Frady Endre

Óraállítás, ha elgyün,
Kelni kell, ni!, Érden, Algyőn,
S ki emiatt órást öl, gyón.

Becsoszog a gyónó falka,
Tele van velük sok fülke,
Ehhez kelni korán föl kő’.

Így a magyar alig alszik,
Ezért tartama, mit él, szűk,
S kemény munkától is elszok’.

Lusta az agg, rest a csíra,
Üres így a paraszt csűre,
Országunk pediglen csóró.

Olyan csóró, szinte szegény,
Döfköd minket balsors szigony,
S halálhörgésünk csak szó gány.

Ne szenvedjük el e káót!
Át nem állítás a kiút!
Ki ellenvet, érje kő őt!

Kövezhetünk s nem kell gyónás?!
Ünnepeljünk lovon, gyí! Nos
Oly szép ez, hogy szinte gyanús!

Nyugi, tél múl’, se jég, se hó,
S besuhan a tavasz: Suhi!,
Mégis áll az idő-show, hőőő!

Jöhet bár nyár, mehet el ősz,
Időnk trónján, hogyha ül ész,
Minden magyar soká alusz’!

Mindegy, rétünk hós-e, ződ-e,
Szünetjelet ad a zadó,
S Hunniában áll a zidő…

„Kedves gyerekek! Mai etika-esztétika óránkon az ambivalencia fogalmával ismerkedünk. Ambivalens az, aminek az értelmezése/értékelése nem egyértelmű. Itt van például az óraállítás: egyesek szerint ördögtől való, mások szerint meg energiatakarékosságra. De ha már ambivalencia, az óraállítás egyértelműtlensége sehol sincsen magának az időnek az abszurditásához - ezt ravaszul nem fejtem ki a mai kis versikémben, de kis gyakorlattal ki lehet találni. Aztán meg itt van például ez a bokorkancsalrímhalmaz is: egyrészt, jó hogy van, mert ápol, s eltakar, másrészt viszont, ha nem volna, az én mesém eddig se tartott volna. Mára ennyit, gyerekek, menjetek most haza, de először borbélyhoz!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Á, szenyor Humán, szóval a maga személyében egy fodrászcikk dílerrel, egy hajszobrászati lobbistával van dolga a gyanútlan erre járó korán kelőknek! Ambivalencia pedig nagy kezdőbetűvel írandó, mert ez egy óraállításáról nevezetes spanyol torreádorképző város a La Manche csatorna Sziklás Hegységre néző partján!” /Don Kihóttné Della Mancsa, a kies Ambivalencia enyveskezű polgármesternéje és szélmalomkerékkötőnő/

„Az EU várhatóan 2025-ben törli el az átállítást. De ha addig minden tavasszal és ősszel születik egy ilyen vers, akkor tovább is maradhat...” /M. András, a költő legállandóbb és legtájékozottabb kommentelője/

„Megőrült, M. úr, évi két ilyen óraállítási tébolylíra?! Ne fessen ördögöt falkában! Ne akarja összeakasztani velem a szemtengelyét, mert olyan kancsal lesz, mint ennek a sehonnai bitang embercsempésznek a bugyuta bokorrímei! Nem elég, hogy évente kétszer hetekig kóválygok, mint vakegér a pálpusztai sajterdőben, még minden alkalommal el kelljen viselnem ennek a kényszerzubbony szökevénynek a versokádó ámokfutását is?! Ha anyám hegyes halom lenne, üvöltve kérném, hogy essen rám és borítson el engem! Nagybetűvel kezdve és egybeírva pedig átszöknék rajta és menedékjogot kérnék! Világ fradytlanítói, egyes, üljetek le!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A világ fradytlanítói nevében a leghatározottabban kikérjük magunknak a semmittevésbe beleőrült Puzsér úr igazságtalan osztályzatait! A fradytlanításra kiírt milliárdos EU-s pályázat közbeszerzésének nyerteseként megbíztunk egy alvállalkozót, aki által megbízott alvállalkozó alvállalkozójának az alvállalkozója most keresi azt a szakembert, aki napi egyszeri meleg és kétszeri hideg étkezésért elvégzi a feladatot. Gyors munkához idő kell, úgyhogy türelmet kérünk! Meg még több EU-s támogatást! Amúgy már ütött a célszemély órája, csak még nem született hivatalos döntés arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás szerint.” /Katar Kotor és Mélyzseb Menyhért, a Fradytlanítást Intézkedésileg Foganatosító Alakulat (FIFA) társtulajdonosai/

„Kedves keményen dolgozó kisemberek, drága nyájtagok, el ne mulasszátok vasárnap hajnali 2-re beállítani a vekkerüket, majd felébredve ugyanazzal a lendülettel 3-ra előreállítani, gyorsan visszaaludni, és nem elfelejteni reggel egy órával kevesebbet aludni, hogy időben (?) odaérjetek a templomba és félálomban meghallgassátok, hogy ’Azt a napot vagy azt az órát senki sem tudja, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, csak az Atya, úgyhogy vigyázzatok és virrasszatok!’, majd ebben megnyugodva menjetek haza azzal a boldog lelki szegény tudattal, hogy ezek szerint maga Jézus sem ismeri ki magát ebben az óraállításban! Kár! Addig is, irány gyónni!” /Karóravarjú atya, algyői időzavar elhárító szürkebarát/

„Az óraátállítás ezek szerint nagyon megfekszi a Költő Gigász agytekervényeit és ezt a terheléses támadást így próbálja (le)leplezni - rosszul. Hogy is mondta ezt Stallone? ’Rossz célzás, szöszi’?” /Dr Ház, Juniorkonyha-díjas iGAZlátó/

„Igaza lehet, gaz Ház doki, tényleg mondtam ilyesmit a 2023-ban játszódó, Pusztító című filmemben, de ott nem a kiber náció általi terheléses támadás zavarta meg az agyamat, hanem a hibernáció utóhatása, bár a katona sosem fázik, csak úgy érzi. Amúgy akkoriban nem csak egy órával volt elcsúszva az idő, hanem harminchat évvel, de nem ez volt a fő baj, hanem hogy a mai magyarországi iskolákhoz hasonlóan ott sem volt papír a vécékben.” /Sylvester Stallone, akcióhős/

„A versben - stílszerűbben a VERSBEN – Frady Endre új dimenzióba helyez mindent, amit mi térhez és időhöz kötött véglények már a saját dimenziónk rögvalóságában sem vagyunk képesek értelmezni. Gömbvillámokon túli tartományok idiómáinak csökött világegyetemi metszetei feledhetetlen kép- és időzavarként képződnek le a költő - stílszerűbben a KÖLTŐ - mindenbírásának alkotómezején. Az örök szellemóriásnak a mi idősíkunkkal történő kortárs költői metszetével való lépéstartás sziszifuszi esélyének érdekében minden magyar család cserélje ki a kakukkos órájában a kakukkot 1:20 méretarányú műanyag Frady Endrére!” /Téridő Tomorné Bokorrím Bukolika, középiskolai magyartanár és maszek fröccsöntő kisiparos/

„Gépen bár ringat az IL szék,
Ám közben egy óra elszök’,
Úgyhogy nyugtalanul alszok...”
/Szergej Szundikálovics Szunya, néhai szovjet vadászpilóta/

„Amikor fénysebességgel kocogok, akkor megáll bennem az idő. Évente egyszer előre, egyszer pedig hátrafelé futok így egy órácskát. Ilyenkor négyszáznyolcvanegyszer suhanok körbe az Egyenlítőn.” /Chuck Norris/

Rusnya tankok jönnek-mennek!
Mikor lesz már vége ennek?!
Chuck Norrisnak kéne szólni,
Csapjon oda nekik jól, ni!

Verje fejüket a falnak,
Mert itt egyre többen halnak,
S mint a béke legfőbb őre,
Kössön csomót ágyúcsőre!

Putyin szíve tajgás zima,
S Chuck Norrishoz száll az ima,
Mit elvisz hozzá a lég s ő
Rúg… Ez a harc lesz a végső!

„Jöjjek és belerúgjam a rossz fiút egy vörös óriásba? Mivel a világűrben nincs plasztikai sebész és az abszolút nulla fokban a talpnyomos mosolya amúgy is ráfagy az arcára, úgyhogy tényleg ez az arc lesz a végső.” /Chuck Norris, a háborús megmentő/

„Ó, Szent Chuck Norris, köszönjük, hogy megmentettél minket! Ó, Szent Chuck Norris, adj nekünk örök békességet!” /a Chuck Norris Népegyház (CNN) hívei/

„Jaj, eltévelyedett gyermekeim, most a bálványimádás bűnébe estetek! Chuck Norrishoz nem szabad imádkozni, mert bár a csodatételei nyilvánvalóak, ám mivel halhatatlan, így nem lehet nemhogy szentté, de még boldoggá sem avatni. Az ép testben ép lélek elv alapján penitenciaként kiszabok fejenként ötven Miatyánkot tigrisbukfenccel és harminc Üdvözlégyet hátraszaltóval, valamint húsz gyertya meggyújtását törzskörzéssel. Menjetek békével és ne vegyetek használt tankokat, négyet egy százasért! Ámen!” /Ferenc pápa/

„Biztos ami biztos, mindenki hozzon magával még egy Chuck Norrist!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Nemcsák Károly imitátor/

„Ház úr, nagyon tömény e lég,
S oxigéntől agya elég?!
Chuck Norrisból egy is elég!”
/Szekunda Szörény, az elégtelenül is elégségesen önelégült elégdíler/

„Ha futnak majd agresszorok,
Mert leég az összes tankjuk,
Vígan kiált minden torok,
S szállnak szpasszíbák és tank júk!”
/Dr. Dragan Drinkwater, a nemzetközi verses haditudósítások doktora/

„Я не боюyyyсь! - Én nem féleeeek!” /Vlagyimir Putyin, a Naprendszerből vörös eltolódással távolodó ex-cár atyuska és paslidamojnyik/

„Putyin fiam, te meg miér'
Lettél ilyen tankos brutál?!
Arcod most az űrbe kiér,
S néped nem temet, csak utál!
.
Tanulni, tanulni, tanul-
-ni! - mert minden ebből ered.
Te ehelyett agyatlanul
Elhagyod a Naprendszered!
.
Csak egy út van, a lenini!!!
Kit ez úton visz falába,
Csak az kerül majd be, nini,
Kreml vörös kőfalába!”
.
/V.I. Lenin, aki élt, él és élni fog/

„Elvi szempontból nem igaz, hogy Hatodik Lenin az, aki él, hanem én, a Király!” /Elvis/

„Tudja ez a Putyin, amit anno már én is megzenéltem, hogy a világon a legértékesebb dolog Ukrajna kincse!” /Ukrichard Wagner, néhai Uhrin Benedek zenei példaképe/

„Hát igen, tényleg tenni kellene már valamit... Hajrá Ukrajna!” /M. András, a költő legállandóbb és legtevékenyebb kommentelője/

„Tenni vagy nem tenni, nem az itt a kérdés, M. úr, hanem hogy mi mindent és miért nem már tegnapelőtt?! Chuck Norris for President! I for IFOR! KO OK! Üsd ki, üsd ki!” /Vitalij Vasököl Klicskó, Kijev polgármestere/

„Maga geopolitikailag veszélyes, M. úr! Hajrá Ukrajna rövidítése ugyanis HU, ami nemzetközileg Magyarországot jelenti! Csak nem Kárpátaljára fáj a foga?! Nem, nem, soha! Legyünk inkább perszonálunió és barátkozzunk! Ahogy a nagy magyar-ukrán költőnő, Záhonyi Zilinkovna Zinajda írta:
          Magyar-ukrán két jó barát,
          Együtt lakják Kárpátalját!”
/Csapajev Csumidovics, Чоп (Csap) polgármester helyettese/

„Oly rég olvastam egész használható alkotást a magyar irodalom legnagyobb terroristájától, de ez most jó. Onnan tudom, hogy csökkentek az igényeim, hogy már az utolsó rettentően erőltetett versszak sem zökkenti ki örömöm. Hány szűk esztendő vár ránk vajon a következő emészthető műig??? Félek, még a reggelim is szétborult...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„P-ke, kajád borult széjjel,
Amit főztél egész éjjel,
S most megetted volna kéjjel?
Lehet, hogy ez fentről ’Félj!’ jel!”
/Nostradamus Napóleonné Kiss Kasszandra, a Pofazacskóból Étkező Köröket Látomás Alapú Pánikkeltéssel Átverők Társasága (PÉKLAPÁT) hírcsatorna tisztítónője/

„Ácsi, polgártársak, a békéhez stratégiai nyugalomra van szükség! Ahogy az én utcai harcos kollégámnak, az én Chuck Norris barátomnak is megmondottam: stratégiailag mindenki nyugodjék békében! A nóta is úgy szól, hogy:
          Piros lett a paradicsom, nem sárga,
          Hasra fekszünk meglapulni, nem hátra!”
/Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Montecuccoli szerint a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Ennélfogva az ellenség pénz-, pénz-, pénztelenítéséhez három dolog kell: lopni, lopni, lopni! Úgyhogy rögvest indulunk, indulunk, indulunk is!” /Enyveskezű Edömér ellenhengerzagy, az Ellenség Pénzállományán Elementáris Hatékonysággal Óriási Lyukakat Abszolváló Gárda (EPEHÓLYAG) besurranási csapatfőnöke/

„Cicero szerint inter arma silent musae, azaz háborúban hallgatnak a múzsák. E vers esetében azonban nyilvánvaló, hogy a múzsa nem csak hallgatott, de bakanccsal fejbe is rúgta, majd páros lábbal halántékon is taposta Frady Endrét, aki szokás szerint nem értett a szelíd figyelmeztetésből és már az érte küldött rohammentő érkezése előtt írni kezdett! Ezt a gyalázatot folytatta a mentőben is és mire az ágyához kötözhették volna az intenzíven, már elkéstek, úgyhogy elkészült a világ első olyan békeverse, melynek hatására még Mahatma Gandhi és Teréz anya is habzó szájjal fegyvert ragadott volna, ha megéri! Anyámnak mindenesetre felszóltam a mennybe, hogy ha Molotov koktélt készít, csak olyannal dobassa le a Földre, aki biztosan eltalálja ezt az esőerdei rímbrummogót és irodalmi fekélyértelmű medveroncsot csinál belőle!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Déli táp után légy déli
Csávó s használd ki ezt a
Sanszot, mi divatját éli,
Melynek neve szieszta!

Jó fűszeres pacal után
Nagyot böffen a Nap: „Én
Emésztéstől bambán-bután
Heverek a kanapén.”

Kit bélbolyhon kócol penne,
Nem lelkes, sőt un kába
Testet tolni, inkább menne
Sziesztából munkába.

Szép szokás, vár észak-nyugat,
Érjél el még ma Pestig,
S nyúlj el, mindegy ki mit ugat,
Uzsi helyett napestig!

„Ma Pestig – napestig?! Ragrímre vetemedett, költő úr?! Csak nem szieszta helyett költögetett és a gyomrában tocsogó vér hiánya az agyban okozta ezt a megengedhetetlen malőrt?! Nos, én most ledőlök kicsit a kandírozott langusztám után, oszt’ majd csak utána ütök rá a NEM ENG.! pecséttel! Na, pá!” /Szaft Szilárdné Szuszókáló Szalmonella, az Álmosító Világirodalom Hivatala (ÁVH) önjelölt főcenzor helyettese/

„Mi ez a dekadens elhajlás, költő elvtárs?! Nehogy már hazánk, amely nem rés, hanem erős bástya a lustaság elleni harcban, most léket kapjon a sztahanovista mozgalom útján! Hagyjuk meg a henye sziesztázást a hanyatló burzsoázia ópiumának! Maga is írjon inkább lelkesítő munkadalokat, hogy a dolgozó népünk eme ideológiai dallamokkal az ajkán érje utol és előzze meg a szakadék szélén táncolva horkoló imperialistákat! A nemzetközi helyzet fokozódik! Előre!” /Vasésacél Viktor, a Vasgyári Élmunkások Gőzerejű Brigádversenyének Éltető Lendületével Rezonáló Ötkerekű Géplánc (VÉGBÉLRÖG) hajtányfelelőse és szakszervezeti kultúrfelelős/

„Ha délről jön ez a szép szokás, akkor Veszprémbe hamarabb érkezik, mint Pestre, és meg is pihen nálunk, a nevéhez méltón, mielőtt továbbmegy.” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/

„Ne idegesítsen fel, főleg ne ebéd után, M. úr! Ha dél-kelet felől jövök, akkor Letenyétől Budapestig az M7-esen 233 kilométert teszek meg 2 óra 16 perc alatt, ha viszont Veszprém felé kerülök, akkor az út 290 kilométerre, az idő 3 óra 11 percre nő! Ne keverje már a sziesztázást a sztahanovistával!” /Szép Szokásné Sztrádázó Szieszta, a Sztahanovizmus Elleni Mozgalom Gumimatracán Öbölfürdőző Rekreációs Csoportosulás (SZEMGÖRCS) éves autópálya matricával rendelkező lustálkodási szakreferense/

„De Veszprém kihagyhatatlan. Itt még a lappföldi Mikulás is megáll, még az Adria felől Budapestre menő vonatok is. A szieszta pedig nyugdíjas, ingyen utazhat a vonaton.” /M. András, a költő legállandóbb és leglerázhatatlanabb kommentelője/

„Évi egyszeri, alig 364 napos szabadságomat töltöm jelenleg, M. úr, úgyhogy engem hagyjon ki ebből a megterhelő beszélgetésből! Éppen sziesztázva heverem ki az ebédet és az ebéd előtti lustálkodás fáradalmait! Tudja maga, milyen fárasztó egész nap nem csinálni semmit?!” /Joulupukki, a lappföldi Mikulás/

„Költő úr, hányasa volt fizikából, hányszor aláhúzott egyes alája, he?! Maga szerint melyik mesében létezik olyan kanapé, amelyik nem ég el, ha egy több mint ötezer fok felszíni hőmérsékletű tűzgömb hever rajta?! Költőknek nem kötelező évente egyszer alapfokú tűzvédelmi oktatáson részt venni, mi?! Ja, és honnan veszi, hogy a Nap szereti a fűszeres pacalt?! Ki szereti a fűszeres pacalt?! Az büdös!!!” /Dr. Vega Vidor, táp- és termo-tudor/

„Frady Endre megfogalmazta a minimális célt, hogy ebéd után már ne kelljen dolgozni! Javaslom, hogy már ebéd előtt se kelljen! A kieső munkaidőt pedig evéssel és alvással töltsük el!” /Garfield, a lusta és kövér macska/

„Talján csávó büszke balján szívet hord, mely nagyon kajlán elfekszik a padok alján. Légy te is Buongiorno Giorgio, hogy idejében átvedd az érzést!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas olasz meló hívő/

„Csicsereg, mint kerge rigó?!
Doctor House, stop it! We go,
Oszt' pofont oszt jó sok digó!”
/Buongiorno Giorgio, bősz bolognai bellissimo barista/

„Ez az, Ház úr, rímeljen csak ilyen izéseket! Maga méltó hogyishívjákja ennek a Frady valakinek! Még, még, még, ennyi nem… ööö… na, az!” /Miabánat Menyő, hivatásos Cavinton tesztalany/

„Hűs házába, délidőbe’
Álomittas déli dő’ be.”
/Déli Dödölléné Deli Doloróza, dögfáradt dadaista daldíler/

„Mi ez a disztingválatlan poézisperverzió?! Ki ez a szellemi lajhártetem?! Ha babakoromban szüleim sziesztázása közepette ilyen versekről televíziós adaptációjáról álmodtam volna, úgy ordítottam-toporzékoltam volna, hogy anyám a padlásra felvitel helyett okvetlenül rám hívja a katasztrófavédelmet, és én még ma is a pszichiátrián feküdnék benyugtatózva! Ne lássam Vlagyimir Putyint a Vörös téren sarló-kalapács mintás medvebőr tangában vodkamámorosan skandálni, hogy ’ruszkik haza!’, ha nem követelem Frady Endre hibernációs sziesztájának a világ végezetéig történő intravénás meghosszabbítását, sőt még azon is túl!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Délben sosem dőlök le aludni, mert a Nap félne, ha pont a pályája legmagasabb pontján nem érezné magán a vigyázó tekintetemet.” /Chuck Norris/

Esővel hull Szahara por,
Mint a főzelékbe kapor!
Pár napig még le ne mosd a
Kocsid, úgyis újra rozsda-
-barna lesz, akár a lócit-
-rom illatú trágyagóc itt!

Trágyagócnak híg a leve,
Attól lesz a vason reve,
Acélosabb nevén oxid,
Mit sok szóból pont a zok szid,
S aranyszáj’t más hagy el karát
Helyett, mint eb a Szaharát:

„Nem látok át eme zagyon,
S nem kicsit vagyok bősz, nagyon!
Ázott verdám orrja, farja
Nem csillog már, rozsda marja!
Rozsda marja, nem ragyog,
Én csuda nervőz vagyok!”

„Mi van, költő úr, csak nem mosta le a négynapos hétvégén a hófehér céges Opelt? Csilivilin akart odagördülni a békemenetre? Félt, hogy a frissen kiszabadított Táncsics Mihály nem ül be egy koszfészekbe, ha azzal hajtat fel érte a Várba? Ráfázott a pálpusztai szagú verdájára, mi? Hehehe!” /Menő Manóné Manna Anna, az Országos Kárörvendő Járvány (OKJ) sújtotta sajtkészítőnő/

„Milyen eső?! Homokszórás! Porhintés! Add már, Uram az esőt! Amúgy addig örüljünk, amíg a manna nyomokban sem tartalmaz jód izotópot!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hiába gospel kommentelget itt, humán úr, a jódozott show must go on!” /Izotóp Izidor, nyomokban jódot tartalmazó showbálvány/

„Az utolsó két sornál csak én érzem a plágium gyanút? Még a szótagszám is megváltozik, hogy el lehessen lopni a magyar nemesemet! Csuda nervőz lettem és felment a vérnyomásom! Ezen csak egy speciális ételadalék segíthet, semmi más! Szabadság?! Szerelem?! E2 kell nekem!!!” /Petőfi Sándor, forradalmár és szabadságharcos költőkolléga és történelmi előzménylény/

„Drága Petőfi úr, magának agyára telepedett a szaharai poreső! Az E jelű adalékok sorszáma 100-tól fölfele van! Az E2 nem ételadalék, hanem egy energiaszolgáltató vállalat! Áramütésváltólázálma van?! Magának E200 jelű szorbinsavra van szüksége, ami egy remek tartósítószer, hogy még sokáig tudjon forogni mindkét sírjában!” /Dr. Segesvári Samuné Barguzini Bizerga, vörösdiplomás adalékdíler/

„Majd lemarja a rozsdát a savas eső...” /M. András, a költő legállandóbb és legmeteorológusabb kommentelője/

„Savas eső a rút rozsdára,
Savas eső a szép Skodámra,
Jaj, ha meghalok!
Savas eső a rút rozsdára,
Savas eső a jó anyámra,
Jaj, ha meghalok!”
/cigányzenei népdallantás/
„Hát a savas esőt ki fogja lemarni, M. úr, csak nem a Lúg Szkájvóker Lajos, he?!” /Megaszondó Menyhért, a falu bölcse/

„Sáros eső bordó leve
Mián képződik a reve.
Szahara-homok a neve,
Még sincs benne oldott teve!”
/Vitéz Kotormányi Keve, ősmagyar igric és árvalányhajas gyulatáltos/

„Jaj, Kotormányi vitéz úr, csak nem arra gondolt, hogy a szél a Szaharából teveport (Nesz tevét vagy teveneszt?) fog idefújni, maga meg vízzel elkeverve előállít egy tevét?! Ne legyen már a sivatag hülyéje!” /Vitéz Szattyáni Szittya, mégősmagyarabb eméggyulatáltosabb ellenfazék ill. ellenlábas/

„Jaj, valami történt a Lóci fiacskámmal?! Összetörte magát szegénykém?! Nem szeretném a Lócit romként látni!” /Szabó Lőrinc (1900-1957), Kossuth-díjas néhai költőkolléga/

„Szaharába vezetnek a nyomok,
Onnan jön a sok-sok migráns homok!
Davaj, rögvest TŰZ! gombokat nyomok,
S bombáimtól keletkeznek romok!”
/Oleg Oktondovics Okkerfognyik, a Szovjet Elmegyógyintézeti Szakkórház (SZESZ) ’Putyin imitátorok’ kórtermének házi költője/

„Véleményem szerint a vidám szahaharai kicsimisi kocsimosó kacsamese még hiányzik a teljességhez. Vagy ezzel a (költői) kérdéssel magamra maradtam? Mosni vagy nem mosni - ez itt a kérdés!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas mosólegény/

„Kicsimisi kocsimosó kacsamese?!?!?! MIVAAAN?!?!?! Ki ez a Ház doki, aki Frady Endréhez hasonlóan eltévedt és magára maradt a saját agya helyén tátongó sűrű sötét rengetegben?! És mi ez a szaharai szállóporlepte szellemi szennyvízömleny?! Kit érdekel egy mutáns műmájer meteorológus médiacelebnyálba merülő majomkodása?! Ha szegény anyám élne, hermetikusan bezárnám egy térerőmentes mélytengeri búvárharangba, hogy még véletlenül se juthasson el a közelébe ennek a degenerációs dögvésznek egyetlen írásjele sem! Frady Endrét minden ismeretlen katona sírjába!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Bocsi srácok, úgy tűnik, amikor a Szahara déli pereméről hangsebességgel beletávolugrottam a közepébe, felvertem némi porfelhőt, ami hangrobbanással Európa felé távozott.” /Chuck Norris/

Immár március van már-már,
Rigófüttyre vadász’ Mirr-Murr,
S Desdemona nyakat mór mér.

Kizöldellnek fűk is, fák is,
Konyhán rügyezik a fakés,
S fagyból olvadt orrunk fikás.

Téli test’tek flöttyedt főtt tök,
Ám lefogytok, hogyha futtok,
Mint sok Vas megyei fitt tik.

refr.:
  Aki magyar, tavaszol,
  Lapos tevét teve szül,
  Ez a kis dal tovaszáll.

Mézet termel már a Méh Gyár,
Vígan brekeg békás Megyer,
Tavaszoljon, aki magyar!

refr.:
  Aki magyar, tavaszol,
  Lapos tevét teve szül,
  Ez a kis dal tovaszáll.

Sálá-lálá-lálááááááá…

„A költő remekül vette észre, hogy a világos hámborítású és laza szerkezetű női nyaknak, illetve a sötét bőrburkolatú erőteljes mór kéznek egymástól eltérő a hőtágulási együtthatója, így Desdemona megfojtásának paraméterei nem lehetnek függetlenek az eltérő évszakok eltérő hőmérsékleteitől. A mór szó pedig helyesen van kisbetűvel írva, mert nem a Jókai bableves névadójának keresztnevére, hanem a velencei Otelló származására utal. Miáúúú!” /Mirr-Murr, a macska/

„Hé, a Jókai bablevesnek én vagyok a keresztneve, mégse írnak nagybetűvel! Lehet, hogy a betűtésztában nem volt B? Amúgy az elnevezés a Jó kaja a bableves kifejezésnek a már idős és szenilis író általi kisajátításából ered! Az az aranyember álcában képmutatóskodó kőszívű ember magára irányította a teljes dicsfényt! Pfúj!” /a bableves/

„A költő a tavasz közeledtével nem csak a láncait veszítette el, hanem a józan eszét is, és az emberiség eddig megállapodott irodalmi és költészeti alapelveit elfeledve sugárba hányta ránk az arcából a sületlen gyomorforgatást. Ez a vers kétségtelenül irányt mutat, ám sajnos olyat, amiről nem szeretnénk tudni, hogy hová vezet. Emellett a vers által súlyos időzavar, magyarul anakronizmus is támadt az Erőben, hiszen semmiféle bizonyíték nem támasztja alá, hogy a sosem létező Otelló márciusban fojtotta volna meg a szintén fiktív Desdemonát. NEM ENG.!” /O’cto Berry, a Csak Őszi Színekbe Burkolózó Állami Csodavers Intézet (CSŐSZBÁCSI) betanítatlan nemengedélyezési főelőadója/

„Frady Endre nem csak a tekintetét emelte a távoli jövőbe, hanem költészetének mutatóujját is rászegezte arra az ajtóra, melyen keresztül a földhözragadt háromdimenziós terünket lelki síkba fejtve spirituális megtáltosodás vesz erőt rajtunk és önmagunkból kifordulva kezdjük vágyni a katartikus mindenbírást. Frady Endre horizontján közel jön hozzánk a perspektivikus végtelen és bátran megérinthetjük a ’Ne érintsd!’ vagy a ’Vigyázz, magasfeszültség!’ álcával eltakart megérinthetetlenséget, majd hamuként hullunk az örökkévalóság szelektív gyűjtőjébe. Ha van valami - sőt bármi, vagy még sőtebb akármi - ami nem semmi, akkor ez az a minden, a legsőtebb mindenek legeslegkifejezhetetlenebbje. Olvassuk el végtelenszer és meg fogjuk érteni! Vagy magát a verset, vagy azt, hogy miért nem értjük, miáltal megismerjük önmagunkat és már nem is bánjuk, hogy olyan rövid az élet. Igen, főnővér, Jókai bablevest kérek! Betűtésztával!” /Lyókai Moore, Roger Moore és Jókai Anna méltán eltitkolt márciusi fogantatású szerelemgyereke/

„Bablevest betűtésztával?! Márciusban, amikor még csak épp rügyeznek a betűtészta bokrok?! Idióta! Ez most kivételesen nem a főorvos úrnak lejelentett diagnózisa, hanem indulatból elkövetett sértés! Na, sipirc befele a kényszerzubbonyba!” /Bodybuilder Brünhilda főnővér, a Hidegzuhanyos Elme-Gyógy Intézet Józan Eszet Tesztelő Idegosztálya (HEGYIJETI) elemi ereje/

„Olyan aranyos és mély ez a dalszövegecske, hogy négy húrral is meg tudom zenésíteni. Majd körbeülöm a tábortüzet a személyiségeimmel és kánonban eléneklem.” /Basszusukulele Budspencer, disszociatív személyiségzavaros akusztikus frontember/

„Te énekeld, hogy Sálá-lálá-lálááááááá…, mert a te hangod mélyebb!” /Tenorukulele Terencehill, Basszusukulele Budspencer második számú személyisége/

„Sá-lálá-lálá? Költő Gigásznál a reggeli olvadással együtt megindult az agylágyulás is? Nem baj, a zord sztyeppéken majd helyreáll a rend! Irány Szibéria!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Tégla/

„Ne aggódjon a költő elvtársért, táváris vrács Dóma, mire az oligarcháink által off-shore-ba szétlopott hadi költségvetés miatt kicsit visszafogottabb csapataink Budapestre érnek, addigra már az elégedetlen elnökünkkel együtt a nyár is tombolni fog, így Szibériában a költő táváris agya nem megfagyni fog, hanem tovább lágyul és könnyebben befogadja az átnevelő táborunk propagandaanyagát! Ahogy Lenin elvtárs mondta, aki élt, él és élni fog: Tanulni, tanulni, tanulni! Gurááááá!!!” /Tarakan Torkonragadovics Turhakán, teljesmellszélességbenkitüntetéskötegethordozó tábornok/

„A verset - ez vers?!?!?!?! - olvasva sztereóban forgok mindkét síromban! Remélem, hogy ezáltal Segesvár és Barguzin között olyan rezonancia jön létre, ami egy soha nem látott földrengést gerjesztve a földdel tesz egyenlővé minden olyan helyet, hol sírjaink domborulnak és unokáinkra pedig ráborul a világszabadság szobra, mert megérdemlik! Abcúg Putyin, abcúg Frady Endre!” /Petőfi Sándor alias Alexander Petrovics, magyar-orosz költő/

„Te jó ég, itt a hónap közepe és még nem készültünk fel Julius Caesar halálának 2066-ik évfordulós rekonstruálására! Elfelejtetted te is, keresztfiam, Brutus?” /Márciusi Dusán, késedelmesen késelő keresztapa/

„Vendetta!!! Négy hónap múlva végzek Marcius Ceasar-ral! Megmártom benne a konyhán kirügyező fakésemet!” /Júliusi Dusán, a győztesek által átírt történelmi személyiségzavar az Erőben/

„Ilyen verstől még a tavasz is gyorsabban jön.” /M. András, a költő legállandóbb és legrényegretörőbb kommentelője/

„Ne legyen olyan biztos a dolgában, M. úr, én attól jövök el, amitől nekem tetszik! Ilyen verstől egyébként mindenki eljön, méghozzá jó messzire, hogy ne is lássa! Ja, és magát sem akarom többé meglátni, mert kisbetűvel írta a nevemet! Nem volt T a betűtésztájában?!” /a Tavasz/

„Ó, édes istenem, kancsal bokorrímek! Köszönöm, hogy megérhettem, hogy a költészet eljut erre a magaslatra is! És mindezt úgy, hogy nem csak nyomokban tartalmaz világirodalmi naturalizmust, hanem telitalálatban! Churchill csak vért ígért, meg verítéket és könnyeket, ám Frady Endre bevállalta a taknyot is! Sosem hittem volna, hogy mire eltemetnek, beköszönt a XXIII. század világirodalma! Éljen, hogy nem halok hiába!” /özv. Jövőkép Jenőné Hanyatthomloki Heuréka, a Jövőbemutató Ajtót Kitáró Zsigeri Írók Regimentje (JAKZSÍR) című világirodalmi letétemény kisnyugdíjas nagyasszonya/

„Mi ez a bár ne lenne, de mégis van tipikus esete Tóth Marival rettenet?! Ki ez a márciusi ifjúnak maszkírozott októberi ősbölény?! Mi ez a levesből szökött betűtészta szétszórmányt véletlenszerű alakzatba összerántó alhasgörcs?! Értem én, hogy forradalmi szelek bántotta szólásszabadság, meg kontroll nélkül bármi, ami eszünkbe jut, de minek?! Szegény anyám is átélte velem a kötelező olvasmányok kincskereső kisködmöneinek minden borzalmát, de ilyen szellemi tortúra láttán visszakézből kivett volna az iskolából és még a szocialista társbérletünket is elzálogosította volna, hogy rendszerelhajló magántanárokat béreljen mellém, akik zsigerből nyújtottak volna védelmet a lesből támadó fradyendre ármányok ellen! Ne lássam Putyint a dácsájában berendezett elmegyógyintézetében balalajkázni, ha egyszer is meghallgatom ennek a szellemi rühfelhőnek a megzenésített változatát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem harminc a nyugalmi pulzusom és akkor sem emelkedik, amikor Frady Endre verset olvasok és akkor sem, amikor büntetésből kinyújtom a költőt és rátekerem az Egyenlítőre.” /Chuck Norris/

Két napon, mi egymást követ,
Egy-egy órát fociztam én,
Vádlimból ez csinált követ,
S úgy fájok, mint öt csatamén!

Nekem ennyi futball sok ám,
Hörgök, akár komor nyikhaj,
S oly vörös a duzzadt bokám,
Mint ír Jean-on komornyikhaj.

Küzdősport kell inkább, japán!
Űzhető szép korig, ami
Klassz! Jó hatást kelt agg apán
Sudoku és origami.

„Jean, ha majd már kivette a vörös hajszálait a paradicsomlevesemből, akkor közölje a gazdájával, hogy a japán küzdősport edzője nem akar vele szemi kontaktba kerülni, azaz látni se bírja a buta focista baltaarcát! Idióta! Sayonara!” /Sudoku Origami, fekete öves szájkarate nagymester/

„Honnan veszi sárga nagyképűkém, hogy az én hajszálaim vannak a levesben?! Paradicsomlevesben minden hajszál vörös! Na, arccal a kijárat felé! Maga alá rúgok, oszt’ szálljon arra! Sayonara!” /Jean O’Daroogh, inas ír komornyik/

„SZU doku és oligarcha, mi?! Szovjet dokumentumokkal üzletelő Abramovics továris pasli damoj! Magyarországon nem kell olyan Chelsea, ami a sportbojkottot kicsel’zi! Ruszkik haza! Rubel kaputt! NEM ENG.!” /Blőd Belián, a Teremfocista Irodalmat Bilaterális Idegenellenességgel Csoportosító Országos Költészeti Intézet (TIBICSOKI) betanított ezüstpapírhajóhajtogató cenzor-helyettese/

„A tényállás tisztázása végett jelzem, hogy hétfőn szokás szerint teremfociztam, kedden pedig váratlanul műfűfociztam, de mindkettő kispályás volt. Felmerülhet a kérdés, hogy családom nőtagjai hogy fogadták, hogy nőnapi ünneplés helyett focizni voltam, de némi ajándék csokoládé hatására belátták, hogy nőnap minden évben van, de kispályás foci csak hetente egy. Illetve kettő.” /Frady Endre, futballokos költőgigász/

„Sokan kérdezik tőlem, hogy elsősorban mire van szükség a jó focihoz? Egyszerű, egy labdára! Ja, és kell egy csapat! Illetve kettő.” /Minarik Ede, mosodás és a Csabagyöngye csapatának futballmindenese/

„Vajon lehet focilabdát origamizni? Hogyan hajtjuk gömbölyűre?” /M. András, a költő legállandóbb és legtérgeometrikusabb kommentelője/

„Szakadjon már ki a földhözragadt képsíkjából, M. úr! Ha a földgömböt (geoidot) síkba lehet fejteni, ahogy a térképészek teszik, akkor fordítva is működhet a dolog. Elvégre a szimpla felfújással kigömbölyített focilabda is öt- meg hatszög alakú síkidomokból van összevarrva, és a lapos hasból is lehet domború sörpocakot csinálni, ha elég kitartóan zabál a zember.” /Gömbtömb Gereben, gutaütésállólámpatestépítőmérnökhallgató/

„... ez van, amikor a Költő Gigász kispályázik. Kár érte, jó ügynök volt.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas fanatikus BSTH* drukker/ *BSTH = Bud Spencer, Terence Hill (a szerk.)

„Legszebb öröm a kárörömpörköltszafttunkolás, hagymás babbal? Budi on the hill? Spencerterenceejnyebejnyehehehe, he?! Nagyon gyorsan álljon le, Ház doki, különben dühbe jövök!” /Puhakenyér Pancserné Pitezselé Polixénia, pékné csülök módra/

„A költő a szokottnál is magasabbra tette a lécet, ám amikor labdavezetés közben megpróbált átkocogni alatta, a messze pattanó bőrgolyó miatt rossz ütemben hajolt előre és pofán csapta a saját szálkás színvonala. A kísérlet előtt megevett hagymás bab hatására repedt a csőnaci, dőlt a gáz. Na, ekkor zuhant rá a klaviatúrára és ahogy rángatóztak az ujjai a betűkön, úgy formálódott a vers. Utánozhatatlan alkotói válságmenedzselés!” /Limbóléc Leóné Jampec Jolán, az Antitalentum kiadó Csavarosan Utánozhatatlan Művek Irodalmilag Delíriumos Alkotóktól (CSUMIDA) című antológiájának csődgondnoka/

„Kispályás foci, nagypályás önismeret - a tárgyilagosság szerethető. Az ember nem abbahagyja a sportot, mert megöregszik, hanem megöregszik, mert abbahagyja a sportot - a mértéktartást is csak mértékkel! S ha fájó a kisfoci már, Haiku Sensei dojoja vár. Dicsérni jöttem Fradyt, nem temetni.” / F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája, alias Humánúr/

„Húúúúúúúúúúú mán úr!!!! Őrjöngve tombol a szakvezetés, ami ekkora setét eksztázisban már-már vakvezetés!” /Világtalan Velőspacal, a Csökkentlátók Intézetének Gömblabda Alakulata (CSIGA) házi csápkapitánya/

„Ha már szóba került a labdarúgás, akkor meg kell említenem, hogy hiába is szidjuk a videobírót, hogy ’Vak VAR you!’, sosem fogja beismerni, hogy tévedett és nem mondja ’Kár!’.” /Sólyomszem Sebőné Lesállás Litánia, női partjelzőzászlóvarrónő/

„Mi ez a testnevelésből felmentett impertinencia?! Ki ez a légből kapott szellemi galambraj hasmenés?! Miért kell egy nyugger izületrendszerű panelprolinak fociznia ahelyett, hogy csöndben ülne az árnyékszékén és nézné a kikapcsolt tévéjét, hogy ne bombázzák még az övénél is negatívabb IQ-jú műsorokkal a Tesco gazdaságos dióbélnyi agyát! Sőt, miért kell ezt papírra vetnie?! Abból, hogy a papírja fölött a hülyeségeit hajtogatja, még nem lesz origami, csak büdös! Bárcsak Chuck Norrist látnám hajtogatni! Frady Endrét! Négyrét! MOST!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, a 82. születésnapom alkalmából vágjam fel az éles eszemmel a falábú Frady Endrét 82 fattyúgyertyányira és fújjam el a Holdig?” /Chuck Norris/

Rácsodálkozunk, hogy minő
Szép minden nemzetközi nő!
Férfiaknál ügyesebben
Szülnek és szemük se rebben.

Főztjük finom, nem ám Mekis,
Okosak is, kedvesek is,
S óvnak is, mint acélsisak:
Multifunkcionálisak!

Dolgozik és nevel kölköt,
Férje helyett gatyát fölköt,
Vezet háztartást és bobot,
Igazi málenkij robot!

Hol a zoknink? Nyújtja: Nesze!
Ő a család szíve, esze,
S tahóságunk ellen kegyszer...
S felköszöntjük. Évi egyszer.

„Az év többi 364 (szökőévben 365) napján is boldogan éljenek a nemzetközi nők! Meg a nemzetközietlenek is! Vivát!” /F. Endre, költőgigász/

„Évi egy, az pont évi eggyel több, mint a semmi! Barátaim, ne essünk túlzásba! Legyen egyenlőség és a nőket pont ugyanannyira becsüljük meg, mint a pedagógusokat! Kedves nemzetközi nők! Erőt, egészséget!” /egy meg nem nevezett közép-kelet európai kis ország vezéralakja/

„Mi a baja a Mekis kajával, költő úr?! Talán a maga feleségének a főztje pont ugyanolyan, mint a róla készült reklámplakátokon?! Mi, hogy ő nem önfényez, csak főz?! A reklámköltséget sem építi bele az ebéd árába?! Ezt a vircsaftot! Tudja mit, a nőnap alkalmából ma ne engedje főzni, hanem hozza el hozzánk és egyenek nőnapi menüt! Nagyobb krumplival és nagyobb üdítővel!” /Meki Miki, reklámkampánystratéga/

„Nagyon köszönjük, költő úr, hogy gondolt ránk, de nem kellett volna! Kedves magától, még ha kicsit - hogy is mondjam, hogy bátorító legyen? – túl egyedire sikeredett is… Nincs még egy olyan költő, aki ezt akár csak hasonlóan is írta volna meg. Talán nem véletlenül…” /Internesönel Ignatyella Inez, ingyom-bingyom díjas nemzetközi nő/

„Szülünk és szemünk se rebben?!?!?! Költő úr, szült már maga valaha?!?! Az sokkal jobban fáj, mintha magát egy gigantikus vesegörcse közepette himbilimbin rúgnák! Nem, nem a rúgónak! Ó, istenem, férfiak…” /Köldökzsinór Kötegyánné Tolófájássy Titanilla, hetes ikreket szülő magyar anya/

„Amikor a nejem elmosogatott a vacsorám után és levette a tűzhelyről a másnapi ebédemet, bevittem a szülészetre. Hétfő este volt. Pár órával később hét fő beste ordított torkaszakadtából. A feleségem addigra már elhallgatott egy kis időre. Azóta igyekszem segíteni neki – amíg süt, főz, mos, mosogat, takarít és gyereket nevel, addig felolvasom neki a netről a híreket.” /Köldökzsinór Kötegyán, kötéllétra készítő kisiparos és magyar apa/

„Málenkij robot témakörben szeretném elmondani, hogy az egykori Vörös Hadsereg ismeretlen szovjet katonáit is beleértve, ezt mindenki rosszul tudja. A málenkij robot ugyanis nem kis munkát, hanem kis robotot jelent, mert a munka szó oroszban nőnemű – talán nem véletlenül, lásd a fenti verset! – azaz a kis munka nyelvhelyesen málenkaja rabóta. Köszönöm, hogy a nemzetközi nőnap alkalmából mindezt elmondhattam!” /Tyerem Tyeremovics Tyeremok, kényszermunkatábortűzoltókészülékkarbantartó/

„Köszönöm önnek, költő úr, hogy adott a vaskalaposoknak és végre nem róluk szól ez a vers, hanem rólam! Legalább is egy kis részben! Talán így esélyem lesz a legkisebb mellékszereplőnek járó Oscar-díjra is!” /az acélsisak/

„Mi ez a negédes bájgúnárkodásnak álcázott vaskalapos gyalázkodás?! Mi ez a celebnyálas sziruppal torkon öntött vasalt talpú ünneptaposás?! Ó, ha szegény anyám megérhette volna ezt a nemzetközi nőnapot, akkor e förmedvény olvastán a következőket már biztosan nem érhette volna meg! De nem ám csak egyet-kettőt, hanem innentől kezdve már egyiket sem! Ne lássam Frady Endrét egy terminátor képességű málenkij robot által belepofozva egy ismeretlen katona sírjába, ha ettől a fékevesztett betűmasszától nem ment fel még a diasztolés vérnyomásom is az IQ-m fölé! Frady Endre szinten közutált influenszerek, vessetek egy Mekis menü elé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Felköszöntöm, de nem irigylem a nemzetközi nőket! Mindegyiknek én vagyok az ideálja, de belőlem nagy sajnálatukra csak egyetlen egy van. Rossz lehet mindenkinek, aki nem én vagyok. Egyetlen örömük viszont pont az, hogy én vagyok, tehát van esélyük, hogy időnként lássanak. Nagyon szívesen!” /Chuck Norris/

Minket gyakran az EU ró:
Korrupció! Gáz gazdaság!
Most pediglen húz odvas ág:
Négyszáz forint egy euró!

Tényleg lesz még öt-hatszáz is?!
Osztogatás mind hiába?!
Szegény forint igen kába,
Most zajlik a pofonfázis…

Ám a helyén van a rezsim,
Vasmarokkal áll a vártán,
S szebb jövőre joggal vár tán…
Fő, hogy csökkenjen a rezsim!

Fejjük meg az EU-marhát!
Száj zár, oszt’ tejeljen money-t!
Minden csodás, amíg van itt
Olcsó benzin s csirkefarhát!

(csodavárótánc!)

„Bár az unió fizetőeszköze négyszázszorosa a miénknek, az unió területe csak negyvenöt és félszerese, vagyis relatíve nagyhatalom vagyunk! Ha az olimpiai aranyérmeket és az egy főre jutó Nobel-díjasokat nézzük, akkor a fasorban sincsenek! Nem is baj, hogy ilyen messze vannak tőlünk, mert még konfliktusba keverednének az oroszokkal, akik viszont már a spájzban vannak, és onnan lopkodják a megromlott csirkefarhát készleteinket!” /Rubelbarát Rozsomák, a Marxista Leninista Monetárminisztérium (MLM) közpénzügyi tótumfaktuma/

„Mindenki nyugodjon meg, minden rendben, csupán terheléses támadás érte a forintot! Valakik piaci alapon akartak vásárolni vele! Ez veszélyes!” /Cserekereskedelem Csomellák, a Feudalista Alaptermékeket Értékcsereberélő Központ (FAÉK) egyszerű embere/

„Ne kezdjetek újabb tarhát,
Minek nektek ingyen farhát?!”
/EU/

„Csodálatos ez az A B B A ölelkező rímszerkezet! Ezt a guglival rögvest lefordítjuk valami aktuális világnyelre és megzenésítjük! Már meg is van a 2022-es év szerelmes világslágere!” /ABBA együttes/

„A 400 az túl sok! Ha annyian lennénk, a gyáva perzsák meg se mernének támadni minket! Ha meg mégis, akkor nem győznénk elcipelni a bezsákolt tetemeiket a csatatérről! Ahogy a minket megéneklő költő mondaná:
          Nehezek a perzsák,
          400 kiló per zsák!
/Leónidász, a spártaiak hős vezére/

„Csodavárótánc?! Még mit nem! Az uniós fejősteh… ööö… pályázati közbeszerzésből frissen felújított vasúti csilivili csoda várónkban tilos a tánc, mert a járólap helyett okosba’ megvett olcsó anyaghibás falicsempe össze-vissza töredezne! Majd a megválasztott országgyűlési képviselő urunk táncol helyettünk is a véletlenül szintén épp most felújított kastélyában, ahol gyönyörűek a járólapok és fantasztikusan van összeillesztve a négyszáz szoros fúga! Mi, hogy az euró közben négyszázszoros?! Kit érdekel?! Különben se terjesszen itt rémhíreket, mert sínbe tetetem a lábát, amikor jön a pesti gyors!” /Dízel Dezső, a Kistelepülési Okosba’ Közbeszerző Intézet (KOKI) sallerügyi főelőadója/

„A pulzusát a világ ujjbegyére támasztó költő ismét rezonanciába került a történésekkel. Úgy érezte, hogy meg kell szólalnia, és bár nem kellett volna, ő mégis megtette. Ez különbözteti meg az öntörvényű géniuszt a normális átlagemberektől, akik önnön földhözragadtságuk foglyaiként nem próbálják magukat saját hajuknál fogva az égbe emelni és onnan mannaként permetezve hirdetni az igét és egyéb szófajokat, hanem mélyet sóhajtva elfogadják a gravitációt és birkaként robotolva tolják a forintot a 800-as álomhatár felé félúton. A költő ölelkező rímei a csuka fogta róka, azaz a munka frontján keményen harcoló kisember kitaposott cipője és eme cipőbe hányt csirkefarhátas répafőzelék kölcsönös egymásra utaltságának szimbólumai. Vegyék, vigyék, olvassák! Ezúttal nem négyet egy százasért, hanem egyet négyszázért!” /Zsindely Zsugorné Mélyalapi Majolika, a Megvető kiadó téglakötésű ponyvaverses köteteinek és költőinek gondozója/

„Mára már 400 euró a forint? Kit érdekel? Nem foglalkozom a hamis mammonnal! Mi, hogy pont fordítva van? Tnirof a órue 004 rám arám?! Jaj, de jó, tudok nyelveken szólni! Végre!” /Pünkösdi Pemete, karizmatikus keresztény/

„Sok országban tettek már olyat, pl. Romániában, hogy levágtak 3 nullát a pénzekről, és ami pl. addig 1000 (régi) lej volt, az 1 (új) lej lett. Lehet, hogy mi, magyarok is erre játszunk az euróval. Akkor vezetjük be, ha 1000 Ft-ot ér, hogy csak le kelljen vágni 3 nullát a végéről... Már 400-nál vagyunk, hajrá!” /M. András, a költő legállandóbb és leghelyiértékesebb kommentelője/

„Lenullázott lejt apálya
Ment dagálytól? Lejt a pálya?
Példánk lőn alvégi román,
S új forint nő régi román?”
/Nem András, a költő legideiglenesebb és leghelyiértéktelenebb kommetelője/

„Drága M. úr, maga ugye nem politikai kampánytanácsadó? Vagy csak keveri az osztogatást a fosztogatással? Az mindenesetre fontos, hogy dupla nullát ne kelljen levágni sehol, mert egyrészt már így is kevés a köztéri illemhely, másrészt a jól hangzó 007-es ügynökből is csak egy sima hetes lesz, amiből tizenkettő egy tucat minden általános iskolában! Mit akar M. úr, üres mozikat és túlcsorduló budikat?!” /Sárdna M., M. András antitézise/

„Mi ez az elmevákuumot okozó szellemi búvárszivattyú?! Nem elég, hogy a forintbedőlés miatt le kell mondanom Nemzetközi Fejleordító Konferencián való részvételemet, ahol egyszerre négyszáz médiaceleb fejét ordíthattam volna le hajastól négyszáz decibellel, erre még ez az elmeroggyant egysejtű is idepetézik egy rímromhalmazt! Ne lássam a félmeztelen Putyin elvtársat rozmárháton lovagolva éhes csukcsföldi jegesmedvék elől menekülni, ha anyám emlékének tett ígéretem ellenére, most nem üvöltöm habzó szájjal káromkodva Frady Endrére, hogy ……… (PERCEKIG TARTÓ FÜLSÜKETÍTŐ FÜTTYSZÓ!!!)” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A pénz a legértelmetlenebb dolog a világon. Én megfizethetetlen vagyok, ami nem én, az pedig teljesen értéktelen. Minden másra ott a Mastercard.” /Chuck Norris/

Tavaszi szél kócol hangyát,
Kinek testét járja langy át.
Idén szűkösen telt tele,
S gyomra űrrel vala tele.

Ebédre egy sárrög mögött
Talál elhullt bogárdögöt.
Jóízűen harap bele
S hullamérges lesz a bele.

Harang elüti a Delet,
S Dél haldoklik: - Végrendelet
Híján Napom kire hagyom,
Ha majd benő engem a gyom?!

Hát, ily búsan várunk Tavast,
Zé nélkül, mert bár az Avast
Sok vírust irt, mégsem tökély,
S néhai Zé-t vár örök éj…

- Hé, e vers tök hattyúhalál!
Költő kiirtja, kit talál?!
Csapd le fejét bakó, sutty! – int
Az Úr: – Oszt’ majd süsd ki Putyint!

„Hé, te bakó, nincs sütnivalód, hogy engem sütnél ki?! Ennél jobbat nem tudtál kisütni?! Én a sületlenséget preferálom! Jaj, nem akarok sültbolond lenni, inkább csak gyomorforraló scsí leves!” /Putyin elvtárs, minden szovjetek cár atyuskája/

„Eredeti szakmám szak ács,
S bakóvá tett most a baltám,
Viszont nem vagyok jó szakács,
Scsímből senki sosem falt ám!
Levesem fő, forr a dalom,
S ha a well-done elnök is scsí,
Akkor ez már forradalom
Дорогие товарищи!”
/Dunakav Dunakavics Donkanyarov, sztahanovista szak ács és OKJ-s átképzett betanított szakács/

„A scsí (oroszul: щи) egy orosz leves, melynek fő alkotóeleme a savanyú vagy friss káposzta. A scsí az egyik legrégebbi és legkedveltebb étel oroszországban, számos változata létezik, készülhet többféle zöldségből, hússal vagy akár hallal, szalonnával, gombával, és gyakori alkotóeleme a tejföl is, illetve sűrítéshez a liszt. Ahagyomány szerint a jó scsílevest legalább két órán át kell főzni, a fűszereket csak a leves elkészülte előtt 5-10 perccel szabad beletenni; az ínyencek pedig 24 órán át még állni is hagyják az ételt tálalás előtt. Majakovszkij és Csukovszkij is írt verset a népi levesről. Vlagyimir Szorokin drámát írt Scyí címmel. A scsíről dalt írt az 1980-as évek népszerű orosz rockegyüttese, a Szektora Gaza.” /Wikipédia Winnetou, wendégkommentelő/

„Valóságlátás, arányérzék, jó ízlés, józanész és olvasótábor. Ez az öt legfőbb dolog, amit a költő egyetlen versében elveszített. Versszakonként egyet-egyet. Milyen jó, hogy, ha nem is időben, de télvégül abbahagyta! Igaz, nem magától, de azért vannak a jó bakók, hogy a káoszból célzott fejetlenséggel rendet teremtsenek. Jaj nekünk! Ki velünk, ha mi is magunk ellen?!” /Értelem Énokné Érzelem Édua, a Javarészt Ilyen Nagyon Jótlan Agyatlanságokat Negligáló Gőzkieresztés (JINJANG) című egypéldányos irodalmi havilap rezignált recenzora/

„A költő lefejezésével emberjogi hivatalunk teljes mértékben egyetért, hiszen az általa előre megfontolt szándékkal közzétett borzalmas tébolylírák polgári áldozatainak se száma se szeri! Tevékenysége olyan felforgató, mintha egy magáról megfeledkezett király a díszpáholyból vizelne bele a Hattyúk Tavába!” /Skandalum Sömönye, emberi jogi ombudsman és közvágóhídi nyaktiló díler/

„Aki tavasszal nem az újjáéledésről, hanem az elmúlásról ír, annak ragadjon bele a feje a saját kéményébe! Majd mi jó pénzért kivéssük onnan!” /Korom Károly, kéményseprő kisiparos/

„Mi ez a tavaszi halállíra? A tavasz éppen a természet születésének ünnepe. A megújulásról szól, nem a pusztulásról. Jól megírt vers, az tény, hoztad a formádat, amikor a harang elüti a Delet, de mitől vagy ilyen pusztító hangulatban, amikor javul az idő és egyre többet süt a nap?” /M. András, a költő legállandóbb és legtegezőbb kommentelője/

„Hát hogyan is lehetne boldog a költő ügyfelem, drága M. úr, amikor a harang elüti a Delet, amikor újra idebüdösödnek a poloskák, amikor újra előbújnak az NB I-es focisták és amikor az arccal a Szovjetunió felé vezető úton folyton előre megyünk, nem hátra?! Tudja maga, mi az a destruktív futurizmus, M. úr?! Ugye nem?! Sajnos a költő ügyfelem sem és ez is felettébb szomorúvá teszi!” /Dr. Szócső Szecsőné Dumafranczy Dardanella, a költő zugügyvédje, kezelőorvosa, gyógyszerésze és Avon tanácsadónője/

„Biztos, hogy a harang ütötte el a delet ezen a szép tavaszi napon? Mit is ír a Vlagyimír erre az esetre?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szemtelentanú/

„Mit is ír a Vlagyimír, Ház út? Rímelve szóviccelgetünk, dokikám, szóviccelgetünk? A harang, hacsak nem DELETE, akkor tuti, hogy nyomja a dilit és üti a delet! A harangot pedig a pépagyú Putyin rakétája üti. Ha a dél is ütné a rakétát, akkor ez egy dél-harang-rakéta játék lenne, de nem. Ruszkik haza, Ház úr, ruszkik haza!” /Vitalij Vasököl Klicsko, profi nehézsúlyú világbajnok ökölvívó és Kijev polgármestere/

„Mi ez a rettenetesnek is csak emberfeletti jóindulattal nevezhető évszakbarbár ízlésficam?! Ki ez a huszadrangú senkinek is csupán valami elementárisan nagy számmal való felszorzás után nevezhető irodalmi szégyenfolt?! Ha egy medvének annyi esze lenne, mint Frady Endrének, akkor méheket enne! Ha szegény anyám élne, akkor megsütné ezt a verslábszagú csülkös szellemi szemérem sertést és odavetné a hangyák elé! Putyinról pedig nem verset kéne írni, hanem bűnlajstrom mellékletű börtönnaplót!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem kell krokodilkönnyeket ejteni, mert tavaszi halott hattyúkat bárki fel tud támasztani, ha van egy kerítés, aminek nekitámaszthatja és odarögzítheti őket, hogy föl ne boruljanak. Én viszont kerítés nélkül is fel tudom támasztani őket. A titok az, hogy miután felállítottam őket, NEM MERNEK felborulni.” /Chuck Norris/

Szomszéd knédlijét épp csenem,
Mikor ’Ne!’ dörren rám (cseh ’Nem!’).
Éhesen futok, mert Prága
Minden kajáldája drága.

Tanár vagyok, magyar tanár,
S oly terméket, amin van ár,
Nem vehetek, max, ha lopok,
Aztán uzsgyi, rejts el Chopok!

Éhbérek a magyar bérek,
Szomorú, hogy ennyit érek,
Tán menedékjogot kérek.

Jaj, tót rendőr űz, mint tatár,
Lő rám, hallom, ürül a tár,
Mégis jó, hogy itt a határ…

Ajánlás:
Herceg, béremelés kéne,
Hogyha leszek nyugger néne,
Ne kelljen már ještĕ jednem
Életpályamodellkednem!

„Béremelés, hát persze! Mi ne kéne még?! Feleségül ne vegyem?! Amúgy pedig ne zabálja magát tele lopott knédlivel, mert beszakad maga alatt a kifutó, amikor nyugdíjas életpálymodellként végigcsoszog rajta az SZTK járókeretével!” /Herceg Huba, béremelési ombudsman és ajánlószelvény díler/

„A leghatározottabban tiltakozom! Egy öntudatos és becsületes tanár sosem lop, inkább éhen hal! De előbb elrejtőzik szégyenében. Ezért dől ki annyi csontváz Magyarország szekrényeiből.” /Egyszálbél Elemérné Éhkopp Édua, középiskolai osztályfőnök/

„A költő a szűkölködő női pedagógus megszemélyesítésével a tanári pálya elnőiesedését és az ezzel párhuzamos ellehetetlenülését is szimbolizálja, hiszen az állam akkor sem adna a nőknek egyenlő munkáért egyenlő bért, ha százan bíztatnák, hiszen az egyenlő szónak csak a középfokát - egyenlőbb - ismeri, az alapfokát nem. Ez nem azt jelenti, hogy egy férfi tanár meg tud élni a fizetéséből, de ő esténként könnyebben eljár vagont rakodni, vagy hullát mosni. A tanárnő ilyenkor ingyen és bérmentve feleség, anya, szakácsnő, takarítónő, mosónő és dolgozatjavító robot is egyben, miközben folyamatosan szülnie is kell, mert ezt várja tőle a nemzet. A költő ismét odatette magát, ahol eddig még nem volt, de így most már más sem lesz. Remekműalkotásvágyálompor!” /Isapuréshomu Vogymukné Feheruárumeneh Hodiutureá, Szociális Ősköltészetet Rettenthetetlen Poézissel Alkotó Magyar Anyák Csoportja (SZŐRPAMACS) főfője/

„Azért ilyen alacsony a tanárok fizetése, mert a döntéshozók is voltak diákok.” /M. András, a költő legállandóbb és legleegyszerűsítőbb kommentelője/

„Igaza van M. úr, jól látja a helyzetet! Rettenetes tanáraim voltak, gyűlöltem őket! A töritanár képes volt egyest adni, mert azt mondtam, hogy Mária és Jézus is ősmagyar volt! A matektanárom kiröhögött, amikor bebizonyítottam, hogy egyszer egy az kettő, a földrajztanár pedig megszégyenített, amikor az egész osztály előtt követelte, hogy mutassam meg a térképen mind a harminchárom tengert, ami szerintem Nagy-Magyarország partjait mosta! Szerintem így is túl vannak fizetve! Haljon éhen az összes! Ahogy a mondás tartja: Négy lába van az olcsó húsnak, mégis bő lére van eresztve!” /Suberda Sebő, a Tanárokat Éhbéren Szerződtető Tébolyminisztériumi Alosztály (TÉSZTA) gazdasági igazgatója/

„Teljes a képzavar! Hogyan kerül az éhbéres magyar tanár Prágába, és miért jár csehül, ha magyar? Egyáltalán mi jár neki?” /Dr Ház Juniorkonyha-díjas járványfelügyelő/

„Ház doktor úr, íme, a válaszok a kérdései sorrendjében: Osztálykirándul. Nem a magyarsága, hanem a tanársága miatt jár csehül. A szája.” /Okos Ottó, a tökéletesen megfelelő mindent megfelelő/

„Aki tanár akar lenni,
ELTE-re kell annak menni,
Ott kell annak megtanulni,
Hogy kell a pályát elhagyni.
Aki tanár akar lenni,
Pokolra kell annak menni,
Ott vannak a pénzes kutyák,
Ők is, kölkeik is buták.
Arcomon ránc mindhalálig,
Kicsengetés fémhangjáig,
Kicsi nekem ez a bér,
Berúgok, de mit sem ér.”
/pedagógus népdal/

„Nem kornyikálni kéne, meg virsi-verselgetni, hanem megtanulni, hogy a ’még egyszer’ csehül nem ’ještĕ jednem’, hanem ’ještĕ jednou’! Értem én, hogy rímkényszer, meg minden, de azért kéne annyira tudni csehül, hogy verstanilag ne álljunk csehül! Egy jól fizetett, világlátott pedagógusnak kell legalább annyit tudnia, mint egy prágai ebnek, aki csehül csahol! NEM ENG.!” /Csehszlovák Csongor, a Csodagazdag Oktatók Reményteljes Országlását Szervező Lyukaszsebű Alapítvány (CSOROSZLYA) irodalmi melléktermékellenőre/

„Ha meguntam, hogy mindig éhezek,
Majd osztálykirándulgatok, mert osztálykirándulni élvezet,
De szóba se jöhet Csehszlovákia,
Csak egy egyházi iskola, hol ingyen a menzakaja,
Aha-ha!”
/Káefté Kösztöny, koplaló középiskolai karvezető/

„Magyarországon csak azok a szerencsétlen balekok mennek tanárnak, akik gyerekkorukban nem tudtak egy egyeneset belerúgni a labdába! Én profi focistaként napi egy-másfél órát lötyögök a pályán és kapok havi tíz millát! Nem sírni kéne, sztrájkolni, meg polgári engedetlenkedni, hanem megtanulni focizni! Gyógytornás gyökerek!” /Sörhas II Sömönye, a fülcsóti Pandémia Foci Cuccmány (PAFC) csere balbekkje/

„Nem nyafogni kell, tanárok, hanem keményen megfogni a munka végét, mint én is tettem víz-gázszerelő koromban és becsületes úton meggazdagodni, ugye Andi! Kis lépésekben kell haladni, élére kell állítani minden milliárdot! Aki a kis százmilliót nem becsüli, az a nagy kilencszázmilliót nem érdemli! Van annak, aki el nem issza azt a közpénzt, ami hirtelen ellepte a semmiből! Egészségünkre, Andi!” /Mészáros Lőrinc, kétkezi multimilliárdos/

„Anyám emlékére esküszöm, esküszöm, hogy ezt tovább nem tűröm, nem tűröm! Frady Endrével ellentétben én voltam éhbérért foglalkoztatott tanár, mégsem írtam verset róla! Frady Endre ugyanaz az irodalomnak, mint Vlagyimir Putyin az emberiségnek - legeslegelső számú közellenség! Cakkosra harapdálom a hónaljamat, ha még egy ilyen társadalmi problémának álcázott elmekórtani mellékterméket kell végigöklendeznem! Tudatmódosítószertornából való felmentésemet szeretném kérni, vagy különben az evolúciós láncon visszacsúszva és is ugyanolyan egysejtű papucsállatka leszek, mint ez a szellemi szennyvízgyűjtő aknafenék!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki nem fizeti meg a tanárokat, annak én fizetek meg! Belefojtom a köldökömbe!” /Chuck Norris/

Bősz levelet nagyim ír:
Мой дорогой Владимир!
Rád gondolva para nyom,
pokolra jutsz aranyom!

- Lesznek - üzen Istenem -
- páran mennyben is. Te nem!
Büntetés, mit már hozat
terád: tömény kárhozat!

Lelked vizelt kutyi nyom,
s vérmozidba Putyinom
rendes ember nem ül be!
Пошли домой Kremülbe!

„Ugyan már bábuska, én nagy szerencséjére nem hiszek isten elvtársban! Jobb is neki, mert ha hinnék, őt is tankkal lövetném védelmi jellegű békefenntartás keretében! Aztán begyűjteném, mert rá is ráférne egy kis málenkij robot!” /Vlagyimir Putyin, minden szovjetek cáratyuskája/

„A Fiam kérte ugyan, hogy bocsássak meg neki, mert nem tudja a szerencsétlen, hogy mit cselekszik, de azért a kezem ügyében tartok pár mennydörgős mennykövet.” /az Úr/

„Mivel a költő mindkét nagymamája már az előző évezredben jobblétre szenderült, így nyilvánvaló, hogy a levél egyenest a túlvilágról érkezett, vagyis a hitelességéhez és spirituális igazságához kétség sem férhet. Íme, egy újabb bizonyíték, hogy van élet a halál után is! Világ ateistái, meneküljetek!” /Apokaliptikus Ajtony, teveszőröves próféta és betanított átokmondó fenyegetőművész/

„Kijev már akkor hatalmas város volt, amikor Moszkva még csak egy mocsár.” /Vitalij Vasököl Klicsko, egykori profi nehézsúlyú ökölvívó világbajnok, jelenleg Kijev polgármestere/

„Mivel a legenda szerint Jurij Dolgorukij kijevi fejedelem alapította Moszkvát, így logikusnak tűnik, hogy Kijev régebbi, mint Moszkva, bár utóbbi valószínűleg nem mocsár volt, hanem nyomokban néminemű kóbor kutyavizeletet tartalmazó műveletlen termőföld.” /Dr. Tudálék Teobald, dezinformáció díler/

„A leghatározottabban tiltakozunk, hogy az egymás közötti információátadásra szolgáló vizeletnyomunkat egy véreskezű diktátor lelkével hasonlítsák össze! Ezt a jó hírünk megsértésének tekintjük és a nemzetközi kutyavizelet ügyi ombudsmanhoz fogunk fordulni! Vaúúúú!!!” /Igor agár, az Oroszországi Kóbor Kutyák Egyesült Regimentje (OKKER) ugat-európai kapcsolattartója/

„Putyin elnök vajon ’minden mindegy’ alapon vodkamámorában megnyomhatja-e önhatalmúlag a nagy piros gombot, vagy van mellette valami józan személy, aki vészhelyzetben beadatja neki a nyugiszurit?” /Sir William Watermelon, a Brit Királyi Kremlinológiai Zuhanyhíreket Rostáló Tudósok (BKK ZRT) egyik legkiválóbbika/

„Jogos minden bősz levél,
Ukrajna békét remél.
Putyin agya megbomlott,
A világ összeomlott.
Én most csak azt mondhatom:
Ukrajnát támogatom.
Legyen már a harcnak vége,
Mindenki maradjon élve!”
/M. András, a költő legállandóbb és legpoétikusabb kommentelője/

„Táváris M. Ándrej! Maga csak ne uszítson a mi cár atyuskánk ellen, mert meg fogjuk látogatni, de nem visszük sehová, hanem helyben hagyjuk! Nem kell a rím négyszer, mert jön a rém nagy szőr bundájú medvegy, és lesz két egyforma agymegbontó pofon, hogy maga élve marad ugyan, de csak szobanövény szinten! Készüljön, mert már a spájzban vagyunk!” /Szergej és Igor, az Összoroszországi Radikális Dömperarcok Ököljogi Galerije (ÖRDÖG) jobb és bal keze/

„Ha már versel, M. úr, akkor inkább arra a rímes kérdésre válaszoljon, hogy:
          Mennyit keres Putyin
          Paksi atom mutyin?
He, M. úr, he?! Na?! /Atommáglya Atanáz, atomenergetikai tényfeltáró újságíró/

„Sto tü gyélájes, Drága Költő?! Szembemegy a nép akaratával? Lesz ebből málenkij robot - főleg, ha a Vezér is erősködik! Paks 2 megjelent már a rémálmaiban? Inkább rímeket és ne rémeket fessen a falra! Higgye el, így jobb lesz! ... milyen szép homokdűnés strandot lehetne a helyére rakni! ... mármint a magáéra.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas agresszor nevében a KGB hekkerei/

„Ne áskálódjon, Ház doki, mert mi szemmel tartjuk a KGB ügynökök hackereit és időben közbelépünk a védenceinkért! Ugyanúgy megvédjük őket, mint a magyarokat ’56-ban! Ahogy a nagy brit költő, William Shakespeare írta a halála utáni legelső verseinek egyikében:
          Kőkemény a Nyugat,
          S harap, nem csak ugat!
          Gyorsan, tán már tavaly,
          Ruszkik haza, davaj!
          (Frady Endre ford.)
/Bond, James Bond, a 007-es ügynök, magyar hangja Stohl András/

„Sikeres volt a február eleji moszkvai békemisszióm, hiszen Magyarországon béke van. Emellett tudtunk egy jót gombfocizni is az elnök elvt… ööö… úrral azon a bazi nagy orosz tárgyalóasztalon. Az eredmény egy megbonthatatlan orosz-magyar barátságos döntetlen lett.” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Mi ez az álvallási köntösbe bújtatott pufajkás posztszovjet pokolfajzás?! Mi ez a tömény dilettantizmusban fuldokló irodalmi kontraszelekció?! Frady Endre műcirill metódust degeneráló szellemi lejtmenete ezúttal a szokottnál is meredekebb, a ’semminél mélyebbre sem lehetetlen süllyedni’ fokozatba kapcsolt! Putyin politikai és Frady Endre költészeti ámokfutása két olyan párhuzamos, amelyek sajnos nem a végtelenben, hanem penetráns bűzt keltve az orrunk alá dörgölve találkoznak! Két negatív falvastagságú Matrjoska baba, melyek kinyitva egyre otrombább méretű senkikké válnak! Anyám, ha hallasz, szólj a Párkáknak, hogy lenne itt két, sürgősen elvágandó fonal!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Elbánik a világ nélkülem is a bajusztalan Sztálinkával, vagy vessem be a pusztító hónaljszagomat?” /Chuck Norris/

Szürke szutymák szemerkél,
Szívem szinte szomorkál,
Gyakori ez telente…
Örvendeztek talán ti?!

Ridegen ring éger ág,
Fagyra fagy-ik igerag,
Nem kék honunk ege rég,
S be koppányi aga rúg.

Napon sápkór teve szín,
Csisszen-csusszan tova szán,
Hóember orrt varjú mar,
S éhkoppvéget várja már.

Holnap jöjjön tavasz el,
Hol Nap jeget tóvá szül,
Zöldüljön a természet,
S hőtáguljon tér má’ szét!

„Kikérem magamnak, nekem nincs időm berúgni, hiszen épp a testamentumomat írom! Illetve a Fekete István effendi írja, de ez részletkérdés, bár az ördög a részletekben lakik. Egyébként pedig egy aga sose szeszel! Lenyakazni a hitetlen gyaur fattyút!” /a koppányi aga/

„Magam előtt látom, ahogy a Költő agya lefagyott: rímek helyett rémeket lát. Kell még ide a lágyulás - megtetézve egy agylágyulással? Mire gondolt a Költő? Gondolkodott egyáltalán a Költő? Költői kérdés, választ nem kérünk.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szarkaszta/

„Igaza van, Ház doktor, a tél végi lefagyástól megkeményedett agyon csak a tavaszi hőre történő agylágyulás segíthet. Felengedett Költő agynak híg a leve, így könnyen észrevehetőek benne a begőzölt gondolatgombócok. Tömör a tumor. Egyetért, kolléga úr?” /Dr. Termométer Tomor, tumortermosztatikai diagnoszta/

„Költő úr, maga keveri a sezlont a fazékkal! Ha a sápkórt a napfény hiánya okozza, akkor hogyan lehetne a Nap sápkóros?! Pont a Napot ne érné a napfény?! Idióta! NEM ENG.!” /Ördögrészletező Ödön, a Tudományos Irodalmi Remekműveket Pátyolgató Állami Központ (TIRPÁK) OKJ-s képzett cenzor helyettese/

„Ne lükéskedjen már pótcenzorka! A Napot magát nem érheti a saját fénye, hiszen azt kifelé sugározza, bele a sötét űrbe. Van ugyan egy-két piszlicsáré égitestecske, mint például a Föld, a Hold és néhány bolygócska, ami visszatükröz valamicskét, de az annyit ér, mint éhenhalottnak a csokimikulás. Amúgy a sápkórt a gyümölcs- és főzelékhiány is okozhatja, azt meg a Nap eleve nem tud enni, mert azon a hőmérsékleten szénné égnek az egészséges hatóanyagok. Szóval a Napnak igenis lehet sápkóros teve színe, hacsak nem jut hozzá a nagymagyar találmányhoz, a C-vitaminhoz!” /Mindentjobbantudó Menyhért, a Nemzeti Okosságot Szerteszóró Alapítvány (NOSZA) fényforrásmunkatársa/

„Izgalmas lesz Jégtörő Mátyás napja... Ha nem talál jeget, csinál. Itt Veszprémben nem talál. Vajon csinál? Vagy csütörtökön ő is csütörtököt mond, és marad a februárhoz képest jó idő?” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/

„Ne hamisítsa a történelmet, M. úr! Ha Mátyás jeget tört volna a Dunán, akkor nem lett volna min királlyá koronázni! Vagy elment volna Veszprémbe azt hívén, ha vesz prémet a fejére korona helyett, akkor nem fázik, csak úgy érzi?! Amúgy néhány évvel később hivatalosan is megkoronázták, de akkor sem Veszprémben, hanem Székesfehérvárott, vagyis Veszprém ismét csütörtököt mondott. Most mi lesz?” /Dr. Jéghizlaló Jevgenyij, a Vszibíriócsenyhóladna Ellenére Szöcskeszövet Pufajkákat Rubelért Értékesítő Minisztérium (VESZPRÉM) idegenrendészetileg becsapódó meteor urológusa/

„Ne vegyen a szájára M. úr! A jó idő önmagához képest legyen jó, a rossz pedig önmagához képest legyen rossz, ne hozzám képest! Ön magához képest szétesettnek tűnik, M. úr!” /a február/

„Lord M! Ha megnősül, szívesen eléneklem a feleségének playbackről, hogy ’Ó lady M, táncolj velem!’ Már ha Ön és az időjárás is megengedi a tegeződést.” /Korda György, Balázs Klári díjas slágerénekes/

„Hé, Tél tábornok, mit keres a megállíthatatlan tér-fogatom útjában! Hőőőő, táguljon innen! Gyí!” /Tavasz kapitány/

„Táváris Tél és táváris Tavasz! Nem veszekedni, lenni béke! Én tenni igazság, maguk lenni egyenlő! Én lőni szét magukat tankkal, magukat én tenni egyenlővé a legértékesebbel, a föld anyácskával!” /Vlagyimir Putyin, minden szovjetek cár atyuskája/

„Úgy végződik eme telem,
Tankhadosztályt lefejelem.
Putyin pufi nem mond Thank you!-t,
Ha fejére tucat tank jut.”
/Chuck Norris/

„Mi ez a száz méterről félhomályban, ellenszélben, bekötött szemmel, földrengés és ónos ködszitálás közepette versnek látszó rémrímromhalmaz?! A kancsal rímeket szeretem, ugyanakkor Frady Endrét úgy utálom, mint Dezső a disznóvágást, úgyhogy sajnos még a világ legjobb kancsal rímei is, ha összefradyendréződnek, akkor úgy szétrohadnak, mint magyar labdarúgás az elprivatizált dézsából ömlő közpénzesőben. Kedvenc kancsal rímpárom egyébként – mama kedvenceként felnőtt egykéhez illően – az: anyám enyém! Frady Endre pedig fulladjon meg egy kanál szemerkélő szürke szutymákban, de lehetőleg ne máma, hanem visszamenőleges hatállyal még tegnapelőtt, hogy ezt a mostanit már ne is tudja megírni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Maszek benzinkutas vagyok,
Pénzgondjaim igen nagyok,
Olcsón adok, drágán veszek,
Úgyhogy iszok s ölnek szeszek.

Piacba rúgott az Állam,
S ettől felkopik az állam.
Minden literen csak vesztek,
Úgyhogy beintek most: Nesztek!

Benzin után bárki kutat,
Nem lel, bezárom a kutat!
Koldus leszek, kezdek tarhát,

S nem lesz kajám más, csak farhát.
Nem szól értem harang, mise,
S nincs erőm népfelkelni se!

„Jól látja költő úr, hogy előttünk, a kis benzinkutak üzemeltetői előtt csak két út áll: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan! Minden másra ott a Mastercard.” /Szeszpisztoly Szomoronc, a kiskúti Kerekes Kút üzemeltetője/

„Na, tessék, a kőgazdag pedagógusok és mégkőbb gazdag farhát árus kisboltosok után most a legkőbb gazdag kisbenzinkút üzemeltetők kezdenek rinyálni, mert már nem tudják, mit tegyenek jó dolgukban! Lassan itt lenne már az ideje, hogy részévé válva a Nagy-Szovjetuniónak, újra beinduljon a málenkíj robot program a nagyszájú renitens bajkeverők fölös energiáinak a lekötésére! Szabadság, elvtársak, ti szüljetek nekünk rendet!” /Baltaarcz Bödöncz böllérőrnagy, az Állami Főrendteremtő Alakulat (ÁFA) mértéktartótisztje/

„Ez az, kutas úr, ne is akarjon népfelkelni, mert egyrészt úgyis leverik a szovjet csapatok, mint eddig mindig, másrészt még évtizedeken keresztül azon fog vitatkozni a történész szakma, hogy népfelkelés volt-e, esetleg forradalom, netán ellenforradalom, vagy csak sajnálatos események! Inkább nyeljen, haljon! Béke benzingőzös poraira!” /Dr. Riariahistória Rezonáld, a Múltat Átíró Modern Akadémia (MÁMA) főtörténésze/

„Táváris kutas! Tartani nyitva kút, mert mi menni szicsász tankot tankolni! Brüsszel felé félúton! Búgyet ócseny harasó!” /Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, szovjet cár atyuska/

„Tudták…? Tudták?! A nyolcadik kutas a halál!... és miért? Mert benzingőzzel süti a farhátat, miközben a mellén lép ki! A vendéglő a világ végén kötelező olvasmány, mielőtt ide betérsz!” /Dr. Ház, Juniorkonya-díjas stoppos/

„Csak minden nyolcadik kutasa talál, Ház doktor?! Akkor az első hét mind mellélő?! A benzintank helyett a betonra folyik az üzemanyag?! Ez tűzveszélyforráshiánygazdálkodás! Má’ jussanak el a poroltóhoz! Amúgy ezek után ne csodálkozzanak, ha tönkremennek! Alien május elseje!” /Sörvirsli Sebőné Majális Majália, a Sámlin Üldögéléskor Locsogva Tavaszváró Tüzér Öreglányok Klubja (SÜLTTÖK) idegenrendészeti mustárgázkészülék dílerje/

„Majd az állam jön és tarol,
Átveszi a kutat a MOL.”
/M. András, a költő legállandóbb és legrímesebben legszókimondóbb kommentelője/

„Inkább lágy MOL, mint a vad DÚR,
Ugye M. von Haddelhadd úr!
Nem kérdés, ha már a MOLé,
Benzin jóhoz áramol-é!”
/Molto Bené Dura Cella, örökmozgó népjóléti börtönnyúlpörköltszaftügyi szakállamtitkár és kortárs közpénzköltőnő/

„Jó MOL elnök-diri H. Zsolt ára
Több, mint Dávid rengeteg zsoltára!”
/Inter Paul, nemzetközi vérdíjkitűző fejvadászati körözőművész/

„Közötti Pált nem ismerem,
S megismerni nem is merem!
Ha vár rám a benzinkúton,
Elhajtok egy másik úton.
Nálam a tank mindig tele,
Olcsó benzint töltök bele.
Könnyen talál, aki kutat
Olcsón árult csődös kutat.”
/H. Zsolt, budapesti lakos, a MOL elnök-igazgatója/

„A kapitális érzéketlenségre szociálisan érzékeny költő ismét együtt rezeg a néplélek vibráló pulzusával és maga alá kerülvén a meglátott meglátnivalótól, az arcunkba toccsantja a közvélemény vélt tűréshatárát inzultáló problémahalmazok metszetét. A szonettforma könnyedségének és a rögvalóság súlyának kiegyensúlyozatlan igazságtalansága teremti meg a társadalmakat előrevivő instabil életveszélyérzetet. A naturalista giccsbe hajlás és a szókimondás mellébeszélhetetlensége keveredik Frady Endre klaviatúráján a tőle megszokott depresszíven optimista gyúanyaggá. Mert mindannyiunknak jár a halálfélelem bére! Valódi komfortzónapörköltszafttunkoló halálközeli élményfürdőruhaköltemény!” /Szocreál Szigonyné Szürreál Szotyola, a Despotai Öntömjénezést Gúnyoló Költészetet Újjáteremtő Társaság (DÖGKÚT) valóságshowbálványdöntőbírónője/

„Mi ez a hanyatt vetődéses pofára esés?! Miért kellett ennek az életfunkciókkal felruházott biológiai selejtnek verset írni azokról, akiknek már enélkül is ajvé a córesz?! Szegény benzinkutast a Frady Endre által tartott ág is húzza! Ha szegény anyám most benzinkutat akarna venni, a leghatározottabban tiltakoznék és üvöltve figyelmeztetném, hogy ha megteszi, Frady Endre vers fog születni róla! Meddig tűrjük még a tehetségtelenség netovábbjának magamutogató szégyentelenkedéseit?! Arccal a tankunk felé! TŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, amikor én egyszer arccal a tankom felé fordulva kiadtam a tűzparancsot és az rám lőtt, akkor a köldökömről visszapattanó lövedék ripityára törte a páncélzatot. A fenti vers miatt szerencsére nem volt benne benzin, úgyhogy a tank nem gyulladt ki, csupán szétesett, így a legénység csak por lett, nem hamu.” /Chuck Norris/

Kaszáljál le sok kinti fűt,
S bádogviskót simán kifűt!
Sarló kell hozzá, nem fűrész,
Hogy begyűljön eme fű rész.

Öntsél széjjel barna rozsdát,
De előtte bőven mosd át,
S nő a talaj vastartalma,
S egészséges lesz az alma!

Csússzon ki belőled trágya,
Klassz mikrobák melegágya,
S oly jó lesz a talaj, ihaj,
Fű-fa nő, mint tengeri haj!

Szántsál, víg legyen az eke,
Mint Old Donald farmer Mac-e!
Ne henteregj lustán pléden,
S kerted lesz a modern Éden!

I-Á-I-Á-ÓÓÓ!!!

„Felsőfokú kertészeti tanfolyam versben...” /M. András, a költő legállandóbb és legmezőgazdaságibb kommentelője/

„Jaj, M. gazda úr, a cím láttán én is lelkesen belekezdtem a versbe, de ilyen eszeveszett sebességű sírban forgás közepette már képtelenség kiolvasni a betűket! A közelemben forgó holt költők szerint szerencsémre!” /Bálint gazda (1919-2020)/

„Ez a vers lehetne akár a Fűnyíró Fidelitas Kommandó indulója. A tudás nulla, a sarló is megvan, szóval az irány jó. Szerintük. Bár nagyon sajnálatos a Költő művét ilyenre pazarolni. Erre gondolt a Költő?” /Dr. Ház Juniorkonyha-díjas kételkedő/

„Ház doktor, nem tudta, hogy a Költő sose gondol semmire, nehogy az úgynevezett gondolatai eltereljék a figyelmet arról, hogy egy teljesen értelmetlen valamit akar írni, amit ő valamiért versnek nevez? Maga pedig ne politizáljon, mert meglátogatjuk egy hamvasz… ööö… szavazó urnával! Mindenesetre mindkettőjüknek NEM ENG.!!!” /Radikálisch Rezső, a Kommandante Fidelitas Castro (KFC) világuradalmi kör giccsgyomláló főkertésze/

„A költő a tavasz közeledtével – melynek jöttét egy mobiltelefon csengőhangja és a kerti madárcsicsergés összekeverésével tippelte meg helytelenül – ki akar vonulni a természetbe, de tősgyökeres aszfaltkölyökből lett panelproletár lévén fogalma sincs, hogy az hol van és milyennek kéne lennie. Ám ő nem jön zavarba, hanem hiányos olvasmányélményei alapján bátran megmondja a nyomokban frankót tartalmazó tutit, melyet a természetellenes természetességgel alkalmazott rímösszecsengések avatnak klasszikus giccsé. A szabadtéri füvezés közbeni rozsdalocsolás és az anglicizmus annyira illik bele a bukolikus költészetbe, mint a mókusfenő fánk a trágyalevesbe. Az Édenkert teljesen testidegen megjelenése a költő hagymázas múltba révedésének elvonási tünete. Feleim, meneküljön, ki merre lát! I-Á-I-Á-ÓÓÓ!!!” /Hátraarc Humbugné Hübelebalázsy Hottentotta, a Rettenetesen Elborult Tébolylírák Exkluzív Kiadója (RETEK) abnormalitási szaktanácsadója/

„A rozsdás vastartalmú almafa liget az iránytűk megbolygatása által magához tereli az eltévedt tájfutókat, akik nagy éhségükben vasas almát esznek, miáltal még egészségesebbek lesznek. Ergo nincs egészségesebb egy megtévelyedett rozsdás tájfutónál. Talán csak egy mintamakk.” /Vakegér-Vasoxid Vendel, a Világtalanságuk Ellenére Tájban Rohangáló Elszánt Cinegemadárfüttykergetők Egyesülete (VETRECE) címerpajzsmirigy szakértője/

„Old MacDonald had a farm,
Young MacDonald had a harm,
Despite his dad’s advanced age,
He don’t receive heritage.
I-Á-I-Á-ÓÓÓ!!!”
/Dough Donkey, Don Keyhote kerti szamara/

„Ímé, mi itt Édentől keletre nyilván nem szűkölködünk polihisztorokban. Költőnk jelesül sok egyéb elvitathatatlan jártassága mellett a kertkultúra szergejbubkája is. Ért hozzá és segít. Összehord fűt-fát, mindent belead, savaz-borsoz-trágyáz, nyelveken szól, bőven méri a komposzt! A rotációs kapának használt elődök által előkészített talajban e trágya ugar agyak irigységének tárgya. Egészségünkre!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„F. úr szavát pórnép issza!
Hogy volt?! Hogy volt?! Vissza! Vissza!”
/Hujhujhajrá Heuréka, kiskerti vízóraleolvasótáborverőlegényanya/

Ha a Kárpát-medence a modern Édenkert, akkor Édentől keletre az új Szovjetunió található! Na, szépek a kilátások! Horizontot Ural ural! Боже мой!, avagy ahogy Alekszandr Petrovics, a nagy barguzini költő mondta anno:
          Русская собака ugat!
          Hátra arc, irány a Nyugat!
Sajnos újra igaz a mondás: Fölösleges meglátogatnod a Szovjetuniót, a Szovjetunió úgyis meglátogat téged!” /Letargikus Leóné Ajvé Aranka, a Balsorsot Előrevetítő Buzgómócsing Entellektüelek Betegesen Eltévelyedett Egylete (BEBEBEE) kétely három-negyedelője/

„Székrekedős vágyálom:
Kertem magam trágyálom
S szellő fut át belemen!”
/Kólikátlan Kelemen/

„Miért?! Miért?!?! MIÉRT?!?!?! Miért él Frady Endre?! Miért élek én?! Miért ír ő?! Miért olvasom én?! Miért lélegzik ő az én irodalmi kertemben?! Miért fuldoklom én az ő tehetségtelenségének a trágyabűzében?! Miért nem lett Frady Endre egy vastag bakancstalp alatt átsurranni akaró svábbogár és miért nem lettem én e bakancsban lévő láb tulajdonosa?! MIÉRT?! Ahogy anyám szavalta kiskoromban a sorozatos miértjeimtől kiakadva:
          Felsorakozott miértek
          Tűréshatárból kiértek!
- Miért?! - kérdeztem én, mire akkora maflást kaptam, hogy a falról visszapattanva alig győztem odatartani a másik orcámat is! Na, így lettem kritikussá! DE MIÉRT?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én az almát nem egyenként eszem, hanem az öreg MacDonald farmján gyökerestől kiharapok egy almafát, a számban lerágcsálom az almákat, majd a fát visszahányom a talajba. A fia egyszer jó ebédhez szóló nótaként elkezdte énekelni, hogy I-Á-I-Á-ÓÓÓ!!!, de ránéztem, és úgy a torkán akadt a dallamvilág, hogy annyit se tudott mondani, hogy Mac! Nekem kellett őt torkon köpnöm, hogy lecsússzon a nóta!” /Chuck Norris/

Ne falj élő ikercsirkét,
Mert míg rágod, szádban sír két
Szólamban, mely gyakran hamis,
S rossz ízű lesz még a hamm is!

Ezért, ami engem illett,
Csirke köré rakok grillet,
Miután már kifolyt vére,
S aztán sütöm feketére.

Ne legyen nyers, inkább setét,
Ne rontsa el belem hetét!
Nem kell nonstop vécé menet,
Együnk inkább csirkés szenet!

„Nyakunkon az infláció, dúl az energiaválság, tombol a klímaválság, az ellenzék saját maga ellenzéke, a Nyugat saját maga paródiája, az oroszok már a harkovi spájzban vannak... és mit szól mindehhez világunk rezgéseit pókháló szitáron kisérő Költőnk? Micsoda bölcsesség! Nem vagyunk méltók, Mester! Mindenesetre jó étvágyat a karbonkori menühöz!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, most szájat kitát
S pizzát eszik, Margaritát!
Ha Buddha is enne szenest,
Karbon lenne minden zen est.”
/a Mester/

„Véres fogam ritkán hersen,
Sosem eszem csirkét nyersen,
Inkább égjen szanaszénné!”
/Én Énok és neje Énné/

„Ezt a receptet érdemes felvenni az étlapra.” /M. András, a költő legállandóbb és legínyencebb olvasója/

„Jaj nekem, M. úr! Már maga is kezdi?! Az nem opció, hogy senki se egyen semmiféle csirkét? Nem lehetne inkább abált sertésdagadót enni kandírozott répapürével, vagy a polinéz pulykaragut marinírozott kókuszsodóval, he?!” /egy kentucky frightened chicken/

„Nyers vagyok, vagy szénné égek?
Ezek mind-mind szélsőségek!
Se fasiszták, se nem komcsik,
Se nyers nikotin, se rom csikk,
Se túl élő, se túl hulla,
Se végtelen, se full nulla,
Se ép vár, se romos huszti,
Seszűk Sebő, Sebes Guszti!
Nem leszek hát se nyers, se szén,
Túljárok extrémek eszén!
Szakácskönyvem biztos mutat
Piros arany középutat!”
/egy kentucky fried chicken/

„Költő úr, amiről maga beszél, az nem grillezés, hanem hamvasztás! A jó erős fekete kifejezés nem a csirkére vonatkozik, hanem a kávéra! Maga sötétebb, mint a tányérravatalon füstölgő széncsirkéje! Darth Vader magához képest egy főtéri díszkivilágítás!” /Gordon Ramsay, skót főszakács/

„Együnk csirkét? De a képen egy pulyka van! Gordon Ramsay-t idézve: Honnan loptad ezt az állatot? A krematóriumból? ... mert mint tudjuk, a fű zöld, a csir kék, a pulyka meg török. (Kezdő angolosoknak érdemes megnézni a két szót a Google fordítóban.)” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szak-ács/

„Doktor Házat égeti chicken, turkey:
Jé, hogy ez a tébolykór kiken tör ki!”
/Sir Kiss, the Turkish/

„Copfom szép, a csurka szín
Fekete, mint csirkeszén.
- Helló, csipcsip! – csőr köszön,
S háttérben döng csűr kaszán.”
/Hexametertelen Hubáné Hajas Hedvig, hidrogénezetlenül hályogkovácsoló hajfestőnő/

„Hexametertelen Hubáné Hajas Hedvig, hihetetlen hülyeségért halálraítélt! Hoppáfel! Hóhér holnap hajnalban hulladékoldó hígítatlan hialuronsavval halálra hóágyúzza! Hulla hopp! Hajrá! Hahaha!” /Habildebildoktor Hómezei Hektorné Homlokrakodó Hadova, hadbírónő/

„Csirkeszén vagy juhszén bolt,
Melybe sprintel Usain Bolt?”
/Reggaeraszta Rizottóné Jamaika Ajamaikaiaké, a Szénné Égett Fű (SZÉF) című szépirodalmi páncélszekrény kulcsembere/

„Csak megjegyezném, hogy a szakácsművészet csúcsa a kívül szénné égett, belül nyers csirke, amit a szomszédból átkóborolt szárnyasból állítunk elő lángvágós gyorspörzsöléssel. Gusztustalan ugyan, de jól csúszik rá a brigádvezetőnk kerítésszaggató házipálinkája!” /özv. Kőműves Kelemen, OKJ-s képzetlen főfalazó/

„Mi ez a gyomorforgató szellemi vomitórium, aminek hatására visszaköszönő tegnapi vacsorámra már anyám sem ismerne rá?! Frady Endre ismét megmutatta, hogyan lehet egy teljesen érdektelen témát tehetségtelen szócsépléssel még érdektelenebbé klopfolni! A bőr hűlne rá, mint irodalmi moslékba áztatott széncsirkére a koromkéreg! Kritikusi pályafutásom legkritikusabb pillanatait ennek a kritikán aluli kreténnek az önkritikátlan klapanciái jelentik! Hihetetlen balszerencse, hogy az agyevő skarabeusok pont azt a részt találták még önmaguk számára is gusztustalannak, ami a klaviatúra betűinek nyomkodásáért felelős!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha megéhezem, csak felugrom és megfejelek egy V-alakú kentucky flying chicken rajt, majd ellenkező irányba fordulva megvárom, hogy a Földet megkerülve, légköri súrlódástól ropogósra átsült galambként hulljanak a tátott számba. Utána beleharapok egy közeli erdőbe, hogy a zöldségköret is meglegyen.” /Chuck Norris/

Másfél méter csupán a táv,
Csevejünkhöz nem kell Matáv,
S maszktól nem látja senki sem,
Ha nem hordom protézisem.

Maszkban szájszagú a nóta,
S nem érzik, hogy hetek óta
Nincsen rajtam tiszta póló
S bűzlök, mint egy vágtató ló.

Áll az ipar, nem száll korom,
Jó lég hosszabbítja korom,
S cipőmön alig van piszok,
Mert többnyire hómofiszok.

Vidáman telnek a napok,
Oltóponton szurit kapok;
Csíp csak s nem döf, mint az agyar,
Oltakozzon, aki magyar!

(vírustánc!)

„Nem csíp a szuri, hanem chip! Költő úr, magát a háttérhatalom épp feltérképezi, hogy folyamatosan megfigyelhesse! Magáról mindent tudni fognak a szálmozgató tuggyukkik! A nagy testvér már a test-vérében van! Magát áttelepítette egy párhuzamos valóságba a Soros! Még egy-két chip-chip és csók a család, oszt’ ásó-kapa-nagyharang!” /özv. Kohn Teóné Tisztafejű Tarantula, a Mindenen Átlátó Különösen Okos Nyugdíjasok (MÁKONY) szemtengelykapcsolója/

„A vers megírása és publikálása között majd egy év telt el. Mondhatni, hogy a költő fiókban érlelte a művet, ám valójában csak megfeledkezett róla. Ez nem baj, az viszont igen, hogy most hirtelen eszébe jutott. Az emberiség majdnem megúszott valamit, de nem tehette. A járvány kapcsán éreztük, hogy a baj nem jár egyedül, de hogy a pandémiát egy a pandémiáról írt Frady Endre mű fogja súlyosbítani, arra a legpesszimistább forgatókönyv sem tért ki. Ezt rémálmunkban sem gondoltuk volna. NEM ENG.!” /Julius Szájzár, a Frady Endre Gyalázatos Elmepusztításait Nemengedélyező Civilszervezet (FEGYENC) főcenzora és pecsétőre/

„Én hómofiszok, te hómofiszol, ő hómofisz, mi hómofiszunk, ti hómofisztok, ők hómofisznak?! Ez egy ige, amit maga szerint így kell ragozni?! Üljön le, költő úr, egyes! Alá!!!” /Grízestésztai Grammatika, a Miamanóssy Anyámtyúkja Szak Középiskola (MASZK) felnőttoktatási magyartanára/

„A nyelv egy folyamatosan változó organikus entitás, azaz a hómofiszni főnévi igenévnek is megvan a létjogosultsága. A baj csak az, hogy mivel ikes ige, azaz ő hómofiszik, így egyes számban helyesen én hómofiszom. Vagyis az én hómofiszok alak – akárcsak az eszek-iszok, dínok-dánok - teljesen helytelen. Helyesen: eszem-iszom, dínom-dánom! Sose halunk meg! Oltakozzunk!” /Dr. Ragozó Rezsőné Leguánossy Lingvisztika, az Alapvető Nyelvhasználat Átfogó Direktívái (ANYÁD) című szakkönyv társszerzője/

Nnna, álljunk csak meg egy szóra! Ezen költemény hallatán Grétsy László is megnyalja a szája szegletét, mert szép nyelv ez a magyar! De az a piszok hómofiszok…! Kár érte, jó ügynök volt!” /Dr. Ház - Juniorkonyha díjas szó(da)facsaró/

„Szájszélt nyalok, aztán nyelek,
Miközben épp nyelvművelek!
Hómofiszt bár ügynökhalál
Éri, szíven mégsem talál.
Más a gondom nekem éppen,
Most rúgnak ki nem túl szépen.”
/Grétsy László, a nyelvművelés kiemelkedő alakja és a Magyar Nyelvőr politikai okokból épp most elbocsájtott szerkesztője/

„Kovid. Kovink. Avagy a kovid előtti egyenlőség esete kishazánk bérből/ fizetésből élő lakosságával. Ha egyszer elmúlik innen ez a nyavalya (de már mikor, meg mitől), majd ki kell találnunk valamit, amiről mindhárom harmad tud önfeledten együtt lamentálni. De attól tartok a kovid-nosztalgia még várat magára.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr – vagy stílszerűbben: Humán elvtárs? – a kovid-nosztalgia ugyanolyan, mint a Kádár-nosztalgia. Egyrészt csak idő kérdése, másrészt az utána következő még rosszabb hatására jön létre. Az idő mindent megszépít, úgyhogy már küszöbön áll az új valóságshow, a nemzetegyesítő Megahulla című tetemszépségverseny.” /Morbid Menyhért, a Múltat Végképp Megszépítő Zajos Reklámbarakk Televízió (MVM ZRT) ideológiai programigazgatója/

„Azért jó mezőgazdasági országban élni, mert itt mindig áll az ipar és folyton jó a levegő! Már, ha nem számítjuk a mindenütt hömpölygő trágyalé illatfellegeit.” /Faeke Frodó, elkulákosodott kisgazda/

„Vajon görögre fordítva hány omikron van a versben?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb (azaz leghamarabb megöregedő) kommentelője/

„Lefordítottam görögre, kýrie M., és megszámoltam. Szerintem hatvan van. Plusz-mínusz tíz-húsz.” /Gugli/

„Úgy tűnik, M. úr, hogy a WHO szándékosan átugrott két betűt a koronavírus variánsok elnevezésénél. A mű variáns után a görög ábécében a nűnek és a kszínek kellene következnie, ám ehelyett engem vettek előre. A nű ezért lett negligálva, mert hasonlít az angol new szóhoz, ami gyakorlati okokból problémás, a kszí angol fonetikus átírása, a Xi, pedig nagyon hasonlít Kína elnökének, Hszi Csinpingnek (angolban: Xi Jinping) nevére. Szóval a píszí (PC) ismét felülírta a tudományos gondolkodást, én pedig örvendhetek - közutálatnak.” /az omikron, a görög ábécé tizenötödik betűje/

„Ha a WHO ennyire fél a Kínai Kommunista Párttól, hogy lehet bennük megbízni, hogy vonják őket felelősségre legközelebb, amikor egy globális pandémiát próbálnak eltussolni?” /Ted Cruz, amerikai republikánus szenátor/

„Ó, mik rongálják a szervezetemet?!” /Dr. Gáljákaszervezetemet Géza, a Widéki Házi Orvosok (WHO) nyugalom megzavarási és vírusvariáns elnevezési szakértője/

„Költő úr! Nem tudta, hogy 2005 óta már nincsen Matáv?! Nagy gáz lenne, ha nélküle nem tudnánk csevegni! Illetve az, hogy maga meg én nem tudnánk, az nem lenne akkora baj. Nekem.” /Tékom Tibor, telekommunikátor/

„Hogyhogy nem vagyok?! T. komcsi Tékom csigagyík, megugatsz, mint korcs kutya a koronavírust felköhögő postást, ha kétszer csenget?! Lefejellek, mint eszkimó műugró duplaszaltó végén a jeget!” /Matáv Máté, mutatványos erőművész/

„Azért lehet, hogy egyértelműsíteni kellene, pontosan milyen protézisről van szó a műben. Ha csípő-, akkor kíváncsi lennék, Költő Úr hogyan oldja meg, hogy néha nem hordja.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„A protézis nem más, mint a mozgássérült vízilovak hipotéziséről letört antitézis pótlására szolgáló műtárgy. Mivel a költő nem víziló – bár egyformán büdös a szájuk – így a kérdés csupán költői, így okafogyottsága okán minden bizonnyal nem igényel megválaszolást. Quot erat demonstrandum.” /Latinka Leó, antik talentum/

„Mi ez a perverz múltba révedés, ez a cseppfertőzés útján terjedő félhülye nyálcsorgató álnosztalgia?! Ez a hónalj- és fog-nemmosással szégyentelenül hivalkodó szellemi pöcegödör elmepenetrációval szippantja magába a gyanútlan emberiség bulvármédiával még nem fertőzött agydarabjait! Életemben először sajnálom, hogy az evolúció egy adott pontján a későbbi homo sapiens felé ágaztunk el, és anyám engem nem valami repülő bálnának szült, mert akkor most a levegőből szőnyegbombázhatnám Frady Endre vízfejét többtonnás trágyatömbökkel! Ám sajnos csak egy mimózalelkű fegyvertelen humán értelmiségi vagyok!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Alfát, deltát, omikront, om-
-egát szubatomig rontom!
Rájuk lehel szám, a mosat-
-lan s halnak irtózatosat!”
/Chuck Norris, a Koronavírust Izomlírával Megfélemlítő Állati Slampoetry (KI MÁS) szavalóverseny első három helyezettje IS/

Világűrben kinn kering a Hold.
Nem ma kezdte, ócseny-ócseny old,
S pályájához új köröket told.

Éjjel-nappal süti őt a Nap.
Egyik fele furán sok fényt kap,
Másik setét, mint egy gyász’ló pap.

Dark side of the Moon is very cold,
Other side is silver, almost gold,
So this is a bit weird, as it’s told.

Légtér híján nem él ott meg lény,
Csak néha pár űrhajós, ez tény,
Ami ellen jelenleg nincs vény.

Két hétig fogy, azt követőn híz!
Tápja előbb víz, majd ízes gríz?!
Nem érti ezt emberfia bíz!

Ez a vircsaft így zajlik már rég,
Régebben, mint Ob folyón a jég.
Gyanús ez, de figyeli a Cég.

Még, még, még, még, ennyi nem elég!

„Nemááá!!! Költő úr, felfogom az irántam táplált jóindulatát, hogy versbe akar engem foglalni, de nem haragszik meg, ha inkább a rosszindulatát választom? Nincs valami holdkórtani szakember ismerőse, aki foglalkozhatna magával? Vagy vegyen egy hold földet és menjen oda kapálni! Idióta!” /a Hold/

„Ez az, költő polgártárs, még, még, még, még, ennyi nem elég a Cég titkos üzelmeinek a leleplezésében! Legyünk polgárilag engedetlenek a Hold titkos megfigyelésének vonatkozásában! El a kezekkel a szabad csillagászattól! Rántsuk le e leplet a piszkos stiklikről! Ahogy a költő mondja:
          Minket sok szenny lep el,
          Hulljon le a lepel!
Ne féljünk a ilyen izéktől! Merjünk hogyishívjákosak lenni!” /Vakmerő Vendetta, a Polgárjogi Anarchista Club Aktivistáinak Legjava (PACAL) nevű akciócsoport erőinek eredője/

„Szemet takar el Ég:
E versből már elég!
Tűzre vele, elég,
S füstbűzös lesz e lég!”
/Spion Spádé, a Celebégitesteket Inszinuáló Alapítvány (CIA) megbízásából gyökérkedő agent provocateur/

„Az anglomániás költő az ángliusul felejtett harmadik versszaknál leleplezte magát, hogy a vers nem a saját szellemi terméke, hanem kezdetleges angoltudása segítségével palgizálta a kevéssé ismert rétegköltő, Michael Moondog egy méltán elfeledett művét. A versszak magyar műferdítése így hangozna:
          Sötét félen állandó a fagy,
          Túlnan nemesfémek fénye nagy,
          Megmondtam már: Hold, te fura vagy.
Hááát… ebből is látszik, hogy akárcsak ezt a versszakot, az egész verset jobb lett volna lefordítatlanul hagyni a feledés jótékony homályában.” /Tudálék Tivaldné Okostojásrántottay Ofélia, a Szép Irodalmat Fordítgató Országos Nőtanács (SZIFON) idegzsiger integrátora/

„Bár Elvis the másik jó king,
On Moon nem ő, I was walking.”
/Michael Jackson (1958-2009), a moonwalk tökélyre fejlesztője/

„Quis custodiet ipsos custodes? Ki figyeli a figyelőket? A csipkés kis hálóingemet kilesi a vén Hold ingyen, a Holdat kilesi a Cég nyilván nem ingyen, de kilesi ki a kileső Céget akár ingyen, akár nem? Hol vannak a fékek és az ellensúlyok, kérdem én?! Mi van a túlkapások elleni elkapásokkal?! Mi a biztosíték és ki csaphatja ki?! Neveket akarok!” /Csicseriborsó Csumilla, világhálóing díler és távol-keleten inneni közjógi/

„Tegnap hajnalban tragikus autóbalesetet szenvedett Cs. Csumilla szittyófalvai lakos. A balesetet az okozhatta, hogy a szervezetében talált plutóniumtól gondtalanul gondatlan áldozat bekötött szemmel, hátrabilincselt kézzel ült a volánhoz és amikor a nyilvánvaló túlhasználtságtól megrongálódott fékje működésképtelenné vált, akkor ijedtében háromszor tarkón lőtte magát. A rendőrség az áldozatot gondatlanságból elkövetett szándékos közúti önveszélyeztetés elkövetése miatt gyanúsítottként kezeli, ám objektív kegyeleti okokból a kihallgatásától eltekint.” /MTI/

„A címben megnevezett rejtélyes égitestet folyamatosan megpróbálom átvilágítani, de makacsul ellenáll és visszaveri, sőt szét is szórja a sugaraimat, ellenoldalát pedig folyton eltakarja előlem. Mit tegyek? Süssem meg?! Megtenném, de túl messze van! Szaggassa szét egy aszteroida raj! Meg azt is, aki ilyen verseket ír!” /a Nap/

„Ha a Holdra lépés Neil Armstrongnak egy kis lépés volt, az emberiségnek nagy, ez a vers felér egy hosszúlépéssel.” /Dr. Ház, Juniorkonyha díjas antialkoholista/

„Egy deci bor és bele két deci szóda,
S kész is a holdkóros hosszúlépés óda!”
/Fröccsös Fridolin, farkas-szomjas fűzfapoéta/

„Armstrong csak totyogott a Holdon, én viszont golfoztam is! Mérföldeket szállt a labdám az ütésem után, pedig még egy hosszúlépésnyi célzóvizet se ittam! Aki nem hiszi, járjon utána és keresse meg!” /Alan Bartlett Shepard Jr. (1923-1998), az első amerikai űrhajós a világűrben és az egyetlen, aki golfozott a Holdon/

„Ez a vers is olyan különleges, mint a Hold. Ötletes, bokorrímes, titokzatos.” /M. András, a költő legállandóbb és legelkötelezettebb kommentelője/

„Egy letem sincs, nemhogy öt,
Bokrom se, mi légkört köt,
S titkom se, csak keringek,
Mint örvényben heringek!”
/a fogyó Hold, koplalástól rosszkedvűen/

„Szép, amit mond, Mr. M.,
Mint egy szovjet díszterem!”
/a teli Hold, kikerekedetett jókedvvel/

„Mindig azt hiszem, hogy innen már nincs lejjebb, hogy a rettenet mocsarába már nem lehet mélyebbre süllyedni, a tehetségtelenség már nem sugározhat ennél bűnfeketébb koromsötétséget, most mégis kiderült, hogy a Hold totálisan sötét oldala egy fényárban úszó álomhotel a Frady Endre elméjének helyén tátongó szurokvak fekete lyukhoz képest! A Cégnek nem a Holdra kéne irányoznia célkeresztjét, hanem erre a szennyirodalmi dögkútásóra, oszt’ TŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„Ki gondolta volna 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor edzés közben egy izzó kontinenst gömbbé gyúrva kidobtam a világűrbe, hogy ilyen népszerű égitestet hozok létre?” /Chuck Norris/

Nem jó lenni Darth Vadernek,
Ha Luke Skywakerek nyernek.
Nem jó lenni kis tevének,
Kire ülnek dagi vének.

Nem jó menni katonának,
Aki huszár s vágtat fának.
Nem jó enni ásónyelet,
Hogyha megfullaszt a nyelet.

Nem jó köpni vertikális-
-an, mert visszahull a nyál is.
Nem jó futva horizontot
Kergetni, mert sosincs pont ott.

Nem jó az se, minden, ha jó,
S nyaralni visz álomhajó,
S tiszta vízben ugrál nagy hal…
Hisz’ végül mindenki agyhal.

(haláltáncz!)

„Sok minden nem jó ebben a mai világban, már csak a Frady Endre-versek olvasása mentheti meg az emberiséget.” /M. András, a költő legállandóbb és leghurrápesszimistább olvasója/

„Csak a Frady Endre versek olvasása menthet meg minket?! De hát az maga az agyhalál! Köszönjük, M. úr, de hadd pusztuljunk inkább a magunk módján!” /az emberiség/

„Jól látja, M. úr, hogy költő ezúttal a csupán rá jellemző önfeledt hurrápesszimista opusszal taglózza le a csak evilági léhűtők henye felszínességre hajazó tartalmatlan gondolkodásmódját. A vertikálistól derékszöggel eltérő horizont a derekassággal szöges ellentétben álló derekatlanság, azaz ószittyául csumony, röghöz kötött antitézise. A csillagok háborújától a történelem órai huszárháborús felelet csillagos ötöséig megtett út túlterhelt teveháton sem egyszerű, de vertikális és horizontális tartomány közötti Halálcsillagról srégen köpött álomhajónak bizony híg a leve. Vader nagyúr se agyra gyúr. Buli van!” /Csumonyi Csomóné Csutorai Csillagka, az Anyám Borogass Citromhéjjal! (ABC) című irodalmi vitaminbomba agykárosultja/

„Hohó, M. úr, hohó! Az adott világ a lehetséges világok legjobbika, máskülönben nem lett volna ésszerű Istennek, hogy egyáltalán teremtse. – Lex optimi, az optimizmus törvénye.” /Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716), német polihisztor/

„Igen nagy hiábavalóság, minden hiábavalóság! Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt. Bizony a bölcs emberre sem emlékeznek örökké, meg a bolondra sem. Mert mindaz, ami megtörtént, feledésbe megy az eljövendő időben, és a bölcs is meghal, meg a bolond is. A bölcsek a gyászolók házára gondolnak, az ostobák pedig a vigadozók házára. Ez is hiábavalóság és hasztalan erőlködés!” /Bölcs Salamon keserű remixe/

„Műkézben fénykardot tartok,
Hátha rám támadnak Darthok,
Meg még egyéb sötét lények,
Kiket vágok ketté… Hé! Nyekk!”
/Luke Skywalker, Jedi lovag/

„Luke Skywalkert csak a felületes szemlélő tarthatná sikeres, boldog embernek. Pszichológia szempontból egy totálkáros roncstömeg. Gondoljunk csak bele, hogy édesanyja belehalt abba, hogy megszülte; élete nagy szerelméről kiderült, hogy a húga; az apja pedig belehalt abba, hogy meglátta a saját szemével! Emellett az uralkodó elektrosokkolta, egy sikertelen párbaj nyomán műkezet viselt és egyetlen állandó barátja egy füttyökkel kommunikáló háztartási robotgép volt. Én ugyan általában vele voltam, de bevallom, elég nehezemre esett.” /az Erő/

„Zömmel rossz e földi zöm lét,
Ritkán kapunk mannás zsömlét,
Ám az öröklét már kóser,
Ha odafent habzik jó ser!”
/ismeretlen kóser serfőző csodarabbi verse/

„Mi van költőcske, nem tud egészben lenyelni egy ásónyelet, oszt’ elfutni a horizontig oda-vissza kétszer?! Ilyenek ezek a műkajákon élő elpuhult városi ficsúrok, ezek az angolvécén pipiskedő panelprolik! Ha meg fölköp, akkor alá is áll a marhája?! Olyan satnya ez az elkorcsosult, horpadt mellű városi értelmiség, hogyha emberesen elszellentem magam, rögvest fellövetik az elsőfokú viharjelzést!” /Bőbélű Béla, Csumonyszentzegernye polgármestere/

„Én csak azért szeretek ásónyelet nyelni kapanyél helyett, mert ha nyelés közben elsül a kapanyél, akkor a gyomorégés eloltása érdekében egészben le kell nyelni egy nyomva tartott tűzoltó készüléket, ami miatt utána csak a kert végi fabudira enged kiülni az asszony, nehogy összetörjem az angolvécé porcelánját!” /Vastagbél Vendel, Csumonyszentzegernye alpolgármestere/

„Nem jó lenni, nem jó lenni
Pacalpörköltet kell enni
Költő Úr meg örüljön
Versmentesen leüljön!”
/Dr. Ház, Juniorkonyha díjas élvhajhász/

„Egyen pacalt, kinek lova
Fejből kirúgta az agyát,
S büdösszájú orvoskoma
Spatulázzon benne nagy Ááááá-t!”
/F. Endre, pacal- és spatulautáló költőgigász/

„Ahogy finn nyelvrokonaink szerint a szauna a szegény ember orvossága, úgy a nyereg alatt puhított pacalbüdös lovaikról vertikálisan köpködő ugari ugorok szerint Frady Endre a lelki szegények még lelki szegényebbé tevője, a megtaposott emberek még tovább taposója, a horizontálisan földön fekvők földdel betemetője, az ásónyelet nyállal nyelők nyögvenyeletője, a magyar anyák szemmel verője és a falinaptárkultúra összekiszeltündézője! Frady Endrével, ezzel a tömegeket szellemi topronggyá pusztító agyhalál közeli élménygörénnyel szembeni keresztényi megbocsájtás nem azt jelenti, hogy kerülje el a szent inkvizíciót, hanem hogy gyors máglyahalállal mielőbb túl legyen rajta! A pokolban majd úgyis megtudja, milyen érzés volt őt éhgyomorra olvasni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A teljes Skywalker klán és az Erő haverjuk összes szuperképessége említésre alig méltó lábjegyzetként szerepelt az én bölcsődei alapképesség vizsgálatom pár ezer oldalas zárójelentésében. A nagy információözön közepette úgy tudta csak előfacsarni a elméjéből, hogy koponyaprésbe fogtam az aurám leglágyabb részével, hogy bele ne pusztuljon. Agyprésbe pusztulni nem jó…” /Chuck Norris/

Rügyezik a miabánat,
Csicsereg már fenn a fán a t-
-engelice minden fia;
Sok madár, kész zajmaffia!

Hójelmezét zöldre kicser-
-éli most a kerti csicser-
-iborsó s egy giga lepkény-
-i folton a csigarepkény.

Illan mackó téli álma,
Barlang előtt bután áll ma.
Tavaszi széltől e medve
Izzad; árad pórusnedve.

Érkezik az első fecske;
Nyárhoz egy még kevésecske,
Ám ha slepp is jön a tanyár-
-a, akkor beköszönt a nyár.

Tavasz apró, nem egy USA,
S kisebbségi komplexusa
Lett, mi présben tél s nyár között
Eklatánsan kiütközött.

„Nem csodálkozom szegény tavaszon! Télen az emberek telelnek, síelnek, szánkóznak, hóembert építenek; nyáron nyaralnak, fürdenek, napoznak, vízisíelnek… De tavasszal nem tavaszolnak és ősszel sem őszölnek! Maximum őszülnek, de az évszakfüggetlen! Mi csak mellékévszakok vagyunk a főévszakok közé bepréselve, helykitöltésnek jobb híján! Csoda-e, ha pszichológiai zavaraink lesznek attól, hogy minket senki sem szeret?! Engem ráadásul még az iskolakezdés miatt is utálnak a gyerekek! Brühühü!” /az ősz/

„Medvének süt Nap rá hasár-
-a, amitől mélyül a sár!
Minden olvad, szutykos, ragad…
Tavasz, lőjed főbe magad!”
/Február Fridolin főhadnagy, Tél tábornok kárörvendő klapancia készítője/

„A vers megszakadó sorai, következő sorban folytatódó szavai tökéletesen szemléltetik a tegnapelőtti (2022.02.02 szerdai) veszprémi időjárást. A napsütést néha eső, néha hódara, a hódarát eső, a délutáni esőt szivárvány, azt pedig szél szakította meg. Szegény medvék nem tudták, kibújjanak, vagy bebújjanak, csak bambán álltak a küszöbön. ahogy a küszöbön áll a jó idő is, egy enyhe február képében, ám a március még bekeményíthet...” /M. András, a költő legállandóbb és legmeteorológusabb olvasója/

„Hűs szél fújja Veszprémet?
Okos, aki vesz prémet!”
/Irha Igor, OKJ-s képzett szűcs és cobolyprém díler/

„Barlangja bár kőszoba,
Időjárást kiszabó
Hely a medve küszöbe.”
/Kőpapírolló Kösztöny, az M. András által magát megszólítva érző szerencsejáték-függő kancsal-rímtechnológus/

„Annak a hatalmas szivárványnak az Uráltól a Lajtáig ért az íve! Ahogy a magát nagy magyarnak tartó barguzini orosz költő, Alekszander Petrovics megfogalmazta méltatlanul elfeledett kétsorosában:
Nem volt immár sivár Ványa
Léte, mert volt szivárványa.
Éljen a vodkanaranccsal megöntözött szovjet-magyar örök versbarátság!”
/Vlagyimir Putyin, a magyar nép megbonthatatlan nagy testvére/

„Bormann nem is sejtette, hogy a tengelice nem keverendő össze a tengeralattjárókat is kikémlelő berlini orosz ügynökkel, mert az előbbi fedőneve stiglic, az utóbbié Stirlitz. Bár mindkettőjük tavaszának volt legalább tizenhét pillanata, előbbi se megszemélyesítővel, se magyar hanggal nem rendelkezett, míg utóbbinak kijutott mindkettő: Vjacseszlav Tyihonov és Bitskey Tibor. Ugye milyen igazságtalan az élet, miközben az idő soha-soha meg nem áll és az órák róják szüntelen az útjukat? – gondolta Stirlitz.” /Both Béla, a narrátor magyar hangja/

„Igaza van költő úr, egy fecske nem csinál le minden nyaralót, még nagyon erős hasmenés esetén sem!” /özv. Guanó Gézáné Trágyahordó Trauma, a vízparti nyugdíjas madárszéklet takarítónő/

„’Rügyezik a miabánat?’ Borzas RAPkény-szerben sem tudott ilyet Geszti Péter összecsapni – max. csak a két kezét, majd széttárni: költői a kérdés?” /Dr. Ház - Juniorkonyha-díjas iBorsó/

„Tudja Lujza, Gizi, Eszti,
Ily rímekben király Geszti,
Rímpárokat meghegeszti!
Oda se néz, pörög agya,
S Fradyt veri irigy ragya,
Mert ugyebár űbergyagya!”
/nemecsek erna, a Pál Utcai Lányok Intézete (PULI) és a Gesztit Imádó Tarkatekintetű Tinédzserek Elmefickándozásban Gyönyörködő Lelkileg Elemelkedett Társasága (GITTEGYLET) einstandolt szemceruzáinak hiányfelelőse/

„Nagyon szeretem a Tavaszt, de lehet, hogy egy kicsit elfogult vagyok!” /Príma Vera, reneszánsz ember és aloévera díler/

„Frady Endre, az enjambement koronázatlan királya ismét odatette magát, ahol előzőleg valaki más volt, de elmenekült a költő bukolikus költészetének hagymás tokaszalonnás tavaszi tekercs szagélménye elől. Igazi juhhónaljzsírillatú pásztoridill!” /Nyájas Nyihámor, az Enjambement Gyártó Költészeti Egyesület (EGYKE) félikertornya/

„Mi ez a bárgyún gügyögő izzadt medveverítékpatak csobogást imitáló szellemi szennylézuhatag?! Csigarepkény, ó anyám, csigarepkény?! Miért véget nem érő lény ez a véglény?! Örökkévalóságnak tűnik minden egyes sora, mire a szegény kétkezi megélhetési kritikus elvergődik a tökéletesen értelmetlen betűsor egyik végétől a másikig! Eklatánsan ki vagyok ütközve!!!” /Puzsér Róbert, kétkezi megélhetési kritikus/

„Itt Texasban tavasszal sok a tornádó, azaz a pusztító erejű viharos forgószél. Ezt a meteorológusok az éghajlati zónák keveredésével magyarázzák, én viszont a pörgőrúgás edzésem előtt megevett chilis babbal.” /Chuck Norris/

Lunch time! I am skating again
(Éhes kis pocakom meg én)
Menzaétlap kies jegén,
Ahol elém kerül e lék:
Rettenetes tökfőzelek,
Mitől rögvest félrenyelék!

Ebédidő! Enni megyek!
Jertek egytálétel hegyek,
Hogy szép ép és dagadt legyek!
Ó, csak ne tök, csak ne pacal!
Gyomrom tőlük messze pucol,
Mint Körmend-felsőtől Pécel!

Jaj, spagetti carbonara?!?!
Falja fel egy karbon ara,
S hízzon szénalapú fara!
Oly tápot küldj, mesés kelet,
Mi nem csinál bennem szelet!
Rósejbni & rántott szelet…

Koviubisalival!!!

„Nem is értem, miért ilyen finnyás a Költő! Mire gondolt? Tök jó a pacal!” /Dr. Ház - Juniorkonyhás növendék/

„Ház kolléga úr, a költő páciensemet már a pacal szó hangzása is borzadállyal töltötte el, ám amikor meglátta a kimosásra váró frottírtörölköző kinézetű nyers verzióját is, majd pedig megérezte a főzése közben mindent átitató penetráns bűzét, az ökölbe szoruló gyomra úgy döntött, hogy marad a grillcsirkénél! Előtte azért egy torokba helyezett libatollal megszabadítottam a belső gátlásaitól!” /Dr. Tepertőssy Töméncz, a költő pszichoszomatikus gasztroenterológusa/

„Ha az ember minden főzeléket kerül,
Zöld-fehér tányéron rántott hús elterül.”
/M. András, a költő legállandóbb és legrímesebb olvasója/

„Ez az, M. úr, ezt várta a szakvezetés! Ragrímet minden magyar család asztalára! Nem rögös, nem rágós, hanem egyszerű, mint a rigófüttyös, árvalányhajas puszta gémeskúttal és bármilyen routerrel bárhonnan letölthető Ahogy az egyszeri online lakodalmas rímfaragó mondja:
Ó, lyön épp
Ilyen app!
Amúgy olcsó főzeléknek híg a leve, inkább ivá, semmint evé!
/Wififejű Winnetou, wőfély/

„Mi karbon arák szeretjük a carbonara spagettit marinírozott kan csukával, mert a molett szénfekete testalkatunkon jól mutat a konvex alakú hófehér menyasszonyi ruha. Ugyan kinek kéne egy konkáv jövendőbeli, akit a párját bántó szelek is elfújnak?! Ahogy a nóta is mondja: Az a szép, az a szép, kinek térfogata ép!” /Karbonát Klauzula, a Karbon Arákat Nokedlis Csukamájolajas Uborkasalátával Kitömő Alapítvány (KANCSUKA) szénszálas derékkörfogathajtó etalonja/

„A nyelvi-gasztronómiai ökumené jegyében fogant anglicizmus, a 6-3 és 7-1 jegyében szárba szökkent hagyományos magyar-angol barátság véteti fel ennek a hiánypótló műnek a Google általi angol fordítását az anglikán egyház szeretetvendégségei előtt elmondandó zsoltárainak méltán mellőzött mellékletei közé. Halleluja és jó étvágyat!” /Tim Shaw, az anglikán egyház lelki táplálékláncszeme/

„A ragrímmentes bokorrím trojkák némi kancsal rímsalátával megfűszerezve azt az érzetet keltik, mintha a költő kedvenc étele az ebéd lenne, azon belül is az olykor minőségbe átcsapó nagy mennyiségű ebéd, mely szinte már-már étvágyat kelt a dialektikus materializmusba kóstolásba. Az egyszerű népi ételek - mint a tökfőzelékes pacal carbonara spagettivel – elutasítása a felsőbbrendű intellektuális létvágy anyagiasodott szubsztanciáinak metaforája. Ha létezik az absztakt szimbolizmusnak és a dekadens gasztroenterológiának szociálisan érzéketlen szimbiózisa, akkor ez nem az. Valami vadonatújnak vagyunk vértanúi! Feleim, fussunk! Ahogy a kínai mondás tartja: Inkább én menjek, mint a hasam!” /Dr. Bilirubin Bendő, a Bél Irodalmi Balladák Intézete (BILI) szellemi salakanyagcserekereskedelmi főmérnöke/

„Tök ari ez a koviubisali! Én is nagyon szercsizem, mert olycsi cukimukin fincsi! Lájkolom az ízcsijét! Nariszörpivel csudi fantörpcsi!” /Nyuszómuszó Nyünyella, nyögvenyelcsis influenszercsi/

„Ki ez a valakivé még végtelennel megszorozva sem válni tudó abszolút senki?! Mi ez az ütemes hangrobbanásokkal szakaszosan távozó szellemi bélgáz?! Mi ez az irodalmi Hirosima és Nagaszaki?! Miért kell atomot dobni a betűlevesbe?! Hogy lehet egyszerre gusztustalanul zabálni és verset kinyírni?! A költő gondtalanul ebédel, az olvasó viszont köpni-nyelni nem tud, majd könyörtelenül szánalmas kínrímek közepette kénytelen belefulladni a torkán akadt irodalomgyalázó moslékgöröngytől! Frady Endre a világegyetemet bármire feljogosító instant casus belli!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem the ebédidőben nem szükséges se instant, se uninstant casus belli egy világvégéhez. Elég egy világ, egy asztal alól indított félfordulatos bokamozdulat, és vége.” /Chuck Norris/

Kezdődik az enbé egyke,
Színes tévén látok egyke-
-dvűen ingyenélő hetyke
Szenegálit, szerbet, horvát*,
S átkot kérek rám, mogorvát:
Lőjön engem vadász (orv) át!

Ezt bámuljam?! Inkább haljak!
Üssenek el csészealjak,
Vagy legyek vak hibrid hal-jak!
Távkapcs’, labdarúgás, angol!
There are more than only one goal,
Életkedvre csak ez hangol!

Elmémbe sok élményt bevés
E kreatív pályán levés:
Briteknél a faláb kevés!
Pofont rám keverni le kén’
S csoroszlyázzak csorba ekén,
Ha hun focit megnézek én!!!

*automatikus tárgyeset

„A magyar labdarúgás nem tehet róla, hogy a két p betűs járvány, a pandémia és a puskásakadémia teljesen agyagba döngölte. Remélhetőleg előbb-utóbb mindkettő nyomtalanul eltűnik és akkor újra lesz Aranycsapatunk, de legalábbis egy nagy Arany Ászok bulit csapatunk!” /Ászok Ányos, sörfoci szponzor/

„Működik a munkamegosztás. Itt stadionok épülnek, máshol csapatok. A stadionok világbajnokságát már megnyernénk.” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Nem működik, M. úr, működ’!
Közpénzhomályt gerjeszt mű köd,
S árnyak közt épülnek konok
Elszántsággal stadionok.”
/Tényfeltáró Tömörcz, a Közpénzügyi Összeesküvési Vircsaftok Észbontó Rendszerét Leleplező Újságírás Diadalíve (KÖVÉRLÚD) c. monetáris lényegmagazin tördelt szerkesztőjének a traumatológián íródott verse/

„Sok közpénz – kevés eredmény, sok akadémia – kevés tehetség, sok idegenlégiós – kevés magyar, sok stadion – kevés néző, sok reflektor – kevés fény, sok hűhó – kevés hűha! Ami sok, az sok, de ez így is nagyon kevés!” /Sok Sománé Kevés Krimhilda, a Tudományos Összehasonlító Kör (TÖK) lámpás szögfelezőnője/

„Azt szeretem a magyar – illetve magyarországi, mert magyar alig van – focistákban, hogy edzések és meccsek után mindig betérnek hozzám folyadékpótlásra és hajnalig elbeszélgetünk a labdarúgók legfontosabb kellékéről, a gázpisztolyra szerelhető hajzselé fellövőről.” /Lé Leó, a Tütü szeszpresszó csaposa/

„A leghatározottabban kikérem magamnak azokat a rágalmakat, hogy a korosztályos csapatainkba nem a legtehetségesebb és legszorgalmasabb gyerekek kerülnek, hanem azok, akiket a dúsgazdag és befolyásos apukái bevásárolnak! Az, hogy az utánpótlás válogatott a Csányi – Matolcsy, Kósa, Mészáros, Gattyán – Semjén, Rogán, Lázár – Áder, Orbán, Kövér összeállításban játszik, csak a véletlen műve! Amúgy pedig nem lehet csodálkozni, hogy az ország legrátermettebb emberei tudják a legtöbb futballokos gént továbbörökíteni az utódaikra! Nincs itt semmi látnivaló, mindenki menjen a dolgára!” /Csányi Sándor, a Magyar Labdakiszúró Szövetség (MLSZ) elnöke/

„Magyar fociban lenni ócseny harasó! Én kapni itt rengeteg pénz! Én csinálni kemény tréning! Fiúk csinálni nem csak málenkíj robot! Bálsój robot! Csak egy baj lenni, labdát kiszúrni! Ócseny borzalmas látni! De nem baj, én kapni itt rengeteg pénz!” /Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszov, a Ferencváros orosz vezetőedzője/

„Nem vagy-vagy, hanem és, sőt is-is! Nekem nem volt választásom, hogy vagy csészealjak üssenek el, vagy vak hibrid hal-jak legyek, hanem mindkettő! Mit tegyek, nem láttam se a száguldó csészealjakat, se azt, amikor az elütésem előtt kidobták az egyik ajtón Pataky Attilát, aki pont rám zuhant és így nagy szerencséjére egy súlyos agyrázkódással megúszta az esést!” /Dönci, a vak hibrid hal-jak/

„Sorfal szélén állok,
Mellettem csapattársok,
Mellettem csapattársok és zöldök.

Sorfal szélén állok,
Így könnyen eltaláltok,
Így könnyen eltaláltok, zöldök.

Ha egyszer odébbállok,
A sorfalszélről majd hiányzok,
El engem nem találtok, zöldök!”

/Pataky Attila, egy jótékonysági meccsen a kis zöld ufonauták általi agyműtéte után/

„Pataky Attilát véletlenül raboltuk el. A kissé köpcös testalkata miatt magyar focistának néztük és tudományos vizsgálatnak akartuk alávetni, hogy megoldjuk a világegyetem egyik legnagyobb rejtélyét: Hogyan lehet ilyen horribilis befektetéssel ilyen vérlázítóan gyenge futballt produkálni, ami még nyomokban sem emlékeztet arra a sportágra, amit a Galaxisban labdarúgásnak hívnak?” /W_zx:br~g_fty0<X, a zöldök labdarúgásügyi szóvivője/

„Mi ez a nem tudom, mi ez?! Ki merészel verset írni kőbaltával és fadoronggal?! A magyar futball valóban szégyenfolt, de azért nem kéne alásüllyedve megpróbálni sugárban fölokádni rá, hogy aztán visszahulljon a költő tompa tekintetébe a répaszaft! Ha a költészet egy labdarúgó mérkőzés lenne és Frady Endre végezné a kezdőrúgást, akkor a meccs már a legeleje előtt félbeszakadna, mert kettétört és szálkákkal teleszurkált labdával nem lehet focizni! Frady Endre mindaz a labdarúgó irodalom számára, amit az nem szeretne, hogy legyen neki! Frady Endre az emberiség két lábon járó primer és szekunder szégyenérzete!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én edzhetném a magyar focistákat, a felsőtestük is olyan szálkás lenne, mint a falábuk. Sajnos a múltkor egy ebéd utáni jobb emésztést elősegítő könnyed átmozgásomat velem akarták csinálni, de két perc után már jött is értük a mentő, pedig még csak a bemelegítés előtti légző gyakorlatoknál tartottam. Ripityára törte a zselétől merev hajukat a huzatom.” /Chuck Norris/

Micimackó téli árnya
Kontúros, mint bérkaszárnya
Előtt álló bádogturul…
Ásít, legyint s visszagurul

Ijedten a barlangjába.
Most épp ugyanolyan kába,
Akárcsak egy sótlan híg rizs-
-kúrán tartott dundi tigris.

Hol a mézfa első rügye? –
- Motyogja a szokott gügye
Grimasszal az ábrázatán,
S ledől, mint egy petyhüdt platán.

„Most akkor mit tudunk megfogni, költő úr?! Látta ez a gügye grimaszú medve a saját árnyékát, vagy sem?! És akkor most hosszú lesz a tél, vagy várjam a májust?!” /Riaria Hisztéria, plázacica/

„Ne várd a májust, kedvesem, mert hosszú lesz a tél, én azt hiszem!” /Sztevanovity Zorán/

„Ha fárasztó neked a luxus terepjáróval kikocsizni a távoli hegyekbe, akkor építtetek a kert végébe egy barlangot és veszek bele neked egy egész medvecsaládot, Andi! Jó lesz, vagy egyből kettőt vegyek, Andi?” /Mészáros Lőrinc, a nemzet víz-gázüzemű gőzereje/

„Bádogturul, költő polgártárs, bádogturul?! Maga gúnyolódik a nemzet hím jelképmadarán?! Maga szerint a magyarságot egy tollas pléh boy vezeti?! A fősámán kösse csomóra a szívcsakráját és a csodaszarvas szellentsen a tüdejébe, maga nemzetellenes ártánygyík!” /Csuvas Csongor, árvalányhajasbaba díler és a Turulra Áhítozó Levédiai Törzsek Ovációs Sikolya (TÁLTOS) nevű nemzeti rock-banda frontérzékeny háttérembere/

„Térgeometriai szempontból nagyon érdekes, hogy bár a Nap is gömb, a sugarai nem csak belül vannak, hanem kívül is! Köszönöm, hogy megemlíthettem!” /Dr. Rádiusz Rigolya, a majdnem első magyar űrhajósnő, aki tériszonya miatt eltanácsoltak és lúdtalpsebész lett belőle/

„Te jó szagú mézes bödön, mit akarnak ezek tőlem?! Nem értem a verset! Most mit csináljak?! Malackaaaaaa! Róbert Gidaaaaaa! Sehol senki! Na, mindegy, amíg kiderül, megyek és eszek egy kis mézet. Vagy inkább sok mézet. De hol a mézfa első rügye?!” /Micimackó/

„Súlyos anakronizmus, költő úr! Időzavar, de még mekkora! Hogy kerül ugyanabba a versbe egy ősi finnugor népi megfigyelés és egy XX. századi angolszász mesehős?! Ez olyan, mintha a hét vezért összeturmixolná a hét törpével! Álmos, Előd, Ond, Kond, Tudor, Vidor, Hapci, mi?! Magának a Dugovics Titusz is már-már Mirr-Murr! Idióta! NEM ENG.!” /Darthvader Winnetou, a Sötét Oldal Nonfiguratív Költészeti Alapítványa (SONKA) ipiapacs ügyi főcenzora/

„Medve vagy meteorológia?! Babona vagy tudomány?! Őskőkorszak vagy űrkorszak?! Lófogat vagy Jumbo Jet?! Hunor-Magor vagy Gyurcsány-Orbán?! Sztyeppei vándorlás vagy teleportálás?! Múlt vagy jövő?! He?! Ez a kérdés, válasszatok! Esküszöm, nem értelek benneteket, rögmagyarok!” /Dr. Weatherforecast Windischgrätz, kozmopolitológus és rögvalóságshowbálványszoborfaragó/

„Végre egy vers, amit én is majdnem megértek! Ráadásul viszonylag egészen rövid is! Tanárnő kérem, nem lehetne, hogy ezt tanuljuk meg kívülről a János vitéz helyett?” /Rövidzárlat Rezső, a Szittya Atanáz Gimnázium (SZAG) érettségi előtt álló tanulója/

„Sótlan híg rizskúra, mi?! Egyszer egy gondozóm megpróbálta, de az volt az utolsó hibája az életében! Mondanám, hogy napokig emésztette magát miatta, de az az igazság, hogy én emésztettem őt. Finom volt, különösen a sörhasa!” /a dundi tigris/
„Az egyre újabb vakcinák elleni válaszlépésként könnyedén képes vagyok mutálódni és kiröhögni a laborokban görnyedő nagyfejű tudósokat, de még egy ilyen pusztító Frady Endre téboly és én magam is megmurdelek! Hiába telepedtem meg a koponyájában, az agyevő skarabeusok már mindent kiettek belőle, én pedig éhen pusztulok! Állítsák meg Frady Endrét, ki akarok szállni!” /Covid Celesztin, koronavírus/

„Kérdés: am Mittwoch der Medve
Izzad oder lesz dermedve?”
/Landwirtschaftausstellung Lajos, a Lajtán Inneni Túloldali Egyszerű Rímkovácsok (LITER) elitt eszű elementaritási előadója/

„Já remélni, táváris medvegy mondani zimá búgyet hóladna i tágdá mü adni ócseny drága gáz durák Európa! Hárásó!” /Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, poszt-szovjet gázdíler/

„Ki ez a féktelen szellemi terrorista?! Mi ez az egyet se fizetek, mégis két olyat kapok, hogy egy is sok lenne belőle típusú elmeháborús bűntett?! Frady Endre fékevesztett irodalmi lépegetőként tipor sárba mindent, amit előzőleg porcelánbolti elefántként már eleve szilánkosra tört! Ennek a degenerált genetikai taposómalomnak a lépte nyomán a tavaszi rét nem terem fűt, a téli hőerőmű pedig nem fűt termet! Ó, anyám, könyörögj érettem, hogy odafent megbocsássák nekem ezt a harmadosztályú szóviccet, ami Frady Endre elmezsugorító munkásságának a következménye! Remélem, hogy az éhes és vérszomja grizzly medvék a közvetlen közelükben meg fogják látni Frady Endre árnyékát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én a közelben vagyok, akkor a medvének mindenképpen van árnyéka, de meglátni csak akkor van esélye, ha nem néz rám és nem vakítja el a sugárzó fényességem.” /Chuck Norris/

Padlógáz és bőg a tucc-tucc,
Úton gyalog át nem jutsz-jutsz.
Munka nélkül éhen hal fék,
S zebrán dől pár bamba balfék.

Szélvédőn az öreg tata
Ablaktörlőm feladata.
Lemossa és nincs már tetem,
Másikat is elüthetem.

Tök gáz a sok KRESZ-es ábra,
Kormányt húzok tábla-lábra,
S ahogy százzal rájuk hajtok
Dőlnek ki a mackósajtok.

Kanyarodok balra, szembe,
S index nem jut az eszembe,
Nem vagyok én félős kölök,
Hogyha bárki beszól, ölök.

Srégen parkolom a verdát
Bárhol. Öklöm, fejét verd át
Annak, aki bármit ugat!
Vadkelet van, nem nyál nyugat!

„Nyál nyugat, mi?! Nyugati filmek, nyugati sztárok, nyugati focicsapatok, nyugati valuta, nyugati termékek, nyugati nyaralások, nyugati egyetemek igen, nyugati jogrend és szabálykövetés meg nem?! Ki lehet szállni a nyugati kocsiból, fel lehet ülni a lóra, és vissza lehet vándorolni az Urálon túli vadkeletre, oszt’ máris szabad lesz jurtában ősmagyarkodni!” /Dr. Brüsszel Béla, a Gépkocsival Átjárható Nyugati Pályaudvar Érkezési Parkolója (GÁNYPÉP) fizetőrendszerének jogtechnikusa/

„Megugattál, te trottyos fotelköltő, te nyamvadt brüsszelita sorosbérenc?! Hát egyetlen gázolással fekvőrendőrt csinálok belőled és ötször visszatolatok a horpadt tyúkmelledre meg a szaftos sörhasadra, te tornából felmentett migráncs-simogató! Ne verset írjál, hanem végrendeletet, baromarc! Ütlek még a ravatalon is!” /Tömbarc Tokány, a Magyar Taplógomba Vizsgáló Alapítvány (MTVA) pénzbehajtója/

„Ha az autós esztelen,
Így vezet ő KRESZ-telen.
Nem vezet ő szesztelen,
Azért ilyen fesztelen.”
/M. András, a költő legállandóbb és legrímesebb olvasója/

„Mit pubiskodsz M-ke?! Megrímeled a barátomat?! Szórakozol vele?! Ő három liter kerítésszaggató pálinkával a gyomrában is jobban vezet, mint neked az egész családod, vakegér! Ha még egyszer a szottyadt szádra veszed az én Tokányomat, cakkosra karmollak, mint Sir Kán az oláhokat!” /Vízágyú Vendetta, műkörömpörkölt díler és Tömbarc Tokány barátnője/

„Tisztelt M. András úr! Az Ön rímei olyan tiszták, mint egy absztinens anonim antialkoholista vérképe. Hadd jutalmazzuk meg egy Aranyszonda díjjal, melynek fokozott közúti ellenőrzéskor történő felmutatása esetén a helyszíni bírság összegéből elengedjük a tizedesvesszőt, azaz a bírságolást végző tizedes nem vesszőzi Önt meg a gumibotjával! Gratulálunk! A továbbiakban is Ön dönt, iszik vagy versel!” /Véralkoholmentes Vendel rendőr főhadnagy, a Közlekedő Gépjárműveket Bírságolók (KGB) irodalmi főcsoportjának szóvivője/

„Piros lett a jelzőlámpa, nem sárga,
Zebrás néni előre szállt, nem hátra.”
/Nyikita Dmitrijevics Mazepin, állandó tök utolsó helyezett orosz Forma-1-es autóversenyző/

„A rímbe szedett beismerő vallomás sorozatos közúti szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja miatt természetesen felhasználható lenne az elkövető ellen, ám Tömbarc Tokány polgártárs mögött álló patrónusi kör közismerten magas magyarságteljesítménye és társadalmi hasznosságindexe okán erkölcsi kötelességünk a jó hírének megóvása és az ártatlanságának vélelme, azaz kénytelenek vagyunk a lehető legsúlyosabb büntetés kiszabását javasolni előre megfontolt szándékú költészeti ízlésrombolás elkövetése és védencünk irodalmi inzultálása miatt Frady Endre költőhuligánra. Nyomatékosan kérjük a tisztelt bíróságtól az előbb megnevezett rímhajhász teljes vagyonelkobzását és életfogytiglani szabadságvesztése lejárati időpontjának mesterséges előrehozását!” /Dr. Álmoselődondkondtashuba Töhötöm, hamisított diplomás zugügyvéd és a Magyarság Ellenes Kozmopolita Költőcskéket Erkölcsrendészetileg Lóhalálában Elítéltető Közpénzalapítvány (MEKK ELEK) ideológiai ökle/

„Bíró cimbi! Tokányt magasabb szempontok miatt fel kellene mentened! Számítunk rá és a haveri körére áprilisban! Éreznie kell, hogy mögötte állunk, hogy csak előre kelljen néznie, nem hátra! Az a sorosbérenc költő meg mehet a levesbe! Jó munkát, jó egészséget! Találkozunk a meccsen!” /a bírói kalapács nyele alá csúsztatott kézzel írt cetli/

„Mert mindig csak a száguldozás, meg a motorbőgetés! Ezek a neveletlen mai fiatalok nem is ismerik a közlekedési szabályokat, csak beülnek az autóba, ’oszt versenyeznek, mint a Niki Lauda! Lassan már nem csak a zebrához nem merek elmenni, de a bejárati kapunkhoz se, mert még a járdán átrepülve belefúródnak a kaputelefonba is! Az én apám a derekamon törte volna el a lecsatolt falábát, ha gyorshajtásos balesetet okoztam volna a babakocsimmal! Hej, azok a régi szép idők, amikor a gyomrunkra ráhúzódott boldogságtól való hányás közben még előredőltünk, nem hátra, és így még a földre okádtunk, nem az óriásplakátra!” /özv. Kövület Kösztönyné Fikusz Fosszília, kisnyugdíjas sárga paradicsom pirosító/

„Szépen jellemezte a Költő Úr a mai magyar előzékeny vezetési kultúránkat. Néhol kicsit már-már utópisztikusan barátságos a jelenet, sehol egy büntető fékezés vagy legalább egy paraszt BMW-s…” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Herr P., bár sok paraszt megkért
Minket, mégsem gyártunk szekért,
S büntetőfék sincs a verdán!
Amúgy amit szed, a szer, dán?”
/Bruno-Michael Winnetou (BMW), Németországban élő apacs migráns autókészítő kisiparos/

„Mi ez a nesze semmi, de ne fogd meg jól, mert nálad marad és rád rohad, mint a magyar narancs?! Frady Endre, a jó szándékkal kikövezett pokoli utak negyedeszű gyorshajtóinak élő lelkiismeret furdancsa, ismét megengedte magának a megengedhetetlent: minden tehetségtelenségét beleadva messze alulmúlta még a műmájer magyarnóták álságos giccsfertőjének könnyzacskóragasztós színvonaltalanságát is! Frady Endre költészete állítólag egyetlen dologra jó, illetve egy másikra is, ha puha papírra nyomtatják, ám azt az egyetlent brit tudósok még nagy erőkkel kutatják! Ó, anyám, hová szültél engem, ahol önmagukat költőnek kinevező elmeháborodottak megengedhetetlen sebességgel gázolhatnak át mások agysejtjein?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha Texasban látok egy gyorshajtót, akkor utána kocogok, menet közben meghajlítom a kipufogócsövét és a szélvédőn keresztül bedugom a végét a frissen kivert fogai között a szájába. Nálunk nincsenek visszaeső gyorshajtók.” /Chuck Norris/

„Phhhh… fhhhh… phhhh… fhhhh… a verset és a hozzászólásokat olvasva egyértelmű, hogy a Halálcsillag csillagromboló szuperlézerének következő célpontja a Föld lesz, mégpedig hamarosan, mielőtt az elmebetegek elárasztanák a Galaxist! Phhh… fhhh… phhh… fhhh…” /Darth Vader, sötét nagyúr/

Hideg szelek s havak vannak!
Cudarosan jó hír annak
Eme örömtorta szelet,
Aki szeret havat s szelet.

Hogyha szélhósak a telek,
Fehér minden akol s telek.
Hóbirka az égig bég, sőt
Zeng ’Ez a harc lesz a végső!’-t.

Ám hiába bégi: Bee-bee!,
Mert a tavasz köszönt be-be,
S múlnak hideg szelek s havak,
S csak úgy nem látja ezt, ha vak.

Ajánlás:
Herceg, te dicső hun Keve!
Serceg forró Napnak heve,
Vak hónyájnak híg a leve,
Belelép egy migráns teve,
Kinek dromedár a neve.

„Keve mondabeli alak, hun vezér a III. században. Létezésére nincs bizonyíték. A monda szerint leányát Attila hun király vette feleségül, ő maga pedig a szász Veronai Detre elleni harcban esett el, amikor átkelt a Dunán.” /wikipédia/

„Neve mávár! Szevelevek évés havalavak?! Teveve neveve meveg nevem drovomevedávár! Leve vevele!” /Keveve, divicsövő huvun heverceveg, avakivinevek avaz avajávánlávás szóvól/

„Mit makogsz itt, te szerencsétlen?! Nem olvastad a wikipédián, hogy te nem is léteztél, hiszen nincs rád bizonyíték? Mondjuk, akkor nem is csoda, hogy nem olvastad, mert aki nincs, az nem tud olvasni arról, hogy sose volt. Na de, ha mégis olvastad, akkor az meg pont az bizonyítja, hogy mégiscsak voltál, nem? Vagy még most is vagy annak ellenére, hogy egyáltalán nem is vagy?! Hmm… migráns teve legyek, ha értem! Olvasni viszont alanyi jogon nem tudok! Bee-bee!” /a vak hóbirka/

„Migráns teve, mi, költő úr?! Magyarországon nincs migráns teve! Hogy kerülne az ide?! Hogyan és miért ugrana át egy teve egy három méter magas drótkerítést?! Vagy talán a gólya hozza, mint szemérmes családokban a kisbabát?! Vagy a szél által a kerítésre ráfújt hódombon másztak át azok a böhöm dromedárok, he?! Na, most leül a hűvösre és átírja a verset! Nem kell sietnie, életfogytiglan ráér!” /Csávás Kálmán erőkarnagy, a Sittre Ültetett Géniuszok Életfogytiglan Rendészete (SÜGÉR) ököljogi ombudsmanja/

„Migráns tevejogi ombudswomanként úgy érzem, meg kell, hogy szólaljak, csak jelenleg nincs mit mondanom, úgyhogy inkább csöndben maradok, amíg fentről meg nem mondják, hogy mi legyen az önálló véleményem.” /Dr. Omedár Ottokárné Tétova Túrórudilla, OKJ-s képzett zugügyvéd és migráns tevejogi ombudswoman/

„Ki nem állhatom a migráncsokat! Vegyenek példát rólunk és maradjanak ott, ahová valók! Annak idején mi is elhagyhattuk volna Levédiát és Baskíriát, hogy elmenjünk és erőszakkal elfoglaljuk a tejjel-mézzel folyó Kárpát-medencét, oszt' mégis maradtunk a fenekünkön! Ja, nem...” /Hunormagor Huba, ősmagyar árvalányhaj díler/

„Szélhó?! Hóbirka?! Hónyáj?! Honnan szalajtották magához ezeket a torzonborz szótorzókat, költő úr?! Melyik iskolák nyelvtan és irodalom óráiról hiányzott maga rendszeresen?! Most támogassam, tűrjem, vagy tiltsam?! Na, amíg megiszok egy forralt bort ebben a szeles-havas hidegben és eldöntöm, addig is NEM ENG.!” /Szivornya Szilárd, a Poézist Univerzálisan Kezelő Intézmény (PUKI) nyelvvizsga híján bölcsész diploma nélkül maradt főcenzora/

„Költő elvtárs, maga szerint hóbirkák éneklik az Internacionálét?! Maga birkanyájnak tartja a proletariátust, a munkásosztály kőkemény vasöklét pedig hőre olvadó hókupacnak?! Hát milyen munkás-paraszt maga?! Értelmiségi lumpenproletár, aki ideológiailag elhajló?! Hát vágtában tiporja el, haj, ló, csuhajja!” /Gyalu Gyula, élmunkáskáder és munkadalnok/

„Tavasszal hóbirka-ól vad,
Ahogy sok hóbirka olvad!”
/Hópásztor Hugóné Hanyatthomloki Halleluja, hószobrász és havasi gyopár díler/

„Ezentúl te írod majd a Vmeteo előrejelzését?” /M. András, a költő legállandóbb és legtegezőbb olvasója/

„Hát, ha jól megfizetik... Most miattad rákerestem a gugliban arra, mi az a Vmeteo, úgyhogy már tudom. Amúgy sok munkájuk lehet, mert Veszprém megyében mindig gyakori az időjárás.” /F. Endre, a költő saját magája/

„Ki ez a fény részleges visszaverésén kívül semmihez sem értő mentális hóbirka?! Mi ez az időjárás jelentésbe bújtatott álbukolikus műbégetés?! Anyám örök életére esküszöm, olyannyira bűn rossz ez a vers, hogy csak alig pár száz ennél rosszabbat olvastam eddigi életemben, de az is mind Frady Endre volt! Hogy tud egyetlen ember egyszerre minden irodalmi műfajban a legeslegrettenetesebb lenni?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mivel Texasban a legforróbb nyárban is megőrzöm a hidegvéremet, száz mérföldes környezetemben nem olvadnak meg a hóbirkanyájak, a migráns tevecsordák pedig illedelmesen megvárják a határon, hogy beengedem-e őket. Én, a rend vagyok a lelke mindennek.” /Chuck Norris/

Űrtávcsőbe néznek palik,
S vadul bömböl sok-sok torok:
Űrben látszik nagy marha lik,
Ott törnek ránk meteorok!

Érintőleges a pálya?
Rajtunk e raj talán csúsz’ túl?
Alkesz űrvizsgáló mája
Vagy a Föld, mi előbb pusztul?

- Ha jelzik a csillagászok,
Hol lesz bang, a mega-giga,
Akkor onnan arrébb mászok! –
- Szól a magabiztos csiga.

Bumm! Leég sok kakastaraj.
Vár állott, most lapos hód ott,
S eközben a csiga s a raj
Más módon, de becsapódott…

„A költő sokat hallott a Ne Nézz Fel! című filmről és a tanácsot megfogadva nem is nézett fel se a Netflixre, se a mozivászonra a filmet megnézendő, hanem inkább írt egy verset, ahogy szokta. Az olvasó pedig döntse el maga, hogy nem lett volna-e jobb a versírás helyett mégis inkább megnézni a filmet! Én döntöttem: iszok! Egyszer élünk, oszt’ bumm!” /Teleobjektív Taksony, szuperlatívuszok nélküli szem- és szájszárazság mentes szubjektum/

„Lapos tetkó gátőr mellen:
Hódvár nem véd mennykő ellen!”
/Tűs Tas, a Magyar Tetováló Klub (MTK) humor heroldja/

„Mi, lapos tetkó az én domború mellkasomon?! Tarkón taslizlak, te tetű Tas! Nem vagyok én tyúkmellű, mint azok az égbe távcsövező tudálékos penészvirágok! Az én mellizmaimat meglátva az üstökös lefékez, előre köszön, ijedten megfordul, oszt’ iszkiri vissza a világűrbe! Na, de eleget pofáztam már, megyek gátat védve hódot enni!” /Gorilla Géza, gátőr/

„Jaj, nem is tudom, kitől féljek jobban, a gátőrtől, vagy a meteorittól?! Mindkettő akkorát üt, hogy a pofám leszakad!” /Robin, a hód/

„Szeretem a meteorzáport, mert az a környék összes falujában szétveri a kertvégi budikat és olyankor mindig van munkám!” /Deszkabála Dögény, böhönyeszenthabakuki budi builder/

„Becsapódás, mi, becsapódás?! Kettős értelme van ennek! Nyihaha-bruhaha!” /özv. Önfeledt Ödömérné Közröhej Kokilla, a Gegeken Eksztatikusan Nyerítő Nyelvszakkör (GENNY) szófordulat felelőse/

„Bármik, sőt akármik a fejére eshetnek az égből? Ne nézzen fel! Amit nem lát, az nincs is! Jobb meg sem ijedni, mint félni! Én is ezt csinálom! Szavazzon rám!” /Mr. Strucc, politikus/

„Kikré… kikéremmmm agamnak… énevagyok aleksz… alsze… alkesz… csaka féhó… félhódat is egészen… egésznek látom! Neféli güres… nefélig tele… hmmm… hame... hanem tejjessen telehód! Opimi… opsima… optima… derűlátó vaok! Holla… hollala… hola lapso… laposhód? Egségmre!” /Dr. Törköly Tivald, májzsugoros űrvizsgáló/

„Nem lapos hód, Tivald, hanem laposüveg! Abban van a távollátó tüzes célzóvized! A lapos hód az ott van, ahol a vár állott! Hogyhogy egyszer sem olvastad a verset, pedig duplán látod?! Idióta! Hogy bírlak elviselni, te négykézlábon járó válóok?!” /Törköly Tivaldné Tejföl Titanilla, csillagszemű juharszirup díler/

„Napot s csigát pofán verem,
S lesz utánam jó nagy verem!
Pusztul a Föld, meg a Mekik!
Haha-haha! Úgy kell nekik!”
/a meteor rajparancsnok/

„Magabiztos csigának híg a leve!” /népi bölcsesség/

„Bár a világunk egy nagy bummal kezdődött és egy nagy bummal ér véget, a kettő közötti rész – legyünk őszinték! – nem volt egy nagy durranás. Ha kiderül, hogy túlvilág sincs, akkor az egész sztori felejtős! De ki fog itt felejteni?! Örkény szavaival élve: Mindnyájan a semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy büdös semmibe! Na, mindegy, azt hiszem, mégiscsak kénytelen leszek beírni a panaszkönyvbe!” /Zord Zuárd, a Mindent Lefikázó Szervezet (MLSZ) alelnöke/

„Ambiciózus, mint amikor Neil deGrasse Tyson néhány ujjbábbal felszerelkezve próbálja érzékenyíteni a totyogókat a civilizációt elsöprő asztrológiai eseményekre.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, humánka, ez az a Tyson, aki alattomosan kiütötte a Plútót a Naprendszer bolygói közül?! Utálom, amikor összekeverik velem! Leharapjam a fülét, mielőtt ráesik a meteornyi öklöm és péppé passzírozza? Az okoska biztos azt hiszi, hogy túljárhat az eszemen, de erre azt szoktam mondani, hogy mindenkinek van egy terve, amíg szájon nem vágják!” /Mike Tyson, amerikai nehézsúlyú ökölvívó/

„Nálunk, Veszprémben nem lenne becsapódás, mert elfújná a szél a meteort a város környékéről is... Beleesne szépen a Balatonba, és remélhetőleg akkorát fröccsenne, hogy végre Veszprémnek is lenne strandja...” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Nehogy már belém essen, M. úr! Mármint nem maga, hanem a meteor! Persze maga se! Nem úgy értem, hogy maga se meteor, bár ezt nem tudhatom, elvégre nem ismerem magát. maga ismer engem? Ja, persze, hiszen megemlített! Mit is akartam mondani? Mindegy is, inkább befejezem, mert kiszárad a szám! Ez azért furcsa lenne…” /Balaton, a magyar tenger/

„Jó, hogy megemlít, M. úr! Magát is ugyanúgy bántják a szelek, mint engem?” /Veszprém, a széllelbélelt város/

„Olvasta a hirdetésemet, M. úr? Íme: Jól szituált, okos Földlakó férfit keresek hozzám költözéssel házasság céljából, ’biztonságos bolygó’ jeligére a kiadóba.” /Marsi Anikó/

„Nahát, de gyorsan jön ez a meteorraj! Lehet, hogy el kellene költöznünk, mielőtt ráesik a kacsalábon forgó palotakomplexumunkra? Vegyek neked egy luxusbolygót, Andi?” /Mészáros Lőrinc, a nemzet pénztárcája/

„Mi ez a szuicid önfényezés, ez a szellemi reflux?! A Frady Endre fagyott agyvize meteorként ismét becsapódott a költészet bolygójába és ízzé-porrá zúzta azt! Szeretném még megérni, hogy az irodalom visszavág és ez a mentális szilikózis atomjaira hullva száguld vörös eltolódással a világegyetem legtávolabbi sarkai felé! A galaktikus világszellem óvja a legtávolabbi sarkok lakóit!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem kell aggódni! Ha valami veszélyes tömb közeledne a Föld felé, felugranék a légtér fölé és ripityára fejelném. Eddig is ezt csináltam, azért van ennyi por a világűrben.” /Chuck Norris/