Maszek benzinkutas vagyok,
Pénzgondjaim igen nagyok,
Olcsón adok, drágán veszek,
Úgyhogy iszok s ölnek szeszek.
Piacba rúgott az Állam,
S ettől felkopik az állam.
Minden literen csak vesztek,
Úgyhogy beintek most: Nesztek!
Benzin után bárki kutat,
Nem lel, bezárom a kutat!
Koldus leszek, kezdek tarhát,
S nem lesz kajám más, csak farhát.
Nem szól értem harang, mise,
S nincs erőm népfelkelni se!
„Jól látja költő úr, hogy előttünk, a kis benzinkutak üzemeltetői előtt csak két út áll: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan! Minden másra ott a Mastercard.” /Szeszpisztoly Szomoronc, a kiskúti Kerekes Kút üzemeltetője/
„Na, tessék, a kőgazdag pedagógusok és mégkőbb gazdag farhát árus kisboltosok után most a legkőbb gazdag kisbenzinkút üzemeltetők kezdenek rinyálni, mert már nem tudják, mit tegyenek jó dolgukban! Lassan itt lenne már az ideje, hogy részévé válva a Nagy-Szovjetuniónak, újra beinduljon a málenkíj robot program a nagyszájú renitens bajkeverők fölös energiáinak a lekötésére! Szabadság, elvtársak, ti szüljetek nekünk rendet!” /Baltaarcz Bödöncz böllérőrnagy, az Állami Főrendteremtő Alakulat (ÁFA) mértéktartótisztje/
„Ez az, kutas úr, ne is akarjon népfelkelni, mert egyrészt úgyis leverik a szovjet csapatok, mint eddig mindig, másrészt még évtizedeken keresztül azon fog vitatkozni a történész szakma, hogy népfelkelés volt-e, esetleg forradalom, netán ellenforradalom, vagy csak sajnálatos események! Inkább nyeljen, haljon! Béke benzingőzös poraira!” /Dr. Riariahistória Rezonáld, a Múltat Átíró Modern Akadémia (MÁMA) főtörténésze/
„Táváris kutas! Tartani nyitva kút, mert mi menni szicsász tankot tankolni! Brüsszel felé félúton! Búgyet ócseny harasó!” /Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, szovjet cár atyuska/
„Tudták…? Tudták?! A nyolcadik kutas a halál!... és miért? Mert benzingőzzel süti a farhátat, miközben a mellén lép ki! A vendéglő a világ végén kötelező olvasmány, mielőtt ide betérsz!” /Dr. Ház, Juniorkonya-díjas stoppos/
„Csak minden nyolcadik kutasa talál, Ház doktor?! Akkor az első hét mind mellélő?! A benzintank helyett a betonra folyik az üzemanyag?! Ez tűzveszélyforráshiánygazdálkodás! Má’ jussanak el a poroltóhoz! Amúgy ezek után ne csodálkozzanak, ha tönkremennek! Alien május elseje!” /Sörvirsli Sebőné Majális Majália, a Sámlin Üldögéléskor Locsogva Tavaszváró Tüzér Öreglányok Klubja (SÜLTTÖK) idegenrendészeti mustárgázkészülék dílerje/
„Majd az állam jön és tarol,
Átveszi a kutat a MOL.”
/M. András, a költő legállandóbb és legrímesebben legszókimondóbb kommentelője/
„Inkább lágy MOL, mint a vad DÚR,
Ugye M. von Haddelhadd úr!
Nem kérdés, ha már a MOLé,
Benzin jóhoz áramol-é!”
/Molto Bené Dura Cella, örökmozgó népjóléti börtönnyúlpörköltszaftügyi szakállamtitkár és kortárs közpénzköltőnő/
„Jó MOL elnök-diri H. Zsolt ára
Több, mint Dávid rengeteg zsoltára!”
/Inter Paul, nemzetközi vérdíjkitűző fejvadászati körözőművész/
„Közötti Pált nem ismerem,
S megismerni nem is merem!
Ha vár rám a benzinkúton,
Elhajtok egy másik úton.
Nálam a tank mindig tele,
Olcsó benzint töltök bele.
Könnyen talál, aki kutat
Olcsón árult csődös kutat.”
/H. Zsolt, budapesti lakos, a MOL elnök-igazgatója/
„A kapitális érzéketlenségre szociálisan érzékeny költő ismét együtt rezeg a néplélek vibráló pulzusával és maga alá kerülvén a meglátott meglátnivalótól, az arcunkba toccsantja a közvélemény vélt tűréshatárát inzultáló problémahalmazok metszetét. A szonettforma könnyedségének és a rögvalóság súlyának kiegyensúlyozatlan igazságtalansága teremti meg a társadalmakat előrevivő instabil életveszélyérzetet. A naturalista giccsbe hajlás és a szókimondás mellébeszélhetetlensége keveredik Frady Endre klaviatúráján a tőle megszokott depresszíven optimista gyúanyaggá. Mert mindannyiunknak jár a halálfélelem bére! Valódi komfortzónapörköltszafttunkoló halálközeli élményfürdőruhaköltemény!” /Szocreál Szigonyné Szürreál Szotyola, a Despotai Öntömjénezést Gúnyoló Költészetet Újjáteremtő Társaság (DÖGKÚT) valóságshowbálványdöntőbírónője/
„Mi ez a hanyatt vetődéses pofára esés?! Miért kellett ennek az életfunkciókkal felruházott biológiai selejtnek verset írni azokról, akiknek már enélkül is ajvé a córesz?! Szegény benzinkutast a Frady Endre által tartott ág is húzza! Ha szegény anyám most benzinkutat akarna venni, a leghatározottabban tiltakoznék és üvöltve figyelmeztetném, hogy ha megteszi, Frady Endre vers fog születni róla! Meddig tűrjük még a tehetségtelenség netovábbjának magamutogató szégyentelenkedéseit?! Arccal a tankunk felé! TŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Robikám, amikor én egyszer arccal a tankom felé fordulva kiadtam a tűzparancsot és az rám lőtt, akkor a köldökömről visszapattanó lövedék ripityára törte a páncélzatot. A fenti vers miatt szerencsére nem volt benne benzin, úgyhogy a tank nem gyulladt ki, csupán szétesett, így a legénység csak por lett, nem hamu.” /Chuck Norris/
