Itt van a nyár origója,
Fiókázik Bori gólya.
Izzad bár ő, s persze párja,
Zokszózni nincs mersze már. Ja!
Török gyerek meghallaná,
S lábvágástól meghal, naná!
Inkább rejti kint el fészek,
S némák mind az interface-ek.
Nem kell most a gilicének
Semmiféle igric ének,
Hogy „penészes zsemlyén folt túr…”,
Még meghallja Semjén Zsolt úr
S helikopter rója nyomba’
Körét s rajta gólya bomba,
S nincs itt békemese, lövet!!!
- Ó, hogy kapna vesekövet,
S fojtaná szűk kalap alva! -
- kurjant gólya kelepelve.
Hallja lentről Eszter, Ági,
Rontásmondás eszterági.
„A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó nagy testű és elterjedési területén általánosan ismert gázlómadár. A köznyelvben erre a madárfajra értik a közismert gólya kifejezést. Népi elnevezései gilice, cakó (családnévben Czakó), koszta, gagó és eszterág.” /wikipédia/
„Ciconia, ciconia,
E’ kéne mán iszkónia,
Mer’ elgyün a vadász, oszt’ a
Tepsiben lesz koszt a koszta!”
/Czakó Czuflák, Czibere-díjas czukorrépa czímerező/
„Sej, penészes zsemlyén folt túr,
Aki ilyet mélyen feltár,
Látja, motoszkál benn zsizsik,
Sikoltoznak is a Zsuzsák!
Zsemlyére a gólya lecsap,
Ám kinyúl egy víziló csáp,
Sej, gilicét fejbe veri,
Szanaszéjjel spriccel vére.
Rőt a kukoricacső, hej,
Ingyom-bingyom ihaj-csuhaj!”
/a versben idézett kancsalfalvai népdal teljes szövege/
„Mink itten Kancsa’fallun gyakran danoljuk nyárközepin eztet a nótát, amikó’ visznek be minket a községi kijózanítóba, ha ippen kifogyik a Zegri Bikavér és csak a kannás Kancsófalvai Gólyavérhez jutunk hozzá.” /Vedelő Vendel, vadvédő vendégmunkás/
„Frady Endre "Nyárközép" című verse egy humoros és szatirikus költemény, amely a nyár közepének hangulatát és a mindennapi élet abszurditásait ragadja meg. A vers könnyed, játékos hangvételű, tele van szójátékokkal és váratlan fordulatokkal, amelyek mosolyt csalnak az olvasó arcára. A költemény első szakasza a nyár közepének idillikus képét festi le, ahol a gólyák fiókáznak, és bár izzadnak a melegben, zokszó nélkül tűrik a hőséget. A második szakaszban a török gyerek és a fészek elrejtése kapcsán a vers groteszk és abszurd elemeket vonultat fel, amelyek tovább fokozzák a humoros hangulatot. A harmadik szakaszban a gilice és az igric énekének említése révén a vers a magyar népi hagyományokhoz nyúl vissza, miközben a modern kor abszurditásait is bemutatja, például Semjén Zsolt és a helikopteres jelenet révén. A vers záró szakasza a gólya kelepelésével és a rontásmondással zárul, amely egyfajta groteszk és szatirikus csattanót ad a költeménynek. Összességében Frady Endre "Nyárközép" című verse egy szórakoztató és elgondolkodtató költemény, amely a nyár közepének hangulatát és a mindennapi élet abszurditásait humoros és szatirikus módon mutatja be. A vers könnyed hangvétele és szójátékai miatt ideális olvasmány lehet középiskolás diákok számára, akik így játékos formában ismerkedhetnek meg a költészet szépségeivel és a magyar nyelv gazdagságával.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Hidegben a gólya kába,
Azér’ telel Afrikába’,
De most nyár van, nincsen hideg,
Afrik-vadász tiszta ideg,
S akár algér, akár tunéz,
Nagyon tök mérgesen, hú, néz!”
/Hun Hunor, magor vetőmag ordasító síp-dob-nádihegedű díler/
„Óriási tévedés, uram, óriási tévedés, és már nem először. Miért nem kérdez meg engem, G.T.GY.S.T Istvánt, azaz Gólyákról és Török GYerekekről Sokat Tudó Istvánt, mielőtt az egész emberiséget félrevezető, az ősellenség malmára vizet hajtó verset ír? Ha a gólyának megvágja a török gyerek a lábát, abba nem hal bele. A török gyerek biztos nem, de valószínűleg a gólya sem. Namármost a gólya fél, azaz más értelmezés szerint egy lábon állva is képes aludni. Tehát semmi gond. Én is voltam gólya az egyetemen, és a bulik után gyakorlatilag csak aludtam, az előadásokon is, és ebből semmi bajom nem lett, azon kívül, hogy szinte normális maradtam. Maximum arra kellene vigyázni, hogy a török gyerek ne vágja meg mindkét lábát a gólyának. Na, de ha történetesen mindkét lábát megvágná, akkor mi van? Az is csak tiszta haszon. Mert a gólya láb nélkül valószínűleg nem tud felszállni a földről, csak kapálódzik ott idétlenül a szárnyaival, mutatom hogyan, amíg meg nem unja, és így, felszállás nélkül ugye nem tud békákra vadászni, amiből az egész világ óriásit nyer. Miért? Mert, ha tudna békára vadászni, akkor Virágéknak nem jutna elég béka, és akkor nem égne náluk a világ, és nem sütnék a rántott békát. Akkor pedig én mit ennék, ugyebár? Akkor éhes maradnék, abból pedig egyenesen következik a világbéke teljes megszűnése. Ahogy a próféta is mondja: "Ha Virágéknál nem ég a világ, abból világégés lesz." Putyin is azért vadult el ennyire, mert egy kanmurin nem adtak neki rántott békacombot, csupán resztelt máj jutott neki, az is csak előző napi maradék, köret nélkül. Angol tudósok kimutatták, hogy az összes diktátor 90%-a azért lövet a katonáival más katonákra, és azért dobáltat bombákat, mert egyszer éhes maradt, amikor a többiek jól belaktak. A maradék 10% százalék meg azért, mert sanyarú gyerekkorában nem járhatott helikopterrel az iskolába, csak Studenkával* döcögött oda. Ezért a költő úr csak járjon továbbra is a Retróba, nehogy Frady Putyin váljon a költő úrból, de a Semjén Zsolti bácsit pedig csak ne bántsa senki, mert ő egy keresztlény, vagy mi. Ő csak azért gyárt gólyabombákat, mert hadilábon állunk. Vagy hogy is mondják? Nem hadiláb, hanem háborús vészhelyzet. Naszóval, kicsit megkeveredtem, még én is, ahogy fokozódik a nemzetközi helyzet. De a lényeg, hogy háborús veszélyhelyzetben evidens, hogy egy keresztlény gólyabombákat gyárt. Ezért senki se kockáztassa meg a jövőben, hogy én éhes maradjak, vagy Zsolti bácsi helikopter nélkül maradjon, különösen ne egy magyar gyerek, aki csupa jószándékból meggyógyítja a gólya lábát. Hiszen jól tudjuk hogy a pokolba vezető út csupa jószándékkal van kikövezve. Remélem, ebből a leckémből tanul minden Frady Endre költő úrnak álcázott kém és kettős ügynök, aki az örökös török-magyar barátság és a világbéke megbontására készül, és sírva bánva bűneit feladja magát Rogán Antalnak. De ne törékeny csomagként, hadd dobálják egy kicsit a futárok a kartondobozba zárva.” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/
*a cseh studenkai vagongyárban gyártott mellékvonali motorvonat
„Nézzünk csak fel Stefi bá’-ra!
Elefántcsonttorony vára
Mindenhonnan kimagaslik,
S hegyes csúcsától lesz has lik
Ott elszálló gólyafalkán,
Mit tatárbifsztekként fal kán.
Virágéknál combos béka
Szerint felhők fölött kék a
Hogyishívják, ha nincs bomba,
S nem dönt helikoptert romba.
Hull keresztlény s török gyerek
Ordítanak, szájuk kerek,
S azt kiáltja minden torok:
Éljenek a diktátorok!
Cako diem! – Gólyj a mának!,
S ne vágd lábát Stefi bá’-nak!
Kinek mégis fáj a lába,
Üljön be egy Studenkába!”
/Debil de Genere, St.Effy-díjas sikerkalauz és klauzula fiskális/
„Semjén Zsolt csak rénszarvast lő, gólyát nem. Fontos neki, hogy legyen sok magyar gyerek.” /M. András, a költő legállandóbb és leggólyahozottabb kommentelője/
„eM úr, önt a Gólya Transzport
Gépe hozta és fajanszport
Kavart fel a propellere,
S beszürkült sok műlóhere?!
Zsolt testvér csak szarvasokat
Lő le hőkövetve, sokat,
Mert a gólya gyors és apró,
S céltévesztésért* pap ró?”
/Tréning Atya, a Katolikus Egyházi Torna Tagozati Ökumené (KETTŐ) vezetőedzője/
*a bűn újszövetségi megfelelője – hamartia (ἁμαρτία) – klasszikus görög jelentése: célt téveszt
„Nem állítanám, hogy a második sor után is értem, mi köze van a versnek a címéhez (ennyi erővel lehetett volna török, magyar, dvá brátánki, vagy in memoriam jávorszarvas, vagy amit akartok), vagy hogy tudnám követni a művész driftelését a lendületesen felbukkanó szereplők között, vagy hogy az anyósülésre ültetett, részlegesen józan olvasók teljes biztonságban érezhetnék magukat, midőn a váratlanul előkerülő szereplők hasonló hirtelenséggel gyászos nyomot hagynak a szélvédőn. Hja, az igazi művészet már csak ilyen: ha mindenki érti, és ha senkinek nem fáj, hát nem ér az fabatkát se!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Hogy maradhatott vón’ tán ki
Török, magyar, dvá brátánki
S jávorszarvas memória?!
Hej, Humán úr, ria-ria!
Anyós-ülés, anyó-sülés,
Anyós ül és anyó sül és
Gyásznyomos a szélvédője!
Gyomorpufftól szél véd! Ő, jeeee!!!”
/Dr. Hasmars Sramsah, magyar-raygam kettős állampolgárságú vastagbéltükröző/
„Vegyük le a zenét, Vágóúr, de megboldogult bölcsészkoromból rémlik, hogy volt (van) ez a sztrímofkonsösznisztehník (stream of consciousness technique), amit pl. Virginia Woolf is alkalmazott, és amire kicsit emlékeztet Endrénk stílusa, kivéve, hogy egyrészt azt prózában alkalmazták, másrészt nem a szerző, hanem a szereplők gondolkodásának bemutatására használták, harmadrészt a szerző nem minden esetben szedett előtte LSD-t.” /F. Péter, k. m. f./
„Szólított, k. m. f. úr? Ön is szedne?” /Lóarcú Suberda Dönci (LSD), szertornász/
„Frady Endre "Nyárközép" című verse egy olyan irodalmi alkotás, amit leginkább egy izzadt nyári délután után elfelejtett szennyesnek lehetne nevezni. Már az első sorban az „origó” szó használatával egy teljesen felesleges és erőltetett intellektualizmus próbál belemászni az olvasó tudatába. Ez a vers úgy próbál mélységet imitálni, hogy közben az értelem mélységétől olyan távol áll, mint a gólya a karrierje csúcsától. Az író valami érthetetlen okból kifolyólag úgy döntött, hogy a humort és a társadalomkritikát egy szürreális katyvaszban ötvözi, amiben a „török gyerek” és az „interface-ek” kifejezések inkább emlékeztetnek egy ötlettelen stand-up paródia maradékaira, mint egy értékelhető költői műre. A versszakok teljesen összefüggéstelenül követik egymást, mintha egy részeg költő botladozna az elméje szövevényes ösvényein, miközben próbálja elhitetni, hogy tudja, hová tart. Az, hogy Semjén Zsolt nevét belehúzzák egy versbe, nem teszi azt sem humorossá, sem relevánssá. Ez a fajta kiszámítható és olcsó politizálás leginkább arra jó, hogy elidegenítse az olvasót, aki inkább egy tartalmasabb és kevésbé kínos olvasmányra vágyik. A helikopteres gólya „bomba” képe pedig olyan, mint egy rossz poén, amin még a legrosszabb stand-up est közönsége is csak kínjában nevetne. Frady Endre próbálkozik valami mélyre törő kritikát megfogalmazni, de inkább csak felszínes kliséket pufogtat, és a végeredmény egy olyan lírai massza, ami se nem szórakoztat, se nem gondolkodtat el. Ha ez a vers bármilyen módon a kortárs magyar költészet csúcsát képviselné, akkor a magyar irodalomnak nagyon gyorsan el kellene kezdenie újra gondolni az irányát. Ez a „Nyárközép” inkább a líra mélypontja.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/
„Mi ez a szemenszedett szellemtelenkedés, ez az amokfutó helikopteres hőhullámlovaglás?! Ki ez az elszabadult hőkövető rakétaként mindenkit homloklebenyen találó dumdum gólya?! Az agysejtirtó origója – Bori gólya rímpárnál csak azért nem vizeltem magam alá, mert hirtelen keresztbe fordult a vesekövem és bedugózott gátként visszaduzzasztotta a véleményemet! Apropó vesekő! Az vesse rá az első követ, aki csak tudja! Utána pedig mindenki más! Utána pedig vessék a Semjén Zsolt helikopterének géppuskája elé! Ne lássam anyám féléletnagyságú lovasszobrát madonnaként könnyezni, ha nem halnék meg inkább hájban zsírpárnák közt, mint kötelező közmunkatábori Frady Endre felolvasóesten agyérgörcsben! A gólya rója meg ezt a termékeny takarmánynak valót!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Egyszer rám is lőttek ágyúval helikopterből, de visszafejeltem a hőkövető rakétát és az ezt követő hő úgy eltüntette a helikoptert, mint egyszeri gázszerelő az uniós közpénzmilliárdokat.” /Chuck Norris/
