Mindjárt jön a foci EB,
Fogadóirodák várnak:
Add a zsebnek, mi a zsebé,
S áldozzál a Tippmix Gyárnak!
Első ellenfél az osztrák,
Azt hiszik, hogy rajtunk lóg orr,
De jön Böde Dani, oszt’ rák
Módján hátrál meg a sógor!
Na, ki lesz a következő?
Izlandról pár bálnás viking,
S Gera láttán bőgnek: „Ez ő,
Minket leröhögő Víg King!”
CR7 most nem veszi át
Labdáját, hol Guzmics terem,
S nyeli el Portugáliát
Magyaroknak ásott verem!
Ezután, ha végre Dzsudzsák
Is kap egy kis dopping-szurit,
S jobban hajt, mint ahogy tud, zsák-
-számra a hálókba gurít.
Három újabb nyerés után
Előttünk áll nagy finálé!
Európa bámul bután,
Hun-szittyaföld mégsem málé!
EB döntő: magyar-germán!
Bosszút állunk, Puskás, Czibor!
Rút balsors minket nem ver mán,
S folyhat végre győzelmi bor!
„Jaj, költő úr, könnyeket csalt a szemembe, mert az én szegény Fifikémet is az ebláz vitte a sírba! Hiába oltattam be Mészáros doktor úrral, egyik nap még mindent televizelt, másnap meg már az ő tetemét vizelte le a házmester macskája, az a dög Kulimász!” /özv. Huttingerné, nyugdíjas műlovarnő/
„What a stupid poem! We eat Hungarians for breakfast!” /CR7, a Real Madrid portugál futballdroidja/
„Megakadunk mi a torkodon, te zseléfejű hisztigép! Ha sokat rinyálsz, földhöz váglak, oszt’ pofára esel, mint a zsíros kenyér!” /Böde Dániel, a Ferencváros válogatott centere/
„Költő gyermekem, ne kergess hiú ábrándokat! A te honfitársaid, a kedves magyar nyájam akkor nyer majd Európa bajnokságot, amikor majd a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever, a borjú, az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek, és egy kisfiú terelgeti őket. A tehén a medvével legel, fiaik együtt heverésznek, az oroszlán pedig szalmát eszik, mint a marha. A kisded a viperalyuknál játszadozik, és az alig elválasztott gyermek a mérgeskígyó fajzata felé nyújtja kezét. Higgy Ézsaiás prófétának és inkább az olaszokra fogadj! Én is azt teszem. Forza Vaticano!” /Ferenc pápa/
„Ezen a futball dzsemborin mi is kint leszünk, és ha azt látjuk, hogy valaki rossz szándékkal és felfújt labdával közelít a kapunk felé, azt terrorista gyanús elemnek nyilvánítjuk és ott helyben megsemmisítjük! Lehet, hogy a közvetlen környezetében más is elpusztul, de ilyen áldozatokat készek vagyunk meghozni! Életüket és vérüket!” /Csávás Kálmán vezérőrmester, a Gól Elhárítási Központ Kerozinos Osztályának (GEKKÓ) megelőző csapásmérési igazgatója/
„Mit foglalkozunk ilyen elfajzott kozmopolita labdakergetéssel?! Európával nem játszani kell, hanem lerohanni! Szárazföldi csapataink nyereg alatt puhított lóhátról visszafelé nyilazva elfoglalják, földig rombolják és import sóval bevetik Brüsszelt, leigázzák Eurázsiát, majd kikiáltjuk a Nagymagyar Hunszittyiát! Az eurót megszüntetjük és bevezetjük az eurázsiót! Mi leszünk a mesterek és mi fogjuk a világot tanítani! Móresre! Tyia, tyia, Hunszittiya! Hunszittyia a hinszittyiaiaké! Hé, még egy pohárral ebből a méregerősből!” /Őstűz Ödön, tömbházmester és a Vereckei Vitézek Clubjának (WC) fősámánja/
„Hazaffy szíveket megdobogtató vers! A nemzetóriás költőgéniusz nem facázza a lacát, nem falazza a köntört, hanem pejsliből megmondja a frankót egyenest bele a pacekba, hogy nyerünk, hogy mi vagyunk a legjobbak, hogy éoéoééééé!!! Az általános iskolák kötelező labdarúgóórái ezentúl induljanak ennek a versnek a nemzet nagy tárogatóművésze, Betyár Benő által megzenésített verziójával! Dalra magyar! Arccal a labda felé! Éljen a zenés nemzettestedzés!” /Hazaffy Hunor, a Kulturálatlanságtól Undorodó Kurucok Alapítványának (KUKA) művészeti szegmensvezetője/
„Te jó ég, amíg ennek a telenyálazott itatóvályúba fulladt elmebeteg szirtihörcsög szellemi szintje alatt teljesítő versnek a hatására kimentem hányni, az őrizetlenül hagyott anyám is elolvasta, és most kéthavi nyugdíját fel akarja tenni a mieink végső győzelmére! A Tippmix állítólag 250-szeres szorzóval fizet! Frady Endre bárgyú tehetségtelensége immár nem csak az agyra, de a pénztárcára is veszélyes! Felebarátaim, óvakodjatok a költőtől!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Gyerekkoromban egyszer beálltam focizni. Sajnos műszálas zokni és tornagatya volt rajtam, így akkor töltést rúgtam a labdába, hogy az felszikrázva és hangrobbanva szakította át a hálót és tűnt el a szemünk elől. Így találtam föl a gömbvillámot.” /Chuck Norris/
