Frady Endre

Hogyha nyűg a húzóerő,
Oly sűrűk a betonvasak,
Beton beöntése merő
Science fiction! Könnyebb a sakk!

„Mi van mérnökköltő úr, nem lett elég a Φ20/20?! Az a hézag, hogy nincs elég hézag a friss beton számára? Szóljon az építészeknek, hogy hagyják abba a művészkedést és növeljék a keresztmetszetet! A nagy Nyomaték Nyihámort idézve: Jobb ma egy stabil betontömb, mint holnap egy dizájnos tömegkatasztrófa!” /Nyomaték Nyihámor, statikai mérföldkő/

„Duguljon el Nyomaték úr! Dehogy növelem a keresztmetszetet! Úgy nem lenne elég karcsú és légies a szerkezet! Az életműdíjakat nem a tömbházmesterek adják, hanem a Szakma! A biztonsággal meg foglalkozzon a sok fantáziátlan kétkezi statikus!” /Szelemen Kelemen, a Kecses Átriumokért Országos Szövetség (KÁOSZ) főépítésze/

„Rövid lábjegyzet a szakmai négysoroshoz, hátha laikusok is idetévednek. Az építés, azt mondják, a második legősibb mesterség. A szerkezettervező viszont csak az ipari forradalom gyermeke. A kisebb fesztávokkal, szokásos szerkezetekkel azelőtt az építőmester egy személyben foglalkozott. Az építész karmesteri pálcája alá rendelt statikussal együtt megszületett az építész-statikus ellentét. A két tábor életét átható nagyvonalú művész - józan iparos dichotómia jegyében értelmezhető ez a stílszerűen tömör, és légietlen, viszont gyakorlatias tervezői nyilatkozat. Nézzük el a szerzőnek, hisz statikus!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Könnyebb a sakk?! Kikérem magamnak, a sakk semminél sem könnyebb! Ez a világ legnagyobb szellemi erőfeszítést, legkreatívabb fantáziát és legmagasabb rendű tudományos gondolkodást igénylő tevékenysége! Minden elmesportok koronázatlan királya! Nem véletlen, hogy nem agyatlan építőipari dolgozók nyerik a nemzetközi trófeákat, hanem én!” /Gyalog Gyula, nemzetközi nagymester/

„Ne nagyképűsködjön Gyalog szaki! Megnézném, amint harminckettes átmérőből puszta kézzel lehajlítja az íves U-vasat és leköveti vele a spirálkontúrt! Nyápic szobatudós!” /Gógyi Gerzson, Kossuth díjas vasszerelő/

„Semmi gond, gyerekek! A betongyárban a könnyebb kitöltés miatt már kapott a keverék egy kis plusz vizet. Utána én is rátöltöttem, hogy ne kössön bele a mixerbe, majd a bedolgozáskor is odalöttyintünk egy adagot, úgyhogy olyan simán befolyik majd a világ összes vasa közé, mint híg babaszéklet a parketta repedéseibe!” /Zagy Zénó, betonkeverő sofőr/

„A rövid, de velős, sőt valószerűtlenségében is valós műben – melyből az építőiparban járatlan olvasók egy kukkot sem értenek – a reálműveltségben is megmerítkező költő elénk tárja a materialista alkotófolyamatának minden nyűgét s nyilait, majd kiszáll tenger fájdalma ellen s verset ragadva véget vet neki. Emlékét örökre bebetonozzuk a Világirodalom Halhatatlanjainak Panteonjába! Ezt a nyúlfarknyi négy sort pedig holnapra mindenki megtanulja!” /Beton Béláné Líra Lea, gimnáziumi magyartanár és betanított nehézgépkezelő/

„Mi ez az irodalmi kutyapiszok?! Mivel adok a véleményemre, így bátran állíthatom, hogy amennyiben egy klinikai elmebeteget a szakszerű pszichiátriai módszerek helyett dilettáns módon versterápiával kezelnek, akkor az általa alkotott műnek a Google Fordítóval tucatnyi véletlenszerűen kiválasztott idegen nyelvre oda-vissza történő átültetésével tudatosan lebutított végeredménye szellemileg magasan felette áll a hagymázas lázálmaiban magát költőnek vizionáló Frady Endre bármely agyzsugorból előokádott klapanciájának! Anyám szerint, ha ilyen hosszú körmondatot végig ordítva akarok elmondani, akkor előtte nagyobb levegőt vegyek, mert különben a végén olyan színű lesz a fejem, mint az óvodai jelem, a vörös posztó!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A versben lévő probléma elkerülése végett én mindig utólag nyomom bele a megszilárdult betonba a vasakat. A szemgolyómmal.” /Chuck Norris/

Fél hét felé jár,
Tömeg oszlik már,
Ajtó nyíl és zár...
Nándor fehér. Vár.

„Szégyellhetnék magukat ezek a mai fiatalok! Mi egykor Nándorfehérvárnál tényleg ott hagytuk a fogunkat, ám mégse voltunk falfehérek a félelemtől! Nincs is szebb a hősi halálnál! Én csak azt sajnálom, hogy fél évszázaddal a péppé kenődésem után kiderült, hogy soha nem is léteztem. Pech!” /Dugovics Titusz, kitalált nándorfehérvári hős/

„Én nem a félelemtől voltam fehér, hanem attól, hogy leesett a vércukrom, amikor kiderült, hogy hiába jöttem elsőként, mégsem érkezés szerint hívnak be bennünket, hanem ABC sorrendben.” /Zsyxtyű Nándor, cukorgyári előkóstoló/

„Ne hősködjön Zsyxtyű úr, ne hősködjön! Ismerje el, hogy végig ordította a kezelést, bár az is igaz, hogy a radiológusunk felmondása miatt összekeveredett röntgenképek folytán a hat lyukas foga helyett hat épet húztam ki, ráadásul az emigrált nővér gyakorlatlan helyettese érzéstelenítő helyett mosogatószert tett az injekcióba, de azért a fába szorult féreg szerű vonyításának is van határa! Elegem is lett ebből az egész vircsaftból, úgyhogy holnaptól már Berlinben rendelek! Deutschland geht besser! Németország jobban teljesít! /Dr. Gyökér Györk, fogorvos/

„Zsyxtyű?! De hiszen ez az egyik leggyakoribb piréz családnév! Segítség, az idegenek már az SZTK-ban vannak! Hüccs ki, hüccs ki! Ja, hogy Zsyxtyű úr nem illegális bevándorló, hanem letelepedési kötvényes? Hát akkor miért nem szólt neki senki, hogy ne a tömegrendelő mészárszékére menjen, hanem keresse fel szerény magánklinikámat?!” /Dr. Mélyzseb Menyhért, a Velőtrázóan Alapos Kezelés Sosem Ingyenes (VAKSI) magánklinika igazgatója/

„Mi ez a négy soha el nem múlni akaró sor egyetlen retardáltan bárgyú szóviccért?! Ezen senki még csak el sem mosolyodik! Egy politikus azért nem, mert történelmi jelszónak hiszi és a vastag arcbőre az obligát mindent visszafoglaló nézéssel rögvest nagy-magyar vigyázzba merevedik; egy bulvárceleb azért nem, mert nem érti, hogy ez vicc akart lenni; én pedig azért nem, mert gyenge, mint a harmatsúlyú hipochonder haláltánca! Egyedül anyám mosolyog, ám ő is csak azon, hogy amikor ezt a silányan otromba Frady förmedvényt az iratmegsemmisítőbe akarom tuszkolni, akkor a csíkokra szaggatott laptop okozta rövidzárlattól szerinte nagyon komikusan szikrázik a szakállam! Áááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A magyar rögvalóság ábrázolása a maga rövid teljességében már-már az aperitif kontra utópia ellentét lázálmának katarzisát vetíti a nyomor mélyszegény diadalának harangzúgta agyrémségének foggyökerére. Frady Endre, a szétlopott magyarsággőz melldöngető közröhejének szakavatott poétája ismét felkavarta a bűzhödt honi trágyalét álságos szatócstudathasadásának lárvaszagú pöcegödrét. Rusztikusan reálszaftos zsírlíra! Hajrá Frady! Csak bátran!” /Árvalányhaj Ányosné Árkádossy Ártányka, a Szügyrüh Atanáz Gimnázium (SZAG)  magyartanára és betanított szippantóautó sofőr/

„Elszaladnék, de már késő,
Benn a számban van a véső!”
/Frady Endre, költőgigász/

„Félelem a fogászaton? Egyszer láttam egy fogorvos szemében, amikor szétmállott a gyémántfúrója az ínyemen. Úgy megijedt, hogy meg kellett nyugtatnom a mosolyommal. Azóta is békében nyugszik.” /Chuck Norris/

Dobhártyán egy éles fütty üt,
Mi azt jelzi, kezeztem én,
S látom bíró spori szemén,
Tiszteli az okos kütyüt.

Igaz ítéletet kiró,
Nincs stikli, mit nem vesz észre,
S persze sosem hajlik részre...
Ím, az új videóbíró!

Külföld ez! Itthon több szett lenn
Rohad nagy pincében űri
Magányban - bundát nem tűri,
Mert megvesztegethetetlen...

„Kikérjük magunknak azt a feltételezést, hogy Magyarországon csak azért nem vezetjük be a videóbírót, mert akadályozná a közpénz jellegét elvesztett milliárdokból mesterségesen fenntartott honi sörfocink okosba' tippmixelt eredményeinek anyagi haszonnövelő hatását! A mi kezünk ugyanolyan tiszta, mint a Michael Phelps, a Usain Bolt és a Lance Armstrong vizeletmintái!” /Sunyi Sanyi, a Játékvezetést Alaposan Tisztántartó Testület (JATT) pénztárosa/

„Hogy miért szavaztuk meg a focicsapatokat támogató TAO pénzek titkosítását? Közöd?!” /Arrogáns Atoll, a Párt Uniós Kasszafúró Intézetének (PUKI) szájbefogás ügyi népbiztosa/

„Gyors vagyok, okos vagyok, értek a szakmámhoz, mindent észreveszek, meglátom az összes stiklit és senki által nem hagyom magam befolyásolni. Csoda-e, ha Magyarországon nem kellek?” /Videóbíró Vendel, a Tökéletes Bírók Clubja (TBC) nemzetközi igazgatója/

„Én is gyors vagyok, okos vagyok, értek a szakmámhoz, mindent észreveszek, meglátom az összes stiklit és senki által nem hagyom magam befolyásolni. Lehet, hogy időnként le kellene ugranom meccset vezetni?” /az Úr/

„Én is gyors vagyok, okos vagyok, értek a szakmámhoz, mindent észreveszek, meglátom az összes stiklit és senki által nem hagyom magam befolyásolni… Azt hiszem, déja vu-m van.” /Chuck Norris/

„Hétvégére megfogadtam online egy nyolc tizenegyeses 4:4-es döntetlent a másodosztályú feljutási rangadóra. Hány játékost vonjak be, hogy sikerüljön a stikli?” /Bunda Bendegúz, szűcs és lelátói szócső/

„Szólított valaki? Már megint spirituális közbenjárást kért valaki egy előre megbeszélt eredményhez? Gólonként egy-egy gyertyagyújtásért megoldható.” /St. Ikli, török mártír játékvezető, a bundázó futballisták védőszentje/

„Maradjál már, mártírkám! Nem téged hívtak, hanem engem! Megint lerúgjam a fejedet, mint annak idején annál a meg nem adott tizenegyesednél?!” /Stikk Lee, hongkongi törzsszurkoló/

„A videóbírót Magyarországon mihamarabb be kéne vezettetni, Frady Endrét viszont erős rendőri kísérettel ki! Rabláncon és visszamenő hatállyal! Anyám szerint ne ítéljek, hogy ne ítéltessek, de hát pont, hogy a videóbíróra akarom testáltatni az ítéletet! Remélem, hogy Frady Endrét szándékos nyelvtani durvaság, páros verslábbal hátulról történő kínrímelés és súlyos korszerűtlenség miatt örökre eltiltják az irodalomnak még a környékéről is! Ezért akár az ördöggel is szövetkeznék! Agape Satanas & Apage Fradysas! Forza Juve!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A letehetetlen és abbahagyhatatlan ABBA rímszerkezet Mozartja, a rendíthetetlen ritmustartás Edson Arantes do Nascimentoja, a kérlelhetetlen társadalombírálat Rabindranath Tagoréja, az önfeledt népszórakoztatás Tomás de Torquemadája és a mély gondolatok Szergej Bubkája ismét és megint csak olyannal lepte meg a világot, amire az nemhogy felkészülve nem volt, de megköszönni is elfelejtett. Frady Endre a sporterkölcstelenség és a fejlett technológia interdiszciplináris területén húzott határverse újabb mérföldkő az emberiség megváltó költészeti kataklizmájának útján. Aki ma Frady Endrét olvas, az magát a világegyetemet olvassa. Messziről, sötétben, háttal és fejen állva, de legalább olvassa! Éljen Frady Endre, amíg meg nem halunk!” /Jeanne d’Arthvader, lánglelkű Jedi költőnő, az atommáglya feltalálója/

Órát állít kis Hunnia,
És a nép ezt úgy ítéli,
Időszámítás, ha téli,
Tovább lehet alunnia!

Később kezdődik a mise,
Kipihentebb lesz a pap is.
Édes szájunk tejbepapis,
S talán nem késünk el mi se.

Csak a hosszú, sötét esték
Mélabúi ne lennének!
Megszürkül az összes ének,
Mint a Moszkva parti festék…

„A szolgálati közleménynek álcázott polgárpukkasztáson végighullámzó eretnek eszmékből felépülő moszkovita emlékmű láttán szakképzett TEK alkalmazottak már útra keltek átállítani a Művész úr rendszerét.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mire a kétbalkezes TEK-esek rájönnek, hogy az általuk agyba-főbe vert személy nem a rendszer ellen uszító költő, hanem szokásos céltévesztés miatt csupán a szomszédja, addigra Szergej és Igor paksi veszélyes hulladékként már rég bebetonozták az agyatlan idiótát valamelyik erre a célra kiépített tárolónkba. Moszkva érti a viccet, de nem hagyja megtorlatlanul.” /Vlagyimir Putyin, modernizált orosz cár atyuska/

„Ha vasárnaponként mindig tejbepapit kellene reggeliznem, akkor lehet, hogy 2/3-os többséggel inkább a KGB verőlegényeire szavaznék. Azok legalább húspéppé ütlegelnének!” /Szaft Szilárd, húsimádó hentes/

„Nekem mindegy, mikor kezdődik a mise, mert én már kora hajnalban az Úr színe előtt hajlongva lelkigyakorlatozom!” /Tréning atya, a Szent Habakuk parókia plébánosa/

„Alunnia?! Rím kedvéért sárba tiport nyelvtan?! Az összes ilyen szót használó gyógyköltő betiltandó! NEM ENG.!” /Gríz Grammatika, a Nyelvtant Államilag Legalizáló Közérdekű Alapítvány (NYÁLKA) főcenzora és függetlenített párttitkára/

„Alunni és álmodni kell:
Felét az ember életének
Delíriumban tölti el!”
/Arany János: Alunni/

„Hunnia, mi?! Szórakozunk a keményen dolgozó kisemberek országának a nevével?! Pofonszagot érzek! Az ilyen szóhasználat a tipikus tehetségtelenség nyolc napon túl gyógyuló következményének minősített esete.” /Csávás Kálmán, a Fűzfapoétákat Agybafőbe Gyepáló Intézet (FAGYI) végső megoldása/

„Vörös jelek a Hadak Útján:
Hunniában valami készül,
Rongyos hadak, roppant hadak
Seregelnek vígan, vitézül.”
/Ady Endre: A Hadak Útja – részlet/

„A nagy orosz dallelkű medve atomerő-demonstrációs vodkabűze elől az alvásba és a vallásba menekülő pszeudo-materialista népnemzet rövidlátó álörömének orrát önnön tejbegrízes mocskába tuszkoló poéta ebben a versében is emléket állít az emléket állíthatatlannak. A valóság nála sosem reális, és a realitás sosem valóságos. Minden az e kettő közötti semmiség mindenségén keresztül kap totális értelmetlenséget. Szabadság, szerelem – mondta Petőfi, de szabadságon vagyok és olyankor nem szerelem – mondja a szakszerviz, tehát a költészet elválik valóságtól, mint ocsú a búzától, vagy mint mókus a fenn a fántól.” /Ocsú Ottóné Búza Brigitta, középiskolai magyartanár és betanított medveidomár/

„Jaj, Brigitta szerelmem, tényleg válni akarsz, vagy csupán egy szimbolikus képzavar hagyta el jajvörös ajkadat?” /Ocsú Ottó, középiskolai rajztanár és betanított medveidomár/

„Sok lenni beszéd, málenkíj lenni robot! Davaj, davaj!” /Vaszilij Medvegyev, cirkuszigazgató/

„Mi ez a bugyuta bérpicsogás?! Mi ez az észtipró elmesatu?! Ha befelé tudnék harapni, megenném az agyamat, hogy ne fájjon! Anyám szerint nem magamat kellene felhúznom, hanem a nagyapjától örökölt I. világháborús kurblis faliórát, hogy legyen mit átállítani vasárnap hajnalban háromról kettőre! Persze, azért keljek fel hajnalban, hogy reggel egy órával később kelhessek?! Hát nem hülye vagyok, hanem kritikus! Mint a vérnyomásom! Anyám, gyorsan hívd a piócás embert!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban óraállítástól függetlenül a Nap felkelte és lemente előtt mindig engedélyt kér tőlem. Mindig meg szoktam ugyan adni neki, de azért megtartjuk ezt a jó szokást, hogy tudja, ki az úr a háznál.” /Chuck Norris/

Kert végébe baktat a
Kavicsúton agg tata.
Budi felé jőve ken
Talpzsírt szét a köveken.

„Jaj, a rötyi retesze
Vajon keresztbe tesz-e?!
S rozsdás-e a vasa rajt’?!”
Siet, mint kit hasa hajt.

„Tyű, a mocsok beragad!”
S bottal ütést mer’ agg ad,
Retesz végleg akad ám…
S bebarnul a makadám.

„Nem állítom, hogy a magas művészetnek viktoriánus módon el kellene fordítania szemérmes tekintetét az emberi test alulnézetétől, ugyanakkor be kell látni, hogy ebben az univerzumban kifejezetten ritkák a szupernovák. Azt mondják, mind a csatornában úszunk, de vannak, akik közben a csillagokat nézik.” /F. Péter, a költő humán műveltségű mérnökkollégája/

„Ez az, ez kell az őrjöngő olvasói tömegeknek, hogy valaki keményen rávilágítson és megalkuvás nélkül utat mutasson! Makadám utat! Viva, viva la F. Petike!” /F. Endre, költőgigász/

„A makadámút tömörített kőzúzalék-borítással rendelkező műút, amely annak feltalálójáról, azaz rólam kapta a nevét. Kikérem magamnak, hogy egy fabudiig leszórt kavicssávot makadámnak nevezzenek! Vagy ha igen, akkor fizessenek jogdíjat a használatáért!” /F. John Loudon McAdam, skót mérnök/

„A szétkent talpzsíromon csúszkálva kimentem a kert végébe, mert hajtott a szükség, de a nyavalyás beragadt zár miatt nem nyílt ki az ajtó, és mialatt megpróbáltam szétverni a botommal, közben becsináltam! Nagydolog! Bárkivel előfordulhat! Minek ennek ekkora feneket keríteni?!” /F. Frici bácsi, nyugdíjas lúdtalpbetét készítő/

„Na, mi van költő úr, bement a dolog, mert nem ment ki időben?! Nem volt bekészítve az éjjeli a nappaliban?! A fő kérdés azonban az, hogy muszáj volt mindezt megírni?! NEM ENG.!” /F. Afej Alajos, a Nem Engedélyező Testület (NET) főcenzora/

„Az emberiség két részből áll: akik már álltak belsőleg feszítve és külsőleg feszengve egy zárt toalett előtt, illetve akik még nem szobatiszták. F. Endre, a már-már naturalizmusba hajló állítmányi költészet konszolidálhatatlan fenegyereke, a rusztikus rögvalótlanság ihletett ítésze ismét és immáron sokadszorra keményen elénk tárta a tudomásul vehetetlenség indiszkrét szubsztanciáját. Őszinte önkivetülése folytán a világ immár nem csak neki fáj, hanem nekünk is. A groteszk jajlíra kategória csimborasszója!” /F. Gőz Gézáné F. Técé Teca, középiskolai magyartanár és maszek vécés néni/

„Ha én művész vagyok, akkor F. Endre valódi vész. Mindannyiunkra nézve.” /F. Zámbó István, festő, grafikus, szobrász, zenész/

„Szétkent talpzsír a jobban teljesítő F. Magyarország keményen dolgozó kisemberének verejtékkel kiérdemelt nyugdíjából épült saját tulajdonú közlekedési infrastruktúráján?! Aki magyar, annak nem telik lábbelire?! Kigúnyolni azt, aki végre nem pesszimista bérrettegő és jajve- nélkül -székel?! Na, költő úr, akkor most jó keresztényként tartsa csak ide előbb az egyik, azután a másik orcáját is! Négyszer!” /F. Csávás Kálmán vezérőrmester, az Agyatlan Poétáknak Ujjdenagypofonokat Kiosztó Alapítvány (APUKA) lapáttenyere/

„Ha magam alá dőlnék és lecsinálnám magam, akkor sem tudnám elérni azt az alpári mélységű szellemi fertőt, amelyben ez a megkergült zugpoéta a költészete révén önfeledten dagonyázik. Anyám szerint senki sem léphet bele kétszer ugyanabba a szétkent talpzsírba, ám a csupa kisbetűvel írandó f. endre mindig úgy lép, hogy az minél többünknek a lehető legjobban fájjon! Ez az evolúciós zsákutcamaradvány nem más, mint az irodalom virágos kertjében vitustáncoló fém stoplis birodalmi lépegető! Hogy az F. Darth Vader büdösödjön meg a belsejében!” /F. Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer tengeri úszkálás közben egy-egy ragadozó hal harapott rá mindkét lábfejemre. Nem csoda, hogy ideutazó brit tudósok kimutatták, hogy a parttól a házamig vezető úton szétkent talpzsírom nyomokban cápákat tartalmaz.” /F. Chuck Norris/

„Ki tiltja meg, hogy F. Endre elmondja mi bántotta hazafelé menet?
Az útra éppen langy sötétség szállott, mint bársony permeteg...”
Hááát, az önéletrajzi ihletésű közléskényszer nagy úr.
/F. Péter, aki még mindig a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Vadulnak az őszi szelek,
Számba befútt avart nyelek
S szembe csapó szürke permet
Áztatja a várótermet.

Hová tűnt a szigetelés?!
Tán egy piréz lopta el és
Bottal üthetjük a nyomát,
S réseken meg üt a gyom át?

Avagy tán egy józan eszét
Vesztett Fradi sas tépte szét?
Esetleg egy hottentotta
Kőkor szaki pattintotta?

Se az egyik, se a másik
Nem oka, hogy tetőnk vásik:
Nem volt már pénz szigetelni,
Stadionra ment mind el, ni!

„Hé! Azt, hogy Ni!, csak mi mondhatjuk, mert mi vagyunk a lovagok, akik azt mondják: Ni!” /a lovagok, akik azt mondják: Ni!/

„Persze, mindig minket, pirézeket gyanúsítanak először! Aztán, amikor bebizonyosodik az ártatlanságunk, meg az, hogy nem is létezünk, akkor se kérnek tőlünk bocsánatot! Suttyó fajüldözők!” /egy nem is létező piréz tetőfedő/

„Nem vagyok fajüldöző, hiszen egy nem létező fajt üldözni sem lehet ugyebár. Az ártatlanságnak pediglen nem kell bebizonyosodnia, hiszen jogrendünk az ártatlanság vélelmén alapszik, így bizonyítani csak a bűnösséget kell.” /Frady Endre, a joghoz is hozzászóló költőgigász/

„Ostoba vagy, mint egy takony.” /Bűzölgő, az Origo hírportál kommentelője/

„Ne sértegess, Bűzölgő, ne sértegess, mert összerondítalak, mint Frady Endre az irodalmat!” /egy takony/

„Hé, gumiagyú költőcske! Én egyrészt sosem veszítem el az eszemet, másrészt egy magamfajta naplopó sosem randalírozik, csak pihen. Téplek széjjel!” /Fradi sas/

„Zugfirkászkám, a te érdekedben remélem, hogy a förmedvényed utolsó sora nem a rólam elnevezett arénán élcelődik, hanem a kapuk mögötti betonfalakkal elrondított MTK pályáról, mert különben lefejellek, mint vak Fradi sas a nagyreflektort!” /Groupama Lajos, a Ferencváros méltán elfeledett cserekapusa/

„Kedves amatőr ornitológus gyerekek! Jól figyeljetek, mert Frady Sasszem Endre bácsi csak egyszer mutatja be a „Hogyan tapossunk egyszerre minél több tyúkszemre?” című magánszámát mielőtt megkezdi jól megérdemelt alkotói szabadságát a Madarat Tolláról Költőrehabilitációs Intézetben.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ősszel engem is mindig bántanak a szelek. Valószínűleg a körtét és a szőlőt nem bírja a gyomrom. Ilyenkor az én alsógatyámat is eláztatja a permet.” /id. Végh Béla, nyugalmazott víz-gázszerelő/

„Béla bácsi, hasmenés ellen vegyen széntablettát! Ha nincs a faluban patika, akkor a legjobb a szénné égetett birkahús, ami a futási sebességet is jelentősen növeli. Irány a legközelebbi juhszén bolt!” /Dr. Fauna Flóra, természetgyógyász és doppingszakértő/

„Juhszén bolt?! Utálom, ha a nevemmel szóviccelnek és doppingolással gyanúsítanak! Az én vizeletem olyan tiszta, hogy még vizeletet sem tartalmaz!” /Usain Bolt, kilencszeres olimpiai bajnok jamaikai csodasprinter/

„Mi ez a hottentotta oroszlánsörény leves receptnél is érthetetlenebb elmepusztulat?! Mi ez a juhszénen elhamvasztott szellemi Frady saslik, ez az önmaga alá vizelt tömény tehetségtelenség?! Anyámat figyelmeztettem, hogy ha bárhol meglát akárcsak egy Fra- szótagot is, kérdés nélkül lője le! Lehet, hogy esetleg áldozatul esik Franz Beckenbauer, Frankenstein, vagy Frakk a macskák réme is, de hát ahol fát vágnak, ott hullik a forgács! Abcúg Fra… (puff!) Jaj, anyám…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A romlott világ háborgása elől versírásba menekülő költő, sőt Költő természeti odatettsége és társadalmi megbomolhatatlansága újabb spirituális edukációnak veti oda gyarló, ám hűséges olvasóinak derékhadát. A beázó elmúlást szimbolizálni hivatott ittvanó ősz újra ittvanásának fiatalos szelletei és könnyáztatta seholléte antagonisztikus szimbiózisban rezonál az emberiség eldologiasodott mindenbírhatnékának nihiljével. A földhözragadtság fölött átsuhanó eklektikus sejtelem azt sugallja, hogy valahol legbelül mindnyájan Fradi, sőt Frady sasok vagyunk! Tyű, de elaléltam!” /Ihaj Csuhajné Szájtáti Szidónia, a Meglékelt Lélekcsakra c. spirituális jajkiáltó magazin művészeti vezetője/

„Ha az őszi esők nyomán itt Texasban egy épületet elönt az ár, akkor a falon át bemegyek, a vízbe mártom a testem és kiszorítom.” /Chuck Norris/

Vége van a szeptembernek,
Hideg esők mégsem vernek,
Csupán a Nap langymelege
Tesztel: Izzadok én meg-e?

Lyaly, hó’nap már október van!
Hónapok közt nem Number One,
Sorrendileg Chuck Number Ten,
S avart kavar át a kerten.

- Grammatikailag nagyon
Gáz vagy, így hát ütlek agyon! –
- üvölt rám a szürke váci
Fegyházból egy nyelvtannáci.

Hja, a börtön ablakába
Soha nem süt be a kába
Nap, ha szitál ködnek burka.
Őszi napfény igen hurka!

„Meg-e és lyaly?! Meg anglicizmusok?! Ha kiszabadulok, megkereslek és százszor lemásoltatom veled a magyar helyesírás szabályait, te zugfirkász, utána meg addig verem a fejedet egy nagylexikonnal, míg sok kislexikon nem lesz belőle!” /Killer Adolf, bebörtönzött nyelvtannáci és orvhelyesíró/

„Kába, hurka és langymeleg?! Kit nevezel te langymelegnek, te bedrogozott humusz szipuensz?! A felszínem 5600°C-os, úgyhogy, ha a ti érdeketekben nem fognám vissza magam, előbb elpárolognál, minthogy ki tudnád mondani, hogy helioszeizmológiai retardáció!” /Nap, a Frady Endréhez legközelebb lévő csillag/

„Hé, plagizátorkám, én már írtam a szeptember végéről, úgyhogy semmi szükség nincs rá, hogy ellopd az ötletemet! Amúgy itt Barguzinban kicsit át kellett írnom a művet, mert ilyenkor itt a völgyben nem a kerti virág nyílik, hanem a fagyott hóba szorult toportyánférgek tokát átharapó jetik véres szája. B Баргузинe очень холодно!” /Alexander Petrovics, barguzini hadifogságban alkotó magyar költő/

„A költő ismét olyan fajsúlyos művet tett le az asztalra, hogy födém legyen a talpán, amelyik nem szakad le ekkora földhözragadt életerő hatására. Az ósdi hagyomány által az elmúlás évszakának tekintett őszt a művész nemcsak kiragadja ködös önmagából, de avatott kézzel előbb kizsigereli, majd átdarálja egy másik dimenzióba. A napfényt hurkába töltő önfeledtség életigenlő letargiája teszi ezt a művet a XXI. század egyik átugorható, de megkerülhetetlen szimbólumává. Igazi piedesztállíra!” /Őszinte Örömpörköltné Monolit Melankóla, az Armatúra Atanáz Építőipari és Rímszerelési Szakközépiskola magyartanára/

„Nem az őszi napfény a hurka, hanem Frady Endre, a szánalmas silányság tehetségtelen görcsdalnoka, a versszemétben guberáló senkiség álapostola, aki ismét egy zárt alakzatba rendezett értelmetlen szókatyvaszt köpött az ő korábbi aknamunkássága miatt már amúgy is idegi alapon rángatódzó arcunkba! Anyám szerint, ha ilyen szóképeket tudok, akkor magam is elmehetnék költőnek, de óva intettem a feltevéstől, mert a helyszínen elagyvéreznék, ha Frady Endre a nyilvánosság előtt kollégának szólítana.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Chuck Number Ten?! Aki velem szórakozik, annak onnantól nagyon kevés ideje van hátra. Frady Endrének igen gyorsan kell fekvőhelyet keresnie a holt költők társaságában.” /Chuck Norris/

„Jé, ez tényleg a szeptember végéről szólt. Nem csak úgy általában, nem allegorikusan, kibővített értelemben, térben, időben, értelmi, érzelmi síkon csapongva fegyelmezetlenül. Nem! Konkrétan, mint egy adott utcában, adott negyedórában várható időjárásjelentés. Igaz, nem is érnénk rá ilyesmire, hiszen közben azért angolórát veszünk, filmsztárt, majd fegyintézetet látogatunk, hogy rövid osztálykirándulásunk végén az úttörőtáborok tábortüzeinek langymelegénél vacoghassunk. Köszönjük, Urunk, hogy alázatra tanítasz minket!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Egész ország tavasz óta
Azon agyal, lesz-e kvóta,
S a „Brüsszel” szó mit is jelent,
S hogyan folyásol be jelent?

Utcán lassan mást se látok,
Rám merednek nagy plakátok:
TUDTA? alá blabla kerül,
Mintha szólna ó-héberül!

Sok milliárd folyik így el,
S fürkész népünk egymást figyel:
Ki ikszel igent, ki nemet?
Jövőt ki épít, s ki temet?

Olyan is lesz tán - és nem egy -
Ki még urnát látni se megy?
Kinek voksa érvénytelen,
Elnyeli bősz örvény talán?

Egyik azt mondja, hogy éljen
Messze innen minden Alien!
Másik: Befogadjuk, mi Grál
Lovagok, ki ide migrál!

Bonyolult ez, mint az atom,
S amennyire felfoghatom,
Arról szavaz, aki magyar,
Élhet-e itt Akhim Adjar.

„Elnézést, hogy közbeszólok, de nekem eszemben sincs önöknél letelepednem. Itt Berlinben úgy is kényelmesen megélek, hogy nem kell hetente háromszor ügyelnem egy romos kórházban, ahol se nővér, se gyógyszer, se vécépapír. Németország jobban teljesít.” /Dr. Akhim Adjar, menekült piréz belgyógyász/

„Jövevény voltam és befogadtatok.” „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek cselekedjenek veletek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük!” /Jézus Krisztus, a mára már szinte teljesen elfeledett eredeti kereszténység megalapítójának magyarra fordított ó-héber kijelentései/

„Na, nehogy már egy keresztre feszített közel-keleti bajkeverő oktasson ki minket kereszténységből?! Ezt az eszeveszett eretnekséget! Az Úr nézzen rá összevont szemöldökkel!” /Ájtatos Ártány, a Keresztény Átokmondók Országos Szövetségének (KÁOSZ) szóvivője/

„Már kiadtuk a körözést az uszítással alaposan gyanúsítható J. Krisztus, egyelőre ismeretlen helyen tartózkodó názáreti ács ellen. Egyik követője a kihallgatás során azt vallotta, hogy valami Menny nevű törzshelyén tartózkodik, de többet nem sikerült kihúzni belőle, mert váratlanul belehalt a kérdéseinkbe.” /Csávás Kálmán főtörzsőrnagy, a Keresztényellenes Uszítókat Tyűdeeltángáló Alapítvány (KUTYA) ideológiai metszőfoga/

„Jó, hogy még nem találták fel az égig érő kerítést, mert akkor nem tudnánk évente egyszer-egyszer be- és kimigrálni!” /Kelep Kenéz és Füsti Fedor, a Fecskék És Gólyák (FÉG) alapítvány vezérszárnyasai/

„ A költőtől nem idegen a szép, így számára az idegen szép, pedig nem az idegen a szép, illetve nem alanyi jogon szép az idegen, hanem az idegenségnek a szépségtől elidegenedettsége tud nem szép lenni, ha csupán az a szép, ami érdek nélkül tetszik,  bár szépítőszerek nélkül még a szép is idegen. Még szép, hogy holnapra egy ötösért bárki megtanulhatja. A többieknek alapból egyes alá! Csak az a folyásol be, csak azt tudnám elkenni!” /Szép Szatyorné Szigor Szotyola, középiskolai magyartanár és Avon tanácsadónő/

„ Ezt a piramidális rettenetet szellemi szabadfoglalkozásúként kényszeres elhivatalból  elolvasva a Kádár kori mondás jut eszembe: Az értelmiség előtt két út van. Az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. A darázsfészekbe nyúló költő silány tehetségtelenségével még ezt a társadalmilag érdekes, bár rajtam kívül senki más által meg nem értett témát is képes volt a tápláléklánc legalján fetrengő véglények által kiizzadott fekália bűzkörébe vonni. Anyám szerint, aki ma gyarló és józan paraszt, annak ettől a népszavazósditól görcsbe szorul még a talpa is. Hosszú idő óta először igazat adtam neki. Meg egy vérnyomáscsökkentő pirulát is, hogy nyugodtan aludjon. Magamnak meg hármat.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha bárki a szemem láttára menekültet bántott, akkor azt én is bántottam, hiába menekült. A puszta hónaljszagommal az őrületbe kergettem. Előttem meghajol minden térd, még az Old Spice-é is. Én bizonyíték vagyok, nem ígéret.” /Chuck Norris/

„Nekem nincs időm most vasárnap népszavazni, mert délelőtt lábteniszezem a svájci gárdistákkal, délben menekülteket ebédeltetek, délután 4-re pedig elmegyek a zuglói Angol utca 44-ben tartandó Istentiszteletre a költő testvér prédikációját meghallgatandó. Ámen!” /Ferenc pápa/

Sosem hord pénzt Seszűk Sebő,
Mivel nem egy tömött zseb ő,
Csupán szürke átlagalak,
Mint mondjuk a tavi halak.

Testalkata se bő, se szűk,
S macskái sem éles eszűk;
Van bár, amely pár szót megért,
Mégis esznek laptop egért.

Felesége Art Aranka,
Ki egy igen elvont tank a
Zirodalmi frontvonalon,
S izgibb, mint egy felvett talon.

Így él együtt tarka s szürke
(Nem marha!) és csupán űrke
Van bennük, egy apró hiány:
Pici Seszűk baba, ki lyány…

Ám születik s ő a topik!
Anyatejjel lírát szopik,
S apja víg örömtől kába.
Ő a jövő: Seszűk Sába!

„Jaj, Szürmikém, most megint megetted a szürke made in china egeremet, ezért csak szalonnázó deszkának tudom használni a laptopomat! Hogy fogok így majd fekete-fehér fotókat posztolni a tavi halak között pancsoló kislányomról a Greybook-ra?” /Seszűk Sebő, a szürkék hegedőse/

„Drága férjem, támaszom és párom, színpompás életem szürke világítótornya végre azőt megillető jogos hiánypótlás alanya és állítmánya lett szépirodalmice! Tarkaságom az ő szürke hegedölésének koordinátarendszerében szemkápráztató színkavalkáddá magasztosul. A mű a zenit és nadír közé szorított mindenbírás apoteózisa. A szürkeségből kinyíló gyerekvirág metamorfondírozás nélküli elődöbbenése a távoli jövőbe mutató irodalom messze meghaladásának a teremtő őserővel egybeforrt fraktálszimbiózisa. A mondanivaló mihezvégettsége irracionálisan hovatovábbítandó! Frady Endre ezzel a művével ismét tovább gyorsította a világirodalom vörös eltolódását! Arccal a világegyetem felé! Hódítsuk meg az analfabéta galaxisokat! Előre! Tűz!” /Seszűk Sebőné Art Aranka, a Bedarált Bőségszaru c. elvont irodalmi frontvonali tanklap művészeti vezetője/

„Oáááááá!!! Oáááááá!!! (rotty)” /Seszűk Sába/

„Jaj, fiam, megértem ugyan, hogy a brexit után miért tántorogtál ki a marhákban gazdag Magyarországra, de így alig fogom látni az unokámat! A magyarosított nevedet meg ki se tudom ejteni! Ezentúl ne csak fotókat küldj, hanem időnként pénzt is! Forinttal itt Londonban bárhol lehet fizetni. Hungary performs better.” /Neithernarrow Norwide, a brexit miatt elszegényedett angol poéngyáros/

„Mi ez a tiritarka szürkemarhaság?! Frady Endre szellemi kergemarhakórja miazmás hitványsággal fertőzi meg a költészet őmiatta már amúgy is sokat szenvedett testét, és ez a verse is egy tehénlepény evő verseny vonzerejével bír! Anyám szerint, ha az olvasótábora metálzöld döglegyekből áll, akkor számukra ez inkább a javára írandó. Hát igen, ahogy egykori tanárnőm és mesterem, Vitriol Vendetta mondta: A tehénlepényt is lehet szeretni, ha nagy zöld döglégy az ember!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nincs kedvem elemezni a verset, mert csak az jut eszembe róla, hogy milyen rég nem ettem már se tavi halat, se szürkemarhát. Hús is akkor volt utoljára a számban, amikor tavaly karácsonykor a plébános macskája elől lenyúltam a templom egerét. Lehet, hogy szakmát kellene váltanom és elmennem médiacelebnek? Vajon a tévéstúdiók ruhatárában a kabátommal együtt leadhatom az agyamat is?” /Szürreál Szidónia, középiskolai magyartanár/

A felvett talon csak azoknak a szürke kockafejűeknek izgi, akik nem tudják már eleve, hogy mik a letett lapok. Én mindig tudom. Az én elmém olyan fényesen ragyog, hogy a Nap is árnyékot vet a velem ellentétes oldalán.” /Chuck Norris/

Egyszer volt, hol nem volt,
Volt egyszer egy élet.
Megrázta száztíz volt
S rögtön semmivé lett.

Jaj, szörnyű véletlen,
Pedig majdnem jó lett.
Élet, ha életlen,
Rút, mint a híg sólet.

Úgyhogy a mának élj,
Csillogjon a víg szem!
Hulljon rád manna kéj,
S boldogan élj, mígnem…

(haláltánc!)

„Ha ez egy vicces életigenlés akart lenni (feltehetőleg az), akkor elég jól álcázza magát Tribute to E. A. Poe-nak.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Látod, milyen életigenlően hömpölyög Edgárom alant a Pó?” /Egyszeregy Edgárné Alitália Attika, itáliai nászúton lévő építészhallgató/

„Ja, elég pöpec! Megvegyem neked?” /Egyszeregy Edgár, multi milliárdos gázgyáriparos és dohánykereskedő/

„Felcserélhető-e az életigenlés a puszta halálnemléssel? Az élnivágyás erősebb motiváció-e a halnifélésnél? A halál nem-e a halálneme? Az élet igene valódi igen-e, vagy csak kóros kényszer igen? Az Ige ne mondaná meg, hogy ez igen-e? Vagy inkább a tudomány a válasz? Válasz, vallasz? Sólet, vagy manna? Rút, vagy víg? Híg, vagy… vagy… vagy… Vagy? Vagyok? Mit is jelent vanni? Van-e a volt, vagy volt-e a van? Ha nincs a volt, akkor hogyan ráz? Kérdések… kérdések… kérdések… Én csak felteszem őket, de válaszolni már önnek kell, kedves olvasó. Az én válaszom mindenesetre a határozott talán. Vagy a túlhatározott esetleg. Asszem…” /Török Gábor, majdnem túlhatározott politikai elemző/

„A lehetetlenség valósággá avanzsált hangfennakasztó HŰHA! érzete pulzál ebben a ballisztikus ívű pszichedelikus nihillírában. A szívbajok ellen kisasszony szedjen tangót giccses gyógymódját messze meghaladó önfeledt carpe diemitás marólúgként hatol be a szivacsos zombilétet megszakító nagy büdös semmi retardált pórusain. Az élni és élni hagyás ragyás eufemizmusa víg tort ül a halál fölött. Hol a fullánkod, te szerencsétlen?! Leninnel szólva: Megtanulni, megtanulni, megtanulni! Holnapra! Kikérdezem!” /Bozót Benőné Boros Butélia, középiskolai magyar-történelem szakos tanár és maszek üvegfúvó/

„EU feminizmus?! Még mit nem?! Nehogy már brüsszeli nőszemélyek mondják meg a tutit! Egy keresztény értékrendű nő ne politizáljon, mert abból csak baj van, hanem szüljön szakmányban, neveljen gyereket, főzzön, mosson, takarítson, járjon templomba és a munkahelyén keressen kevesebbet, mint az ura, de eszébe ne jusson fecsegni, mert rá lesz uszítva egy vak komondor!” /Gőzagy Gibbon, a Keresztény Igazságosztó Szervezet (KISZ) elnöke és sintér/

„Hej, ezek a mai nyápic fiatalok már a himihumi száztíz voltot sem bírják! Bezzeg a mi időnkben még az volt a király, aki a vasúti hídról levizelte a magasfeszültségű kábelt! Hullott ugyan a férgese, de mi, akik túléltük, azóta a sötétben is világítunk! Mi voltunk a fény az éjszakában, mentünk is dolgozni a lámpagyárba! Uff!” /Wolfram Winnetou, nyugdíjas áramerőmérő és a Nagyfeszültségű Aggok Végelgyengüldéjének (NAV) bennlakója/

„Mi ez a hagymázas deviancia, ez a pocsolyautántöltő szemforgatás?! Frady Endre az első versszakával alattomosan gyomorszájon öklözte az irodalmat, a másodikkal állon térdelte, a harmadikkal pedig a földön vonaglástól ívbe feszült gerincoszlopán tapos! Anyám is összerezzent a világirodalom velőtrázó halálsikolyaitól, de azt hazudtam neki, hogy csak a rádió közvetíti a Zeneakadémia koloratúrszoprán záróvizsgáját. Ha tehetségtelenséggel párosuló szorgalommal hűteni lehetne, akkor Frady Endre már rég odafagyott volna a Naphoz!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer felkért táncolni a Halál, de ledugtam a torkán a kaszanyelét, a pengéjét meg kicsorbítottam a szemöldökömmel és körbetekertem a fején. Úgy ment haza, mint egy karót nyelt bádogember.” /Chuck Norris/

Alacsonyan szálló atka
Lefejelte Rövid Gizit,
S kórteremben Hosszú Katka
Látogatja: What a vizit?!

Ágyvégen ül Rövid inka
Származású férje, Inti
(Bensőjében kövidinka,
S nem hat rá világ, a kinti…)

- „Ha nem én, hanem az idő
Lenne rövid, amíg falat
Érek, s közbe’ mezőny kidő’,
Benn lennék a rekord alatt!

Mért te lettél hosszú s nem én?!”
Rövid s Hosszú egymás mellett…
S látja Gizi Katka szemén,
E vizit le épp most tellett.

„Gizivel gyerekkorunk óta együtt úsztunk. Eleinte egyforma magasak voltunk, de én sokkal komolyabban vettem a nyújtó gyakorlatokat. Na, futnom kell úszni!” /Hosszú Katinka, világklasszis úszónő/

„Igazságtalan az élet! Ő simán átlépi az engem lefejelő atkát! Ő világcsúcsot ráz ki a kisujjából, nekem meg agyrázkódásom van! Az ő férje sztáredző, az enyém full alkesz indián! Ő leereszkedik hozzám, én meg kénytelen vagyok felnézni rá! És mindez együtt egy ilyen szörnyű és ráadásul hosszú versben…” /Apocatequil Intiné Rövid Gizi, Hosszú Katinka méltán elfeledett vetélytársa/

„A pók a tequila… hukk… felé mászik… hukk… azt álmodtam, hogy egy, hogy egy… hukk… női monstrum ült az ágyon… hukk… már elment… hukk” /Apocatequil Inti, az Inka Tüzesvíz- és Alkoholgyártási Laboratórium (ITAL) főkóstolója/

„Na, mi van, ketteske, mégsemm tetszhalott a rézbőrű hányógépe?! Átpofozzam a detoxba, vagy nem zavarja, ha transzban ülve itt csuklik az ágy végén?” /Bicepsz Béláné Izom Izolda, a Bélpokol Klinika ügyeletes nővére/

„Költő úr, egy kicsit túl tetszett tolni a vizibiciklit, dehát má megszoktuk! Águá?! Ah, Água! Non! Éléctricité, modernité!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Poema agua, azaz a vízi vers szellemes ellentétpárjainak tragikumot sugalló áthallásai egymás létproblémáinak adaptálhatatlanságát vetítik a költő által erősen kézben tartott elgyengülések szinte fel sem sejlő horizontjára. A párhuzamos életutak egymást keresztező rímvágányai hirtelen olybá tűnnek. Olybá, de nem mintegy! A könnyed sorstragédiák önfeledt katarzisai a várva vártság ellenére váratlanul sújtanak le és döngölik kimászható keménységűre az átlagolvasó körüli szellemi posványt. Letehetetlen létlíra!” /Seszűk Sebőné Art Aranka, a Bedarált Bőségszaru c. irodalmi réteglap művészeti vezetője/

„A sok Frady Endre vers olvasása megrövidíti az életet, viszont rövid életidő alatt kevesebb Frady Endre verset lehet elolvasni, azaz minél több Frady Endre verset olvas az ember, annál kevesebbé válik és annál kisebb vállfára van szüksége. Mi ebből a tanulság? Semmi! NEM ENG.!” /Zagyagyi Zénó, az aggok házában kezelt cenzori testület helyett ideiglenesen megbízott főcenzor és pártszékházi ruhatáros/

„Mi ez az elmesuvadt kipárolgás?! Ha Frady Endre víziállat lenne, akkor a puszta jelenlétével annyira összegányolná az óceánokat, hogy a szerencsétlen tengeri élőlények egymással versengve törzsfejlődnének, hogy minél hamarabb kimenekülhessenek a szárazföldre. Kár, hogy nekünk embereknek nincs hová kimenekülnünk! Anyám szerint vehetnénk részletre egy űrkompot, amivel kiköltözhetnénk egy olyan közeli bolygóra, ahonnan én naponta bejárhatnék a műsoraimba, ő pedig tudná fogni az RTL Klubot és az M3-at! Nem lehetne inkább Frady Endrét delegálni az Inter-Galaktikus Rímgyilkos Irodalmi Club (IGRIC) Alfa Centaurin tartandó felolvasó estjére?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„NEEEEM!!! NEEEE!!! CSAK AZT NEEEEE!!!” /X34yl Tzsx99a, az Alfa Centauri főkormányzója/

„Ne aggódj már, X34yl Tzsx99a! Amikor áthajítom hozzátok, a súrlódás miatt már a mi légkörünkben elszenesedik, úgyhogy felolvasni nem fog, viszont tudtok majd fűteni vele.” /Chuck Norris/

Figyuzz ide Bélám, Teklám!
Kérded, mi mozdít el hegyet?
Ennek titka egy szó: reklám!
Rögvest írok én is egyet:

Skubizzatok emberek, pfű!
Adja tovább, aki hallja!
Illatozok, mint a szegfű,
Old Spice-os a hónom alja!

Csapdoshat a bő spray hígan,
Illő illat légbe illó,
S halszagún nyerítek vígan,
Mint frissen fújt szüreti lló!

„Szuper, hogy az új Old Spice immár halszagú szegfű illatban is kapható!” /reklámszlogen/

„Lló?!?!?! Két ellel?! Csak azért, hogy összecsengjen a kínrím?! Anyám, döntsd rám a könyvszekrényt! Akadémiai nyelvtankönyvek, essetek rám! Helyesírási szótárak, temessetek magatok alá! Meg akarom szegni a hatodik parancsolatot, ölni akarok! Anyám szerint az ötödiket viszont mindenképp jó lenne, ha betartanám és az ő iránta való tiszteletből nem tiltanám el a Barátok közt nézésétől! Mit vétettem?! Egyébként pedig követelem a Biblia átírását, azaz a tízcsapásban a sáskajárásnak a Frady Endre versáradattal való helyettesítését! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Beszólltáll, cellebcibálló?! Ütllek, borullsz!” /Lló Llászlló, llacikonyhai fellszollgálló/

Mi van, kozmopolita zsúrfiúcska, szégyelled a turáni ősöktől átörökölt jurta illatú nemzettestszagodat?! Ehelyett bedőlsz annak a hamisított finnugor történelmi hazugságnak, hogy Magyarország halszagú?! Megállj csak, amíg te bedezodorozod magad, mi gúnydalt írunk rólad és rajtad fog röhögni az egész Ópusztaszer Fesztivál!” /Szittya Szatyor, az Egészséges Testszag együttes frontembere/

„Íme, a reklámszövegírás paradigmaváltása! Frady Endre nem egyszerűen átértékel, nem szimplán meghalad, vagy új alapokra helyez, hanem ő maga válik reklámmá! Ez a vers egy igazi szubkulturális metamorfózis, melynek kozmikus vetülete új dimenziót nyit a földhözragadt hirdetések petyhüdten agonizáló kampányvilágában! A rímtaglóval csillagláttatott olvasó a felirat ellenére New Spice-ként veszi meg az Old-ot! A költő óbort mert tölteni az új tömlőbe! Vivát!” /Spicegirls Spenótné Kadarkamámoros Katartika, a Rádsózok Én Mindent (RÉM) reklámügynökség kreatív igazgatója/

„Nekem a hónaljszagom is olyan erős, hogyha ráfújok a dezodorral, berobban a palack.” /Chuck Norris/

„Mi itt a királyi udvarban évente csak egyszer fürdünk, így a táncmulatság előtt jól jön, ha befújhatjuk magunkat ezzel a csodálatos dezodorral és már állhat is a bál! Csak azt nem értem, hogy miért vonaglik hanyatt ennyi légy a padlón?” /XIV. Lajos, a Napkirály/

„Tuggya kőttő úr, én faluhelyt nőttem fő, így itten a városon jól gyün, hogy befúvom magamat ezze a friss trágyaillatozós Ódpajszerrel, oszt egybő otthon érzem magamat, la!” /Kend Kende, nyugdíjas istállómester/

„Reklám és vers?! Ezt olvasni kell?! Hol élünk, a középkorban?! Poénos klip kell, pörgős zenével meg dögös csajokkal! Az a tuti menő! Azt kajálja a jónép, a többi kamu! Vers?! Ez milyen idióta szó! Mindjárt ráguglizok, hogy mit jelent!” /Trendi Tudor, hirdetési korosztályos célcsoport tag/

Csomóm duzzad, mi tán nyirok,
S amíg erről verset írok,
Mint a kommunizmus Kínát,
Úgy jár heveny pofakín át.

Ki ül benn bal orcám falán,
Arcüregi nyulam talán?
Vagy egy baktériumcsalád
Üt, hogy másikat a fal ád?

Háziorvos szerint se-se,
Se nyúl, se baci, ez mese;
Kalciumos nyálmirigyem
Bánik most velem imígyen.

„Citrom kell – szól - az jó, ha mar
Kalciumot széjjel hamar!” (???)
Szűnendő e kínhalál ok,
Asszem, inkább inhalálok!

„Kínhalál?! Ne túlozz, költő gyermekem! Az, hogy a szétsugárzó fájdalom miatt úgy érzed, hogy egyszerre fúrják az összes fogadat, az arcüregedben egy fogságba esett jeti tombol és a szemgolyódban detonálni készül egy túlfújt zeppelin, az még csak egy könnyed kínocska, amit férfiként kellene viselned. Kínhalál a keresztre feszítés, nem pedig a túlsúlyodtól feszülő keresztbordák. Legyél hálás, hogy az Úr fájdalomra méltat és ezáltal is edzi a gyarló lelkedet!” /Közöny atya, a Szívderítő Szenvedés Szeretetszolgálat utolsó kenetügyi felelőse/

„Kösz… Sokat segített! Amúgy jövő hétre kaptam időpontot a fül-orr-gégészetre, addigra viszont remélhetőleg magamtól is meggyógyulok. Közben meg edzem a gyarló lelkemet…” /Frady Endre, szenvedő költőgigász/

„Költő úr, ha ön több ezer éves leletként fordulna hozzám, akkor szívesen megvizsgálnám és tán át is rendezném az arcüregét, de ilyen szemtelenül fiatal eleven páciensekkel nem foglalkozom.” /Dr. Ókor Ottokár, fül-orr-régész és a Nemzetközi Evolúciós Társaság (NET) hiányzó láncszem hamisítója/

„Kalcium a nyálmirigyben? Meszet evett, költő úr?! Én viszont nem ettem meszet, hogy ezt a förmedvényt végigolvassam! NEM ENG.!” /ifj. Ragyássy Rögény, OKJ-s képzett főcenzor helyettes/

„Ez az, fiam! Frady Endrével kesztyűs kézzel kell bánni! Bokszkesztyűssel! Adj neki azzal a NEM ENG.! pecséttel! Üsd ki, üsd ki!” /id. Ragyássy Rögény, nyugalmazott főcenzor helyettes/

„Jaj, Rögény bácsi, ne izgassa fel magát, mert megint maga alá csinál és vértolulással beájul a közös levesestálba! Én meg takaríthatok!” /Brünhilda nővér, a Gyorsított Alkony Gyógyotthon Alapítvány (GYAGYA) alkalmazottja/

„Az orvostudomány közönyének igájában vergődő szenvedéssel átitatott életigenlő kínlíra a tespedt gondolkodású olvasót felráncigálja a szellemi hullámvasút spirituális halálsikolyokat termő féktelen szerelvényére, majd lök egyet rajta és szakrális együttérzéssel élve boncolgatja a születő gondolatok vadhajtásait. Nagyon bő nyállal lenyelendő tablettalíra.” /Glandula Submandibularisné Nyák Nyihorka, az iroda lomtalanításkor előkerült fióknak írt verseket megjelentető Jajlila Lóhónalj Kiadó fülszöveg szerkesztője/

„Az idült kínai kommunisták heveny pofakínja kismiska ahhoz a szenvedéshez képest, amit ez a versnek titulált tömény penetrália okoz! Az akut epebajkeverő tűzifapoéta ismételten pofán csapta az irodalmat a minősíthetetlen intellektuális hónaljbűzével! A kalciumos nyálmirigy olvastán még az én pelenkáim kézi mosásán edződött anyám gyomra is felfordulna, ha nem zártam volna el hermetikusan Frady Endrének még a gondolatától is! Követelem a Frady Endrét Különleges Átütőerejű Líralövegekkel Irtó Alapítvány (FEKÁLIA) azonnali megalapítását!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kínai kommunizmus?! Pfúj! Aki nálunk ilyen felhígított gyógykommunizmusban hisz, az rendszerellenes áruló, akiről parancsomra rögvest kiderül, hogy korrupt is, úgyhogy gyorsított eljárásban lelövetem egy légelhárító rakétával!” /Kim Dzsongun, Észak-Korea diktátora/

„Egyik felugrós Hold-lefejelő edzésem közben úgy lőtt nyálmirigyen egy nyomokban kegyvesztett tábornokot tartalmazó észak-koreai légelhárító rakéta, hogy majdnem félrenyeltem a fogaim között tartott másfél tonnás kézi súlyzómat. Akkor megdádáztam az arcszőrzetemmel az épp aktuális diktátort, akinek ettől kezdve a fia van hatalmon. Ha rám lő atombombával, őt is lefejelem.” /Chuck Norris/

Ha szavakból sok a zok- itt,
S léted televizelt eb út,
Adj a bánatodnak kokit,
Reset-eljél s jöjjön reboot!

Röhögjél, mert röhögni jó,
S repes módba dőljél át ott,
Hol szádba száll kesudió,
Míg az kacagástól tátott!

Bugizzál, ha szól a zene,
Éjszakán vigyen a tviszt át,
S ha beájulsz (mért pont te ne?)
Nevettess meg sok gilisztát!

Fekve megy a stand-up? Stand up!
S ha már feltöltött víg álom,
Legyél vidámító Kend App,
S én e Kendet installálom!

„Köszönöm szépen, költő úr, hogy a földön fetrengve gilisztákat nevettet, mert így könnyebben megtalálom őket, és állítólag a vidám gyűrűsférgek húsa is ízletesebb, így jobban harapnak rájuk a halak! Hahaha!” /Dr. Csali Csömölcz, orvhorgász és főjegyző/

„Hohohó, Csali úr, hohohó! Hahaha, he?! Hohohó! Hát a horgászengedéllyel mi a helyzet?! Stégbérlet rendben van?! Nem láttam a nevét a Magyar Orvtalan Horgászok Alapítvány (MOHA) tagdíjfizetési listáján! Nehogy feljelentsem a főjegyzőnél! Hohohohóóó!!!” /A nagy ho-ho-horgász/

„Mivel dühöngeni emberi dolog, de állati veszélyes, ugyanakkor a kesudió mellett a vidám szív a legjobb orvosság, így bátran ajánlhatom depressziós kedélybetegek számára, hogy töltsék le okostelefonjaikra a Kend App-ot, kapcsoljanak lelki repes módba és induljon a banzáj, essen szét a ház!” /Dr. Derű Dóra, pszichiáter/

„Már megint ez a fenenagy modernség! Vissza kell menni a természetgyógyászati hőskornak számító őskorba, ahol a depiseknek nem lélekbúvárkészüléket adtak, meg kütyükre töltött heherésző alkalmazást, hanem alkalmaztak egy akkora gyógypofont, hogy a barlangfal adta a másikat, oszt’ rögvest más fájt, nem a deviáns köldöknézés! Föl is pörgött rendesen az evolúció és nem is halt ki a fajunk!” /Dr. Kőbaltay Kesztölc, a Mamutkori Ó-orvosló Kuruzslási Alapítvány (MÓKA) pattintott kőszike szakértője/

„Ajánlom költő úr figyelmébe a kickstartert, és a hasonló, online startup szolgáltatásokat! Csak itt nem azt kellene közösségileg finanszírozni, hogy megjelenjen egy kötete, hanem hogy végleg felhagyjon vele Mi az az összeg, ami ha összegyűlik, megígéri, hogy soha többé?” /Wikingking, egy Origo kommentelő/

„Hű, ha ez a kizárólag az én Víg Líra honlapomról letölthető vidámító Kend App üzlet beindul, akkor egyrészt a világ már nem rajtam, hanem általam fog röhögni, másrészt meg olyan gusztustalanul gazdag leszek, hogy az Ablakokat kitaláló Kapuk Vili, az Arckönyv tulajdonos Cukorhegy Márk és a néhai Állások Pista Alma elnök a fasorban sem lesznek hozzám képest! Én leszek az új netkirály!” /Bitman Béla, informatikus és a www.viglira.hu website tulajdonosa/

„Lassan már a digitálisan és brutálisan kibővített szinonima szótár is kevés ahhoz, hogy szavakat találjunk a költő, sőt A Költő, sőtebb A KÖLTŐ méltatására. A számítástechnika az őskortól napjainkig, illetve a virtuális világ a melankólától az örömpörköltig témaívekre felfeszített műalkotás, ez a szellemi héjfelület dongó dongák rezgéseinek melódiájával adja tudtunkra, hogy halni jó, de előtte még élni is érdemes. A honbútól nincs is oly távol a hazahaha, és ennek a distanciának az áthidalóját Frady Endreként ünnepli a világ.” /Ív Ivánné Hovatovább Heroika, a Fradyt Követő Filantrópok Zenés Reneszánsz Társasága (FKF ZRT) víg lírai témafelelőse/

„Mi ez a szellemi atomrobbantás utáni romokból összekapart üszkös betűhalmaz?! Mi ez a farkaséhes vaddisznók által is undorral otthagyott penészlírás versmoslék?! Nem akartam elolvasni, de ahogy a vers és a gyanútlanul felé közeledő anyám közé vetettem magam, a szemem a kesudióra tévedt, amit szeretek, így óvatlanul végigfutottam rajta. Az egeret a televizelt eb útnál tapostam meg, a monitort pedig a megnevettetendő gilisztáknál törtem szét a homlokomon. Most szúró fényű csillagokat látok, de ezek legalább elhalványítják Frady Endre ostobán felderengő holdvilág képét.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Még hogy gyors az internet?! Egyszer élő adásban nyilatkoztam egy netes hírportálnak, majd hazamentem és még elcsíptem az interjú végét.” /Chuck Norris/

„Nem azért énekelek, mert boldog vagyok, hanem azért vagyok boldog, mert énekelek.” /Zeneovi tábor mottója/

Stöpszli dühönc diktátorok,
Kiket éltetett sok torok,
Legyalulni vágytak Kreml-et,
Ám tervükből semmi sem lett.

Nem tudták, hogy gyufát húz ki,
Kinek ellenfele ruszki,
S meglátván a zordon tajgát
Sem kiáltottak fel: Jaj, gát!,

Hanem mentek, vonulgattak,
Lassan kifulladt az attak,
S nyeregettek bár pár csatát,
Volgán tízből hat ment csak át.

Fogyott a had, fagyott a ló,
Éhkopp is beszólt, hogy: Haló!
Tűnt a sereg harci kedve,
S hortyogott az orosz medve…

Tanulság: ha hózik-zik-zik
Lefagynak a nózik-zik-zik,
S mindenkit elűz a rossz tél,
Ám az orosz bírja, oszt’ él.

„Nein! Nicht Rückwärts! Nicht zurück! Blitzkrieg! Achtung! Kreml kaputt! Donnerwetter! Mein Kampf! Heil mich!” /Adolf Hitler, führer/

„Nono, költő polgártárs, nono! Ez történelemhamisítás, amiért az én koromban még porba hullhatott volna a selejtes feje! Ha le nem is gyalultam a Kremlt, de pár bástyáját azért felrobbanttattam. Csak a miheztartás kedvéért. Amúgy pedig simán megszállva tarthattam volna Moszkvát, de nem volt kedvem. Igaz, hogy kajám se, de már Fouché is megmondta, hogy nem csak kenyérrel él az ember.” /Bonaparte Napóleon, francia császár/

„Nem én mondtam, hanem a Jóisten! Már ha hinni lehet Mózesnek és Jézusnak. De a tárgyra térve, Montecuccoli és az ABBA szerint a háborúhoz három dolog kell: money, money, money! Egy farkasordító oroszországi háború megnyeréséhez viszont: bunda, bunda, bunda! Vastag bundában már kényelmesen együtt lehet üvölteni a farkasokkal. /Joseph Fouché, Napóleon rendőrminisztere/

„Az NB I megnyeréséhez is ugyanezek kellenek: pénz, pénz, pénz és bunda, bunda, bunda. Lehet, hogy nekünk lenne esélyünk legyőzni az oroszokat? Azt hiszem, átigazolok valami gazdag orosz klubba.” /Selejt II. Sebő, a Pacal Ottokár Futball Akadémia (POFA) felnőtt csapatának balbekkje/

„Minden orosz klub gazdag, de ha falábakra van szükségünk, azt nem Magyarországról hozatjuk, hanem az itthoni tajgáról. De nyírfaágunk is van kifaragva, abból lesz a jó balbekk karja, úgyhogy táváris Selejt, pásli dámoj!” /Alexander Cárevics Sajbu, a Minden Oroszok Labdaszövetségének (MOL) gazdasági igazgatója/

„Hózik-zik-zik?! Plagizálik-lik-lik?! Pereljek-jek-jek?! Na, jó, egy csupor mézért peren kívül kiegyezek-zek-zek!” /Micimackó, a Kétholdas Pagony utcai Bródy János Mackónadrág Varró és Gitárhúrozó Szakközépiskola tiszteletbeli igazgatója/

„Az én Micimackó mintás szürke mackóalsómat is a Kétholdas Pagony utcai Bródy János Mackónadrág Varró és Gitárhúrozó Szakközépiskola diákjai készítették. Vegyenek önök is Micimackó mintás mackóalsót a Kétholdas Pagony utcai Bródy János Mackónadrág Varró és Gitárhúrozó Szakközépiskola márkaboltjában!” /Király Gábor, a magyar válogatott egykori kapusa/

„Mit lehet ehhez hozzátenni, amikor inkább elvenni kéne belőle?! Az egészet! Amiként a vegyszerrel lefújt lódarazsak gyötrő haláltusájukban döfködik önmagukat, magyar-történelem szakos tanárként végezve ugyanígy harapdálnám kínomban a saját köldökömet ekkora alpári sületlenség olvastán, ha leérne odáig a szám! Anyám szerint, ha jógáznék, akkor le tudnék hajolni odáig, de gyanítom, hogy ő nem a Hasonlatok alkalmazása a köznyelvben témakört kapta a magyar érettségijén! Frady Endrének meg minden bizonnyal túladagolták a diliborogyinót a János kórház vigyorgójában! Ez nem is lenne baj, de miért engedték meg, hogy levegye a kényszerzubbonyt?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer én is harcoltam télen Oroszországban, de én Napóleonnal és Hitlerrel ellentétben győztem Moszkvában, pedig nem volt bunda! Igaz, hogy egy fűtött csarnokban bunyóztam.” /Rocky IV/

„Egyszer Csukcsföldön támadott meg egy jegesmedve család, de a fagyos pillantásomtól ledermedtek és szívszélhűdést kaptak. Szájon át kellett lélegeztetnem őket, hogy magukhoz térjenek. Végül hagytam, hogy elinaljanak.” /Chuck Norris/

Ikszeltek velünk a derék
Juhtenyésztő Feröerék.
Náluk diadal van ekképp,
Míg minálunk se hang, se kép.

Csapatuk bár közpénzmentes,
S játszik náluk halász, hentes,
Lódoktor és kazánfűtő,
Mi rettegünk a műfűtő’?!

Ők bírják a szelet, talajt,
Mi nyekergünk, mint egy falajt.
Hős gárdánkban a sok profit
Nem izgatja, csak a profit:

Prémiumból vesznek házat,
S gól helyett jön magyarázat,
Ám sok sikert nem arat e
Hun sportág, a szájkarate.

„Na, tessék, már megint előbújt a csatornalyukból egy hurrápesszimista liberálbolsevik bérhuhogó troll! Miért kell a mi polgári keresztény-keresztyén sportéletünket ilyen jajveszékelő kozmopolita csürhének nonstop telebüdösítenie?! Követeljük a nemzeti közszeretet nevében foganatosított keresztes háború visszamenőleges hatályú azonnali bevezetését! A költő azonnal tartsa ide a másik arcát! Szorgos népünk győzni fog!” /Gyanta Gyuláné Vérmezei Vendetta, a Körösztényeket Összefogó Szeretetözön Intézet (KÖSZI) vezekeltetési főbiztosa/

„Nyerhettünk volna, de sajnos a játékosaink lábában nem volt elég meccs, mert a felkészülés miatt szünetelt a bajnokság és a kupacsapataink már a selejtezők megkezdése előtt kiestek, ezenkívül kényszerből olyanok is bekerültek, akik a saját csapatukban még a kispadra sem. Mindezek ellenére, ha találtunk volna egy gólt, akkor nyertünk volna. Pánikra semmi ok, elégedett vagyok, mert az EB-győztes portugálok így is mögöttünk vannak egy ponttal. Ha a hátralévő meccseinken több pontot szerzünk, mint az ellenfeleink, akkor a végelszámolásnál még akármi is lehet! Sőt, bármi!” /Bernd Storck, a magyar válogatott szövetségi kapitánya/

„Na, ugye! Megvan az első pont! Erre már építhetünk! Ahogy a dakota mondás tartja: Adjatok egy fix pontot és holnapra megforgatjuk az egész világot! Labdarúgásunk már most is sikeres, de még sikeresebbé kell tennünk! Ehhez áldozatvállalásra és közös összefogásra van szükség! Mindenki építsen még egy stadiont! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Többet vártam a magyaroktól, de csak tízezer forintot ígértek gólonként – azt is nálunk a beválthatatlan Erzsébet utalványban - úgyhogy inkább nem engedtem be egyet sem.” /Krumplihaj Lepkessen, feröeri válogatott kapus és bálnaszigony köszörűs/

„Az volt a baj, hogy a kaput ugyan eltaláltam fejjel, de nagyon fájt, mert fémből van! Szünetben mondta a mester, hogy előbb a labdát találjam el és csak azzal a kaput. Engem amúgy nem zavart a labda, mert végig nem volt a közelemben se. Jó mérkőzés volt, a mester is elégedett volt velem, hogy jól megálltam a helyem. Nehéz volt, mert szívesen futkostam volna én is egy kicsit abban a nagy hidegben!” /Ólomláb Ottó, válogatott center/

„A jelentéktelenségből nemzettragédiát vizionáló detoxikálandó nemzettel cizellált derűvel közölni a deheroizált valóságnak a mélylíra kaleidoszkópján átvetített színpompás szürkeségét csak Frady Endre tudja. A közpénzéhes sörfocisták szúette falajtra hajazó nyikorgása a merjünk nagynak levés ütőérdagasztó feketelevésének nyuszi ül a fűben szerű egér ordíttató szimptómája dalban elbeszélve. Merjünk bárkik lenni! Vagy birkák! Mindegy! Mintegy.” /Azanyja Ajtonyné Szájtátó Szeréna, a Tetováltra Tettetett Tekintet című irodalmi honlap rácsodálkozás ügyi főmunkatársa és pszichoblogger/

„A baj nem jár egyedül! Nem elég, hogy a válogatottunk akkora nullákból áll, hogyha ott vannak valahol, akkor nincs ott senki, de Frady Endre még ír is erről! Giordano Bruno ugyan még a máglyán sem vonta vissza a tanait, de nem vagyok benne biztos, hogyha ennek a legújabb Frady-féle verejtéklírának az olasz nyelvű felolvasásával kínozták volna, akkor is kitart. Anyámnak mindenesetre megtiltottam, hogy bárki olyat beengedjen a lakásba, akiről nem tudja biztosan, hogy nem Frady Endre, vagy nem akar tőle valamit felolvasni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer mutattam be egy művészi műesést műfüvön műszálas mezben és műanyag térdvédőben. Műtét lett a dologból.” /Gianluca Gatto, olasz ex-center/

„Egyszer belém kötött egy csapat szájkaratés, de mind elpusztultak a szám leheletétől.” /Chuck Norris/

Futbóliában az obligát
Törekedés, hogy egy jobb ligát
Alkossunk meg a sok állami
Közpénzből, mert az a nyál, ami
Most van, csak esővert lókaki,
S ugrik a szánkból a róka ki,
Érezvén bundák doh illatát,
Szemcsípőst, mitől a pilla tát,
S látván sok tök üres stadiont…
(Minderről rímeket Frady ont,
S elviszi rögvest a TEK is őt,
Érveket mutatva neki, sőt,
Egynehány balnál jobb egyenest.
Költő fáj s várja már, legyen est…)
Ne firtasd, mennyit és ki keres!
Egy fontos, focink lesz sikeres!
Nem gond a zemberek éhbére,
Csak jussunk ki már egy vébére!!!

„Ne gondolja, költő elvtárs, hogy este befejeződik a teste szellemi meggyőzése! Vannak ősi kínai és észak-koreai módszereink arra, hogy maga ne aludjon, amíg meggyőződésévé nem válik, hogy hisz egy Istenben, hisz egy Hazában és hisz Futbólia feltámadásában! Hajrá Futbólia, hajrá futbólok!” /Dr. Csávás Kálmán, a Tév Eszme Kezelde (TEK) szomapszichotikus vasökle/

„Kakukk, kakukk! Futballunk már a huszonnegyedik órában van! Mentsük meg Futbóliát! Merjünk nagyok lenni! Kakukk, kakukk!” /egy nemzeti kakukkos óra/

„Nem érdekel a korrupt hazai sörfoci! Arccal a kakukk felé! Tűz!” /Kátyúsi Katyusa, a Kakkukkosórákat Elégető Közhasznú Szervezet (KEKSZ) célra tartási főelőadója/

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a selejtezőkön a Futbóliával mérkőzhetünk! Kár, hogy nálunk csak amatőr foci van, mert a politikusaink a közpénzt nyakló nélkül az oktatásba és az egészségügybe öntik! Én is napi nyolc órát keccsölök a Birkazsír Gyárban havi rongyos háromezer euróért, és csak esténként mehetek edzeni a műfűre! Igaz, hogy már-már unalmasan nagy a jólét, de esélyünk sincs kijutni egy focivébére, folyton csak tévén szurkolhatunk a braziloknak!” /Röksel Juhnyajessen, a Feröer-szigeteki labdarúgó válogatott csapatkapitánya/

„Mi ez az idegrendszerváltásért kiáltó szellemi toprongyrázás?! Mi ez a már nem is al-, hanem felpári agydorongoló líraterror?! Egy dolog van ebben a szerencsétlen celebdúlta országban, ami még a futballnál is gyengébb és kártékonyabb, ez pedig Frady Endre költészete! Anyámat is inkább vénaszkenneltetem és kiviszem egy bundameccsre, mint hogy otthon őrizetlenül egyedül hagyva orvul agyba-főbe rugdossa egy kóbor Frady versláb! Mondjunk NEM-et Frady Endrére!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„NEM értek a futbóliához. De ebből a Ganxta rap stílusú népénekből arra következtetek, hogy addig jó nekem.” /F. Péter, futbólia-laikus és a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Költő báci, költő báci! Tesszék mondani, a lókaki nem cúnya szó?! Anyukám asztat mondja, hogy mondjak helyette lócitromot, különben rácap a számra!” /Pacalos Pistike, kiscsoportos óvodás/

„Frady Endre ismét egy önmagán több önmagányival túlmutató megnevezhetetlenséget alkotott, ám e túlmutatás túl mutatósra sikeredett, miáltal a grandiózus rímkavalkád hovátehetetlen sziporkázása szinte elvonja a kevésbé komplex olvasó figyelmét a belbecs mélységeitől, és az egysíkúbbaknak csak a külcsín kapirgálása marad, bár az is igaz, hogy egy felszínesebbnek látszó Frady mű is mélyebb, mint egy pszichedelikus Marihuána árok! Sporttársadalomkritikailag ez a futball-vers veretesen verhetetlen nem csak a maga nemében, hanem az igenében is! Bestseller!” /Dr. Túlmutató Tiborné Dr. Komplex Katartika, az ELTE Versészeti És Rigmusászati (VÉR) tanszékének tudományos főmunkatársa/

„Amikor egy alkalommal a saját szögletemet befutva gólt fejeltem, de a bíró nem adta meg, mert ez állítólag eleve szabálytalan, a hangrobbanás pedig kapustámadásnak minősül, akkor elment a kedvem a focitól. Ez a lassú emberek sportja. Nem fogok csak azért izomsatnyító tablettákat szedni, hogy focizhassak!” /Chuck Norris/

„Egyed Egon, egyed!
Zsíros krumpli hegyed
Van a faasztalon,
Meg az ulti talon!”

Így kártyázik Vazul
Ki csak ritkán lazul,
Egyed, Egon s Káin,
Ki kibicnek fájin.

„ Nincs ma veled Ábel?”
Arcról tűnik csáb el:
„Á, csak vére hullt itt...
Nem mondasz be ultit?”

„Kibic, kuss a neved!
Személyesen ne vedd...”
Káin vág és Egyed
Koppányos lőn, negyed.

„Megvédendő Egont
Káinból vért meg ont
Vazul s tőrét mártja...
Durva sport a kártya!

„Tisztelt bíróság, én ártatlan vagyok, mint a ma született ártány! Igaz, hogy korábban az öcsémet kicsit megölögettem, de azért már jogerősen megbűnhődtem! Egont és Egyedet nem ismerem, sosem láttam és utóbbit is csak azért negyedeltem fel, mert beszólt! Egont nem bántottam, mert még mielőtt lenyomhattam volna a torkán a sült krumpliját, Vazul, akit szintén nem ismerek, ledöfött, mint egy malacot! Csoda, hogy élek! Az Úr megvédett és ez is az ártatlanságomat bizonyítja! Kérem áldozataim példás megstatuálását!” /Ádámffy Káin, ősmagyar származású előember/

„Ugye megmondtam, hogy a kártya az ördög bibliája?! Majdnem minden szentbeszédemben elprédikálom, állandóan erről papolok, de a hívek oda sem figyelnek, mert mise közben stikában folyton pasziánszoznak! Lesz ebből még olyan gyehenna, meg tisztítótűz, hogy csak úgy sercegnek majd azok a cinkelt lapok! Ámen!” /Szigor atya, a Szent Eutanázia templom végharsonás hitszónoka/

„Én csak annyit mondtam Koppány rokonomról a seregvezér alattvalómnak, hogy mivel nem volt bejelentett állása, a gyereke születése után gyeselni küldjék és ne gyedelni! Hát nem félreértette az a süket vitéz?! Azóta meg mindenki engem hibáztat, még az a Szörényibródy igric is!” /Szent István király/

„Az asztalon hegyekben áll a zsírban sült burgonya?! Csoda-e, ha hasra hízik a nemzet?! Hájasodik Hunnia! Lúdtalpra magyar, híz' a haza! Futólépés, iiindulj! Egy-két-egy-két-egy-két! Majd én megmutatom maguknak, hogy napi tizenkét óra zsírégető edzéssel és heti háromszori étkezéssel olyan egészségesek lesznek, mint a makkos bejgli!” /Csávás Kálmán diétátor, a Jesszusmária Országát Zsírtalanító Intézet (JÓZSI) ideológiai ökle/

„Játék, táplálkozás, Biblia, vérgőz és mindez egyben, egy könnyed horrorlírában! Frady Endre olyan magától értetődő önfeledtséggel bánik el a szavakkal, mint Káin Ábellel, vagy Dávid Góliáttal. A forró ólomtól lazuló fülű Vazulra való utalás egy szilaj lóvert gém elhaló szárnycsapásaival halad a végítélet burleszkbe fulladó bugyrai felé. Huncut halálsikkantásokkal olvasandó!” /Önfeledt Ödönné Derű Dóra, középiskolai magyartanár és félmunkaidős lóidomár/

„Ezt a minden alapot nélkülöző förtelmet az év másik 364 (szökőévben 365) napján is kikérnénk magunknak, a névnapunkon meg nopláne! Ha ez a gőzfapoéta még egyszer a szájára veszi a becsületes nevünket, akkor kirúgjuk az összes fogát! Mind a négyet! Fogatlan prókátornak híg a lehelete! Erre iszunk! Egészségünkre!” /Dögkúti Egyed és Bélpokol Egon, névnapos vécépumpagyári kollégák/

„Álszent zsírbugyogós alibabaszappanhabfürdőgatya!!! Hát kerítésszaggató házi pálinkától megvadult vadlovak lambadázzanak a füleim között, ha nem perlekedek minden egyes nap a Teremtővel, hogy miért tett ennek a líragyilkos vérköltőnek a kortársává! Anyám szerint az Úr nevét még egyszer a számra ne vegyem, mert Mormonkannát cipelő kóbor Jehova Tanúpárokat fog beengedni a dolgozószobámba! Jaj, csak azt ne! Inkább mea klumpa, mea maxima klumpa kiáltások közepette hamuban sült fapapucsot szórok a fejemre! Frady, te tetted ezt!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem egyszer lambadáztak kerítésszaggató házi pálinkától megvadult vadlovak a füleim között, de sajnos elpusztultak szügyig hasadó szilánkos patarepedésben.” /Chuck Norris/

Későnyári hétvégén
Lakomázik hat vegán.
Bár nagybélű kátyú-has
Mind, ám nincs sok kutyahús,
Se grillezett tevepinty,
Se zsírozott tavi ponty,
Se vérgőzölt szarvas lé,
Se sült szaglószerves ló
Előttük az asztalon,
Mert egyik sem esztelen,
S küsz roládot sem eszik
(Snecitlen a néma szák).
Tápjuk zöldfű-fajleves.
(Húsosnak ez fejlövés!)

„Semmi fölényes húsevő célzatosság nincs a versben, egyszerűen csak eszembe jutott, hogy a „hétvégén” szóra kancsal rímel a „hat vegán” és ennyi sajnos nekem már elég is volt. Mire feleszméltem, a vers már a fejembe lőtte magát... Kár értem? Monnyakle?” /Frady Endre, húsevő költőgigász/

„Zsírozott tavi ponty?! Küsz rolád?! Hát, nem csodálom, ha a keményen dolgozó kisemberek azt hiszik, hogy Magyarország halszagú!” /Desmond Child, a saját magától elplagizált ’56-os emlékdal magyar származású zeneszerzője/

„Nem azt írtam, hogy halszagú, hanem, hogy halld szavunk! Hogy prozódiailag nem lehet kiénekelni?! Az már az énekesek baja, nem az enyém! Elég nekem a szakmai és a hatalmi elvárás két tüze közt őrlődni!” /Orbán Tamás, az ’56-os emlékdal szövegírója/

„Már megint a háttérből szított liberálbolsevik fanyalgás! Ahelyett, hogy együtt örülnénk, hogy a szerzők és a szereplők teljesen ingyenes részvétele miatt az '56-os emlékdal nem került többe rongyos ötvenmillió forintnál, megy a tudjukkiktől eredő fikázás! Undorító! Ja, a kancsal rímeket személyes sértésnek veszem!” /Schmidt Mária, az '56-os emlékév kormánybiztosa/

„Azokat én is! Még akkor is, ha annyira ingyen vannak, hogy csak rongyos ötvenmilliónyi közpénzbe kerülnek!” /Matolcsy György, unortodox tekintetű bankelnök/

„A Szentírásból tudjuk, hogy az özönvíz előtt az emberek vegetáriánusok voltak és csak növényevő állatok léteztek, ami egyrészt leegyszerűsítette Noé számára a bárkában a táplálék raktározás kérdését, másrészt a kísérletet az Úr sikertelennek ítélte és az újrakezdéskor nagy bölcsességében szerencsére engedélyezte a húsevést. Ámen!” /Toka Ottokár esperes, a Szent Húsosfazék rend perjele/

„Esperes és perjel? Ééértik, Boborján fiam, szerinted ééértik?!?! Így humorossan?! S/s,  azaz es per es és a két s között /, azaz per jel! Nóóórmális?!” /Besenyő István, azaz Besenyő Pista bácsi/

„Minden biológiailag képzett elme tisztában van vele, hogy a Homo Sapiens fogazata és bélrendszere megegyezik a sertésével, tehát akkor étkezünk természetesen, ha úgy eszünk, mint a disznó. Guten Appetit!” /Dr. Szaft von Tunk, germán dietetikus és gasztroenterológus professzor/

„Kevesen tudják – és itt a költő természettudományos ismeretterjesztőként lép fel – hogy a küsz a horgász népnyelvben csak sneciként ismert. Ahogy a jól ismert kétsoros mondja:
   Küszhorgásznak de ciki,
   Szákból, ha szök’ sneci ki!
Frady Endre túllépve önnön vadállatias húsimádó természetén, a vegetáriánus olvasói kedvéért a tőle megszokott és már-már elvárt vérgőz helyett ezúttal zöldséget tesz le az asztalra. Sok zöldséget. Irodalombarátok, jó étvágyat!” /Küsz Kesziné Szák Szidónia, az Kancsali Kötöny Orvhalászati Szakközépiskola magyartanára és balatoni hekker/

„Egy betonfalnak nekiszáguldó motorversenyző esetében csak a jó minőségű bukósisak tudja megakadályozni, hogy az agyában olyan súlyos károsodások keletkezzenek, mint egy gyanútlan olvasóéban a fenti Frady Endre vérförtelem láttán. Anyám szerint mivel a fejborogatásom olyan, mint egy turbán és úgy visítok, mint egy százas szögbe ült szorult müezzin, ne csodálkozzak, ha kinépszavaz engem az országból! Úgy látszik, el kellett volna tiltanom a nagy kék óriásplakátoktól. Anyám, borogass! De ne az árokba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor fejjel előre hangsebességgel nekibicikliztem egy vasbetonfalnak, ám mivel nem volt rajtam ütközési energiát elnyelő sisak, a fal nem ledőlt, hanem átszakadt.” /Chuck Norris/

„Aki az árvíztől az árteret védi, az rosszabb, mint aki a fogsort védi a pandasülttől.” /ősi kínai mondás/

Azért létezik az ártér,
Hogyha folyó szintje árt ér,
Ott folyjon a fölös lé le,
S tompuljon az árvíz éle.

Nőhet fű-fa s békanyál is,
Ám, ha mint itt, illegális
Kastélyokkal van az telve,
Fejre áll az alapelve.

Gép kéne, mi mindent gyalul;
Szállodahallt vágna alul,
Palotátlanítva magát
Az ártért s nem kéne a gát!

Ám itt politikushad ír
Rendeletet s agyi radír
Küzd a józan észnek háttal:
Ártért védünk mobilgáttal!!!

Így duzzasztjuk vissza az árt
Folyón föntebb, ahol az árt,
S közpénzből a Római-part
Űz ártéri mutyi-ipart.

„Ne hőbörögjön, költőkudarc úr! Mi maga, építőmérnök?! Az ártérre épített szállodám jogosságát az a tényállás is mutatja, hogy az építkezéseket jóváhagyó kerületi polgármester a jó munkája jutalmaként azóta már főpolgármesterként viselheti a szívén a sorsunkat! Teljesen reálisnak érzem, hogy a köz pénzéből mobilgát épüljön a köz javát szolgáló magánszállóm védelmére.” /Pénzes Petúr, a római-parti Hitel Mentol tulajdonosa/

„Támogatom a mobilgát bevezetését! Szabjunk gátat a parttalan mobilozásnak! Már itt a színházban sem vagyunk biztonságban! A múltkor épp Hamletet játsz’tam, midőn a monológom közben úgy zúgott fel egy okostelós Darth Vader hörgés a nézőtérről, hogy ijedtemben hozzávágtam az illetőhöz a kezemben tartott koponyát!” /Orgánum Ottó, a Nemzeti Színház kiérdemesült művésze/

„Szolgálok és védek! Közpénzből a köztől elzabrált területre illegálisan épített magántulajdont a közvíztől. Ahogy a költő mondja: Előttem van észak, hátam mögött dél, jobbra zúg az árvíz, balra űrártér.” /a mobilgát/

„Brühühü! Elveszik az életem értelmét azzal, hogy megfosztanak az árvíztól! Brühühü! Jaj, még sírnom sem szabad, mert vizes leszek és megdorgál az a szigorú arcú főpolgármester úr!” /az ártér/

„Mi az, költő elvtárs?! Áltudományos óbégatással abajgatja a gazdaságpolitikai döntéshozókat, akik éjt nappallá téve csak a közjót akarják?! Illetve a köz javát, de hát a közös jónak túróst! Na, hátra arc! Mobilgátépítésre, lépés iiin-dulj! Egy-kettő-egy-kettő! Nóta! Aki nem lop egyszerre, az vessen a zsebére!” /Csávás Kálmán árparancsnok, a Gazokat Átnevelő Táborban Őszítő Rendszerv (GÁTŐR) nótafaéke/

TUDTA?
A MENEKÜLTHULLÁM INFLÁCIÓT GERJESZT ÉS ÍGY ÁRHULLÁMMÁ IS FAJULHAT!
NÉPSZAVAZÁS 2016
/nagy kék óriásplakát/

„Bármely Frady Endre kötet olvastán a zokogó kritikusnak egy József Attila parafrázis jut eszébe:
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy könyvégetnének az emberek!
Sajnos Frady Endrében no para, no költészet, csak sok kipufogó frázis! Anyám szerint szellőztetni kéne utána, szerintem inkább az özönvíz! Frady-álló mobilgátat minden magyar családba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hitetlenek máig kételkednek abban, hogy Noé bárkája alól olyan hirtelen eltűnhetett az özönvíz, pedig így volt. Megittam. Hogy miért tartott hónapokig? Nem voltam szomjas.” /Chuck Norris/

Bajnok vagyok, Bajnok Benő,
S bár a nevem talán menő,
Nem bír mindig nejem, e nő,
Mert orrszőröm mindent benő.

Szerinte ez kissé randa,
Mint egy jeti rablóbanda.
Bundám irigyli sok panda,
Amit nem ért hű nőm, Vanda.

Házasságunk mégis kerek,
Nem lett orrszőrös a gyerek,
Szemébe így nézni merek.
Illa berek, nádak, erek!

(tus!)

„Jaj, Benőkém, túlreagálod! Nem jetit mondtam, hanem jedit, mert összekevertem a Csubakkát a Yodával! Tudod, hogy nem vagyok járatos ezekben kardozós-romantikus Sztár Pár filmekben! Na, táncoljunk!” /Bajnok Benőné Vadóc Vanda, pandaidomár/

„Apám a jövőképem? Ha felnövök, és is ilyen randa jetiszőrös leszek? Anya, nem értelek!” /Bajnok Bécike, 3.c. osztályos tanuló/

„Felháborító, hogy már megint mi vagyunk a negatív példák! Mi lenne, ha még léteznénk is?! Abcúg pirézek!” /Nemjeti Jenő, a ’Mi jetik márpedig nem is vagyunk!’ című tudományos ismeretterjesztő könyv szerzője/

„TUDTA?
AZ ELMÚLT ÉVEKBEN EURÓPÁBAN TÖBB EZER JETI NEM VOLT SEHOL.
NÉPSZAVAZÁS 2016”
/nagy kék óriásplakát/

„A jetik olyannyira nem álltak meg a kihalás szélén, hogy a számuk jelenleg messze mínuszban van, azaz rengeteg jetinek kellene születnie ahhoz, hogy pont ne legyen egy se.” /Dr. Jutis Maradis, litván jetimológus/

„Az orrtúlszőrösödés sajátos világjelenség. Az evolúció nem pihen és a fokozott légszennyezettség ellen kitermeli a káros anyagokat jobban szűrő egyedeket. The winner takes it orr! Darwin, ha ma élne, akkor Orrwin néven lenne világhírű.” /Dr. Tüsző Tihamér, a Nemzetközi Orrszőrügyi Bizottság (NOB) magyar alelnöke/

„A valós emberi problémát népies felhangokon átszűrt érzékenységgel boncolgató költőgigász ismét úgy nyúl a sokak által negligált kérdéshez, hogy rögvest sárarannyá nemesül a tolla sercegése nyomán. Frady Endre görbe tükrébe nézve az Természet előbb teljes joggal elhányja, majd elszégyelli magát. A fölös sallangmintás salakanyagok véres verejtékű lekaparása nyomán pedig ott marad a Szép. Az, ami Érdek (vö. Érd alsó, Érd felső) nélkül tetszik. Bátor olvasásra ajánlom!” /Sallang Sebőné Sárarany Sarolta, az Érd alsói Frady Endre Gimnázium és Versgyártástechnológiai Szakközépiskola magyartanára és OKJ képzett bakter/

„Amikor kiderült, hogy a versnek látszó tárgy a címe ellenére nem az olimpiáról szól, akkor megkönnyebbültem, mint hideg sóletkonzervet ebédelő baka a latrinán. Belemélyedve viszont rögvest úgy éreztem magam, mint ugyanez a baka, amikor rájön, hogy csurig van a latrina és újat kell ásnia, de ízibe! Anyám már az első versszaknál elájult, így a többit már magamban olvastam és csak bennem tett kárt. Lassan mazochista szenvedélybeteg leszek: Mindegy, melyik Frady vers, csak ártson!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egy nem létező jetire is rá tudok úgy nézni, hogy fájjon neki.” /Chuck Norris/

Bár sok úszónk, aki kijut,
Döntőről már lemarad,
Nincs nemzethalál, csak kiút,
Mohács ez csak s nem Arad.

Interjúkban riporterek
Mekegnek, mint barika,
Alany meg rí, mint a gyerek:
„Nyom mind az öt karika!”

Hős sportlövőnk mindenre lő,
Csak nem belső körökre,
Szégyenében nem jön elő,
Elbujdokol örökre.

Birkózókkal, dzsúdósokkal
Törölnek fel szőnyeget.
Éremveszély – mondom okkal –
Minket itt nem fenyeget.

„Mer’ a padló… mer’ a bíró…”
„Csalás volt sok ítélet…”
Ím, e sok fátummal bíró
Sportolói hitélet!

Férfi, női pólócsapat
Rióba jött aranyér’…
Tűkön ültem, remény apadt,
S nem maradt, csak aranyér…

„Nem értek egyet. Mármint különvéleményem van a sportolók ilyen jellegű elszámoltatásával kapcsolatban. De ez hosszú. Mármint nem szeretném ezen a fórumon kifejteni a különvéleményem. Rímel. Mármint vannak be rímek. Sőt most nem érződik, hogy a rímekből készült lécvázra lett volna görbítve a vers karosszériája. Hajrá! Mármint lesz ez még jobb is. Mármint az olimpiai szereplésünk.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Egy barátom megkért, hogy ne legyek divatköltő és ne csak a diadalokat örökítsem meg! Írni csak a győztesekről szabad? Ugye nem? Hát így! Na, megyek a kamillás ülőfürdőmbe!” /Frady Endre, aranyeres költőgigász/

„Frady Endrének nincs is aranyere, illetve régen volt, de már elmúlt, mert megoperáltam! Vajon a költői szabadság része-e az aljas rímkényszerből elkövetett orvosi hitelrontás?! Ebből per lesz!” /Dr. Nyeső Nyihámor, az Utolsó Kenet Klinika érsebésze/

„Hé, költőselejt úr, magának már egy holtversenyes hatvankettedik hely is smafu?! Kíváncsi lennék, maga benne lenne-e az első százezerben egy költő olimpián?! Szívesen lelőném, mint egy sánta kutyát, de sajnos meghúzódott a célzó szemgolyóm mozgatóizma és a fekvő testhelyzet közben a támasztó könyökömön is kijött egy pattanás!” /Vak Vazul, nagyöbű sportlövő/

„A macska rúgja meg teli rüszttel, hogy annyi jó sportolónk van, hogy a keményen dolgozó kisemberek nem láthatják mindegyiküket élőben, csak felvételről! Ettől függetlenül és mindazonáltal igaz az a dakota közmondás, hogy: Aki mer, az NER! Sikereinkkel mindenesetre megmutattuk a zembereknek és a halódó nyugatnak egyaránt, hogy van az a zuniós pénz, amiből hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Ortogonális Vektor, a Nemzeti Együttműködésképtelenség Rendszerének (NER) legfőbb iránymutatója/

„Meg kell mondjam, hogy sajnos nem minden sportolónk adott ki magából annyit, mint a hasmenéses Danuta, aki férfiakat megszégyenítően tette oda magát! De ne keseregjünk, hanem tekintsünk előre! De finom e lőre! Igazi aratángáló kadarka! Pia, pia, olimpia!” /ifj. Knézy Jenő, sportriporter/

„Való igaz, hogy a küzdősportokban rendre lepontoztuk a magyarokat, de sajnos ez elkerülhetetlen volt, mivel a sportdiplomatáik elfelejtettek megvesztegetni bennünket. Állítólag stadiont építettek a ránk fordítandó pénzből. Ez nem a mi hibánk, nem tehettünk mást!” /Bob Bigpocket, a Nemzetközi Bírómaffia gazdasági igazgatója/

„Az olimpiai eszmét a vastagbéllírájával eszméletlenre korbácsoló Frady Dögvész Endre ismét megmutatta, hogy mindig van lejjebb! A költészet égboltjának nadírja alatt fetrengő megveszekedett rímkalandor újabb elmeháborodott csasztuskájában belerúg minden szembejövőbe, majd adrenalin-habos testszaggal vitustáncol a romokon! Anyám szerint azért minden Frady Endre versnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy néhány versszak után egyszer csak véget ér. Jobb ma egy rövid vers, mint holnap két hosszú. Ez igaz, de mire kihevernénk, már jön is az újabb! Hát zuhanjon le a Doktor Bubó, de én nem kérem a következőt!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Soha nem indulok olimpián, mert minden számot megnyerek. Még a női csapatúszást is, a szinkront. Magyar hangom: Jakab Csaba.” /Chuck Norris/