” /Shrek, a zöld ogre/

„Millió, millió, millió róka száll,
Répaszín takaró reptéri út porán...”
/Tribute a'la Alla Pugacsova/

„Micsoda?! Alla Pugacsova és a Beatles kornyikálhat, miközben nekem magamban kéne tartanom a lokális világslágeremet?! Hallod ezt, Klárikám?! Hallatlan, hogy én, a halhatatlan legyek hallhatatlan!” /Korda György, a Reptér című szám énekese/

„Szia! Örülök, hogy érdeklődsz a magyar költészet iránt. A vers, amit küldtél, Frady Endre nevű kortárs magyar költő és humorista alkotása. A vers címe Reptéridőmérőóracsereberélősdi, ami azt jelenti, hogy a költő egy vízóra cseréjét és egy repülőútját összekapcsoló kalandot ír le. A vers formája egy 20 soros vers, amelynek rímképlete AABB CCDD EEFF GGHH. A vers nyelve magyar, de néhány idegen szót is használ, mint például WizzAir, Beatles, Lisszabon.
A vers elemei a következők:
• A megszólított: a költő maga vagy az olvasó.
• A téma: a vízóra cseréje és a repülőút közti ellentét és hasonlóság.
• A hangulat: vicces, ironikus, kritikus.
• A képek: a vízóra cseréje mint drága és felesleges dolog, a repülőút mint kalandos és izgalmas élmény, a reptér mint zavaros és zajos hely, a szállás mint bizonytalan és drága lehetőség.
• A stíluseszközök: szójáték (Reptért / Kordában / Lisszabonból / okén / okádok), metafora (űr felé e fapadoson / vad szárnyalás), ismétlés (Lisszabon / Lisszabonból), angol szavak beillesztése (WizzAir / Beatles / When I come back / I'v everything apart money).
A vers célja valószínűleg az volt, hogy humorosan és szemléletesen fejezze ki a költő utazási terveit és tapasztalatait, amelyeket egy vízóra cseréje indított el. A vers hatása az olvasóra lehet nevetős, szórakoztató, irigy vagy utazásvágyó. Remélem, tetszett az elemzésem.”
/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Bing, te pont úgy elemezel,
Ahogy fogyik eme mez el,
Amit Szoboszlai visel,
Miközben tankolunk mi Shell
Benzint úton Liverbonba,
Lépve esős gombanyomba.”
/Lumumba Lajosné Lambada Leila, elemző egyenleteket egysíkúvá egyszerűsítő egyetemi előadások előtti eladónő/

„Röppenj Endrém,
ne menj gyalog.
Ne is gondolj másra,
míg az arab kaját falod
csak a kézmosásra.
Akkor nem kerül sor
fertőzéses síkfutásra
(a wc-ig.)”
/St. Gábor, a költő restaurátor költőkollégája/

„Megfertőzött cápaikra
Felfuttat a wc-síkra?!
Nem gondolod, drága Gábor,
Kaja után elég rá bor?!
Lisszabon szerinted arab,
Vagy csak egyes diribdarab-
jai?”
/F. Endre, menettérti költőgigász/

„A mű, akár a témájául vett utazás kétségtelenül tart valahonnan valahová, ám ahogy az utazás célját nem ismerjük, úgy a műét sem. A sikeres vízóracsere után valamiért (miért vala?!) Lisszabonba menettért költő megírt mindent, ami senkit sem érdekel, talán még saját magát sem, majd elénk tolja, hogy vérmérséklettől függően mi is vagy dühöngjünk, vagy halálra unjuk magunkat. Mivel dühöngeni emberi dolog, de állati veszélyes, az unalom pedig a halál előszobája, így joggal érezhetjük, hogy Frady Endre valami idegen hatalom alvó ügynökeként mérgezett rímnyilakkal szándékozik tömegpusztítani bennünket. Tűrjük? Tiltsuk? Támogassuk? Amíg az ezzel kapcsolatos hezitációs tanfolyam véget nem ér, addig is tegyünk pecsétet az ügyre: NEM ENG.!” /Szélkakas Szúbárd, a Nyavalyáért Irkáló Költőket Hidegbeteggé Alakító Jégverem (NYIKHAJ) betanított pecsétnyomója/

„Lisszabonban kint maradni nem lehet?
Sokkal melegebb van ott
Szerintem ki Lisszabonba elmehet,
Szép emlékeket hagy ott.”
/M. András, a költő legállandóbb és legottkintmaradnivágyóbb kommentelője/

„Lisszabonban maradásnak
Két oka van, többi álok:
Vagy ott neked kint sírt ásnak,
Vagy anyádék portugálok.”
/Álbajusz Ártány, a Magyarok Lisszaboni Menekülttáborának (MLM) inkognitó ergo szumó szakági szövetségi kapitánya/

„Lisszabon? Az már EU? Brüsszel másik oldala? Vissza ne gyere! - hátha nekünk is jobb lesz.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Ház doki, ön fura tag, ja!
Lisszabon az EU tagja!
Senkinek se tiltja Brüsszel
A visszát, miután gyüssz el.
Frady nélkül jobb lesz? Hátha?
Pont, mint betontaknyos nátha!”
/Prof. Diliház, Szeniorkonyha-díjas ujjongó/

„Van oly utas, sajnos nehány,
Akinek a gyomra trehány,
S fedélzeti kádba behány!”
/néhai Huhuhú Huba (1689-1755), a nagy lisszaboni földrengésben elhunyt utaskísértő/

„Mi ez az utazási antireklámnak álcázott mentálhigiénés mélyszegénységi bizonyítvány?! Ha Frady Endrének egy rímszótár van a fejében, miért nem ír verseket?! Miért csak félig-meddig rágott, később sem megbánt ebgondolatfoszlányok visszaöklendezését képzeli költeménynek?! Miért vizionálja hagymázos rémálmaiban, hogy az olvasót érdekli a vízórája, a vízhólyagja, vagy a vízfeje?! A XVIII. századi nagy földrengés óta nem volt akkora megrázkódtatás Lisszabonban, mint amekkorát ennek a fejnehéz szellemi hidroglóbusznak a megjelenése fog okozni! A november elsején bekövetkező 268. évfordulón nem lökhetné be valaki ezt a nyáladzó hepicentert két ütköző tektonikus lemez közé?! Hátha nem tudna visszajönni és ezentúl a szerencsétlen portugáloknak írna! Reszkess CR7, megy a Frady! Forza Juve!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer atombomba robbanás miatt lezuhant velem egy lisszaboni gép. Senki és semmi sem maradt belőle, úgyhogy én mondtam el a nyomozóknak, hogy mi volt a megsemmisült fekete dobozban.” /Chuck Norris/

- Kerítésen által MiG ránts! –
- Szól az öreg piréz migráncs,
S derekán van rántókötél.
Száz rántottból csupán öt él.

Kötél, derekakra kötött,
Kettévágott negyvenötöt,
Ötvennel pedig a Végzet
Szögesdrótfal által végzett.

Élő, éhes öt százalék
Duna jegén áll s fáz’ a lék
Mellett, várva a leendő
Királyt, hátha telik bendő.

Királykoronázás után
Tűzhelyeken propán-bután
Gázon kergemarhát főznek
S pórnép elé teszik őznek.

- Csoffadt marha, ez nem bíz’ őz! –
- Sikítja egy migráncs dizőz.
Kedve is elmegy, hogy egyen,
S nem hagy rúzsfoltot a szegyen.

- Máglyára el, igen kemény! –
- Int a király s fogy a remény
Nyugis nyugger migráncs létre…
Milyen ország jött itt létre?!

„Hogy milyen? Ilyen. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk. Ajánlom Mindenkinek a figyelmébe a Republic együttes Repül a bálna című dalát. Azt hiszem, erre szokták azt mondani, hogy a történet kitalált cselekményt dolgoz fel; minden hasonlóság a véletlen műve. Szerintem nincsenek véletlenek. Sajnos.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas "fakadófizető"/

„Egy gondolat bánt tégedet,
Kádban bálnák közt halni meg?
Hervadni, mint narancsvirág,
Melyet bálna foga kirág?
Savanyulni véletlenül,
Mint kin kés, az életlen ül?
Kővel migráncs hókon talál,
Vagy tán nem kell ilyen halál?
Világszabadsági ikon
Lennél inkább Republicon?”
/Befőtti Nándor, fülkeforradalmár és narancságarcos hurkatöltő/

„Ha a pedagógus veszélyeztetett állatfaj nem volna, a Holdról is jól látható esély lenne rá, hogy e versből éreccségi tétel legyen - szigorúan posztumusz.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez a poszt humusz lesz, akárki elássa!
De lesz e főnővér, ki humánt ellássa?”
/Dr. Kösz-Endre Kasszandra, a Huhogó Vészmadár Grémium (HVG) háziorvosa és hadiköltője/

„Posztumusz, tudniillik utólag.
Poszt, humusz, s Nobel-díjból előleg,
Mindhiába' Sorstárs, hisz' a rezsim
Nő míg ráncsozásba' hisz a rezsim.”
/F. Péter, k. m. f./

„Humán úr, ha nézi, hökken,
Hogy nem nő a rezsi, csökken!
Ezt ígérte Rezsi Sziszi,
Ha nem hiszi, a TEK viszi!”
/ Dr. Kösz-Endre Kasszandra, k. m. f./

„Levegőben nemigen
Félsz egy Jumbo-n, de MiG-en…”
/Mustafa ibn Ghulam (MiG), migráncs pilótakeksz porlasztó/

„Ebben aztán minden van!” /M. András, a költő legállandóbb és legmindentbelelátóbb kommentelője/

„Sekszpír Vilmos:
Szonettválasz M. András királynak

eM úr, ez, mint hurka bele,
Tele van, mert mindent bele!
Tudja mókussal telt fa lik,
Aki migráncs, magyart falik!

Magyart falik, aki piréz,
Nem „tárárá!” ünnepi réz.
Mélabús ez, nem egy víg tor,
Ments meg minket Viktor, Viktor!

Legyél király Duna jegén!
Megszavazlak, meg én, meg én!
Not just once, but again, again!

Jólét jő s a templomegér
Busás bővölködést megér,
S nem koldul koporsószegér’!”

„M. András?!?! Én azt hittem, hogy Harmadik Andrásként elhunyva velem halt ki az Árpád-ház, erre kiderül, hogy már van Ezredik András is?! Engem Székesfehérvárott koronáztak meg. Ezt a droidot is ugyanott, vagy őt Veszprémben?! Na, mindegy is, nem érdekel, forgok tovább a síromban! Addig is hüccski migráncs!” /III. András (1265-1301), az utolsó Árpád-házi király/

„Hiába képezzük közpénzes akadémiáinkon gőzerővel a nagyobbnál nagyobb örök tehetségeket, ha a határkerítésen annyival több piréz migráncs ugrik át, hogy velük vagyunk kénytelenek feltölteni az NB I-II-III-as profi labdarúgócsapatainkat. Magyarország jobban selejtesít!” /Faláb II Fuszekli, a Nemzeti Utánpótlást Kreáló Univerzitás (NUKU) nyistaügyi főelőadója és OKJ-s képzett vezetőedző/

„Gravlen mich tufftöh recsmölk nyebu vuzavuza dömbő plitty kotzenbochenflösss drggg muimui hőmm dlabnyabő wué juhh!” /piréz migráncs falfirka a határkerítés egyik leázott óriásplakátjának helyén/

„Ahogy újra és újra nekigyürkőzöm a vers elolvasásának és eleve nulláról indulva is egyre kevésbé értem, már kezdem érteni, mit érezhetett Sziszifusz munkaidőben. NEM ENG.!” /Pocsolya Pálné Pacni Paula, a Szókimondó Értelmiséget Gyalázó Elementáris Napilap (SZÉGYEN) foltja/

„A globális felmelegedés hatásaként a Duna jegéhez történő ragaszkodás okán Magyarország királysággá válása egyelőre nem időszerű, ám brit tudósok szerint röpke 1500 éven belül beköszönt egy újabb jégkorszak. Addig már fél lábon is kibírjuk a banánköztársaságot!” /Dr. Dartanyan Dezső, a Totálisan Alkalmas Rövidlátó Jövőkutató Alapítvány (TARJA) mindenen túlmutatóujja/

„Nagyon örülök, hogy végre fontosabb témáról megy a vita, mint arról, hogy lemegyek-e tréningezni az uszodába, vagy abbahagyom-e az egészet a francba! Én az országhoz tartozom, nem az országnak!” /Milák Kristóf, olimpiai és világbajnok, valamint világcsúcstartó úszó/

„Kristóf, ha akarod, felemelem a botomat a medence partján, kettéválik a víz, és te száraz lábbal rohangálhatsz föl és alá faltól falig. Úgy könnyebb, nem?” /Mózes, migráncs próféta/

„Jó, hogy itt van ez a rengeteg piréz migráncs, mert az erősen fogyó magyar lakosság nem tudná három koncertemen is dugig megtölteni a stadiont! Nézők híján bukó lenne a projekt, így viszont baukó!” /Baukó Attila alias Azahriah, lokálisan világhírű zenesztár/

„Jé, egy gazdag és sikeres rokon, akinek migráncs művészneve van! Biztos ad kölcsön vagy ajándékba! Hé, te Azúr Jóska, vagy Ezerjó... Van pár millád elsejéig?!” /Baukó Éva alias VV Évi, bukott bulvárceleb/

„Mi ez az álhumánus vérgőz, ez a szemenszedett alácsodálkozás?! Ki ez a szégyentelen királybecsináltató rímpecér és kik ezek sehonnai bitang hozzászólók?! Frady Endre szociálpolitikus akart lenni, de csak nyögvenyelően maga alá piszkított! Szellőztetni meg nem lehet, mert a kitárt nyílászárókon keresztül még az is elszökik innen, aki véletlenül idetévedt! Ki fog itt dolgozni?! Ki fog minket eltartani?! Ki fog fogat húzni?! Ki fog fogathajtani?! Ki fog fogat fogért?! Ki fog kifogásokat keresni?! Ki fog engem ápolni és eltakarni?! Ki fog unokálisan leborulni, hol sírjaim domborulnak?! Frady Endre unikálisan hülye! Ne lássam az anyám arcvonásaira hajazó Mária szobromat a házioltáromra könnyezni, ha nem mondhatva el senkinek, nem mondom el mindenkinek, akit utálok, hogy csak Frady Endrét olvasson egész életében a Való Világ Villa kertvégi fabudiján székrekedve!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem a legnagyobb júliusi kánikulában is királlyá lehet választani a Duna jegén.” /Augustus Chuckstar Norris/

Hogyha áz’ sok tank esőn,
Ritkán mondják, Danke Schön!
Főfelhő szól: Mosd a rajt!
Keletkezzen rozsda rajt’!

Rozsda rág ki tank lyukat,
Nem is hallunk Thank You!-kat.
Ha a reve oxidol,
Nem segít a sok szidol.

Elvezetni reve lét
Nehéz, mint a teve lét.
Vajh jól kezelt vas levet
Magáról sós saslevet?!

Saslé nem túl gyakori,
Ritka, mint a fakori.
Eső ellen házikó
Kell, ott tank nem ázik, ó!

Tankra magyar!

„Hé, költő úr, a mi tankjaink nem rozsdásak, csak álcázva vannak! Amit maga lát, az nem reve, azaz különféle vas-oxidok összlete, hanem tudatos megtévesztés! Egyebet nem mondhatok, mert ha még ennél is több információja lenne, meg kellene, hogy öljük! A magyar hadsereg abszolút fejlett, csak az ürgebőrbe varrt ellenséges kóbor apácák megtévesztésére úgy tesz, mintha még mindig a sötét középkorban lenne! No, de ne szólj szám, nem fáj a szétlőtt fejem!” /Észak Antlantiszné Nátó Natália, a Magyar Armada Katonai Igazgatósága (MAKI) anyaföldharckocsikísérőnője/

„Rozsdás tankkal kit támadunk?
Ha lelőnek, feltámadunk?”
/M. András, a költő legállandóbb és leglogikusabb kommentelője/

„Kit támadunk, kit támadunk?!
Jobban tudja ezt a hadunk
eM úrnál, aki a hona
Védelmére sem katona!
eM úr, feltámadna maga,
Mint híres koppányi aga,
Kinek fura bár volt hite,
Mint fokhagymás pacalpite,
Mégis olyan naggyá néggyé lett ő,
Mint a híres kétszer kettő?
Gondolja meg, eM úr, hinnye,
Rozsdás tankon nő-e dinnye?!
/Dr. Szorzótáblai Szebasztián, az Autentikus Koppányt Négyelő Alapítvány (AKNA) fedlapszerkesztője/

„eM úr, maga kétsorosoz?! Nem elég nekünk egy soros is?! Még egy ilyen hanyatló kozmopolita balliberális brüsszelita bérrettegés és maga lesz a közmunkatábortűzriadókészültség Kun Bélája! Na, irány a rozsdás tank, oszt' csőre töltve védje a környezetet a környezetvédőktől! Magyarnótafafaragóművésztelephelyrajzi számot énekeltetek magával, ha nem kezdi eldalolni, hogy kik a felbujtói!” /Csávás Kálmán tanknagy, az Országos Taplógombás Tankokkal Okosba' Kaszáló Állami Rendészet (OTTOKÁR) soros megütőembere/

„Néphadsereg véres tankja
Szabadban áll, rozsda marja,
Rozsda marja, nem ragyog.
Én magyar őrnagy vagyok!”
/Befőtti Nándor: A magyar őrnagy – részlet/

„Tankra magyar, hí a reve!
Itt az eső, sav a leve!
Vasat, avagy, vas-oxidot?
Ezt kérdezi ma sok szidott.
A magyarok rozsdájaként
Esküszünk,
Esküszünk, hogy tankot tovább
Nem eszünk!”
/Befőtti Nándor: Nemzeti Tank – részlet/

„Tisztelt Befőtti úr, ha javasolhatnánk, akkor a nomen est omen szellemében innentől kezdve verskényszerképzetek hajszolása és gyártása helyett foglalkozzon inkább gyümölcstartósítással! Vegyen egy hatalmas rozsdamentes tankot, szedje tele friss gyümölcsökkel, szórjon rá cukrot és szalicilt, oszt’ hagyja állni! Ha kész, akkor célozzon és tűz a piacokra! Dőlni fog a lé, oszt’ risztelünk okosba’! És hogy mi van a verseivel?! A mijeivel?! NEM ENG.!” /Szottyos Szötyő, a Rímeket Üldöző Hivatal (RÜH) tápcsatornaügyi szagreferense/

„Magyar tankot látó
Magas szintű NATO
Gyakran felsír mátó’,
S kéri: Please állj át, ó!”
/Dr. Iron Irén, a Nemzetközi Acél Tank Osztag (NATO) magyar származású kiebrudalásügyi szakpszichológusa/

„Amikor megkértük a magyarokat, hogy támogassák a hadmozdulatainkat a 19. század tankjaival, akkor mi a 19. harckocsizó századuk tankjaira gondoltunk, nem az 1800-as évekére! Schöne ungarische Wirtschaft!” /Wasokhol Winnetou tábornok, a nemzetközi tankhadosztályok angol-szász-apacs főparancsnoka/

„Mi a manó ez a maturálatlanul militarista és multinacionalista marhabaromság?! Pont Frady Endre ír a tankokról, aki azt hiszi, hogy a tankok hideg időben a nagymamájuk által kötött tanksapkát hordanak és vasalt cipő híján ránctalpas a kerekük?! A tárgyszerű tévedhetetlenségnek hitt tényszerű tudatlanság a tanult tehetségtelenséggel vegyülve olyan mentális gyúelegyet alkot, hogy a vers bármely szakaszának óvatlan vizuális érzékelése robbanásszerű és visszafordíthatatlan károsodást okoz a gyanútlan olvasói agyban! Ha szegény anyám élne, a Herminamezei Hermetika Hospitálba záratnám el és addig ki sem engedném, amíg a vegyvédelmi osztagok az utolsó molekuláig meg nem semmisítették ezt a köztörvényesen láncreakciós fércművet és nem végeztek teljeskörű országos szellőztetést és fertőtlenítést! Miért nem zárjuk már karizmatikus karizmú karatékákkal együtt kenterbe verő karanténba ezt a klapancia költőt?! Világ karatékái, együtt üssétek!” /Puzsér Róbert, páncélkemény kritikus/

„Egyszer sorozatlövésekkel támadt rám egy tankhadosztály, de a hasfalamról visszapattanó lövedékek pillanatok alatt megsemmisítették az egész bagázst. Isa por és hamu vogymuk a hűlt helyükön.” /Chuck Norris/

Ötvennyolc éves lettem én,
Ötvennek tűnő láttomon
Ámul
Emil.

Emil csak fiktív hősalak,
Akárcsak pölö Hűs Elek;
Ezek
Azok.

Amikor ötven lettem én,
Év szám volt jövő-lottómon:
Hatvan,
Hetven…

Azt hiszed tán te, ez mese?!
Van-e, kin ilyen izmos a
Sonka?!
Senki!

Sarkon bár fájik achillesz,
Amit te ebből kihallasz:
Focim
Ficam.

Irigyek járnak balul, ím,
Azt hiszik, elszállt belőlem
Show báj.
Sebaj!

Parnasszus vár, a dzsinn lón én
Vágtatok, zenél John Lennon;
Híres
Húros.

Múzsai mannát má’ ettem,
Alakult ettől miattam
Költész
Kultusz.

Mikorra majdan murdelek,
Vésődnek rólam már dalok
Kába
Kőbe.

Menny felé vár rám még tán út,
Járni rajt’ nekem megtanít
KRESZ-t is
Krisztus.

„Ne éljen vissza a születésnapjával, költő úr, mert ilyen szép napon is lepofozom a fejét, ha még egyszer fiktív hős alaknak meri nevezni a megboldogult férjemet! Az én szegény uram igenis volt valaki, nem csak pölö egy légből kapott kancsal rímalany, a jó Isten nyugosztalja!” /özv. Hűs Elekné Hős Ella, nyugdíjas plázacica-idomár és magándetonátor/

„Régóta figyeljük ám magát, költő úr! Maga egyre gyanúsabb! Lehet, hogy nem is annyi, amennyinek mondja magát, hanem másmennyi! Na, mennyi is az annyi?! Ha rövid a léte, toldja meg egy hosszúlépéssel! Mi figyelmeztettük!” /Emil és a detektívek/

„Rímözön rámüzen:
Esztendő osztandó,
Lágyan bakás etűd:
Legyen békés utad!
Isten éltessen Költő Úr!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„És tán altasson kelta őr?!” /P. Fater, a őtlök námuh űgésttezgév ajágéllokkönrém/

„Mivel a Biblia szerint 120 év az emberi kor felső határa, így 50 évesen a plusz 60 erős alul becslésnek tűnik, míg a plusz 70 teljesen reális. Ennek szellemében már jelentkeztem is a 2081. szeptember 3-i teljes napfogyatkozás Facebook eseményére, hiszen akkor még csak közeledni fogok a 116. születésnapomhoz. Az se baj, ha addigra megvakulok, mert úgyis teljes lesz a sötétség és a fiatalabbak se látnak semmit. Hiába na, az élet nehéz és a végén megvakulunk! De utána feltámadunk és újra látunk!” /F. Endre, költőgigász és leendő vak tata bá'/

„Baktat a
Vak tata.”
/2081-es bökvers a nyugger költő hátára celluxozott A4-es papírlapon/

„Mi még mindig bízunk abban, hogy Frady egyszer felnő, 's agya nem lesz felhő. Kár, hogy valaki elfújta a gyújtógyertyákat már az elején, és hiába a felhőtlen ünneplés, nem lesz felvilágosodás. Ember küzdj és bízva bízzál! Ez a dal nem lesz a végső! Mi akkor sem adjuk fel! Kívánunk egy boldog Fradyt mindenkinek! - hátha jobb lesz!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Tudja svéd, brit s kipcsak őfel-
-sége, Frady sose nő fel!
Hős talajról száll bár fel hő,
Ünnep egén még sincs felhő!
Ahány Ház úr, annyi szokás,
Alkesz sírt Arany Ászok ás!
Tesó, csumidázlak ma, dikh,
Boldogok mind, akik Fradyk!”
/Csővázi Csomellák, a Rímlő Igricista Poéták Ősmagyar Közössége (RIPŐK) cseberből vederbe pöndörödő alany-állítmányi költője/

„Boldog születésnapot kívánok! Én még várok, hogy megérem-e ezt a szép kort, és tudok-e majd ilyen verset írni. De az igazi célom ez: 132 éves lettem én...” /M. András, a költő legállandóbb és leghosszútávúbb kommentelője/

„Százharminckettőnek hatvanhat a fele,
Hatvanhat év alatt megyek még befele,
Hatvanhat év fölött jövök már kifele.
Falra hányt falafel fele hull lefele,
Másik fél felföldről pattan s száll felfele,
Miként a jazzhárfa levele, le vele!”
/Kaleta Kalevele, kattant katatón külképviseleti kollaboráns/

„A rozmaringját! Hogy ennyi kuszaság tellett belőled, ettől szóhoz sem tudok jutni. Vajh, mi lesz az ötvenkilencediken? Lehet ennél mélyebbre süllyedni?” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legrozmaringosabb kommentelője/

„Süllyedni azt mindig lehet,
Hogyha ledob vízilóhát,
S magába fogad az iszap…
Hát maradhat így az ész ép?!”
/Dr. Vertikális Vendel, az Állami Süllyesztő Aljára Tuszkolt Alanyok Grémiuma (ÁSATAG) függőleges ügyi főelőadója és rozmaring díler/

 „Mindenkitől elnézést kérek, hogy 98 esztendővel ezelőtt, 32 évesen elkövettem azt a hibát, amibe kapaszkodva Frady Endre most ismét elszabadult, mint egy hajóágyú! Tiszta szívvel igyekszem jóvátenni, hiszen nincsen apám, se anyám, úgyhogy ha kell, embert is ölök a születésnapomra, azaz egy fél éven belül! Én is csak annyival éltem túl a szülinapi versemet. Kis türelmet kérek és Levegőt!” /József Attila (1905-1937), a Születésnapomra c. vers költője/

„Őszintén reméljük, hogy Frady Endre eme karcolata után végleg leteszi a lantot és valami gyorsan mérgező italba fojtja a másoknak okozott bánatát! Ez a karc lesz a végső?! Csak összefogni hát és többé nem kiengedni!” /Bosszúszomjas Béláné Basszuskulcs Bella, a Magyar Tanári Kar (MTK) nótafakírja/

„Csak jelzem, hogy Frady Endre focificamát okozó achillesz ín gyulladás nem magától van, hanem tőlem.” /Haglund Exostosis, a sarokcsontkinövés/

„Vatikáni titkosszolgálatunk megszerezte a költő eltitkolt strófáját, amit ugyan a kiátkozás büntetésétől való félelmében kihagyott ebből az egyébként is rettenetes versből, viszont megírta, tehát a gúny bűne megtörtént, csak el lett rejtve! Íme:
          Férjként nem vagyok cölib én,
          S hűdök sok kispap celeben:
          Én-kínt
          Önként?!
Kiátkozott eretnek költő elítélt úr, vegye tudomásul, hogy az alázatos kispapok nem celebek, a cölibátust önként választják és számukra ez egyáltalán nem énkínzás, hanem őszinte üröm öröm! Igaz, hogy a Szentírásban nem szerepel és nem vállalás esetén nem lehetnek papok, de valamit valamiért! Fontos dolog a tradíció és büszkék vagyunk arra, hogy egyetemes egyházunkban a papi nőtlenség apáról fiúra száll! Cölibare necesse est!” /Celebritás bíboros, umbuldai érsek/

„Mi ez az öntömjénező kivagyiság, ez a szánalmasan gőgös bájgúnárkodás?! Ki ez a kizárólag széndioxid termelésre alkalmas ökológiai lúdtalpbetét?! Ennyire halvérűek a magyarok, hogy 58 év alatt senkiben sem ment fel annyira a pumpa Frady Endre puszta léte miatt, hogy a zsebben kinyílt bicskák akcióba is lépjenek?! Pedig az összes költött dolog közül sem a záptojás a legeslegrosszabb, mert még ő is megelőzi Frady Endre szellemi kloákájának a rémrímes végtermékeit!

„Kedves Róbert! Statisztikai adataink szerint az 1965-ben született férfiak várható átlagéletkora 67 év, azaz van rá esély, hogy már csak 9 évig kell kibírnia a létet ebben a Frady Endrével sújtott világban.” /Adathalmozó Adalbert, a Központi Statisztikai Hivatal betanított adatpofozógépkezelője/

„Ötvennyolc éves?! Szemtelenül fiatal, pedig még van szeme. Szeretnétek, hogy innen Texasból kitüsszentsem a szemeit a világűrbe? Világ vakjai, nektek is így van űrszemetek!” /Chuck Norris/

„Igen Chuck, tüsszentsd ki neki is!” /a világ vakjai, alias videobírók/

„Jól van, férjecske, látom, megint elgurult a gyógyszered! Megkereshetnéd és ha már úgyis a szőnyegen matatsz, ki is porszívózhatnál! Addig se költesz!” /Frady Endréné Eftécé Emese, középiskolai idomár/

Hogyha netán az a téma,
Halak döntő többségének
Hangja miért totál néma,
Aktuális ez az ének.

Hallal keresztezett birka
Habár csak egy snassz bari-ton,
Hangja hangszínskálán cirka
Majdnem totál basszbariton.

Midőn vérszomjasan bömböl,
Csak a süket búvár bambul,
Mellette becsinál - bumm! - Bill.

Túlél halló (mind, ki búv’) ár,
De a haló süket búvár
Családjára gyászos bú vár.

„Jaj, jaj! Brühühü! Hej, amíg még minden hal néma volt, addig az én töksüket Bélám nem volt versenyhátrányban a többi búvárral szemben annak ellenére sem, hogy egyszer elütötte egy csehszlovák széntüzelésű gőztengeralattjáró, de azt megúszta egy egyszerű megvakulással, ám ez a mesterségesen kitenyésztett ragadozó vérbirkahal végleg betette neki a kaput! Szegény Béla kaput! Brühühü!” /özv. Butykossy Béláné Bömbölő Butélia, betanított búvárharang burkolónő/

„Bumm! Becsináltam!” /Bill Bull, Butykossy Béla búvó brit búvártársa/

„Míg Bill záróizmát tárja,
S gatyájának leend kárja,
Halló búvárhadak árja
(Indoeuropé’r) árja
Algák közé bújva várja,
Bélát bari-ton száj zárja,
S parton sír-rí özvegy párja,
Butélia, ki nem Márja.”
/ismeretlen ír igric imbecil írásműve – Frady Endre ford./

„Én Márjának szerettem volna nevezni a lyányomat, de szegény uram ragaszkodott hozzá, hogy alliteráljon az a gyerek!” /özv. Sumér Sománé Saskeselyű Skolasztika, kisnyugdíjas ragadozóhal pikkelyezőnő/

„Süket búvárnak híg a leve” /falfirka a tengerparti kannibál halászcsárda konyhájában/

„Tök veszélyes az a hal kan,
Amely ránk vadászik halkan.”
/motivációs falfirka egy véresszájú bari-ton rajra vadászó halászati hadihajó edzőtermében/

„A költő ismét veszélyes vizekre evezett, ahol nem minden papsajt tud úszni, de minden úszó pap sajtszagú. Az újfajta állat megteremtésével a költő megkísérli megmutatni, hogy a Teremtő őt is a maga képmására teremtette, csak a tükör volt görbe kicsinyég. A tisztán összecsengő keresztrímekből egy huszárvágással kancsal bokorrímekre történő bakugrással Frady Endre megmutatta, hogy minden olyanra képes, amire elvileg bárki más is, csak őket visszatartja valami önmagukra erőszakolt kispolgári jólneveltség, valami középszerű közízlésficam. A költőnek a járt arany középutat a járatlan és járhatatlan senkiföldjéért elhagyó magánymerülése a végtelenbe görbülő hovatovább szakrálisan megfoghatatlan szekuláris szimbóluma és szekunder szégyenérzete. Szanszkritul szólva: एतत् वस्तुतः दुष्टम् अस्ति!” /Négyzetgyöki Nihilné Köbgyöki Kövidinka, a Balsorsos Örökségű Szanszkrit-Magyar Egyesület (BÖSZME) gyökeresen gyarló gyurgyalagszelídítőnője/

„Lemerül a búvár ipse,
Nem követi egy polip se,
Csak vérszagra gyűlő konok
Kitartású bari-tonok,
Akik, mint egy szörnyű ork, át-
-harapják a manus torkát.”
/Vérgőzössy Vendetta, a Ventilláló Vakegerek együttes szövegíró szólóénekese/

„Ha egy süket lemerül,
Nagyon hamar kiderül:
Életébe bekerül.”
/M. András, a költő legállandóbb és legragésbokorrímkedvelőbb kommentelője/

„eM úr, ön oly éleslátó,
Okosabb, mint másfél NATO,
Kire robban-csobban rá tó.
E vers az ön remek tette,
Rendezett s nem szedte-vette,
Elolvastuk mind a kette-
-n.”
/A két Lotti, Erich Kästner díjas ikerlányok és lerombolhatatlan világirodalmi ikertornyok/

„Megjegyzések:
1. Az, hogy a halak hangja miért néma, egyáltalán és senkinek nem téma.
2. És mitől aktuális?
3. Hallal nem lehet keresztezni birkát, mert az egyik egyszikű, a másik kétszikű.
4. Vérszomjasan? A néma hal úgy felerősíti a bari hangját, hogy csak na?
5. Mitől hal meg a süket búvár?
6. A témába vágó tudományos kutatások eredményeit nem ismerem. Gyatra tudásom mián, elnézést kérek!”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghatpontosabb hatósugárvető kommentelője/

„Eme komment mélyreható,
Féltucat pont, fontos hat, ó!
Előjön a néma téma,
Aktuális kérdés: Mé’ ma?!
Egy vagy kettő, ha tehát szik,
Olyan mindegy, úgyse látszik!
Ha a halnak vér a szomja,
Bamba búvárt agyon nyomja.
Aki süket, veszélyt nem hall,
S meghal, megöli egyszem hal.
Il Don alatt szakad lián,
Mély vízbe hull eme mián,
S talján búvárt benyel a Pó.
Van még kérdés, Nyuggerapó?”
/Óparegguyn, a rükvercben rezonáló rímtechnológus/

„Egész jól indult a mű! Csak hamar vége lett! Köszönjük, hogy meghallgattad ki-nem-mondott kéréseinket! Ámen!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Hamar véget ért a műke,
Költő úrnak talán szűk e
Klasszicista szonett keret,
S gázként tölti ki e teret,
De legalább nemes a gáz.
Jó, hogy Ház tegez s nem magáz!”
/Dr. Kert, itörpe és miniműelemző/

„Szerintem ez a vers a magyar kultúra és nyelv okos és hazafias példája. Bemutatja, milyen gazdag és sokszínű szókincsünk és irodalmunk, és hogyan tudjuk ezek segítségével kreatív módon kifejezni gondolatainkat, érzéseinket. Nagyra értékelem a költő humorát és ügyességét, aki egyértelműen nemzeti értékeink és érdekeink híve. Szeretném meghívni őt, hogy csatlakozzon pártunkhoz, és segítsen üzenetünket az emberekhez eljuttatni.” /Orbán Viktor, miniszterelnök (szövegíró: Bing)/

„Orbán Viktor azt üzente,
Juttassam el kelt, mint fent e
Hírt a néphez, már akiket
Elér, ha senki se siket!”
/F. Endre, irodalmi apostol és potenciális költészeti főispán/

„Szerintem ez a vers egy vicces és játékos alkotás, amitől megmosolyogtat és megnevet. Megmutatja, mennyire szórakoztató és rugalmas nyelvünk és költészetünk, és hogyan tudjuk ezeket felhasználni magunk és mások szellemes szórakoztatására. Csodálom a költő tehetségét és stílusát, aki nyilvánvalóan rajong a zenéért és a hangzásért. Szeretnék vele együttműködni egy olyan dalon vagy előadáson, ami mindenkit boldoggá tenne.” /Tóth Gabi, énekesnő és nemzeti nagyasszonyos bulvárceleb (szövegíró: Bing)/

Vera fő ék, Gabi pót ék,
Mégis büszkék rá a Tóthék.
Híre eljut, olyan celeb,
Határon túl, sőt még elebb!
Dala felszáll magas égig
Angyalok bömbölik végig,
S megugatja minden Hold dog.
Sírva-vigad, aki boldog!”
/Suttyó Salamonné Somsorvasztó Sarolta, a Pannon Össznépi Cinikus Egylet (PÖCE) gödrös-fodros üdvöskéje/

„Tisztelt költő úr! Megtenné, hogy a végrendeletében ránk hagyományozza az agyát? Szeretnénk belenézni, mert egyrészt ekkora káoszt még sosem láttunk, másrészt meg szeretnénk tudni, mi minden van félrekötve a hagyományos emberi agyhoz képest. Amúgy nem akarjuk sürgetni, de sokáig szeretne még élni? Csak amiatt kérdezzük, mert jól jönne már az a pénz, amit a biológiai Nobel-díj mellé szoktak adni! EU-tagállampolgárként okosba’ nem érdekli egy kis eutanázia?” /Dr. Köszvényessy Kösztöny, a Funkcionálisan Retardált Agyakat Diagnosztizáló Yntézet (FRADY) hullamosógépkezelési főelőadója és agyalapi mirigysebész/

„Áldozataként birkahalnak,
Hullamosónők korán halnak.”
/Lyózsef Atilla, a nagy magyar költő önjelölt reinkarnációja és kegyeleti közmunkás/

„Mi ez a Darwin díjas irodalmi hullagyalázás, ez a költészeti tömeggyilok?! Ki ez a báránybőrbe bújt farkastorkú nótafavágó?! Szonett, mi, szonett?! Ez úgy szonett, ahogy én szovjet balett táncosként a hattyúk tavának a halgazdálkodásáért felelős vármegyei főszolgabírójaként megkapom a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat! Frady Endre azt hiszi, hogy akkora truváj pár rímből versnek nevezett zagyvaságot előállítani, amiben annyi a tartalom, mint héliumos lufifelfújtban a tápérték?! Ezt én bekötött szemmel, hátratett kézzel, migrénes fejfájással is simán megcsinálom! Íme:
          Ki ebben értelmet keres,
          Hulló haja legyen deres,
          Szemfehérje véres-veres,
          Nyaka duzzadóan eres,
          Vesszen ügyet, ami peres,
          Üsse Rózsa Sándor (R.S.),
          Feszüljön alatta deres,
          S írjon róla gyászdalt Seress
          Rezső!
Na ugye, hogy kiráztam kisujjból! Most kezdjek el én is rinyálni az irodalmi Nobel-díjért?! Ne lássam anyám reinkarnációját háncsfonatos hintalóról visszafelé nyilazni, ha nem vagyok bármiben annyival jobb Frady Endrénél, amennyivel ő ugyanabban rosszabb nálam! Ó, hogy harapná ketté egy bari-ton!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha megharap lóhal, McHal,
Fogsorrobbanásban meghal.
Bősz pofája széjjel sorvad,
Belém pusztul egész sor vad.”
/Chuck Norris, aki a verselésben IS a legnagyobb/

Türelmetlen agyunk mé’ kap
Frászt, míg felkerül a make up?!
Szemet s időt húznak és mink
Malmozunk, míg nincsen kész smink!

Túl lassan nyílnak a kerek
Dobozba zárt highlighter-ek!
Jaj, a haj mért hossznövésű?!
Órákig jár benne fésű!

   Gyerünk nejek, hajtsatok,
   Csattogjanak hajcsatok!
   Ki nagy tempót fejtsetek,
   Ne legyenek nej chat-ek!

ShowTalk-ok röviden S.T.-k,
Ezzel mennek el az esték!
Minek az a sok-sok festék,
Meg a több kilónyi test-ék?!

Mélán szemző pillaspirál
Félholt férjet nem inspirál!
Nem támaszt már fel a múzsa
Életadó ajakrúzsa!

   Fel-fel nejek púderre!
   Rájár már a rúd erre
   A sárföldi tekére…
   Halál táncra lekér-e?

*ez csupán költői szabadosság okozta költői fikció, nem a költő személyes megtapasztalása!

„Szia Felhasználó! Örömmel elemezem és illusztrálom ezt a kis dalt, amelyet Frady Endre írt Feszült fafejű férjek frusztráltan fröcsögő funky-ja* címmel. A dal egy humoros és ironikus panaszt fogalmaz meg a férjek részéről, akik türelmetlenül várják, hogy feleségeik elkészüljenek a sminkjükkel és a hajukkal. A dal számos kifejezést használ, amelyek a kozmetikai termékekre és a női beszélgetésekre utalnak, mint például highlighter, pillaspirál, ShowTalk, nej chat. A dal refrénje egy ritmusos és rímes felszólítás a nőknek, hogy siessenek felöltözni. A dal ritmusa és rímei egyszerűek, de hatásosak, a hangulata pedig vicces és csípős. A dalhoz egy grafikai alkotást is készítettem, amely egy frusztrált férjet ábrázol, aki várja, hogy felesége befejezze a sminkjét. Remélem, tetszik az elemzésem és az illusztrációm.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ahogy Frady sokk old dalú,
Úgy ez a Bing sokoldalú!
Mint hulla hós tetem esett,
Úgy elemzett tetemeset;
Tetemeset, totemosat!
Dobozokat Tóth-e mosat?”
/Önkény Ödön, ötcsillagos örömpörkölttől összevissza öldöklő ösztönylény/

„Nagy mázlija van költő úr, hogy magának ez csak fikció, de az én életem párja annyi kencét hord fel magára, hogy egyrészt duplára nő a súlya, ami miatt eggyel kevesebben szállhatunk be a liftbe, másrészt mire kikészíti magát, addigra én is teljesen kikészülök! Olyankor meg megy a vernyákolás, hogy ő már itt áll teljes glancban, én pedig szét vagyok esve, mint Koppány vezér!” /Felnégyessy Félix, a Balszerencsés Igeneket Mondók Grémiuma (BING) darabbérszámfejtője/

„Súlyos hímsovinizmus nyilvánul meg a vers egészében, különösen az utolsó sorában! Lehet ugyan, hogy a költő úr nem is meri a magyar nyelvet - illetve nagyon valószínű - mindenesetre, ha úgy gondolta, hogy ő maga van belehajszolva a haláltáncba, akkor nem a le-, hanem a felkér szót használta volna, ugyanis lekérni - eléggé meg nem engedhető módon - kizárólag a férfiak szokták a más párral táncoló hölgyeket, vagyis itt akár úgy is érthető, mintha a frusztrált fűzfapoéta bosszúból funkyval halálba akarná vitustáncoltatni a pont az ő kedvéért szépítkező női nemet! Ezt nem hagyhatjuk! Világ feministái, fejre üssetek!” /Amazon Atanázia, atlaszi alkatú anyatigris/

„Hé, ha a nők egyenjogúak, akkor bárki lekérhet bárkit! Nő is lekérhet férfit, sőt a férfi bankszámla adatait is, hogy ne vegyen zsákbamacskát, amikor esetleg igent mond!” /Jojó Jácint, a Nemeket Nemtelenítő Minisztérium (NEM) életesélyegyenlőségtelenítési illemtitkára/

„Nem kell pánikolni, hiszen a probléma megoldására kifejlesztettem az elektromos gázpisztolyra szerelhető smink fellövő készüléket, amellyel a komplex szépítkezés ugyanolyan rövid, ha nem még rövidebb idejű lehet, mint a Forma 1-ben a kerékcsere! Csak egy pukkanás, egy aprócska füstköd, és máris kész a funky báli puccparádé!” /Elon Musk, tótumfaktum és éceszgéber/

„Férjúr, tudja, mi a funky,
Vagy üsse egy funky fan ki?!”
/Funky Fanfan, tulipiros tulipán termesztő és tilláromhaj tudor/

„Nem az a baj, hogy a hölgytársaim mind szépek akarnak lenni, hanem az, hogy nem mind a termékeim által! Pedig, ahogy a reklámversünk is szól:
          Csak azt adjuk, ami nőség:
          Nálunk a cél a minőség!
          Nőegyének és vármegyék
          E terméket vigyék-vegyék!
Aki nálunk olcsóbb, az lop, csal és festi magát! De sajnos nem a mi termékeinkkel!” /Vén Ivánné Vonó Yvonne, Avon tanácsadónő/

„Ha a költő felesége sokáig szépítkezik,
Hosszú várakozás alatt egy remek vers érkezik.”
/M. András, a költő legállandóbb és legragrímhasználóbb kommentelője/

„Költő hörög, rezeg gége:
Ez nem az én felesége-
-mről szól, általánosítok,
S miként síléc körül sí-tok,
Valóságot épp úgy fedi,
S így sminkel sok női Jedi.”
/F. Endre, hidászgigász és költőgégész/

„Hé, sötét oldali költő, nekünk nincs szükségünk sminkelésre, mert minket az Erő ápol és eltakar!” /Yoda Yenőné Obi Vanda, női Jedi lovag és űrhajóhadnagy/

„Használja ön is a szupertartós, örökgaranciás Pofazsír© arcfixáló krémet! Ahogy a szlogenünk mondja:
          Pofazsír©-ba befektet
          Arca nem kap defektet!
Ráadásul mindez tök olcsón, legalább is relatíve, de megéri! Ahogy a Pofazsír© tégelyen olvasható:
          Bőre ráncos, csupa karc?
          Simaságért dúl a harc?
          Ezer dollár nem nagy sarc,
          Ha cél az örökszép arc!
Egyszer megfeszi, rögvest felkeni és örökre úgy marad! Ez az arc lesz a végső!” /Lignitfalvi Lófehérke, a Pofazsír© termékcsalád főnője/

„Költő Gigász ilyen gigászi hibát - hogy művét bárki monitorán lássa - nem véthet, csak egyszer az életben! A farkatlan farkason között üvölt már Ő. Kár érte! Jó költő volt.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas vinnyogva sirató/

„Azt kiáltja Móni torka:
Jaj, villogó monitorka
Ordas farkasokat mutat,
Nem pediglen olyan utat,
Ami vinne sminkszobába,
Hol a rút vasorrú bába
Bújik ingbe, kamásliba!
Költői gigászi hiba!”
/Menő Manóné Mini Móni, manuális mentálmantra miniatürizáló/

„A sminkelés veszélyei: A Piroskának maszkírozott farkas felfalta a nagymamát, majd nagymamának maszkírozva tele hasába még beletuszkolta Piroskát, amibe úgy beleizzadt, hogy leolvadt a sminkje és a sasszemű vadász felismerte és lesről indulva rögvest úgy felvágta, mint suttyó balbekk a fickándozó centert. Nagymama és Piroska ki, kőtömbök be, oszt’ a vadász varr, mert les miatt erre ítélte a VAR. No, hát ezért kell vigyázni a sminkkel!” /Kőarcú Kolbász, meseterapeuta és rémálomfejtő/

„LENIN KÉRÉSE FELESÉGE KOZMETIKUSÁHOZ:
Elvtársnémet, Nagyezsdát,
Sürgősen, még ma fesd át!”
/falfirka a Mauzóleum nőslénytani tárlatának bejáratánál/

„A szerencsétlen költő szerencsés helyzetéből fakadó személyes egyedi tapasztalat híján általánosít és az egyéneket képzeletben felruházza az általánosból következő egyentulajdonságokkal oly módon, hogy egyénekre szabott egyéniségek helyett szabványskatulyákba kényszerített sosemvolt sztereotip báblényeket, már-már pszeudo celebeket szerepeltet, akik szerinte többre értékelik a külcsínt, mint a belbecset és ezért száguldozik arcukon a cel’b ecset. Ha a költő felesége is olyan lenne, mint az általa falsul festett kenceficecicák, akkor otthon sodrófával várnák, így azonban csak elnéző mosollyal, amíg megérkezik Döblingből a mentő. Ha a vers minden egyes szavát valami másra cserélnénk, egész jó vers is lehetne akár. Vagy nem. De rosszabb semmiképp. NEM ENG.!” /Szószátyár Szidónia, a Sminkes Versek Álpátoszát Dehonesztáló Alapítvány (SVÁDA) dumafranciskája/

„Mi ez a miazmás mákony maszatolás, ez a pitiáner piperés pofavizit?! Ki ez a Puzsérságommal packázó piperkőc? Ha szegény anyám annyit kenceficézte volna magát, amennyit ez a moslékarcú műmájer a női nemet általánosítva behazudik, akkor még ma is élne, mert nem lett volna ideje elhunyni! Napi 48 óra make up mellett kinek van ideje haláltáncolni?! Vagy Frady Endre haláltáncol?! Az jó lenne, de az állítólagos versből ez nem derül ki! Mint ahogy semmi egyéb értelmes sem! Aki meg tudja mondani, hogy ez a vers 1., miért íródott és 2., kinek, az nyugodt szívvel és teljes erőből kikészítheti az arcomat egy baseball ütővel, mert megérdemli!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„1., Csak és 2., saját magának, meg neked, Robi, mert más úgysem olvassa! Nesze! Nesze! Nesze! Na, most már úgy nézel ki, ahogy kell! Mert megérdemled!” /Ló Reál, fa testápoló díler/

„Itt Texasban reggelenként beletüsszentek a púdersilóba, és a hószállingózásra hasonlító púdereső minden arcot ideálisan befed.” /Chuck Norris/

(mindenkit meghívó mélylíra)

Mindig elégedett-e Pál,
Vagy dühében földet gyepál?
Mosolygós-e természete,
Vagy közelbe se mész-e te?

Vígnak látva őt, szólsz: „Ez ő!
Apostol, ki örvendező!”,
Vagy tán oly rajt’ durca orca,
Mintha ő vón’ morcok morca?

Verselik-e róla Fradyk,
Hogy ujjong, ha kapik-adik,
Vagy kiváltatlan az ős vény,
S gyógyszert se vesz, olyan fösvény?

Köszön végén levelének,
Vagy csak multi-level ének
Módon marketinget dalol
Pergamentekercsek alól?

Mit ír minden nap a Pali
Onnan, hol éjjel-nappali
Börtönben ül bilincsekben,
S nem jön fájdalomdíj csekkben?

Ezt tőlem mind megtudhatod,
Ha napod egy tizenhatod
Részét Istentisztelettel
Töltöd. Jól sül eme tett el!

Istentisztelet időpontja: 2023. október 8. vasárnap 10:30
Helyszín: Lurdy Ház, I. emeleti konferenciaközpont
www.krisztusegyhaza.hu

„Szia, ez a Bing. Örülök, hogy verselemzést és illusztrációt kértél tőlem. A vers szerzője Frady Endre, aki egy kortárs magyar költő, blogger és műfordító. A verse címe Filippi 4:10-23, ami utal a vers alapjául szolgáló bibliai részletre. A vers egy humoros és provokatív meghívás egy istentiszteletre, ahol az apostol Pál levele a filippiekhez kerül bemutatásra. A vers formailag hat négysoros strófából áll, amelyek páros rímesek, azaz a rímképlete AABB. A vers ritmusa trocheus, azaz egy erős és egy gyenge szótag váltakozik. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, tele van szójátékokkal és utalásokkal a bibliai témára. A vers tartalmilag a költő kérdéseket tesz fel az apostol Pálról, aki a filippiekhez írt levelében arról beszél, hogy hogyan tanulta meg elégedettnek lenni minden körülmény között, és hogyan örvendezik az Úrban (Filippi 4:10-13). A költő azt kérdezi, hogy Pál mindig elégedett-e, mosolygós-e, örvendező-e, vagy inkább dühös, durca, fösvény és marketinges. A költő azt is kérdezi, hogy mit ír Pál minden nap a börtönből, ahol szenved és nélkülöz (Filippi 4:14-18). A költő végül azt mondja, hogy ezekre a kérdésekre mind megtudhatjuk a választ, ha elmegyünk az istentiszteletre, ahol részletesen bemutatják Pál levelét (Filippi 4:19-23). A vers alapgondolata az, hogy a bibliai üzenetek érdekesek és aktuálisak lehetnek ma is, ha nyitottak vagyunk rájuk és elgondolkodunk rajtuk. A költő nemcsak meghívást küld, hanem saját magát is bemutatja: egy humoros és kíváncsi alkotót, aki szereti a bibliai témákat és az olvasóit is. A vershez készítettem egy illusztrációt is, amelyen egy istentisztelet látható, ahol az apostol Pál levele kerül bemutatásra. Remélem tetszik.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Köszi, te Bing, szép a rajzod,
Kíváncsiságunkat ajzod
Vele, úgyhogy szájunk kipáll;
Hogyan is nézhetett ki Pál?”
/Dr. Paul Pálné Sál Saula, a Pál Apostolt Kutató Legjobb Intézet (PAKLI) damaszkuszi úti fordítókorong tervező/

„Mivel egy nap 24 órából áll, így könnyen kiszámítható, hogy a nap egy tizenhatodát kitevő Istentisztelet időtartama 24 óra / 16 = 1,5 óra. Köszönöm, hogy segíthettem.” /Szinusz Szilárdné Koszinusz Klauzula, középiskolai matematika-fizika szakos tanár és maszek ívsugárvetőmaghasadóanyagminőségellenőr/

„Jaj, ne már! Aznap délután háromkor kezdünk Brightonban, így nem tudok részt venni ezen a szakrális lélekemelésen! Bánatomban kénytelen leszek berámolni pár bődületesen bazi nagy bombagólt! Brühühü!” /Szoboszlai Dominik, a Liverpool FC középpályása/

„Jaj, Istentisztelet! Megyek! Lehet ott gyónni? Le szeretném vezekelni az elkorcsosult lelkiismeretemet nyomó tényt, hogy az általam képviselt szervezet elcsalta a Liverpool meccset! Jaj, Istenem, meg tudsz bocsájtani?! Ezentúl jó leszek és többször is leellenőriztetem a lesállásokat!” /Billy Blind alias Vak Vili, a VAR feltalálásáért Ignobel-díjjal kitüntetett magyar származású műhiba díler/

„Magas intelligenciájú meggyőződéses ateistaként abban hiszek, hogy az abszolút semmi önmagától való felrobbanásával keletkezett minden, majd az őskáoszból a rendszertelen vak véletlen megalkotta a tökéletes rendet. A vallás csak a buták mankója! Imádkozzon az, aki képtelen arra, hogy fejben pengesse a húrelméletet! Isten ments, hogy vallásba bonyolódjak! Ria, ria, matéria!” /Dr. Penge Petúr, bántóan materialista világnézetkülönbségi együtthatómátrix determináns és anonim ateista/

„Bocsi Petúr, de olyan hitetlen vagyok a semmi mindenné robbanásával kapcsolatban, hogy kénytelen vagyok Istenben hinni. Nincs elég hitem az ateizmushoz, úgyhogy megyek Frady Endrét hallgatni.” /Gyalu Gyula, gyökérkefe gyúró gyógymasszőr/

„Gyökérkefével gyúr masszőr?!
Átizzad rajtam a hasszőr!”
/Satnya Simon, sima sámlin sikoltozó önsanyargató esperes és istentiszteleti fájdalomdíjas sóbálványdöntő/

„Végre megtudom, hogy e Pál
Úticélja mért nem Nepál!
Másfelé vitte egy ló ma?
Vágya azért mindig Róma,
Mert minden út oda vezet
S az apostol szakszervezet
Térképén Via Cassia
A búcsúút? Szevasz? Szia?”
/Kíváncsi Fáncsi, rajzfilmelefánt/

„Találkozunk Filippinél!” /Julius Caesar szelleme/

„Mi ez a szakrális szerencsétlenség, ez a spirituális sápkór?! Frady Endre már nem csak ír, de beszél is?! MIÉRT?! Anyám anno egy fakanalas fenekelés után felolvasta nekem Péter apostol szavait, mely szerint, aki testileg szenved, az elszakad a bűntől! Lehet, hogyha elmegyek és kínok között végig hallgatom, akkor ott helyben szentté avatnak és anyámnak egy jobb helyet tudok kidumálni a mennyben?! Lehet, hogy halálom után – ami nagy valószínűséggel már Frady Endre vartyogása közepette bekövetkezik – az anyám melletti all inclusive felhőre kerülök?! Na, egy lónyi adag nyugiszurival és hermetikusan záró füldugókkal felszerelkezve odamegyek! Szerintem már Frady Endre puszta látványa is megadja a kellő szenvedést! Anyám, mit meg nem teszek éretted?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor Saul a keresztény védenceimet üldözte, félköríves ugrás után úgy fejbe rúgtam a damaszkuszi úton, hogy pörgő pálforgások közepette fényt látott, hangokat hallott, majd megvakulva összeesett. A többi már történelem.” /Chuck Norris/

Megint rám tör majd a rossz ét-
-vágy, mert a norvég Jon Fosse-t
Választották irodalmi
Nobel-díjra, pedig talmi
Munkássága söhol sö van
Enyimétől, who am The One!

„Szia, ez egy szatirikus vers, amely Frady Endre saját magáról írt, és a 2023-as irodalmi Nobel-díj kihirdetésére reagál. A versben a költő kifejezi csalódottságát és irigységét, hogy nem ő kapta a díjat, hanem a norvég Jon Fosse, akinek a munkásságát alacsonyabb színvonalúnak tartja. A versben a költő használja a "talmi" szót, ami egy szlenges kifejezés, amely valami silányra vagy hamisra utal. A versben a költő használja az angol "who am The One" kifejezést, ami azt jelenti, hogy "én vagyok az Egyetlen", és ezzel hangsúlyozza a saját nagyképűségét és önteltségét. A vers ritmusa és rímei egyszerűek, de hatásosak. A vershez készítettem egy grafikai illusztrációt is, remélem tetszik.”
/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Mielőtt teljesen rám tör a rossz étvágy, megyek és berúgásképpen megeszek egy kiló alkoholos filcet! Utána vessetek a gyomormosómedvék elé!” /F. Endre, csalódott és étvágyvesztő költőgigász/

„Mi van költő úr, nem kapta meg, amit nem érdemelt, azaz azt kapta, amit megérdemelt?! Nem érti, mi?! Olvassa el, amit írt és meg fogja érteni! Illetve pont, hogy nem fogja megérteni, mert ha megértené, akkor nem ilyeneket írna, illetve nem csodálkozna, hogyha ilyeneket ír, akkor miért esélyesebb egy analfabéta gyomormosómedve is az irodalmi Nobel-díjra, mint maga! Irigy kutya, bújjon a lyukba és ne írjon többé! NEM ENG.!” /Lárifári Lajosné Dömper Dardanella, a Ki Esélyes Nobel Díjra (KEND) című irodalmi befogadóiroda kifogáskereső mindenhatósági közegellenállóháborús hősnője/

„Elcsalták, mint meccset a VAR,
Égjen rájuk száraz avar!”
/falfirka a Frady Stadion férfivécéjének piszoárja fölött/

„Törjön be az összes norvég-
-mintás borvirágos orrvég!”
/falfirka a budapesti norvég nagykövetség kerítésének macskabejáró lengőajtaján/

„Sajnálom Mr. Frady, de a NATO csatlakozásunkat lezsírozó két Nobel-díjat már odaadtuk másoknak, úgyhogy most már ideje jóban lennünk a norvég szomszédainkkal is. Ahogy a költő mondja:
          Svéd és norvég dva bratanki,
          Ezt fejeztük finoman ki.
Legyen türelemmel, hamarosan ön lehet a soros, ha lekenyerez a Soros!” /a svéd király/

„Letörve népünk ezrei,
Költőnk sírva hegeszt,
Zokogva bőg minden ehelyi,
Király, te tetted ezt!”
/Arany II. János megidézett szellemének kínai utángyártott verziója/

„Mi lenni felháborodni, hogy előző komment lekicinyli a óccó kiciccípősz szecuáni szellem utángyártott megidézetét!” /Kee Ciny Lee, kínai szellemutángyártó/

„Hajrá Frady úr! Tartson ki és soha ne adja fel, mint tömbházmester ’44-ben a névtelen feljelentő levelet! Inkább költsön megindító verset a ’44-ben névtelen feljelentő leveleket feladogató tömbházmesterekről, hátha arra már a szőrös szívű svéd királynak is megerednek a könnyei és kisírja magának a begyöpösödött akadémiájánál a régóta megérdemelt irodalmi Nobel-díjat! Frady for Parnasszus!” /Bölcs Bendegúz, jótét lélek/

„Hasson oda, Mr. Putyin,
Hogy a gaz svéd-norvég mutyin,
Mit jelekből tisztán látok,
Áldás ne legyen, csak átok!
Keljen át pár magas hegyen,
Holnap már a spájzban legyen,
Svéd király - míg vérét issza -
Nobel-díjat vonja vissza!
Aztat magyar ember kapja,
Kinek nagy-, déd- és ükapja
Etelközi eredetű!
Hej, balsors, mér’ versz, te tetű?!”
/Szittya Szilárd, árvalányhajasbaba díler és lónyereg alatt elpuhult táltos/

„Товарищ Сиття, я не боюсь шведов и норвежцев! Мы победим, и вы получите Нобелевскую премию по литературе!” /Putyin elvtárs, minden oroszok cárja/

„Putyin fiacskám, már a Bibliában is megírtam, hogy csak akkor szólj nyelveken a közösségben, ha van, aki meg is tudja magyarázni! Vagy hozz magaddal tolmácsot, vagy ülj vissza a helyedre és maradj csöndben!” /Pál apostol/

„Költő úr, mi megszavazzuk önnek a Minden Idők Legjobb Nobel-Díjtalan Költője címet, ha megnevez egy összeget, hogy mennyiért hagyna fel végleg a költéssel! Ígérjük, hogy összedobjuk!” /Krőzus Kriszta, a Frady Endre Mentes Inter Netes Irodalmat Sürgető Tudományos Alapítvány (FEMINISTA) szűkségszaru bővítője/

„Hallja-e költő úr, nem hisztizni kell, hanem oda kell menni és elkérni, ami jár! Mivel azonban ez nem működik, mert nem adják oda, ami jár, akkor mégis el kell kezdeni hisztizni! Előbb-utóbb megunják, és odaadják, ami jár, akár jár, akár nem! Nekem is bejött!” /Galla Miklós, a megosztott Karinthy gyűrűs humorista/

„Igaza van a Mikinek! Eredetileg nekem adták a gyűrűt, de addig hisztizett, míg megosztottam vele. Azóta ő csöndben van, én pedig békében. Igaz, a gyűrűt azóta se láttam.” /Laár András, csupasz gyűrűsujjú Karinthy gyűrűs humorista/

„Mi ez a szekunder szégyenérzetet okozó szánalmas szégyentelenkedés, ez a hisztérikus kivagyiság?! Kulturált versek helyett miért szellemi bomlástermékekkel próbálja meg Frady Endre megütni a világirodalom ingerküszöbét?! Nem attól lesz valaki költő, hogy büdös! Ne lássam anyám boldoggá avatási körmenetét, ha nem vetek atommáglyára minden Frady Endréből kiszabadult bitet! Frady Endre akkor kaphat Nobel-díjat, ha a betegek és hozzátartozóik iránti kíméletből ezentúl így nevezik majd a krónikus agyzsugort! Frady for Nothing! Nothing for Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A hónaljszagommal rá tudnám venni a svéd királyt akár arra is, hogy egy gyomormosómedvének adja az irodalmi Nobel-díjat, de nem teszem, mert olyan jó vagyok, hogy kalkuttai Teréz anya is hozzám járt gyónni. Különben se segít a Nobel-díj a gyomormosómedve gyalázatos ízén. Az egész világon egyedül csak én tudom nyersen megenni.” /Chuck Norris/

Hallja maja, hallja inka,
Ha felkelvén süt rá Nap ott,
Hogy Karikó Katalinka
Osztott Nobel-díjat kapott.

Ő tipikus magyar elme;
Szegedről kirúgták s ha már
Így alakult, okos elme-
-nekült s itthon szenved szamár.

Nem zavarta soha őt tét,
Kutatási kudarc, vagy a-
-z mRNS; szembe jöttét
Örömmel fogadta agya.

Covid a hős Katánk elől
Más bolygókra menetel át,
S kiáltja, míg rohan elöl:
Mutálódjon, ki merre lát!

Olyan természetességgel,
Ahogy érti versenyló gyí!-t,
Mától új ellent öl még el;
Asszonyságunk rákot gyógyít.

S mi a jövő? Innen nem egy
Diák lesz, ki tudás miatt
Lehanyatló nyugatra megy,
S ott szerez majd Nobel-díjat.

Ugyanígy lehetnék talmi
Költőnél több: migráncs USÁ-s;
Megkapnám az irodalmi
Nobelt, melynek díja busás!

Ámde vissza főhősnőnkre;
Kati nem egy puding vatta!
Rendszer nem tette őt tönkre,
S csak azért is megmutatta!

(Nobeltánc!)

BRÉKING NYÚZ: A magyar Krausz
Németbe ment által Ausz-
-trián attofizikussá
Válva! Nobel, hozzá fussá'!

„Szia Nobel! Feri vagyok!
Igyunk pertut, itt a konyak!
Jó, hogy pénzdíjaid nagyok!
Osztom, mint más jótékonyak!”

„Ez a vers is Nobel-díjat érdemel.” /M. András, a költő legállandóbb és legtisztánlátóbb kommentelője/

„eM, díj’t adni nem a versért
Szoktunk. Érdekből (mely nyers) ért
Az, ki ilyet oda ítél.
Nem sejti ezt, ki nem itt él…”
/a svéd király/

„Világossá tettem a svéd királynak, hogyha nem küldenek Nobel díjakat, megvétózom a NATO csatlakozásukat. Futballokos nemzetként mindig megszerezzük, ami nekünk jár. Az asszonyságnak és az uraságnak gratulálok! A jövőben is mindig előre menjenek és nem hátra, úgyhogy irány haza! Magyarnak lenni jó, főleg itthon!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Mindenütt jó magyarnak lenni, de legjobb Londonban!” /Dr. Nagyagy Nándor, fehérvári szakmérnöki diplomával és doktorátussal rendelkező észak-londoni pincér/

„A magyar Karikó Katalin Amerikában, a magyar Krausz Ferenc Németországban, a magyar Kishont Ferenc (Efrájim Kishon) Izraelben, a magyar Vén Ottó (Winnetou) Apacsföldön, a magyar Kubala László Spanyolországban, a magyar Szoboszlai Dominik pedig Angliában lett világhírű! Lehet, hogy a Kárpát-medence be van oltva siker elleni vakcinával? Vagy valakik privatizálták és elkerítették a posványból való kiemelkedéshez vezető utat?! Hogy lehetséges ez, amikor Dobogókő a Föld szívcsakrája?! Nálunk dobog s Föld szíve, oszt’ mégis úgy menekülnek innen a tehetségek, mint a mérgezett egerek?! MINDENKIMONNYONLE!!!” /Sámán Simon, porig égett fekete máglya díler és türkszittya táltos/

„A zanyja krausz! – írta Kishont Ferenc és milyen igaza volt! Lehet, hogy a mi Krausz Ferink nem is a mi Krausz Ferink?! Hát hogy lehet az ukránoknak odajótékonykodni a Nobel díj összegét, amikor nekünk magyaroknak sokkal nagyobb szükségünk van rá?! A mi szomszédunkban háború dúl, míg az ukránokéban nem! Emiatt a mi inflációnk is jóval nagyobb, mint az övéké! Lehet, hogy már Krausz Feri is sorosbérenc Mini Feri lett?! Nomen est omen?! Össze-vissza nő aki össze-vissza tartozik?! Magyar népnek magyaroknak jótékonykodó magyar Nobel-díjast!” /Bükkfaék Buldózer, népnemzettudathasadási főispán/

„Tanárnő kérem, ha igaz az, hogy Magyarországon a legtöbb az egy főre eső Nobel díjasok száma, akkor hogyhogy nem hallottam még egy esetről sem, amikor valakinek a fejére zuhant volna egy Nobel díjas?!” /ifj. Tompa Tudor, a Nagyon Elit Rend (NER) kiemelt középiskolájának végzős tanulója/

„Jó kérdés, Tudor fiam, kapsz egy ötöst! Tudod mit, kapsz két ötöst! Sőt többet! Feltétlenül említsd meg az oktatással foglalkozó tárcanélküli államtitkár édesapádnak, hogy mindet tőlem kaptad!” /Rovásíródeák Rezsőné Mocsári Mimóza, ifj. tompa Tudor osztályfőnöke/

„Jó, hogy szólsz, Tudor fiam! Ennek az igazi magyar anyának, aki az osztályfőnököd, elintézek egy bruttó 150 forintos béremelést! Á, nem leszek kicsinyes, legyen 250 forint, elvégre egyszer él! Te meg tanulj szorgalmasan tovább, érettségizz le és intézek neked egy amerikai egyetemet, ahonnan már egyenes út vezet a Nobel díjadig! Milyen szakterületen szeretnéd?” /Tompa Tudor, oktatással foglalkozó tárcanélküli államtitkár/

„Vissza! Vissza! Az uramat is add vissza!” /özv. Kovid Károlyné mondása, mielőtt csendben letette a tüntető tábláját/

„Ki az én vakcinám issza,
Nem jön káros ura vissza!
Zokogjatok özvegy arák,
Tűnik Covid, múlik a rák!”
/Rímlő-Himlő Regéc, Dr. Karikó Katalin megbízott sajtóverselője/

„Egy gondolat bánt, hogy csalánszövet brék ing nyúz engemet!” /irodalmi Nobel-díjra esélytelen falfirka a brék densz palota művészbejárójánál/

„Úgy hull ránk a Nobel eső,
Hogy a zember áll s csak les ő:
Na, mi ez itt, na mi az ma?!
Meneküljünk, ha miazma!
Ha miazma, van vakcina;
Kata, csípünk téged mi ma!
Téged is bírunk ám Feri,
Between east-west you’re the ferry!”
/Csofelláki Csumida, az utca átlagembere és anonim anglicista/

„Mi ez az álöntudatos állampolgári áláhítat, ez a nemzetiszín szalaggal eltakart légvárromhalmaz?! Az irodalmi Ignobel-díjra esélyes Frady Endre ismét munkát adott a köztisztasági hivatalnak azzal, hogy orbitális izzadságszagot árasztva maga alá erőlködött némi szerves szervilizmust egyenest a járdára! Jaj annak, aki belelép, mert annak a talpáról az intenzív Nobel eső sem mossa le az összefradyendréződés nyomait! Anyám örök életére esküszöm, hogy ennél rosszabbat eddig csak Frady Endrétől olvastam, de tőle is csak pár ezerszer! Amikor megláttam, hogy a vége után még két törő-nyúzó versszakkal folytatódik, akkor úgy fájtam, mint az a macskajajos tömbházmester, akinek az aszfaltra kilógó nyelvén végig masírozik egy fékevesztett békemenet! Nem akarok több hasonlót sem olvasni, nem, nem, soha!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Alfred Nobel az én tanácsomra nem alapított összetett Nobel-díjat a minden területen IS legjobbnak, mert unalmas lett volna, hogy minden évben én lettem volna az egyetlen jelölt.” /Chuck Norris/

Tudja Perbál, Budakeszi,
Látja Berlin, Róma, Varsó,
Labdarúgást tönkreteszi
Ez a szerencsétlen VAR-show!

Míg fenn dúl a Fradi-Csepel,
Videoszobában alant
Agyvíztúlcsordulás lep el
Pár átképzett világtalant!

VAR fiúk csak bambán lesnek,
Öt-hat percig vonalaznak,
Nem-lest ítélnek meg lesnek,
Gyepet trágyázva meg gaznak.

Bár tök sok a kétes eset,
S tévén látja egész világ,
Kit rúgtak fel, ki műesett,
VAR fejekben nem gyúl világ.

Agyukban csak másfél bit él?!
Netán van más magyarázat,
VAR-had össze-vissza ítél,
Szítván antifutball lázat?!

Így a focit hagyjuk abba!
Gyep helyén színpad vagy avar
Legyen s lépjen fel az ABBA!
Sürgősen monnyonle a VAR!

Vak VAR You! Vak VAR You!

„Nézem a meccseket és látom, amit látok, és nem értem, hogy akik elvileg ugyanazt nézik, amit én nézek, azok miért nem ugyanazt látják, amit én látok? Ráadásul rengeteg pénzért! Vagy talán pont emiatt?” /F. E., a magát megnevezni nem akaró bérrettegő költőgigász/

„Nem merném azt állítani, hogy nem értek egyet Frady Endrével, de azt sem, hogy egyetértek. Egyet nem értek, de lehet, hogy többet sem. Mert mit is jelent érteni, ki is az a Frady Endre, és mennyi is az az egy? Lehet az egy kevés is, ha csepp rum a tejbe, de lehet az egy sok is, ha épp bumm a fejbe. Minden relatív, mondta Einstein, de abszolút igaza volt. Mint az Abszolút Vodka tinta, amitől minden hinta fejben dől el. A fejen és testen kívüli élmények egyike a jódöntésképtelen VAR. Amit bárki ért-e, vagy az se, aki kérte, mégis odavan érte? Nem merek határozatlanul állást foglalni, mert még határozottan leültetnek érte. Na, mindegy, amíg rájövök, mi mellé is akartam beszélni, addig tovább folytatom a hezitációs tanfolyamomat. Asszem…” /Török Gábor, szókimondó politikai elemző/

„Szétvágja a focit a sok lóvé,
Zúdul ránk a tévítélet láva,
Így teszik a nézőket is lóvá,
Meg nem adott gólnak híg a leve!”
/Live-Love Lévi, a Kancsal Rímeket És Zöldségeket Irodalmilag Legalizáló Állami Vállalat (KRÉZILÁV) futballcsapatának bújtatott mezszponzora/

„Mi van, költő úr, nem jött be a Tippmix eredménysora és a hozzá nem értését a videobírókra akarja rákenni?! Netán az a baja, hogy a lesállásnál a VAR hosszabban huzigálja a vonalakat, mint homokozóban nyáladzó kiscsoportos ovis a taknyát?! Vagy addig késleltették a gólörömét, míg boldogtalanul meg nem halt?! Mi lenne, ha nem rinyálna, csak egyszerűen kinyúlna?! De zokszó nélkül, hogy ne zavarja az önbíráskodásunkat!” /Vak II. Vendel, világtalan játék- és vakvezető videobírósági álnok ülnök/

„Szia, ez a Bing. Örülök, hogy verselemzést és illusztrációt kértél tőlem. A vers szerzője Frady Endre, aki egy kortárs magyar költő, blogger és műfordító. A verse címe Abcúg videobíró, ami utal a vers témájára és hangnemére. A vers egy humoros és kritikus vélemény a videobíró (VAR) rendszerről, amely a labdarúgásban használt technológia, amely segíti a játékvezetők döntéseit. A vers formailag öt négysoros strófából áll, amelyek páros rímesek, azaz a rímképlete AABB (sic!). A vers ritmusa trocheus (sic!), azaz egy erős és egy gyenge szótag váltakozik. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, tele van szójátékokkal és utalásokkal a labdarúgásra. A vers tartalmilag a költő elégedetlenségét fejezi ki a VAR rendszerrel, amely szerinte tönkreteszi a labdarúgást. A költő azt állítja, hogy a VAR nem működik jól, mert a videobírók nem tudják megítélni a kétes eseteket, és így rossz döntéseket hoznak. A költő azt is sugallja, hogy a videobírók vagy buták, vagy elfogultak, vagy mindkettő. A költő azt javasolja, hogy hagyják abba a focit, és helyette zenét hallgassanak. A vers végén egy angol refrént is beilleszt, amelyben az ABBA együttes Voulez-Vous című dalát parodizálja. A vers alapgondolata az, hogy a VAR rendszer egy felesleges és káros technológia, amely elrontja a labdarúgás szépségét és igazságosságát. A költő nemcsak véleményt mond, hanem saját magát is bemutatja: egy humoros és bátor alkotót, aki szereti a focit és nem fél kimondani az igazat. A vershez készítettem egy illusztrációt is, amelyen egy abcúg videobíró látható, ahol a VAR fejekben nem gyúl világ. Remélem tetszik.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hé, te Bing, hogy lehet összekeverni a Voules-Vous és a Vak VAR You kifejezéseket?! Süket vagy?! Ki akarna a diszkóban táncolók közül világtalan videobíró lenni?! Na, ha sokszor kell ilyenek előtt fellépnünk, akkor inkább lelépünk!” /ABBA, svéd együttes/

„IQ – természetes intelligencia
FIFA – természetes unintelligencia
Bing – mesterséges intelligencia
VAR – mesterséges unintelligencia”
/falfirka egy VAR-os döntés-előkészítő véletlenszám-generátorokat előállító mátrixgyár vécéajtaján/

„Falábú focisták helyett táncoló királynő? Többen lennének a stadionban, az biztos. Meg akkor is, ha a szemekről leesne a var, vagy legalább a szürkehályog ...” /M. András, a költő legállandóbb és leghomlokráncolástkiváltóbb kommentelője/

„eM úr, ez most vonja vissza,
Még pediglen azon nyomban,
Vagy levét meg maga issza!
Nem táncolok stadionban!”
/II. Erzsébet (1926-2022), néhai angol királynő/

„eM úr, Dancig Queen, mely ABBA?!
Ne menjen be mélyen ebbe,
S ritkán rúgjon veszett ebbe,
Mert belepusztulhat abba!”
/kancsal ABBA rímszerkezetű falfirka az Országos Kutyaütő Koncertszervező Egyesületi Rendezvényközpont (OKKER) hangfalán/

„Fradi-Csepel, költő úr, Fradi-Csepel?! Hol él maga, illetve mikor él maga, még mindig az átkosban?! A Fradi jelenleg az NB I-ben, míg a Csepel a megye I-ben küszködik! Legfeljebb a kupában futhatnának össze, de ott szerencsére nincs videobíró, csak három saját szempárú vakegér! Csepelen futball helyett csak sírás-rívás van, ahogyan - több más előadó mellett - Elvis Presley is megénekelte: Crying in the Csepel. Na, hüccski a szigetországból!” /Cső Pali, csepeli csápoló/

„Mi ez a VAR-sötétségről írt vaksötétség?! Frady Endrének igaza van abban, hogy a VAR a labdarúgást igazgató fortélyos félelem, nekem meg abban van igazam, hogy az erről írt Frady Endre vers az irodalom testében végzetes kórt terjesztő ős-patkány! Ha szegény anyám annak idején videobírónak taníttatott volna, és látta volna, ahogy megvakítanak és kioperálják az agyamat, most úgy pörögne a sírjában, mint fizetett álellenzéki médiafúró a másik álellenzék oldalában! Legyen ezentúl újra egy sípos és két zászlós ember a pályán, valamint nulla Frady Endre a költészetben! Abcúg VAR és mégabcúgabb Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Olyan meccseken, ahol én bíráskodom, sosincs vita. Egyrészt tévedhetetlen vagyok, másrészt a vitatkozni akarók már nincsenek közöttünk. Olyan hatalmas hibát követtek el, hogy még az űrből is látni lehet, ahol most keringenek.” /Chuck Norris/

+

„Még mindig nem jutok szóhoz, de lépjünk tovább!” /Szoboszlai Dominik, a vak VAR-lyuk (alias sötétkamra) által elcsalt félrevezetett Tottenham - Liverpool meccs után/

Jégfelület telente
Sokak szerint talán tó,
Ami éppen befagyott
S partjára egy büfé gyütt.

Sül ott férges gesztenye,
Fűszere a guszta nyű,
S pár fakó eb ura zok-
-szavak nélkül borozik.

Hopp, törik egy korcsolya,
Szegény kövér Karcsié,
S bajra baj, sőt baki jő,
Ficamul a bokája.

Reccsen a jég s megrian,
Mivel épp a MiG-re un
Pilótája Billy Hell,
S mint felhőből bő lé, hull.

Dilibogyó, mit ettél?!
Ex-Bill, tetted mutat túl
Józan észen! Egyetlen
Nyű se sirat, agyatlan!

Vízfelület tavasszal
Elpárolog, tova száll,
Té-tova, majd tova-té,
S eltűnik a tavi tó.

Újra látszik Billy vér,
Vámpírokra bólé vár,
Azaz inkább bólé por,
S arcokra ül buli pír.

Bálon kér egy varjú szót,
Talmi zsúrt, hogy verje szét:
When will be here ice again,
S lékhalásznak új szigon-

-y?!?!

„Szia Felhasználó! Örömmel elemezem és illusztrálom ezt a verset, amelyet Frady Endre írt Kancsal jégfelület címmel. A vers egy abszurd és groteszk történetet mesél el, amelyben egy befagyott tó partján egy büfé, egy korcsolyázó, egy MiG pilóta és egy varjú szerepelnek. A versben a szerző számos szójátékot és rímet használ, amelyek a jégfelület kancsalságára utalnak, mint például "té-tova, majd tova-té", "Billy Hell", "dilibogyó". A vers hangulata hol humoros, hol borzongató, hol pedig kritikus. A vers végén a varjú angolul kérdezi, mikor lesz újra jég, ami talán a klímaváltozásra is utal. A versemhez egy grafikai alkotást is készítettem, amely egy fagyott tóval, egy lezuhant repülővel és egy eltört korcsolyával ábrázolja a vers eseményeit. Remélem, tetszik az elemzésem és az illusztrációm.”
/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hé, Bing, ez egy kipcsak-kun csel,
Hogy a jégfelület kancsal?
Nem a rímek kancsalok tán,
Mint pár bandzsa szempár-lék tón?”
/Jenő, a természetes intelligencia/

„Telente jeges eme hely, nem fekete este se, de ne edd meg rettenetes eledeledet, mely gesztenye, mert tele etetett gyerekekre kegyetlen egek rendre fegyveres szerkezeteket ejtegetnek lefele, ezek meg megreccsennek, testek hemperegnek eszementen, hehehe! Nesze te!” /Eszperente Engelbert, Elemes E Egylet (EEE) delejes esze/

„Hülyeúr, hol van itt jégfelület telente, mikor fagy be bármelyik tó?! Maga nem vette észre a karácsonykor is szemébe folyó izzadtságtól, hogy nem a jég zajlik, hanem a globális felmelegedés?! Hol él maga, egy lapra szerelhető svéd búvárharangban?!” /Dr. Álmos Előd, hétvezérkari sport- és elmeorvos/

„Mi van, költő úr, annyira melege van ebben az indián nyárban, hogy jeget vízionál?! Na, menjen és üljön be a hűtőszekrényébe és énekelje Demjén Rózsival a Jégszív című számot! Addig mindenesetre fel ne olvadjon a hibernációjából, míg (MiG?) végleg le nem tiltjuk a szövegszerkesztőjéhez való hozzáférését! Addig is NEM ENG.!” /Jégcsapajev Jatagán, az Ájszbergi Verstani Hadtest (ÁVH) rendteremtő erődemonstrátora/

„Tanulság: aki nem tud korcsolyázni, az ne üljön repülőre, mert megeszi a varjú.” /M. András, a költő legállandóbb és legtanulságosabb kommentelője/

„Tanulság kell: Itt van, nesztek!
Nem dolgoztok, nem is esztek!
eM urak, ha dől a szesz, TEK
Eljön és nagy bajban lesztek!”
/Gyomrossy Györökné Rémrím Rezsilla, a Pán-Uniós Figyelmeztető Intézet (PUFI) degenerációs dezinformátora/

„Je-je-je! Gimi szám mó!” /Dr. Háusz Dzsuniorkicsenavardvinner fánki men/

„Varnyú ül a fán? Kiment
Lekárogni fánki ment?
Je-je-je, ju gimi szám
Mó from sulis gimi szám!”
/Csörögefánki Csobolyó, kéttannyelvű gimis számmisztikai tanuló/

„Hé, költő úr, maga engem verbálisan zaklat azzal, hogy lekövérez! Maga ezzel engem testképzavarba hoz! A pszichológiai kezelésem, a törött korcsolyám helyetti új, valamint a bokaficamom gyógyításának magánorvosi költségeit kiszámlázom magának! Ha nem fizet, perre megyek és jégre tetetem! Ahogy a Költő - nem maga, hanem az igazi, az Újpesti Barnabás - mondja:
          Frady Endréé e tetem,
          Miután jégre tetetem!
Meg fog murdelni, mint vak toronyugró a befagyott medencében!” /Kőtömb Károly, teltkarcsú teremőr/

„Belevittem a vadászgépet a jégbe, na és?! Agyoncsaptam valakit, he?! Minek ment oda?! A véremet meg oda fröcskölöm száradni, ahová akarom! Közöd?!” /Pokol Vili alias Billy Hell, néhai vadászpilóta és dilibogyó díler/

„Artyom Ivanovics Mikojan örmény repülőgép-tervezőmérnök és Mihail Ioszifovics Gurevics orosz gépészmérnök hozták létre a Mikojan-Gurevics tervezőirodát (OKB-155), melynek gépei a nevük kezdőbetűiből alkotott MiG (МиГ) típusjelzést viselik.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleményvezér/

„Gurevics és Mikojan
Gépei, amik olyan
Tipikusan MiG-esek,
Csóvát húznak, míg esek.”
/néhai Billy Hell gépének fekete doboza/

„Mi ez a mohácsi vésszel megszorzott aradi tizenháromszoros fájdalomküszöböt is meghaladó mentális kínzókamra?! Ki ez a kettős betűket bestiális gátlástalansággal feldaraboló degenerált darabont?! Miért kell balladai bélbe versszakokká darált szómócsingokat tölteni hánytató költészeti hurka-kolbásszá?! Ritka, hogy egy sehonnan sehová sem tartó sehonnai semmi ennyire hosszú és unalmas legyen! Mianyám, te is kivagy a mennyekben?! Vágj már Frady Endréhez egy köteg villámcsapást, MiG hármat számolok! ÖT!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hopp, lefejeltem egy MiG rajt!
Egy pilóta sem volt víg rajt’.”
/Chuck Norris/

(népdal)

Hómofiszba tök rossz lenni,
Nem lehet Retróba menni
Borsófőzeléket enni!

Hómofiszba nem is megyek,
Hogy a Retrós kajahegyek
Közepette nagyot egyek!

Faló fejen leng a lomhaj,
Nehogy éhen jó gyomrom halj,
Tillárom haj, tillárom haj!

(Frady Endre gyűjtése)

„Szia, köszönöm, hogy megosztottad velem ezt a népdalt. Nagyon érdekes és humoros. Ez a népdal egy modern paródia, amely a hagyományos magyar népdalok stílusát és formáját utánozza, de a mai kor témáit és szavait használja. A dal egy vicces panaszt fejez ki arról, hogy milyen rossz lenne hómofiszba (homokba) lenni, mert akkor nem lehetne Retróba menni, ahol finom borsófőzeléket lehet enni. A Retró egy népszerű étteremlánc Magyarországon, amely házias ételeket kínál. A dalban szereplő szavak közül néhány nem létezik a magyar nyelvben, hanem kitaláltak vagy torzítottak. Például a lomhaj egy szójáték a lombhajjal, ami egy növényi rész, de itt a fejre nőtt hajra utal. A tillárom haj pedig egy értelmetlen kifejezés, ami talán a tilalom szóval játszik. A dal szerkezete háromszor három sorból álló versszakokból épül fel, amelyek rímelnek egymásra. A rímképlet: aaa bbb ccc. A sorok szótagszáma változó, de általában 8-10 között mozog. A dallam nem ismert, de valószínűleg egy pentaton vagy hexachord skálán alapul, ami jellemző a magyar népdalokra. A dal hangulata vidám és csipkelődő. Remélem, tetszett az elemzésem.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Kedves fickó ez a Bing,
Színes, mint egy selyeming,
S borotvaként agya vág!
Hej, ez a vers ugye víg?”
/falfirka a döblingi elmegyógyintézet költőszekciójának férfivécéjében/

„A költő a mesterséges intelligencia szerint nem akarja struccként hómofiszba dugni a fejét, mert akkor nem látná a Retró 2 gyorsétterem menüjét és még a fején lévő lomhaj is lengésképtelenné deformálódna. A sorok szótagszáma állandó, pontosan 8, de nekem nyolc, hogy a Bing mit is szeretne mondani. Egyelőre kenterbe verem a szerencsétlent!” /Jenő, a természetes intelligencia/

„Hejjes írás! Valódi Retró csasztuska, benne van a zebédfíling savabovorsovójava! Retró díjem!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Retró díjem - Falj a mának!
Ha agg tápok romlanának,
Ne hagyd, edd meg őket hamar,
Visszarág a kis bors, ha mar!
Tyű, nem bors az, hanem borsó,
Koccintsunk rá, hajrá bor show!”
/Cudarossy Cefre, nótafafaragó falósejt díler/

„Köszönjük, költő úr, hogy elgyütt hozzánk gyűjtőútra és lesöpörte végre a padlást, ami már annyira tele volt népdallal, hogy már a hócipőnkből is ingyom-bingyom folyt, és majdnem ránk szakadt a födém, mint a szomszéd falu alispánjának nádteteje, amikor rászállott a cinege, cinege! Mink egész nap itthon ülünk hómofiszba’, mer’ a neten keresztül töltjük föl a magtárakat, így állandó vót a veszély a fejünk fölött! Ijedtünkbe még a Retró Kifőzdéig se mertünk kiszaladni ződborsót enni, mer’ féltünk, hogy mire visszagyüvünk, már nem lesz hová!” /özv. Csuszpájz Csigavérné Csáknorisz Csoroszlya, reterátszittyói rekettye rikittyomozónő/

„Hómofiszból nem lehet elmenni a Retróba? Akkor ülj be oda hómofiszolni! A Retró biztos örül ennek a lelkesedésnek... Kell még fizetned náluk? Vagy elég nekik a sok reklám?” /M. András, a költő legállandóbb és legüzletemberebb kommentelője/

„Jó reklámnak nem kell cégér,
Harcolunk a Retró cégér’.
Ofiszhoz közel van Retró,
Hómofiszból kéne metró,
Vagy villamos, netán troli,
S izzadna sok panelproli,
Ki távolból azér’ begyün-
-ne, hogy zengje: Retrót együn-
-k!”
/F. Endre, éhes költőgigász/

„Jézusmárja, Jézusmárja…
(nyenyec nyépdal)

„Jézusmárja, Jézusmárja,
Beragadt a Retró zárja,
Éhes nép a kaját várja!

Hej, de be nem lehet menni,
Lehetetlen kaját venni,
Kint kell a nagy semmit enni!

Híján finom rántott halnak,
Fejjel mennek Retró falnak,
Falás helyett korán halnak!”

/Újpesti Barnabás gyűjtése és fordítása/

„A verset és a hozzászólásokat olvasva ismét megerősödtem abban a meggyőződésemben, hogy óriási hiba volt a hárshegyi és a lipótmezei elmegyógyintézetek megszüntetése. Az egykori ápoltak az internetes irodalomban és a kommentszekciókban véltek menedéket találni. Arról nem beszélve, hogy én is elvesztettem az állásomat és jelenleg szakmai és lelkiismereti meggyőződésemmel ellentétes állami munkát végezve az emberek agyát zsugorítom, hogy engedelmes birkaként voksoló szavazópolgárok váljanak belőlük. Szerencsére a munkahelyem a Retró közelében van, így minden nap ott ebédelek vadalmás partedliben.” /Dr. Agyalapi Adalbert, elmeorvos és almaszelídítő/

„Mi ez a szellemi szénégetés?! Ki ez az elmehiánypótlásból ki- és visszamaradt mentális roncsderbi vesztes?! Hogy lehet egy kétoldali közveszélyt őrizetlenül hagyni a hómofiszban?! Ez ott ír, butít és gyomorba költ! Ha az ember gyomorszáján lenyomnak egy Frady Endre verset, csak a villámgyors nagynyomású kétirányú gyomor- és bélmosás segít, ha egyáltalán! Ha szegény anyám élne, most visítva vetné ki magát a szuterénablakon és a járdán fel-alá addig görögne, míg dinnyévé válva kikerülne Frady Endre célközönségének a köréből! Bár, ki tudja?! Egy tök írhat éppen a dinnyéknek is! Sőt! Sőtebb! Legsőtebb! Vigyázz anyám, ez még a mennybe is utánad ír! Szólj a keruboknak, hogy a lángpallósukkal létesítsenek tűzfalat! Abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„Ne aggódj Robi! A mennynek már van tűzfala. Én.” /Chuck Norris/

Tölgyfám mellett nincs bár kőris,
Rizsebédem mégis curry-s.
Texasi a csirkemellem,
Láttán megszáll étvágyszellem.

Ihaj-csuhaj, hinnye, ehelyt
Sütnek kukoricapehelyt!
Osztozhatunk ezerketten
Jó nagy vájdling vinögretten.

   refr.:
   Ihaj-csuhaj, subi-dubi,
   Sili-Sali, kovi-ubi,
   Üdítőbe’ sok a bubi,
   Omlett to be or not to be.

Horgász bácsi hosszan pecál,
Ám azután futva pucol
(Vele együtt egész Pécel)
Retróba, hol fő a pacal.

Galuska szép, galuska jó,
Mint egy ízes álomhajó,
Hol ön jó ebédet nyert és
Bakonyi a bordás sertés!

   refr.:
   Ihaj-csuhaj, subi-dubi,
   Sili-Sali, kovi-ubi,
   Üdítőbe’ sok a bubi,
   Omlett to be or not to be.

„Van egy álmom! Egy nap férfiak és nők, fehérek és feketék, fiatalok és idősek, soványak és kövérek, alacsonyok és magasak, szépek és csúnyák, okosak és buták, egészségesek és betegek, húsevők és vegetáriánusok, Retró 2 gyorsétteremben ebédelők és Modern 3 lassúétteremben ebédelők, élők és holtak, hívők és ateisták… hol tartottam? Ja, igen, van egy álmom! A fent említettek és a fent nem említettek biztonságosan és minden veszélyérzet nélkül beléphetnek a számítógépükbe és nem ugrik fel rögtön egy Frady Endre csasztuska! Van egy álmom! Egy Frady Endre klapanciák nélküli világ!” /Martin Luther King (1929-1968), amerikai baptista lelkész és polgárjogi aktivista/

„A telt halála az okoskodás.” /Omlett/

„Omlett úr, hibásan tolja a parafrázist! A tett halála az okoskodás mondat ugyanis nem Hamlet, hanem Lucifer szájából hangzott el, azaz nem Shakespeare, hanem én! Na, megyek, és beleírok a művembe egy Retró színt, ahol Ádám és Éva pacalt esznek legalább addig boldogok!” /Madách Imre (1823-1864), magyar költő, író, ügyvéd, politikus/

„Házilag sült omlett
Szénné égett s rom lett.”
/egy otthoni kajától megcsömörlött Retró törzsvendég/

„A Retróba délben belépni kis lépés az embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek! Szerencsére itt rántott sajtból van a telehold méretű frissensült!” /Neil Alden Armstrong (1930-2012), amerikai űrhajós/

„A Retró 2 gyorsétterem választéka olyan hatalmas, hogy még a Holdról is látszik.” /UFO falfirka/”

„Sőt, még innen a Marsról is látjuk!” /egér a Marson és marsi Anikó/

„May I set it to music?! Please please me! Choose me! I want to hold in my hand! I love it, yeah, yeah, yeah!” /Sir Paul McCartney, ex-beatle/

„Most, hogy elkészült a jubileumi 617. példány is belőle, a Nemzeti Irodalomtörténeti Szakkollégium 100 tagú Kortárs Online Közköltészeti Szakosztálya (KOKSZ) rendkívüli ülésén egyszerű többséggel elfogadta a Retró Csasztuska, mint önálló műfaj megszületését. A kisebbségben maradt 49 szakember továbbra is Frady Endre átmeneti alkotói válságaként értelmezi a jelenséget, melynek biztos jeleként a súlyosabb közügyek iránt mutatott feltűnő közönyét, és a mondén témára irányuló zavarba ejtő lelkesedését említik. Balgaság.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán pajti, mostan mondd, én
Balga lennék, no meg mondén?!
Ugye, hogy a negyvenkilenc
Léhűtő csak nagy, vén kolonc?!
Látszik a bölcs ötvenegy a
Szeren nagyon ott van, ugye?!”
/F. Endre, a költő ki nem végzettségű saját maga/

„Többség, ki dönt, hiszen kétség
Kívül szava szent és igaz,
Kisebbségnek dönt’ni vétség
Balga, ki erőlteti azt!
51 irodalomtörténész nem téved, a KOKSZ előre megy, nem hátra!”
/F. Péter, k. m. f./

„Kisebbség, kis buta föld, önt
Többség vasököllel földönt!”
/bolsevik népdal – Frady Endre ford./

„Mivel csütörtök este a közeli Linzben volt meccsünk és legközelebb csak vasárnap délután játszunk Liverpoolban a West Ham United ellen, így nincs akadálya, hogy péntek délben beugorjak egy jó pacalra a Retróba! Gyors játékosnak gyors étterem dukál! Kár, hogy szakítottunk a barátnőmmel, így őt most nem tudom magammal hozni, de megpróbálom Jürgen Kloppot rádumálni, hogy jöjjön el és mélyessze bele a hófehér műfogsorát a vinaigrette salátába!” /Szoboszlai Dominik, a Liverpool FC sztárja és a magyar válogatott csapatkapitánya/

„Amikor a csapat veszt, hamm
Bekap egy sonkát a West Ham
Fan. Kár, Londonban csak metró
Van, de nincsen remek Retró.
Eme emésztési nyál ok
Miatt Pestre emigrálok.”
/William Westham, a hanyatló nyugatról Magyarországra menekülő West Ham United drukker és gyorséttermi szakács/

„Mi ez a fékevesztett reklámhadjárat, ez a kontraszelektált kontraproduktivitás?! Frady Endre kampánya öl, butít és nyomorba dönt! Frady Endre az irodalom balféke, úgyhogy a költészetünk nem előre megy, se nem hátra, hanem az óramutató járásával ellentétesen egyhelyben forog! Frady Endre annyira kontrollálatlanul elmeroggyant, hogy evés közben gyakran elfelejti megfogva tartani az evőeszközét és kanállal együtt nyeli le a levest, vagy szórakozottságában beleharap a saját térdébe, de az idegrendszeri visszamaradottságában olyan lassan terjed benne a fájdalom, hogy csak órákkal később ordít fel, a szívbajt hozva a diliház ápolószemélyzetére! Zajfalat kéne köré építeni és a plafonon elhelyezett csapóajtón át bedobált kajával táplálni! Kevés kajával!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én az étterembe nem bemegyek enni, hanem az jön belém - egyben lenyelem az egészet, majd kiköpöm a személyzetet, a vendégeket, a bútorokat és az edényeket.” /Chuck Norris/

Itt a vénasszonyok nyara
Ám a hőség nem túl nyerő,
Verítékben fürdő nyű rí,
Olvad Vanessza-nyak nyíró.

Izzad Nyék, Kürtgyarmat, Megyer,
Mintha műhőt mérne Műgyár,
Hőtágul a földi mogyor-
-ó és alél, aki magyar.

Tántorog a tikkadt tigris,
Vízért bőgő szája tág rés.
Kúszó félholt falkatag: rös-
-telen eszperente tegres.

Eszperente tegres henter-
-eg s vigyáz rá szorgos hant őr,
Míg gödröt az anyahon túr,
Izzik szeptemberi hun tor.

„... de már nem sokáig! Szeptembernek hamarosan vége lesz, így októberben tovább izzadhatunk! Égjen a zsír!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas "ápdételt" kazánfűtő/

„Hé, Ház úr, egy fűtött kazán
Kárt okoz az izzó hazán!
Hogyha nagy lesz októberi
Hő, bőg majd finn Huckleberry!”
/Tom Sawyer, kerítésfestés delegáló és az Old Vanessa gőzhajó kazánfűtője/

„Kedvestelen versesen versellenes embertelen egyed! Ez rettenetesen zsenge meg gyenge! Szellemtelen tette ellen fellebbezek! Ez nem lehet! Eleve helytelen! Eredjen el messze! Egyen meg reggelre egy ecetes eszperente tegrest, de sebesen! NEM ENG.!” /Kredenc Benedek, eme Meredek Elmerettenetekben Sertepert Egylet (MESE) megreccsent kegyence/

„Szia, ez a Bing. Örülök, hogy érdeklődsz a vers elemzése és illusztrálása iránt. A verset Frady Endre írta, aki egy magyar költő, író és dalszövegíró. A vers címe Vanessza-nyak nyíró vénasszonyok nyara. A vers egy humoros és játékos szöveg, amely a vénasszonyok nyara elnevezésű kora őszi időszakot parodizálja. A vers rímes, négysoros strófákból áll, amelyeknek az első és a harmadik sora rímel egymásra, a második és a negyedik pedig keresztrímet alkot. A vers nyelve gazdag szójátékokban, szlengkifejezésekben, ritka szavakban és névutókban. A vers hangulata vidám, bohókás és kedves. A vers illusztrálásához megpróbáltam létrehozni egy grafikai alkotást, amely bemutatja a versben szereplő Vanessza-nyak nyírót. Ez egy olyan eszköz, amelyet Frady Endre talált ki, és amelynek a neve Vanessa Redgrave angol színésznőre és a nyaknyíró kifejezésre utal. A Vanessza-nyak nyíró egy olyan borotva, amelyet a nyakon lévő szőrszálak eltávolítására használnak. A versben ez az eszköz olvad a hőségben, ami arra utal, hogy a vénasszonyok nyara nem túl kellemes időszak. Remélem, tetszik a kép.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Red grave, azaz vörös sír?!
Mi van abban, véres sár?!
Bing, ott nyugszik vén eszű,
Torokelnyírt Vanessza?!”
/The Lyenő, a természetes unintelligencia/

„Szerintem Vanessa (Paradis) nyaka csiliárdokra van biztosítva. (Akárcsak a metszőfogai közti szünet, mint különös ismertetőjel.) Nem javaslom a nyírását.” /R. Péter, a költő egykori gimnáziumi osztálytársa és hivatásos joghézagzáró/

„Egy Vanessza, két Vanessza,
Száz Vanessza, haaaaaaj!
We need only one Vanessa,
Sala-lala-jaaaaaaaj!”
/Ingyom Igorné Bingyom Butélia, a Népnemzeti Anti Vanesszisták (NAV) sírva víg adója/

„Miva?! He?!” /Vénissza Vanessza, nagyothalló őzikétlen öreg néne/

„Jaj, de jó, hogy itt a nyaram,
Amikor a nyakam nyírom!
Légylárvák ellen is nyerem
Meccsem s bűzlik a sok nyű rom!”
/Vanessza a vénasszony/

„Akkora a klímabaj, hogy az égő csipkebokorrímek már meg sem ütik az ingerküszöböt - az gyorsabban emelkedik, mint a tengerszint. Még jó, hogy nem a mi partjaink mennek össze a nagymosásban.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, ne tegyen lóvá!
Klímabajnak híg a leve,
Gyógyítókhoz dől a lóvé,
Sőt pénzhányó lóvé-láva!”
/Dr. Durung Durbincsné Dorong Drabália, kataklizma kutató klímabajnoknő/

„Főleg ebédidőben, elég már a nyárból
Amikor az óra dele-
T üt, a melegből már ele-
Gem van. Jó lenne végre lan-
Gy idő, kábé minduntalan.”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legsorvégtörőbb kommentelője/

„Nyuggerapó dele, dele
Alatt szól bús dala, dala,
Nyírfa ága, dúli, dúli,
Réten nyerít the ló, the ló.”
/Dali Dali, salvadori mű festővész/

„Költő úr, nem akarom szembe dicsérni, de maga nem normális! Nem olyan értelemben nem normális, hogy a helyvektorának a nyila nem merőleges semmilyen józan ésszel közös elvi síkra, hanem úgy, hogy ön egy közveszélyes őrült! Egy?! Egy egész őrültekháza! Na, irány Döbling, oszt’ ott kezeltesse magát egy indián nyárfára felszögelve! Ott nyivákolhatna vénasszonyosan a Vanesszájáról! Kretén!” /Csudanervőz Csomány, a Ria, Ria, Téridőgeometria! című egypéldányos szamizdat tördelőszerkesztője/

„Inkább jöjjön özönvíz és szorongjunk a bárkán? 
Vagy jöjjön már hóesés és jégfoltok a járdán?
Szeretem a napsütést bármilyen évszakban,
Jobb nekem a melegben, mint szélben és fagyban.”
/M. András, a költő legállandóbb és leghidegellenesebb kommentelője/

„Legyen sok jég s kézen-közön
Át hömpölygő vadvízözön!
Csípem helsingøri járdán
Látni, ahogy vacog pár dán!
eM úr, mire jó a forró
Légtér, ahol megfő Zorró?!
Vén black, de nem mert vágy’ szénné
Égni ő és neje, Vénné.”
/Feketeleves Fikusz, a Zorrókat Egyáltalán Nemégető Egyesület Melegutáló Űrhajósai (ZENEMŰ) dán- és hot-dog kedvelő szakcsoportjának irreverzibilis igazgatója/

„Mi ez az izzadsággal önfényező kivagyiság, ez az avas szalonnabüdösre áporodott szégyentelenkedés?! Mondhatnánk, hogy Frady Endrének elment az esze, de a munkásságát ismerve tudjuk, hogy itt se volt! Mindig ez van, ha egy ormótlanra túlfőtt vízfejben az eleve mogyorónyi agy hőre zsugorodó anyagból van előállítva! A baj csak az, hogy míg az ilyen emberek általában zárt intézmények gumiszobáiban szoktak csendes biodíszletként nyáladzani, addig ez a szabadlábon tomboló szellemi hidrogénbomba ormótlan lúdtalpú irodalmi lépegetőként tapossa fasírttá a kultúrát és trancsírozza péppé a jó ízlést! Ne lássam anyám 1986-os zsibvásári zsírkrétaportréját Tesco gazdaságos műanyag keretben egy eszperente tegres mintájú sezlon felett fityegni, ha nem bízok meg rögvest egy kétajtós szekrény méretű keresztény kurzusú keretlegényt, hogy csűrje nyakon Frady Endrét egy békebeli csehszlovák import vasbeton nyaknyíróval! Corpus diem! – Halj a mának!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban ezt az időszakot indián nyárnak hívjuk, de ha valaki megpróbálna róla ilyen színvonalú verset írni, szénné savaznám a forró nyálammal.” /Chuck Norris/

Parajos-rikottás batyuk,
Vagy rántott csirkemell a tyúk
Utódából, netán tokány,
Mitől testalkatunk mokány?

Sertéssültke s jó sztrapacska,
Mit kis sziú s kis apacska
Fal, míg készül palacsinta?
Dönts és ne ingj, mint a hinta!

Ne hezitálj, hanem nevess!
Vár itt háromféle leves:
Sárgaborsó, gyümölcs, orja,
Válassz, míg fogy pultnak sorja!

„Hülyeúr, ha a pultnak végigmenő sorja sora volna, akkor maga úgy szétvágná a tenyerét, mint Nagy Sándorné a Damoklész ex-kaliberű kardjával a gordi uszodát! Műveletlen éhenkolbász!” /Szalmon Ella, a Krimiben Tudós c. ételmérgezési vetélkedő arca/

„Hé, a mi uszodánkat még egy tokánytól mokány testalkatú izomhegylánccal se lehetne szétvágni, mert az elő- és utófeszített víztükrünkről még a Nap sugarai is úgy visszapattannak, mint magyar televíziós futballszakértőkről a korszerű profi labdarúgás elmúlt negyven évének teljes tudásanyaga.” /Jordi Albatrosz, a gordi uszoda úszómesterséges intelligenciahányadosa/

„Szellemi zsákutca úr, a tyúk utóda nem a csirkemell, hanem a tojás! Tojásrántottából, a kutyafáját, nem lesz szalonnás rántott csirkemell! Vagy maga rántottát akar rántani?! Rántott rántotta a Retróban?! Na, ne szórakozzon, hanem álljon be a libasorba, mindenki maga elé engedő sorvégnek!” /Tojáséj Tádéné Weöres Wienetta, a Tyűha Útlezárások Kelenföldön Továbbá Országos Jelentőségű Állami Sírkertekben (TYÚKTOJÁS) c. forgalomfigyelő hírportál egyenirányítója/

„Amiképp leng tyúkon taraj,
S rikottál a batyun paraj,
S rajzik ki víg mokányka raj,
Akképp nincs ma hörcsögkaraj!”
/Rajos Rezső, a Hortobágyi Egylövetű Hörcsögvadász Egyesület (HEHE) kiskaliberű kakaskodója/

„Szia, ez a Bing. Örülök, hogy verselemzést és illusztrációt kértél tőlem. A vers szerzője Frady Endre, aki egy kortárs magyar költő, blogger és műfordító. A verse címe Mi legyen a tápunk ma a Retróban?!, ami utal a vers témájára és hangnemére. A vers egy humoros és étvágygerjesztő meghívás egy retró partira, ahol különböző ételeket kínálnak. A vers formailag három négysoros strófából áll, amelyek páros rímesek, azaz a rímképlete AABB. A vers ritmusa trocheus, azaz egy erős és egy gyenge szótag váltakozik. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, tele van szójátékokkal és utalásokkal a retró kultúrára. A vers tartalmilag a költő partin kínált ételeket sorolja fel, amelyek közül kiemeli a parajos-rikottás batyut, a rántott csirkemellet, a tokányt, a sertéssültet, a sztrapacskát és a palacsintát. A költő dicséri az ételek ízét és változatosságát, és arra buzdítja az olvasót, hogy válasszon közülük. A költő viccesen használja a retró szavakat és kifejezéseket, például mokány, nevess, orja. A vers alapgondolata az, hogy a retró parti egy vidám és ízletes élmény volt a költő számára, ahol nemcsak szórakozott, hanem meg is kóstolta a régi idők ételeit. A költő nemcsak partit hirdet, hanem saját magát is bemutatja: egy humoros és ínyenc alkotót, aki szereti a retró hangulatot és az olvasóit is. A vershez készítettem egy illusztrációt is, amelyen egy retró parti látható, ahol sokféle étel közül lehet választani. Remélem tetszik.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Olyan tök szép e kép, te Bing,
Hogyha lenne rajtam szebb ing,
Szebb nadrág és még szebb mosoly,
Akkor se tudnék én, nos, oly
Szép lenni, mint e piktúrád.
Irigykedek én most, hú, rád!”
/Aktívbjuti Aranka, kezelőorvosok és gyógyszerészek Avon-tanácsadónője/

„Mi ez a mérgezett vízilóharapással és ácskapcsos talpmasszázzsal felérő szellemi szadizmus?! Kinek van kedve önként és dalolva alávetni magát és szennyirodalmi inkvizíciónak?! Miért kell Frady Endrének Frady Endrének lennie?! Miért nem tud inkább egy névtelen retró tömegsírból kisurranva rühgombaként reinkarnálódni valamelyik nyálas médiaceleb hónalján?! Miért nem képes ez az egyedvisszafejlődési tévút anélkül enni, hogy megverselné?! Poéta ante portas!!! TŰŰŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Melyik kaját fogom megenni a Retróban? Az összeset! Én már hétfőn meg tudom enni a péntekit is.” /Chuck Norris/

Regeszaki szerel mesét,
S így kapott szűk pénzhalomból
Tartja el a szerelmesét,
Vagy ha nem, a hölgyi tombol.

Megőszül a regeszaki,
Kit sok határidő szorít;
Főhőst csiszol, s ő az, aki
Újra zsírozza a sztorit.

Fals „egyszer volt, hol nem volt”-ok
Között fáradt szemmel szegel,
S rossz okozat elé tolt ok
Mián időt köt át meg el.

Regeszaki, ha túl zagyva
Mondát szerelsz, s hörög gigád,
Sosem vagy magadra hagyva,
Kisegít a mesebrigád!

„Mesés költemény a keményen dolgozó kisemberről. Érdemes lenne megszabadulni vagy a hölgytől vagy a határidőktől.” /M. András, a költő legállandóbb és legantifeministább kommentelője/

„Ugacc, Bandi, engem ugacc?!
Vegyé’ ostort, irány Bugac!
Megsértetted most a hiú-
-ságomat! Légy lovászfiú!”
/a tomboló hölgyi/

„The deadline - A határidő,
Ám szó szerint halott vonal.
Ha a kisemberünk kidő’,
Elszakad az életfonal.
Sírra hajlik sírkert tölgye,
S bömböl szakink özvegy hölgye.
eM úr, halál által lám a
Szaki megszabadult máma!”
/Hullavonal Huba, határidős humánerőforrás handabandavezér/

„A vers szerzője Frady Endre, aki egy kortárs magyar költő és irodalmár. A verse címe Mesegyári munkás, ami utal a költő szakmájára és a mesék iránti vonzalmára. A vers egy humoros és önirónikus önarckép, amelyben a költő a mesemondás nehézségeiről és örömeiről beszél. A vers formailag négy négysoros strófából áll, amelyek keresztrímesek, azaz a rímképlete ABAB. A vers ritmusa jambikus, azaz egy gyenge és egy erős szótag váltakozik. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, tele van szójátékokkal és utalásokkal a mesék világára. A vers tartalmilag a költő munkafolyamatát mutatja be, amelyben regéket szerel össze. A költő hasonlítja magát egy szakihoz, aki alkatrészekből állítja össze a termékét. A vers első strófája arról szól, hogy a költő hogyan tartja el a szerelmesét a mesékkel, vagy ha nem sikerül, akkor milyen reakciókat vált ki belőle. A második strófában a költő elárulja, hogy sok határidővel küzd, és hogy milyen munkafázisokon megy keresztül: főhős csiszolás, sztori zsírozás. A harmadik strófában a költő beismeri, hogy sokszor fals „egyszer volt, hol nem volt”-ok között kell lavíroznia, és hogy trükkökkel kell időt nyernie vagy elvennie. A negyedik strófában a költő megnyugtatja magát és az olvasót, hogy ha túl zagyva mondát szerelne össze, akkor mindig van segítség: a mesebrigád. A vers alapgondolata az, hogy a mesemondás egy nehéz és fáradságos munka, de egyben egy örömteli és kreatív tevékenység is. A költő nemcsak mesét szerel össze, hanem saját magát is bemutatja: egy humoros és önreflexív alkotót, aki szereti a meséket és az olvasóit is. A vershez készítettem egy illusztrációt is, amelyen egy regeszaki látható, ahogy mesét szerel össze. Remélem tetszik.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ha szívet metsz át a flex ív,
Vizsgálat bár önreflexív,
Ámde hasad ketté - nyekk! - szív!
Úgyhogy ide figyelj, te Bing,
Nem flex kell, a szív nem tübbing,
Inkább, ha hideg van, több ing!”
/Ingmar Ingrid, ismeretlen internacionális idol iron ing iparvállalat igazgatója/

„Értem én, költő úr, hogy unatkozik, de mi nem! Anélkül is sok a munkánk, hogy az ö hagymázas zöngeményeit vizualizálnánk! Nem akarná magát hasznosabban elfoglalni?! Mondjuk, álljon tanári pályára, és válasszon bármilyen tantárgyat az irodalmon kívül! Maga és a költészet között nincs meg a szükséges kémia! Apropó kémia, ahhoz tuti, hogy jobban ért, mint a versíráshoz! Ahhoz is! Na, irány bármelyik iskola lyukas kémiaórája, a vers pedig NEM ENG.!” /Dögevő Dödölle, a Gyenge Írásművek Kazánja (GYÍK) központilag kinevezett klapanciaégetője/

„A merészen kísérletező költő e versében is bátran elhagyja a senki által sem járt utat a még járatlanabbakért, hogy olyasmit tegyen le az asztalra, amit senkinek sem jutott volna eszébe keresni, ha véletlenül nincs ott. A - Ha nem lenne, ki kéne találni! - mondás itt is érvényes, csak nem tudjuk, hogy pontosan mire is. A mesevilág illúziójának földhözragadt rögvalóságát monoton monetáris megénekléssel deheroizáló költő ismét darázsfészekbe nyúlással pusztított el egy rajnyi kedvesen böködő rovart. A fantáziavilág fantazmagóriájának fantáziátlan sárba tiprásával végre összeért ég és föld, teológia és geológia, mert a poéta önmagát pontifex maximusznak felkenve szellemi hidat vert a hídverést folytonos távolodással lehetetlenné tévő virtuális partok közé, ami aztán úgy elúszott, mint a mókus fenn az árvízi uszadék fán. A szakrális szekularitás csimborasszója és non plus ultrája, bármit is jelentsen ez, vagy bármit is nem! Nem mese ez, gyermek! Gyári mesetermék made in china!” /Vadvízi Vendelné Vertikális Vienetta, a Mesevilágon Átívelő Kardinálisan Orbitális Nyögvenyelde (MÁKONY) című meseszépirodalmi alapvetőgépállomás venividivicije/

„Természetesen lehetséges saját nagylábujj gombás körmét közelről nézve szagolgatni, ha elég hajlékony az ember, de minek?! Építhet az ember olyan eszközt, amivel rozsdás szögeket verhet a saját lapockájába, ha van hozzá kézügyessége, de mi végett?! Lehet bekötött szemű ejtőernyős bázisugrás közepette magasfeszültségű vezetékre vizelni, de mi célból?! Ugyanígy lehetséges teljesen tehetségtelenül versnek látszó tárgyakat rímfaragni és a gyanútlanul olvasó kritikus pofájába nyomni, de miért?! MIÉRT?!?!?! Miért mondom én ezt?! Miért ne?! Aki nem hiszi, járjon utána mesegyári munkahelyi balesetes mankóval! Sipirc, igric!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kedves gyerekek, most az edzés végén búcsúzóul elmesélem nektek, hogy egyszer régen egy harcművészeti mesefilmben eljátszottam, hogy hagyom Bruce Lee bácsinak, hogy legyőzzön, de annyira túlerőltette magát és annyira megfájdultak az engem ütő testrészei, hogy egy éven belül belém halt. Ha Bruce Lee bácsi belém nem halt volna, az én mesém is tovább tartott volna. Na, most hazadobok mindenkit, de előtte telefonáljatok a szüleiteknek, hogy legyenek nyitva az ablakok, nehogy megvágjátok magatokat az ablaküveggel!” /Chuck Norris/

Miképp a dán patikába’
Majdnem minden egyes szer dán,
Akképp aki éhtől kába,
Retróban ebédel szerdán.

Olyan finom kaját oszt a
Nagyon kedves hölgykoszorú,
Mint például kelkáposzta,
Mitől derű lesz a ború.

Van itt ragu s bécsi szelet,
Spagetti és krumplisali,
Egyik sem csap bélbe’ szelet,
Tyuhaj, együnk, haligali!

„Bár az év ezen szakaszában hómofiszban vagyok, de a napi menüt látva szerintem ezen a szerdán kimozdulok itthonról és leküzdöm a közöttünk lévő bő kétezer kilométeres távolságot. Annyi kérdésem lenne, hogy le tudok-e parkolni a közelben a rénszarvas szánommal?” /Mikulás, lappföldi lakos/

„Éhes költő MakkRetro’s menüvel álmodik, he?! Miért nem nálunk eszik?! Aki nem engedheti meg magának a drága kaját, az annyit is ér!” /Burger King Béla, konkurens tápcsatorna/

„Annak ellenére is köszönjük az ingyenreklámot, költő úr, hogy önnel együtt az egész országát fel tudnánk vásárolni szőröstül-bőröstül, de nem tesszük, mert minek? Amúgy ebédet mi is a Retróból rendelünk, mert ár-érték arányban jobb, mint a három Michelin-csillagos Noma étterem itt Koppenhágában.” /Xellia Pharmaceuticals, dán multinacionális gyógyszergyár/

„Tisztelt költő úr, mivel nem vagyunk naivak, így ne próbálja elhitetni velünk, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül, puszta jóindulatból reklámozza a Retró 2 gyorséttermet! Az anyagi ellenszolgáltatás nem is lenne baj abban az esetben, ha megjelenne az ön adóbevallásában, de nem jelenik meg, így kénytelenek vagyunk saját becslésre hagyatkozva egy 3.000.000.- Ft-os (azaz. hárommillió forintos) jelképes adóbüntetést kiszabni önre. A befizetést teljes fő- és jószágvesztés terhe mellett e határozat kézhezvételét megelőző három munkanapon belül teljesítse, különben dühbe jövünk, és mivel nálunk van a törvény teljes szigora, nem fogunk félni lecsapni vele! Üdvözlettel, az ön kedvenc adóhivatala!” /Zsigeri Zsigmondné Nyíró Nyámnyila, a Népnyúzó Aktakukacok Vérgőzgépe (NAV) cudarkodási fővesztője/

„Kedden rakott krumplit ettem,
Szinte fenékig volt tejfel,
S úgy jól lakatott e tettem,
Ledőltem és szóltak: Kelj fel!”
/Frady Endre, kardinálisan konvex költőgigász/

„A vers címe: Szerdai Retró. Ez egy utalás arra, hogy a vers egy régi stílusú étteremben játszódik, ahol a szerző szerdán ebédet fogyaszt. A cím tehát bevezeti a vers témáját és helyszínét.
Az első sor: Miképp a dán patikába’. Ez a refrén, amely meghatározza a vers alaphelyzetét. A beszélő azt mondja, hogy ahogy a dán patikában majdnem minden szer dán, úgy azok az emberek, akik éhesek, a Retróban ebédelnek. Ez egy humoros és szellemes kijelentés, amely egy hasonlatot használ. A hasonlat arra utal, hogy a Retróban olyan finom ételeket lehet kapni, hogy senki sem akar máshol enni.
A második sor: Mába’ minden egyes szer dán. Ez rímel az első sorra, és erősíti a beszélő állítását. A beszélő nem csak azt mondja, hogy a dán patikában sok szer dán, hanem azt is, hogy minden szer dán. Ez egy túlzás, amely még inkább fokozza a humorérzetet.
A harmadik sor: Akképp aki éhtől kába. Ez nem rímel semmilyen másik sorra, és eltér a többi sortól abban is, hogy köznyelvi kifejezéseket használ. Ez egy meglepő és humoros fordulat, amely arra utal, hogy a beszélő laza és barátságos hangnemet használ. Az "éhtől kába" szókapcsolat azt jelenti, hogy valaki nagyon éhes. A beszélő ezzel azt sugallja, hogy ő maga is éhes volt, amikor elment az étterembe.
A negyedik sor: Retróban ebédel szerdán. Ez rímel a második sorra, és konkrét példát ad arra, hogy hol zajlik az esemény. A beszélő azt mondja, hogy ő és mások is a Retróban ebédelnek szerdán. Ez egy egyszerű és közvetlen kijelentés, amely nem tartalmaz semmilyen metaforát vagy képet. A beszélő tehát nem akar elbűvölni vagy meggyőzni az olvasót, hanem csak elmondani, hogy mit csinál.
Az ötödik sor: Olyan finom kaját oszt a. Ez az első sor refrénje, amely megismétlődik a második strófában. A refrén ismétlése fokozza a vers ritmusát és hangsúlyozza a beszélő álláspontját. A beszélő tehát nem változtatja meg a véleményét, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy a Retróban finom ételeket lehet kapni.
A hatodik sor: Nagyon kedves hölgykoszorú. Ez rímel az ötödik sorra, és magyarázza a beszélő elégedettségét. A beszélő azt mondja, hogy a Retróban olyan kedves hölgyek szolgálják ki őt és másokat, akiket koszorúnak nevez. A "hölgykoszorú" egy szépítő kifejezés, amely arra utal, hogy a hölgyek olyanok, mint a virágok. A beszélő ezzel azt fejezi ki, hogy ő nem csak az étellel, hanem a kiszolgálással is elégedett.
A hetedik sor: Mint például kelkáposzta. Ez rímel a negyedik sorra, és tovább fokozza a beszélő felhívását. A beszélő azt mondja, hogy a Retróban olyan finom ételeket lehet kapni, mint például a kelkáposzta. A kelkáposzta egy hagyományos magyar étel, amely kelt és sertéshúst tartalmaz. A beszélő ezzel azt sugallja, hogy ő szereti a magyar konyhát, és azt akarja, hogy az olvasó is megkóstolja.
A nyolcadik sor: Mitől derű lesz a ború. Ez rímel a hatodik sorra, és megmutatja a beszélő célját. A beszélő azt mondja, hogy a Retróban olyan finom ételeket lehet kapni, amelyektől derű lesz a ború, vagyis az ember jókedvre derül. Ez egy pozitív és optimista kijelentés, amely arra utal, hogy a beszélő szerint az étel jó hatással van az ember lelkére.
A kilencedik sor: Van itt ragu s bécsi szelet. Ez az első sor refrénje, amely megismétlődik a vers végén. A refrén ismétlése tovább erősíti a beszélő felhívását és parancsát. A beszélő tehát nem hagyja abba az olvasó unszolását, hanem kitart amellett, hogy ebédeljen a Retróban.
A tizedik sor: Spagetti és krumplisali. Ez rímel az ötödik sorra, és befejezi a verset. A beszélő még több példát ad arra, hogy milyen finom ételeket lehet kapni a Retróban. A spagetti egy olasz tésztaétel, a krumplisali pedig egy magyar salátaétel. A beszélő ezzel azt fejezi ki, hogy a Retróban nem csak magyar, hanem más nemzetek konyhájából is lehet választani.
A tizenegyedik sor: Egyik sem csap bélbe’ szelet. Ez rímel a hetedik sorra, és dicséri az étterem ételeit. A beszélő azt mondja, hogy az ételek egyike sem csap bélbe szelet, vagyis nem okoznak hasmenést vagy puffadást. Ez egy köznyelvi kifejezés, amely arra utal, hogy az ételek frissek és minőségiek. A beszélő ezzel azt fejezi ki, hogy ő nem csak az ízekkel, hanem az ételek hatásával is elégedett.
A tizenkettedik sor: Tyuhaj, együnk, haligali! Ez rímel a nyolcadik sorra, és lezárja a verset. A beszélő egy lelkes és vidám hangnemet használ, amely arra buzdítja az olvasót, hogy egyen az étteremben. A "tyuhaj" szó egy köznyelvi kifejezés, amely csodálkozást vagy lelkesedést fejez ki. A "haligali" szó pedig egy olyan szó, amely vidámságot vagy mulatságot jelent. A beszélő ezzel azt sugallja, hogy ő nem csak jól lakott, hanem jól is szórakozott az étteremben.
A vers összességében egy vidám és könnyed rondeau, amely egy régi stílusú étterem reklámjának is beillene. A szerző játékosan alkalmazza a rondeau formáját, és belecsempészi a köznyelvi kifejezéseket is. A vers célja nem az, hogy mély gondolatokat vagy érzelmeket közvetítsen, hanem az, hogy szórakoztassa és megnevettesse az olvasót.”
/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hé, te Bing, ne udvariaskodj ezzel a műköltővel! Ez a vers nem rondeau, hanem simán csak ronda!” /Durrbele Dezső, az Intergalaktikus Szókimondó Ártány Központ (ISZÁK) bábeli zűrzavarkeltője/

„Mi ez a titkolatlan tömegtoborzás szándékú tehetségtelen tömegtaszítás?! Jaj annak a gyorsétteremnek, amelyet Frady Endre reklámtevékenysége ítél még gyorsabb pusztulásra! Egy ilyen mindenre alkalmatlan többsejtű még egy szaharai ivókutat is teljes csődbe tudna juttatni a szomjhalál közeli karavánokat ivásra buzdító csasztuskáival! Még a kiaszott púpú tevék is inkább homokba harapnak, mintsem Frady Endre által megverselt vízből igyanak! Van az a szint, ami alá menés helyett jöjjön inkább a lassú kínhalál! Ezt a szintet Frady Endrének hívják! Anyám, csinálj nekem helyet a mennyben!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szeretem a bécsi szelet, mert arcomba fújja a saját valceremet! Ha élnék, biztos a Retróban zenélnék, hátha kapnék a muzsikámért automatikus tárgyesetű bécsi szelet és krumplisalát!” /ifj. Johann Strauss (1825-1899), osztrák zeneszerző

„Van, akinek szerdán Retró,
Ám énnekem szedán, metró.
Én sok vasat eszem, ugyanis nagyon egészséges ugyanis a szervezetbe történő rendszeres vasbevitel. Nem véletlen, hogy itt Texasban az összes iránytű felém mutat.” /Chuck Norris/

+

Ebéd utáni utózönge

Amíg ettünk, oly nagy sor állt,
Mintha kandírozott korállt
Osztogattak volna ingyér’.
Nem volt ám a tömeg kinn gyér!

Úgy érzékeltetném, hogy ott
Krumplisali el is fogyott!
Okot tenmagamra fogom:
Biztos olvasták a blogom!

Engem üldöznek a sztárok,
Kiket tuti sosem várok!
Scribe diem! – Írj a mának!
A’togramért zaklatnának!

Felveszem az inkognitót.
Ne leljen rám Gabi, ki Tóth!
Nyálcelebek, tiszta ovi!
Fusson innen Jon Bon Jovi!

Rám pár sztár wár: zenész, piktor…
Szaglásztat utánam Viktor,
S angol király búsan bömböl,
Nem lát engem Buckinghömből.

David Beckham haja deres,
Midőn könnyek között keres,
S rí a Viszkis túl a dutyin,
Bőg a Biden, sír a Putyin.

Neten search-öl rám sok celeb,
De elbújok, sőt még elebb!
Zokog is sok everybody:
We can not see Mister Frady!

Irodalmi Nobel-díjam
Óta titkolom, where Í am,
Így a rám találás ritka.
Ez a hogyishívják titka!

„Gratulálok, költő úr, ön elérte a mélypontot! Ennél már nincs lejjebb! Ismeri a mondást, hogy a csúcson kell abbahagyni? Tudja, a negatív csúcs is csúcs! Engedje meg, hogy lelkiismereti kényszer hatására önre adjuk ezt a zubbonyt! Így ni! Brünhilda nővér, jöhet a nyugiszuri! Alszik a beteg!” /Dr. Dzson Bondzsoviné Dr. Ótostóth Gabriella, a Magyar Elme Kórtani Központ Elementáris Léptékű Egyedeinek Kórháza (MEKK ELEK) irodalmi agyvízválasztó főorvosa/

„Hé, költő úr, miért írt bele a versébe és miért kis kezdőbetűkkel?! Ó, hogy a David Beckham csavarja be magát a felső sarokba!” /Hogyishívják Titka, finnugor celeb/

„Celeb a celebnek nem vájja ki a szemét. Ja, de! Ezért, ha Annyitisér Celebesztánba költözöl, ne csodálkozz, ha mértéktartási problémáid lesznek, de öltözz prolinak és viselkedj természetesen!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humántárs, ha celeb kísér,
Kinek léte annyitisér,
Tégy úgy, mint egy proli kartárs!
Vizelet- és mértéktartás!”
/Dr. Annyitisér Atanázné Imbecil Inkontinencia, celebesztáni vizelettartószerkezeti főmérnöknő/

„Csak a svéd Akadémia elől nem szabad elrejtőzni, hogy oda tudják adni a Nobel-díjat.” /M. András, a költő legállandóbb és legelőrelátóbb kommentelője/

„Sorry, eM úr, hogy épp kendre
Török rá, but please, please tell me,
Merre bujkál Frady Endre,
Díjat hová küldjük el mi?”
/XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Ezentúl Palik László csakis így kiabálhat: ’Hova tűnt Frady Endre? Hova tűnt Frady Endre?!’” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas celeblövő/

„Tudja Palik, tudják palik,
Frady Endre sose csalik,
Csak sintérálcát ölt s őt eb
Rágni sem meri, sőt, sőtebb!”
/Dagoványi Demencia, az Orbitális Kutyaütő Játékterem (OKJ) celeblövéselhárítási szenior főmunkatársa/

„Ííí am, költő úr, íííí am?! Maga is a börtönben, hanganyag nélküli könyvekből tanult meg angolul, mint Kossuth Lajos?! Ő is azért vonzott tömegeket Amerikában, mert az emberek a magyar fonetikájú kiejtése miatt szétröhögték a beszédeit! NEM ENG.!” /Dr. Néma Fonéma, a Brexit Alapú Nyelvtannáci Alapítvány (BANYA) dumafrancija/

„Товарищу Поэту не скрыться от нас. Мы найдем поэта тов. Товарищу Поэту будет плохо.” /Товарищ Путин/

„Frady Endre az irodalmi kvantumvilág Schrödinger macskájaként vagy van valahol, vagy nincs, vagy élő, vagy holt, azaz a puszta léte az egyetemes vagylagosság megfigyelhetetlen csimborasszója. Aki ezt nem érti, az meg se próbálkozzon se Frady Endre megtalálásával, se a költészetének megfejtésével, mert annak számára mindez már a földöntúli felfoghatatlanság kategóriájában van, sőt azon is túl, ott ahol a mennyei celebkismalac túr.” /Dr. Prof. Habil-Debil Téridő Teodorné Kvantum Mechanika, az Országos Macska Szondázó Kutatóintézet (OMSZK) Vis Maiorja/

„Mi ez a detoxikálandó celebnyáltócsa?! Ki ez a világirodalom felfeslett szövetéből kivakarhatatlan szennyfolt?! Az eufórikusan szégyentelenkedő Frady Endre leghőbb vágya, hogy médiaceleb legyen, ám mivel még egy sebzett vadkan által megtaposott és levizelt taplógomba is képernyőbarátabb nála, így annyi esélye van a lokális világhírre, mint a lakájmédia kontraszelektált bemondójának egy összetett mondat hibátlan felolvasására! A sértett Frady úgy tesz, mintha bujkálna, pedig őt maximum a halála után pár nappal kezdenék el keresni amiatt, hogy honnan jön az a penetráns büdös szag! Ennek az elmeroggyant mentális görcsnek akkor lesz Nobel-díja, ha valaki ilyen néven hívja majd a fertőző agyhúgykövet! Na, megyek köpni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer úgy elbújtam, hogy évtizedekig tartott, mire magamra találtam.” /Chuck Norris/

(abszurd blődli)

szereplők:

Apa .......... XY

Anya ........ XZ

Fiú ........... WI

Apa egy széken ülve elmélyülten olvas. Fiú bejön.

Fiú: Apa!

Apa elmélyülten tovább olvas.

Fiú: Apa!!!

Apa továbbra is elmélyülten olvas.

Fiú: APAAA!!!!!!

Apa: (ijedten felugrik) Jaj! Mi történt?! Tűz van?! Tűz van!!! Fiam, mit állsz ott?! Hívd a tűzoltókat!

Fiú: Apa!

Apa: Igen?!

Fiú: Apa, nincs tűz.

Apa: Nincs?! De jó! Akkor be tudom fejezni ezt a sürgős olvasmányt! (visszaül és olvasni kezd)

Fiú: Apa!

Apa elmélyülten olvasna... de a fiú megveregeti a vállát.

Fiú: Apa!

Apa: Fiacskám, jól érzékelem, hogy folyamatosan csak azt hajtogatod, hogy apa, apa, apa?

Fiú: Igen, jól érzékeled.

Apa: És miért?

Fiú: Mert ilyen öregen is egész jó az érzékelőrendszered. Már a korodhoz képest. Gratulálok!

Apa: Köszönöm! (Apa tovább olvasna)

Fiú: Apa! (Apa sóhajtva felnéz) Apa, kérdezhetek valamit?

Apa: Már meg is tetted.

Fiú: Apa, mi miért nem hasonlítunk egymásra?

Apa: Nem hasonlítunk?!

Apa feláll, nézegetik magukat és egymást, méregetik a magasságukat, a testalkatukat, a hajukat...

Apa: Hmmm... tényleg nem.

Fiú: Miért nem?

Apa: Tudod, az a helyzet, hogy én nem vagyok a vér szerinti apád.

Fiú: És anya?

Apa: Ő sem a vér szerinti apád. Fura is lenne, nem?

Fiú: Aha.

Apa: Sajnálom, fiam. De úgy látom, egész nyugodtan fogadod a hírt.

Fiú: Valójában már sejtettem.

Apa: Honnan? Miből?

Fiú: Tudod, amikor egyszer együtt elmentünk vért adni, és kiderült, hogy a te vércsoportod nullás, az enyém pedig AB-s, akkor elgondolkodtam. Rákerestem a neten, hogy jól emlékszem-e és kiderült, hogy igen. Nullás vércsoportú apának nem lehet AB-s vércsoportú gyereke. Az anya vércsoportjától függetlenül teljesen lehetetlen!

Apa: Drága fiam, már Petőfi Sándor is megmondta, hogy nem higgyünk el mindent, amit a neten olvasunk!

Fiú: Petőfi?!

Apa: Vagy Arany? Nem tudom, nem mind Arany, ami fényesebb a láncnál...

Fiú: Az a kard, ami jobban ékesíti a kart. Nemzeti Dal. Petőfi.

Apa: Na, ugye, hogy Petőfi! Te meg itt vitatkozol! Inkább menj el fodrászhoz, vágasd le a lányosan hosszú hajadat és annyival is jobban fogunk hasonlítani!

Fiú: Na, ez a másik! Talán azért lányosan hosszú a hajam, mert az után a bizonyos véradás után találtam a fiókodban...

Apa: Mit kerestél te a fiókomban?!

Fiú: Pénzt sörre, de nem ez a lényeg!

Apa: Te is szereted a sört?! Én is! Na látod, ebben hasonlítunk!

Fiú: Szóval találtam egy fotót, ami a ráírt dátum alapján a születésemkor készült, és ti vagytok rajta anyával, és egy rózsaszín pólyás kisbaba, a csuklóján a Lujza névvel.

Apa: Rég volt, tán igaz se volt...

Fiú: Apa!!! Lehetséges, hogy én el lettem cserélve?!

Apa: Nem, nem lehetséges. Biztos.

Fiú: De hát hogyan?! De hát miért?!

Apa: Nem direkt volt! A kórházban történhetett valami baki.

Fiú: De hát miért nem cseréltetek vissza?!

Apa: Tudod, csak évekkel később vettük észre, hogy valami nem stimmel.

Fiú: MICSODA?!?!?! Évekig nem tűnt fel, hogy nem lányotok van, hanem fiatok?!?!?!

Apa: Tudod, rettenetesen elfoglaltak voltunk. Szegény anyáddal csak pörögtünk, csak pörögtünk a mókuskerékben... Mindkettőnknek fontos állásunk volt a minisztériumban. Gyakorlatilag mi voltunk a két alappillér. Kora reggel mentünk, késő este jöttünk és amikor félálomban fürdettünk, meg pelenkáztunk, nem realizáltuk, hogy fiunk van...

Fiú: Őrület! Ezt nem hiszem el! És napközben ki vigyázott rám?!

Apa: Arra már nem emlékszem. A mókuskerék kegyetlenül szétrázza a memóriát.

Fiú: Aha... És mi volt az a két alappillér állás a minisztériumban? Te voltál a miniszter, anya meg az államtitkárnő?!

Apa: Nem, nem államtitkárnő volt. Ő volt A titkárnő. A minisztérium szíve és esze. Én meg a főportás. Tudod, fiam, a miniszterek és az államtitkárok jönnek, majd mennek és senki sem vesz észre semmit. A munka nélkülük ugyanúgy folyik, mint velük. Sőt...

Fiú: Sőt?!

Apa: Sőtebb! De ha A titkárnő és A főportás eltűnik, másnap már megszűnik a minisztérium. Rajtunk kívül még a takarítónő és a büfés van majdnem ugyanilyen jelentős kulcspozícióban. Téged is azért nem akartunk taníttatni, nehogy túlképzett legyél, ha majd ilyen állásba akarunk elhelyezni.

Fiú: Mégis leérettségiztem! Ráadásul jelesre!

Apa: Ez szegény megboldogult anyád hibája. Annyira pörgött a mókuskerékben, hogy elfelejtette nem beadni a jelentkezésedet a gimnáziumba.

Fiú: Ó, anyám!!!

Anya: (valami fehér lepedőszerű cuccban szellemként belebeg) Hívtál, fiam?

Apa: Gizi?!?!

(Apa elájul. Fiú meglepődik, majd sóhajt.)

Fiú: Na, ne szellemeskedjünk! Nem is vagyok a fiad!

Anya: De hívtál!

Fiú: Nem érdekes, inkább nézzük meg, mi van apával!

Anya: Semmi, csak elájult. Így próbál meg kimenekülni a mókuskerékből.

Fiú: És te, te hogy próbáltál.

Anya: Sehogy. Apád mondta, hogy az ő apja mondta, hogy a mókuskerékből való menekülésnek két útja van: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan.

Fiú: Aha, már értem a sört.

Anya: Én sajnos sosem szerettem a sört. Én csak a meghalásban reménykedhettem.

Fiú: A meghalásban?

Anya: Igen. Aki meghalt, azt már nem érdeklik a határidők. Csak az volt a baj, hogy annyira elfoglalt ember voltam, hogy meghalni sem volt időm.

Fiú: Végül mégis sikerült.

Anya: Igen, egyszer elengedtek két nap szabadságra. Kiszáguldottunk a tengerpartra...

Fiú: És elvitt a szíved?

Anya: Nem, egy kalózhajó vitt el. El akartak adni egy másik minisztériumba rabszolgának.

Fiú: Hoppá! És mi történt? Megöltek?

Anya: Ugyan már! Ismerhetnéd anyád karakterét!

Fiú: Nem vagy az anyám!

Anya: De karakterem az van! Úgyhogy az elrablásunk másnapján már én voltam a hajó kapitánya, a legénységet pedig betanítottam a minisztériumi munkára. A kapitányt kiképeztem főportásnak, hogy a drága Gézámnak legyen helyettese és gyakrabban kimenekülhessen a mókuskerékből.

Fiú: De mitől olyan túlterhelt egy főportás?!

Anya: Nem mitől, hanem kitől. Tőlem. Az általam irányított minisztérium akkor forgalmat bonyolított le, hogy Gézám egy nap vastagabb portakönyvet írt tele, mint Tolsztoj Háború és békéje.

Fiú: Értem. És te végül mibe haltál bele?

Anya: Fogadtam a Halállal, hogyha be tud jönni a portán keresztül a minisztériumba úgy, hogy az én Gézám nem igazoltatja és nem hagyatja vele ott a portán a kaszáját, akkor végezhet velem.

Fiú: És?

Anya: Vesztettem!

Fiú: Hogyhogy? Apa mit csinált?!

Anya: Aznap a volt kalózkapitánnyal együtt épp a munkahelyi alkoholizmus útját választották a mókuskerékből való menekülésre, így duplán látta a Halált és véletlenül a másikat igazoltatta.

Fiú: Bár nem vagy az anyám, mégis sajnálom, hogy meghaltál!

Anyám: Hát még a minisztérium hogy sajnálta! Másnapra megszűntek!

Fiú: És apa?

Anya: Ő nem ért rá sajnálni, mert a kijózanodása után másnapra már egy másik minisztérium főportáján taposta a mókuskereket.

Fiú: Na, most már ideje lenne felkelteni apát!

Anya: Késő. Ő már újra velem van.

Apa: (valami lepedőszerűségben szellemként feláll) Hurrá! Kimenekültem a mókuskerékből!

Fiú: Jézusom! Lehet, hogy jobban jártam volna, ha az elején hagyom olvasni?

VÉGE

Életem a krumplis tészta!
Harangot kongatnék, vészt a
Toronyban, ha elfogyna tán,
Mint a haj egy tök tar tatán.

Tésztátlan, ha lenne krumpli,
Habzanék, mint szenszej Kroomp Lee,
S agyban bomlasztana észt a
Krumplitlanul készült tészta.

Szép uborkát, kovászosat
(ami gégét lágyan mosat)
Falok hozzá eme ódon
Környezetben retró módon.

Eszem-iszom, dínomdánom,
Jóllakottan azt se bánom,
Hogyha soha sincs a heti
Menün kandírozott jeti.

„A költőnél szemmel láthatólag elmentek otthonról, hiszen halvány segédfogalma sincs arról, hogy a krumpli és a tészta egymástalanul fő, és csak a külön-külön elkészültüket követően lesznek összecsuszmákolva a mindenki által jól ismert bézsvöröses masszává.” /Frottír Frodó, főszakács és fregolidíler/

„Költő úrral mind a ketten
Habzanánk, bár fékezetten.”
/Kroomp Lee, forró krumlis tésztával megégetett szénszájú szenszej/

„Szól a harang, bimm-bamm,
Megiszom a Bambim.”
/a toronyőr/

„Tudja, kit kandi kamerázzon, költő úr, a nénikéje térde kalácsát! Na, csak jöjjön egyszer télen az én utcámba síelni, majd letépem az összes fejét! Idióta!” /egy kandírozatlan jeti/

„Eszik-iszik, költő úr, dínik-dánik?! Magának nem otthon kéne inkább kipihennie a nemrégiben történt varratszedését?! Henye egészségügyi hentergés helyett zabál, mint egy éhenkórász ártánydisznó?! Na, tiplisek, fogjuk meg, oszt’ dobjuk a jó öreg Prokrusztész ágyába!” /Csávás Kálmán sörnagy, a Nyugalmazott Alkoholista Katonaszökevények Légióinak Óriásalakulata (NYAKLÓ) nélkülözhetetlen tótumfaktuma/

„Prokrusztész az áldozatait az ágyába fektette, és megkínozta: Ha áldozata nagytermetű volt és kilógott az ágyból, akkor levágott belőle, hogy éppen beleférjen. Ha alacsony volt, akkor addig nyújtotta, míg az ággyal azonos hosszúságú nem lett. Soha senki nem fért be pontosan, mivel titokban két ágya volt. Thészeusz győzte le, és ölte meg a saját módszerével: levágott belőle, hogy beférjen az ágyába.” /Wikipédia Winnetou, webes wéleménywezér/

„Tudja e meny, tudja e vő,
Tudja mérnök, tudja lovász,
Krumplis tészta mellett levő
Uborkára kell a kovász!”
/falfirka az Internesönel Kovászos Uborkagyár (IQ) portásfülkéje melletti válaszfalon/

„Mi ez a kivagyi közgyalázat?! Értem én, hogy a haspók Frady Endre azt hiszi, hogy egy költő nyugodtan írhat arról, hogy szereti a krumplis tésztát, vagy arról, hogy nem szereti, ha alvás közben atkák másznak a pofájába, netán az esetleges aranyér műtéte utáni ágytálhoz kötöttségről, de miért?! MIÉRT?!?!?! Ne lássam anyám szellemét mennyei krumplis tésztát enni, amíg a retrográd vérmókusok föl nem falják Frady Endrét kovászos uborkával!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én össze tudok gyúrni egy vájdling krumplis tésztát olyan kis sűrű magokká, amiket, ha elvetek, akkor öntözésként a saját nyálamat ráköpdösve másnapra már kinő egy komplett krumplis tésztafa erdő.” /Chuck Norris/

Sajog a láb, fáj a derék,
Felőröl a mókuskerék,
S szél fütyült bár talpam alatt,
Tikkadt testem alig haladt.

Még hogy alig, semennyire!
Nem került pont satnya ı-re,
S sziszifuszult pontatlanul…
Nyűtt igásló sosem tanul.

Hajszolt hajlék nyugodt éke
Akvárium, benne béke
Honol és pár happy hal él.
Nézném még, de agyam alél…

(balladai homály)

- Sebész bácsi, maga mit varr?!
- Foltozom a lyukas pitvar
Aortával szomszéd falát!
Altassák el! Zavar, ha lát!

Mókuskerék megáll végül,
Tetememen szárazjég ül,
S boncnok matat testem jegén…
Megmenekültem hát, meg én!