Frady Endre

Rövid e hó, csupán hóka,
Mégis fázik a kis lóka,
Mivel hideg füle kékül,
Hogyha vágtat sapka né’kül.

Sajnos nincs a lókán sapka,
Nem kispap ő (azaz papka),
Kinek fázna tonzúrája,
Ha nem ülne kalap rája.

Földön fekszik fagyott róka,
Megbotlik a lüke lóka,
Felfalja egy éhes fóka,
S maradékból csíp a csóka,
Meg a mélyszegényke Zsóka…
Tápláléklánc nem csak móka.

Van, ki eszik, mást meg esznek,
Erjedt hólét isznak szesznek…
S Noét kérdez Februárka:
- Biztos kellett az a bárka?!

„Az ÚR mondta, úgyhogy biztos kellett. Néha nekem is voltak orrfacsaró kételyeim, de olyankor kiszellőztettem.” /Noé/

„Ugyanazt mondtam Noénak, amit később Yoda mester mondott Luke Skywalkernek: Oszlasd el a kételyeidet!” /az ÚR/

„Hú, de király lehetett az a bárka! Szeretem, amikor sok állat van egy helyen, az ellendrukkerek meg pusztulnak, mint a legyek! Ezért járok meccsekre verekedni!” /Vandál Vendel, közszolgálati biztonsági őr és B-közép tag/

„Költő úr, nem tudja, hogy nálunk nincsen mélyszegénység, mert betiltottuk?! Már megint kitátja a gusztustalan pofazacskóját és bérretteg meg hangulatkelt, he?! Na, arccal előre másszon csak lendületből a tenyerembe!” /Csávás Kálmán izomnagy, a Hörcsög Arcú Soros Bérenceket Agyatlanul Riogató Új Gárda (HASBARÚG) bakancslistavezetője/

„Egész jó. Felüdülésként ért, hogy végre nem volt törés a rímekben. Cirka 4-5000 vers kellett hozzá, de csak megéltük.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, de király, reál úr! Ezek szerint, ha kb. 2 naponta írok új verset, akkor uszkve 21,9 – 27,4 évente tudok alkotni egy egész jót! Alig várom a következőt!” /Frady Endre, önfeledt költőgigász/

„Köszönöm költő úr, hogy a rólam szóló versében megemlékezett az engem ért méltánytalanságról! A régi szép időkben én is normális hosszúságú hónap voltam, de az a nagyravágyó okádék Augustus Caesar plusz napot akart a saját magáról elnevezett hónapba és tőlem szedte el! Abcúg Imperator, morituri te vomitant!” /Február, a legrövidebb hónap/

„Február?! Hó?! A sót elvitte a ló, kilóg a versláb, túrós a Háda! Aztán megbotlott egy bokorba' - négy versszaka van, mégis. De ha már só nincs, a zeolit is jó, ne nézd az okát! Noé?! Pilátus?! Credo?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A humán úrnak agyára ment az eszement ELTE és megerjesztette az agyalapi mirigylevét! Itt az ideje megtizedelni az oktatói gárdát! Tompa tizedes, tegye a dolgát! Hú, mán, de ideges lettem!” /Egészpályás Etele, a Köz Oktalanítási Minisztérium Csókostároló Intézete (KOMCSI) létszámügyi bizalmija/

„Lehet, hogy a törpök élete nem csak móka és kacagás, de a tápláléklánc igen! Főleg, ha a törpökkel ellentétes végén vagyunk! Igaz Sziamiaú?! Háháháháháhá!” /Hókuszpók/

„Vajon lenne-e értelme a télnek, volna-e bármije az akárminek, vanna-e mindene a semminek, ha a Költő át nem itatná önmagával, ha meg nem testesítené benne önnön mindenbírását? Akik most igent kiabáltak, azokat sürgősen vezessék ki!!! Szóval, hol tartottam? Mit hol tartottam? Ja, ezt az előadást! Hát itt, ahol dobog a Frady szív! Ki ruházhatja fel jelentőséggel a jelentéktelent, ki adhat értelmet a csekély értelműnek – nem a Micimackónak! Ki vele! – ha nem Frady Endre, az ő hovábetehetetlen kivehetetlenségében?! Törekedjünk rá, hogy a világirodalom egyre nagyobb nyomokban tartalmazzon Frady Endrét! Frady Endrét minden szépre éhes család asztalára! Világ irodalmárai, részesüljetek!” /Rizsa Rezsőné Szómágia Szidónia, a Világszerte Államilag Jelentősen Támogatott Frady Ünnep Literátoroknak (VÁJTFÜL) előadás sorozat vezérszónoka/

„Ó, anyám, miért nem szültél valami sokkal egyszerűbb létformának, ami se lát, se hall, mint egy Dömötör vécétartály?! Ó, ha rózsabimbó lehetnék, kerülnének a fradyendrék! Vagy miért nem neveltél valami igazán népi vadnak?! Ha én Dózsa volnék, frady ellen mennék, tüzes vastrónommal verseibe gyúlnék, akkor lennék boldog, ha látnám őt gáznak, s tudnám, hogy a népek e tűznél nem fáznak! Anyám szerint kezeltetnem kéne magamat, de mi van, ha a rendelő levegőjében cseppfertőző fradyendre molekulák vannak?! Anyám, Karantén Kid akarok lenni!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Általában ilyenkor szoktam kijönni a barlangomból árnyékot keresgélni, de a fentiek olvastán úgy döntöttem, hogy most inkább bent maradok.” /a medve/

„Nálunk Texasban, ha februárban felkel a Nap, mindig meglátja az árnyékát a velem átellenben lévő oldalán.” /Chuck Norris/

Sherlock Holmes és Doktor Watson
Tetemet lel kint a placcon,
S torkukra forraszt egy dalt a
Szívből kandikáló balta.

Csurom véres foka, nyele,
Talán gyilkolhattak vele?
Watson suttog, hangja remeg:
Mondja Holmes, ezt ki ölte meg?

Tán egy bosszúszomjas kofa,
Vagy egy svájci órás pofa,
Esetleg a Schneider Fáni?
Nő a félelem, a páni.

Sherlock vizsgálja a hullát,
Szeme előtt porszem hull át…
Belga zakó migránsporos…
Megvan, ki a tettes: Soros!

Leleplezték végre Gyurit!
Szorgos népünk hordót gurít,
Csapra veri, vadul vedel,
S dől, mint török Mehemed el.

„Köszönjük a gyors leleplezést Mr. Sherlock Holmes és Doktor Watson! Máris kiadom a körözést és az elfogató parancsot!” /Inter Paul, nemzetközi bűnüldöző/

„Valójában egyáltalán nem voltam biztos a tettes személyében, de magabiztosságot sugallva most már biztos lehetek a biztos magyarországi nyomozói állásban. Azért költöztem ide Angliából, mert öreg napjaimra egy jobban teljesítő országban szerettem volna élni.” /Sherlock Holmes, vagy magyarosítva Sörlék Hilmár/

„Jaj, lebuktam? Most már be kell vallanom az összes múltbéli bűnömet, hogy én fojtottam II. Lajost a Csele patakba, én öltem meg a fiatal Petőfit Segesvárnál és az idős Petőfit Barguzinban, én löktem a jéghegyet a Titanic elé, én jeleztettem lest Puskás Öcsi szabályos egyenlítő góljánál és én lövettem le az egész Kennedy klánt? John Fitzgerald volt az n-edik? Monnyakle?!” /Soros György, multimilliárdos plakátarc/

Hé, én nem ugyanazért dőltem el, mint a szorgos nép! Én nem vedeltem magam részegre, engem felrúgtak a tehenek! Én nem vagyok alkoholista, csak nem tudtam, hogy nem szabad megfogni a tehén farkát!” /Mehemed, a török/

„Múúú, múúú, múúúszájok voltunk felrúúúúgni a búúúúta migráncsot, múúúú!!!” /a tehenek/

„Költőnk ismét az Olvasók szolgálatában! Rendíthetetlen derűvel áll a páneurópai szubkultúra olvasztótégelye mellett saját készítésű matyó hímzéses fakanalával és csak keveri, keveri az egyperces híradók ellenszérumát serényen. Hű Olvasóinak tízmilliói nevében kívánok fáradságos munkájához jó egészséget, a tízmillióknak pedig jó étvágyat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Örülök, hogy kiderülni látszik az ártatlanságom! Én csak akkor ölnék, ha az áldozat vérével akarnám befesteni a ruhámat, de rólam mindenki tudja, hogy nem kell nekem piros szoknya. Csak a gigerli!” /Schneider Fáni/

„Schneider Fáni a gyilkosság idején a legénylakásomon tartózkodott, így természetesen vitán felül áll az ártatlansága.” /Piperkőc Pál, a gigerli/

„Halálos, ha lapos ívbe’
Száll a balta be a szívbe.”
/dr. Matató Máté, bűnügyi orvos szakértő és amatőr fűzfapoéta/

„Nagy szerencsénk, hogy a fiunk a közpénztévében dolgozva rá tudta terelni a gyanút a Sorosra, miáltal mi megúsztuk a felelősségre vonást! Úgy tűnik, elkövettük a tökéletes bűntényt!” /a svájci órás pofa és a bosszúszomjas kofa/

„Tiszta bűntény, tiszta munka, tiszta rímek, tiszta sor. A halál nem más, mint az élet hosszabb-rövidebb (esetleg örök) szüneteltetése. A gyilkos – bárki legyen is az – nem más, mint az a személy, aki baltával nyomja meg a szünetjelet. Lehet, hogy nem is rossz ember, csak kevés jót tesz. Vagy a sok jó mellett időnként egy-egy rosszat is. Vajon ez elhomályosíthatja az esetleges sok jót? Mi csak prózában tudjuk körbe-körbe pávatáncolni azt, amit Frady Endre versként visszakézből vérfröccsent egyenest bele a pacekba. Mi bestseller, ha nem ez?! Gondoljátok meg proletárok!” /Agatakriszti Ajtonyné Krimifaló Katartika, a Frady Endre Jelentőségét Sziklaszilárdító Egyesület (FEJSZE) bűnügyi szakértője/

„Esküszöm, hogy betömbösíttetem a székletlazítómat és szügyön haraptatom magam egy migráns krokodillal, ha Frady Endrét nem tiltják be mint nemzetközileg közveszélyes szellemi terroristát! Szerintem ez a bűneset is úgy történt, hogy az áldozat inkább agyonverte magát egy baltával, minthogy elolvassa a róla szóló minősíthetetlen tébolylírát! Anyámmal petíciót nyújtottunk be a versjogi ombudsmannak, hogy ezt az elszabadult irodalmi hajóágyút a Fradexit program keretében azonnal utasítsák ki a világegyetemről! Visszamenő hatállyal!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az én szívembe csak úgy lehetne beleállítani egy baltát, ha lenyelném és körbenőné.” /Chuck Norris/

Hó! Hó! Hó! Hó!
Höhöhöhő!
Hahahaha!
Háháháhá!
Hihihihi!
Hehehehe!

HE?!?!?!

* * * * * * *

„Hurrá, én vagyok a versben az egyetlen mássalhangzó!” /a H/

„Csípjen meg a méh, ökleljen fel a juh, lepjen el a rüh és maradj inkább néma h!” /a düh/

„A H én vagyok!” /a kórház/

„HE?!?!?!” /az értetlen ember/

„Hó! Hó! Hó! Hó!
Höhöhöhő!
Hahahaha!
Háháháhá!
Hihihihi!
Hehehehe!”
/a vidám téli vers/

„Az értetlen ember ENG.!, a vidám téli vers NEM ENG.!” /a főcenzor/

„Hééééé! Nemáááá! Méééé?!” /a költő/

„Neeeeeeeee!!! Ááááááááá!!!” /a világirodalom/

„MIVA?! MIVA?! MIVA?!” /a kritika/

„Hogy engedhettem át az érettségin?! Ráadásul négyessel! Elsüllyedek szégyenemben!” /a költő egykori magyartanára/

„Blugy-blugy-blugy…” /az elsüllyedt Nagy Armada/

„Ó!” /a rajongótábor egyharmada, azaz megérett a meggy/

„ÓÓ!!” /a rajongótábor kétharmada, azaz csipkebokor vessző/

„ÓÓÓ!!!” /a teljes rajongótábor, azaz te vagy az én párom/

„Három hülye, három hülye!” /a rajongótábor ellentábora/

„Megjöttünk... Ez méltó lezárása lenne ennek a "költői pályának". R.I.P.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„R.I.P. azaz Remek Irodalmi Pályafutás! Ez egy biztos szájjal mondott pontos meghatározás. Igaza van, reál úr!” /Színjózan Szidolné Szikla Szilárda, a biztos pont/

„Hurrá, egy újabb beéneklőgyakorlat. Már nagyon untam azt, hogy "A téren egy torony áll, s a tornyon van egy erkély" meg azt, hogy "Lali a lila ló elalél", és főleg azt, hogy "Manna manna monno, monno mann". Ajándék beéneklőmondókának ne nézd az okát! Meg még annyi, hogy hébe-hóba kéne már írni valamit, ami szigorúbb értelemben véve is vers. És mint tudjuk, a hébe-hóba eredeti jelentése nem az, hogy néha, hanem az, hogy mindig.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az önfeledt életöröm találkozása a köz közismert közönyével. A tél, kitörve az elmúlást sugalló sztereotip képéből, hurráoptimizmusra ragadtatja önmagát, miáltal erősen tesztelve vagyon az ősmagyar mélabú. Ahogy a konkurens közönyköltő, Méla Béla kétsorosa nyögi világgá:
Tél, tél, tél,
Mit tettél?!
Ha az irodalmi bisztróban választani lehet Méla Béla melankólája és Frady Endre örömöpörköltje között, mi ez utóbbi szaftjára voksolunk! Jó létvágyat!” /Csuhaj Csongorné Bél Bella, a Poézisban Lubickoló Alkotók Télben Óborozgatva Sülő Irodalmát Faló Alapítvány (PLATÓS IFA) menü manója/

„Ide egy hétköznapi HE?!?!?! édeskevés! Ha Frady Endre atombombával támad, akkor nem segít a felvont szemöldökű jajveszék és a szokott klerikációs reakció, a keresztvetés! A megoldás H, mint hidrogénbomba! Teller Ede, fel! Támadj! Én addig az alélt anyámmal a vállamon futok a kijelölt szellemi óvóhelyemre, egy hermetikusan médiátlanított havas rétre! Világ irodalmárai, meneküljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Meneküljetek! Meneküljetek!” /a ferencvárosi B közép/

„Ha akarnám, elúszhatnék Új-Zéland mellé és megüthetném úgy a vízfelszínt, hogy a Föld túloldala kilője a világűrbe Frady Endrét, de a világűr térden állva könyörgött, hogy ne tegyem.” /Chuck Norris/

Aggódik egy kissé Zelma,
Hogy az ebe bevizel ma,
Ezért viszi ki a télbe,
S kalapjába fú a szél be.

- Ó, jaj, nem tesz jót az agynak,
Ha füleim jéggé fagynak!
Abból lenne pity és puty ám,
Úgyhogy vizelj fültőn, kutyám!

Ám az eblé hamar jégül,
Sárga dárdává fagy végül,
S általdöfi Zelma agyát,
Aki halálhör’g egy nagy ÁÁÁÁÁ…-t.

„ÁÁÁÁÁÁ!!! NEM ENG.! ÁÁÁÁÁÁ!!! NEM ENG.! ÁÁÁÁÁÁ!!! NEM ENG.!” /Haláltusay Huba, a Bármilyen Alkotást Rendeletileg Osztályozó Minisztérium (BAROM) főcenzor helyettese/

„Mi ez a baromság? Ezt most komoly? Vizelj fültőn? Hát meg is érdemli sorsát... Darwin díjas haláleset. Kiégtem, de egy jó is volt a versben: legalább rövid.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„A testmeleg vizelet rövid távon felmelegítő hatású lehet, s mint ilyen, életmentő, de pl. mínusz 40-50 fokban már pár arasz röppálya közben is jéggé fagy. Sima fizika, reál úr!” /F. Endre, költőgigász/

„Mínusz 40-50 fokban a vakarcs megdöglik, mire kijut az utcára...” / P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Hacsak nincs rajta jegesmedveszőr mellényke, jeticipő és rozmárbőr sapka...” / F. Endre, költőgigász/

„Néhány konzervatív esztéta eszméletvesztése és pár Newtonnál leragadt fizikatanár fanyalgása mit sem változtat azon, hogy maga Gulágotmegjárt Iván Gyenyiszovics se érzékeltethette volna hűbben az igazi tél szépségeit.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„В Сибири очень холодно!” /Gulágotmegjárt Iván Gyenyiszovics, fakutya díler/

„A Zelma név a héber eredetű Szalóme és a germán eredetű Anzelma német alakjának becézéséből önállósult. Jelentése: nem ismert. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy azt jelenti, hogy nem ismert, hanem azt jelenti, hogy nem tudjuk, mit jelent.” /Dr. Tudálék Tivald, az Állami Tudományok Országos Központja (ÁTOK) főigazgatója/

„Kikérem magamnak, hogy a névnapomon a nevemmel szórakozzanak! Egyébként sincsen kutyám, de ha lenne, télen akkor is fülvédős sapkában mennék le sétáltatni! Ez a vers meg olyan, mint a boci, boci tarka: se füle, se farka!” /Pelenkai Elekné Bevi Zelma, betanított sűrített tej tubusolónő/

„A kutyák kertes házba valók, ahol vizelhetnek az udvaron, nem pedig ide a lakótelepre, ahol rossz esetben eláztatják az alattuk lakókat, oszt’ szellőztethetünk!” /Ventilátor Vendelné Agyhúgy Aranka, nyugdíjas panelproletárné és alsó lakó/

„Eblé jégül?! Jégül, mi?! Jégül! ÁÁÁÁÁ… hogy Zelmát idézzem! Halál a kozmopolita bolsevik nyelvellenforradalmárokra!” /Rudolf Rattler, nyugalmazott nyelvtannáci/

„A naturalista ruszticizmus diszkrét bájának önfeledt nyelvi ficamokban tobzódó mestere, a kutyafuttában költés koronázatlan királya, a miabánatértnemjutottezmégsenkimásnakazeszébe rácsodálkoztatás katalizátora, Frady Endre, ismét megugorja a tőle megszokott, ám szinte már-már mégis megszokhatatlan világszínvonal fölöttiséget. Amiről ő nem alkot, arról valószínűleg nem is érdemes. Amit ő nem ír meg, azt ne írja meg senki! Feleim, adjunk hálát, hogy az Úr minket Frady Endre kortársának teremtett! Tánc!” /Hanyatthomloki Hóbelevancné Irgumburgum Immakuláta, a Frady Endre Gyógyhatású Elementaritását Népszerűsítő Club (FEGYENC) függetlenített főtitkárnője/

„Mi ez a pusztító szégyentelenkedés?! Mi ez a gondatlanságból elkövetett semmitmondás?! Anyám szerint reménykeltő, hogy ennek a minősített senkinek már a többedik verse (VERSE?!?!?!) is halálhörgéssel fejeződött be, ami esetleg önbeteljesítő jóslatként visszahull rá, mint égbe köpő eszkimóra a jégtömbbé fagyott nyála. Bízzunk benne, hogy Frady Endre kihalásához nem kell megvárnunk a Föld mágneses pólusainak köpönyegforgatásából adódó világvégét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Áve Róbert! Ne aggódj, hamarabb végez vele a köpönyegében megforgatott tőröm!” /Márciusi Dusán, a Te Isfiam Brutus Intézet (TIBI) véradási főelőadója/

„Az rendben van, hogy végezni kell Frady Endrével, de minek ehhez tőr? Simán agyonverem a nyomorult koboldot a szempillámmal!” /Chuck Norris/

Megmérgezett sertésflekken
Okán szakács huppan s nyekken
Padlóra szórt rántott hekken.

Kollégái – Béla, Erik –
Élesztgetve ütik-verik,
Mígnem megérkezik Derrick:

- Ne püföljék, ő már tetem!
Lefagyott, mint ma a netem.
Magamat az ügyre vetem.

Kérd’ a szürke agyi kéreg:
- Hogy került a húsba méreg?
Ki lehet a gyilkos féreg?

Elmefényt gyújt ötletbomba,
S bilincsben ül azon nyomba’
Tettesünk, a mérges gomba.

Vallató egy izmos palóc,
Kezében egy szúvas falóc-
a és vall a gyilkos galóc…

- Aaaaaa…

„Ez nem igazság, ebben a versben is csak Derrick főfelügyelőt fényezik, pedig sosem jött volna rá az igazságra, ha én a saját szakállamra végzett gombakóstolástól nem kezdek el rókázni és nem ugrik elő a számból a kis Vuuuuk!” /Harry Klein, felügyelő/

„A svéd Harisnyás Pippi minden élettani következmény nélkül megkóstol egy légyölő galócát. Frady Endre fiktív magyar szakácsa csak a mérgezés gyanújába is belehal. Ha a svéd akadémia egyszer képes lesz kiheverni az irodalmi Nobel-díj körüli botrányokat, nem kérdés, kinek ítéli majd a tavalyit, és az ideit is. A kérdés csak az, hogy egy következmények nélküli banánköztársaság holmi akadémiájának talmi elismerését Költőnk milyen formában fogja visszautasítani.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mindent visszautasítok, humán kolléga úr, hacsak nem tesznek egy visszautasíthatatlan ajánlatot, hogy a gusztustalan díj mellé adnak sok-sok millió forintnyi svéd pénzt.” /F. Endre, költőgigász/

„Nem értem, miért kéne félnem egy légyölő galócától, ha az ember nem légy!” /Harisnyás Pippi, azaz teljes nevén Harisnyás Pippilotta Citadella Intarzia Majolika Ingaóra, a Villekulla-villa lakója/

„Aaaaaaa… vallomásomat kényszer alatt tettem! A hekk tette! Én csak a legyet ölöm és eszem, mert a légy jó mindhalálig.” /légyölő galóca/

„Ordibál a galóca,
Fáj neki a falóca.”
/Kínrím Kenéz, palóc pribék és a Véreskezű Verselők Versenye kétszeres első helyezettje/

„Költőnk névjegye: ha vmi jó nem rest elszúrni az utolsó versszakkal. Igen ez most is sikerült, gyerünk csináljuk meg... De miért volt elszórva a hekk? Lehet, hogy itt nem is véletlen mérgezés történt??? Derrick felügyelő helyett Columbo kellett volna vagy Kojak. Biztos Derricket is Soros pénzeli...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Reális, amit mond, reál úr, hiszen korábban Kojakot és Columbot is én pénzeltem, de most éppen Derrick a soros.” /Soros György, multimilliárdos plakátarc/

„Frady Endre, a költészet kertjének kincstárnoka, a poézis pázsitjának pillangópingálója briliáns bokorrím bokrétákkal ültette körbe a sóvár tömegek lelkét. A kultikus krimibe ágyazott költemény kőkemény sorvezetése pőre pörölycsapásként zúzza ripityára a köz közönyét. A brutálisan bájos mű ívhídként feszül a megoldás katarzisa és az önfeledt halálhörgés antagonisztikus ellentéte között. Letehetetlen létlíra!” /Ihaj Csuhajné Sosehalunk Meggi, a Vakarható Rímrüh c. alternatív irodalmi folyóirat recenzora/

„Mi ez a degenerált aberráció?! Ez a bárgyúság együgyűbb, mint egy kétfordulós szocialista előválasztás! Még ha falócával püfölnének, se olvasnám el ezt a szellemi dögkútból ideloccsantott gennyförmedvényt! Je suis galóca! Anyámnak megtiltottam, hogy felvegye a békebeli fehér pöttyös piros kalapját, nehogy Frady Endre róla írjon egy újabb delíriumos rettenetet, ami rosszabb, mintha a derék Derrick véletlenül kiütné a műfogsorát egy nyers sertésflekkennel! Javaslom a fradyállapot bevezetését!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor egy kiadós galócapörkölt után böffentek egy embereset, akkor mindenki tudja, hogy mitől döglik a légy!” /Chuck Norris/

Tényállás, hogy bűnözőnek
Leginkább a tanú árt.
Cellákban bús fejek főnek,
Gőzölve a januárt.

Tanú lehet szem- is, fül- is,
Vér- is, no meg Jehova,
Kit vitakész jó hitgyülis
Nem küld soha sehova.

- Feltartottak azok ketten,
S rám szakadt a hitélet!
Téríttetve értek tetten,
S jött e kemény ítélet!

Úgyhogy cellatársam, ha tán
Hittérítők szeretnek,
Ne gyökerezz, mint a platán,
Fuss és maradj eretnek!

„A többszörös visszaesőként bankrablással gyanúsítható, büntetett előéletű Z. Zadomér budapesti lakossal szemben a lakosság, azon belül két hitvitát pár percre felfüggesztő és Z. Zadomért a helyszínen megtéríteni igyekvő állampolgár segítségével sikerült letartóztatást foganatosítanunk. A vádlott az elfogása óta szigorú elbírálásban van részesítve.” /Gumibot Gözdény rendőr főhadnagy, az Országos Rendőr Kapitányság (ORK) szóvivője/

„Pedig a tettestársam állítólag kiabálta, hogy "Fuss, Zorró, fuss!", de nem hallottam abban a nagy kánonos zsoltáréneklésben!” /Zorró Zadomér, bankrabló és kürtőskalács díler/

„A múltkor két rövidlátó hittérítő hosszan győzködött, hogy térjek meg, és csak akkor hagyták abba, amikor az egyik ágamról egy mókus a fejükre rottyantott.” /a gyökeret eresztett platán/

„Úgy tűnik, nem kellett volna gyorsétteremben ennem, mert valószínűleg a romlott Big Makk menütől kaptam hasmenést!” /a rottyantó mókus/

„Önnek egy új(szövetségi) üzenete van: "Ne itt állj, hogy ne ítéltess!"” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A hit hegyeket mozdít és bűnözőket állít meg! Amíg elő nem állítják őket! Mi így harcolunk a bűn ellen! Kár, hogy a költő testvér csak a jehovistákról és a hitgyülisekről írt, minket meg kihagyott a jóból! Szép kis ökomenizmus, mondhatom! Na, mindegy, kénytelen vagyok megbocsájtani neki!” /Mormon Mormonovics Mormonov , mormon hittérítő és murmanszki marmonkanna megmunkáló/

„Felháborító ez az utcai evangelizáció! Hinni a templomban kell, nem mások munkahelyi menekülési útvonalán! Belegondoltak ezek a hitagyú ájtatos manók abba, hogy mit jelent egy család számára a megélhetést biztosító legfőbb kereső, a gondoskodó apa, a szerető férj hosszú időre történő, letartóztatás általi elvesztése?! Évekig tartó éhkoppot! Nem csak kenyérrel él az ember, hanem hamburgerrel és kólával is!” /Dr. Hasbalyukatbeszélő Hödény, a Bankrablók Országos Szakmai Szervezeti Újságja (BOSSZÚ) jogtanácsosa/

„Kik ezek a senki kis utcasarki hittérítők meg ezek a pitiáner kétkezi megélhetési bankrablók?! Fogalmatlan csórikáim, nem értik, hogy nagyban kell űzni az ipart, csak úgy lehet zsírosodni! Kis hit, kis poci, nagy hit, nagy poci! A jövő a bizniszteológiáé, és erről semmi szín alatt nem mondunk le!” /Kétszín Kesztölc, a Keresztény Gazdasági Bűnözők (KGB) színcápája/

„A bűn és a bűn ellen harcoló hit keresztútját hamisított kristály tisztaságú keresztrímekkel idealizálva materializáló mű és a mű ellen harcolók antagonisztikus ellentétének csimborasszója ismét átitatja Frady Endrével az ő költészetére szomjazó szellemeket. Valaki szerint mindenkinek a lelkében van egy valami alakú űr, amit csak valami tud betölteni, és ez a valami most alaktalan testet öltve szivárog elő az olvasott sorok közül. Merjünk-e hinni vagy higgyünk-e merni? Nem mindegy?! Csak élvezzük! Tánc!” /Ámult Ámenné Dilaj Delejke, a Hitet Avagy Bűnt Legalizáló Alternatív Tyúb (HABLATY) c. kortárs YouTube csatorna arca/

„Mi ez a proszekuláris álszenteskedés, ez a Kék Fénnyel átvilágított moráldemagógia?! Anyám szerint nehéz dolga lehet a sarki hittérítőknek, mert amíg gyanútlanul hittérítik az eszkimókat, megeszi őket a jegesmedve, de szerintem félreolvasott valamit, amiben Frady Endre agyzsibbasztó hatása a hibás! Frady Endrét nem elemezni kéne, hanem elemi részecskékre bontva kilőni egy marsi űrszemétégetőbe! Por és homu vogymuk, de ne aduttá valá néki paradicsumut házoá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor én hittérítek, akkor kétféle ember van: az egyik megtér, a másik meghal. Előbbiek fejére glória kerül, utóbbiak feje kering a glóbuszunk körül.” /Chuck Norris/

„Csak ez a rengeteg körülöttem keringő fej, csak ezt tudnám feledni!” /a glóbuszunk/

Addig fehér Béla varja,
Amíg a hó betakarja.
Az jelzi majd tavasz jöttét,
Ha a színe újra söttét.

Béla varja gyakran setét,
Mint egy koszos lúdtalpbetét.
Ám, ha csupasz, rózsaszín ő,
Míg a tolla újra kínő.

Ha tápra lel Béla varja,
Nincsen, aki elzavarja,
Mert ő senkitől se retteg,
Kivéve, ha nagyon betteg.

Béla varján nincsen csizma,
Mert erős a csüdi izma,
Ám, ha netán mégsem izmos,
Kihal, mint a kommunizmos.

Kár!

„Kár, költő úr, hogy ennyire agyatlan! Ha lett volna, lenne és/vagy fogna lenni varjam, akkor a leghatározottabban tiltakoztam volna, tiltakoznék és/vagy fognék tiltakozni, hogy ilyen becsületsértő debilségeket írkál!” /Béla, akinek nem volt, nincs és nem lesz varja/

„Fogna lenni?! Fognék tiltakozni?! Béla!!! Ülj le, egyes! Alá!!!” /Piri néni, Béla egykori magyartanára/

„Kár, hogy nem voltam, nem vagyok és nem leszek! Így nem járhat át a kár öröm!” /Béla nem létezett, nem létező és/vagy nem létezni fogó varja/

„Car?! You need car? Rent a car! Cheap car! How are you cheap car?” /Rezső, Béla manchesteri migráns autódílere/

„How are you cheap car?!?!?! Jaj, te és a Béla haverod!!! Háromszor aláhúzott egyes alá!!!” /Piri néni, Rezső és Béla egykori angoltanára/

„Hóvarjú,
How are you?”
/Télapó Tádé, middlesbrough-i migráns költő és betanított áruházi idénymikulás/

„Ha varjú csíp, kár éri a szememet! Kár! Jaj!” /a kereszten állítólag varjú kicsípte szemű bal lator/

„Hogyha tényleg bűnbánó a kereszten a lator,
Akkor nem kell neki cédulát vennie, Luther?”
/Varjú atya, Béla eretnek gyóntatópapja/

„A zárlatból ítélve kétségkívül (Ady Endre barátja) Kun Béla varjáról lehet szó, aki civilben Vörös Rébék. Fehér varja mindenkinek lehet, aki mindig elvakarja, mint Karóvaljött Attila. Vérszagra gyűl a forradalmár.” /F. Péter, a költő Bélát csak hírből ismerő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, költő csávó, hiába erős a külső csüdöm, mer’ edzem ám, de ha télen nincs rajtam csizma, kockára fagy a virgácsom, he! Még szerencse, hogy havi öt millából futja jeticsizmára! Zsír!” /Varjú II Vendel, a Varjúdombi SE védekező középpályása/

„A versszakok végi meggyötört rímek okozta katarzissal a költő azt sugallja, hogy a magasabb rendű örömökért be kell vállalni az alacsonyabb rendű szenvedést, azaz éptelen testben nem néptelen a lélek, sőt! Aki rágni képtelen, az nem maradhat péptelen, így a költő kis adagokban intravénásan adagolja szellemi tápot, spirituális beöntésként mintegy. A károgó varjú a magyar közoktatás énekesmadár képzésnek meredek metaforája. Béla pedig annak a szimbóluma, hogy nem attól válik valaki igazi Bélává, hogy Bélának keresztelték, hanem aki Béla akar lenni, annak a szívében kell Bélává válnia, még ha egyébként Lajos is lenne!” /Linóleum Lajos, testéptelenítő és betanított magyar-testnevelés szakos tanár/

„Kár, hogy nem vagyok varjú, mert akkor most rárepülnék Frady Endrére, és bár nagyon nem csípem, most nagyon csípném. Főleg a két szemét, hogy ne csak belsőleg legyen szemtelen, hanem külsőleg is! Anyám szerint a gyenge szóvicceim azt mutatják, hogy olyan elszánt dühvel harcolok Frady Endre ellen, hogy lassan már magam is Frady Endrévé válok! Jaj, ne! Jézus, segíts! Ígérem, jó leszek és ezentúl majdnem mindig megeszem a paradicsomleveset!” /Puzsér Róbert, Béla kedvenc kritikusa/

„Róbert fiam, bizony mondom néked, ma veled eszem a paradicsomlevesből!” /Názáreti Jézus, Béla és Róbert megváltója/

„Íme, a teológiai válasz arra kérdésre, hogy a paradicsom zöldség-e vagy gyümölcs! Jézus szavaiból nyilvánvaló, hogy gyümölcs, hiszen Ő megemlítette és Ő sosem beszél zöldségeket.” /Vega Tarjánné Fauna Flóra, kertészeti teológus/

„Itt nálunk Texasban minden varjú olyan színű, amilyennek én mondom. A fény ugyanis tudja, hogy vagy olyan hullámhosszal verődik vissza, amilyet én akarok, vagy én verem olyanná.” /Chuck Norris/

„Norris apó ismét fényezi magát, úgyhogy már megint egy lószérumnyi nyugiszurit kell beadatnom neki. Kár!” /Brünhilda főnővér, a Megbuggyant Akcióhősöket Mindhalálig Unatkoztató Szeretetotthon (MAMUSZ) készletgazdálkodási csoportvezetője/

Magyarország egyre jobban
Teljesít és élre robban,
Joggal látnak minket nagynak!
S közben százak holtra fagynak…

Nyugat hanyatló és fura,
Népünk lesz a világ ura,
Rút Soros is nagyot döbben!
S menekülnek egyre többen…

Barátian zúg a Volga,
Magyar vízben jó a dolga
Minden gazdag aranyhalnak!
S mélyszegények egyre halnak…

Keleten kél a mi Napunk,
Zsebre tesszük, amit kapunk,
Nem szorulunk Brüsszel kegyre!
S közben a húr feszül egyre…

„Szolgálati közlemény: Frady Endre költő a mai naptól visszamenő hatállyal soha nem létezett. Állítólagos lakásán megtalált elszenesedett állítólagos teteme egy öngyilkosságot elszenvedett ismeretlené. Fentiek figyelembe vételével a saját érdekében mindenki nyomatékosan kéretik Frady Endrét soha meg nem történtnek tekinteni! Ezen alkotmányos törvényerejű felhívás megszegői kéretnek soron kívül hasonló sorsra jutni!” /Lózung Levente, a Nyomtalanul Eltakarító Testület (NYET) közszolgálati sajtószóvivője/

„Ez az! A forradalmi hevületű Frady Endre végre odatette a tutit és megmondta a frankót! Kaszára-kapára! Hű, a kedvem is egyre… Jaj!!!” /Eszement Edömér, ellenzéki entellektüel/

„Az alkotmányos törvényerejű felhívást megszegő Eszement Edömér soron kívül hasonló sorsra jutott, mint a soha nem létezett Frady Endre, így a mai naptól visszamenő hatállyal ő sem létezett soha. Mi nem csak nem szeretjük a viccet, de nem is értjük!” /Lózung Levente, k. m. f./

A propaganda világa és a prózai valóság közötti szakadék költői áthidalásába belepusztult, sőt soha nem létezett költő soha meg nem írt páros rímei sosem látott-hallott semmiként nem hatnak senkire. Hű, szerencsére időben észbe kaptam, különben nem csak a lapom ment volna a közzúzdába!” /Kaméleon Kelemenné Behódolt Butélia, a Polgári Irodalmi Szépérzék Országos Központja (PISZOK) által tűrt és támogatott irodalmi lap főszerkesztője/

„A világot Frady Endrén keresztül látni és értelmezni még a nagy és mindenható Chuck Norrisnak is izzadságos lenne. El se tudom dönteni ez a vers mely tábort élteti. Lehet, hogy egy bomlott elme több személyisége egyszerre jelenik meg? Sose voltam jó elemző, mire gondolt a költő, ez az 50 milliós kérdés...” /P. Gergő, a soha nem létezett költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„A Magyarország jobban teljesít! szlogen magyar hangját hetekig tartott betanítanom, hogy felolvasás közben el ne röhögje magát, de megérte, mert szép kerek sikerdíjat kaptam. Ennélfogva Magyarország számomra jobban tejel!” /Nyelvgyöki Nyihámor, udvari beszédtanár/

„KÉT TÁBLA
Számítván az Úrtól kegyre,
Kőtáblát vesz Mózes szegyre,
Azzal caplat fel a hegyre,
S Úr ír táblákra, nem egyre.”
/Józsué Jenő, táblabíró és amatőr költő/

„Tisztelt Józsué úr! Hadd hívjam fel a figyelmét, hogy az Úr nem egy, de nem is kettő, hanem négy kőtáblára írta fel a törvényt, köszönhetően Mózesnek, aki az első kettőt eléggé el nem ítélhető módon, haragjában összetörte! Csoda-e, hogy százhúsz éves koráig bolyongania kellett a pusztában?!” /Dr. Aranyborjú Askenáz, bálványteológus és féligazságszérum díler/

„Kik ezek az óhéber migráncs Soros bérenc kommentelők?! A kérdés költői, mert tuggyukkik! Na, de most majd még jobban utánuk nézünk!” /vitéz Csávás Kármán vezérbivaly, a Bajkeverő Anarchistáknak Rettenetes Maflásokat Osztogatók Klubja (BARMOK) ideológiai ökle/

„Mi ez a senki által meg sem írt semmi?! Az rendben van, hogy a hamis propaganda ellen humorral kell harcolni, de Frady Endrének annyi humora sincs, mint egy beltéri kóla automatának! Anyám szerint egy kóla automata igenis tud vicces lenni, amikor például elnyeli annak a nagypofájú házmesternének a pénzét, az meg addig rugdossa a nagy büdös lábával, míg ki nem újul a fájós bütyke! Ajjaj, azt hiszem, nem tiltottam el idejekorán a Sas kabaré nézésétől! Mindegy, kivételesen egyetértek a hatalommal abban, hogy Frady Endre sohase létezzen! Végre egy értelmes kormányzati intézkedés!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Annyira elviselhetetlen kezd lenni a feszültség, hogy inkább sürgősen megpattanok, mielőtt elpattannék!” /a húr/

„Mit csinálok egyre jobban?!” /Magyarország/

Közterek embere fázón
Fekszik a hullt belű zsákon,
S távoli tőle a száz ohm:
Ünnepi fények a fákon.

Közterek embere éhez,
Fogsorok ínybe bevásnak,
S távoli kép jut e lényhez:
Ünnepi fények a másnak.

Közterek embere árva,
Talpa alatt hűl a rótt hon,
S vágya a semmibe’ járva:
Ünnepi fények, az otthon.

Ünnepi fények, a jólét
Benn, fa alatt süti meg hal,
S kinn bevedelve a hólét
Közterek embere meghal.

„szúrós szikár széljegyzet az "annyit is ér" mentalitású menedzsment margójára” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Akinek nincs saját, külön bejáratú fűtött cethala, az annyit is ér!” /Gázár Jónás, hódmezővásárhelyi próféta/

„Költő polgártárs, maga nem tudja, hogy a közterek embere se nem fázik, se nem éhezik, mert nem is létezik, hiszen közkívánatunkra el lett zavarva a közterekről! Akit nem látunk, az nincs! Ahogy magának sem joga szabadlábon védekezni! Őrmester, ütééés íííndulj!!!” /Ököl Ödön, a Panelproli Osztályellenséget Feltétlenül Agybafőbe Bagatellizáló Egyesület (POFABE) szakmai igazgatója/

„Közterek embere ember?
Vagy csak egy állati véglény?
Bölcs, aki vallani nem mer,
Elviszi gyorsan a kékfény.”
/D. György, a költő más cégnél dolgozó és szociálisan érzékeny mérnökkollégája/

„Hallja-e D. úr, ha még egyszer kisbetűvel írja a nevemet, tényleg elviszem, oszt’ vissza meg már csak nyolc napon túl hozzák ám! Na, ehhez tartsa magát!” /Kékfény Késztény kilencedes, a Kulturálisan Önjáró Zakkantakat Univerzálisan Tiltó Államilag Létrehozott Aktív Társaság (KÖZUTÁLAT) őrsvezető helyettese/

„Sóhajtozók! Nem hallottam
hangotokat, mikor szegény
Gruevszkit üldözte a sok
Soros-bérenc rendőrlegény?

Azér' bezzeg sóhajtoztok,
hogy egy cím nélküli senki
- és ezért már nem szavazó -,
a hálóból ne essen ki!

A Karácsony nekik nem jár.
Hiszen nincsen szobájuk se,
hol egy díszes fenyő alatt
állhatna az ünnep kincse!

Csilingelés? Csillagszóró?
Rég elitták már az árát,
szerencsére van még olyan,
ki e hamisságon átlát!”

/Z. György, a Dokk nevű irodalmi portál önfeledt fenegyereke/

„Ironizálunk, Z úr, ironizálunk? Z, mint Zalán?! Na, futás!!!” /Csávás Kálmán izomnagy, az Internacionalista Szekértoló Költőket Intenzíven Rendreutasító Igazgatóság (ISZKIRI) rajtparancsnoka/

„A közterek embere lépjen be a huszita seregembe, oszt’ majd adunk a pápának ünnepi fényeket!” /I. György, cseh király/

„Kik ezek a zagyvaságokat kommentelő ismeretlen gyaur druszák?! A sárkányommal tépetem le a hitetlen fejüket és tüzet okádtatok a kilehelt kénköves lelkükre! Olyan ünnepi fény lesz itt, hogy arról koldulunk!” /Szt. György, keresztény lovag és védőszent/

„Frady Endre témaválasztásával kivételesen egyetértek. Nyilván belebotlott, hiszen az utcán hever. A kényszeres dilettantizmusa és a beteges kínrímkényszere viszont gusztustalanabb, mint amikor anyám a csehszlovák import mosógéppel akarta kimosni a nyers pacal bolyhaiból a bélsarat! E klapancia katarzisa felidézi bennem a fent említett marhabeles esemény ’Hányat kell még hánynom, hogy jobban legyek?’ gyomorforgatását! Irodalmi latrinába Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A költő szociális érzékenységénél csak az antiszociális érzéketlensége szignifikánsabb. A tisztán kopogó keresztrímek a keresztbe vert szegekre csapó kalapácsütések ambivalens szimbólumai. A hatalom hiénáinak humánum hiátusa elleni haláltusa hisztérikus hőzöngés nélkül konvergál a mindenné magasztosult semmi felé. Az ihlet az éh lett. Frady Endre ismét odamondta a tutit, de akiknek hallaniuk kellene, azok tuti nem olvasnak Frady Endrét. Se.” /Atoll Erősebbné Minta Puska, a Társ A Dalom c. szociális szóvirágcsokor néptribunja és tördelőszerkesztője/

„A rosszindulatú rágalmakkal ellentétben és szociálisan érzékeny vagyok. Ha egy szoci áll elém, az érzékenyen érint és muszáj vagyok lerúgni a fejét! Fizessenek a gazdagoknak!” /Chuck Norris, nyugdíjas akciósztár/

„Jaj, Chuck, úgy látom, anno mégiscsak túl erősen rúgtalak fejbe!” /Bruce Lee, elhunyt akciósztár/

„A világirodalom eme gyöngyszemét megihlető törvényi szabályozás tényállási indoka az "életvitelszerű közterületen tartózkodás". Mármnost egy élettelen tárgy (de tekintsük határesetként fogalomnak), a közterület sehogy nem lehet életvitelszerű. Különben is, mi az az életvitel? Ismerjük az átvitel, könyvvitel, hazavitel, elvitel, keresztülvitel szavakat, és egy sor hasonlót, határozott definíció írja le mindőjüket. Egy büntető törvénykönyv nem lehet homályos.” /Grammatika Ignác, az alvilágban ismert becenevén Nyelvtan Náci, etimo-, pszicho- és ornitológus/

Szemben álló erős alak
Cipőtalpa merő salak.
Azt hiszem, hogy Dennis Parker
Ideális teniszpartner.

Üt egy bősz, nem trehány szervát
S szakad bennem nehány szerv át.
Fog hull, orr, szem s ide áll is…
Ajjaj, mégsem ideális!

„Igazi ütős adventi darab, tele várakozással, reménnyel és halandósággal. Godot-val ellentétben itt meg is érkezik a frottír fejpántos transzcendens, akit úgy vártunk, s az egyszeri halandó kénytelen belátni, hogy erre igazából mégsem volt felkészülve. Túl jó vagy hozzánk, Mester!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A Godot-ra várva megvalósított valamit, ami elméletileg lehetetlen - egy színmű, amelyben semmi sem történik, a nézők mégis feszült figyelemmel követik. Sőt, mivel a második felvonás rafinált ismétlése az elsőnek, Beckett olyan darabot írt, melyben semmi sem történik, kétszer.” /Vivian Mercier, ír irodalomkritikus/

„Jöttünk volna Godot-néval be ketten.
Nem rajtunk múlt, hogy nem, hanem Becketten.”
/Godot/

„Á, szóval ezért várok itt évek óta hiába a Godot szervájára! Amúgy hol vagyok és kik ezek?! Hogy kerültem ide, mint Pilátus a krédóba?!” /Dennis Parker/

„Mi az igazság?- kérdeztem egykor, de az az igazság, hogy már akkor sem érdekelt. A kérómba meg úgy kerültem, hogy gyaloghintón bevittek a rabszolgáim. Van még kérdés vagy mehetek mosni kezeimet?” /Poncius Pilátus/

„Hatékony a Parker-tenisz
szalakon isz, parketten isz.
(…)
Menjünk vissza néhány évet:
volt egy horvát fazon, Goran.
Ha tudnám, a különbséget
lejátszanám fazongorán.”
/Weinberger Winnetou, a DOKK irodalmi versportál tébolytani szakértője/

„Nagy ritkán, ha belelendül,
tíz ászt üt még Ivan Lendl.
Megénekli néhány bordal,
hogyan játszott néha Borggal.
Lenyomatták pár keverttel,
Lloyd jött össze Chris Everttel.
Nincs még ki a parti mára,
ezért várnak Martinára.”
/D. György, a költő más cégnél dolgozó mérnökkollégája/

„Köszönjük Gyuri, hogy még emlékszel ránk, a kortársaidra! Ez azért esik jól, mert bár dollármilliomosok vagyunk, de minket a pályafutásunk végén elfelejtenek, te viszont pont ebben az életkorodban teljesedsz ki és keresel annyit egy évben, mint mi két-három szervával annak idején!” /Ivan Lendl, Björn Borg, Chris Evert-Lloyd és Martina Navratilova/

„I must admit, that the peolpe don’t like to play tennis with me, because I always want to serve. I am the Servant of the World.” /Jesus Christ/

„Nem az a fő baj, hogy Frady Endre mások salakanyagán teniszezik, hanem, hogy nem vált cipőt, mielőtt ámokfutásba kezd a Parnasszus körül! Ez a degenerált rímipari kémtúró az ökológiai verslábnyomával jóvátehetetlenül összebüdösíti a világirodalmat! Anyám azt készült mondani, hogy megint túlreagálom, de gyorsan másra hagyattam vele a szennyes ruhát és felvitettem vele magamat a padlásra, így most alig kap levegőt és nem jut szóhoz! Addig én ordítom, hogy VESSZEN FRADY ENDRE!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Miért nem látom kedvenc küzdőpartnerem, Chuck Norris hozzászólását? Hiszen amióta fejen rúgtam és valami helyreugrott az agyában, azóta mindig jókat szokott mondani.” /Bruce Lee/

„Tisztelt Bruce Lee úr! Az ön által említett Chuck Norris a budapesti látogatásán sajnos leszerepelt. Szomorú volt látni, ahogy szenilis tekintettel beállt a pályafutásuk végén leépült egykori sztárok – Gerard Depardieu, Steven Seagal, Dennis Rodman – sajnálatos sorába és hagyta magát kézből etetni. Ebben az állapotában jelenleg nem tartjuk se alkalmasnak, se méltónak arra, hogy a Mester művéhez hozzászólást fűzzön. Talán majd legközelebb.” /Eftécé Edömérné Zöldfehér Zinajda, a Frady Endre Költészetét Áhítattal Idealizáló Alapítvány (FEKÁLIA) sajtószóvivője/

„Na, ennek a vernyákoló civil szervezetnek az összes tagja holnap hajnali háromkor másfél hónapnyi hideg építőanyaggal bevonul a fülcsáti munkatáborunkba saját maguknak nullkomfortos fegyházat építeni! Ott majd megtanulják, hogy a zembereket etető kéz vasökölbe is tud szorulni, ha kell! Futólépés, iiiindulj!!!” /Csávás Kálmán kőagy, a Pimaszul Öntelt Civil Egyesületeket Gondos Öntevékenységgel Dagadtra Öklöző Rendészet (PÖCEGÖDÖR) ideológiai ökle/

„Te, Robikám, ez a Dennis Rodman, a Dennis Parker és a Dennis Akomisz, ezek testvérek?” /Puzsér mama/

„Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy szűkebb pátriám, Texas, a világhírű magyar elitalakulat címerállatáról, a TEK Sasról kapta a nevét. Hihihi!” /Chuck Norris, kiöregedett akciósztár nyugiszuri után/

„A verset és a kommenteket látva nagy szerencséje az emberiségnek, hogy a szivárványról mindig eszembe jut az özönvíz után Noénak tett ígéretem, miszerint nem fogom őket elpusztítani…” /az ÚR/

Befaltam pár papírost,
Meglett így a napi rost,
S nem kellenek nass hegyek,
Így is könnyen hasmegyek!

Mint kit gyomron ürü lök,
Oly sebesen ürülök,
S teljesül a vágyálom,
Kertem magam trágyálom!

(hastánc!)

„Jujjjj, ez üt. Megzavaró a címe, egy hasmenésről szóló versike székrekedés néven???” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, reál elvtárs, hát pont azért örülök annak, hogy végre megindult a hasam, mert eddig folyton csak rekedt a székem!” /Gyoma Gyomanovics Gyomov, szovjet kolhozparaszt/

„Az igen tisztelt kertész urat ezennel meghívjuk a Has Párt ünnepi felvonulására a Has Menésre, hogy velünk együtt hömpölyögjön végig az Andrássy úton! Egyúttal felkérjük vezérszónoknak, hogy az arra éhes tömeg előtt adjon ki magából mindent! Arccal a Hasunk felé!” /Vak Béla, OKJ képzett optikus és a Has Párt sajtóreferense/

„Frady Endre. Minden nap új varázslat.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem varázslat, humán úr, hanem korszerű táplálkozás! Ha mindenki megenné a nemzeti konzultáció borítékját az olvasatlan belső rész tüzén jól átsütve, akkor mindannyian jobban járnánk. Gyomorilag és szellemileg is.” /Józanparaszt Jenő, hamarosan kirúgandó életvezetési tanácsadó/

„Na, frissen kirúgott Józanparaszt úr, görnyessze csak rá a gyomorszáját a gumibotomra, hadd demonstráljam egy irdatlan ürülöket erejével szellemileg, hogy mi különbség nemzetileg a konzultáció és az inzultáció között! Mi, hogy maga szerint semmi?! Na, fiúk, elő nyolc napon túl se gyógyuló rozsdamentes érveket!” /Csávás Kálmán görnynagy, a Kirúgott Életvezetési Tanácsadókat Radikálisan Észheztérítők Társasága (KÉTRÉT) erődemonstrációs igazgatója/

„Ürü: a kiherélt hímnemű juh; gyapjútermelésre, főleg azonban hízlalásra használják. Húsa jobb a kos és anyajuh húsánál.” /Pallas Nagylexikon/

„Ürü: Herélt kos, melynek a húsa a juhok között a legízletesebb.” /Wikiszótár/

„Ürü: Kiherélt kos; máskép: berbecs, mely a latin vervex-ből alakult. Mongolul: irge (mouton châtré). Vámbéry szerént csagataj nyelven is űrü. Budenz J. ezen szókkal is rokonítja: lapp varjes, finnlap vares, finn oraha (nominat. oras), orasa, oro, valamennyi am. hímállat, orihi (nom. oris), ori ménló, liv vórki ártány disznó, mordvin urďs, urďs vadkan stb. Ha általán a hímállat jelentő szókkal rokonítást elfogadjuk, akkor még közelebb áll az ürű szóhoz a mongol ere (mari; le mâle, masculin), és a latin ari-es. Azonban valószinübbnek látszik, hogy e szó az ir-t, or-t szó gyökével áll viszonyban, melyben a metszés (kimetszés) fogalma rejlik. Ezen alapfogalomból értelmezi Adelung is Wachter után a német Hammel és Schöpps szókat; amazt a hammen, hammeln, angolszász hamelan (= verstümmeln, abshneiden), emezt a kappen, schneiden szóktól származtatva.” /Magyar Értelmező Szótár alias uru.szojelentese.com/

„Aki hímállatot herél, ne csodálkozzon, ha hasfalon fejelik!” /dakota közmondás/

„Inkább én menjek, mint a hasam!” /Bolygó Hollandi/

„Tombolnak bennetek rostok?
Asszem, gyakran gatyát mostok!”
/Szent Székrekesztő Szilárd szerzetes, az Anti Rost Apostolainak Nyűgmentes Ét Rendje (ARANYÉR) felekezet ideo- és teológiai nótafája/

“Irodalomtudósok mélyre hatoló kutatása kiderítette, hogy a reformkor egyik nagy magyar költője a legmélyebb ihletet mindig lakása legkisebb helyiségében kapta, ahol sokat és huzamosan tartózkodott: orvosa árnyékszék-rekedésre gondolt. Egyik reggel, amikor bevonult a kéziratpapír-csomaggal, pennával, téntával, kalamárissal és tapperrel gondosan fölszerelt ihlőhelyére, a felesége megkísérelte megtudakolni, hány percet tartózkodik majd odabe. "Huszt" - vakantott a költő, és máris rágörnyedt az alkalmatosságra. Végül önráolvasással próbálkozott beindítani a folyamatokat: "Has! Alkoss!" És csodák csodája, a dolog segített, bár a siker még nem volt teljes, ezért a költő hozzátette: "Gyarapíts!" A jól végzett munka széles mosolyával lépett aztán ki, amitől a haza fényre derült.” /Weinberger Winnetou, a DOKK irodalmi versportál tébolytani szakértője/

„A költőből kibukó bukolikus béllíra szép példája a rusztikusan naturalista rögvalóság ábrázolás gyomorforgatóan őszinte deheroizálásának. A szovjet szisztémára szekularizált széklet szimbóluma úgy vonul végig a versen, mint romlott menzaleves a közoktatásba belenyomorodott nebuló emésztőrendszerén. A művet lezáró gőzölgő diadalmámor önfeledt megkönnyebbülést jelent mind az alkotónak, mind pedig az olvasótáborának. Nagydolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a chili megy a bélben, úgy érdemes.” /Gáz Gézáné Szeles Szidónia, a Totális Rímekkel Átitatott Gyönyörűség Antológia (TRÁGYA) tördelőszerkesztője/

„Te jóságos ég, ha ebben az országban ilyen rettenetes verseket kell olvasnom, akkor inkább lemondok a menedékjogomról és térden csúszva visszakéredzkedek egy nyugalmas szkopjei börtönbe!” /Nikola Gruevszki, korrupció miatt elítélt macedóniai ex-kormányfő/

„Mi ez a bűzölgő neonácibarna trágyatenger?! Frady Endre költészete olyan, mint amikor valaki a gyanútlan tömegre borítja a telített Toi Toi mobilvécéjét! Neki állítólag ihlete van, mi meg nyakig ülünk a miazmás guanóban! Szegény anyám a teljes havi nyugdíját és az Erzsébet utalványait is mind szappanra meg vegyvédelmi felszerelésre költötte, hogy túlélje ezt a szaporabelű líragörényt! Véreim, magyarok, ne üzenjünk hadat Frady Endrének, csak simán lőjük le anélkül! Ne legyen ideje menekülőverssel megtrágyáznia a lelkünket! Össztűz!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer engem is gyomron lökött egy ürü, de piláf lett belőle. Szerintem megbánta volna, de nem volt rá ideje.” /Chuck Norris/

„Non, je ne regrette rien!” /Edith Ürü-Piláf/

(gyerekdalocska)

Ugrabugrálgat a medve,
Telitalpa nagyot dobban,
Ettől igen tyű a kedve
S dibeg-dobog egyre jobban.

Annak, ki a földben lakik,
Szájában nincs nyugodt falat,
Mert dübörgő nagy valakik
Porrá zúznak plafont-falat.

refr.:
   Dibeg-dobog medve koma,
   Mélyre süpped lába nyoma,
   Nincs alatta víg lakoma,
   Jaaaaaaajj!!!

Vakond járat omlik-bomlik,
Ahogy rajta mackó tapos,
Nem marad, csupán egy rom lik,
S menekül, ki nem lett lapos.

refr.:
   Dibeg-dobog medve koma,
   Mélyre süpped lába nyoma,
   Nincs alatta víg lakoma!
   Jaaaaaaajj!!!

Látja bár, hogy mázsás tánca
Messze kerget nyestet, nyulat,
Mégse mélyül homlokránca,
Medvénk legyint s tovább mulat.

refr.:
   Dibeg-dobog medve koma,
   Mélyre süpped lába nyoma,
   Talpa alatt híg lakoma,
   Pfúúúúúújj!!!

„Pfúúúúúújj!!! Ez gusztustalan!!! Laposra taposott nyestek és fröcsögő vakondvér?! Meneküljön, ki merre nem lát?! Jaaaaaaajj!!!” /Vak Ond, honvesztő kondavezér/

„Örök polgárpukkasztó rokker lévén szívesen megzenésíteném ezt az agyatlan rettenetet, csak annyira gusztustalan, hogy attól félek, hogy a közönség visszasírja majd a fiatalkori, színpadon előadott csirkedarálós produkciómat!” /Nagy Feró, a nemzet csótánya/

„Endrénk új ifjúsági slágere remekül illeszkedik a Fiatalokat a Zéletre Nevelő Versikék évszázadokra visszatekintő zsánerébe. Ha nem tolod, összetöröm házadat, sós kútba tesznek, onnan is kivesznek, meg is hal egy kisbogár, menekül ki nem lett lapos. Merjük idejekorán megmondani a kölöknek a tuttit, mielőtt ő kezdi megmondani nekünk a frankót!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„2050. (A Felcsúti terror 30. évfordulója.) Kriminológiai záró vizsga kérdés: Utalások és segélykiáltások címmel elemzést kérünk, a hírhedtté vált F. Endre terrorista (A "Felcsúti pusztító") lelkületéről, tudatmódosító szerek hatásáról. Mi vezethette a költőt a radikalizáció felé?” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, reál úr, ha én ezt a kommentjét közzéteszem, akkor mindkettőnket elvisznek! Én tényleg szívesen lövöldöznék 2020-ban Felcsúton, de csak kapura a Pancho Arénában! Mindent eldöntő tizenegyest akarok rúgni az Újbudai Medvék csapatában a Csúti Csigák ellen!” /Frady Endre, költőgigász és achilles gyulladt amatőr futballista/

„Na, maguk ketten, a reál meg a firkász, holnap hajnali háromkor háromezerhatszázötven napi hideg élelemmel jelentkeznek rendészetünk antarktiszi közmunkatáborában pingvintrágya lapátolói munkakörbe! A jegesmedvéket etetni kötelező és életveszélyes! Futólépés! Dobbanjanak azok a satnya lúdtalpak!” /Csávás Kálmán fagynagy, a Liberálbolsevista Ótvar Nyikhajokat Átnevelő Láger (LÓNYÁL) táborparancsnoka/

„Jaj, ha ez az ugráló fenevad átszakítja a fölöttem felhalmozott talajrétegeket, akkor meg fogják találni az aranykoporsómat! Rá fognak jönni, hogy hun vagyok!” /Attila, a hun/

„A költő gyermeki lénye ismét előtört és bugyborékoló áradatként mossa el a begyöpösödve elfelnőttesedett társadalom eldologiasodott gátjait. Az a szabály, hogy nincs szabály, és azt is meg kell szegni! – sugallja az önnön babalétét újranyáladzó költőfenomén. A vérben tocsogás bája keveredik az önfeledt haláltánclírával. Frady Endre ismét mélyen önmaga fölé nőtt és meghaladta saját magát. Már novemberben megszületet a karácsonyi vásár irodalmi nyest zellere!” /Subidubi Sotokánné Tilláromhaj Titanilla, a Rész-rész gyermekláncfűrész c. meseportál nóta- és kutyafája/

„Mi ez a fertelmes idecsinálmány, amibe már megint beleléptem?! Mintha az agyamba talpalt volna egy eszeveszetten lambadázó medvecsorda! E vers olvastán haladéktalanul felvettem a kapcsolatot a Magyar Űrhajózási Társaság Univerzumba Rohamléptekkel Hiperűrugró Alapítványa (MŰTURHA) illetékeseivel, hogy amint felfedeznek egy lakható bolygót, anyámmal a legelsők között kaphassunk rajta irodalmi menedékjogot! Vagy legyen inkább börtönbolygó és száműzzék oda Frady Endrét! Visszamenő hatállyal!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer Texasban az erdőben aludtam, amikor véletlenül a fejemre szambázott egy másfél tonnás grizzly medve. Szegénynek szilánkosan tört a lábfeje és a lúdtalpát kénytelen volt eladni 1000 darabos puzzle-ként a mexikói bolhapiacon.” /Chuck Norris/

Folyón kel a kis skót át
Rágcsálva egy piskótát.
Torkán akad piskóta,
S fuldoklik a kis skót: Aaaaa…

Arra úszik hat inka,
Meg a Hosszú Katinka,
Hátba verik kis skótot
S kiköpi a piskótot.

Messze köpi a piskót,
Megmenekül a kis skót,
S folyót szelve kis skót át
Nem rág többé piskótát.

(piskótánc!)

„Atya ég, erre nincsenek szavak. Jajjj. Többet nem eszem piskótát sem.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Piskóta szavunk, mint az közismert, a latin bis coctum-ból származó olasz biscotto (= kétszersült) átvételéből származik bajor-osztrák nyelvjárási közvetítéssel. Ez a versike csak a skótokra hivatkozik, akik max biscuit-et rágnak, nem csoda, hogy teljes sületlenség.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mint az közismert, humán úr, mint az közismert?! De hát mit is jelent ismerni és ki is az a köz?! És vajon kétszer sült, ki gyorsan sült?! He?!” /Frady Endre, értetlen költőgigász/

„Kiköpi a piskót?! Ez az! Szeretem az egyszerű tárgyeset!” /Sötét Sönt, ragdíler/

„Tegyük át a cselekményt Itália síkságára és hajazzunk rá egy kis kelta alkoholizmust! Emígy:
Partról néz ír O'Hara
S zuhan viszkis pohara.
Skót hajra hull pohár és
Látjuk, hogy a Pó hárés.”
/Ed’Hair Allan Pó, alanyi fodrászköltő és tárgyi tévedés/

„Dúdolgatja inka, maja,
Katinka, Katinka maja!”
/Igor Hosszúvics Teotihuacán, a Maja-Szovjet Baráti Társaság úszómestere/

„Hosszú Katka s Rövid Inka
Poharában kövidinka.”
/Szergej Rövidovics Tawantinsuyu, az Inka-Magyar Baráti Társaság iszómestere/

„Szakmailag szeretném megjegyezni, hogy vízben történő fuldoklás esetén az ’Aaaaaaa’ hangsornak élettanilag nincsen semmilyen realitása, ugyanis ennek torokból történő intonálásához levegőre van szükség, ami adott helyzetben a fuldoklás definíciója alapján teljesen kizárt. Kérném a költő urat, hogy legközelebbi művében csak olyan szereplőt fuldokoltasson, aki ért is hozzá! Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Tüdő Tádé, a Hitvány Úszók Haláltusája Alapítvány (HÚHA) légzéstechnológiai főorvosa/

„Ki merészel gúnyt űzni a skótokból?! A kardélére hányok! Ha Edward király, angol király nem végeztetett volna ki, akkor most ötszáz walesi bárddal felnégyelném ezt a fattyú fűzfapoétát! Máglyára, ki ellenszegül! Skoxit from Frady Endre! Szabadsááááág!” /William Wallace, a rettenthetetlen skót szabadságharcos/

„Ne hőzöngj, Willi! A költőnek igaza van. Régi definíciós tényállás, hogy a skótok azok az írek, akik nem tudtak úszni!” /Sir Sean-Conor O’Klahoma, ír úr/

„Építenék mézeskalács viskót,
De a csúcsdíszt ellopta egy kis skót!”
/vasorrú bába/

„Fulladjál meg ragyaarcú bába,
Öntse el a házadat a Rába!”
/Jancsi és Juliska/

„Mi ez a szellemi szemétégetés?! Mi ez az irodalmi közveszélyes hulladék?! Anyám szerint a vers és a hozzá íródott kommentek jól mutatják a hazai és a nemzetközi közoktatás totális csődjét. Szerintem meg túl finoman fogalmaz! Belőlem az ilyen megveszekedett borzadalmak olvastán előtör a nem túl mélyen szunnyadó vadállat és legszívesebben belelövetnék az első szembejövő tömegbe! Főleg, ha az nyomokban Frady Endrét is tartalmaz! Omoljatok rám véres piskótahegyek és temessetek magatok alá!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Jé, egy perccel ezelőtt még nem volt itt ez a véres piskótahegy! Ezek szerint annak a habzó szájjal ordibáló szakállas figurának mégis lehetett egy mustármagnyi hite! Csoda történt! Énekeljünk!” /Böjti Bojtorján, az utolsó előtti napok mindszentjeinek hetedhetedik napjára rácsodálkozó gyülekezet lelkipásztora/

„Egy jószolgálati tevékenység keretében hamarosan ellátogatok Magyarországra. Többen jelezték, hogy azzal tenném a legnagyobb jószolgálatot, ha lerúgnám Frady Endre fejét. A verseit olvasva nem vagyok benne biztos, hogy van-e egyáltalán feje. Lehet, hogy egyszer már lerúgtam, csak nem emlékszem rá?” /Chuck Norris/

„Az nem lehet, mert Chuck Norris mindenre emlékszik. Mindenre IS!” /Durung Dezső, a Tizenéves Óbudai Csákk Norrisz Imádók (TÓCSNI) klubjának kőbalta felelőse/

Bal sarkamon dudor púplik
s gyulladt, mint egy égő paplak.
Mindig csak a baj van velem,
kéne csinálni már valam-

-it e folyton fájó lábbal,
melynek párja nem tud löbböl-
-ni labdát így kapus felett,
ki tőlem már nem is fél ott!

Kenem én fekete nadály-
-tővel, ám te soha ne dőlj
be ennek a sztárolt szernek,
mire népek sok pénzt szórnak!

Egy gyógymód van: pihentetés,
miközben csak öreg tatás
mozgásokat csinálhatok…
s foci nélkül telnek hetek!

„És a verslábaidnak milyen szer nem használt? Meg kell próbálni valami unortodoxot, mint Gyuri a nemzeti kamatlábakra. Frady Endre utolérhetetlen, mint Sánta Klausz!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Tisztelt költő úr! Ezennel megkérjük önt, engedje meg, hogy az e témában oktatási céllal épp most készülő ortopédiai szakkönyvünkbe a verséhez mellékelt forradalmian formabontó illusztrációját NE tegyük bele! Előre is köszönjük!” /Dr. Sánta Klausz, a Szemmelversz Sportorvosi Egyetem Térdtől Lefelé Tanszékének ügyvezető docense/

„Ne rinyáljon, költőfattyú! Ahogy itt a seregben mondjuk, a katona nem fáj, csak úgy érzi! Na, ugorjon bele a surranójába és sovány sertés vágtában induljon el portalanítani a gyakorlóteret! Még mindig itt van?! FUTÁÁÁÁÁÁS!!!” /Csávás Kálmán őrnagyonnagy, a Magyarság Ellenes Gaz Dilettáns Öntörvényű Görényeket Lefenyítő Elit Szakasz (MEGDÖGLESZ) teljhatalmú ura/

„Micsoda, meg meri sérteni a jó híremet azzal, hogy leszólja a rólam elnevezett csodakrémet?! Ezért még megüti a bokáját, oszt’ kenegetheti Voltarennel! Az olyan, mint halottnak a csók!” /Fekete Nadály, tőkeerős krémgyáros/

„A halottaknak adott esetben igenis használ a csók! Főleg a királyficsók! Mi csak tudjuk!” /Hófehérke és Csipkerózsika/

„Belilult az achilles ín?
Nagyon tetszik nekem e szín!”
/Újpesti Barnabás, kortárs költő és lila majom/

„Égő paplak, költő úr, égő paplak?! Mondja, nem fél a klerikális reakciótól?! Legyen maga eretnek, kit a papok veretnek?! Azt akarja, hogy önből készült máglyarakás legyen az üzemi étkezdében?! Meneküljön, iszkiri! (…) Hé, inkvizítor úr, arra futott! Én láttam!” /Bujtogató Béla, tömbházmester és amatőr feljelentő/

„Hétvégén jöttem rá erre,
Szép tájék a Cinque Terre.
Bejártam ezt én, a sánta,
S ezt is achillesem bánta.”
/Frady Endre, a jóban-rosszban sántikáló költőgigász/

„Minek mászkál egy sík vidékhez, egy műfüves futballpályához szokott ember a sziklás hegyen, ráadásul fájós lábbal?! Nem véletlenül írtam egykoron, hogy ’Mit nekem te zordon Appeninnek fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, s lúdtalpam hegyvölgyedet nem járja.’ Én ehhez tartottam magam, és akár a fiatalkori segesvári, akár az időskori barguzni tetememet nézi meg, a sarokcsontom mindkettőn hibátlan! Ép talpra ép magyar!” /Petőfi Sándor, néhai költőkolléga/

„Újból csúcsra járatott csimborasszót ülnek a kancsalrímek! A költő a fájdalmában kiizzadt ritmusos igazgyöngyét veti partra, ahol előbb halhatatlan halként haldokolva heroizálódik, majd fölénk löbbölődve taglóz. Az élet nagy kérdései: Lehet-e sántán futballozni? Lehet-e műveletlenül műélvezkedni? És egyáltalán lehet-e e bármit vagy akármit, sőt mindent vagy semmit? A válaszok még váratnak magunkra…” /Lojális Lejla, a Rímeket Ontó Nihilista Csordaszellem (RONCS) c. költészeti katarzisblog mondathányója/

„Mi ez az ideizélt hogyishívják?! Ki ez a valakinek még csak nem is látszó sánta senki?! Ha olcsó rímekben akarnám magam kifejezni, akkor azt mondanám, hogy ’se emelkedő, se lejtő, csupán egy sík selejt ő’, de nem akarom! Főpolgármesterré választásom esetén két programom lesz: a sétáló és a Frady Endre mentes Budapest! Így már talán nem csak a belvárosban a járókeretét szabadon használni vágyó anyám szavaz majd rám, hanem az irodalomkedvelők milliói is!” /Puzsér Róbert, kritikus és főpolgármester önjelölt/

„Texasban folyami úszkálás közben egyszer megharapta az achillesemet egy krokodil, de a szétrobbanó fogsora miatt szegénynek kiloccsant az agya.” /Chuck Norris/

Tetőn mászva Tóbiás
Nem néz le, mert fóbiás.

* * * * * * *

„Kellően tömör. Egész jó. Ennél nem is kéne hosszabbakat alkotni, mert mint láttuk oly sokszor, abból csak a baj volt...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Hogy kerül a tejesember a hegedűs mellé? Másodállás, vagy együttállás, esetleg ellenállás? És hol voltak mindeközben az ürgebőrbe varrt békaemberek?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Meg vagyok döbbenve, hogy egy közismerten baloldali érzelmű hírneves költő egy nemes lelkű szocialista politikus nevéből gúnyt űz! Nem tudom, legközelebb Gőgös Zoltán következik? Aztán meg Hiszékeny Dezső? Hova jutunk így elvtársak?” /Udvarias Eduárd, a Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedő 1975. évi arany oklevelese/

„Súlyos anakronizmus, sőt téridőzavar, költő úr! A Tóbiás név héber eredetű, a fóbia viszont görög! Hogyan lehetne egy ószövetségi embernek az ő idejében még fel sem talált újszövetségi betegsége?! Ráadásul már Mózes is megparancsolta, hogy a háztetőkre leesés elleni védőkorlátot kell építeni, tehát egy vérbeli óhébernek semmi oka sem volt a félelemre a magasban. Ezt benézte, költőkém, úgyhogy NEM ENG.!” /Kákacsomóssy Kösztöny, lektor/

„Igaza van lektor úr, szó szerint ezt parancsoltam a tetőépítőknek az ötödik könyvem huszonkettedik fejezetének nyolcadik versében: כאשר אתה בונה בית חדש, לעשות מעקה סביב הגג שלך, כך שאתה לא יכול להביא את אשמה של שפיכות דמים על הבית שלך אם מישהו נופל מהגג.” /Mózes, a próféta/

„Vak nagybátyám, agg Pető Jób
Tök erősen háztetőfób,
Pedig van a tetőn korlát,
Ám azt ő csak semmikor lát.”
/Pető Pál, az Ejráérünkarramég Tetőkorlátjavító Lassúszervíz Kft ügyvezető igazgatója és amatőr kortárs költő/

„Bátor leány Szonja,
Nincsen tériszonyja!”
/Ugor Dunakavics Kamazov, a Moszkvai Állami Slágergyár (MÁS) betanított dalszövegírója/

„Eme mű oly tömör,
Mint egy hónalj tumor.
Olvastad-e te már?”
/Tájjellegű Tomor, kertépítész és hobbi sírásó/

„Sajnos nem csak tér-, de vériszonyom is van, ami miatt a rólam szóló filmek címszerepét saját magam helyett mindig valamilyen színésznek kell eljátszania, mert én ebben a formámban sose léteztem!” /Batman, a Vampire State Building vérnemissza kidobó- és denevérembere/

„Nem találok kifejezést arra, akit lefejezéssel már rég be kellett volna fejezni! Fradyfóbiám nem művi férciszony, hanem egy magaslatokon szárnyaló művelt elme természetes irtózása az irodalom legmélyebb pöcegödrétől! Anyámat mindenesetre hermetikusan elzártam és jelszóval levédettem, nehogy hozzáférjen és beszennyezze ez a pusztítóan primitív poézispenetráció! Arccal a fradymentes jövő felé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Végre egy vers, amit a rövidsége miatt kívülről meg tudok tanulni! Bárcsak ezt húznám a magyar érettségin! Azt hiszem, le kell fizetnem az elnököt!” /Lusta Lajos, az Őrgyilkos Sámuel Közpénzlopással Államcsődöt Okozó Szakközépiskola (ŐSKÁOSZ) negyedikes tanulója/

„Itt Texasban nem nekem van tériszonyom, hanem a térnek van éniszonya.” /Chuck Norris/

Lacikonyhán Herkules
Szája széle hurkalés
S dől belőle horkolás.

Segédnek szól Lacika:
- Ez a nyálzó ló ciki,
Rugdald már ki léccike!

- No, mögállj csak Höraklész,
Nyakadon most hurok lösz!
Look boss I öm how röckless*#…

Kutyát tépve felébred:
- Hulljon e két fél eb rád,
S széttörsz, mint egy falábrúd!

Így lett e hely tatami,
Hol a segéd teteme
Herkulesi tuti mű.

*röckless = vakmörő

# „szolgálati közlemény = Lacika, Höraklész és képzeletbeli barátaik egy heti hidegélelemmel felszerelkezve fáradjanak be a nyelvtannáci tanszékre egy kis korrepetálásra:

Balámbökö big a fún
Bálömböki bag ú fan
Bölömbika búg a fán /Lázár Ervin/

Emígyen bőg Aromo,
S hogy kancsalít a ríme,
Mind elszívja erőm, ááááá!!!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem csoda, ha jóllakottan elfáradtam, mert előtte meg kellett mérkőznöm a nagyöklű Badszpenszerrel és nagyétkű Terenszhillel sör-virsli versenyben! Mivel csak harmadik lettem, érthető, hogy idegessé váltam, amikor az a szögedi akcentussal angolul vartyogó konyhasegéd elkezdett fojtogatni. Muszáj voltam agyonverni egy széttépett kutyával, mert ki nem állhatom a rétotürk nyelvekben az anglicizmusokat!” /Herkules, a hentergő hős/

„Ez a Herkules teljesen kiütötte magát. Kár érte, kiváló hurkaügynök volt!” /Badszpenszer & Terenszhill/

„Segédem oly hurka,
Hősnyakra font hurka
Nem ért kellő hatást,
Sőt ő dobott hátast!”
/Konyhás Laci, lacikonyhás és betanított állítmányi költő/

„És Obiwan megremegett, lerogyott a földre.
Luke: -minden rendben mester?
- vmi nagyon rossz dolog történt, mintha milliók kiáltottak volna fel egyszerre és utána néma csend.
- De mit sikítottak mester?
- "De miért F. Endre??? Miért????"”
/P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Kedves Költő Úr!
Hentergő hős című époszában rengeteg értéket találtam, míg... el nem olvastam kérem! Hát mi az kérem, hogy Lacikonyhán Herkules? Kérem, Herkules nevét a lesésre célozva emlegetni? Ez kérem kellemetlen. Sőt mi több történelemromboló: Nimbuszromboló. Doromboló... bocs, az mást jelent! Hööööhöööhöööö, az elébb csak viccelődtem Önnel kedves Mester! Nakéremszépen! Rátérve mostmár a vers konkrétumaira: ez egy remekmű! Rímei megrezegtetik rekeszizmaimat úgy, hogy lassan izomlázam lesz kérem! De ha az lesz, én Önt beperelem könnyű testi sértésért! Na jó, elég lesz kárpótlásul, ha abba a bizonyos Lacikonyhába meghív egy véres, egy májashurkára, egy fokhagymás kolbászra, egy szelet tarjára, mindehhez friss fehérkenyeret kérek majd, meg kovászos uborkát! Ja, csapolt sört is kérek, hejjnekem az is a kedvencem!
S ha így lekenyerezett, azt sem fogom bánni, ha egy szegedi kannibállal találkozunk! Ismeri a klasszikus viccet ugye, kedves Költő úr! Nem? Elmondom!
- Te gyerök, hol van az anyád? - kérdezi a kannibál apa a fiát.
- Mögöttem. - válaszolja a gyerek.
- Mögötteeeeed? - mondja az apa, s jól képen vágja a srácot.
Nem ismerte? Höhhh, sokat kell még Önnek tanulnia Költő úr!”
/egy magát megnevezni nem kívánó ismeretlen lektor/

„Ez a vers oly rímtelen,
nem bírom el rumtalan,
idős korom rém-telén,
elmebajt hoz rám talán.”
/D. György, a költő reál végzettségű kollégája/

„DÉLIDŐRE
Harangszót nyel el a lápotok,
de hallga’ csak; büszke lópaták!
megérkezett a hős lovas,
s kérdezi, kész-e a húsleves.”
/Hepp Béla, kortárs dokker/

„A kancsal bokorrímek fékezetlen habzású cárja, az önfeledt szócsűrés-ragcsavarás és fonémacséplés alfája és ómegája, sőt bétája, kappája és nűje is – a herkulesi deltát és a kört teljessé tévő pít már meg sem említve – szóval ez a korszaktalan zseni ismét a retinánkra vetítette poétai névjegyének kicsinyített fordított képét, amelyet a többi kortárs költő által meggyötört agyunk visszafordít és a helyére tesz, miközben a szépre szomjazó lelkünkben felbugyog a katarzis kispatakja, azaz a kulináris koleszterint kínáló lírai hurkalé. Hiperszupertunkosszaftcunami! Óbegyönyörűelalélok!” /Überalles Üledékné Achtungachtung Aranka, a Jajanyámmiértszültélilyenelvontnak?! című letargialírai pablog pikk asszója/

„Aúúú!!! - jajgatnám, ha a spanyol inkvizíció kínozna, de nem lennék ennyire visszafogott, ha ennek szellemi guanónak a felolvasásával tenné! Akkor ugyanis anyám szerint is azt üvölteném, hogy ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ez a Herkules gyerek erős jóindulattal megfelelő padavanom lehetett volna, ám sajnos csupán félisten a fiúka, így alkalmatlan!” /Chuck Norris/

Templom felett felhőpaplant
Hidegen hagy lenti pap lant,
Mert bár ügyes a pap alant,
Nem elég hangos a falant.

Ám egy elektromos gitár
Zaja égi kaput kitár,
Felleg el is sírja magát
S tónál átszakad a fagát.

Reverendát, sötét papit,
Zápor mosóronggyá lapít,
S úszik mormon, Krisnás, amis…
Ez van, ha a zene hamis!

„Miért csak a mormonok, a Krisnások és az amisok szerepelnek az úszójelenetben?! Hol pancsol a többi felekezet?! Ez ökomenikus diszkrimináció!” /Gyüli Gyula, hites könyvvizsgáló és amatőr könnyűbúvár/

„Megragadva az alkalmat, gyermekeim, engedjétek meg, hogy ismertessem veletek az ökomenikus hitélet egyszerű alapegyenletét:
   Háromság – kétség = egység
Ámen! Köszönöm, hogy elmondhattam! Most pedig álljunk fel és énekeljünk! Daaa aquaaa, Dooomineee…!” /Matteo Logia, itáliai fejszámoló lelkipásztor és nótafa/

„Ordít az égre Eminem, a pap
Add már, Uram, az esőt!
Hangszere a vokál, műfaja a rap
Add már, Uram, az esőt!
Hozd el a csúnya időt!
Add már, Uram, az esőt!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Lantos van a versben, Buzánszky és Lóránt meg nincs?! Hogy védjek ilyen foghíjas védelem mögött?!” /Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa/

„Az imazene eget-földet megrengető spiritualitása és a vallási köntösű költészet szakrális mibenlehetetlensége kovászként keleszti Frady Endre szellemileg pákosztosan pátoszos kézzelfoghatatlanságát. Hová még, meddig már, miért igen? Igazi halál közeli életigenlés dalban elbeszélve! Holnapra mindenki kívül-belülről!” /Teknő Türkné Dagasztó Dália, középiskolai magyartanár és maszek pékinas/

„A babakori pelenkámnak ütősebb tartalma volt, mint ennek a rímes elmekórtani esettanulmánynak! Anyám szerint könnyedén, minden erőlködés nélkül produkáltam a tartalmakat, aminek oka a rostdús anyatejben keresendő. Ahogy a kedvemért akkoriban sok rostot fogyasztó anyám egy kétsorosában büszkén megfogalmazta:
    Robi kakil hamarost,
    Segíti a mama rost.
Szerencsére ő több verset nem írt, balszerencsére Frady Endre viszont igen! Szakmányban! Szakadjon rá a fagát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Jaj, Robikám, muszáj volt fölelevenítened a fiatalkori irodalmi tévelygéseimet?! Nem tehetek róla, hogy versikéket írtam, hiszen muszáj volt valamivel elterelnem a figyelmemet rólad, mert már babaként is úgy üvöltöttél, mint manapság felnőttként a tévében és a rádióban!” /Puzsér mama/

„Kedves gyerekek, a mai kísérletben megpróbálunk esőt csinálni elektromos gitárral, ami nagyon veszélyes lehet, mert az esetleges rövidzárlati szikrázástól szénné éghet a zenekar és az ott felejtett falant!” /Öveges professzor/

Egyszer egy texasi vihar szupercellájában elektromos falantoltam, amikor belém vágott egy villám. Menten szörnyet is halt.” /Chuck Norris/

Vörös nevű tengerparton
Öregember botot emel.
Bot nem új már, nincs rajt’ karton,
S monogram van benne: M.L.

Tűznél, melynek nem volt üszke,
E két betűt maga véste,
S eme tettre máig büszke.
Írtam róla verset. És te?

„És te?! Ki az a te?! Talán én?! Nekem csobogsz, kispatak?! You talk to me?! Szóltál, vagy csak a szél lebegtette a szádat?! Örülj neki, hogy írtál verset, más úgysem örül neki! Legyél büszke a leégésed üszkére! Na, húzzál innen biocsíra, mert lezúzlak, mint repülő malomkő a munkavédelmi sisak nélkül szájtátó szép magyar vitézt és aranyos leventét! Juszt sem írok verset! Idióta!” /Toldi Tivald, kortárs költő és betanított tánc- és illemtanár/

„Ha benne van az M.L. monogram, akkor az a bot az enyém! A bot is! Ahogy minden más is! Minden az enyém, illetve majdnem minden! Még, még, még, ennyi nem elég!” /Mészáros Lőrinc, multimilliárdos víz-gáz szerelő/

„"Héber írás megtévesztő!"
szól, tarol, hisz' sosem veszt ő:
"Jobbról balra M.L.: L.M.,
Ezért ezt mind elemelem!"”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hú, mán, tyű, ez a kófic mérnökizé rájött, hogy elszúrtam! Fordítva véstem a monogramomat! Talán az egyiptomi neveltetésem keverte meg bennem az ó-héber nyelvtant! A fáraó monnyonle! Ja, már nem tud, mert vízbe fúlt! Na, ennek annyi, mehetünk a pusztába kirándulni! Nóta, indulj: manna manna tutturu tuttu, manna manna tutturu tuu…” /II. Mózes, lévita próféta/

„Hát, ha az életben maradás ennek az ó-héber kornyikálásnak a hallgatását jelentette volna, akkor nem is bánom, hogy a seregemmel együtt belefulladtam a Vörös-tengerbe!” /valahányadik Ramszesz, néhai fáraó/

„Mi se! Mi se!” /a fúlt sereg/

„Mise? Türelem, mindjárt kezdjük, csak előbb még átváltoztatjuk a kannás vizet kannás borrá. Lajtos atya, hol a tabletta?!” /Ostya atya, szárazvörösvári bíboros/

„Manna mia! Micsoda tápláló müzli hull az égből! Egy-két-háromra megpróbálunk minél többet összegyűjteni! The winner takes it all! Sose hagyjuk abba!” /ABBA/

„Igric úr, mi ez a liberálsorosista klapancia, ami csak a tudjukkiknek íródott, he?! Vagyok olyan éber, mint egy héber! Vigyázzon magára, mert visszakézből lesz itt akkora córesz, hogy ajvé! Na, tűnés a stadionba közmunkában focit nézni! Eddig verseket költött, mostantól meccsjegyre fog!” /Csávás Kálmán kőagy, a Közvagyonból Összeharácsolt Pénzen Ősrégi Csellengő Értelmiségieket Szekírozó Egylet (KÖPŐCSÉSZE) zenitje és nadírja/

„Íme, itt a cáfolata annak, hogy Mózes írástudatlan lett volna! Ezzel bizonyítást nyert, hogy igenis önmaga írhatta mind az öt saját könyvét! Költő úr, a történeti teológia örökké hálás lesz önnek! Apropó, nincs valami hiteles verse Józsué jerikói falfirkáiról?” /Dr. Késztény Kösztöny, a világegyetem Hagyjuk Istent Teremteni (HIT) tanszékének adjunktusa/

„Mi ez a totális tehetségtelenség szűrőjén átpasszírozott ószövetség massza?! Ha én rendezhetnék egy Mózesről szóló filmet, biztosan Frady Endével játszatnám el azt a sivatagi sziklát, amelyből Mózes erőteljes botütésekkel fakaszt vizet, és ezt a jelenetet legalább százszor újraforgatnám! Anyám szerint a fizikai erőszak a sehovába vezet, de én pont azt akarom, hogy Frady Endre a seholban legyen! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én is száraz lábbal szoktam átkelni a Vörös-tengeren, mert a víz sosem mer hozzám érni.” /Chuck Norris/

Itt van az ősz, itt van újra,
S hull az erdő levele.
Szél átkapcsol default „FÚJ”-ra,
S lombra mutat: „Le vele!”

Szállnak kerti bőgésneszek:
„Ma még almám nevelem,
Ám holnap már kopasz leszek,
Szél rázza le levelem!”

Térdig ér a levélszemét,
Itt az ősz, nincs kímélet!
Na, majd írok neki szemét
Vakosító email-et!

 „Csóri költőkém, az internet elterjedésével már nem évszak specifikus, hogy térdig gázolunk a szpemekben. Az egész napos monitorozás viszont tényleg károsítja a szemet. Ennek kárpótlására keresek én annyit, amennyit te sosem fogsz, te lúzer júzer!” /Tüszkös Tahormány, IT-s rendszergazda és domain díler/

„What is domain,
Mit tudom én?!”
/Frady Endre, a kommunikációs világsztráda leállósávjában a forgalommal szemben bandukoló, a XX. századból itt felejtett költőgigász/

„Tetszik, hogy a költő a harmadik-negyedik sorba belecsempészte mindannyiunk szeretett sportágát, a labdarúgást! Amikor ugyanis a játékvezető egy fault után fúj, akkor kialakul a vita, hogy Ez fault?! Nem fault! De fault! Abcúg bíró, le vele! Hajrá Frady!” /Vak II. Béla, labdarúgó játékvezető és király/

„Mindannyiunk szeretett sportága?! Még mit nem?! Szét kéne zavarni a sok ingyenélő focistát, úgyis munkaerőhiány van az országban! Irtsanak parlagfüvet vagy mosogassanak minimálbérre bejelentve a Balatonon! Bár lehet, hogy nem bírnák a kemény munkát, mert még a terhestorna válogatott erőnléte is jobb az övékénél! Talán pingponglabdaszedőnek még elmehetnének…” /özv. Tenyeres Talpasné Fonák Fikónia, nyugdíjas tömbházmester és szenior asztaliteniszező/

„Jaj, Fikónia, már megint trollkodsz?! Még itt a túlvilágon is ég a nem létező bőr a nem létező arcomról, miközben a féregrágta porhüvelyem forog a síromban!” /néhai Tenyeres Talpas, egykori cirkuszi erőemelő és pankrátor/

„Az első sor színtiszta plágium, amelyért kártérítést követelek! A pénzt pedig fordítsák arra, hogy a segesvári fiatalkori tetememet kihantolják és az időskori barguzini mellé helyezzék! Frady Endre közelében sosem lelnék örök nyugalomra!” /néhai Petőfi (Petrovics) Sándor, egykori magyar-orosz költő/

„Lineárisan monoton csökkenő (tart a nullába) a minősége a versnek, hála istennek, hogy nem hosszabb... Ha csak egy versszakos lenne, jönne a Nobel díj, de így: "Le vele".” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Úgy fáj, au!, gusztustalan
A lét augusztustalan!”
/Csasztuska Szilveszter, a Nyarat Eldaloló Költői Klub (NYEKK) alanyi témafelelőse és betanított csősz/

„F. Endre és Cs. Szilveszter gyanúsított budapesti fűzfapoéták, maguk mindketten megvalósították az ősz elleni uszítás tényállását! Magukat saját kezűleg és lábúlag fogom kezelésbe venni! Ebből ideológiai ütleg lesz, akárki meglássa!” /Csávás Kálmán nagyonnagy, az Őr Század (ŐSZ) vas- és acélökle/

„Jaj, segítség! Ez az emailben jött elcitromsárgult levél hófehér betűkkel kiégette a retinámat! Bosszú!!! Csávás úr, azonnal adja ki az ’ÖL!’ parancsot!” /az ősz/

„A szezonális giccspályázatok első számú gáncsnoka lesújt. Pár rutin húzással magabiztosan jut el a klasszikus klisétől a posztmodernig, lendületesen söpri a verslábakat, új szóalakok és jelentések születnek, csak a rím a sent.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ismét egy polgárpuffasztóan fazonális gyöngyszem a humán dumán edződött tömegek felhergelésére! Vérpermetező vitalitás! Már-már majdnem megközelíti a nagy Lavórnyik Löftöny hírhedett ötsorosát:
   Elszelel a nyár,
   Simán az ősz nyer,
   Kopaszul a nyír,
   Rözsmölyög a nyűr,
   S hull a toro nyőr…
Ki más képes erre, mint Frady Endre?! Szerencsére csak ő! Na, vegyük-vigyük azt a kötetet, nincs itt semmi látnivaló!” /özv. Lavórnyik Löftönyné Dézsavű Debella, az Irodalom Visszarág c. művészeti és kártevőirtási folyóirat főszerkesztője/

„Beperelem ezt a szennylapot, mert kis kezdőbetűkkel írta a nevemet! Ezt nem tűröm, én nem vagyok nemecsek ernő!” /Toro Nyőr, tériszonyos torreádor/

„Mi ez a fertőző nihilizmus, ez a tömegoszlató tehetségtelenség?! Ki mer elkövetni ilyen őszbe beleőszítő koravénséget?! Ne lássam anyámat rúdugrani, ha nem nyitom ki pörös számat! Nem engem kellene kitiltani a közpénztévéből, hanem Frady Endrét a világegyetemről! A nyál kössön meg a szájában!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban akkor kezdődik az ősz, amikor lefejelem a fákról a lombot.” /Chuck Norris/

Szól a varázsló: „Abrakadabra!”
S mágia-bottal rácsap a babra…
Nincs meg bab már s hűlt helye pépes!
Hű, e varázsszó bármire képes?!

„De hát a bácsi egyszerűen csak szétverte a botjával a babszemet! Ez nem is varázslat volt és a bácsi nem is varázsló! Brühühü…” /a csalódottan síró négyéves Zénóka/

„Mi ez a cirkusz má megint, Csiri Bá?! Mit hadonászik azzal a golfütővel, mé nem használ inkább konzervnyitót?! Nooormális?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem figyel, humán úr?! Még a négyéves Zénóka is tudja, hogy mi a különbség a bab és a babkonzerv között! Amúgy minden a trükkön múlik.” /Frady Endre, költőgigász/

„Nincs itt semmiféle trükk, minden az abrakadabrán múlik! Akarják, hogy a szemük láttára tüntessek el akármennyi közvagyont, miközbe’ közbeszerzek?” /Mélyzseb Mohóny, közpénzmágus és nemzeti oligarcha/

„Mi ez a varázslat köntösébe bújtatott tomboló erőszak?! Ez már nem hókuszpókusz, itt már babra megy a játék! Le a babverőkkel! Babra magyar! Világ babjogi ombudsmanjai, egyesüljetek! Ne csak beszéljük a zöldségeket, de tegyünk is értük!” /Kebab Kösztöny, a Nemzetközi Babügyi Integrációs Igazgatóság (NB II) sajtószóvivője/

„Nézze, költő úr, én értékelem, hogy csak a szerencsétlen babot eresztette bő lére, nem a verset, ám ez az erény igencsak szerény, úgyhogy NEM ENG!. Nem akarom kedvét szegni, de ha legközelebb művészeti alkothatnékja támad, próbálja inkább néptánccal levezetni! Az a műfaj nem hozzám tartozik.” /Baltaarc Benő, a Nemzeti Alkotókedvetlenítő Vállalat (NAV) betanított főcenzora/

„E varázslatos vers olvasóiban felmerül a ’Mit meg nem adnék egy nagy tányér csülkös babfőzelékért?!’ kérdés, főleg így hó végén, ám a nyálcsorgató igazságok valóságtartalmának igazsága paradox módon messze áll a valóságtól. A vers rövid, de velős, mint a pacal. Aki ötöst szeretne, az holnapra vagy megtanulja, vagy hoz egy nagy lábassal!” /Ínségszikla Imréné Szűktáp Szidónia, középiskolai magyartanár és csontváz imitátor/

„Jézusi indíttatásból ma egy nagyobb élelmiszercsomaggal megpróbáltunk bejutni pár általános és középiskolába, de a karhatalom mindenütt megakadályozott minket az állam által éheztetetett pedagógusok táplálékhoz juttatásában. Ha Krisztus Urunk nem támadt volna fel, akkor most forogna a sírjában.” /Iványi Gábor, lelkész/

„Rémálmaimban kísért a szétvert babarc látványa! Községünk nevében kikérem magamnak ezt a verset! Ebből per lesz!” /Dr. Babarci Berci, Babarc község jogorvosa/

„Ne szórakozzanak folyton a nevemmel! Hogy lehet így békében nyugodni?!” /néhai Abrakadabra Aranka, a varázslónők ősanyja és varázsige díler/

„Jó lenne nekem lenni ilyen vers varázspálca, ha akarni nemzetközileg harasó csapatot csinálni és muszájni kutyaütni! Kéne csinálni csoda!” /Szerhij Rebrov, a Ferencvárosi Torna Club frissen kinevezett edzője/

„Mi ez a szellemi fekália, ez az irodalmi hasmenés?! Anyám szerint az ilyet be kellene tenni egy pelenkába és kidobni valahol egy külhoni autópálya mellé, de érzem rajta, hogy csak viccel, mert kultúrember ilyet sosem tenne! Frady Endrét viszont veszélyes hulladéknak kéne minősíteni és egy Koppány vértől veres karddal kipróbálni, mennyi a felezési ideje! Vagy a negyedelési! Abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer az erdőben aludtam, amikor rám ütött a mágia botjával egy abrakadabrázó varázsló. Arra ébredtem, hogy a fa tetejéről a hasfalamra zuhant egy a visszapattanás miatt hónaljból kiszakadt karja által levert mókuscsalád. Szegények nem élték volna túl a mágust, ha fel nem támasztottam volna őket.” /Chuck Norris/

(gyerekdal)

Kifli mellett nyúl vigyorog
S felbámul a kéklő égre,
Hol egy dagadt sastyúk forog,
Majd lecsap a kiflivégre.

Mért nem nyúlra csap le a sas
Kiadósabb ebéd végett?
Könnyebb neki - mivel hasas -
Elkapni a kiflivéget.

Refr.:
   Jaj, hol a kifli? Jaj, hol a kifli?
   Jaj, kiürült ez a kongó tál!
   Ott van a kifli! Ott van a kifli!
   Randa madárnak a csőrén száll!

Száll a kifli, hull a morzsa,
Sastyúk bele félig tele.
Bús nyúlnak csak répatorzsa
Lesz a mai eledele.

Tanulság, a friss pékárut
Azon melegében egyed,
Mielőtt lecsapna rá rút
Csőrével egy madáregyed!

Refr.:
   Jaj, hol a kifli? Jaj, hol a kifli?
   Jaj, kiürült ez a kongó tál!
   Ott van a kifli! Ott van a kifli!
   Randa madárnak a csőrén száll!

„Randa és dagadt madárnak neveztél, te pókhasú fűzfapoéta?! Ha nem lennék degeszre telve friss pékáruval, akkor most miszlikbe aprítanálak a csőrömmel! Amúgy nem azért csaptam le a kiflire a nyúl helyett, mert előbbi nem tud elfutni, hanem mert jobban szeretem a jól átsült péksütiket, mint a nyers, zsíros nyúlhúst! Ennyike!” /a sastyúk/

„Zsíros a nénikéd, te randa tolvaj ragadozó! Ha engem próbálnál elkapni, akkor csak a hűlt helyemen törne szilánkosra a kajla csőröd! Amúgy ne lepődj meg, ha a következő ellopott kifli közepében egy időzített bomba fog megakadni a torkodon, te sörhasú sastyúk!” /a meglopott nyúl/

„Hogyha éhes sas has korog,
Csak egy lüke nyúl vigyorog!”
/Hurok Hubert, orvvadász és kortárs csasztuska díler/

„Tömören: ez rettenet. A teletabikat tudom elképzelni, ahogy ezt éneklik a duck tv-n... (IQ hanyatlás garantált)” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ez opusz Ezopuszt idézi, La Fontaine Jancsi is lehetne forrása. A dietetikailag megalapozatlan dramatizált tanmesék alrendjébe sorolnám. Dadusok és kisgyerekesek őrizkedjenek!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Korgó gyomorral olvastam ezt a friss pékáruról és jóllakott állatokról szóló, hiszen én ilyen fenséges étket csak a gazdagabb diákjaim eldobált tízórai maradványaiban láthatok, mert az éhbéremből nem engedhetem meg magamnak. Kétgyerekes pedagógusként csak a Méhzáros & Méhzáros Közéheztetési Alapítvány által szállított menzamoslék maradékán élek. Még szerencse, hogy Magyarország jobban teljesít, különben még ennyi se lenne!” /Gyomorszűk Gyuláné Csontésbőr Csomália, középiskolai tanár és guberáló/

„Jaj, Csomália, ne zúgolódj! A pedagógus életpályamodell 2/3-ának bevezetése óta majdnem annyit keresünk, mint egy jól menő birodalmi kéregető!” /Gyomorszűk Gyula, középiskolai tanár és lomis/

„Gyomorszűkné, hallgasson az urára és parancsolójára amúgy jóasszony módra, mert mi előbb ütünk és azután kérdezés nélkül megint! Nem szól szája, nem fáj feje! Na, indulás szülni egy harmadik gyereket is! Kellenek a fiatal focisták! Legyen kiken feszüljenek azok a 2rule mezek!” /Csávás Kálmán gólnagy, az Ellenkező Pedagógusokat Egyedi Gumírozott Övcsattal Rendreutasító Csoport (EPEGÖRCS) ideológiai ökle/

„Az ütemhangsúlyos versszakok és az időmértékes refrének kavalkádjának eklektikus disszonanciája teszi annyira felkavaróan bájossá ezt a frissensült sületlenségű gyerekdalocskát. Kiflivégek, vigyorgó nyulak, dagadt sastyúkok (tényleg, mi az a sastyúk?) népesítik be a költő agyát, majd onnan kitörve a gyerekekét is. Még mindig jobb, mintha a kütyüiket nyomkodva kockulnának! A dal ettől függetlenül zenés applikációnkra is letölthető. Kétszer tölt, aki gyorsan tölt! Gyerünk gyerekek!” /Balladaihomály Béláné Jutyúb Jolán, a Mértéktelen Energia Süvölvény Egyedeknek (MESE) c. gyerekdal kiadó lektora és marketing igazgatója/

„Mi ez a gyerekdalnak álcázott álirodalmi tivornya, ez a kiskorúak szellemi megrontására alkalmas elmefertő?! Ha én gyerek lennék, ettől celebmocsoktól évszázadokkal visszafejlődve azokat a kidobolt bulvárhíreket is elhinném, hogy a Föld lapos és Kopernikusz kommunista! Ha főpolgármester leszek, akkor ezt a borzalmat zenei közszeméremsértés vádjával örökre kitiltom Budapest egész területéről és háromszáz kilométeres körzetéből! Autó- és Frady-mentes fővárost minden magyar családba! Anyám, ugye rám szavazol?!” /Puzsér Róbert, kritikus és főpolgármester önjelölt/

„Egyszer az én kiflimre is lecsapott egy szemtelen héja, de én nagyobbat csaptam a szemhéjammal. Héjapépes lett egész Texas.” /Chuck Norris/

Hód szól: „Kéne nékem hód ing!
Le is töltök egyet!” Loading...
„Lassú! Szakadozik a net,
Lődd ki okostelód, Anett!

E sáv nem elég, hogy heten
Egyszerre legyünk a neten!”
A nett Anett s öt hód kölök
Vadul visít: „Netért ölök!”

„Minden száj’t itt e mancs etet,
Függesszétek fel a chat-et!”
Csúnyán néz a nej s öt ifi:
„Nekünk itt és most kell wifi!”

Gépe lefagy, gyomra kordul,
Legyint s házból kimegy zordul
Megnézni, fán alma ring-e…
S azóta sincs neki inge.

„Csak a hódikének szomorú az ének, nincsen ingecskéje máig se szegénynek... Szerintem a hóding egyébként egy szó, mint a mackónadrág. Amúgy szuperzöld!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hú! Végre valami jó alkotás. Elképzelem, ahogy száz év múlva érettségi tétel az elemzése: Társadalmi változások bemutatása a hanyatló 21. századból a "hód család" analógiájának részletes kifejtésével... Segítő kezdő mondat: A költő itt görbe tükröt mutatott a túl szelfizett világnak, így kiáltva fel, hogy legyen már elég.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Hogy mehettem hozzá egy ilyen élhetetlen alakhoz, akinek se inge, se szélessávú internete nincsen?! És én ennek szültem öt örömtelen kölköt, akik kénytelenek biteket koldulni!” /Hódné Anett, családanya/

„Majd adok én a vásott hód kölköknek biteket koldulni! Lecsapok rájuk gátrágás közben és kiiszom a vérüket” /Bitman/

„Védd a gátat, egyél hódot!” /Római-parti óriásplakát 2020-ból/

„Gratulálok, költő úr, hogy biológiából ennyire felkészült és tudja, hogy a hódvadászok csaliként elsősorban almát használnak, azaz a hód tényleg szereti az almát, és bár a fára felmászni nem tud érte, de simán elrágja a törzset és a ledőlt almafát már könnyedén lelegeli.” /Dr. Magvas Menyhért, biológus és hódprém díler/

Úgy kell a nyavalyás hódnak, hogy ing nélkül maradt! Miért számítógéppel akarta előállítani ahelyett, hogy nálam rendelte volna meg?! Afelé megyünk, hogy a gépek kiszorítják a szakembert?! Éhen fogunk halni?! Le a modern technológiával! Vissza a kőkorba!” /Gyűszű Gyula, úriszabó és gépromboló/

„Tisztelt költő úr! Köszönjük szépen az ingyen reklámot!” /Hód-Ing Bau Kft/

„Hódolat illeti a költőt, hogy összehozta a természetes állatvilágot a telekommunikáció ipari forradalmával és önfeledten nekünk ajándékozta a gyúelegyet! A családfő egyéni igénye és a család közigénye olyan ütközőpont, melyeken társadalmak hullhatnak atomjaira, ha az okos nem enged, a szamár pedig kellően szenvedélyes. Frady Endre már-már XXIII. századot idéző költeménye kendőzetlenül hirdeti a hódkirály meztelenségét. De ne bánkódjunk, hanem együnk almát a fáról, mert egyrészt egészséges, másrészt másra úgysincs pénzünk!” /Éhkopp Koppányné Szomorú Szamária, középiskolai magyartanár és piaci almafényező/

„Persze, hogy nincs pénze, mert elherdálja krétára meg fénymásolópapírra! Ezeknek a folyton nyavalygó pedagógusoknak a világ összes béremelése sem lenne elég, mert írószerekre és szakkönyvekre költik! Nehogy már stadionok helyett oktatásra pazaroljunk! Ne tanuljanak a gyerekek, hanem focizzanak! Abból lesz a nemzeti büszkeség!” /Vízfej Vidor, oktatáscsökkentési és gyerekéheztetési szakállamtitkár/

„Mi ez a tömegpusztító szellemi bűncselekmény?! Mi ez a bulváriszapos szócséplés?! Anyám, fordíts háttal ennek az irodalmi kútmérgezésnek, kötözz le a székhez és kösd be a szememet, hogy még a monitorommal érintkező légteret se láthassam! Szerintem a hód ing – loading rímpárnál már nincs lejjebb, bár anyám szerint, aki véletlenül tovább olvasta, optimista vagyok! Te jó ég, mi mindenre lehet még képes ez a szellemi Mariana-árok?! Abcúg Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor egyszer az erdőben aludtam, egy hódcsalád elkezdett rágni, de belém tört a foguk. Megsajnáltam őket és fűrészporrá haraptam nekik pár mamutfenyőt, hogy ne haljanak éhen.” /Chuck Norris/

- Hej, eltalált Ámor nyila! –
- örvendezik Bejgli Bernát –
- Elmém köde immár lila
s feleségül kérem Ernát!

Echte Erna oly nagyon fitt,
ily nyíl őt utol nem érte,
s bár nem utálja e honfit,
rajongni se rajong érte.

- Mit tettél te béna Ámor?! –
- Bernátban már hűl a hála, –
- Verjen péppé izzó hámor! –
- bőg s egybefoly’ könnye-nyála.

- Ne bőgj, nem bírom a nyálat! –
- oktatja őt Echte Erna
s kitör belőle az állat
s Ámor bőszen vonyít: - Ver! Na!

Búbánattól Bernát kába,
véle Erna együtt érez,
s beleszeret Bernátkába.
Ámor sántít: - Mér’ így?! Mér’ ez?!

„Ez vmi rettenet bűn rossz lett, a végén a fordulat mekkora kamu. Megkoronázza a szörnyűséget. Az utolsó sor a lényeg: Mér' így? Mér’ ez? Még egy stadiont, hátha jobb lesz...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Tényleg jól jönne egy hatalmas stadion, amelynek lelátóin elférne a felolvasóestemre egybegyűlt tömeg!” /Frady Endre, költőgigász/

„Egybegyűlünk, ne aggódjon költő úr, egybegyűlünk! A kaszákat-kapákat ugye nem kell leadni a bejáratnál?!” /a felolvasóestre tartó tömeg/

„Beteljesült szerelemre nem számítottunk, némi erőszakra, rímes pszichothrillerre igen. Most sem kellett csalódnunk. A kitartó olvasók így összegezhetnek: a szánalmasság szerethető.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, megfigyeléseink szerint a jó étvágyú jetik szerint a szántalpasság is szerethető.” /brit tudósok/

„Ó, én olyan boldog vagyok!” /Bejgli Bernát, vattacukrász és szántalpvaxoló/

„Mindig a gyenge férfiak voltak a gyengéim, akik mellett anyatigrisnek érezhetem magam. A gyengéket bántó erőseket pedig leverem, mint hurrikán a palatetőt!” /Bejgli Bernátné Echte Erna, hétpróbázó világbajnok/

„Nem csoda, hogy a meglazult ókori íjammal kilőtt nyílvesszőm nem érte utol ezt az NDK olimpiai bajnok felmenőkkel és ezáltal tiltott doppingszereket tartalmazó génekkel felvértezett pörölyöklű amazont! Azóta meg már lőni sem tudok, mert, ahogy a költő mondja:
Ez a szörnyű barom
Eltörte a karom!
Úgyhogy a jövőben kénytelen leszek stílust váltani és áttérni a nyílról a szerelmi bájitalra! /Ámor/

„Szegény Ámor,
Sújtja hámor,
Nincsen mámor!”
/Nyegle Nyihámor, amatőr költő és kohósalak díler/

„A matematika oktatás tudatos elsorvasztása okán talán kevesen tudják, ezért megragadom az alkalmat, hogy elmondjam: a nyíl deriválásával jött létre a nyílvessző. Köszönöm a figyelmet!” /Dr. Függvény Ferdinánd, állástalan matematikus és amatőr tegezdíler/

„A rímtechnológia renitensen romantikus költője önnön szerelmi líráját és lantját íjjá ideiglenesítve húzza az ideget, hogy könnyed nyári nyilával találja el a híg levegő egy bizonytalan pontját. A kezdetben félresikerült, majd kerülő úton beteljesült románc végül feloldódik a bőgőmasinává kudarcult Ámor nyálában. Frady Endre ismét bebizonyítja, hogyha ő nem lenne, meg a kinyirbált kenyérbél, akkor ki tunkolná ki a szaftot? Igazi zöldségszezoni best zeller!” /Íjhúrossy Ihajné Sercegő Saláta, a Trauma Utáni Népnemzeti Katarzis (TUNK) c. sírva vígadó líraportál agytrösztje/

„Mi ez a szellemi bundameccs, ez az irodalmi alibi null-null?! A focivébét záró potyagól egy vállalható produktum ehhez a degenerált miazmához képest! Mekkora nihilista kreténnek kell lennie valakinek, hogy egy ennyire szánalmas nyálözönt moslékoljon az emberiség gyanútlan arcába?! Szegény anyámat el kellett küldenem Thaiföldre barlangi mentőbúvárnak, hogy az ottani sötétség megakadályozza, hogy ez a pusztító alpáriság a szeme elé kerüljön! Követelem, hogy töröljük fel Frady Endrével a föld színét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az a szerencsétlen Ámor azóta szerelmes önmagába, amióta a számszeríjjal kilőtt nyila a szemgolyómról visszapattanva odaszegezte egy sziklás hegységhez. Akkor meg akart halni, de nem engedélyeztem. Néha hibázik, de ez rajtam kívül mindenki másra is igaz.” /Chuck Norris/

Kora reggel reng a móló,
Ahogy űrből rászáll Solo
Kapitány, kit olyan sztár vár,
Mint a nagy Luke. Tiszta StarWar!

Tátott szájjal néz egy okker-
-sárga fogú hajódokker,
Míg vízbe nem löki halkon-
-zervét Millenium Falcon.

Dühös dokker arca merő
Harag s bár nincs vele Erő,
Akkorát üt, hogy Luke sír Hant
Látván. Lassan érik sírhant?

Ám cirkuszból szökő show ló
Hátán elmenekül Solo,
Maga mellé rántva Luke-ot,
S téridőben marad luk ott.

- Parton van sok fura alak! –
- vonnak vállat lenn a halak,
S míg a hőség lassan rekken,
Csubi rágódik egy hekken…

„Uuuuuuuuuuuur Ahhhhrrrrr Uhrrrrr Ahhhrrrrr Aaaarhg…” /Csubakka/

„Mit ordítasz, te migráncs szőrmók?! Tán nem ízlik a sült hekkem?! Ha nem tetszik valami, vissza lehet húzni a világűrbe! Úgyis le kéne állni a stégről azzal a gigantikus bádogbilivel, mert nem tudnak kikötni az argentin hekkhalászok!” /Avas Ajtony, balatoni hekker/

„Van benne Erő, trendi a mi költőnk... A névjeggyé vált zseniálisan erőltetett "szó-rím-poénok" is megtalálhatók. "show ló - Solo" - Jááájjjjj, ez azért fáj.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Van a Paul Simonnak egy "Diamonds on the soles of her shoes" című dala. Demé'mondoménezt?! Hát mer' egyesek szerint annak se kell nagyon mély értelmét keresni, csak élvezni a tökéletes zeneiséget, az ősi ritmusokat: https://www.youtube.com/watch?v=Fmf9ZJ_Yn0A Nem biztos, hogy igazuk van az értelmezésről lemondóknak, de nekem speciel még úgy is tetszik ez a dal - persze a zene azért sokat segít.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kérdés, humán úr, hogy zen-e ez a zene? Vagy buddhákat kérdezek?” /Egyszerű Egyed, nyolc általánost végzett oktatási államtitkár/

„Hű, de jó, hogy elragadott az a show ló, mert az az okkerfogú dokker akkorát ütött, hogy azt hittem, rám zuhant a Halálcsillag! Olyat buktam, mint a fiatalkoromról készült Disney film! Mit esznek ezek a balatoni kikötői dokkmunkások, spenót?!” /Han Solo, intergalaktikus űrcsempész/

„Enni a spenót! Bukni a mint! Ez az! Végre egy külhoni nyelvzseni, aki helyesen alkalmazza az automatikus tárgyeset!” /Tárgyi Tévelyné Alanyi Auróra, a Nyelvi Újítók Lokális Bombasztikumaihoz Észbontóan Lojális Alapítvány (NYÚLBÉLA) toldalékügyi főelőadója/

„Nem tudom, hogy kerültem bele ebbe a versbe, de Yoda tanácsa ellenére is nehezen tudom eloszlatni a kételyeimet, hogy ez nekem jó…” /Luke Skywalker, az utolsó Jedi lovag/

„Nem azért okkersárga a fogam, mert nem mosom, hanem mert az olcsó kiciccípősz kínai fogkrém ilyenre színezi a rászáradt spenótréteget. Így aztán nem csak az öklöm csapásával, hanem a szám leheletével is el tudom kergetni a spenótos halkonzervemet vízbe lökő űrmigráncsokat!” /Rocker Rezső, okkerfogú hajódokker/

„Phhh-pfff, phhh-pfff… mivel jómagam is a Világegyetem Sötét Erő Szakán doktoráltam, szeretem ezeket a vérgőzös szövegeket, amiben az Irodalom visszavág! Gyere, költő padavan, állj át te is a sötét oldalra és legyél főszerkesztője a birodalmi hirdetésekből fenntartott propagandaportáljaimnak! Ez nem kérés volt! Phhh-fhhh… phhh-fhhh…” /Dr. Darth Vader, sötét nagyúr/

„Úgy látom, hogy Darth Vader a plagizált doktorátusától elvakultan nem veszi észre, hogy Frady Endre már nem tud átállni a sötét oldalra, hiszen időtlen idők óta ő maga az irodalom sötét oldala! Ha ez a koromfekete rímcsótány egy kicsivel is sötétebb lenne, magába szippantaná a fekete lyukakat is! Kénytelen vagyok versbe foglalni, hogy ez az elfajzott véglény is megértse:
    Ő az irodalmi nadír,
    Egy jó ellene, a radír!
Azaz egy Lenin parafrázissal élve: Törölni, törölni, törölni!!! Világ irodalmi gyomirtói, egyet üssetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Azóta kedvelem a Jediket, amióta az általam vezetett Kerub Security tagjaiként lézerpallossal védték az Édenkertet, úgyhogy amikor az aurámmal lefejeltem a Halálcsillagot, hagytam, hogy mindenki azt higgye, övék az érdem. Úgysem láthatott meg senki, mert többszörös fénysebességgel futottam oda-vissza a Tejúton.” /Chuck Norris/

„Chuck léptei nyomán tiszta kátyú lettem, tele vagyok fekete lyukakkal! Mikor írnak már ki közbeszerzést a nagyjavításomra?!” /a Tejút/

„Közbeszerzés?! Hol?! Megnyerem!” /Pénztáros Hörpinc, a Kisgömböc Kft tulajdonosa és Whiskas szerelője/