Frady Endre

Filmjeiben kb. n-szer
Evett babot jó Bud Spencer.
Most a Mennyben Jézusmária
Örök-tepsinyivel várja.

Ezt, ha lopni jön a Pokol,
Jobb, ha csak önhibát okol,
Midőn lecsap rá egy ököl:
Pofon, bilincs s irány Tököl!

Szárnyas-pufók Piedone
Láttán Lucifer bőg: „Ó, ne!
Jönni több ördög nem fog át!”
Puff, elveszti összes fogát.

Oly nagy közrend lőn az Égen,
Mi nem volt már réges-régen,
S elég lesz a bab, a chilis,
Míg meg nem jön Terence Hill is.

Bud Spencerék hona örök,
S bár jól fogynak virslik, sörök,
Sosem múlik e szép rend el,
Mivel az Úr utánrendel.

„Nana, azért ne siessünk! Nekem még itt a földön is van elég megennivaló chilis babom és meginnivaló söröm! De pár évtized és jövök! Addig is te mondd, hogy ámen, mert neked mélyebb a hangod! Ja, és van odafönn pisztácia fagyi?” /Terence Hill/

„Nem érted, hogy nincs pisztácia?! Tudod mit, még maradj még ott lenn egy kicsit, hogy ha már az örökkévalóságig kell majd néznem a vigyorgó pofádat, annyival is később kezdjük!” /Bud Spencer/

„Hányszor mondjam még, hogy az AABB páros rímszerkezet még Hajdú Péternél is idegesítőbb?! Át kell állni az ABAB képletű keresztrímekre, mert azt nehezebben és lassabban lehet megírni, így kevesebb líratrágyát kell kiganyéznom a számítógépem memóriájából! Anyám szerint mindegy, hogy hol a rím, csak csattanjon, de látom a brazil szappanopera figyeléstől szórakozott szemén, hogy keveri a légycsapóval! Csak Piedone emlékének a jelenléte miatt nem mondom el, hogy mi mindennel kellene Frady Endrének foglalkoznia a versgyártás helyett! Nyugodjék békében! Mármint szegény Bud Spencer!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A B A B”, így szólt Puzsér,
„Attól lenne versed ütős!”,
„S kéne hozzá vekni kenyér!”
Dörmög Pederzoli, a hős.

„Milyen rendet tegyek, s hova?”
kérdené meg Hamlet. „Ó, ne
agyalj, az igazság oda…”
inti széles talpú ’done.
 
„...Vagyis ide, hisz ideát
van, tudja ezt Mulder, s Kató,
Légy erős, s ne szőj ideát!
Arra ott a Mindenható!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„ Bár én vagyok a legerősebb a világon, aki a szemgolyómmal is át tudok ütni egy szál száraz spagettit egy betonfalon, de azért nem bánom,  Buddy, hogy egy filmben sem kellett egymás ellen pofozkodnunk! Mindenesetre megnyugtató, hogy mindketten halhatatlanok vagyunk!” /Chuck Norris/

Lengyelország-Svájc 1:1

Itt az EB legszebb gólja,
Ámde Svájc mégsem jár jól. Ja,
Kérem a tizenegyesek!
Shaqiri bőg: „Jaj, kiesek!”

Wales - Észak-Írország 1:0

Söröm mögül félve lesek,
Csatáznak a brexitesek!
Öngólt lő egy északi ír,
S ezzel végeredményt kiír.

Portugália-Horvátország 1:0

Uncsi taktikai csata,
Mintha csupa öreg tata
Aludna a horgászstégén…
Gólra ébredek a végén.

Franciaország-Írország 2:1

Nem grízman a Griezmann, aki
Meccs eleji védőbaki
Ellenére két gólt szerez.
Ír kapus sír: „Jaj, nem fair ez!”

Németország-Szlovákia 3:0

Hiába a szláv könnytenger,
Dübörög a germán henger.
S latba bár sokat nem nyom ez,
Meccs embere, asszem Gomez.

Belgium-Magyarország 4:0

Jött bár ránk a csodacsapat,
Reményünk csak lassan apadt,
Végül a sansz kevés vajmi…
VB-n visszavágunk maj’ mi!

Olaszország-Spanyolország 2:0

Imádkozik digó ispán:
„Uram, kapjon ki a hispán!”
Meghallgattatott az ima,
S boldog minden tifosi ma!

Izland-Anglia 2:1

EB-n kikaptak a britek,
Örülhet a párizsi TEK:
Huligánok hazamennek!
Csúcs Izland az oka ennek.

Ág is húzza most a magyart,
Megsérült a Kleinheisler is,
Innen győzni lenne nagy Art.
Gáz ez, mint a Coke, mi cherry-s!

Szörnyen fájó mindez, mint a
Lárma-pörkölt végi zaj-tunk!
Tévén látszik: pályán kint a
Belgák átszaladnak rajtunk.

Mégis küzd a magyar had ma,
Dzsudzsák jól felszívja magát,
Ám visszajön minden labda,
Ellenálló a belga gát.

Messze van a túlsó kapu,
Nekünk nincs most osztva lap ott
S szegény szürkemackós apu,
Király Gábor négyet kapott!

Szép volt fiúk, itt a vége,
Mégis van, sőt lesz is csapat!
Remeg könny és szorul gége,
S népünk bút híg fröccsel csapat.

„Hé, költő úr, mi a baja a cseresznye ízesítésű kólával?! Ha nem ízlik, ne igya, de ne rontsa a hitelünket, mert leöntjük a fent említett itallal, oszt’ percek alatt feloldódik, ami még maradt abból a csökött kis agyából!” /Dr. Méreg Menyhért, a mindenféle ízesítésű cukrozott savak feltalálója/

„Ó, szent nemzethaláltánc! A derült égből ejtőernyőtlen Hajdú Péterként lecsapó költőpótlék most átállt a páros rímekről a keresztrímekre, de ez csak annyi változást jelent, mintha gyanútlan olvasónak nem páros lábbal ugrálnának az agyán, hanem egy hatalmas kálváriai fakereszttel ütlegelnék! Anyám nem érti, hogy miért kell 22 ember önfeledt labdázásából nemzettragédiát kreálni, de nem érti, hogy nem a vereség a nemzettragédia, hanem Frady Endre! Követelem Frady Endre legalább 2/3-ának azonnali elcsatolását!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Milyen híg fröccsről papolsz, te tőzegagyú gyógypoéta?! Nem taknyos kisdedek vagyunk mi, hanem igazi férfiak! Ha egy ilyen kemény csávónak, mint én, lelkére szál a bú, akkor nem adja alább másfél liter karcos Homoki Hánytatónál! Híg fröccs? Nem zuhanyozni akarok, hanem csapatni!” /Rizling Rezső, kadarkamámoros hajóács/

„Már megint a belgák! Abcúg, Brüsszel! Ki az EU-ból! Ruszkik haza! Mindent vissza! Szabad házmesterválasztást! Ingyen sört!” /Agyérgörcs Adolf, nyugalmazott tömbházmester/

„A nemzethalál közepette is hurráoptimista költő újabb műve paradigmaváltó lézerkardként világít be sírva vigadó lelkünk keserédes múltiszapjának nyögvenyelős lepedékei közé. A heroikus küzdelem magasztos elbukása sem ingatja meg heroikus jövőképének plasztikusan megjelenített identitástudatában. A nemzet meghalhat ugyan, de a sírján kinövő virágok fölött mindig szorgos méhek fogják döngicsélni jó kedvvel és bőséggel az Isten, áldd meg a magyart!” /Csúnyamúlt Csabáné Szépjövő Szenilla, középiskolai magyartanár és amatőr méhész/

„Óléééé-oléoléoléééé belgiúúúúm, belgiúúúúm! Ólééé-oléoléoléééé, győzeleeeeem, győzeleeeeem! Ööö… izé… természetesen nagy örömmel fogadjuk fiaink hősies győzelmét a derék magyar barátaink felett és reméljük, hogy a sportszerű küzdelem erősíti népeink barátságát!” /Fülöp, belga király/

„Belgiummal és Magyarországgal az a bajom, hogy egyikben sem tudok sprintfutó edzést tartani, mert rövidebbek, mint a féktávom.” /Chuck Norris/

Britek elhagyják az EU-t!
Hová vezet nekik e út?
Meddig zuhanhat még a font,
S mikor ver majd újra plafont?

Szürkül Monty Python-i Grál?
Sok-sok magyar hazamigrál?
CBA lesz Tesco helyett,
S the cow nem ad szabvány tejet?

Magyarország ugye marad?
Vagy kilépünk s jön új Arad,
Rigómező, Mohács, Muhi,
Megint vesztes csihi-puhi?

Honnan dőlne ránk a zseton,
S stadionokba a beton?
Miből lenne kaja-pia,
S megalomán olimpia?

EU kell, mint falat kenyér,
Nélkülük minket csak genny ér:
Jön az orosz medve s benyel!
Jaj, ne múlj lokális menny el!

Hogyha nálunk is lesz brexit,
Akkor nem marad sok steksz itt!
Bár… mindegy is, hat-e e jel,
Népnek e hon úgyse tejel.

Már hogyne tejelne e hon a népnek?! Én is a nép része vagyok és rendelkezésemre áll a kiváló magánrendelői szakellátás, van egyre bővülő kertes-uszodás kacsalábon forgó villám és minden évben nyaralhatok a Bahamákon, pedig én háztartásbeli vagyok és csak az uram fizetéséből élünk! Magyarország jobban teljesít!” /Mélyzseb Menyhértné Pálazacica Paula, háztartásbeli műkörmös/

„Jaj, Paulina, tartsd a szád! Miattad most teljesen át kell írnom a vagyonnyilatkozatomat!” /Mélyzseb Menyhért, országgyűlési képviselő és a Céltámogatás Uniós Népektől Alapítványi Magán Intézet (CUNAMI) EU-pénzcsap ügyi szakértője/

„Van jó szakmánk, tudunk angolul és a volt brit birodalom minden táján tárt karokkal fogadnak minket! Miért migrálnánk haza?!” /sok-sok magyar/

Politizálunk, költő elvtárs, politizálgatunk?! És ha én ezzel a gumibotnak látszó érvrendszerrel a kezemben nyomatékosan óva intem, hogy eszébe ne jusson?! Vagy üssem meg a másik bokáját is?! Ugye, hogy jobban jár, ha visszatalál az európai keresztény értékrendhez?!” /Csávás Kálmán fő s/s, az Ájtatos Manókká Egyelt Nép (ÁMEN) félcivil szervezet ideológiai ökle/

„Brumm-brumm! Brit oroszlán kiválni, Európa gyenge lenni, én megenni egész EU reggelire, lenni ócseny harasó! Magyarka igyi szudá! Hamm! Brumm! Böff!” /az orosz medve/

„Nem kell félni a medvéktől! Én is addig püföltettem magam eggyel, míg ki nem verte végre belőlem az Oscar-díjat! Előtte évekig csak vajúdtam vele. Mármint az Oscarral és nem a medvével.” /Leonardo DiCaprio, filmszínész/

„Jaj, ne emberkedj Leó, az csak egy műmedve volt! Különben már halott lennél, te bájgúnár!” /Alejandro González Iñárritu, mexikói filmrendező/

„Jaj nekem! Most, hogy ki kell lépnünk az Unióból, a magyarok már nem rólam fogják elnevezni legnagyobb gazdasági sikerüket, az Erzsébet utalványt!” /II. Erzsébet, angol királynő/

„Stupid poet, what’s your problem with my milk?! I’ll kick you over the ocean!” /the cow/

„Tanárnő kérem, akkor az angol kettesem már nem számít bele az év végi átlagomba, ugye?” /Szemes Szilárd, szemtelen kölök/

„Te jó ég, nem elég, hogy a suttyó britek bedöntötték anyám megtakarított fontszámláját, ráadásul nekem munkaköri kötelességből még ezen a zsigeri rímgennyezésen is végig kell öklendeznem magam! Anyám most indult a bankba, hogy rubelszámlára tegye a pénzét, úgyhogy gyorsan muszáj lesz névtelenül odatelefonálnom, hogy elintézzek egy bombariadót! Frady Endre meg mikor lép már ki az EU-ból és iratkozik ki végleg a Világegyetemről?! Aznap pezsgőt fogok bontani! Szovjetszkoje Igrisztojét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hé, ti britek, ha Texasba jöttök, be kell tartsátok a törvényeimet! Ha nem, akkor hibernállak benneteket a kardió kocogásom menetszelével!” /Chuck Norris/

CR7 mellénye XL,
Ám az Úrnak legyen hála,
E két csapat most csak ikszel,
S elmarad a portu-gála!

Nincs fenn a pályán ma Böde,
Se Kleinheisler, se Nagy Ádám.
Sajnos Pepe vörös köde
Sem száll le s előnyt nem ád ám.

Elsül Gera s Dzsudzsák balja,
S hun sörfocimúltat tisztít!
Magyar tábor dalát hallja
Hisztiánó s vág egy hisztit.

Kettő gólt is küld, mit ki bán?
Minden ellenfelünk tiport,
S eme pár védelmi hibán
Nem érdemes elverni port.

Népünk nyolcaddöntőre vár,
Balga belga, elénk gyüssz el!
Nem bevehetetlen e vár,
S gólokkal üzenünk, Brüsszel!

„Szent szotyolanyál, hogy lehet egy ilyen hatalmas nemzeti fociünnepet ilyen elhanyagolt kertvégi fabudiból kiszivattyúzott trágyalírával összefekáliázni?! Anyám szerint Frady Endre jót akart, de szerintem a pokolba vezető út is Frady Endre versekkel van kikövezve! Frady Endre lírájától ments meg Uram minket!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A focilelkű költő parádés keresztrímekkel érzékelteti a boldogító X keresztlabdákkal tűzdelt gólmámorát! E régóta várt hiánypótló műben a magyarságteljesítmény örökké fel-fellobbanó lángja melengeti a tetszhalódó poraiból éledező nemzettudathasadást összeforrasztani vágyó hun őslelkületet! E verstől békéljen meg, ujjongjon fel és hidaljon le rég holt nagyjaink szelleme! Hej Rákóczi, sej Petőfi, haj Szabadság, ihaj Szent Erzsébet, ó Széchenyi Lánc, áve Szent Margit, tyű Árpád, hinnye Északi Összekötő Vasúti!!! Ria, ria, eufória! Össztánc!” /Szittya Szilajné Hun Hilda, a Hadravert Sámándob c. összmagyar irodalmi folyóirat kulturális rovatvezetője/

„Csúnya magyarok! Ronda magyarok! Tudom, hogy nem szerettek engem! Én se szeretlek titeket! Rosszak vagytok! Hű, de felidegesítettetek! Majomparádék! Na, tessék, miattatok még a hajzselém is a szemembe folyt!” /Hisztiánó Ronaldo alias CR7, portugál futballdroid/

„Lehet, hogy a StarWars következő részébe ezt a CR7-et is beleírjuk a 3CPO, az R2D2 és a BB8 mellé valamilyen durcadroid szerepbe.” /George Lucas, filmproducer/

„A kiváló szakmai stáb által megfelelően leedzett csapat, amelyik bírja az automatizmusokat, az egy jó szünetelemzés után simán le tudja zárni a passzsávokat. Nem kell félni senkitől, mert a fiúk bírják a sorozatterhelés, hiszen amíg pörög az adrenalin, addig lehetetlen elfáradni. Csak az a fontos, hogy jól rotáljon a kapitány!” /Dárdai Pál, a Hertha BSC edzője/

„Kicsit átizzadt a szürke mackóalsóm, de muszáj viselnem, hogy eltakarja a nyugdíjamból vásárolt visszérleszorító kompressziós harisnyámat!” /Király Gábor, válogatott kapus/

„Ez az Gabikám, mutassuk meg nekik, hogy nem csak a negyven-ötveneseké a világ! Én is lassan betöltöm a nyolcvanat, de felugorva még mindig lefejelem a teliholdat!” /Chuck Norris/

Felkapcsoltam máma este
S forró lett a lámpám teste.
Megmértem, hogy van-e láz ott,
Ám a lámpa kézen rázott!

Udvarias kézrázása
Nyomán immár egész más a
Karom, mivel szénné égett.
Priznic kéne hűtés végett.

Vizet öntök, jön a zárlat,
Széjjelégő hamvam pár lat.
Attól tartok, porrá aláz
Engem ez a blőd lámpaláz.

„Mi van, idióta úr, vízzel akarta lehűteni az égő égőt, oszt’ porig égett?! Azt hiszem önt is fel fogják terjeszteni posztumusz Darwin díjra! Mert megérdemli! Amúgy a verse NEM ENG.!” /Volt Vendel, a Fáziskésés Ebgondolat c. kutyabarát villanyszerelési magazin főcenzora/

„Egyetlen életben maradt szemtanúként el kellene mondanom, hogy mi történt, de ennyi ember előtt szégyellem magam. Kicsit félszeg vagyok.” /Lámpa Lázár, világító szerkezet/

„Mióta kettétörtem én is fél szeg vagyok.” /egy fél szeg/

„Én is.” /a szeg másik fele/

„Pedig fő az egészszeg!” /egy egész szeg/

„A költő a tőle megszokott, sőt már-már megkövetelt szellemképes szócsavarokkal, anakronisztikus képzavarokkal, futurisztikus rímálmokkal és determinisztikus ritmus revelációkkal tűzdeli tele az amúgy ezek nélkül is a teljesség és teltség érzetét keltő lelki kül- és beltéri balladáját, melyet az ilyenkor szükséges homály leng körül. A személyes tragédia önfeledt megélése karizmát kölcsönöz a valódi vészben lángra lobbant művész szénné égett satnya karizmának. Ez a mű tökéletesen pótolja az esetleges nemléte okozta hiányt!” /Bicepsz Béláné Jajlila Julilla, középiskolai magyartanár és szabadidős személyi edző/

„Jaj, anyám, nézd inkább a vérengző Szulejmánt és ide ne gyere, mert ennek az ótvaros szennypoézisnak egyetlen sorától is megháborodna a békében megőszült nyugdíjas lelked! Ennek az idefröccsent kloákalírának visszafelé olvasva ugyanannyi értelme – értelme?!?!?! – mint előre:

.zálapmál dőlb a ze megnE
zála árrop ,kotrat lóttA
.tal ráp mavmah őgélejjézS
,talráz a nöj ,kötnö teziV

.ttegév sétűh enék cinzirP
.ttegé énnézs levim, moraK
a sám zsége rámmi námoyN
asázárzék sairavdU

!ttozár nezék apmál a mÁ
,tto zál e-nav ygoh ,metrémgeM
.etset mápmál a ttel órrof S
etse amám matloscpakleF

Na, ugye, nem megmondtam?! Ebbe a zsigernyálas óborzalomba talán még maga Chuck Norris is belepusztulna!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nana, Robikám, nana! El ne vesd a sulykot, mert ott termek ízibe’ és lereszellek a mellszőrzetemmel!” /Chuck Norris/

mottó:
Izland fagyott halai
Félnek, ha jön Szalai!

Füttyös spori, rigó ruszki,
Jó sok doboz gyufát húz ki,
Ámde meghiúsult terve,
S mégsem lettünk péppé verve!

Bálnavadász had csak bekkel,
Antifutball, őket meg kell
Verni, azaz meg kellene,
Ám a bíró így szól: „Ne, ne!”

Tizenegyest ad, mi kamu,
Ó, bár lenne por és hamu!
Nem védheti Király Gábor,
Ám kitart a magyar tábor:

„Ria, ria, Hungária!”
És mindenki tudja, mi a
Taktika, mi tuti nyerő:
Jöjjön hamar Böde, mer' ő

Brutál, mint egy viking hérosz,
Saevarson bömböl: „Hé, rossz
Ahogy Dani elől mentek!”
S öngóljával tönkrementek.

Az igazság végül győzik,
Öreg néne és az őzik-
-éje víg, zúg utca s a tér,
 E döntetlen aranyat ér!

„Az őzikém olyan boldog volt, hogy örömében véletlenül kirúgta a tévét az ablakon, de nem baj, mert én már úgysem látom az öreg Junosztyon a pici kis fekete-fehér emberkéket. A portugál meccset majd a szomszéd vasorrú bába mézeskalács házában nézzük meg nagy kivetítős plazmatévén.” /öreg néne/

„Mondani nekem táváris Putyin, hogy nem keresni eleget paksi atommutyin, így nekem kell büntetni magyarok, így én adni tizenegyes és sok sárga lap, de nem sikerülni semmi.” /Szergej Karaszjov, a mérkőzés orosz játékvezetője/

„Szergej, Szergej, ennél többet vártam tőled! Remélem, hogy a szibériai munkatáborban majd jobban hozzáedződsz a feladataidhoz!” /Vlagyimir Putyin, orosz államfő és posztkommunista félisten/

„Ó, szent Bőde Dani és Király Gabi, lécci-lécci az utolsó meccsen ne verjetek meg minket, hogy legjobb harmadikként mi is tovább juthassunk, hogy ne kövezzenek minket agyon a szurkolók csütörtökön a lisszaboni repülőtéren! Van az a pénz, amit rá tudok erre szánni, mert kellene nekem még egy aranylabda!” /Cristiano Ronaldo, a portugál válogatott gólképtelen centere/

„Nagyon örülök, hogy a falábú mindenfélessonokat végre megleckéztette valaki, mert tök idegesítő, hogy abból élnek, hogy minket szigonyoznak a zsírunkért!” Mobil Dick, a hordozható bálna/

„Vészhelyzetben beküldtem a három legjobb csatáromat, a Szalait, a Bödét, meg a Nikolicsot, mert azt gondoltam, hogy tizennégyen csak kiegyenlítünk valahogy tizenegy ellen. Kár, hogy helyettük háromnak le kellett jönnie, de így is sikerült! A játékvezetőről nem nyilatkozom, majd Böde Dani megkeresi és úgy földhöz vágja, hogy arcra esik, mint a zsíros kenyér!” /Bernd Storck, szövetségi kapitány/

„A pontszerzésnek örülök, ennek a műnek kevésbé! Ha a szurkolás izgalmától átizzadt hónaljam bűzét verssé lehetne transzformálni, majd beszorozni az orosz bíró tudásszintjével, akkor az így keletkező alkotás egy shakepeare-i szonett lenne Frady Endre irodalmi trágyakupacához képest! Anyám szerint most már hagyjam abba Frady Endre és az orosz bíró viaszbábjainak a szurkálását és sürgősen mossam meg a hónaljamat! De mama, idén már kétszer is megmostam!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer én is megrúgtam egy tizenegyest, de az a balszélső nem halt meg, csak intergalaktikus pályára került.” /Chuck Norris/

Kuruc-labanc összecsapás
Izgalmasabb, mint egy apás
Szülés, vagy egy parlamenti
Ülés: bal kapufa menti

Alaba veszélyes bala
Által küldött lövést vala!
Innentől az ég már azúr,
Gyepen lenn a magyar az úr:

Párharcokat sorra nyer a
Középpályán Nagy és Gera,
S kapuban az öreg Király
Röpköd, mint egy higgadt sirály.

Szalainál tele a tár
S talál a kritizált csatár!
Cseréjeként Stieber emel,
S labda kapuba száll, nem el!

Kettő-null, a vége sima,
Száll a drukker hálaima,
S nép tanulja, amíg nevet,
A Kle-in-he-is-ler nevet!

„Was ist das kleine Isler, he?! Schöne Ungarische Wirtschaft! Ria, ria, Ausztria!” /Franz von Irgumburgnich, nyugalmazott császári és királyi lóvasút kalauz/

„Ócska, sablonos, erőltetett újnépies.” /Dono kommentje a 444.hu oldalról/

„Ha a lövésemnél a labda a kapufáról nem kifele pattan… ha a csaló bíró nem állítja ki Dragovicot… ha az az agresszív torony nem lő egy potyagólt… ha a helyére állt nyikhaj stöpszli lábáról nem pattan olyan szerencsésen a labda… ha van hátra még hatvan perc… akkor nyerünk!” /Alaba, osztrák középpályás/

„Ha… ha… ha… ha… ha… hahahahaha!!! Halaba!!!” /Kleinheisler László, magyar középpályás/

Ez az! Végre egy igazi magyar virtusköltemény, egy vérforraló hurrálíra! Ez kell ennek a nemzettudathasadóanyaggal átitatott, búvalbélelt országnak! Ne kössenek röghöz a tények, szakadjunk el a valóság talajától, merjünk újra három tenger által mosottak lenni! Előre a végső diadalig! Győzelem, vagy halál! Hej, Rákóczi népe, kurucok e lőre nagyon finom! Igyunk!” /Rizling Rezső, kadarkamámoros és diadalittas látványpék/

„Elolvastam egyszuszra vagy száz hozzászólást, és meg kell mondjam, a kelmed gyötrelmes klapanciája volt a legpozitívabb. Őszinte öröm sugárzik belőle, meg egy jó adag tehetségtelenség, amelynek mindazonáltal nagyon jól áll a hiteles nemzeti boldogság. Csatlakozom, éljenek a hős fiúk, Szalai, Stieber, Gera és a többi fent megénekelt époszi félisten!” /Patmore hozzászólása az origo.hu oldalról/

„A történelmi futball győzelmeket megéneklő hőskölteményekkel mindig elnézőbb vagyok, úgyhogy csak annyit tudok mondani, hogy: Mi ez a költészeti földig rombolás, ez az irodalmi sóval behintés?! Hogy meri valaki a tehetségtelenség miazmás kipárolgásától kénkőbűzös leheletű szájára venni Szalai és Stieber nevét?! Hogyan lehet egy akkora nemzeti eufóriába, amekkoránál még a reumás anyám is felugrott a fotelból és örömében megtaposta a szőnyegre esett NDK-s benzinmotoros hallókészülékét, egy ilyen degenerált betűhalmazattal belerondítani?! Mosléklíra!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban apukám engem is kivitt egy osztrák-magyar meccsre. Ha jól emlékszem, a poroszok ellen játszottak. Ágyúval lőtték egymást, meg egyszer véletlenül engem is, ahogy a harcmező szélén birkózóst játszottam öt medvével, de a szemgolyómon széttörő ágyúgolyó szilánkjai sajnos sokakat elküldtek az örök vadászmezőkre.” /Chuck Norris/

„Aki hozzászólt, arra hatott. Lehet, hogy főleg nem a vers, hanem a meccs, ... vagy a megmagyarázhatatlan focihisztéria általában. Így aztán mindegy is, hogy ki mit szólt hozzá. Mindeközben ünnepelt költőnk a hyperhivatkozások és az interaktivitás keresztezésével észrevétlenül megteremtette a hyperaktív költészetet! Vivát Frady Endre - a kommunikáció minősége!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A legendás fűzfapoéta a jelek szerint annyira meghatódott, hogy nem a szokásos módon irtózatos, hanem csak simán rettenetes verset írt a Diadalról, egészségetekre!” /Szily László, a 444.hu rovatvezetője/

Hogyha éppen EB-t nézel,
S csatornát kapcsol egy kéz el,
Felhördülsz, a szíved retten
S nejecskédet éred tetten!

- Ne meccsezzél édes drágám! –
- feleséged fület rág ám –
- Házasságban fontos elem,
Hogy Love Story-t nézzél velem!

- Nézzen veled Love Story-t a
Szomszédnő, a pletykás Rita!
Gyorsan ügess is át hozzá,
De előbb egy hűs sört hozzá’!

Tudható ez tök rég óta,
Foci EB nem tesz jót a
Népességnövekedésnek…
Sírköveket bezzeg vésnek!

„Nem akarok károgni, de ha folytatódik a szurkolói őrület, akkor ez az EB nem csak az elmaradt születésekkel fog hozzájárulni az európai népességfogyatkozáshoz. Nooormális?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ne károgjon ilyen öreg nénisen Petike úr, ne károgjon! Mi maga, vészmadár, vagy igazi szurkoló, aki mindenütt nyomot akar hagyni?! Hű, milyen nyomott az a fekvő rendőr, akin az előbb áthajtottam az öklömet! Riariahungária a riariahungáriaiaké! Éóéóééééééé!!!” /Tömb Tokmány, biztonsági őr és vezérszurkoló/

„Rosszindulatú pletykák megelőzése végett kijelentem, hogy ez a vers nem rólam szól, mert nálunk nincs konfliktus a focimeccsek nézéséből. Mi a családdal közösen azt nézzük, amit az erős akaratú kislányaink szerint mi, a szüleik is szeretnénk...” /Frady Endre, költőgigász/

„Ne rinyálj, csóri költőkém, hanem vegyél hitelből egy-egy különtévét minden családtagnak! Igaz, hogy rámegy az inged-gatyád is, de hát a meccsnézéshez nem ing és gatya kell, hanem egy korsó jéghideg sör! Vagy inkább kettő! Félidőnként!” /Húr Hubert, a Sörben Ázó Patkányok (SÁP) együttes basszusgitárosa/

„Kikérem magamnak, nem vagyok pletykás! Ezt csak a felettünk lakó, a manikűrös Jolán terjeszti rólam, aki haragszik rám, amióta névtelen levélben feljelentettem, mert csalja az urát a reklámban látott mosógépszerelővel, aki valójában sírköves Nyírgöcsörtön, ahol az anyósa illegálisan bérel egy ezerhektáros temetőt a polgármestertől, akinek a plázacica menye a Jolánnal dolgoztat, és sose kér számlát! De ne szólj szám, nem fáj fejem!” /Nyúlvér Nyékné Rókanyáli Rita, a szomszédban lakó takarítónő/

„Muszáj vagyok sírköveket vésni, mert én abból élek, hogy mások halnak! Amikor nálunk a faluban Nyírgöcsört - Szabolcsrekettye megye hármas rangadó van, utána mindig több a bevételem, mert olyankor tuti, hogy kitör a késelős tömegverekedés! Hja, kérem, a foci nem pingpong! Éljen a tömegsport!” /Véső Vendel, sírkőfaragó mester és a Nyírgöcsört SE mecénása/

„Ne gúnyolódjon senki azzal az engem mindig megkönnyeztető, gyönyörű és romantikus Love Story-val, mert fejbe ütöm egy vaskos kulcscsomóval! Inkább ezt nézem, mint azt a sok ingyenélő falábút, meg a részegen randalírozó haverjaikat! Velük csak akkor foglalkozom, ha letartóztatják őket!” /Rács Rezső, szabolcsrekettyei börtönőr/

„Ó, ha a hírhedt egyfejű Frady Endre rózsabimbó lehetne, úgynevezett ihlet helyett lepkék szállnák meg és nem írna ilyen otromba verseket! Anyám szerint viszont valós probléma a távkapcsoló kérdése, de amióta bezártam a kisszobába Love Story-t nézni, megfeledkezett róla. Na, megyek és beállítom a spam szűrőmet, hogy a Frady verseket olvasatlanul küldje vissza és fertőzze meg olyan vírussal, ami majd törli ennek tébolyult fűzfapoétának, ennek a lekettyent agyú klapancia gyárosnak a számítógépét és őt magát is ágynak dönti pár évtizedre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A Love Story főhősnőjéhez hasonlóan engem is megtámadott a rák, de befeszítettem és sejtenként magamba fojtottam.” /Chuck Norris/

Kerékpáron aki üle,
Menetszéltől lebeg füle,
Szája muslincával tele,
S örüle, ha csapra lele.

Pedálokat gyorsan hajta,
Negyvennel tép – lelke rajta!
Kerékpárút vala gyatra,
Nem ére ő haza hatra.

Durrdefektnél messze szálla,
S kőborotvált lőn az álla.
Dúlt cangáját sántán tolá,
S röhöge rajt’ tót és oláh.

Biciklijét megtapoda,
Nyálat gyűjte, köpe oda,
S árkon, bokron, völgyön, hegyen
Eztán mán csak gyalog megyen!

„Hinnye, a kendet kiröhöge vala tót és oláh?! Gyüjjetek véreim, szittya hunok! Álljunk bosszút és verjük meg őket izibe’ vízilabdába’, de tüsténkedve! Isten álgyad meg a magyart, nyújtsál a kapuja elé védő kart! Vala és tyű!” /Pálpusztai Patony, harangláb pedikűrös és népi rögvalóság-show nyertes/

„Gyalogolni jó” /Móricz Zsigmond/

„Ne moralizáljon itt körtér úr, mert átneveztetem valamelyik önkormányzati csókosommal! Nem azért van a lábunk, hogy gyaloglással koptassuk, hanem, hogy nyomjuk vele az EU-s pénzből épült bringaúton száguldó Hummerben a kuplungot, meg a gázt!” /Kőagy Kenéz, játékautomata díler és bulvárceleb/

„Aljas rágalom, hogy a kerékpárút építésre kapott EU-s pénzt nem a kerékpárút építésére fordítottuk, pedig arra! Is! Az, hogy közben nekem lett egy kacsalábon forgó aquaparkom, csak véletlen egybeesés! Pont akkor volt a születésnapom, és a mindig keményen dolgozó szüleimtől ezt kaptam ajándékba! Közötök?!” /Pukkancs Potyonc, az Uniós Források Osztálya (UFO) közpénz jellegvesztés ügyi szakreferense/

„Hej, ha Kodály még élne, ezt a népi művet rögvest megzenésíttetné és gramofonba gajdoltatná valami szerencsétlen tárogatós parasztbácsikával, akinek már nem volt ideje elillanni a mikrofon láttán. A ’Dalolsz, vagy üsselek!’ mondatot persze utólag letörölnék a felvétel elejéről.” /Félnótássy Félix, a Magyar Zeneakadémia Pikula, Esőbot, Rebek és Xilifon (MZ PER X) tanszakának félállású professzora/

„Az önmagától térben és időben messze eltávolodó költő egy más kulturszemlélettel sokkolja az önnön sztereotípiáiba kimozdíthatatlanul bele passzivált létemberkéket. A népi sorsfordulatok tömkelege tör utat magának a gyökereit vesztett és múlttalan jelen jövőképe felé. Ősi siralomházi vígságok szabadulnak rá a sportembertelen mivoltukban védtelen tömegekre, hogy ízes szófordulatú ízetlenséggel döngöljék létiszapba, vagy emeljék fel a szellemi posvány miazma felhőjébe őket attól függően, hogy hány tót és oláh vala össze-visszacsatolva teoretice. Hovátehetetlen bravúrstikli!” /Tót Tiboldné Oláh Otília, a Szügyönszúrt Szillogizmusok És Vesecsokoládé c. alternatív irodalmi honlap főszerkesztője/

„Mi ez az esztétikai terrorizmus, ez az elő-paleolit kori mamut bébi szellemi szintjén mozgó betűokádék tócsa?! Mi ez a kritikusokat kultikus öngyilkosságba és gyorstalpaló harakiri tanfolyamok sikeres elvégzésébe kergető rímfőzelék?! Anyám szerint a mamut bébik nem hánynak, csak visszabüfizik az anyatejet, de hát őt sem a biológia tudásáért szeretik a nyugdíjasklub keresztrejtvényfejtő csoportjában. Bárcsak Frady Endre a mamutok kortársa lehetett volna és én már csak szibériai leletként ismerhetném!” /Puzsér Róbert/

„Egyszer egy régi texasi kerékpárúton én is belebicikliztem egy mamut csapdába, majd a rólam visszapattanó sziklák megölték az egész rám támadó törzset.” /Chuck Norris/

Megy a nyáj a legelőre,
Mózes kocog legelőre
Látva, csipkebokor lángol
S hidegvérrel, mint egy ángol,
Odamegy, hogy megtekintse,
Hátha ez a pampa kincse.

Látja, hogy e pusztai gaz
Izzik, de nem ég el, igaz,
Hogy e csoda mögött nagy ok
Rejtőzik, maga a Vagyok!
„Vagyok, aki Vagyok!”- hallja
S remeg tetőtől az alja…

„Szent ez a hely, vedd le sarud,
Mert különben rád jár a rúd!
Itt a botom, csapjál tízet,
Nyisd ketté a tengervizet,
S ha majd néptől roskad part itt,
Csapunk Pusztajáró Party-t!

Tudom, kietlen e katlan,
Ám lesz manna számolatlan,
S mind e mellé majd még jár a
Tíz parancs két kőtáblára.”
Mózes hangja, sírós-imás:
„Nem mehetne valaki más?!”

„Nem, Mózes fiam, nem mehetne! Te mész. Meg van írva. Költő gyermekem, te meg már megint nem figyeltél! Mózes már rég mezítláb volt, amikor bemutatkoztam neki és elmondtam, hogy ki Vagyok. Sebaj, ez ezerszer-ezeregyszer még megbocsájtok.” /az ÚR, aki Vagyok/

„Átkozott Mózes, hát ez a hála, amiért az apám kitaníttatott a legjobb egyiptomi egyetemen?! Fogod magad és elcsábítod a jó, olcsó munkaerőnket a tejjel-mézzel folyó Kánaánba?! Mi meg maradjunk itt a mindig oldalazó, kétdimenziós korcs munkásainkkal?! Fogadjunk, hogy ezt az akciót is az a galád Soros pénzelte! يغرق في البحر الأحمر!!!” /II. Ramszesz fáraó/

„Ez se én voltam, de úgysem hiszitek. Reménytelen banda!” /Soros György, multimilliárdos/

„A ram... hukk... nem szesz... a rum... hukk... a szesz... úgyhogy a... hukk... fáraó... hukk... valszeg... i i rumszesz... hukk... lehetett... hukk... Iner... hukk... iter... hukk... neterpellálok...” /Tömény Tibor, OKJ-s képzésű történész és országgyűlési képviselő/

„Először égő csirkebokornak olvastam, és ahogy elképzeltem magamat grillezve, úgy megijedtem, hogy megszúrtam az ujjamat és száz évre bealudtam, úgyhogy ezt a kommentet most nem is én írom, hanem egy álomfejtő médium, a vasorrú Slagovácz néni a hetedikről.” /Csirke Józsika, a Tíz Csapás Teológiai Szakmunkásképző 2.c. osztályos tanulója/

„Mindig Mózes a főszereplő, mi meg csak biodíszletként vagyunk megemlítve, pedig nélkülünk őt sosem tartotta volna senki nyájas embernek!” /Mózes nyája/

„A zsidó-keresztény kultúrkör újabb gyöngyszemét izzadta ki magából a kagylóként költő költőóriás. A bukolikus és rusztikus birkapásztorkodás nemes egyszerűségét a spiritualitás hitéleti magasságaiba emelő lánglelkű poéta csipkebokori érzékenységű lelke önfeledt önfegyelemmel lubickol a választott népi létlíra malasztjában. Kívánom, hogy minél több ilyen művet kántáljanak az irodalmi kánon Kánaánjának felkent kántorai!” /Gyurgyalag Gyöngyi, középiskolai magyartanár és gyöngyhalászati idénymunkás/

„Kétségtelen, hogy akár a Hamletet, vagy az Ember Tragédiáját is át lehet írni ’egyszerűsített változat egysejtű bulvárcelebeknek és plázacicáknak’ verzióban, de Frady Endre, aki az emberiség tragédiája, ebben a műfajban is olyan alacsonyra tette a lécet, hogy a vakondok úgy lefejelik, mint szórakozott műugró az üres medence alját. Anyám szerint egyetlen műugró sem szórakozik azzal, hogy fejest ugorjon az üres medencébe, de szerintem ennek a szellemi dögvészbe oltott spirituális sáskajárásnak az elolvasása kiválthat ilyen tüneteket. Frady Endre költészete a XXI. század tízcsapása!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A brüsszeli ’Égő csipke’ bokorugró versenyen már egy mózeskosárnyi répát nyertem! Bár a has szőröm párszor megperzselődött, de azért köszönöm, hogy elmondhattam!” /Tapsi Tibor, az Uniós Házi Nyulak Európai Megmérettetése (UHNYEM) többszörös bajnoka/

„Az Úr először engem küldött, de miután egyből agyonütöttem a fáraót és hadseregét egy piramissal miáltal okafogyottá lett a tízcsapás, meg kellett szakítanom a jelenetet, visszatekernem az idő kerekét, és a végső változatban már a Mózes nevű srác ment helyettem. Én addig elválasztottam egymástól a kontinenseket.” /Chuck Norris/

Mindjárt jön a foci EB,
Fogadóirodák várnak:
Add a zsebnek, mi a zsebé,
S áldozzál a Tippmix Gyárnak!

Első ellenfél az osztrák,
Azt hiszik, hogy rajtunk lóg orr,
De jön Böde Dani, oszt’ rák
Módján hátrál meg a sógor!

Na, ki lesz a következő?
Izlandról pár bálnás viking,
S Gera láttán bőgnek: „Ez ő,
Minket leröhögő Víg King!”

CR7 most nem veszi át
Labdáját, hol Guzmics terem,
S nyeli el Portugáliát
Magyaroknak ásott verem!

Ezután, ha végre Dzsudzsák
Is kap egy kis dopping-szurit,
S jobban hajt, mint ahogy tud, zsák-
-számra a hálókba gurít.

Három újabb nyerés után
Előttünk áll nagy finálé!
Európa bámul bután,
Hun-szittyaföld mégsem málé!

EB döntő: magyar-germán!
Bosszút állunk, Puskás, Czibor!
Rút balsors minket nem ver mán,
S folyhat végre győzelmi bor!

„Jaj, költő úr, könnyeket csalt a szemembe, mert az én szegény Fifikémet is az ebláz vitte a sírba! Hiába oltattam be Mészáros doktor úrral, egyik nap még mindent televizelt, másnap meg már az ő tetemét vizelte le a házmester macskája, az a dög Kulimász!” /özv. Huttingerné, nyugdíjas műlovarnő/

„What a stupid poem! We eat Hungarians for breakfast!” /CR7, a Real Madrid portugál futballdroidja/

„Megakadunk mi a torkodon, te zseléfejű hisztigép! Ha sokat rinyálsz, földhöz váglak, oszt’ pofára esel, mint a zsíros kenyér!” /Böde Dániel, a Ferencváros válogatott centere/

„Költő gyermekem, ne kergess hiú ábrándokat! A te honfitársaid, a kedves magyar nyájam akkor nyer majd Európa bajnokságot, amikor majd a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever, a borjú, az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek, és egy kisfiú terelgeti őket. A tehén a medvével legel, fiaik együtt heverésznek, az oroszlán pedig szalmát eszik, mint a marha. A kisded a viperalyuknál játszadozik, és az alig elválasztott gyermek a mérgeskígyó fajzata felé nyújtja kezét. Higgy Ézsaiás prófétának és inkább az olaszokra fogadj! Én is azt teszem. Forza Vaticano!” /Ferenc pápa/

„Ezen a futball dzsemborin mi is kint leszünk, és ha azt látjuk, hogy valaki rossz szándékkal és felfújt labdával közelít a kapunk felé, azt terrorista gyanús elemnek nyilvánítjuk és ott helyben megsemmisítjük! Lehet, hogy a közvetlen környezetében más is elpusztul, de ilyen áldozatokat készek vagyunk meghozni! Életüket és vérüket!” /Csávás Kálmán vezérőrmester, a Gól Elhárítási Központ Kerozinos Osztályának (GEKKÓ) megelőző csapásmérési igazgatója/

„Mit foglalkozunk ilyen elfajzott kozmopolita labdakergetéssel?! Európával nem játszani kell, hanem lerohanni! Szárazföldi csapataink nyereg alatt puhított lóhátról visszafelé nyilazva elfoglalják, földig rombolják és import sóval bevetik Brüsszelt, leigázzák Eurázsiát, majd kikiáltjuk a Nagymagyar Hunszittyiát! Az eurót megszüntetjük és bevezetjük az eurázsiót! Mi leszünk a mesterek és mi fogjuk a világot tanítani! Móresre! Tyia, tyia, Hunszittiya! Hunszittyia a hinszittyiaiaké! Hé, még egy pohárral ebből a méregerősből!” /Őstűz Ödön, tömbházmester és a Vereckei Vitézek Clubjának (WC) fősámánja/

„Hazaffy szíveket megdobogtató vers! A nemzetóriás költőgéniusz nem facázza a lacát, nem falazza a köntört, hanem pejsliből megmondja a frankót egyenest bele a pacekba, hogy nyerünk, hogy mi vagyunk a legjobbak, hogy éoéoééééé!!! Az általános iskolák kötelező labdarúgóórái ezentúl induljanak ennek a versnek a nemzet nagy tárogatóművésze, Betyár Benő által megzenésített verziójával! Dalra magyar! Arccal a labda felé! Éljen a zenés nemzettestedzés!” /Hazaffy Hunor, a Kulturálatlanságtól Undorodó Kurucok Alapítványának (KUKA) művészeti szegmensvezetője/

„Te jó ég, amíg ennek a telenyálazott itatóvályúba fulladt elmebeteg szirtihörcsög szellemi szintje alatt teljesítő versnek a hatására kimentem hányni, az őrizetlenül hagyott anyám is elolvasta, és most kéthavi nyugdíját fel akarja tenni a mieink végső győzelmére! A Tippmix állítólag 250-szeres szorzóval fizet! Frady Endre bárgyú tehetségtelensége immár nem csak az agyra, de a pénztárcára is veszélyes! Felebarátaim, óvakodjatok a költőtől!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban egyszer beálltam focizni. Sajnos műszálas zokni és tornagatya volt rajtam, így akkor töltést rúgtam a labdába, hogy az felszikrázva és hangrobbanva szakította át a hálót és tűnt el a szemünk elől. Így találtam föl a gömbvillámot.” /Chuck Norris/

Boldog most a perzsa sah, ő
szereti, hogyha nő a hő,
mert tágul az olajkincse,
ám én jobb szeretnék finn-cseh

jégkorongot nézve fázni,
vagy hűs brit erdőben száz Ni!-
-lovag nyirkos heringével
szelni meténget*, mi ével;

tán lebegni jeges tavon,
s hattyút fagyasztani Avon
folyó szomorúfűz fáin,

az volna csak igen fájin,
s nem zaklatna hónaljnyirok,
miközben épp verset írok!

*meténg vagy télizöld (Vinca)

„Költő úr, drága, nagyon köszönjük az építő javaslatát, hogy ezentúl heringgel szabjuk méretre a meténget, mert mi eddig uborkával és nyers lapcsánkával próbáltuk, de annyira se ment, mint magyar fociválogatottnak a góllövés! Egy gondunk van, hogy nálunk Mödönyfalván a Büdös-patakban nincs hering, csak béka! Jó lesz az is, vagy írjunk a londoni rokonainknak, hogy mégis küldjenek inkább heringet?” /Hónalji Huba, a Mödönyfalvi Autodidakta Meténgnemesítő Intézet (MAMI) betanított főtechnológusa/

„Szonett, szent szilikózis, szonett?! Ez a szellemi mocsárláz úgy szonett, ahogyan én vírusos napszúrás elleni kenőcs vagyok! Ha anyám olyan gondatlansággal hozott volna világra, mint Frady Endre ezt a hőre sötétedő művét, akkor én most formalinban úszkáló fiatalkori csontváz lennék az orvosegyetem retardációs tanszékén! Nem bírom! Mikor nevez végre már ki a Közép-Abszurdisztáni Kritikusok Intézete (KAKI) helyettem valaki mást a Frady Endre életmű agyagba döngölésére?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Bohužel jsme nemohli hrát proti finským týmem, protože jsme ztratili proti USA ve čtvrtfinále.” /Pavel Krtek, cseh jégkorong ex-center és szakíró/

„Valitettavasti emme voineet pelata Tsekin joukkue, koska he menettivät vastaan USA puolivälierissä.” /Paavo Mikkamakkinen, az IC Rukkola Lahti válogatott jégkorong kapusa/

„Mindketten azt mondják, hogy szívesen játszottak volna egymás ellen, de a csehek sajnos kikaptak az amerikaiaktól a negyeddöntőben.” /Szószátyár Szidolin, szinkrontolmács és fordítókorongőr/

„Nem az a baj, hogy mindenről minden eszedbe jut (menzásokkal előfordul), még az sem, hogy a szabad asszociációidat rímbe szeded, hanem hogy lábjegyzetben botanikai kiselőadás helyett nem a dílered elérhetőségét adod meg.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nana, F. Petike, nana! Engem ne feszegessél kiscsákó, mert feszült leszek és a Szent Eksztázis templom feszületére esküszöm, hogy hamar a pocakodnak feszül a bökőm, ha tovább fesztiválozol! Oszt’ akkor megint mehetek gyónni!” /egy magát megnevezni nem kívánó ex-Stasi-s ügynök és meténgdíler/

„Ne civakodjatok, amikor fénykardozni is lehet! Engedjétek magatokba az Erőt és oszlassátok el a kételyeiteket!” /Anakin Skywalker, a Világegyetem Erő Szakos hallgatója/

„Mi, titkos meténg ültetvény?! Hol?! Riadó! Költő úr, maga meténg származékok hatása alatt költ?! Mondjuk, ez sok mindent megmagyaráz, de maga még többet is meg fog magyarázni a páncélautónkban az átképzőtábor földvára felé félúton!” /Csávás Kálmán főtörzsőrnagy, a Retardált Alanyi Költőket Laposra Agyaló Parancsnokság (RAKLAP) pofonügyi főelőadója/

„Melege van, költő úr?! Valami bűzlik Hunniában?! A szalonnabüdösre izzadt ruhájából nem jön ki a szagos só?! Használja a Vesszen Trianon Kft ’Három Tenger’ típusú mosógépét reklámáron! Olcsó mosógépnek híg a leve! Ha nem válik be, akkor mindent visszafizetünk! Mindent vissza! Nagy-Magyarországgal a mosógép is tovább el!” /Szittya Szütyő, gyulatáltos és mosógép szerelő/

„Fentieket olvasva tényleg agyrothasztó meleg lehet Magyarországon… Takarjam el a vádlimmal Napot, vagy hagyjam, hogy főjenek csak tovább a saját levükben?” /Chuck Norris/

Kompót-ország Abszurdisztán
S Mutyifölde között ingáz.
Jövőjében nincs, ki hisz tán,
S szaga, mint székrekedt kíngáz.

Pimpós bele tiszta penész,
Korrupció tartja egybe.
Mind, ki fosztja, „szintén zenész”,
Sittre ezért egy se megy be.

Ki tehette, régen elment,
Aki maradt, nem tudja mért:
Az Úr elnéző s tán felment,
S nem zuhan le csapás, a mért?

Zagy tör be majd rothadt léken,
Sárrá lesz a por és homok,
S nem marad e lápvidéken,
Csak málló stadionromok…

„Hát igaz, ami igaz, költő úr, amikor én székrekedés közben kínlódok, akkor a pimpós belemből olyan gáz szivárog elő, hogy attól még a dögevő madarak is lehullnak az égből! Olyankor nekem kell elfogyasztanom az elhullott állatokat, hogy megmaradjon az ökológiai egyensúly. Ilyenkor viszont muszáj meginnom pár liter kompóttal erjesztett mohapálinkát, amitől viszont nemcsak az saját belső egyensúlyom borul fel, de én magam is.” /Dögkúti Tömény, erdész/

„Szórakozik a Hatóságommal, költő polgártárs?! Ady Endre komp-ország és Frady Endre kompót-ország, mi?! Azt hiszi, hogy nem vesszük észre a párthuzatot, vagy mit?! Stikában uszályt szít és sok gyáva nyuszit uszít?! Korbácsolja a hangulatot és lehúzza az ideológiát?! Maga politikailag veszélyesebb, mint három Népszabadság vezércikk! Holnap hajnalban magára húzott vizes lepedőben befárad a Hatóságomhoz két egyforma pofonért!” /Csávás Kálmán táborszernagy, a Negatívizmus Elleni Riadóegység (NER) függetlenített párttitkára és ideológiai ökle/

„Áááááááááállítsa máááááár leeee valakíííííííí ezt aaaaa forgóóóóóóó koporsóóóóóót…” /Ady Endre/

„Az én erjesztett kompótom is megpimpósodott! Ez nem életszerű, úgyhogy itt aknamunka történt! Nyilvánvaló, hogy a tudjuk kik merényeltek! Gyorsan írok is egy névtelen levelet és feljelentem őket! Bűnhődjenek a hitvány pirézek!” /özv. Hörcsög Hubáné Habszájú Hedvig, nyugalmazott házmester/

„Az elmúlt bő negyedszázad ismeretében újra csak azt mondhatom: Tetszettek volna forradalmat csinálni!” /Antall József, néhai miniszterelnök/

„Ady pesszimista komp-országa Frady Endrénél immár pót komp-országként, azaz kompót-országként lebeg a totalitárius reményvesztettség langymeleg miazmás pocsolyájában. A korrupció bűzhödt kipárolgása rátelepszik a költő lelkének érzékeny húrjaira és elrozsdásítja a pengetés tiszta hangjait. A bús poéta a járt utat a járhatatlanra cserélve látja meg az alagút végét és mindjárt beér. Igazi mazochista sötétséglíra! Szuicid hajlamúaknak csak kezelőorvosuk jelenlétében ajánlott!” /Delej Dezsőné Szilaj Szerénke, a Citromba Harapott Nihil c. kortárs irodalmi folyóirat olvasószerkesztője/

 „A nyilvánvalóan elmegyógyintézeti kezelés előli szökésben lévő Frady Endre magát költőnek gondolva versnek szánt gusztustalan förmedvényt hagyott a világirodalom küszöbe mellett. Anyámat mindenesetre figyelmeztettem, nehogy belelépjen! A vers maga, ha eltekintünk attól, hogy szélsőségesen káros a józan észre és visszafordíthatatlan retardáltságot eredményez, Frady Endrére teljesen veszélytelen, mert neki már úgyis mindegy! A gyanútlan olvasóknak viszont az ég irgalmazzon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Poéta gyermekeim, ne aggódjatok a földi igazságtalanságszolgáltatás miatt! Az utolsó napon majd mindenki igazságosan kimért adagokban kapja meg a magáét. És persze természetesen irgalmazok, akinek irgalmazok.” /az Úr/

„Ó Uram, azon az utolsó napon segíthetek neked fejbe rúgni a bűnösöket?! Irgalmatlanul pokoli fejfájással jajgathatnak majd a kénköves bográcsaikban!” /Chuck Norris/

"Aki maradt, nem tudja mért" ?! Radnótival üzenjünk Frady Endrének, hogy ő is megértse:
"[...] de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Holnap péntek tizenhárom,
S lesnek rám a sebészkések.
Nem mondom, hogy nagyon várom,
S lehet az, hogy inkább kések…

Jó, hogy jóbaráti köröm
Égbe értem imát gurít:
Gyógyuljon a lábujjköröm
Anélkül, hogy kapnék szurit!

Megőszülök, hajam kese…
Ha a dokim nagyon muris,
S nem pihenhet a szike se,
Akkor jobb, ha előbb szúr is…

„Ne a sebészetre járjon, költő úr, hanem hozzám! Amióta az éhhalál előtt pár héttel gyógypedagógusból gyógypedikűrössé képeztettem át magam, azóta az én életem is szép és a pácienseim körme is. Miután helyrehozom a lábát, futhatunk pár money kűrt is.” /Ollókezű Edina, gyógypedikűrös/

„Jaj, elpuhult késői költő kollégám, ne rinyálj már a péntek tizenharmadika miatt! Sors babona, nihil aliud! Na, megyek, elejtek egy vadkant és a tűhegyes agyarával lekezelem a tályogot a lábujjamon!” /Zrínyi Miklós, költő/

„Köttő úr, maga ollan gyíkeszű, mint a legkisebbik hüllegyerekem, a Vazul! Az is átalbotában odahányt a kert végibe egy babhegyet, oszt’ főmászott egy ásóval a tetejire és azóta is babon ás!” /özv. Ingyom Bingyomné Vendégmarasztaló Sári, a Venyigehűlthelyi Elnyűtt Kalász Termelőszövetkezet kisnyugdíjasa/

„Jaj, holnap 13:20-ra kaptam időpontot! Ha ebből szieszta helyetti koncepciós körömtépés lesz, akkor lehet, hogy beismerem még a Kennedy gyilkosságot is! Én nem vagyok olyan bátor és rettenthetetlen, mint William Wallace!” /Frady Endre, fájós lábujjú költőgigász/

„William, vallasz?! Vagy rád léptessek fakó lovammal?!” /I. (Nyakigláb) Edward király, angol király/

„Tisztelt költő úr, ezennel szeretettel meghívjuk a minden péntek tizenharmadikán éjfélkor tartott fekete macskás, kéményseprős, nyúllábas, lekopogós babonakörünkre! De nehogy megköszönje, mert az balszerencsét hoz!” /Alagútvégifény Jenőné Újkor Babonka, a Spiritiszta Terézvárosért Babonakör (STB) betanított segédboszorkánya/

„Én szerencsére nem vagyok olyan primitív, hogy babonás legyek, de anyám szerint az, hogy minden reggel ballábbal lépek ki az ajtón, majd a sarkamra állva megfordulok és csinálok egy hátra bukfencet, miközben háromszor a linóleumra köpök és közben gyorsan elmondom, hogy ’Mirnix-dirnix ebugatta, Hajdú Pétert üsse guta!’, az többeknek már gyanús. Hááát… nehéz egy ilyen elmaradott országban ennyire felvilágosultnak lenni! Mi, hogy pár szót a versről?! Hol van itt vers?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A kisszerűség nagyszerű költője ebben a korát szokás szerint messze meghaladó művében felveszi a babona elleni harc kesztyűjét, az arcunkba vágja, majd megtanít dudálni benne! Önnön félelmeit és fájdalmait dallá daráló úthengerverse úgy halad át a megkövült olvasón, mint nagynyomású beöntés a lakodalmas kutyán. Az ökölbe szorult gyomrú sznob irodalmár előbb megpróbál távolságot tartani, de végül mégis visszatér a maga okádására. Gyerekek, ti is szájtátva olvassátok!” /Dűzni Dezsőné Szájtáti Szofisztika, középiskolai magyartanár és betanított nehézgépkezelő/

„Érdekes, hogy minden péntek tizenharmadikán mindig jóval nagyobb hibaszázalékkal műtök! A kollégáim is így vannak vele. Ezt onnan tudom, hogy ez gyakori beszédtéma a minden csütörtök tizenkettedikén este tartott kerítésszaggató házipálinka partijainkon.” /Dr. Törköly Tivald, a Kétesélyes Haláltusa Közkórház sebész adjunktusa/

„A szikével végrehajtható műveletek legnehezebbike és legkockázatosabbika a zsebmetszés. A páciens ugyanis nincs közben elaltatva. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ebben zseni vagyok. Ebben is.” /Zsebes Gusztáv, a zsebmetsző börtönválogatott szövetségi kapitánya és a Lét Óhajtó Legnagyobb Állami Bank (LÓLÁB) befektetési szakértője/

„Ha bárhol a világon a véletlenül túl jó oktatás miatt időnként sok az atomfizikus és kevés a cérnavégnyálazó, akkor előbbiekből ideküldenek néhányat, hogy csináljak belőlük utóbbiakat egy elmeroggyantó csapással. Ilyenkor, hogy meg ne haljanak, csak a fülcimpámmal ütök. A fenti költőnél és a kommentelőknél úgy tűnik, hogy picivel nagyobbat üthettem.” /Chuck Norris/

Lovamra, ha ütnék rá „Gyí!”,
Néki úgy korántsem fájna,
Mint bal lábi körömágyi
Veres duzzanatom „Jáj! Naaaa!”

Sántíttat e sajgó lábujj,
Mint plüssnyúlt a kisült elem.
Jó olvasóm, el ne kábulj,
Inkább érezz együtt velem!

Belőlem sok orvos megél,
Fél sebészkar rajtam tanul.
Vettem Ebrimycint. E gél
Meggyógyít orvostalanul?

Félek, hogyha gyér e zselé,
Nem jó vége lesz a dalnak:
Megyek doktorhadak elé,
S végül mégis megvagdalnak...

„Ne reménykedjen költő úr, hogy el tudja kerülni a találkozásunkat! Már elő van készítve az injekciós tű és a szike! A paraszolvenciáért előre is köszike!” /Dr. Trancsír Richárd, az Utolsó Kenet Klinika sebészetének nagylábujj specialistája/

„A plüssnyúl rézfejjel határozottan tartósabb! Illetve Duracell elemmel! Mekkora mázli, hogy az emberek hamarabb megveszik a hazug reklám hatására a sánta plüssnyulat!” /Duma Dezső, reklámszakember/

„Micsoda, ez a kutyaütő költő most már lovakat is verne?! Gyula, ereszd neki a Rárót, hadd lambadázzon a patáival az ebugatta fattyú fülei körül! Ki nem állhatom az állatokat ki nem állhatókat!” /Gyűlt Gyuláné Véres Veronika, a Gyíkszentjenői Állatmenhely Szövetség (GYÁSZ) humánpolitikai igazgató helyettese/

„Az Ebrimycin gél jó döntés volt, költő úr! Magas primicin és lidokain tartalma miatt a lábujja egy napon belül vagy lelohad, vagy lerohad, de semmiképp nem marad hatástalan!” /Dr. Lídó Káin, gyógyszervegyész/

„A nyavalyás bátyja Ctrl+C Ctrl+V-vel elplagizálta a férjuram találmányát, de előzőleg úgy agyonverte, mint Dávid a Góliát!” /özv. Dr. Lídó Ábelné Prím Mici, a csak eggyel és önmagával osztható kisnyugdíjas/

„Fájó és duzzadt lábujjat paradicsommal kell borogatni, mert az a természetese közege. Hiszen már az első ember lábujjáról is megmondatott, hogy odutta vola neki paradicsumut házoá!” /Vaják Vince, táltos természetgyógyász/

„Együttérzésem, sőt szimpátiám, Költőúr! Kein para, aber paradicsom. Avagy "az Úr adotta vala tenéked gyimilcset, gyulladott ujjad beágyazandó napszállatván pitymallásig, hogy fél lábbal már a paradicsomban érezhessed tennen magadot. S látá vala az Úr, hogy ez így jól vagyon." Ha meg mégsem jön be, még mindig felkeresheted Dr. Trancsírt, hogy pariban lehess a Deák Billel.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi ez a bűzhödten gennyező végtaglíra?! Anyám szerint nagyon rossz lehet egy lábujjfájás, de szerintem a lábujjfájós költő lábujjfájásának költés általi rátukmálása a nem lábujjfájós olvasókra sokkal rosszabb! A gyógypoéta úrnak javaslom, hogy a lábujj műtétét ne ugyanazzal az orvossal végeztesse, aki korábban az agyát operálta, mert az a beavatkozás szemmel láthatóan sikertelen volt! Remélem, hogy Dr. Trancsír nem csak szikét használ, hanem benzinmotoros láncfűrészt és walesi bárdot is!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy aligátor ráharapott a nagylábujjamra. Azóta egész Texasban neki van a legmenőbb műfogsora.” /Chuck Norris/

„Ma délben kénytelen-kelletlen mégis összefutottam egy sebésszel. Illetve én csak sántikáltam. Szerencsére nem Dr. Trancsír volt szolgálatban…” /Frady Endre, fájós nagylábujjú költőgigász/

Új témánk, a mai napi,
Nem is lehet más, csak a pí,
Hiszen szép kerek kör körül
Pínek minden ember örül.

Átmérő szorozva pível
Nagy kerekded körré ível,
S átmérőnek píszerese
A kerület – ez nem mese!

  refrén:
  Piros píben több a pí-rost,
  Ne egyél más pít, csak pírost!

Pí végtelen tizedes tört,
S legyőz három egész testőrt
Kábé tizennégy századdal.
Píről, ó jeee, szóljon vad dal!

  refrén:
  Piros píben több a pí-rost,
  Ne egyél más pít, csak pírost!

(körtánc!)

„Egy hagyományos π-versben az egyszerű olvasó közismerten arra számít, hogy az egymást követő szavak betűinek száma a kör kerületének (περιοχή) és átmérőjének (διάμετρος) arányát kifejező természeti állandó egymást követő (valahány) tizedesjegyét örökíti meg a nagytudású költő memoriter jelleggel. A mi nagytudású költőnket azonban közismerten nem érdekli, hogy mire számít az egyszerű olvasó. Merjünk unortodoxnak lenni!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkolégája/

„A költő igazi médiumként összerezonálva a világenergiával, jól érzi, hogy a Föld szívcsakrájában dobogó kő lüktetése keltette csí és jin-jang mellett a legfontosabb spirituális töltekező ballasztanyag a pí-rost. Rendszeres fogyasztása jelentősen megkönnyíti lelki salakanyagaink fájdalommentes visszakeringetését a nagy szellemi körforgásba. Hangolódjunk rá mindannyian a nagy piros szinuszos hullámhosszra!” /Dr. Badra Wanganda Cugehőr, a Jógi Egyetem rektora/

„Tegnap ebédkor kicsit túladagoltam a pí-rostot és azóta egyfolytában itt rostokolok a mellékhelyiségben. A tizenötödik púpozott bilivel épp az imént döntöttem meg az ülve nyomás világrekordját, bár a fent említett ajzószer miatt nyomnom sem kell, inkább csak megpróbálom visszatartani. Sikertelenül. Valaki hozna még pár tekercs papírost?” /Vastagh Béla, testépítő és nehézgépkezelő/

„És mégis megy a hasam!” /id. Galileo Galilei, galileai pí-rost termelő/

„Kelj fel és járj gyakrabban vécére!” /épp arra járó ismeretlen galileai próféta/

„Frady Endre, a geometriai líra úttörője ismét hiányt pótol azzal, hogy betölti a saját maga által keletkeztetett piros kör alakú űrt. A Ludolph féle szám ilyetén történő mélylélektani körbetáncolása szenzitív szakralitást szór szerteszét és az olvasó úgy érzi, mintha pirospozsgás rostos píbe harapott volna. Igazi matematikai örömódának vagyunk a szemtanúi! Slágergyanús ez az irracionális szám!” /Éad Píné Verslábi Szinkópa, a Galileai Galileo Galilei Gimnázium geometria és galltanára/

„Ha sejtettem volna, hogy bő négyszáz évvel később ilyen klapancia keletkezik számomról, akkor a harmincöt tizedesjegyének fárasztó kiszámítása helyett inkább szórakoztató párbajban kaszaboltam volna le Frady Endre összes akkoriban fellelhető ük-ük-üknagyapját!” /Ludolph van Ceulen, német származású holland erődítményépítő, vívómester és matematikus/

„Az én orrom is piros és kör alakú!” /Rudolph the Red Nosed Reindeer/

„Ugye nem én fejeltelek le? Ja, persze, hogy nem, mert akkor már nem élnél!” /Chuck Norris/

„Hát ne halljam anyámat soha lóháton türkmén népdalokat szolmizálni, ha Frady Endrének 3,14 pontnál többet adok erre az ortopéd aggyal idedegenerált förmedvényére! Inkább legyen kocka alakú a szemgolyóm és ne lássak vele többé egy pí-vizes pincében pipáló piromániás pingvint se, minthogy ezt az irracionális számot kelljen használnom a térfogata kiszámításához!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Oly hangosan horkolgatok,
Mint egy kirgiz fűrésztelep,
Légrezgés köröttem a tok,
Saját zajom hajig belep.

El-elmarad légvételem,
S agyam oxigénhiányos.
Ki szerint ez nem lételem,
Rázza meg a Jedlik Ányos!

Éjjel tán légszomjan haljak?!
Álljon meg bennem a nyelet,
S legyek marsi csészealjak
Által lelt fúlt földi lelet?!

Soha! Inkább abbahagyom
S csendben alszom, no meg mélyen!
Horkolás sírt borítsa gyom,
S légzőmaszkom soká éljen!

„Mi ez a gipszeletlen ízlésficamtól megnyomorodott szellemi torzszülemény?! Mi ez a celebshowból visszamaradt kiürítetlen irodalmi éjjeliedény?! Ha Frady Endre úgy horkol, ahogy költ, akkor jaj annak a lakótelepnek, ahová befészkelte magát! Anyám szerint kereshetnénk a neten egy aranyos gyerekkori képet a kis dinamógatyás Jedlik Ányoskáról, de a tekintetem hatására inkább felvette a méregdrága CPAP légzőmaszkját és elment aludni. Így legalább ő nem horkol!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Milyen csészealjak?! Egy saját magam által felkonferált bulvárhír miatt egy főzőműsorban törjem össze a csészekészletemet a Palik Laci fején, mert nem tudok aludni a horkolásától?! Ez nagy marhaság lenne, de első a nézettség!” /Marsi Anikó, bulvárceleb műsorvezető/

„Alvási apnoéja van költő úr?! Nekem is az volt, de szerencsére orvoshoz fordultam és a betegséget a beteggel együtt megszüntető Dr. Guillotin egy csapással megszüntette a panaszaimat!” /Maximilien de Robespierre/

„Szerkezetemmel egy pillanat alatt lenyisszantom az önök fejét, és meg sem fogják érezni! Legyenek önök is elkötelezett guillotine használók!” /Dr. Joseph-Ignace Guillotin/

„Mi ez a fejetlen kommentelés?! Mi ez az agyatlan rímhalmaz?! Költő úr, magát a horkolásával együtt már rég be kellett volna tiltanom! Itt az idő, most, vagy soha! Tűz! Ja, az még a régi munkahelyemen volt? Na jó, akkor csak NEM ENG.!” /id. Csávás Kálmán, nyugalmazott hóhérparancsnok és tiszteletbeli betanított főcenzor/

„A guillotine nem humánus, hiszen az áldozat már jóval korábban tudja, hogy meg kell halnia. Az én áldozataim azonban egyik pillanatban még a másnapi bűncselekményüket és a monte-carlo-i nyaralásukat tervezgetik, a másik pillanatban pedig már anélkül, hogy észrevennék, a fejük már teljesen máshol száll, mint amerre ők fekszenek. Egy rúgás az egész!” /Chuck Norris/

„A makszból veszi ki a zokszigént, teccikérteni?! Brit tudósok már régesrég megállapították, hogy az oxigén sejtméreg! Nade ezt hogy magyarázzuk el a tüdőnknek, he?! No, aludj békében Költőbá!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„LÁGY A SZÁJPADLÁSA? HORKOL? VEGYEN MOSÓMEDVÉT! VOLT EGY SÓGOROM SLASNYI TROPÁNCSKÁN, AKI ZÁRVA TALÁLTA A MOSÓMEDVE BOLTOT, ÉS AHELYETT, HOGY MEGVÁRTA A VOLNA A NYITÁST, INKÁBB HAZABICIKLIZETT, LEFEKÜDT ALUDNI, DE ÚGY HORKOLT, HOGY RÁSZAKADT A PADLÁS! MAJDNEM MAGHALT OTT HELYBEN, DE SZERENCSÉRE A MENTŐ IDŐBEN ÉRKEZETT ÉS CSAK A MOSÓMEDVE BOLT ELŐTT ELHALADVA LEHELTE KI A LELKÉT, MERT A KANYARBAN KINYÍLT A MENTŐ AJTAJA ÉS Ő BEZUHANT A MOSÓMEDVÉK KÖZÉ A KIRAKATBA! RONDA EGY HULLA VOLT, DE A TEMETÉSE SZÉPRE SIKERÜLT!” /Pepin bácsi, a Sörgyári Capriccio üvöltő sógora/

Bringa vallásúak ne olvassák!

Ma délután a családommal hazafelé autózva az anyák napi körutazásból a Tétényi úton haladtunk a jobb oldali sávban. Sokkal lassabban cammogtunk, mint a bal oldaliak, mert az előttem tüttyögők nagy nehézséggel kerülgettek egy nem túl szabályos kerékpárost, aki nem mindig haladt az út szélén és emellett még kacsázott is kicsinyég. Amikor én jöttem sorra a kikerülésben, a srác épp az út közepe felé sodródott, úgyhogy figyelmeztetően rádudáltam. No, ez annyira fölpörgette benne az adrenalint, hogy beledőlt a pedálba és látszott, hogy mindenképp utol akar érni minket némi elégtételt veendő. Erre minden esélye megvolt, ugyanis a Bikás park környéke tele van hosszan tartó piros lámpákkal. Az elsőnél simán bevágott elénk, de mivel a lámpa zöldre váltott, kikerültem és mentem tovább. A központban azonban sikerült keresztben elénk állnia és üvöltve követelte, hogy szálljak ki. Én mutattam, hogy csak azért dudáltam, mert nem az út szélén ment, a feleségem pedig azt, hogy két kisgyerek is van a kocsiban. Erre tovább ordibált, de mivel a lámpa zöldre váltott, visszatolattam, kikerültem és elhajtottam...

Szerencsére ekkor feladta az üldözést és elment a Kelenföldi pályaudvar irányába. A lányaim félelmünkben még zokogtak egy kicsit, de egyéb bajunk szerencsére nem történt...

Kár, hogy a normális és egészségesen élni akaró kerékpárosok hitelét ilyen alakok rombolják...

Újra itthon van a Géza,
(Hamar harmadoltak neki!)
S oly álláshirdetést néz a
Neten, ami nem a Meki.

Kulimunkát félrelöki,
Ám helyzete mégsem a vert:
Megpályáz egy bankelnöki
Posztot s felhív néhány havert.

Hallom, említ pár nagy nevet…
(Enyvkezek enyvkezet mosnak?)
- Képzeld, kineveznek – nevet –
Közpénzügyi Főbiztosnak!

Börtön után újra itthon,
S teljesül a legfőbb álma:
Offshore-zsebben hazavitt Hon!
Állam kontraszelektál ma...

„Mélyen tiszteletlen költő úr! Válogassa meg a szavait, mert könnyen megütheti a bokáját! A szólásszabadság ellenére javaslom, hogy gondolja át a véleményét! Kinek hisz maga, a hivatalos kinyilatkoztatásnak, vagy a saját szemének?! Lenyúloncz Géza nem rokonom, és bár bizonyos szempontból az unokaöcsém, de nem volt sikkasztásért elítélve, és különben is harmadolással már letöltötte a büntetését, így érthetetlen, hogy miért ne lehetne a szakértelmét felhasználva a közjó érdekében, kizárólag a tehetsége folytán felelősségteljes pénzügyi posztra helyezni?! Mindkettőnk pénztárcája nyitott könyv és plusz-mínusz pár százmilliárd forint pontossággal minden fillér ránk bízott közpénzzel el tudunk számolni! Magával meg le!” /Lenyúloncz Gyula, a Pannon Univerzális Bank (PUB) elnök-igazgatója/

„Ne húzza föl magát Gyula bá'! Odabent szereztem pár barátot, akik vaksüket nyugdíjas külföldi turistát alakítva véletlen balesetnek álcázva bármikor elgázolják a verseit épp kiplakátoló költőt! Majd bedobunk valami gumicsontot, ami eltereli a sajtó figyelmét! Nem lehetne szervezni valami kerékpáros bankártüntetést?” /Lenyúloncz Géza, visszamenőleges hatállyal fedhetetlen előéletűsített Közpénzügyi Főbiztos/

„A másfél milliárdos sikkasztásért jogosan megítélt három hónapos börtönbüntetést az őrizetes példamutató magatartása miatt harmadoltuk és házi őrizetre mérsékeltük. Ezzel is cellaterületet szabadítottunk fel, amire nagy szükség van, mert rengeteg a tíz-húsz évre lecsukott visszaeső megélhetési bolti kenyértolvajunk.” /Csávás Kálmán, a Népnemzeti Börtönde és Igricverde (NB.I) fővezérigazgatója/

„Magyarország történelmét állandóan beárnyékolta a hazaárulás. A probléma mára megszűnt, mert nincs mit árulni. A haza biztonságos offshore cégeinkben van elhelyezve.” /Halivudi Rudi, kaszinócézár és filmguru/

„Nem értem, hogy a magyarok mit rinyálnak Trianon miatt. Akkor és ott csak az ország 2/3 részét vettük el, míg jelenleg a teljes Magyarország van épp lenyúlva és offshore cégekbe kihelyezve.” /George Clemenceau, egykori francia miniszterelnök/

„Tisztelt Lenyúloncz úr! Igaz, hogy a vakbél műtetem a krónikus műtőhiányból fakadóan másfél évet csúszik és a gyerekeim a hanyatló nyugatra kiszökdösött tanárok pótolatlansága miatt százhatvan fős csoportokban tanulják az idén kötelezővé tett azeri nyelvet, de ez számomra nem nagy ár a szülőfalum, Szügyrühvárda NB XIII-as csapata számára építendő húszezres stadionért! Mi, magyarországi deformáltak, működünk!” /Kripli Krisztián, nyugalmazott hóhérsegéd és betanított net-troll/

„Közpénz… hmmm… közpénz? Ízlelgetem ezt a szokatlan hangzású szót, de nem tudom, mit jelent. Mintha egy nyugat-európai tanulmányúton hallottam volna, de már akkor sem értettem. Mindegy, az unortodox gazdaságpolitikánkhoz nekünk nincs szükségünk ilyen ismeretlen mankókra! Offsória jobban teljesít!” /Zsíros Zsebenc, a Oligarcha- és Pénzügyi Nagyontrendi Intézet (OPNI) főkönyvelője/

"Közpénz -> kézpénz -> készpénz. Kész! Közöd?! Azért nem szabad mindent közpénznek venni!" /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Magyarországon a közpénz mindenki számára szent, ezért az emberek igyekeznek maguknak ereklyeként szerezni belőle egy részt, hogy bálványként imádhassák. Mi – némi szerény jutalék fejében – ebben segítünk nekik.” /Uzsora Rezső, a Keresztény Érzelmű Tőzsdecápák és Simónia Értékrendűek Galerije (KÉTSÉG) főpénztárosa/

„Ez a mű-mű tipikus esete annak, amikor egy tökéletlen agyú költő véletlenül ráharap egy tökéletes témára, de se kiköpni, se lenyelni nem tudja, így csak fel-felböffenve kérődzik rajta. Frady Endre elméje ismét tök életlennek bizonyult! Ha én ilyen pengével borotválkoznék, akkor a Csubakka hozzám képest egy frissen gyantázott meztelencsiga lenne! Anyám szerint kezdjek el henger alakú koporsóra gyűjteni, hogy annak idején, Frady Endre utókoraként majd akadálytalanul foroghassak a síromban!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nemrégiben utolértem itt Texasban egy sánta kutyát is megkopasztó közpénztolvaj offshore lovagot és kapásból átrúgtam az indián rezervátum kerítésén. Jelenleg megskalpolt fejjel tüzes vizet koldul a falu széli Uff soron.” /Chuck Norris/

„Már bánom, hogy szóltam! Bocs, hogy élek! Bár a férjem révén egész jól...” /Lenyúloncz Gézáné Kisszmí Kati, McDonald's főrevizor és a Sajátláb nevű művégtag forgalmazó kft arca/

Bögrehalmom mosogatom,
Tisztul a sok csészeatom,
S tűnnek el a zaccos zsírok.
Asszem, erről verset írok.

Ha nem mosnék tálat, bögrét,
Dzsuva maradna meg dögrét,
S rút lenne, mint marhán billog,
Így viszontág minden csillog.

Lemon Jar jár poharaknak,
Amit mások elém raknak.
Mindig mások helyett mosok.
Van erre tán alapos ok?

Hogyne lenne, ez a munkám.
Külhonban jól megvagyunk ám.
Diplomámat nem használom,
Fizetésem mégis álom.

London nem is olyan drága:
Moszkva szint, vagy Nyugat-Prága,
S annyiba kerül egy mű-tök,
Amennyiért otthon műtök.

„Mamutra, jetire és dinoszauruszra szakosodott állatorvosként Londonban nem kaptam a diplomámnak megfelelő munkát. Itthon az orvoshiány miatt még vakbelet is műthettem, de Vak Béla játékvezető páciensem hálapénzének elfogadása után családostól menekülnöm kellett az orvosbárói kaszt bárkire lesújtó vasökle elől. Ehhez képest tök nyugis a kinti mosogatás.” /Dr. Géz Géza, a londoni West Hungary Pub mosogatója/

„A Töktermelők Szakszervezetének nyomására annyira magas lett a tök ára, hogy Halloween-re bőven megéri nagyüzemben műanyag mű-tököt termelni. Tök jó üzlet! A sznob magyarok veszik, mint a cukrot! Az osztrákoknak meg ’Hello Wien!’ felirattal árusítjuk.” /Mr. Unreal Pumpkin, mű-tök kereskedő/

„Költő úr, a Jar Gyár nevében köszönni meg az ingyen reklám! Remélni, hogy a Cif, a Bref és a Pur megütni a guta! Nem csoda lenni, velünk jobban Jár-ni! Höhö!” /Jar Jar Binks, csillagháborús konyhamalac és sajtófőnök/

„Hát milyen idegenszívű poéta az, aki a legősibb hungarikumot, a Pur mosószert kihagyja a verséből?! Már a legrégebbi reklámversünk, az ’Isa Pur es homu vogymuk!’, azaz ’Bizony Purral kell mosnunk, ha hamusak vagyunk!’ is a Pur dicséretét zengi! Purgatóriumba az ilyen fattyakkal, akik nemcsak hazát, de szívet is cserélnek! Hadd nyilazzam le hátrafelé mindet!” /Hunor Magor, gyulatáltos és vénaszkenneletlen ferencvárosi vezérszurkoló/

„Egy gondolat bánt engemet, Fradyt olvasva halni meg! Ne ily halált adj Istenem, ne ily halált adj énnekem! Hadd essem el én Frady tetemén s holttestemen át harapós csigák száguldjanak kivívott diadalra! Anyám szerint most már ideje lenne lejönnöm a szerről és befejeznem a hempergést a szintetikus műfű fehér csíkjai között! Azt hiszem, megtiltom neki, hogy legközelebb elkísérjen a Magyar Entellektüelek és Kritikusok Konferenciájának (MEKK) after partyjára!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre, a társadalmi törésvonalak lánglelkű poétája ezúttal az eldologiasodott vadkapitalizmus bombasztikus élményzuhatagától és érzékgerjesztésétől megkövesedett idegvégződések elközönyösödéséről tol látleletet a karrierhajhászástól elgépiesedett faarcunkba. A szándékoltan egyszerű rímek, az ostobának megszemélyesített én az öncélú jólétkergetéstől elbutult emberiség szellemi generálpauzájára utaló kvintesszencia. A költő szerint mi mind könnyen pótolható konform mű-tökfejek vagyunk, akiken már csak egy citrom illatú agymosás segíthet, vagy valami más, ezzel egyenértékű, nyolc napon túl gyógyuló katarzis.” /Észmentő Eszmeralda, az Önfeledt Halálsikoly c. irodalmi folyóirat olvasószerkesztője/

„Én sosem mosogatok. Áthajítom az edényeket a légkörön és a súrlódás leégeti róluk a dzsuvát.” /Chuck Norris/

Porból lettem, porrá leszek,
Halkulnak az élet neszek,
Felfeslik az utolsó szál,
S lelkem rögvest messze kószál.

Emberes a földben e lik
Hullámat hol elföldelik,
S rajt’ míg épül márványfal fel,
Élővilág alant felfal.

Komposzt szafttá széjjelesek,
Felszívnak a hüvelyesek,
S míglen zajlik utókor show,
Bab leszek meg sárgaborsó…

Amikor majd feltámadok,
S befogad a Mennyben a dokk,
S hálás öröm térdre borít…
Elmondom az egész sztorit!

„Ööö… izé… az egész sztori meghallgatásához az örökkévalóság is kevés lenne, nekem meg épp… ööö… épp dolgom van a kapunál, mert most jönnek a festőangyalok rozsdátlanítani… ööö… és egy új lélekszállítmány érkezését is jelezték… szóval, ha nem lennék itt, kezdjétek el nélkülem! Viszlát!” /Szent Péter, mennyei kapuőr/

„Várj, Petikém, én is jövök! Még meg kell beszélnünk a kapu új színeit és a díszkilincs anyagát is! Itt ne hagyj, már ott is Vagyok!” /az Úr/

„Frady Endre őrizetlenül a Mennyben?! Atyám, én tényleg mindenkinek mindent megbocsájtottam?!” /a Fiú/

„Porban az igazság, mi?! Kettős értelme van ennek! Sárban a jogrend, he?! Belekötünk a mindentől – még a tényektől is - független igazságszolgáltatásba?! A hatalom által manipuláltnak hazudjuk a jogintézményeket?! Egyaránt akarunk helyet foglalni a jognak asztalánál?! Mindemellett nem kérünk még két akkora pofont is, hogy a fal már csak a harmadikat és a negyediket tudja adni?! Ugye, hogy nem?! Na, sipirc innen, költőcske, különben rögvest messze kószáltatom a dalvirágos lelkét! Futólépés, egy-kettő, egy-kettő!” /Csávás Kálmán főtörzsőrnagy, a Jogrend Ellen Tevékenykedő Idiótákat Szilánkosra Összeverő Rendészet (JETISZŐR) főideológusa/

„Köttő úr, úgy láccik, nem csak maga ja zelmeroggyant, de ja szerencsétlen csalággya is, ha ja maga porhüvelye fölé emett síremléket körbeűttetik babbal meg borsóval! Há minek oda ja za márványgiccs, ha csak elfoglajja ja termőfődd helyit?! NEM ENG.!” /Suksük Sámson, paraszti sorból kiemelt főcenzor helyettes/

„Az önfeledt elmúlás költőjének testre és lélekre bomló szakrális véglírája a reménybeli újrakezdés és újrahasznosulás húrjaiba csapva pengeti ki a tovakúszó földi lét szegényes borravalóját. A versközépi rímpár, mely kancsalul, festett egekbe néz, a dekadens enyészet irreverzibilis ambivalenciájának mindig reménytelen sohavárása. Akkordokért kiáltó dalszöveg! Holnapra mindenki lefordítja angolra!” /Teafilter Titanilla, középiskolai magyar-angol szakos tanár valamint a Schmittpál és a Borz együttes gitárhúrozója/

„Mi ez a szakramentálhigiéniás retardáció, ez a szellemileg szénné égetett sületlenség?! Vizuális típus lévén elképzelem, amint a költő trágyamolekulaként beszivárog a főzelékembe, és ettől majdnem annyira felfordul a gyomrom, mint magától a verstől! Anyámat mindenestre eltiltottam a sóletevéstől, nehogy véletlenül Frady Endre szubatomi részecskéi kerüljenek a szervezetébe! A költő nagy szerencséje, hogy a magyarok birkák, mert ha más nyelven alkotna, azok a tömegek kaszára-kapára kapva vonulnának a gumiszobájához egy rögtönzött író-olvasó találkozóra! Hű, de megnézném!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor legutóbb babot ettem, olyan szelek jöttek ki belőlem, hogy az államom összes bűnözője önként jelentkezett a rendőrségen menedékjogot és gázálarcot kérni. Az Ember tragédiájába meg utólag beleírtak egy plusz jelenetet, a Texasban játszódó bél színt.” /Chuck Norris/

„Reményt keltő sorok. Élővilágunk széles skálája érzi magát megszólítva. A cím a drogbárókat és az (el)takarítónőket villanyozza fel. Az emelkedettebb irodalom hívei egy teljes első versszaknak örülhetnek. A második strófát a halálipari alkalmazottak és a primer lebontó organizmusok fogadják kitörő elégedettséggel. A harmadik négysorost már a hálás kétszikűek hüvelyezgetik, végül pedig a teljes olvasótábor a konyhanövénnyé átlényegült szerzővel együtt rebeghet köszönetet a jól megérdemelt pihenésért. R.I.P.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Lápi Otmár könnyűbúvárt
Elhagyta a szerelmese,
Őrá tehát szörnyű bú várt,
Mit nem bír ki ép elme se.

Ám elméje sosem volt ép,
Születése óta lüke;
S balsors, akit mindenhol tép,
Kitagadta összes üke.

Önkezével vetne Otmár
Véget szutykos életének,
Ám alagút végén ott már
Hallik reménykeltő ének:

Visszajön a szerelmese,
Iszap Gizi vízi sellő,
S jövőre – ó, tündérmese! -
Lápi utódokat ell’ ő.

„Ha tudtam volna, hogy ebéd után veszed be a tudatmódosítódat, nem téged javasollak kármentőnek... A Tündérmese, kérlekalássan, egy könnyed, deprimáló, szuicid örömének, mely ravasz mohalepte mélytengeri kagylóként meglepetésszerűen felböfögi a tavasz lüktetését. Ól juh nídiz láv, sálálálálá.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Két és fél versszakon keresztül érezni véltem Frady Endre életszagú kipárolgását, ám itt hirtelen befejezte a valóság vizén való járást és orrszőrig belesüllyedt a rózsaszín hollywood-i celebnyálba! Anyám szerint a hepiend nagyon szép dolog, és a Titanic végén is olyan romantikusan fagyott jégtömb hullává az a csinos Kapribogyó nevű színész… Hogy magyarázzam el neki, hogy egy rímvágóhídi bérböllér által végrehajtott kultúramészárlás nem hepiend, hanem különös kegyetlenséggel elkövetett hányingerkeltés?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem minden lüke könnyűbúvár, én sem, de minden könnyűbúvár lüke, mert aki könnyű, az nem tud lemerülni, így nem is lehet búvár! /Lüke Seawalker, nehézbúvár/

„Jaj, költő úr, vizesre sírnám a párnámat, ha itt a tóban nem lenne már amúgy is az, hogy ilyen szépen megverselte a lyányom egybekelését azzal a hercig búvárgyerekkel! Már alig várom az unokákat!” /Iszap Pálné Békanyál Bella, sellőmama/

„Micsoda?! Az én ükunokám egy víziállatba szerelmes és össze akarnak házasodni?! Hát milyen utódok lesznek ebből a frigyből, karos csukák, vagy uszonyos majmok?! Kitagadom a fattyút!!!” /Lápi Kund, nyugdíjas kútfúró/

„Tan’kérem, nem értem a verset! Mi az a hallik? Azon keresztül úsznak ki az éneklő halak a búváralagútból?” /Szotyolai Szörény, a Vak Béla Gimnázium és Királyképző Szakközépiskola 4.c. osztályos tanulója/

„Hát persze, Szotyolai fiam, az ének meg a hasadt tudatok, mi?! Amikor pedig a skizofrén az utcán ázik, akkor mondjuk, hogy ének az esőben, ugye?! Mit vétettem?!?!?! Ülj le, egyes! Kérem az ellenőrződet és holnapra apád-anyád idejöjjön!” /Igavonó Irén, középiskolai magyartanár és esernyőjavító kisiparos/

„Micsoda?! Egyest adott az a vén szipirtyó, mert nem voltál hajlandó kint énekelni az esőben?! Hát holnap bemegyek és letépem az összes fejét! Ne aggódj, fiam, amíg engem látsz! Garantálom neked, hogy úgy leérettségizel, mint a ponty!” /Szotyolai Szörény, közműbáró és a Faláb Futballakadémia főszponzora/

„Aki egy tanárt bánt, az a jövőt bántja. Aki a jövőt bántja, annak gyanús a múltja. Akinek gyanús a múltja, az engem bánt. Aki engem bánt, annak a nyakát szegem az orrszőrömmel.” /Chuck Norris/

Túl kemény a padlócsempe
Ahhoz, hogy az ember hempe-
-regjen rajta, mint egy kölök,
Úgyhogy másról énekölök.

m&m’s is, ha csak egy m,
Nem oly ízletes, hogy egyem,
S mint a tó, ha csupán fél tó,
Megverselésre nem méltó.

Szabadvers az sosem rímel,
Témaként vessük is, ím, el!
Ez egy értelmetlen műfaj,
S nem mesélem, benne mi fáj!

De hát akkor miről írjak?!
Mi lenne jó anyag?! Ír jak,
Angol angolna, vagy skót ló?!
Á, ez mind csak témapótló!

Inkább költök Hajrá Fradis
Dalt és a szurkolóhad is
Víg, hogy lelkem ily műt alkot,
Égig zengőt s nem ám halkot!

Ezt skandálja minden ember
Padlócsempén sosem hemper-
-egve [s rí a csempegyáros]:
„Bajnok lett a Ferencváros!”

„Már hallani vélem, ahogy a kopasz alkotmányjogászok Hypós Ferenc emlékkórusa az új diffúz klubhimnuszt dúdolja tizenkét szólamban a zsúfolásig megtelt Hidegkúti amfiteátrumban. A Frady jobban teljesít! :)” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez a versnek látszó tárgy állatorvosi lóként tipizálja azt az esetet, amikor egy magát költőnek kikiáltó betanított cérnavég nyálazó segédmunkás gondolkodási funkciók híján leír bármit, ami az esze helyett kifejlődött tízbites idegcsomójában rövidzárlatként felszikrázik. Teljesen megakadályozni ebben sajnos nem lehet, mert elvonási tünetként könnyen bevadul és megharapja a kezelőorvosát, azaz engem. A hideg vizes zuhanykúra viszont sokat segíthet. A gyanútlan olvasókon, közvetlenül olvasás után. Tünetileg.” /Dr. Agyalapi Atanáz, a Genetikai Agysérültek Gyógyászati Intézete (GAGYI) pszicho-hidraulikai fő-balneológusa/

„Mi az, hogy túl kemény a padlócsempe?! Hogyhogy nem lehet rajta hemperegni?! Miért, az évtizedek alatt cementálódott döngölt agyagpadló puhább volt?! Amikor tanyasi gyerekkoromban bele akartam vágni a kínai gyártmányú svájci rugós bicskámat, szikrázva visszapattant és olyan helyen állt belém, hogy bár Elődnek hívnak, ám én már csak utód lehetek. Meg szoprán a templomi férfikórusban.” /Álmos Előd, padlón hempergő újpesti csempegyáros/

„Már velünk is szórakozol, te költőragu?! Pont most, mikor legújabb fejlesztésünk, a kannibálokra rásózott csokibevonatú m&m’s hittérítőnk már nem is a szájadban olvad, hanem csak a beledben?! Nehogy felkeressünk és bekerülj a következő szállítmányba?!” /Dr. Mákony & Menyhért’s, a csokigyár jogtanácsosa/

„Mit gondolt a költő? – tehetnénk fel a kérdést, ha a mű nem pont arról szólna, hogy a költőben a gondolatok már fölmerülésük előtt hamvába holtak egy újabb szintén életképtelen gondolat elől elmenekülendő. Az univerzumon rendezetlen vonalláncként átívelő mindenbíró semmitmondás csimborasszójaként megjelenő gyermekkori klubhűség ethosza szimbolikusan telepszik rá a poéta világának látszólag kaotikus mindazonáltságára. Az első ránézésre bárminek tűnő valami akármivé történő metamorfózisa helyezi ezt a művet a kortárs irodalom méltatlanul zárva tartott hátsó fiókjának legmélyére.” /Showhair Sóhajné Epokit Etelka, középiskolai magyartanár és fiókkészítő kisiparos/

„Mi ez a zúzdaérett, véglénybutító retardáltság?! Anyám súlyos vasdarabokat cipel a fürdőkádba, hogy nehézvízzel fogja vissza a mű által beindított vitustáncreakciómat, de már így is fürdőhabzik a szám és pingpong labdányira gúvadt a szemgolyóm! Jaj, segítséééég, mindjárt felrobb…” /Puzsér Róbert, kritikus puzzle/

„Robikám, szét vagy esve, mint Koppány vezér! Szedd össze magad, mert nekem már fáj a derekam a cipeléstől! Ja, és a zenélő műanyag szent koronámról is vakard le légy szíves a bajuszodat!” /Puzsér mama/

„A vers ugyan borzalmas, de mégsem verem agyon a költőt a krómozott szemtengelyemmel, mert apai nagyapám, néhai Csák Norbert, az Amerikába történő kitántorgása előtt saját kezűleg alapította meg a Ferencváros karate szakosztályát. Hajrá Fradi! Bajnokcsapat!” /Chuck Norris/