Bal sarkamon dudor púpliks gyulladt, mint egy égő paplak.Mindig csak a baj van velem,kéne csinálni már valam-
-it e folyton fájó lábbal,melynek párja nem tud löbböl--ni labdát így kapus felett,ki tőlem már nem is fél ott!
Kenem én fekete nadály--tővel, ám te soha ne dőljbe ennek a sztárolt…