Későnyári hétvégén
Lakomázik hat vegán.
Bár nagybélű kátyú-has
Mind, ám nincs sok kutyahús,
Se grillezett tevepinty,
Se zsírozott tavi ponty,
Se vérgőzölt szarvas lé,
Se sült szaglószerves ló
Előttük az asztalon,
Mert egyik sem esztelen,
S küsz roládot sem eszik
(Snecitlen a néma szák).
Tápjuk zöldfű-fajleves.
(Húsosnak ez fejlövés!)

„Semmi fölényes húsevő célzatosság nincs a versben, egyszerűen csak eszembe jutott, hogy a „hétvégén” szóra kancsal rímel a „hat vegán” és ennyi sajnos nekem már elég is volt. Mire feleszméltem, a vers már a fejembe lőtte magát... Kár értem? Monnyakle?” /Frady Endre, húsevő költőgigász/

„Zsírozott tavi ponty?! Küsz rolád?! Hát, nem csodálom, ha a keményen dolgozó kisemberek azt hiszik, hogy Magyarország halszagú!” /Desmond Child, a saját magától elplagizált ’56-os emlékdal magyar származású zeneszerzője/

„Nem azt írtam, hogy halszagú, hanem, hogy halld szavunk! Hogy prozódiailag nem lehet kiénekelni?! Az már az énekesek baja, nem az enyém! Elég nekem a szakmai és a hatalmi elvárás két tüze közt őrlődni!” /Orbán Tamás, az ’56-os emlékdal szövegírója/

„Már megint a háttérből szított liberálbolsevik fanyalgás! Ahelyett, hogy együtt örülnénk, hogy a szerzők és a szereplők teljesen ingyenes részvétele miatt az '56-os emlékdal nem került többe rongyos ötvenmillió forintnál, megy a tudjukkiktől eredő fikázás! Undorító! Ja, a kancsal rímeket személyes sértésnek veszem!” /Schmidt Mária, az '56-os emlékév kormánybiztosa/

„Azokat én is! Még akkor is, ha annyira ingyen vannak, hogy csak rongyos ötvenmilliónyi közpénzbe kerülnek!” /Matolcsy György, unortodox tekintetű bankelnök/

„A Szentírásból tudjuk, hogy az özönvíz előtt az emberek vegetáriánusok voltak és csak növényevő állatok léteztek, ami egyrészt leegyszerűsítette Noé számára a bárkában a táplálék raktározás kérdését, másrészt a kísérletet az Úr sikertelennek ítélte és az újrakezdéskor nagy bölcsességében szerencsére engedélyezte a húsevést. Ámen!” /Toka Ottokár esperes, a Szent Húsosfazék rend perjele/

„Esperes és perjel? Ééértik, Boborján fiam, szerinted ééértik?!?! Így humorossan?! S/s,  azaz es per es és a két s között /, azaz per jel! Nóóórmális?!” /Besenyő István, azaz Besenyő Pista bácsi/

„Minden biológiailag képzett elme tisztában van vele, hogy a Homo Sapiens fogazata és bélrendszere megegyezik a sertésével, tehát akkor étkezünk természetesen, ha úgy eszünk, mint a disznó. Guten Appetit!” /Dr. Szaft von Tunk, germán dietetikus és gasztroenterológus professzor/

„Kevesen tudják – és itt a költő természettudományos ismeretterjesztőként lép fel – hogy a küsz a horgász népnyelvben csak sneciként ismert. Ahogy a jól ismert kétsoros mondja:
   Küszhorgásznak de ciki,
   Szákból, ha szök’ sneci ki!
Frady Endre túllépve önnön vadállatias húsimádó természetén, a vegetáriánus olvasói kedvéért a tőle megszokott és már-már elvárt vérgőz helyett ezúttal zöldséget tesz le az asztalra. Sok zöldséget. Irodalombarátok, jó étvágyat!” /Küsz Kesziné Szák Szidónia, az Kancsali Kötöny Orvhalászati Szakközépiskola magyartanára és balatoni hekker/

„Egy betonfalnak nekiszáguldó motorversenyző esetében csak a jó minőségű bukósisak tudja megakadályozni, hogy az agyában olyan súlyos károsodások keletkezzenek, mint egy gyanútlan olvasóéban a fenti Frady Endre vérförtelem láttán. Anyám szerint mivel a fejborogatásom olyan, mint egy turbán és úgy visítok, mint egy százas szögbe ült szorult müezzin, ne csodálkozzak, ha kinépszavaz engem az országból! Úgy látszik, el kellett volna tiltanom a nagy kék óriásplakátoktól. Anyám, borogass! De ne az árokba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor fejjel előre hangsebességgel nekibicikliztem egy vasbetonfalnak, ám mivel nem volt rajtam ütközési energiát elnyelő sisak, a fal nem ledőlt, hanem átszakadt.” /Chuck Norris/