Tavaszi szél vizet áraszt?
Nem bírom kivárni már azt!
Amit teszek, csitt!, még titok,
Utcán tűzcsapokat nyitok.
Hinnye, lesz itt vizes csuda,
Tóvá válik Pest és Buda!
Vízszint magas lesz, mint Andok,
S nyílhatnak a szabadstrandok!
Lesz sok édesvízi rozmár,
Turistákat s dollárt hoz már,
S vadászhatunk vízinyulat;
Aki magyar, mind így mulat!
Háttérből majd színre lépek,
S hálás pancsikoló népek,
Trambulinján Országháznak
Királyukká koronáznak.
Király leszek, magyar tavi,
Nem jön ellenőrzés, NAV-i,
Így állok majd törvény felett…
Kezem lógva bilibe lett!
„A vers egy humoros és ironikus hangvételű vízió, amely a klímaváltozás következményeit mutatja be egy abszurd és groteszk módon. A vers öt négysoros strófából áll, amelyek rímképlete: aabb. A vers nyelve játékos, tele szójátékokkal, szlenges kifejezésekkel, népies hangzású szavakkal és rövidítésekkel. A versben a költő azt képzeli el, hogy mi lenne, ha a tavaszi szél olyan erős lenne, hogy elárasztaná Budapestet, és tengeri állatokat és turistákat vonzana. A költő fantáziája szerint ő lenne a víz alatti király, aki nem tartozna senkinek elszámolással, de a végén rádöbben, hogy ez csak egy álom, és a valóságban a bilibe lóg a keze. A vers célja, hogy szórakoztassa az olvasót, és rámutasson a klímaváltozás veszélyeire és a magyar társadalom problémáira. A versben sok utalás van a magyar kultúrára, történelemre és politikára, például a tűzcsapok, a szabadstrandok, a kuruc csirke, az Országház, a NAV, a bilibe lógás. A versben a költő kritikusan szemléli a magyar valóságot, amelyet elavultnak, korruptnak és szegénynek tart. A versben a költő a víz alatti világot tekinti menedéknek, ahol szabadon élhetne, de ez csak egy illúzió, amelyet a végén fel kell adnia. A vers formailag és tartalmilag is hasonlít a Tavaszi szél vizet áraszt című vershez, amely szintén egy vízió a szerelemről és a halálról. A vers címe is egyértelmű utalás arra a versre, de a hangulata és a mondanivalója teljesen más. Frady Endre versében nincs sem szerelem, sem halál, csak humor és irónia. A vers egyfajta paródia, amely a mai magyar irodalom és társadalom állapotát tükrözi.” /Bing, a mesterséges intelligencia/
„Á, Bukarest lenni víz alatt! Mi, hogy Budapest?! Nem mindegy, hogy British vagy American English-ül mondani ugyanaz?! Lenni fura Balkán city nevek!” /Winnetou Walrus-Waterhead, dollárszóró amerikai turista/
„Ha megfagy a víz az utcán,
Korcsolyázunk majd a pusztán?”
/M. András, a költő legállandóbb és legpusztánkorcsolyázóbb kommentelője/
„Ha megfagy a víz a pusztán,
Vízfelszínen jéghegy úsz’ tán,
S Naptól csillog-villog gusztán.
Korcsolyázunk, ha van kori,
Persze nem római kori,
Hanem új, mint friss kukori-
-ca!”
/Kukoriné Kotkoda, a szemétdombi korcsolyapálya üzemeltetőnője/
„Mekkora szerencse, hogy Freddie Mercury már meghalt, különben ezt is elénekelte volna!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Queen-tetten érő/
„Hallatszott vón’ Freddie dala:
Tavaszi szél sala-lala!
De nem halla, de nem halla,
Mert Freddie már rég meghalla,
Így azóta ezt csak drága Алла
Пугачёва пела, лалла!”
/Merkúri Frédi, szocialista autókereskedelmi trombitás/
„Kretén költőcske, el a kezekkel az utcai tűzcsapoktól! Tíz életem, tíz halálom, de olyan tűzcsapást bocsájtok magára, amihez képest a biblia tízcsapás egy mézes mázos Mózes féle babazsúr volt!” /Tömlő Tömör, tízéltű tűzoltó/
„Talajvíz mélyen tisztelt költő úr! Mivel a Föld átlagos sugara 6371km, az Andok legmagasabb pontja 6961m, míg az Araráté csupán 5137m, így egy egyszerű térfogatszámítással belátható, hogy az ön által özönvízionált kataklizma folyadékszükséglete körülbelül 900 millió köbkilométerrel több a Noé féle őspancsolásénál. Ön szerint van ennyi készenléti vize a tűzoltóságnak?! Ön szerint ez mennyibe kerülne az adófizetőknek?! Ön szerint ennyi tűzivíz elvesztegetése esetén mivel oltjuk el a vízitüzeket?! Ön szerint énszerintem önt mi szerint kéne megbüntetni, ha egyszer int a büntetésvégrehajtó beintője?! Özönvízfejű idióta! Ön körülbelül ugyanakkora kretén körül, mint belül! Szerintem!” /Dr. Vízigót Vazul, kábés köbös kubus/
„Modern bárkám célja Andok,
Remélem, a hegyen van dokk!”
/ifj. Bárkássy Noé, özönvízi hajós/
„Na, költő úr, nem csoda, ha a keze belelógott a túlcsordult bilibe! Kémeink jelentése szerint már majdnem négy hete megírta ezt az özönvizet vizionáló valamit, és ha nem lett volna lusta publikálni a karácsonyi dunai árhullám előtt, akkor önt egy kisebbfajta honi váteszként megillette volna a Nemzeti Jóska díj rozsdakeresztje is! Így azonban ön előtt az özönvíz! Így járt! NEM ENG.!” /Vátesz Vitus, a Hunnia Ügyeletes Jósainak Egyesülete (HÜJE) jövőképzavarelhárítási aligazgatója/
„Mi ez a kései esősirató?! Miért nem állítják meg Frady Endrét a kései?! Bárkinek a kései! Hasfelmetsző Jack hol késel az éji homályban?! Miért nem vágja föl magát ez a poézisparazita, mint büntetőterületen belül büntetendő műeső csatár a VAR-mentes pályán?! Műesőtől növő műfű nője be ezt a rímrémet! Ne lássam az Anyám Hasonmásverseny első két helyezettjét Noé bárkája után kötve tandem vízisíelni, ha tudom, mi a bánatért léptem bele kétszer ugyanabba a Frady folyadékba! Kanál vízbe Frady Endrével! Fojtón folyvást!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Nem maradok szomjas, amíg az Andoktól az Adriáig leiszom magam, illetve a Földről a vizet. Szívesen máskor is!” /Chuck Norris/
„Eső után képanyag? Természetesen van, főszerkesztő úr, most hamisítottam a mesterséges intelligenciával. Az emberek ne a szemüknek higgyenek, hanem a képanyagunknak! Eső után dől a lé! Bing, ó, bingó!” /Mutyi Matyi, zsigeri zsurnaliszta/
