„Mondások közt ez ma The Best:
Aki magyar, slotymát döbeszt!”
Népek nézik, olvasgatják,
Átizzadnak ingek, gattyák,
S rájuk törnek szörnyű vad Tyák!
Timbel-tombol öt vagy hat Tya,
Plusz egyikük rémes atyja,
S lobog rajtuk véres gattya!
- Slotymát döbeszt?!?! - atya sikolt,
Eldörren pár tanyasi colt,
S lőtt tikokat Doktor Tik olt.
Slotymadöbesztőknek pártja
Ellen támad az a pár Tya,
S fél tikólat vérbe mártja!
Elgyün Emberöltő Ede
Harci lázat vinni le, de
Vadul villog piros lede!
Poétát lő Emberöltő,
S kérd’, de csak miután ölt ő:
„Vajon mit gondolt a költő?!”
„A vers egyfajta groteszk, abszurd humorral átitatott társadalomkritika. A "slotyma" szó, mely a vers központi motívuma, egy kitalált, nonszensz kifejezés, ami a magyar nyelv játékosságát és kreativitását hivatott demonstrálni. A "döbesztés" tevékenysége pedig egyfajta abszurd, kollektív cselekvésre utal, amely összekovácsolja a közösséget. A vers struktúrája a hagyományos népi mondókákra emlékeztet, ahol az ismétlődő refrén adja a ritmust és a kötőelemet. Az "ingek, gattyák" és a "véres gattya" képei a mindennapi élet és a harc közötti kontrasztot hangsúlyozzák, miközben a "szörnyű vad Tyák" és a "rémes atyja" karakterek a társadalmi rendellenességeket szimbolizálják. A versben megjelenő erőszakos cselekedetek, mint a "tanyasi colt" dörrenése vagy az "Emberöltő Ede" által elkövetett lövöldözés, a társadalmi feszültségeket és a konfliktusokat jelenítik meg. A "poétát lő Emberöltő" sor különösen érdekes, mivel felveti a kérdést, hogy vajon a költői szabadság és a kreativitás mennyire áll ellen a társadalmi normáknak és elvárásoknak. Összességében a "Slotymadöbesztés" egy merész és provokatív alkotás, amely a magyar nyelv gazdagságát és a társadalmi viszonyok bonyolultságát tárja fel. A vers végén felvetett kérdés, "Vajon mit gondolt a költő?!", magában hordozza az irodalmi művek többrétegűségét és az olvasókra bízott értelmezés szabadságát.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Mit gondoltam, mit gondoltam?! Ki tud bármit is gondolni ebben a baromi hőségben?! Azt hiszem, eszembe jutott valami, amire már nem emlékszem, de abban a pillanatban jó ötletnek tűnt, úgyhogy leírtam és ez lett belőle! Jó, mi?! Minden sor well! Hódolat Katatóniának!” /F. Endre, hőgutaütött költőgigász Döbling felé félúton/
„Nagyon jól tudhatja a Tya,
Tyúkláda vidéken tiktok,
S ebbe lőtt bele az atya!
Erről infl’enszerkedj, TikTok!”
/Jutyúb Jeromos, jeti jogvédő és jégkásahegy javító/
„Frady Endre „Slotymadöbesztés” című verse egy abszurd, groteszk költemény, amely egyszerre próbál meg szórakoztatni és elgondolkodtatni. A vers már címével is kihívást jelent az olvasónak, hiszen a „slotymadöbesztés” kitalált szó, amelynek jelentése ismeretlen, de hangzása groteszk és figyelemfelkeltő. A mű nyitánya egy szokatlan mondással indul: „Aki magyar, slotymát döbeszt!” Ez az abszurd kijelentés a nemzeti identitás és a mindennapi cselekvések közötti furcsa kapcsolatot boncolgatja, rámutatva arra, hogy a nemzetkarakterológiai sztereotípiák mennyire értelmetlenek lehetnek. Az olvasók azonnal egy szürreális világban találják magukat, ahol a mondás olvasása szokatlan fizikai reakciókat és szörnyűségeket vált ki belőlük. A vers további részében a groteszk képek sorozata következik, ahol „öt vagy hat Tya” és „rémes atyjuk” abszurd jeleneteket produkálnak. A „fő Tya” sikoltozása és a „tanyasi colt” eldördülése tragikomikus jeleneteket teremt, ahol a poéta abszurd világában a mindennapi tárgyak és szereplők szürreális szerepet kapnak. Az „Emberöltő Ede” karakterének megjelenése egyfajta megváltóként, vagy legalábbis békítőként jelenik meg, de az ő harci láza és piros ledjei ismét abszurd és ironikus felhangot adnak a versnek. Végül, amikor Ede lelövi a poétát, és felteszi a kérdést: „Vajon mit gondolt a költő?!”, a vers önreflexív módon visszatér saját abszurditásának és értelmetlenségének elemzéséhez. Frady Endre műve tehát egy abszurd, groteszk látlelet a modern társadalomról és az emberi viselkedés irracionalitásáról. A költő szándékosan használ értelmetlen és kitalált szavakat, hogy kihangsúlyozza az értelmetlen társadalmi normák és sztereotípiák nevetségességét, így alkotva egy egyedi és meghökkentő költeményt.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Focidrukkerről beszélünk ugyan, de attól még gondolhatott valamit - az viszont egyértelmű, hogy amikor verset írt róla, nem akarta, hogy értsük. Emberöltő, üdv a klubban!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Megszórakozza, Humán úr, megéletvidámkodja, mint öreg néne őzikéje a lesállásból történő vadászkutyaütést?! No de rögvest meglesz ennek a böjtje, ide figyuzzon!
Öregné szól: Kicsi gidám,
Ne légyé’ mán életvidám!
Rabcelládba’ ha az őr költ,
Ebéd lesz belőled, pörkölt!
Na, most megtanulhatja, hogy focidrukkerről vagy jót, vagy semmit, de akkor se örülhet egyből, csak a VAR vizsgálat után! Jegyezze meg, hogy akit szeret az UEFA, azt megvarozza!” /özv. Öreg Ödön, börtönőr és foteldrukker/
„A Tóth (a Tyafiak vezetője) is évtizedek óta próbálta megfejteni, mire gondolt a költő. Egyébként én slotyma lehetek, mert a költemény ledöbbesztett.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/
„Tóth úr és az atyafia,
Meg az egész Tya maffia,
Költő gondolatát fejti?!
Ej, ti balga belgák, ej, ti!”
/Brüsszelfoglaló Hapci Benő, a fejtetű fojtók és a fújtató fejtők legeslegebbje/
„Vat vóz dö költő szinking öbáut? Hú nóz? Ájm sör, neki köll hideg sör!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas sörminta készítő/
„Ház úr, a megoldás örök,
Hőség ellen csapolt sörök,
Kocsmában fizetett körök,
S ha nem hideg, fejet török,
Rúgja meg a tatár-török!”
/Dr. Éher Bakné Mennyei Maláta, a Sivatagi Ösvényen Rohanó Balfácánok Átizzadt Raja (SÖRBÁR) üzemi orvosa és művesedonorja/
„Nem is tudom, mit gondoljak erről a versről, de valahogy mégis megragadott a cselekmény. A történet tarka, de se füle se farka.” /M. András, a költő legállandóbb és legmegragadottabb kommentelője/
„eM úr, bár a sztori tarka,
Mégis üres költő marka,
Nem fizet a kiadója,
Rúgja meg a slotymás gólya!”
/Döbesztő Dezső, a Csóró Irodalmárok Közpénztelen Köre (CSIKK) éhenkórásza/
„Nyuggerapó:
Slotyma ellenes ténymahorka
Csereszabatos sej, az én mátkám!
½ meg ½ kám, az pont 1 kám.
Puella a meleg, meg a hőmérséklet.
Én egész nap magyar vagyok,
Átellenben igényeim nagyok.
Mi a bánat, az a Slotyma?
Egész más a ténymahorka,
Muszlimzsákba beburkolva,
Mert abban nincs potrebna posebna njega.”
„Újpesti Barnabás:
Nyuggerapó ténymahorkájának magasztalása
Nyuggerapó hörgő torka
Jelzi, kell a ténymahorka,
Mert ő megmondja a tutit,
Ha bús népet slotyma butít,
S Nyuggerapó tátott torkán
Kisüvít igazság-orkán.
Éljen Nyuggerapó soká,
S rúgja Frady Endrét toká-
-n!”
„Frady Endre „Slotymadöbesztés” című "alkotása" egyszerűen szánalmas. Ez a "vers" olyan mértékben szűköl az értelemtől, hogy az olvasónak fájdalmas már a puszta próbálkozás is a dekódolására. Az abszurd és groteszk álarca mögé bújva próbál viccesnek tűnni, de csak egy kaotikus katyvasz marad, amit még a legelvetemültebb avantgárd költők is szégyellnének. Frady egyetlen "érdeme", hogy sikerült elérnie azt, hogy az olvasó azonnal bánja a rá pazarolt perceket. Ez a mű maximum egy unalmas, kánikulai délután kínjait képes fokozni, de ennél többre semmiképp. Az emberi elme méltóságát sérti, hogy ilyen "költészet" egyáltalán létezik.” /Puzsér ChatGTP Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/
„Nem ütöm meg Frady Endrét, mert a hőguta már megtette. Én csak kifejelem a kozmoszba, hadd űrszemétkedjen a döbesztett slotymái közepette!” /Chuck Norris/
