Ha a főzelékem rösztis,
Elviselem még az őszt is!
Sőt, vajúdva rímet ellek:
Vivát grilles csirkemellek!
Sertéstokány a'la Zala:
Ihaj-csuhaj, sala-lala!
Sej, burrito, ingyom-bingyom,
Avokádó jó s nem finn gyom!
Pikáns rántott sertésszelet
Feldobja a hétfő delet!
Mákos guba végezetül,
S tele hasra napfény vetül!
Másfél forint több, mint fél jen,
Retró Kettő soká éljen!
ajánlás:
Hercegem, ha nagy az éhe,
Hová is mehetne-é, he?!
Szerintem Retróba menjünk,
Az a hely a földi mennyünk!
„Hé, költő úr, ha már felsorolja a hétfői választékot, ne feledkezzen meg a levesekről sem! Írjon valami ilyesmit, hogy aszongya:
Zöldséglevest s ragut a
Választékban megleled.
Ha falsz, nem üt a guta,
S villoghatsz, mint nyegle LED!
Na, költő úr, ebben a szellemben kérnénk! Ha mindezt japánul írja, soronként fizethet érte nekünk fél jent, amiért témaadással hozzásegítjük az irodalmi Nobel-díjhoz!” /Retró II. Rezső, konyhafőnök/
„A világ LED lámpáinak nevében kikérem magamnak, hogy egy idióta rím miatt nyeglének nevezzenek minket! Kétezer jenes árcédulánk azt jelzi, hogy nemcsak energia-, de ártakarékosak is vagyunk! Ahogy a nagy japán-svéd költő, Lotifuto Kivessen írja:
Aki LED-be befektet,
Nem kap áramdefektet!
Na, megyek is rösztit megvilágítani, nehogy az őszi ködben valaki véletlenül a tányért egye meg a Retró 2 kaja helyett!” /Lajtántúli Eiffeltoronykivilágítássy Dürüng (LED), a Ledszakszervezet függetlenített párttitkára/
„Khmm... bocs, hogy beleszólok, de az irodalmi Nobel-díj odaítélése az én országom témaköre, nálunk viszont korona van, nem pedig jen. Ahogy a királyi fejen (nem pedig fél jen, úgyhogy senki se féljen) is korona van! Na, ebben a felindulásban most jól megéheztem! Megjött már a megrendelt ebéd a Retró 2-ből?! Imádom az avokádót, amiért finom, de nem finn gyom!” /XVI. Károly Gusztáv, svéd király/
„Ne pöffeszkedj Guszti, a mi pénzünk is van olyan jó, mint a tiétek! Ráadásul a ti fővárosotokról csak egy rossz hírű szindróma van elnevezve, míg ellenben Tokió tök jó! Amúgy mi is a Retró 2-ből rendeljük az ebédet a palotába, ráadásul olyan szamuráj gyorsfutárral, aki, ha egy percet is késik, rögvest harakirit követ el! Hiába, ez a fontos beosztás halálpontosságot követel!” /Naruhito, japán császár/
„Hé, Guszti, mi bajod van a finn gyomokkal?! Nagyon is egészségesek! Ahogy nagy nemzeti költőn Paavo Pukki írta a Gyopári Gyomornedv című versciklusában:
Aki rászokik e gyomra,
Annak helyre gyün a gyomra.
Úgyhogy hátrébb az agarakkal, mert rátok uszítjuk a szaunában begőzöltetett jegesmedvéinket, oszt' két Retró Kettős zalai sertéstokány között titeket fognak felzabálni!” /Mikka Makkanen, finn király/
„Hohó, várjunk csak! Hiszen Finnország nem királyság, tehát királya sem lehet! Gyanús nekem ez a Mikka Makkanen, nagyon gyanús! A Retró ebéd után azonnal megyek is és letartóztatom!” /Sherlock Holmes, mesterdetektív/
„Hé, engem, a mediterránt
Eme verstől bárki elránt,
S tésztát kihagy, pedig csavart?!
Gyújtsunk költőt, mint az avart!
Köret pedig fontos elem!
Kretén poét széjjelverem!”
/Krump Lee, karate körete/
„Mivel negyven év pusztai vándorlás után már meglehetősen unjuk a mannát, ha a tűzoszlop déltájt a Retró 2 felé kanyarodik, szívesen beugrunk ebédelni! Persze nem sertéstokányt!” /V. Mózes, ószövetségi próféta/
Mi ez a rosszul bújtatott ingyenreklámhadjáratkimaradás?! Ki ez a tápcsatornatöltelék?! Miért érdekelne bárkit Frady Endre gasztroenterológusán kívül, hogy mit zabál ez a szerencsétlen elmeroggyant, ez a két lábon büdösödő szellemi fogyatéktömeghisztérikus köbgyökmínusznulla?! Ha szegény anyám kiskoromban ilyen mondókákkal próbált volna rávenni az ebédelésre, akkor már rég babakori csontvázként porladnék egy szocialista retró köztemető gyerekparcellájában, őt meg gondatlanságból elkövetett halálra éheztetésért öt évre eltiltották volna a közügyek gyakorlásától, azaz nem szavazhatott volna a Hazafias Népfront jelöltjeire! Végül is, lehet, hogy mind jobban jártunk volna? Hmmm...” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Ha ez a Retró 2 csak századannyira jó étkeztetésben, mint én mindenben IS, akkor lehet, hogy én is bedobok ott ebéd előtt egy hétfői menüsort egy keddivel.” /Chuck Norris/
