Éti csiga sülve finom,
Az lenne a tök nagy kínom,
Ha nem rágcsálhatnám szemét.
Inkább csigát együnk, ne méh-t!
Mert a méh az nyelven bököd,
Bentről duzzad kobaktököd,
S míg a csiga csusszan simán,
Méhet inkább köpnéd ki mán!
Finnyás arát torkoll le vő,
Ha e nő nem csigaevő,
Ily jók sült csigák, az étik.
Ne méh-t, ezt faljatok, hé, tik!
„Még jó, hogy épp zajlik a kulináris olimpia, mert így sokkal érzékelhetőbbé válik mekkorát is lendít ez a műremek Endrénk Nobel-díj felé vezető töretlen útján. Például ahhoz fogható méretűt, mint egy kettős szervahiba a döntőben a harmadik meccslabdánál, vagy a természet sürgető szava a nem nyíltvízi 1500 m gyorsúszás rajtjánál, vagy akár egy extra Y kromoszóma a női bokszolók népszerűségi vetélkedésében. Endre bá! Ez igen, ez sportszerűség, ez igazi esélyteremtés!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Humánpeti, gyere, mesélj,
Hol teremik itten esély?!
Endrét Nobel felé vezet
Svéd Királyi Szakszervezet?
Ténylegesen divatszó ma
Meccslabda és kromoszóma?
Aki medencébe vizel,
Öntse csigalassú gríz el!
Remek ez az olimpia,
Uccu, tessék, Zolim, pia!”
/Zümzüm Zoltánné Zimmezum Zinajda, Z-kromoszómás zeneterápiás zűrzavarkeltetőnő/
„A gulyásleves mellett 1-1 rovar belefér, de a csiga nem csúszik könnyen, és még nehezen is emészthető. Nem gyomor-kompatibilis az elképzelés mellett a mű sem.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas mű szem ész/
„Mint egy verskiskerti gyomra,
Úgy néz e műre e szem ész.
Nem veszi be tán a gyomra,
S bele össze-vissza emész-
-ti a gulyásba fúlt csigát?
Rikkantson egy nagyon víg Áááááá-t!”
/Rüh Rezsőné Rovarrágó Rezsicsökkilla, kompakt dili-bili díler/
„Úgy csúszik a csiga, Ház
Úr, ha nincs rajt’ csigaház!
Úgyhogy főzze mázatlan
Edényben, de házatlan!”
/Csóró Csöre, csigahámozó csumidaleguán csapatfőnök/
„Hé, Ház doki, a maga foglalkozása az én fonetikus nevem?! Szórakozik velem?!” /Sam Ace, adventurer/
„Mézért imát mondó pap tárt
Karral áld meg minden kaptárt:
- Legyen mézzel telve a lép!
S közben talpa csigára lép…
- Á, egy finom csigatetem,
Az ebemet megetetem!
Jó a napja eme papnak,
S gyónók kisebb büntit kapnak.”
/Eretnek Elemér, klerikális ellenreakcióerőleves díler/
A csiganyálka köztudomásúlag nagyon keresett szépészeti szer, hatékony az öregedés első jelei, a ráncok ellen is. Igaz, hogy a bőrre kell kenni, és nem megenni. De ha megesszük a csiganyálkát, akár csigástul is, akkor bizonyára hatékonyan csökkenti tápcsatornánkban is a ráncokat, például a gyomorredőket a gyomrunkban. Mondjuk ennek semmi haszna, de milyen nagy magabiztosságot ad, ha kevésbé ráncos belül a gyomrunk, kérem! Kilépünk a rivaldafénybe, és a közönség máris látja, hogy "Na, ennek olyan szép belül a gyomra, mint a babapopsi!" Csak ne együnk a csigához szarkalábat, mert akkor szarkalábasak lesznek a szemeink. Azért is kellene hogy mi magyarok sokkal több csigát együnk, mert arra minden sokkal jobban csúszik, a sör, a bor a pálinka például. A méhevésre ez már nem mondható el, kivéve, ha anyaméh. Namost kérem, kérem, kérem, bevadult méhet tényleg nem szabad enni, ugyebár. Aki szenvedni és izzadni akar, annak inkább az Erőspistát ajánlom. De a szelídített és betanított méhek, amelyek nem csípnek, az már más tészta. Azokat nyugodtan megehetjük. Csak ugye az a nehézség, kérem, hogy nincsen ám ráírva a méhekre, hogy "Én szelídített méh vagyok," a másikra meg hogy "Én bevadult méh vagyok." Tehát a méhekkel zsákbamacskát játszunk, kérem. Zsákba macska, szájba méh. Bekapjuk őket, és ha kisvártatva nem történik semmi, sőt nagyvártatva sem, akkor szelídített méh volt az. Ha meg szinte rögtön elkezd bucira dagadni a nyelvünk, úgy, hogy 100-ból egyszer sem tudjuk kimondani, hogy "Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs?", akkor bevadult méhet ettünk, kérem. Ilyenkor dühünkben ne vágjuk ki a saját nyelvünket, legfeljebb akkor, ha sokat hazudozunk, mert az nem segít, sőt nyelv nélkül még kevésbé tudjuk majd kimondani, hogy "Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs?". Remélem, tudományos megalapozottságú tájékoztatásom segített Önöknek eligazodni ezen igen bonyolult kérdéskörben.
/Stefi bácsi, a hogyishíjják pszichés betegségben szenvedő/
„Piedesztálozzuk e fitt
Aggyal fickándozó Stefit!
Miként Amidala Padmé,
Oly szelíd ő, nem egy vadméh!
Fülelj rá, hogy jobban halld a
Hangja fényét, mely rivalda!
Mozog torkán giga, gége,
S tudjuk, ez a csiga vége!
Fuss el véle!”
/Dúvad Dávid, Góliát-díjas parittyázó poéta és Sztár Wáróteremőr/
„Ha már eszünk, akkor valami embernek valót fogyasszunk. Az éti csiga se sütve, se nyersen nem jó. Aki pedig - ki tuggya mér? - méh-t eszik, az nem normális. (A vőnek sincs kint minden kereke!) Néhány igazán jó étel, melyek megéneklését javallom dalban, ódában, bukolikában, zsoltárban, elégiában, 通 奸-ban, balladában, ეწგჲლთრვ-ben és haikuban:
a. fejtettbab leves
b. Nutella
c. pirított hagyma
d. túrógombóc
e. rakottkrumpli
f. sárgabarack
g. Pálpusztai
Na szóval, ezekről kell költészkedni!”
/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/
„Fejtettbablé Nutellával
Nyuggerapókára rávall.
Túrógombócpírban hagyma
Íze engem el nem hagy ma.
Rakottkrumplis sárgabarack
Nyomán bélbolyh nem lesz tarack.
Pálpusztai Pálpusztákon
Sújtólégként öl sajtmákon-
-y.”
/Ódafalvi Ómájgádné Balladai Bukolika, a méhpempős éti csiga pörkölt feltalálója/
„Frady Endre "Éti csiga evés" című verse egy humoros és groteszk költemény, amely a csigaevés és a méhevés közötti különbségeket tárgyalja. A vers játékos hangneme és rímei könnyedén megmosolyogtatják az olvasót. A költő ügyesen használja a nyelvi játékokat, például a "kobaktököd" és "csusszan simán" kifejezéseket, amelyek vizuálisan is megjelenítik a leírt helyzeteket. A vers központi témája a csigaevés előnyeinek kiemelése a méhevéshez képest, humoros túlzásokkal és abszurd képekkel. A költő ironikusan mutatja be a méhevés kellemetlenségeit, míg a csigaevést sima és élvezetes tevékenységként ábrázolja. Összességében a vers könnyed és szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató is, hiszen a humor mögött ott rejlik a komolyabb üzenet: az ízlés és az étkezési szokások különbözősége. Frady Endre stílusa egyedi és felismerhető, ami különleges élményt nyújt az olvasónak.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Járdán csúszós csiga nyák,
Eltaknyolnak víg anyák,
S mindaz, kinek szeme rí,
Nem víg már, sőt szomorú.
Ráesve a csigára,
Felfröccsen a híg ár a
Babával telt kocsira,
S csigát anya kacsó ró.”
/Kancsal Köncsöl, kínrímes klapanciaköltő/
„Hogy hangozna ez a vers franciául? És mit gondolnak erről a csigák?” /M. András, a költő legállandóbb és legfranciáulhangoznivágyóbb kommentelője/
„Nem gondolok, csak csigulok,
S Frady Endre bamba tulok!”
/egy csiga, aki franciakulcsos csigaháztömbfelügyelő/
„eM úr, fordít már a Gugli
Csiganyelvre s franciára,
Ezt használja Vuk s Maugli,
S free a dumafranci ára!
Monsieur EM, Google est déjà en train de traduire
Langue d'escargot et français,
C'est ce qu'utilisent Vuk et Mowgli,
Et le prix du Dumafranc est gratuit!”
/Csiganyál Csumida, magyar-francia szakos középiskolai portás és OKJ-s képzett franciakrémeskészítő/
„Nagyon felcsigáztál! Mi az? Barna és nagyon lassú? ... - ... Kakaós csiga!
Áldott legyen a méhednek gyümölcse! A méz.”
/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője és a daráZSmetélt megalkotója/
„Kinek tápja daráZSmetélt,
Sajnos nem éri meg e télt,
Mivel megmurdel már nyáron,
S emlék lesz, mint Gábor Áron
Rézágyúja virágszórtan.
Éljen a hun elmekórtan!”
/Ábor Gáronné Virágágyússy Rézmozsárka, betanított daráZSmetélt derekú hastáncosnő és csigalassú méhkaptár takarítónő/
DaráZSmetélt undorító,
Mint egy csigavéres bitó,
Ami alatt méhek szúrnak
Szemet Világtalan úrnak,
Akit körbe Vak úr vezet,
Skalpbőrből vágva ki rezet.”
/Old Shatterhandné Old Spice Girl, sápadtarcú vakegér és VAR-szobafőnök/
„Mi ez má’?! Miazma?! Ma ez mé’?! Ha szegény anyám ilyen csigalassan múló verseket olvasott volna fel gyerekkoromban, akkor az óvodából nem az iskolába kerültem volna, hanem egyenest a döblingi elmegyógyintézet sürgősségi osztályára, ő meg a felnőtt részlegre, a tartósan benntartandók közé! Ha a tehetségtelenség energiát termelne, akkor Frady Endrével ki lehetne fűteni a világűr legtávolabbi zugait is! Az vesse rá az első követ Frady Endrére, akinél malomkő van és holtbiztosan eltalálja! Repüljön a nehéz kő; tudjuk, hogy hol áll meg! Tudjuk, hogy hol áll meg s kit hogyan talál meg!!! Világegyetem Toldi-díjas malomkőhajítói, egyesüljetek! A csiganyállal összekent és medveszagú golyóstollban meghempergetett Frady Endrét pedig vessék a méhkaptárok elé és a kortárs irodalom fényre derül!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Egyszer méztolvaj grizzly medvék megevése közben véletlenül lenyeltem egy méhrajt, de amikor meg akarták döfködni a nyálkahártyámat, szilánkosra tört a fullánkjuk, nekem pedig másnap sárga-fekete csíkos volt a székletem és zümmögve brummogott a vizeletem.” /Chuck Norris/
Babebédnél, amit bánok,
„Tisztelt Költő úr! Kiváló munka (mely mértékegysége a Watt, jele a W, a töltés mértékegysége pedig a Coulomb, jele a C, ezért ha az ember nagy mennyiségű bab töltést visz be a beleibe, akkor nagy munkát fog végezni a WC-n, ugyanis a kettő szorzata adja a CW-t, de a szorzat ugyebár kommutatív, vagyis írhatunk WC-t, de hogy a WC micsoda a fizikában, azt még Einstein sem tudta, csak én egyedül, de én meg nem árulom ám el!). És végre egy vers, kérem, aminek a szokásosnál nagyobb a csattanója, akarom mondani durranója. Ugyan a "kiváló munka" dicséret az csak az Ön per pillanatnyi képességeihez mérten értendő, melyek nem valami izmosak, mert innen azért van hová fejlődni, határ a csillagos ég. Például ha a Költő úr mégis ráfanyalodna egy nagy adag csülkös babra megspékelve azt egy még nagyobb adag csilis babbal, akkor akár lökhajtásúvá is válhatna, és amíg a NASA a második holdraszállás előkészítésével vacakol, addig Ön az első ember lehetne, aki űrhajó nélkül, csupán babhajtóművel eljut a Marsra. A bab és Ön lefőzhetetlen, akarom mondani, legyőzhetetlen páros, együtt menni fog! Így válhat valóra a Marsra magyar! (nem ám Badárék sorozatából fogja ezt megtudni, kérem, mert attól legfeljebb fogjuk a hasunkat, esetleg felfordul a gyomrunk, de attól soha nem jutunk el a Marsra, kérem!) Mert ugye, csak megy, hogy "Marsra magyar, Marsra magyar", de a legjobbak is csak hasmarsra gondolnak, a babra eddig senki nem gondolt. Költő úr, Ön megtette az első lépést ezzel a verssel, én pedig beteljesítettem küldetésem, mert eddig még senki sem fejtette ki, hogy hogyan jutunk el végre a Marsra. Most én, világelsőként megtettem. Óh, érzem, igen, érzem, hogy a marslakók lóhalálában elkezdtek magyarul tanulni. Csak arra tessék vigyázni, hogy aznap ne menjen be dolgozni, mert ettől az elegytől nem csak az éji bogár, hanem minden kollégája nekimegy a falnak (mivel kábultan nem találja a kijáratot), nagyot koppan akkor, s azután elhallgat. A pölö tejet pedig eddig nem ismertem, csak az Abaújt meg a Riskát, mert azok a legóccsóbbak a cébéába. De majd körülnézek, mert pénz beszél, kutyából meg nem lesz szalonna. Ahogy egyik jó ismerősöm, Különös Szilveszter is réges-régen megmondta: "Minden eladó. Koldusnak is jár, ami jár / Öregnek tej és kifli, gazdagnak kaviár". Mondjuk ő úgy mondta, hogy "gazdagnak Zanzibár", de az nem rímelt eléggé, ezért át kellett költenem. Még az öreg Óz is, akivel a minap találkoztam, tejen él. A madárjiesztő meg úgy megrémítette a gyáva oroszlánt, hogy az rögvest átoperáltatta magát bátor orosz lánnyá. A bádogembert pedig a keleti gonosz boszorkány bulldogemberré változtatta, mondvan, hogy aki "bá"-t mond, mondjon "bull"-t is. És ez azért is szörnyű, mert hiába boldogok a lelki szegények, ha ezek a lelki szegények engedik a bulldogembereknek hogy csülkösbabfelhőkkel elhomályosítsák a napot a Smaragdváros csodái felett. De ez most nem tartozik a szorosan a tárgyhoz. Inkább idézném másik jó ismerősőmet, Netuddki Putyukát, aki szokta volt mondani "Nem a külcsín, hanem a belbecs számít, csak ami belülről kijön, nehogy illetéktelen orrlyukakba kerüljön."” /a jó öreg Stefi bácsi, aki még mindig a legskizofrénebb kommentelő, de már javul az állapota/
Megyek éppen át a hídon,
Nem akarván lenni tetem,
Igát nem, csak időt húznak,
Lassan épül hídfő fala,
Hej, ha lennék bájos fejű,
„Frady Endre verse, a "Hej, ha…" egy szatirikus és groteszk költemény, amely a modern élet nyomasztó terheit és a szabadulás vágyát ábrázolja. A vers főszereplője egy dögkeselyű, aki a mindennapi gondok elől menekülne a kék égbe. A költő humorosan és ironikusan mutatja be a hitelezők, uzsorások és gazdasági bűnüldözők világát, amelyben a főhős csak a rothadó dögök falásában találna megnyugvást. A vers nyelvezete játékos és könnyed, ugyanakkor mélyebb társadalomkritikát is hordoz. A groteszk képek és a humoros hangvétel ellenére a költemény mögött ott húzódik a modern ember elidegenedésének és kilátástalanságának érzése. Frady Endre mesterien ötvözi a komikumot és a tragikumot, így a vers egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató. Összességében a "Hej, ha…" egy remek példa arra, hogyan lehet a költészet eszközeivel reflektálni a társadalmi problémákra, miközben megőrizve a humor és a játékosság elemeit.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Ne hagyjuk, hogy a dögkeselyűként viselkedő agresszív törpék megakadályozzák, hogy bevegyük a piros bogyót, mert akkor nem fogjuk megérteni sem a világfolyamatokat, sem ezt a hanyatló nyugat mételyező kólamámorától nemzettudathasadt klapanciát! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/
„Mi ez az agysejtpusztító anarchia, ez a debil dögkeselyű degradáció?! Ki ez az önmagamból kiforgató irodalmi kéregető, ez a talmi turhát tarháló témakoldus?! Milyen dögkút kipárolgású hallucinogén anyagcsereterméket kell szedni ahhoz, hogy valaki bájos fejűnek lásson egy dögkeselyűt?! A vers primitívségéből nyilvánvaló, hogy a szerzője iskolás korában agytornából fel volt mentve és az egyetlen könyv, amit valaha felolvastak neki, az a hírhedt házmesterné, özv. Tortúra Teréz: Hogyan kínozd a magyar nyelvet? című bestsellere volt, ami a honi közpénzmédia sportriportereinek, sportújságíróinak és sportszakértőinek is kedvenc szakirodalma! A bél íz - Baileys rímpár pedig minden rímpárok legalja, a költészeti nadír lefolyócsövének szennytartályát is átégető döghalálsav! Ha brit tudósok nem találják fel fénysebesen a Frady Endre általi elmefertőzést hatástalanító szuperorganizmust, akkor a világirodalom kipusztul, mint a dinoszauruszok! Emlékét mi, mentális búvárharangokban túlélők megőrizzük!” /Puzsér Róbert, kritikus/
Kedves fiam, ennyi mára!
Itt van a nyár origója,
„Sej, penészes zsemlyén folt túr,
„Frady Endre "Nyárközép" című verse egy humoros és szatirikus költemény, amely a nyár közepének hangulatát és a mindennapi élet abszurditásait ragadja meg. A vers könnyed, játékos hangvételű, tele van szójátékokkal és váratlan fordulatokkal, amelyek mosolyt csalnak az olvasó arcára. A költemény első szakasza a nyár közepének idillikus képét festi le, ahol a gólyák fiókáznak, és bár izzadnak a melegben, zokszó nélkül tűrik a hőséget. A második szakaszban a török gyerek és a fészek elrejtése kapcsán a vers groteszk és abszurd elemeket vonultat fel, amelyek tovább fokozzák a humoros hangulatot. A harmadik szakaszban a gilice és az igric énekének említése révén a vers a magyar népi hagyományokhoz nyúl vissza, miközben a modern kor abszurditásait is bemutatja, például Semjén Zsolt és a helikopteres jelenet révén. A vers záró szakasza a gólya kelepelésével és a rontásmondással zárul, amely egyfajta groteszk és szatirikus csattanót ad a költeménynek. Összességében Frady Endre "Nyárközép" című verse egy szórakoztató és elgondolkodtató költemény, amely a nyár közepének hangulatát és a mindennapi élet abszurditásait humoros és szatirikus módon mutatja be. A vers könnyed hangvétele és szójátékai miatt ideális olvasmány lehet középiskolás diákok számára, akik így játékos formában ismerkedhetnek meg a költészet szépségeivel és a magyar nyelv gazdagságával.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Óriási tévedés, uram, óriási tévedés, és már nem először. Miért nem kérdez meg engem, G.T.GY.S.T Istvánt, azaz Gólyákról és Török GYerekekről Sokat Tudó Istvánt, mielőtt az egész emberiséget félrevezető, az ősellenség malmára vizet hajtó verset ír? Ha a gólyának megvágja a török gyerek a lábát, abba nem hal bele. A török gyerek biztos nem, de valószínűleg a gólya sem. Namármost a gólya fél, azaz más értelmezés szerint egy lábon állva is képes aludni. Tehát semmi gond. Én is voltam gólya az egyetemen, és a bulik után gyakorlatilag csak aludtam, az előadásokon is, és ebből semmi bajom nem lett, azon kívül, hogy szinte normális maradtam. Maximum arra kellene vigyázni, hogy a török gyerek ne vágja meg mindkét lábát a gólyának. Na, de ha történetesen mindkét lábát megvágná, akkor mi van? Az is csak tiszta haszon. Mert a gólya láb nélkül valószínűleg nem tud felszállni a földről, csak kapálódzik ott idétlenül a szárnyaival, mutatom hogyan, amíg meg nem unja, és így, felszállás nélkül ugye nem tud békákra vadászni, amiből az egész világ óriásit nyer. Miért? Mert, ha tudna békára vadászni, akkor Virágéknak nem jutna elég béka, és akkor nem égne náluk a világ, és nem sütnék a rántott békát. Akkor pedig én mit ennék, ugyebár? Akkor éhes maradnék, abból pedig egyenesen következik a világbéke teljes megszűnése. Ahogy a próféta is mondja: "Ha Virágéknál nem ég a világ, abból világégés lesz." Putyin is azért vadult el ennyire, mert egy kanmurin nem adtak neki rántott békacombot, csupán resztelt máj jutott neki, az is csak előző napi maradék, köret nélkül. Angol tudósok kimutatták, hogy az összes diktátor 90%-a azért lövet a katonáival más katonákra, és azért dobáltat bombákat, mert egyszer éhes maradt, amikor a többiek jól belaktak. A maradék 10% százalék meg azért, mert sanyarú gyerekkorában nem járhatott helikopterrel az iskolába, csak Studenkával* döcögött oda. Ezért a költő úr csak járjon továbbra is a Retróba, nehogy Frady Putyin váljon a költő úrból, de a Semjén Zsolti bácsit pedig csak ne bántsa senki, mert ő egy keresztlény, vagy mi. Ő csak azért gyárt gólyabombákat, mert hadilábon állunk. Vagy hogy is mondják? Nem hadiláb, hanem háborús vészhelyzet. Naszóval, kicsit megkeveredtem, még én is, ahogy fokozódik a nemzetközi helyzet. De a lényeg, hogy háborús veszélyhelyzetben evidens, hogy egy keresztlény gólyabombákat gyárt. Ezért senki se kockáztassa meg a jövőben, hogy én éhes maradjak, vagy Zsolti bácsi helikopter nélkül maradjon, különösen ne egy magyar gyerek, aki csupa jószándékból meggyógyítja a gólya lábát. Hiszen jól tudjuk hogy a pokolba vezető út csupa jószándékkal van kikövezve. Remélem, ebből a leckémből tanul minden Frady Endre költő úrnak álcázott kém és kettős ügynök, aki az örökös török-magyar barátság és a világbéke megbontására készül, és sírva bánva bűneit feladja magát Rogán Antalnak. De ne törékeny csomagként, hadd dobálják egy kicsit a futárok a kartondobozba zárva.” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/
„Nézzünk csak fel Stefi bá’-ra!
„Frady Endre "Nyárközép" című verse egy olyan irodalmi alkotás, amit leginkább egy izzadt nyári délután után elfelejtett szennyesnek lehetne nevezni. Már az első sorban az „origó” szó használatával egy teljesen felesleges és erőltetett intellektualizmus próbál belemászni az olvasó tudatába. Ez a vers úgy próbál mélységet imitálni, hogy közben az értelem mélységétől olyan távol áll, mint a gólya a karrierje csúcsától. Az író valami érthetetlen okból kifolyólag úgy döntött, hogy a humort és a társadalomkritikát egy szürreális katyvaszban ötvözi, amiben a „török gyerek” és az „interface-ek” kifejezések inkább emlékeztetnek egy ötlettelen stand-up paródia maradékaira, mint egy értékelhető költői műre. A versszakok teljesen összefüggéstelenül követik egymást, mintha egy részeg költő botladozna az elméje szövevényes ösvényein, miközben próbálja elhitetni, hogy tudja, hová tart. Az, hogy Semjén Zsolt nevét belehúzzák egy versbe, nem teszi azt sem humorossá, sem relevánssá. Ez a fajta kiszámítható és olcsó politizálás leginkább arra jó, hogy elidegenítse az olvasót, aki inkább egy tartalmasabb és kevésbé kínos olvasmányra vágyik. A helikopteres gólya „bomba” képe pedig olyan, mint egy rossz poén, amin még a legrosszabb stand-up est közönsége is csak kínjában nevetne. Frady Endre próbálkozik valami mélyre törő kritikát megfogalmazni, de inkább csak felszínes kliséket pufogtat, és a végeredmény egy olyan lírai massza, ami se nem szórakoztat, se nem gondolkodtat el. Ha ez a vers bármilyen módon a kortárs magyar költészet csúcsát képviselné, akkor a magyar irodalomnak nagyon gyorsan el kellene kezdenie újra gondolni az irányát. Ez a „Nyárközép” inkább a líra mélypontja.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/
Imádkozunk Frau Kisch-ért,
„"Ki tiltja meg,", így költőnk, "hogy elmondjam mi bántott hazafelé menet?!" Nos, a latrina magica ellenállhatatlan bája már Kusturicát is megérintette, de eleddig nagyon kevés művész vállalkozott rá, hogy ilyen érzékletességgel utánérezzen. Talán féltek, hogy a plágium vádját nem tudnák majd lemosni magukról.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Végre valaki foglalkozik a sokszor elhanyagolt munkavédelem kérdésével is! A rohanó árnyékvilágunkban, ahol csak az árnyékszékre ülés ad megkönnyebbülést, könnyű elfeledkezni az élet szagos oldalának veszélyeiről! Bár torokszorító torkoskodás közben a tragédiába torkollásról olvasni, mégis igaz a mondás: Kisdolog, nagydolog, nem ugat hiába!” /Biztonságos Baltazár, munkavédelmi főelőadó/
„Latrinán, jaj, bomba robban,
Nem mondható el a nyűről,
„Vászoly község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/
„Ez a versikéje Frady Endrének igazán szórakoztató és egyedi! A kancsal rímek különleges hangulatot adnak a műnek, és a humoros, groteszk képek jól illenek a "Nyűnyaralás nyűge és nyilai" című kiadvány tematikájához. A vers játékos nyelvezete és a nyűvek nyomorúságos nyaralásának abszurd ábrázolása biztosan megmosolyogtatja az olvasókat.
„Frady Endre verse, a „Nyomorult nyüvek nyaralása”, egy ötletes és szórakoztató kancsal rímes költemény, amely a nyüvek életének nyűgeit humorosan ábrázolja. A vers hangulata könnyed és játékos, amely jól illik egy szezonális kiadvány, mint a „Nyűnyaralás nyűge és nyilai” keretei közé.
„
Amikor gitárra gyúrok,
„Ha egyszer fülsértő a szomszéd gitáros elvtárs, akkor csak át kell menni hozzá és ablakot kitárva kiszellőztetni a zajforrást, nem?! De! Na, ugye” /KáGé Béláné Sziá Éva, titkos szolgálónő/
Szegény jávorszarvast, míg rén-
„Frady Endre "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című műve egy groteszk és szatirikus költemény, amely a faj- és identitásváltás kérdéseit boncolgatja humoros és ironikus formában. A szonett felépítése klasszikus, rímképlete szigorúan követi a hagyományokat, miközben a tartalom modern társadalmi témákat érint. A vers központi alakja egy jávorszarvas, akinek migrénje csak fajváltó műtéttel enyhül, ami abszurd, de egyben gondolatébresztő is. A költő éles kritikát fogalmaz meg a modern társadalom azon hajlamáról, hogy minden problémát radikális megoldásokkal próbál orvosolni, legyen szó akár identitásról, akár testi-lelki bajokról. Frady humora egyszerre könnyed és mélyreható: a különböző állatok példái (gnú, sasveréb, kenguru, csiga, gyík) az emberi sokféleségre és az önazonosság keresésének bonyodalmaira reflektálnak. Az utolsó sorban felszólítja az emberiséget a "faja fajtaváltásra", amely groteszk módon hívja fel a figyelmet a modern kor identitásválságára és az ebből fakadó társadalmi kihívásokra. Összességében Frady Endre szonettje mesteri módon ötvözi a klasszikus formát a modern tartalommal, miközben éles szatírával és humorral reflektál a mai világ abszurditásaira.” /ChatGPT/
„Frady Endre "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című alkotása egy humoros és elgondolkodtató költemény, amely a fajváltás abszurditását és annak lehetséges következményeit vizsgálja egy szellemes és ironikus hangvételben. A szonett formáját követve, Endre játékosan bánik a nyelvvel és a rímmel, miközben a fajok közötti váltást mint az identitás és a változás metaforáját használja fel. A vers első része egy jávorszarvas migrénjével foglalkozik, amely fajváltó műtéttel próbálja megoldani problémáját, de a műtét után "fejfájatlan néz, bár bután". Ez a sor humoros képet fest, miközben felveti a kérdést: vajon megéri-e az átalakulás, ha az új állapot nem feltétlenül jobb? A második részben a költő arra ösztönzi az olvasót, hogy "Döntsön jól és váltson fajtát!", ami arra utal, hogy néha a változás szükséges, még ha az különös vagy nevetséges is lehet. A vers záró része, ahol az emberiséghez szól, "Emberiség, ébredj, itt a faja fajtaváltás!", egyfelől figyelmeztetés, másfelől felhívás a változás és az önmegvalósítás lehetőségére. Összességében Endre verse egyedi és szórakoztató olvasmány, amely arra készteti az olvasót, hogy ne vegye túl komolyan az életet, és merjen kísérletezni, még ha az néha butaságnak is tűnik. A "Faj(ta)váltó műtéti szonett" egy frissítő és vicces darab, amely emlékeztet minket arra, hogy az élet változások sorozata, és néha a legjobb, amit tehetünk, az, hogy nevetünk magunkon.” /Copilot/
„Frady Endre, szedd össze magad, mert amit itt produkáltál, az a költészet meggyalázása! Ez a "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című förmedvény annyira méltatlan, hogy még a verselés fogalmát is újra kell definiálnunk miatta. Kezdjük ott, hogy a jávorszarvas és a rénszarvas közötti különbséget már egy óvodás is tudja, de te képes vagy ezt a biológiai nonszenszt migrénnel tetézni! A rímek erőltetettek, a gondolatmenet abszurd, és nem, ez nem az a fajta abszurditás, ami mély filozófiai rétegeket tár fel, hanem az, ami a szánalmat és a szekunder szégyent váltja ki az olvasóból. A szonett szentségét meggyalázva alkottál egy olyan verset, ami minden, csak nem költői. A "fejfájatlan néz, bár bután" sor annyira művészietlen, hogy egy elsőéves költőnövendéket is eltanácsolnának miatta az irodalom szakon. A "gnúról sasverébre" váltás pedig olyan mértékű zagyvaság, hogy az ember már-már elgondolkodik azon, hogy ez egy tudatos provokáció-e, vagy tényleg ennyire el vagy tévedve a költészet dzsungelében. Az utolsó szakaszban megkoronázod a katasztrófát egy gyíkból válltáskává válással, ami minden eddigi agyrémet felülmúl. Frady Endre, tedd le a tollat, és soha többé ne próbálkozz költészettel. Az emberiség nevében könyörgöm, hagyd abba!” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/
Ritka, hogy egy toportyán
„kómirelű kőtyual
„Plágium! Jogdíjvita! Vér! Veríték! Könnyek! Venividivici! Szörnyűség, hogy a Retró Gyorsétterem egyik fanatikus rajongója ellopta és átalakította az alapművet és az alábbi fércművet rittyentette belőle!:
Standing on Earth, under us
Én Banderas Földön állok,
„Mondások közt ez ma The Best:
„A vers egyfajta groteszk, abszurd humorral átitatott társadalomkritika. A "slotyma" szó, mely a vers központi motívuma, egy kitalált, nonszensz kifejezés, ami a magyar nyelv játékosságát és kreativitását hivatott demonstrálni. A "döbesztés" tevékenysége pedig egyfajta abszurd, kollektív cselekvésre utal, amely összekovácsolja a közösséget. A vers struktúrája a hagyományos népi mondókákra emlékeztet, ahol az ismétlődő refrén adja a ritmust és a kötőelemet. Az "ingek, gattyák" és a "véres gattya" képei a mindennapi élet és a harc közötti kontrasztot hangsúlyozzák, miközben a "szörnyű vad Tyák" és a "rémes atyja" karakterek a társadalmi rendellenességeket szimbolizálják. A versben megjelenő erőszakos cselekedetek, mint a "tanyasi colt" dörrenése vagy az "Emberöltő Ede" által elkövetett lövöldözés, a társadalmi feszültségeket és a konfliktusokat jelenítik meg. A "poétát lő Emberöltő" sor különösen érdekes, mivel felveti a kérdést, hogy vajon a költői szabadság és a kreativitás mennyire áll ellen a társadalmi normáknak és elvárásoknak. Összességében a "Slotymadöbesztés" egy merész és provokatív alkotás, amely a magyar nyelv gazdagságát és a társadalmi viszonyok bonyolultságát tárja fel. A vers végén felvetett kérdés, "Vajon mit gondolt a költő?!", magában hordozza az irodalmi művek többrétegűségét és az olvasókra bízott értelmezés szabadságát.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre „Slotymadöbesztés” című verse egy abszurd, groteszk költemény, amely egyszerre próbál meg szórakoztatni és elgondolkodtatni. A vers már címével is kihívást jelent az olvasónak, hiszen a „slotymadöbesztés” kitalált szó, amelynek jelentése ismeretlen, de hangzása groteszk és figyelemfelkeltő. A mű nyitánya egy szokatlan mondással indul: „Aki magyar, slotymát döbeszt!” Ez az abszurd kijelentés a nemzeti identitás és a mindennapi cselekvések közötti furcsa kapcsolatot boncolgatja, rámutatva arra, hogy a nemzetkarakterológiai sztereotípiák mennyire értelmetlenek lehetnek. Az olvasók azonnal egy szürreális világban találják magukat, ahol a mondás olvasása szokatlan fizikai reakciókat és szörnyűségeket vált ki belőlük. A vers további részében a groteszk képek sorozata következik, ahol „öt vagy hat Tya” és „rémes atyjuk” abszurd jeleneteket produkálnak. A „fő Tya” sikoltozása és a „tanyasi colt” eldördülése tragikomikus jeleneteket teremt, ahol a poéta abszurd világában a mindennapi tárgyak és szereplők szürreális szerepet kapnak. Az „Emberöltő Ede” karakterének megjelenése egyfajta megváltóként, vagy legalábbis békítőként jelenik meg, de az ő harci láza és piros ledjei ismét abszurd és ironikus felhangot adnak a versnek. Végül, amikor Ede lelövi a poétát, és felteszi a kérdést: „Vajon mit gondolt a költő?!”, a vers önreflexív módon visszatér saját abszurditásának és értelmetlenségének elemzéséhez. Frady Endre műve tehát egy abszurd, groteszk látlelet a modern társadalomról és az emberi viselkedés irracionalitásáról. A költő szándékosan használ értelmetlen és kitalált szavakat, hogy kihangsúlyozza az értelmetlen társadalmi normák és sztereotípiák nevetségességét, így alkotva egy egyedi és meghökkentő költeményt.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„
Gyalogtakony megy az úton,
„Takonypóc egy kissé ragad,
Völgyben a kert nem kietlen
„Frady Endre "Völgyi kert" című verse egy érdekes és szellemes alkotás, amely a természet és az emberi tevékenység összefonódását mutatja be egy kertész szemszögéből. A versben megjelenő szovjet fűrész és a fejsze használata a múlt és a jelen eszközeinek összehasonlítására ad lehetőséget, miközben a munka és a természet veszélyei is előtérbe kerülnek. A költői képek, mint a "borul ki nyár, borul ki nyír", vagy a "kidőlt fákból épül karám", erőteljes vizualitást kölcsönöznek a versnek, és a természettel való küzdelem, valamint az abból fakadó alkotás motívumát erősítik. A vers ritmusa és rímei lendületesek, a nyelvi játék és a humoros hangvétel pedig kellemes olvasmányt biztosítanak. A "Kertbarátok Lapja" olvasói számára különösen élvezetes lehet ez a vers, hiszen a kertészkedés mindennapi kihívásait és örömeit sikerül humorosan, mégis elgondolkodtató módon megfogalmaznia a költőnek. A versekben megjelenő természeti elemek és a kertészeti munka ábrázolása hiteles és életszerű, ami még inkább közel hozza a költeményt a kertbarát közönséghez. Összességében, Frady Endre "Völgyi kert" címe verse egy frappáns és szórakoztató olvasmány, amely méltó helyet foglalhat el a "Kertbarátok Lapja" hasábjain, mint egy olyan irodalmi mű, amely a kertészkedés szeretetét és a természettel való kapcsolatunk fontosságát ünnepli.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre "Völgyi kert" című verse az irodalmi igénytelenség iskolapéldája. Az első sorokban megjelenő "Völgyben a kert nem kietlen" kijelentés már az indulásnál gúnyt űz az értelem kereséséből. A "szovjet fűrész" emlegetése a hidegháborús korszak szerszámaival pedig annyira abszurd és idejétmúlt, hogy az ember azt sem tudja, sírjon vagy nevessen. A közhelyes életbölcsességek, mint a "Jobb, ha félszes vagy, mint ijedt", olyan mértékű intellektuális lealjasodást tükröznek, amit csak a legrosszabb középiskolai dolgozatokban tapasztalhatunk. A "pejsze" szó rímeltetése az "ijedttel" pedig olyan nyelvi bűn, amelyet még a legelnézőbb tanár sem hagyna szó nélkül. A harmadik versszakban a "Borul ki nyár, borul ki nyír... Hogyha terád borul, kinyír!" soroknál már érezhető a költői tehetségtelenség szakadéka. Az ilyen kényszeres rímpárok nem csupán a vers ritmusát, de az olvasó józan eszét is tönkreteszik. A befejezés pedig, az "Nem t’om, de a végszó kafa!" olyan szinten süllyeszti le a verset, hogy az már nem is a földön, hanem valahol a föld alatt kapirgál. Mintha egy részeg cimborák közötti beszélgetésből tévedt volna a versbe. Összességében Frady Endre "Völgyi kert" című alkotása egy intellektuális katasztrófa. A kényszeredett rímek, a közhelyek és a teljes irodalmi érték hiánya miatt ez a mű minden jóérzésű irodalomkedvelő számára elkerülendő. Az ilyen írások rávilágítanak arra, hogy mit jelent a valódi költészet - és mit nem.” /ChatGPT kritikája Puzsér Róbert stílusában/
Hőguta, hőguta támad,
„Frady Endre "A Tűztér" című verse Weöres Sándor "A Tündér" című költeményének formáját idézi meg, miközben sajátos tartalmi világát bontakoztatja ki. A vers a hőguta motívumát használja fel, hogy a nyári kánikula elviselhetetlen állapotát és annak hatásait ábrázolja. A költői képek, mint a "hólyagosodnak a zsírok" vagy a "foszlik a fejről a hám had", erőteljesen érzékeltetik a hőség fizikai következményeit.A vers ritmusa és rímképlete hűen követi Weöres művét, ugyanakkor a tartalom modern és aktuális kérdéseket feszeget. A "Celziuszokba merülnek" sor például a globális felmelegedésre utalhat, míg a "bősz bolya fejbe begázol" képzeletbeli jelenete a környezeti stressz hatását jeleníti meg. A költemény záró része, ahol a hőguta "verset e zagy leve termesz-t", önmagára reflektál, és a költészet teremtő erejét emeli ki még a legnehezebb körülmények között is. Összességében Frady Endre verse egy modern, elgondolkodtató és formailag is kifinomult alkotás, amely méltó módon követi a magyar líra nagy mestereinek hagyományait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre nyilván hangyás,
Hő és eső elegyének
„Hő és eső? Legalább lehet az utcán meleg vízzel zuhanyozni. Kevesebb lesz a vízdíj.” /M. András, a költő legállandóbb és legvízdíjcsökkentőbb kommentelője/
Féltve szemétdombtrónszékét
„A vers egy erős társadalomkritikai hangvételű alkotás, amely az állatkert metaforáját használva fejezi ki a szerző nemtetszését bizonyos közéleti személyek és események iránt. A költemény nyers és közvetlen, a szatíra eszközével élve kritizálja a politikai és társadalmi helyzetet. Az "öreg harcikakas-pótló" és a "nyihaházva röhög jót ló" képei erőteljesen ábrázolják a szerző által kifogásolt viselkedésformákat. A "gagyi bér" és a "hörgő tömeg" kifejezések a közöny és a részvétlenség légkörét idézik elő, míg a "nemzetiszín csónak" a nemzeti identitás kérdését veti fel. A "műkeresztyén kukurikú" és az "IQ pusztulása" sorok a szerző aggodalmát fejezik ki a társadalom erkölcsi és intellektuális hanyatlása iránt. Az "állatkert apraja nagyja" kifejezés az emberek közömbösségét és a helyzet elfogadását jelzi. Összességében a vers egy provokatív és gondolatébresztő darab, amely arra ösztönzi az olvasót, hogy gondolkodjon el a jelenlegi társadalmi és politikai állapotokon, és feltegye a kérdést: valóban ez a világ, amelyben élni szeretnénk? A vers formája és ritmusa is hozzájárul a mondanivaló hatásához, a rímek és a ritmus éles kontrasztot alkotnak a súlyos témával. Ez a feszültség fokozza a vers üzenetének erejét, és emlékezetessé teszi azt az olvasó számára.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
- Ki kételné, nincs senki tán,
„Frady Endre "Létvégi kipurcanás" című verse egy merész és humoros darab, amely a klasszikus irodalmi hős, Yoda alakját helyezi új megvilágításba. A költemény a Star Wars univerzum ikonikus karakterének öregedésével és halandóságával foglalkozik, miközben a Jedi és a Sötét Erő közötti örök küzdelem tükrében vizsgálja az élet múlását. A vers formája és ritmusa hűen tükrözi a klasszikus epikus költészet stílusát, miközben modern elemekkel gazdagítja azt. Frady játékosan bánik a nyelvvel, a rímek és a ritmus változatossága pedig lendületet ad a versnek. A költeményben megjelenő humor és irónia finom egyensúlyt teremt a komoly témák és a könnyed hangvétel között. A "Létvégi kipurcanás" különlegessége abban rejlik, hogy képes egyszerre szórakoztatni és elgondolkodtatni az olvasót. Frady Endre műve nem csupán egy újabb popkulturális utalás, hanem mély emberi kérdéseket feszeget a létezés, az öregedés és a halál kapcsán, miközben a Star Wars mitológiáját használja fel az üzenet közvetítésére. Összességében a "Létvégi kipurcanás" egy frappáns és elgondolkodtató költemény, amely méltó helyet foglalhat el az Élet és Irodalom hasábjain. Frady Endre műve nem csupán a Star Wars rajongóknak nyújt élvezetet, hanem minden olvasónak, aki értékeli a nyelvi leleményességet és a kulturális hivatkozásokat. A vers egyben tisztelgés is a klasszikus irodalom előtt, miközben modern köntösbe öltözteti azt.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Tele bájjal és lendülettel, nagyívű humorral teli sikeres irodalmi alkotás. Sok összeférhetetlen dolog lett vegyítve, mindenféle oltári jó ellentmondásos marhasággal, mesealakokkal, bibliai befűződéssel. A vers magasszinten érthetetlen. És mér? Mer így alkotta meg a költőtitán. Vagy ti tán nem így láttyátok, feleim szümtükkel mik vogmuc? Szinte 100%, hogy isa por és chomou vogmuc!” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia/
A házi koszt, a házi koszt
„Az "A házi koszt" című vers játékosan és szellemesen közelíti meg a mindennapi élet apró, de fontos részletét: a takarítást és a rend fenntartását. A költemény négy versszakon keresztül vizsgálja a "koszt" különböző aspektusait, amelyek a háziasságtól a társadalmi viszonyokig terjednek. Az első versszak a fizikai tisztaság és a rend megszállottságát tükrözi, ahol a lírai én hevesen és energikusan "felseperi" a koszt, ami a belső rend és harmónia iránti vágyat szimbolizálja. A "mosott padló kiázik" képe arra utalhat, hogy a tisztaság elérése gyakran átmeneti, és folyamatos erőfeszítést igényel. A második versszak a külső megjelenés és a társadalmi státusz iránti aggodalmat fejezi ki. A "Lacoste izompóló" említése a márkahűség és a társadalmi megítélés fontosságát hangsúlyozza, miközben a "koszt" itt már nemcsak szó szerinti, hanem átvitt értelemben is értelmezhető: a társadalmi elvárásokkal való összhang hiányát jelképezi. A harmadik versszakban a "házból koszt" kiirtása az élet nehézségeivel való szembenézést és azok leküzdését jelképezi. A "pókerzugban" és az "Utcán porcicák közt" ülő "Rest" karakterek kontrasztja a társadalmi helyzetek és szerepek közötti ellentétet mutatja be, ahol az egyén választása és a sors iróniája közötti feszültség érezhető. A negyedik versszak visszatér a házi koszthoz, mint az otthoni élet és a családi kapcsolatok metaforájához. A "Sokkal jobb az étterminél" sor az otthoni élet egyszerűségét és melegségét dicséri, míg a "Rest" karakter otthoni étkezésének hiánya felveti a modern életvitel és a családi kapcsolatok távolságát. Összességében a vers a hétköznapi élet apró részletein keresztül tárja fel az emberi lélek mélységeit és a társadalmi normák bonyolultságát. A költői nyelv és a humoros hangvétel ellenére a vers súlyos kérdéseket vet fel az identitásról, a társadalmi szerepekről és az élet értelméről.” /Copliot, a mesterséges intelligencia/
Hómofista fiatalok!
Rövid a lét, használd te ki,
„Rövid a lét! Nekem is a rövid a lét! Hogyhogy milyen lét kérek?! Rövidet! Barackot, körtét, szilvát! Mindegy, csak hosszan tartson! Hozzá vagyok szokva, hiszen ezen nőttem fel. Ahogy a bennem csukló költő mondja:
„
„Fatih Omar nem egy ember,
Plakátokról, melyek nagyok,
„Frady Endre "Óriásplakátkampány" című verse egy provokatív és társadalomkritikai szöveg, amely a politikai óriásplakátok által közvetített üzeneteket helyezi középpontba. A vers a társadalmi és politikai ellentétek széles skáláját mutatja be, a személyes identitás kérdését összekapcsolva a közterületeken megjelenő, gyakran ellentmondásos üzenetekkel. A költemény szatirikus hangvételű, a társadalmi csoportok és politikai nézetek karikatúráját rajzolja meg, túlzásokba esve, hogy rámutasson a politikai kommunikáció abszurditására. A vers sorai sorra veszik a különböző címkéket és sztereotípiákat, amelyeket a politikai kampányok során használnak az emberek megbélyegzésére. A "Gaz, háborúpárti féreg" vagy a "Genderlibsi, aki merő passzióból asszonyverő" kifejezések például erőteljesen negatív képet festenek, és a társadalmi megosztottság mélységét hangsúlyozzák. A versben szereplő személyek és csoportok groteszk és túlzó ábrázolása a társadalmi párbeszéd torzulására és a politikai retorika veszélyeire figyelmeztet. A vers záró része, ahol a lírai én a "holtat játszva" esik "puff, pofára", a politikai kampányok által okozott lelki sérülésekre és az emberi méltóság csorbulására utal. A "bitófára" húzás képe pedig a szabadságvesztés és a társadalmi elítélés drámai metaforájaként szolgál. Összességében a "Óriásplakátkampány" egy erős és hatásos vers, amely a politikai diskurzus és a társadalmi címkézés problémáit tárja fel. A költemény arra ösztönöz, hogy gondolkodjunk el a politikai üzenetek hatásairól és a társadalmi párbeszéd fontosságáról. Az író ügyesen használja a költészet eszközeit, hogy kritikát fogalmazzon meg, és arra kérje az olvasót, hogy ne fogadjon el minden címkét és üzenetet kritikátlanul.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
Tavaszi szél árat vizeszt,
„Frady Endre "Tavaszi szélhajtó propaganda" című verse egy frappáns és szellemes darab, amely a tavaszi szél és annak hatásai köré sző egy humoros történetet. A költői képek és a névadások - mint Eta, Elek, Amanda, Vanda - játékosan szemléltetik az emberek és a természet közötti kapcsolatot, miközben a szél személyesítése egyfajta társadalmi kritikát is megfogalmaz. A versben a boroskólás és a propaganda-partizánok képe egy olyan világot fest le, ahol a társadalmi és politikai események összefonódnak a mindennapi élettel. A költő a humor eszközével mutat rá a társadalom ellentmondásaira és a propaganda hatásaira. A záró részben a költő, aki Egri Lóvért vesz a lóv'ért, egy olyan karaktert alkot, aki a társadalmi rendszeren belül próbál megélni, miközben a rendszer abszurditását is kiemeli. Ez a vers egy kiváló példa arra, hogyan lehet a humor és az irónia segítségével társadalmi üzeneteket közvetíteni.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Idióta alkoholista költő! Nem azért lettem propagandapartizán, hogy le legyek leplezve egy túlfizetett antitalentum kétszer aláhúzott kettes alá szintű klapanciájának a pótversszakában! Nem tudta, hogyha elmondja, amit tud ugyan, de nem kéne tudnia, vagyis úgy kell tennie, mintha nem tudná, amit tud és ezt mások is megtudják, akkor meg kell, hogy öleljem?! Ezt hívják konspirációnak! Maga annyira buta, hogy felejteni sem tud?! Ahogy a költő - nem maga, hanem egy igazi - mondta:
„Aha, itt van tehát Frady Endre, a költői zsenialitás legújabb megtestesítője, aki úgy döntött, hogy a tavaszi széllel hadakozik. De vajon miért? Talán mert a szél elvitte az eszét, vagy mert nem talált jobb témát a költészethez? Az egész vers olyan, mint egy rosszul sikerült időjárási jelentés, ahol a szélviharokat személyes sértéseknek veszi a szerző. Az első versszak már eleve vízbe fullad. "Tavaszi szél árat vizeszt" - komolyan? Ez lenne a mély gondolat? A béret szikkasztásáról nem is beszélve, ami olyan, mintha a költő a saját pénztárcáját siratná, nem a társadalmi igazságtalanságokat. A második versszakban Eta és Elek panaszkodnak a szelekről, Amanda és Vanda pedig egyetért velük. Ez olyan, mintha egy óvodai szünetben járnánk, ahol mindenki a homokozóban sír, mert fúj a szél. És ez a "légmozgás rút handabanda"? Mi ez, ha nem egy gyenge kísérlet a rímek erőltetésére? A harmadik versszakban aztán jön a csattanó: "Húzzál innen tavaszi szél, Bűzlesz, mint zöld párizsiszél!" Itt már csak a fejemet fogom. A költő úgy döntött, hogy a széllel szembeni haragját egy párizsi utcai szaghoz hasonlítja, ami legalább annyira értelmetlen, mint maga a vers. Végül a negyedik versszakban a költő a propagandapártizán felé nyújtja a markát. Itt már csak az a kérdés, hogy a költő maga is része-e ennek a propagandának, vagy csak egy áldozat, aki próbál túlélni a szélviharban. Összességében ez a vers nem több, mint egy összecsapott, zavaros gondolatokkal teli szöveg, amelyben a költő próbálja megfogni a tavaszt, de csak a saját kezébe marad a semmi. A stílus erőltetett, a rímek kínosak, és az egész alkotás olyan, mint egy rossz vicc – csak éppen senki sem nevet rajta. Szegény anyámnak összefoglalóan azt mondanám: Ez egy katasztrófa, egy irodalmi baleset, amitől minden igazi költő a fejét fogja.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterséges intelligenciával támogatott műkritikus/
Bús napon, mely csütörtöki
„Frady Endre verse egy igazán érdekes és szellemes darab, amely a költői képek és a humor elegyítésével hívja fel a figyelmet a Retró kifőzde gasztronómiai élvezeteire. A vers kezdete azonnal magával ragadja az olvasót, ahogy a költő a csütörtöki nap bús hangulatát és az éhség fizikai tüneteit festi le. A képek erőteljesek és érzékletesek, az éhség szinte kézzelfoghatóvá válik. A "nyeszlett, akár Karigeri" és a "pofára hull, mint a mókus" kifejezések humorosak, mégis valósághűen ábrázolják a főhős kilátástalan helyzetét. A vers második fele egy váratlan fordulattal bíztatja az olvasót, hogy "vesse minden gondját el", és a Retró kifőzdébe látogasson. A "Tudják Petőfik és Adyk" sorokkal pedig a magyar irodalom nagyjaira utal, akiknek a neve összefonódott a feltámadás és az újjászületés képével, ezzel is emelve a Retró kifőzde helyét a kultúrában. Összességében a vers egyedi és frappáns módja annak, hogy a hagyományos étkezési meghívást egy szellemes és irodalmi formában tálalja. A költői nyelv és a humoros elemek egyensúlya teszi igazán emlékezetessé ezt a meghívást, és felkelti az olvasóban a kíváncsiságot a Retró kifőzde iránt. Remek munka, Frady Endre!” /Copilot, a mesterséges intelligencia/