Frady Endre

Felnőtt s gyerek, hát már hót
Izgalommal vár pár hót!
Pár hót?!?!?! Önnek költőke
Nem lesz így ebből tőke!!!

Oké! Sok arc hóra vár,
S tiktakol, mint óravár!
Óravár?!?!?! Ön agyament,
Fejében dúl ragya bent!!!

Na, jó! Várnak sok hót a
Hótlansági sokk óta!
S szólnak: Nem lesz, hahó, sokk,
Hogyha végre a hó sok!

Nos, senki se kötet be
Ily gázt verses kötetbe,
S ön így, mint a pléhen hal,
Még e télen éhen hal!

„Csak a tudományos pontosság érdekében kívánom jelezni, hogy egy pléhtányéron fickándozó hal, ha már feltéve, de meg nem engedve, meghalni kényszerül, akkor azt feltehetőleg nem éhségből kifolyólag teszi meg, hanem fulladás vagy célzott fejbevágás okán. Szélsőséges esetben a szakács elszabadult macskája is felfalhatja, de ilyen havária eseményekkel most nem foglalkozunk. Köszönöm, csak ennyit szerettem volna!” /Halassy Holding, a Halálos halkés c. dokumentumfilm hallé hőkezelési hibernátora/

„Jaj, főszerkesztő úr, ne legyen kegyetlen, ne hagyjon ki a Hó Antológiából, mert elhantolom magam! Drága legfőbb főszerkesztő úr, hát éhezni fog a család, ha nem utalja át azt a Hó honoráriumot! Legyen már tekintettel a jövőmre, legeslegfőbb főfőszerkesztő főúr, csak így van esélyem a jól megérdemelt irodalmi Nobel-díjra, amiből bőven visszafizethetném ezt a kis megelőlegezett hatszámjegyű bizalmat! Nem?!?! Akkor megyek és megátkoztatom valami akciós jósnővel, hogy nőjön még több tonna szőr a szívére!” /F. Endre, kirekesztett költőgigász/

„No, akkor legyen négy átok egy százasért! 1., A költő úr legyen benne a nemzeti alaptantervben és a maga fia bukjon meg belőle az irodalom érettségin! 2., A költő úr legyen benne a nemzeti alaptantervben és a maga lánya is bukjon meg belőle az irodalom érettségin! 3., Az első fele ugyanaz, mint az előző kettőnél, de a második felében a fiának a barátnője! 4., Majdnem, mint az előzőek, csak a lányának a barátja!” /Messzelátó Moszatné Vakegér Vendetta, nyugalmazott partjelzőnő és OKJ-s képzett jósnő/

„Jézusmáriaszentjózsefmitvétettemígéremmegjavulokgyertyátgyújtokcsakvegyéklerólameztaszörnyűátkot!” /Fűszár Koszta, főszerkesztő/

„A tárgyesetek képzésének módjába bele lehet kötni, de HÓTmindegy, van itt nagyobb baj is.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Élettelen, sőt tárgyiasult hótt tárgynak akarja láttatni a tárgyi tárgyeseteket, világegyetemi úr?! Maga szerint ennek a versnek a tárgya trágya?! Tárgy gyalázókkal nem tárgyalok! Maga nekem tárgytalan! Irgumburgum!” /Hűdeideges Huba, a Frady Endre Nevét Elementárisan Világirodalomba Adagoló Diadalnokok (FENEVAD) feszültségteremtő ereje/

„Ha ennek a versnek a megjelenésén múlik, hogy én legyek-e idén, akkor inkább ne legyek!” /Havas Huba, hóember/

„A mennyiség továbbra sem csap át minőségbe. Cáfolat ez mindenre, ami alapján a gyakorlással jön a javulás. R.I.P.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Már a Real Madridban megmondtam, reál végzettségű úr, hogy a jó vers, akárcsak a gól olyan, mint a ketchup. Erőltetni kell, és egyszer csak megindul.” /Cristiano Ronaldo alias CR7, gólérzékeny portugál futballdroid/

„A szerző nevéig, illetve a címig jutottam az olvasásban. Ennyiből egyértelmű volt, hogy ez egy háromnál több dimenziós szöveg árnyéka a 3D-ben (illetve 2D-ben), és megoldókulcs nélkül annyi esélyem van megfejteni, mint Stevie Wondernek egy falka bengáli tigris nyakába csengőt kötni - kötőtűvel.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„W. István los angelesi lakos tegnap fehér botnak álcázott kötőtűvel piszkált egy falka bengáli tigrist, akik ennek hatására elcsapták a hasukat a felelőtlen állatkerti látogatóval. Az állatkert jogásza kártérítési pert fontolgat a maradványok jogutódaival szemben.” /Magyar Távirati Iroda/

„A költő és kritikus
Párbeszéde tipikus.
Olvassa sok jó ember,
Véget ér a november.”
/M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Igaza van M. úr, tényleg véget ért a november, mégpedig a száraz november! Idén sikerült végigcsinálnom! Hólé és bólé helyett egész hónapban csak száraz vörösbort ittam!” /Kadarka Kösztöny, az Igazi Szesztestvérek Országos Mozgalma (ISZOM) hektoliter számlálója/

„Tisztelt Svéd király úr! Ezúton hívnám fel az Ön akadémiája irodalmi Nobel-díjat odaítélő bizottságának figyelmét a lokálisan világhírű és eddig méltatlanul elhallgatott Frady Endre költőre, aki a művészetében odáig jutott, hogy a versei Guglival bármely nyelvre lefordítva pontosan ugyanolyan jelentéstartalommal bírnak, mint magyar eredetiben! Reménybeli mielőbbi odaítélés esetén el ne felejtsék a díjjal együtt járó tízmillió svéd korona soron kívüli átutalását sem!” /Andrew Fradysson, inkognitóban utazó független irodalmi játékosmegfigyelő és jogdíjügynök/

„Kis honunkban hó?
Hogy gondolják, he?
Buták ezek, hú!
Tán nem tudják, hé,
Globális a hő!!!
Hi-hi-hi-hi-hi!
Ha-ha-ha-ha-ha!
Hö-hö-hö-hö-hö!”
/Eccerű Edömér, e’dőkerülő és nyelftani autodidakta/

„Az évről évre érlelődő éntudatú, nyelvtani és egyéb földhözragadt kötöttségekkel nem törődő költő szárnyalását megakadályozza az egysíkú materializálódott világ sárlényeként megszimbolizált főszerkesztő, kinek pontszerű és kiterjedés nélküli gondolkodása a mindannyiunk belső mételyeként racionalizálódó tanult tehetetlenség és kicsinek lenni merés szekularizált archetípusa. A méltán valódi mű annak tudatában foglalja el biztos helyét a világirodalom hóváró verssorának legvégén, hogy a legutolsókból lesznek a legelsők. A költő jogos reménye, hogy havas télen elsősorban nem a tehenek mennek első sorban legelőre, és nem a lábak száma alapján osztogatják az irodalmi Nobel-díjakat.” /Tőgytumor Tomorné Csecsebecse Csumilla, a Télen Ébredő Tehéntőgyeket Orvhógolyózó Versvandálok Akadémiája (TÉTOVA) határozatlan évelője/

„Ki ez a szellemi Taigetosz szökevény, aki nem átallja a szájára véve össze szájszagosítani a telet és megutáltatni a gyerekekkel a hóesést?! Frady Endre a világirodalmi hólíra hagyományok olvasztó sózásával képes az egyedileg cizellált művészi hópelyheket szürke lucsokká dagonyázni! Ennek a reteráti rohamrímelőnek az idült verstani hasmenése népi költészetünk csillogó hómezejét barnán büdösödő bélsártengerré változtatja! A világirodalom nevében követelem a Frady Endre nevű molekulakupac azonnali örök nyugalomba helyezését!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én nem várom a havat. A hó vár engem, hogy jelezzem, mikor eshet, de előbb még megkérdezi, hogy mennyi?” /Chuck Norris/

Költő ezt most szájba rágja,
S témája nem atommáglya
Mélységű, mert nem értené
Se a Te úr, se a Tené.

Téma, mi egy babos bödön,
Jött feléjük át a ködön,
S felborult és kente bab a
Teraszt, hol ült Ten Te baba.

Baba babos ajkát nyalta,
Jobb szélét s utána balt a
Nyelvével, majd szájban rágott,

Mert megbújt egy babérág ott.
Így lőn szájban rágós szonett,
Arról, mit ő, Te Ra Szon ett.

„Jaj, már megint ezek a múltban vájkáló oknyomozó versek! Országunk szellemi vezetőjeként kikérem magamnak, hogy arról rímelgessenek, hogy ötvenöt évvel ezelőtt kisbabaként hogyan ettem meg egy bödön babot! Valaki nagyon szájbarágósan azt akarja sugallni, hogy én sem a mostani félisten állapotomban jöttem a világra! Na, én most behunyom a szemem és mire kinyitom, Frady Endre már nincs! Se itt, se sehol!” /Te Ra Szon, örökkévaló szellemi vezető és fényes tekintetű legfőbb hadúr/

„Parancsára, Te Ra Szon, örökkévaló szellemi vezető és fényes tekintetű legfőbb hadúr! Team-ünk már indul is és belefullasztja ezt a fékevesztett pondrót egy bödön babba!” /Team úr és csapata/

„Bár sajnos a fiacskám kissé feszült lett tőle, de nekem tetszik ez az aranyos múltidéző versike, ami nosztalgikus hangulatba ringatott. Ki gondolta volna akkor a randa vízfejű zabagép gyerekünkről, hogy a kétkezi munkáscsaládunkból ilyen sokra viszi? Ez is mutatja, hogy milyen demokratikus országban élünk, ahol a legkisebb is számít!” /Te Sco Ban, nyugdíjas árufeltöltő/

„Ten Te baba, mi?! Egy hülye szóviccért még a celebnyálhabzószájú diktátor bosszúját is bevállalja, költő úr?! Azért ne lepődjön meg, ha egy népi demokratikus atommáglyán végzi! Tényleg érdemes volt tizenöt másodperc kétes hírnévért egy ennyire rossz verssel végleg lejáratnia magát?! Ugye, nem?! NEM ENG.!” /Lacafacátlan Leó, a Lilaködös Önjelölt Költők Ökörségeit Terelgető Társaság (LÖKÖTT) cenzora és legfőbb pecsétőre/

„Megszámolt hátralévő percekkel is csak korlátozottan rendelkező költő elvtárs, mielőtt elverné és egy babos bödönre költené a felségárulás kategóriájú klapanciájáért ellenségesen uszító külországokból júdáspénzként felvett honoráriumát, felhívjuk a figyelmét az ilyenkor szokásos, személyre szabott 110%-os adóra, melyet ön köteles hatóságunknak visszamenő hatállyal befizetni, ám a teljes vagyonelkobzásakor ezt és a kedvezményes tömegsíros temetési költséget beszámítjuk önnek, mivel itt fejlett jogrend van meghatározva.” /Dögevő Dömpercz, a Brutális Adókat Renitensekre Osztó Minisztérium (BAROM) arca/

„Lehet, hogy a költőnek mégis inkább valami atommáglya mélységűt kellett volna írnia? Akkor legalább tudnánk, hogy miért nem értjük. Nincs az a plusz felvételi pontszám, amiért én ezt hajlandó lennék kívülről megtanulni és elemezni!” /Csekélyke Csömölcz, a Nyáltócsai Ubul Szakközép Iskola (NYUSZI) érettségiző és felvételiző diákja/

„A maga nemében páratlan. Nem vártunk kevesebbet.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Maga viszont többet várhatott volna, humán polgártárs, mielőtt elkezdett volna beszélni bárkinek a nemében, mert az politikailag inkorrekt! Mindenkinek olyan neme van, amilyenre igent mond! A páratlannal csak időeltolódás figyelembe vételével tudunk egyetérteni, hiszen kezdetben nyilván páros volt, csak miután párját ritkította, azután lett páratlan! Ámen ás áwomen! Kilőni!!!” /Nemtelen Null/a, a Politikailag Correct Rendet Támadó Ellenséget Szétcincáló Tankhadosztály (PCR TESZT) nemigenlési elhárítótisztje/

„A legjobb gyerekvers, amit eddig olvastam. Kissé szájbarágós itt-ott, mint amikor gyerekeknek magyarázunk, de mégis szórakoztató és könnyen elképzelhető. Jár érte a babérkoszorú.” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Bandi bá’, babérleveles bigyó balszerencsésen beleesett bödönnyi babba, bélpoklos baba befalta! Brutális balsorscsapás! Babérkoszorúzós bulival befuccsoltunk! Bőgjünk!” /Balladai Birkamáj, baltaarcú balfék/

„A költő szereti a szonett formát, de a szonett forma nem szereti a költőt, és az irodalmi tektonikus lemezek közötti feszültség könnyen költészeti robbanáshoz vezet, mely ugyanúgy maga alá temeti az emberi szellemet, mint egy bödönnyi kiömlött babfőzelék a teraszon ülő Te családot. A mindezt fékezhetetlenül felzabáló gyerek elementáris átmérőjű tápcsatornája – melynek radikalitását jól szimbolizálja a vers anyagcsere illata – joggal nyerte el a Te Cső, azaz magyarul You Tube nevet. Frady Endre ezúttal is örökérvényű nagydolgot alkotott. Csókolom!” /Sziporka Szidónia, a Poézist Univerzumszínűre Szidolozó Irodalmi Kataklizma Alapítvány (PUSZIKA) betanított múzsája/

„Én Anyám, aki a mennyekben vagy, legyen meg az én akaratom, ami jelenleg egybeesik fényestalpú Te Ra Szon önjelölt zsebdiktátor úréval, azaz, Frady Endre nem volt, nincs és nem is lesz! Ilyen vers ugyanis nincs, legalább is az emberiség érdekében nem kéne, hogy legyen! Vagyis mától fogva ezt én mondtam, hogy nem is volt! Éljen a Frady Endre Mentességet Intenzív Zenefesztivállal Megünneplő Univerzális Sokaság, a FEMINIZMUS! Tényleg, ki az a Frady Endre, aki nem volt, nem van és nem lesz?” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban egyszer megettem ebédre több bödönnyi babot. Bár a gyomorizmaim kis golyókká préselték a bádogbödönöket, mégis problémát okozott, hogy a másnap reggel nagy nyomással kilőtt fémgolyó sorozat szilánkosra törte az angolvécénket, sőt, az alattunk lévő összes emelet és a légópincében kiépített titkos atombunker angolvécéjét is. A szüleim onnantól kezdve papírtányéron adták a kajámat.” /Chuck Norris/

Aki magyar s fogyni akar,
Járjon sokat uszodába?
Rúgjon a láb, csapjon a kar,
Míg légszomjtól nem lesz kába?

Faltól falig, mint a padló-
-szőnyeg fölött szálló döglégy,
Nagy iramban, mint egy vadló?
Ne zsírgömb, de kemény rög légy?

Ha úszkálnék fogyás mián,
Mint műgénnel túlfújt málna,
Karcsú lennék, mint egy lián,
S csont és bőr, akár egy… bálna?!?!

Bálna is úsz' reggel-este,
Mint megszállott vízi Nietzsche,
Mégis csupa zsír a teste
S nem fogy le egy dekányit se!

Aki magyar s fogyni akar,
Ne higgye, mit sugall pár dal!
Hentes kell, s bár balja fakar,
Jobbja zsírt csap hasról bárddal!

„Költő úr, ön a sportolás helyett a plasztikai sebészetet propagálja? Ön nem leadja a kilókat, hanem egy huszárvágással megszabadul tőle? Maga nem égeti a zsírt, hanem átvágja, mint a nagy sándorfalvi Gordiusz a csomót? De hogy jön ide Nietzsche? Ja, látom, úszva! Na, még egy dagadt filozófus!” /Habcsóki Hömbölcz, az Univerzális Belepofázást Intelligens Sokatmondással Alapvetőlegesen Legalizáló Intézet (UBISALI) savanyújóskája/

„Gordi úsz’ egy csomót?! Akkor nem csoda, ha olyan nagydarab, hogy csak karddal tudom kettévágni!” /Nagy Sándor, makedón hadúr/

„Egy gondolat bánt engemet:
Kádban, bálnák közt hízni meg.
Lassan dagadni meg, mint a hadúr,
Akit a titkos sportorvosa szúr;
Duzzadni lassan, mint a luftballon,
Mely elhagyottan kúszik fel falon.
Ne ily testet adj, istenem,
Ne ily testet adj énnekem!”
/Befőtti Bárdolt, a plasztikai hentesforradalom és testképszabadságharc költője/

„Mielőtt OKJ-s képzett hentes lettem, előtte másodosztályú Jedi lovag voltam, de az első osztályba való feljutási selejtező közben levágták a bal karomat, minekutána a fénykardot bárdra cseréltem és megtanultam jobbal vagdalkozni. Amióta a saját hasamról is magam vágom a zsírt, azóta özönlenek hozzám a célzott testtáji fogyást kedvelők, akik szeretnék megúszni az úszást. Mínusz tizenöt kiló lett, maradhat?” /Alabárdos Alajos, plasztikai hentes és fogyasztó mészáros/

„Inkább úszva, mozogva fogynék, mint hentesbárd által. Lehet, hogy bárddal gyorsabban lemenne rólam az a 10 kg, amit le kellene adnom, de a legfontosabb 21 gramm is távozna belőlem, így nem olvashatnék több ilyen remekművet.” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Arra utal, M. úr, hogy az áltudomány mai állása szerint az ember a halála pillanatában 21 grammot veszít a testsúlyából, azaz feltehetően ennyit nyom az épp eltávozó lélek? Ebben ugyan egyetértünk, de abban nem, hogy teljesen esélytelen lenne túlélni egy ilyen súlyfelesleg eltávolító műtétet. A remény hal meg utoljára, néha még a pácienset is túléli!” /brit tudósok/

„Ne akarjon fogyni a magyar! Már így se töltjük meg a Kárpát-medencét, csak szanaszét úszkálunk benne, mint az agorafóbiás reményhalak!” /Táltossy Taksony, ősgyula és árvalányhaj díler/

„Költő bácsi, nem lehetséges, hogy a bálna se az úszástól kövér, hanem őt is dagadtra verte az edző bácsija strandpapuccsal, mint engem, amikor szintidőn kívül tudtam csak felpillangózni a Niagara vízesésen?” /Zsírtömb Zsombor, úszópalánta/

„Ne legyünk már álszent farizeusok, amikor fény derül egy kis testi fenyítésre! A mai gyerekek olyan nyámnyilák, hogy kell egy kis katonás fegyelem! Egy-két vesén rúgásba még nem halt bele senki! Na, jó, legfeljebb a legnyápicabbak, de azokért nem kár! Muszáj az edzésen keménynek lenni, mert amikor az ólommellényben pillangózó gyerek már tíz kilométer után liheg és ki akar jönni a medencéből, akkor egy jól irányzott atyai pofon és egy fapapucsos gyomorszájas rögvest jobb belátásra téríti a fattyút! Különben is, a könnyes kölökben gyorsabban oldódnak a doppingszerek! Végül is kellenek nekünk olimpiai bajnokok vagy nem kellenek?! Na, ugye!” /Vadista-Szandál Vendel, ifjúsági úszóedző/

„Hogyha úsznék fogyás végett,
Mint porcukros lében málna,
Fölös zsírom lenne égett
S bőröm alól szerte mállna,
S kreálhatnék fitnesz céget,
S mindez a javamra válna?!
Ellenpéldát birka béget:
Vízbeeeeen beeeeehemót a bálna!”
/Szaftgolyó Szilárd, a Zseniálisan Író Rezignált Tekintetű Önjelölt Melankolikusok Bandája (ZSÍRTÖMB) renyhe rímtechnológiai részlegvezetője/

„Mi ez a mínusz akárminél is kevesebb majdnem valami, amihez, ha hozzá is adunk rengetegszer bármit, akkor is csak alulról közelíti a nagy büdös semmit?! Frady Endre nem rés, hanem erős bástya azon az áthatolhatatlan falon, ami elválasztja a még nála is sötétebb szellemi fekete lyukakat a pislákoló értelemnek még a halvány szikrájától is! Irodalombarátaim, fogjuk Frady Endrét, vízbe vele, hadd fogyjon és hadd legyen pont eggyel kevesebb belőle! Fenti megállapításaimon nem is érdemes vitatkozni, mert legalább annyira tévedhetetlen vagyok, mint a római pápa, ám ő csak öregkorától és hivatalból, én pedig születésem óta és alanyi jogon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer elvállaltam egy bálna személyi edzői feladatát, de félreértettük egymást, úgyhogy nem le-, hanem elfogyasztottam. Két másik bálnáhaverjával együtt, akik balszerencséjükre pont mellette úsztak, amikor beleharaptam a vízbe.” /Chuck Norris/

Karácsonykor sokat alszok,
Ahogy mélytengeri hal szok’,
Ki békésen nem úsz’ el, ki…
Nyomás rajt’ csak víz s nem lelki.

Karácsonykor sokat eszek,
S rántott halroppantó neszek
Szállnak mélytengeri halig…
Ja, oda már nem, csak alig.

Karácsonykor sokat iszok,
Vesémben így nem lesz piszok,
Se kőpor, se tengeri hal,
Mert a sok kólától kihal.

Karácsonykor sokat úszok,
Hogy testemről túlsúly túszok
Szabadlábon süllyedjenek
-ére mélytengerek fenek-!

Hű, de ha háj nem lesz rajtam,
Nő bennem a fajsúlytartam,
Úszó zsírom felszínt veri…
S magam leszek mélytengeri!

„Ha a világirodalom úgy gondolja, hogy Karácsonyra egy nulla testzsírszázalékos Frady Endrét küld ajándékba, akkor gondolja át újra! Már nélküle is tengernagy itt a sötétség!” /egy magát megnevezni nem kívánó mélytengeri hal a Mariana-árokból/

„Tisztelt mélytengeri hal úr! Átgondoltuk és úgy gondoljuk, hogy Frady Endre önöknél méltó helyére kerül! Mert megérdemlik! Tengermély tisztelettel!” /a világirodalom/

„Milyen lehet egy mélytengeri Karácsony? Gömbhal díszek lógnak a fán?” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Ugyan már, M. úr! Mélytengerben nem csak a gömbhal díszek lógnak, hanem mindenki, mert abban a magasnyomásban csak lustálkodni lehet, különben megszakad az ember, ha ott élő hal.” /Dr. Mélytengeri Mütyürné Magasnyomású Miazma, a Mélytenger és Magasnyomá’s (M&M’s) c. szakkönyv Csomelláki Csuszpájz díjas írója/

„Lustálkodni jó!” /M. András, továbbra is a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Ezúttal igaza van, M. úr, lustálkodni tényleg jó, sőt a legeslegjobb! Csak arra kell figyelni, hogy két lustálkodás között maradjon elég idő a pihenésre is!” /Lajhár Leó, a Pulzusszám Alacsonyító Célcsoportot Alkotó Lustálkodók (PACAL) tevékenységcsökkentési passzívája/

„Szégyellje magát, költő úr, hogy a kis Jézuska születésnapján hedonista módon csak a saját testére gondol! Bezzeg az ön költőkollégája, József Attila, nem volt ilyen önző, ő egész nap csak a mamára gondolt! Sajnos az ő esetében is kiderült, hogy nemcsak a mosónők, hanem a nem mosónő költők is korán halnak, ha az őket elütni szándékozó vonat nem siklik ki már korábban, nekiütközvén egy sínre dobott másfél tonnás mélytengeri halnak. Tyű, ez a mélytengeri kereszténység milyen mély gondolatokat hoz elő az emberlányából!” /Sekélyes Simonné Tengermély Titanilla, a Mély Alkotókat Mentoráló Alapítvány (MAMA) miabánat ügyi főelőadónője/

„Karácsonykor sokat?! Jóból is megárt a sok! A soknál több az elég! A soknál kevesebb nem ég el? A sokknál több az elektrosokk! Sokk lehet, de soha nem elég! Még, még, még, ennyi nem elég! Hééé, főnővér úr, mit akar azzal a kényszerzubbonnyal?! Ami sok, az sokk?!” /Agyalapi Atanáz, túlkezelt döblingi beutalt/

„A ’motiváció mint leglényeg’ témakör vizsgálatának keretében kérdezem, hogy vajon ki vagy mi a búbánatos pitypalatty kényszerítette Frady Endrét arra, hogy öt versszakot – ami minimum öttel több a szükségesnél! – szánjon annak a semminek a megírására, amire egyetlen betű is pazarlás lett volna! Frady Endre ökoköltészeti lábnyomáról csak annyit, hogy ahová ő lép, ott nemhogy mű nem terem, de a letaposott vár állott, most kőhalom ízű vizesárkából – mely mélytengeri hal lik – halálhörgés hallik! E két lábon járó nemzeti sorcsapás okozta régen tépő balsors elmúltával víg esztendőt kérünk Karira!” /Kicsikocsi Kalasnyikovné Kócsag Kunigunda, a Motivációt Taglaló Klub (MTK) coach-a és kaucsukcsizma kucsébere/

„A világtörténelem egészét nézve nem olyan régi ez a tépés. Egy Frady Endre még bőven befér a hét szűk víg esztendő elé. Aláírom, hogy ez a vers egy kicsit erős, de a tatárjárás se volt babazsúr.” /a balsors/

„Ha választani lehet Karira, hogy babazsúr vagy tatárjárás, akkor mi az utóbbit választanánk! De Frady Endre vers nélkül!” /kisgyerekes szülők/

„Kiskarácsony beceneve Karika!
Tudja, kinek kivan a négy kereke,
Mert az okos, mint Katalin Karikó,
Csukott szemmel mRNS-t kirak ő,
S feltámad a hulla (hopp!), mint karika!”
/Roppantszellemes Rezsilla, a Mélytengerimalacpörököltszafttunkológépkezelők Országos Szövetségének Agyalapi Team-e (MOSZAT) rímkancsalítási determinátora/

„A költő szelíd iróniával szemléli, de epés irónnal karcolja az éterbe az Iron Lady keménységű mélytengeri halak Karácsonyhoz való szinte semmi közét. A vers külcsínét adó fajsúlytalan szellemi hájréteg lehántásával oly fajsúlyos világirodalmi mélységekbe jutunk, melynek költészeti kataklizmái a mélységi mámor magasnyomású katarzisát generálják a vájtfülű átlagolvasót is messze felülmúló úgynevezett hiperolvasók babazsúroktól és tatárjárásoktól megacélozott lelkivilágában. Az életet csak létezésként elszenvedő emberek által használt szavak hétköznapi értelmüktől való megfosztása és új dimenziókkal történő felnehézbúvárruházása a versfizika kvantumrotációs plazmaállapotának sosem sejtett euklideszi téridejét görbíti meg és töri ripityára. Ez a vers, illetve EZ A VERS az összes eddig létező és ezentúl felfedezendő tudományágak egységbe olvasztó kvintesszenciája, az úgynevezett zenitnadíralfaómega, ha szabad ilyet mondanom. Tyűdehinnyedecudarjókedvemlettigyunk!!!” /Hergelt Hubáné Horgolt Hajnalka, a Karácsonyt Antagonisztikus Regenerációba Integráló Költők Almanachja (KARIKA) címzetes adathordozó rakétája és zugpálinkafőző/

„Zsezsegnek költői ÉNEK,
Eljön értük költői TEK,
Megkérdik: "Hé, költői TIK,
Halásztok lenn?! Mi fenn ÉNEK?!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, Humánka! Meghümmögöd a költői ÉN mögöttes tartalmi síkjain tenyésző katartikus kataklizmák materiális síkról a transzcendentálisra átvetített metamorfózisát, he?! MIVAMIVAMIVA?!?!?!” /Muskotályos Mordoncz, ittasan intelligenciavesztő illegálisan inkognitózó illemtanár/

„A magát jópofáskodó bulvárigric szerepkörbe pozícionáló celebnyálas Frady Endre álságosan magamutogató karácsonyi cukiságkampánya olyan, mint amikor a bűzborz azt hiszi, hogy attól, hogy mosolyogva vizel bele egy díszes üvegcsébe, attól a belőle kifröcsögő gusztustalan lélötty rögvest mennyei illatú parfümmé válik! Frady Endre költészetének csatornaszagához képest anyám szovjet katonáktól illegálisan vásárolt Krasznaja Moszkva pacsulija egy édenkerti rózsalugas illatfelhője volt! Követelem Frady Endre mélytengeri búvárharangba történő életfogytiglani száműzetését tegnapelőtti hatállyal!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer leúsztam a Mariana-árok fenekére, mert egy mélytengeri sellőlány azt kérte Karácsonyra, hogy megcsókoljam, de a tüdőmben lévő túlnyomástól felrobbant szegényke.” /Chuck Norris/

Tektonikus diszkólepke
Alatt remeg deszkalapka,
Mert rázza a tektonika,
Mit küld Harkány (Takta) neki.

Taktaharkány epicentrum,
Ahol püföl apu cint rém
Hangerősen, mitől Dabas
Is hallja, hogy metáldobos.

Lepkénknek, ki tektonikus,
Halloween-i töktunikás
Diszkómeze beleremeg
Zajba, mit ont buli rá még!

„Felháborító, hogy az ízeltlábam kisujjának karmáig sem érő távoli rokonomról már született vers, rólam pedig még nem! Pedig én legalább annyival vagyok különb nála, mint egy közönséges usznál a különbusz!” /kardfogú csótánylepke/

„Megugacc, te lepkesúlyú gyógyegér?!?! Ha megint beszósz, leverlek, mint takonykór az ormányos tatut!” /egy közönséges usz/

„Mink itten a terrorelhárítás diszkotékájában mindig TEK tonikot szokunk inni, mer’ az felráz, mint a dobógránát és jól meg is böfögtet!” /Cudaros Cibere, törzszászlós/

„Epicentrumos metáldobszolóba beleremegő töktunikás diszkójelmez, mi?! Költő úr, látott maga már diszkotékában metáldobot, he?! A deszkalap parkett lepkeszárnyú ördöge meg földrengésre rázza magán a halloween-i tökfejet?! Idióta!” /Kolerikus Kocsárd, szabadúszó zenepedagógus és tektonikai lemezlovaskocsihajtó/

„Akkora a lepke szárnya,
Ha leszáll Taktaharkányra,
Beleremeg tőle Dabas?
Ez nekem egy kicsit magas.”
/M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Jól figyeljen, M. úr, elmagyarázom! Taktaharkány és Dabas a Föld gömbfelszínén mérve 169 kilométerre vannak egymástól, ám egy földbe fúrt egyenes csőben öt méterrel rövidebb a távolságuk, így teljesen reális, hogy belső akusztikus csőburkolat esetén egy taktaharkányi metáldobos produkciója megmozgat egy dabasi tektonikus diszkólepkét.” /Zengő Zuárd, zajtektonikai zenemérnök/

„Nem tudom, hogy a költő úrnak milyen szert kevertek az AstraZeneca szurijaiba, de nekem is olyan kell! Én is szeretnék töktunika jelmezes tektonikus diszkólepkéket látni, miközben érzem, hogy reng alattam a deszkapadló! Hatalmas truváj lehet!” /Basszuskulcs Bödöny, állami hangjegykezelő és maszek hangjegyüzér/

„Nesze, Bödöny, itt a légkalapácsom! Mire szétvered egy TAO pénzek nélkül fenntarthatatlan stadion romos vasbeton lelátójának bármelyik szektorát, úgy benne lesz az ízületeidben a rákendrolos metálbugivugi, hogy még éjjel álmodban is mélynyomósan csengőbongó fülekkel fogsz rezegni!” /Rotációs Rezső, OKJ-s képzett gépesített közmunkás/

„A kancsal rímek létjogosultságát csak olyan primitív lények fogadják el kritikátlanul, akik minden egyéb badarságot is! Az ilyenek hisznek abban, hogy a Föld gömbölyű, hogy a Hold nem sajtból van, hogy Elvis nem él, hogy a Balaton létezik, hogy a járványok ellen védenek az oltások és Pataky Attilát nem rabolták el az UFO-k! Ez veszélyes! Lépjünk fel a tudatlanság ellen és mondjunk nemet a kancsal rímekre! Lapos Földön lapos rímek! Elvtársak és elvtársnők, fakadjunk dalra!:
Vár ránk a síkság,
Végtelen lapföldön szél bánt.
Búcsúzni kell a Balatontól pajtás,
Halld, a Hold a sajtmezőkre hív már. Hej!”
/Szemtengelyferdületlen Szidónia, a Kommunisták És Konteó Hívők Aktuális Lehetetlenségeken Átláttató Lapja (KÉKHALÁL) önjelölt főszerkesztő helyettese és függetlenített párttitkára/

„Aki gyakran kancsal rímír,
Viselje, mit bősz Sors rámér!:
Tapossa meg ötven teve,
Miközben épp üget tova!
Amit elé tesznek, egye,
Akkor is, ha gnú nyers agya!
Hallgassa, hogy benne farag
Járatot sok galandféreg!
Élje át, hogy rajta civód’
Bubópestis és a covid!
Fenyőjéről málljon fadísz,
S ne lájkolja, csak a Fidesz!”
/Rükverc Rozsomákné Direkt Diaszpóra, a Kancsalrímet Elnézők Társaságát Radikálisan Elítélők Clubja (KETREC) képmutatóujja/

„Attól, hogy valaki képes sarokkal lapockán rúgni magát, miközben hangosan böfögve megnyalja belülről a saját hallójáratait, még nem jelenti azt, hogy erről bárki másnak tudnia kéne! Miért mondom én ezt?! Mert az a tényállás, hogy Frady Endre begőzölt káposztáshordóként hemperegve a sárga földbe képes tuszkolni a költészet virághímes mezejének teljes flóráját és faunáját, nem a nyilvánosságra kéne tartozzon, hanem arra a néhány szakápolóra, akik a tektonikus gumiszobájának epicentrumában addig ütlegelik a hidegzuhany ólombetétes rózsájával, amíg bele nem dagad az XXXL-es méretű, diszkólepkemintás kényszerzubbonyába!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Taktaharkánytól Dabas csak egy ugrás. Helyből. Nekem.” /Chuck Norris/

Hogyha égő máglyán fázol,
Míg egy dózsás zöldre mázol,
S közben prímszámokról hantál,
Nagy a sansz, hogy meghibbantál.

Vagy meghaltál s éppen rágon-
-dolsz, azért vagy túlvilágon,
Mert otthon ért propán-bután
Mérgezés egy víg lét után…

Gázcső öreg volt, mint Bartók,
S felmondtak a karbantartók,
Fel, mert kopott Gázmű álla…
Rezsicsökkentésnek hála!

(unortodox haláltánc!)

„Attól a propán-bután gáztól a vers is felrobbant. Így teljes összefüggéstelenségükben megmutatkozhattak az ártatlanul pokolra került, máglyán égő (de legalább zöldre, és nem lilára mázolt) költő gondolatai.” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Tévedésben van legállandóbb M. úr! Utánanéztünk, de szerencsére sem a nyilvántartásunkban, sem a propán-bután gázzal fűtött bográcsainkban nincs nyoma a költőnek. Forró dróton felszóltunk a mennybe, de ott sem tudnak róla. Valószínűleg nem a túlvilágon van, hanem a János kórház vigyorgójában.” /id. Lucifer Löftényné Patássy Patália, a pokol tornácának részleteiben lakó ördög öreganyja/

„Melyik zavaros agyú eszement bérrettegő rémhírterjesztő liberálbolsevik brüsszelita migráncssimogató sorosbérenc merészeli itt megugatni az unortodox rezsicsökkentést?! Van ám még bőven szabad hely az önkéntes szibériai közmunkatábori nem retúr társasutazásra! Na, futólépés és tegye szabaddá az arcát! MOST!!!” /Csávás Kálmán dúvadnagy, a Szibériai Építőtáborba Pokolfajzat Költőket Állcsúcson Rúgással Tyűdemesszirőlispontodarepítő Alapítvány (SZÉPKÁRTYA) rettenthetetlen rüsztje/

„Fradista majomköltő úr, az Újpest utoljára akkor volt Dózsa, amikor még dinoszauruszok legeltek a Nagyalföldön! Hol él maga, a kőkorszakban, amikor a kő-papír-olló játék az utóbbi kettő hiányában folyton döntetlenbe fulladt?! Ráadásul abban az időben még fel sem találták a rezsicsökkentést, úgyhogy itt nem csak unortodox kép-, de olyan brutálorbitális időzavar is van, amitől még egy propán-butánnal mérgezett kísérleti templomegér is oltásellenessé válik! Nem tudom, maga a túlvilág melyik osztályára kerül majd, de én a másikba szeretnék menni!” /Újpesti Barnabás, vidámparki zöldmajmos céllövöldés/

„Adódtak bizonyos gondok,
Az élet nem lett egyszerűbb,
Csak annyit mondok.
Semmiség az egész,
Talán úgy fogalmaznám,
Csak a gázgyár esett rám.”
/KFT együttes/

„Amikor a rezsicsökkentés miatt olyan olcsó lett a közgáz, hogy leállt a karbantartás és nem emelték többet a fizetésemet, az olyan érzés volt, mintha a Gázgyár esett volna rám! Vízgázszerelőként a középiskolai tornatanár feleségemmel már-már majdnem éhen haltunk és nagyalföldi dögkutakból kezdtünk kiásni dinoszaurusz tetemeket, amikor jött egy visszautasíthatatlan brüsszeli ajánlat, és azóta a hortobágyi kilenclyukú híd alatt alvós csövezés helyett monopolimperialista céges Audival járunk magánházakhoz, ahol én gázt csövezek, a nejem pedig megtanítja a tulajdonost lemenni hídba a kiszállási díjamtól.” /Tyúb Tyomorka, kipcsak származású identitásvesztett álmagyar vízgázszerelő/

„Nem igaz, hogy Magyarországon nem lehet megélni a vízgázszerelésből, csak szorgalmasnak kell lenni és okosabbnak, mint Mark Zuckerberg!” /Mészáros Lőrinc, vízgázszerelő futballmecénás/

„Beszólsz, te gázgömb?! Ha még egyszer meghümmögsz, úgy letiltalak, hogy a tűzfal adja a másikat!” /Mark Zuckerberg, a facebook atyja/

„A versében súlyos anakronizmus, azaz időzavar van, költő úr! Gázfűtéses lakások csak körülbelül hetven éve vannak, világhírű zeneszerzőnk viszont most lenne száznegyven éves, azaz egyetlen lakásban sem létezhet Bartók Bélával egyidős gázcső. Nem létező gázcsövet viszont nem is tudnak a karjukban tartani a külországba elmigráló karbantartók. NEM ENG.!” /Tájmiztájm Tímea, az Időzavaros Költőket Ellehetetlenítő Alapítvány (IKEA) totális tiltótisztje/

„Szakrális és szekuláris, mennyei és materiális, teológus és geológus, ég és föld, jógáz és ultragáz, valamint közgáz és béeme… Ezek a Coca és Pepsi jellegű ellentétek úgy uralják az unortodoxia önellentmondásaiban tapicskolva fuldokló műlódi vavet ill. valódi művet, mint gázüzemű léggitár a fel nem talált hangszerek netáruházának virtuális raktárhelyiségeit. A kristálytisztán csengőbongó páros rímek pont annyira jellemzőek a legnagyobb élő kortárs koszorús költők koronázatlan királyára, Frady Endrére, mint édesbús magyarnótára a haknizó előadó drága édesanyjának bimbózó bazsarózsája. Monolitikus megkerülhetetlenség!” /Süssfelnap Siseráné Fényesnap Főgázella, a Bombasztikusan Archaikus Balladákat Artisztikus Poézissé Univerzalizáló Költők Intézete (BABAPUKI) fetisizálási főelőadója/

„Nincsen gáz, mert csökkent rezsi?
Sebaj, a gáz úgysem rózsa-
-illatú, de van még rőzse!
Attól is izzik a rezsó,
S melegénél dalol Rúzsa
Magdolna s hallgatja Rezső.”
/Orcátlan Ottokár, a rezsicsökkentésért felelős orca nélküli államtitkár/

„Nem hallgatok semmit, mert süket vagyok, mint az ágyú!” /Romfül Rezső, a Magyarországi Ultramulatós Tyuhajkodási Igazgatóság (MUTYI) protekciós karnagya és abszolút hallásügyi főelőadója/

„Jaj, Rezső, a nyilvánosság előtt ne áruld el, hogy süket vagy, csak annyit mondj, hogy a nemzetközileg elismert abszolút hallásod lokálisan ideiglenes relativizálódás alatt áll!” /Botfül Botond, az Emberek Nyugalmát Intézkedéscsomagokkal Megvédő Énekszféra (ENYIMÉ) dallamvilágrendteremtésügyi szakreferense és Romfül Rezső felső kapcsolata/

„Mi ez az irodalmi koronavírus, ki ez a penetráns mételydíler?! Frady Endre csak abban különbözik a covidtól, hogy utóbbi ellen van oltóanyag! Ó, bár szorulna be a saját szellemi színvonala és a béka fenekéig lecsökkent rezsi közé! Frady Endre az, akinek nem lett volna szabad ezzel a világegyetemmel megtörténnie! Túlvilágegyetemre vele!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Tudom, hogy sokaknak be van ígérve a túlvilág, de akiket én rúgok atomjaira, azok elfelejthetik a feltámadást, mert még az utolsó harsonaszóra sem fognak összeállni. Akit én lefejelek, az kétszer hal meg: először és utoljára.” /Chuck Norris/

Torinóban járva Lipót
Parton ülve inna ki Pót,
Ám valaki beszór hypót,
S behabzik a foga, mi pót.

Lipót hápog, mint egy hal! Jáhn
Ferenc kórház messze! Balján
Térdel s éleszti egy talján,
S hypógömb pukkan ki alján…

Lipót erős, mint több ház Lee,
S belőle kipumpált száz li-
-ter hypót is túlél! Mázli?

Nem mázli! E vasszervezet
Lipót* győzelemre vezet,
S paff a hypós szakszervezet!

*automatikus tárgyeset

„Kedves költő úr, őszintén örülünk, hogy ön szőrén üli meg az automatikus tárgyeset! Ön megérdemel egy lírai aranylant!” /Egyté Egyed, az Automatikus Tárgyeset Osztogatók Mohlepte Babzsákjainak Ormán Múlt Bedaráló Alegység (ATOMBOMBA) kétté díjas alanyi állítmánya/

„Költő úr ma Pót és Lipót fiaként döngeti az épelméjűség határát jelképező kapukat és falakat.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Ugatsz?! Megütlek úgy! Kifejellek az orrnyergedből, hogy átlátsz a szemeid között, te bliccelő gőzgombóc!” /Lee Poth, fekete karszalagos piréz migráncs BKV ellenőr/

„Pöcegödörmélyentisztelt költő úr, a Lipótokat megszégyenítő Lipót névnapi förmedvényéért életfogytiglani beutalót kap a Lipótmezei dühöngőbe! Reméljük, nem tartja fel sokáig az ott dolgozókat és hamar megürül a kényszerzubbonya!” /Pót Lee Lipót, a Brúszlí Imitátorok Degenerált Egylete (BIDE) csapkezelője/

„A vers hypótól letisztult gondolatmenete egyértelműen happy endet ígér, és meg is kaptam. Köszönöm minden olvasó nevében.” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Milyen happy end, leglelkesebb és legállandóbb olvasó úr, milyen happy end?! Az, hogy mi paffok lettünk, mert nem murdelt meg ez az idióta, az magának happy end?! Darwin díjat kellett volna kapnia a manusnak, amiért ki akart inni egy folyót, ehelyett túléli és győztesként hagyja maga után a kiszáradt medret?! Magának a globális felmelegedés okozta kiszáradás veszély, a környezetvédelem az smafu?! Na, hajtson fel soványsertés vágtában egy flakon hígítatlan hypót! Abcúg Frady! Hajrá Fradi!” /néhai Hypós Feri (1966-2010), a ferencvárosi fociultrák és a hypós szakszervezet felejthetetlenül fékezhetetlen fővezére/

„Roppant figyelemreméltó nyelvészeti belső ellentmondás, hogy amíg az ultra és a hypó erősen habzik, addig Hypós Feri (Isten nyugosztalja!) és az ő ultrái sosem haboztak, még a lovas rendőrök által fékezetten sem. Ugye milyen érdekes? Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Grammatika Gerzson, az Akadémikus Nyelvészek Állami Minisztériuma (ANYÁM) érdekességkutató szakállamtitkára/

„Amidőn a Vadászszimfónia (Jagdsinfonie) című, négy kürtre és vonósokra írt művem Farkas folyosó (Wolf gang) epizódját komponáltam, éreztem, hogy ebből valami különlegesség fog kisülni.” /Leopold Mozart (1719-1787) alias Csokigolyó Lipót, zeneszerző és zenész apuka/

„Na, tudtomon kívül és akaratom ellenére már megint belekeveredtem valahogy egy versbe, ráadásul egy nagyon rossz és teljesen értelmetlen fajtájúba! Pech! Nomenestomen monnyonle!!!” /Mázli Midiklorián, OKJ-s képzett jedi és betanított luk ács alias Luke Luck/

„Rosszul szálló lópatkó
Által talált Lipótka
Sírját ásd meg! Lapát kő’?!”
/Gödörmély Golyva, a Sötét Középkori Y-kromoszómás Pusztultak Egyesülete (SKYPE) Leopold-díjas temetkezési főkolomposa/

Egyrészt nem Jáhn, hanem Jahn, bár kiejteni á-val kell, másrészt jézusmáriaszentjózsefmitvétettem?! Rövid, de velősen tragikus életem során sok mindenen átmentem, sőt, de ez a szonettnek álcázott dekadens kriptoburzsoá versezet még nekem is durva!” /Dr. Jahn Ferenc (1902-1945), orvos, publicista és a róla elnevezett kórház első két szava)

„Ez az aljas indokból, különös kegyetlenségből elkövetett és előre megfontolt szándékkal végrehajtott szonett megcsúfolás olyan botrányosan gyomorforgató, hogy már az első versszak olvastán telehánytam a költők lelkébe taposásra használt vasalt munkabakancsomat, a továbbiaknál előbb a tehetségkutató zsűriben savazáskor hordott gumicsizmámat, végül a Mikulás lábáról tavalyelőtt leordított, majd tavaly kitett és ottfelejtett piros bundacsizmát, bár utóbbiban a rengeteg virgács miatt alig volt hely! Követelem a költő betoncsizmával előre történő beúsztatását a Pó folyó egy magas hypotartalmú mély örvényébe, alacsony vízállás esetén pedig a hypotalamuszának ütlegelését egy fajsúlyos célszerszámmal!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki olyan ványadt satnyapuding, hogy nem tudja kiinni még a Pó folyót sem, az annyit is ér! Az emberiség génállományának egészsége érdekében az ilyen nyomoroncokat meg szoktam rágni és ki szoktam köpni a világűrbe. Utána százszázalékos hypóval kimosom a számat, majd a legyengült hypót veszélytelenített hulladékként belehányom egy épp kitörni készülő izlandi vulkánba, hogy lenyugodjon!” /Chuck Norris/

Nem használ a jó lecsónak,
Hogyha benne fő egy csónak,
Mert az ínynek nagyon fáj a
Tölgyevező szálkás fája.

Jó lecsónak az sem használ,
Hogyha sűrűbb nádmelasznál;
Szalonnazsír nem kell tonna,
Kínpadra az gyomrot vonna.

Nem lecsónak használ a jó
Mélyen belesüllyedt hajó
Árbocáról málló festék;
Hányósak attól az esték.

Lecsónak használ jót nem a
Belekevert MÁV-os szema-
-forkezelő Rókuska bá’-t
Széltől óvó mókuskabát.

Nem használ a rímköltőnek,
Kit keresztül-kasul lőnek
S belőle sok lecsó spriccel,
Ha ezt elütné egy viccel…

„Kivételesen igazat mond az utolsó versszak. Ha ugyanis szitává vagyunk lőve és a lyukakon spriccelve távozik a nemrég elfogyasztott lecsó, akkor a nevetés csak ront a helyzeten, mert fokozza a lövedékek be- és kimeneti nyílásainál fellépő feszültségeket és visszafordíthatatlan sebszakadásokhoz vezet. Ilyen esetben hasznosabb elájulni és a remélhetőleg hamarosan megérkező mentős szakorvosra bízni magunkat, mint röhögcsélve vicceket mesélni, mintha misem történt volna. Sajnos túl sok a felelőtlen ember, aki ehhez hasonló krízishelyzetekben halálra röhögi magát.” /Dr. Szájtépő Szemölcs, mentőorvos és az Országos Lecsókészítési Túlkapásoktól Óvó Paleolit Orvosok Népgyógyászati Testülete (OLTÓPONT) főszakácsa/

„Ki volt az a megátalkodott idióta, aki ellopta és lecsóba keverte a szemaforállítás közben a széltől is óvó mókuskabátomat, he?! Szitává lövöm a gazembert!” /Reteráti Rókuska bá’, nyugdíjasként továbbszolgáló MÁV alkalmazott/

„A költő ebben a művében játékos közvetlenséggel adja tudtunkra, hogy jelentős különbség van a már-már túlzásba menő tudálékossággal megszabott összetételű lecsó és a ’mindent bele!’ szemléletű Fradi kolbász között. Hogy eközben csónakok tölgyfaevezői szálkásodnak, tonnányi szalonnazsírok sűrűsödnek, süllyedő hajók festékei oldódnak és szemaforkezelő bácsik mókuskabátjai tűnnek el, csupán a Frady Endrétől megszokott bohókás önfeledtség non plus ultrái. Ha lesz vers, amit az emberiség egy időkapszulában az űrbe lőne, ezt feltétlenül vegyék be a tízmillió legesélyesebb közé!” /Fajsúlyos Fityfenéné Mélyenszántó Miabánatka, az Orbitális Költészeti Játékterem (OKJ) megfellebbezhetetlen tótumfaktuma/

„Frady Endre kétségkívül egy jól költő jó költő, de nem az irodalomban, hanem csupán a madaras teszkó önkiszolgáló pénztáránál, ahol a kerekes szekere lecsómentes instant lecsóporral van tele. Verset írni nem tud, de sajnos legalább annyira szeret, mint állatkerti pávián vörös ülepet mutogatni a ketrecénél bámészkodó siserahadnak. Ez a rímdüh nevű kényszerbetegség a modern orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, de a hagyományos népgyógyászat nyomtalanul el tudja tüntetni egy lecsóillatút böffentő markos legény által megsuhintott szeneslapáttal. A betegség ilyenkor a beteggel együtt szűnik meg. A jövő héten a kopasz, kétajtós szekrény méretű merdzsós és audis fiatalok kóros nemindexelési viszketegségének drasztikus gyógymódjait fogom ismertetni. Népi hagyományőrző viszontlátásra!” /Ősmagyar Ődöng, irodalmi sámántáltos és ősgyula/

„Lecsón felnőtt tonka már ton,
Mondja libát evő Márton
Tele szájjal, ahogy illő…
(Szinkronhangja nem Vass Villő)”
/Lecsóffy Löftény, a tonhalas lecsó feltalálója és népművészeti színfolt/

„Akárki akármit mond, én a lecsót mindig megbolondítom egy kevéske tölgyfaevezős csónakkal, pár tonna szalonnazsírral, némi leázott árbocfestékkel és másfél adag mókuskabáttal. Fokhagymaszörppel és dögkúti rühsodóval felejthetetlen gasztronómia élmény! Nálam vendég szeme és papírzacskója még nem maradt szárazon.” /Békanyuvasztó Bödella, az Okádó Mikádó kisvendéglő tulajdonosa és főszakácsa/

„Lecsót főzni csak foltosan-pépesen, ahogy a csillapítatlan hangrezgéshullám megy a jégen, úgy érdemes! De minek, amikor előfagyasztottan meg lehet venni a moszkvai OlcsóLecsó boltban?” /Dr. Szaft Szaftovics Szaftov, a Joszif Áronovics Attila díjas mirelit lecsó fizikus/

„Nem használ?! Nemhogy nem használ, hanem kifejezetten árt az embernek, ha egy Frady Endre bármely klapanciának akár csak a másfél kilométeres körzetébe is sodorja a kegyetlen balsorsa! Egy merőkanál lecsóban fuldokló leguángyík haláltáncban vonagló farkával csapkodott klaviatúrával összekapcsolt monitoron megjelenő kaotikus betűhalmaz mondanivalója kenterben veri ennek az elmezsugorodott szellemi szafttunkoló életműnek nevezett hagymázas ámokfutását! Ezt a szemenszedett szégyentelenkedést pedig egy benzinmotoros árboc darabológép által megzenésítve vessék egy ismeretlen szájzáras szovjet katonakórus elé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha éhesek vendéghadaim,
Lesz itt lecsó nagy garmada, ím:
Rájuk nézek s százötven főnek
Összetevők maguktól főnek.”
/Chuck Norris, a nyugger költő/

Ugocsa non coronat,
Csak lélegzik orron át,
Mert légszennyes toxic-gén
Ellen kell az oxigén.

Ugocsa nem koronáz,
Míg zsepije orron áz’.
Baci száll, a fertőző,
S szélben ejtőernyőz ő.

Ugocsa non covidol,
S szól: Röfi, az ovid ól!
Moslékod már miazma,
S vírus ágyhoz szíjaz ma!

Ugocsa nem koronás,
S ujjával bár orron ás,
Légzőgépes kaszt rája
Irigy, védi Astrája.

(vakcinatánc!)

„Ünneprontó kretén költő! Pont a névnapomon kellett belerondítania a covidos világhálóba ezt a förmedvényt?! Tudja, mikor fogom én ilyen náthásan megkoronázni magát, maga ganajtúró bogár?! Majd, ha fagy, jégcsaptakony nő az orromból és a Duna jegén éhkoppot nyelő covidos jegesmedvék verekszenek össze a maga cubákos végtagjain! Vagy várjunk csak… de hiszen akkor azok engem is megfertőznek, majd megesznek! Segítséééég!!!” /Undorkai Ugocsa, a Koronázási és Ganajtúrási Bizottmány (KGB) közepesen éles kése/

„Oltakozzatok! Oltakozzatok! Aki nem oltakozik, az kórházba megy, olé, olé! Aki nem oltakozik, az kórházba megy, olé, olé! Koronavírus monnyonle! Koronavírus monnyonle! Mocskos covid! Mocskos covid! Nyugdíjasok oltakozzatok, meglegyen a védettségi igazolványotok!” /id. Ultrakemény Ugocsa, az oltakozáspárti ultrák univerzális hangembere/

„Ne oltakozzatok! Ne oltakozzatok! Aki oltakozik, az át van verve, olé, olé! Aki oltakozik, az át van verve, olé, olé! Cili néni monnyonle! Cili néni monnyonle! Mocskos denevérlabor! Mocskos denevérlabor! Nyugdíjasok, ne oltakozzatok, sokáig meglegyen még a nyugdíjatok!” /ifj. Ultrakemény Ugocsa, az oltásellenes ultrák univerzális hangembere/

„A költőt ugyan a jó szándék vezette, de tudjuk, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, ám ha valaki nem a köves úton jár, hanem tud egy rövidebb utat az erdőn át, akkor is igaz, hogy minden út kómába vezet.” /Dr. Égicső Ugocsa, a Szemmelversz Klinika toxikológiai osztályának betanított teológusa/

„Az Ugocsa non coronat latin kifejezés, azt jelenti, hogy Ugocsa nem koronáz. Ismeretlen eredetű történelmi szólás. A hagyomány szerint Ugocsa vármegye írta ezt a lakonikus választ az 1505. évi rákosi gyűlés határozatára visszautalva, amikor I. Ferdinánd a rendeket koronázásra hívta Székesfehérvárra (1527. nov.3.) (…) Mivel a történelmi Magyarországnak Ugocsa volt a legkisebb vármegyéje, a többnyire ironikusan idézett szólás azt a fajta tiltakozást teszi nevetségessé, amikor a tiltakozónak nincs meg a kellő tekintélye ahhoz, hogy véleményét kellőképpen érvényesíteni tudja.” /Wikipédia/

„Wikipédiamonnyonle! Wikipédiamonnyonle!” /Antipédia Ugocsa, az Ugocsa Barátok Internacionális Showbiznisz Alapon Lokalizált Intézete (UBISALI) hadüzenetügyi főtitkára/

„Céges kocsim Opel Astra,
Vakcinám Zeneca Astra,
A csüdfüvem Galus Astra,
S jó a kedvem, hahahastra!”
/Uborkafejű Ugocsa, a Frady Endre Életérzésről Költők (FAÉK) csoportjának legecetesebb tagja/

„Gratulálunk, költő úr, hogy egyetlen versben képes egyszerre belekontárkodni a történelembe, a koronavírus járványba, a környezetszennyezésbe és a háztáji állattartásba! Eközben a másként gondolkodókkal szemben olyan érzéketlen, mint egy agyi idegközpontjától megfosztott cecelégyraj! Magához képest egy porcelánboltban guggolós kozák táncot rugdosó elefánt olyan, mint egy porcelánbolt közelébe se merészkedő szelídgesztenye! Költő úr, a taknyos zsebkendővel ejtőernyőző bacilus és a sertésóvodában feltálalt miazmás moslék érzékletes leírásával ezennel elnyerte az évtized leggusztustalanabb képzavara díjat! NEM ENG.!” /Utálkozó Ugocsa, a Tárgyiasult Alanyi Költők Országos Nyelvköre (TAKONY) főcenzora és szellemi völgyzárógátja/

„Ha az irodalom érettségin választanom kéne e vers és a Kincskereső Kisködmön elemzése között, akkor én hezitálás nélkül az ablakból foganatosítandó kiugrást választanám. Bár erre úgysem kerül sor, mert addigra a légszennyezés, a globális felmelegedés, a koronavírus világjárvány, a Földnek csapódó kisbolygó rajok és a bibliai világvége valamelyike okozta totális kihalás úgyis lehetetlenné teszi egy hiánytalan érettségi bizottság felállítását.” /Utópisztikus Ugocsa, a Dinnyevári Ödön Gimnázium (DÖG) nulladik évfolyamos tanulója/

„Mi ez a rút szibarita vázlat?! Ki ez a gyorsított lejtmenetben öklendező szellemi kiflitolvaj?! Hall valami számára ismeretlen latin lózungot és levonja a következtetést, hogy Ugocsa non cogito ergo non sum?! Ne nézzük tétlenül ezt a közízlésromboló tudálékos ámokfutást! Azért adott a jóistenke által megteremtett darwini evolúció erős kezet, hogy a benne fogott bunkósbottal addig ütlegeljük Frady Endrét, amíg a túlvilágról át nem szólnak, hogy elég legyen, mert még ők sincsenek felkészülve rá, hogy náluk tömegpusztítson és szégyentelenkedjen! Amíg ezt megbeszéljük, talán magától is kimúlik! Ugocsa pedig, ha rám hallgat, akkor azt csinál, amit akar, de úgyis bele fogok kötni, mert én adok a véleményemre!” /Puzsér Róbert Ugocsa, kritikus/

„Ugocsaka, ugocsaka, ugo-ugo ugocsaka!” /Winnetougocsa, apacs eső- és tűztáncos rocker/

„Grrrrr… hrrrr…áááááááááááááááááááááá…” /Leó, az Ugocsa Fóbiás Oroszlánok (UFO) magyar hangja/

„Na, ez az a pont, amikor az emberiség érdekében evéssel vezetem le az indulataimat. Megyek és bekapok egy esőerdőt!” /Chuck Ugocha Norris/

Nyák Nyenye bár nagyon nyájas,
Nincs is neki saját nyája,
Mosolya is igen helyes,
Még sincs neki köztünk helye.

Az a baj, hogy brutál hájas,
Zsírfülével nem hall: „Há?! Ja?!”
Szafttokája mállva nyúlós,
S nem oly izmos, mint egy new ló!

Nyák Nyenyés vers nyögvenyelős,
Ezért énrám Nyák Nyenye lő!
Hájas-nyájas rémmesehős,

Bár itt nincsen se rém, se hő…
Höhö, hűha, Nye, te Nye, hess!
Essen rád egy berkenye, he!

„Hé, és hol a megfejtőkód, vagy valami imbuszkulcs, hogy a raklapra hányt alkatrészekből összeszereljük a verset, Költő úr?! Ez egy olyan 81*81-es sudoku, amit úgy kellene kibogozni, hogy csak egy mezőbe írtál be számot, és az is komplex.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ejnye, humán úr, az ön hátterével örvendeznie kéne, hogy nem készen kapja a megcsócsált mondanivalót, azaz a Költő nem rágja szájba didaktikailag a frankót, hanem teljes szellemi elsötétítés mellett tág teret ad a szabad asszociációs értelmezési tartományon történő iránytű nélküli vakrepüléshez! Ne duzzogjon, hanem fickándozzon kötöttség nélkül a virtuális valóság és annak torzonborz tükörképe közötti szakadék fölötti röghöz kötetlen sokadfokú kötélgörbe berkenyebottal üthetetlen hűlt helyén!” /Nyolcvanegyszernyolcvanegy Nyenyéné Hatezerötszázhatvanegy Hortenzia, a főhős druszájának második felesége és a Sudoku sikátor 001-007 tömbházmestere/

„Mi ez a szokásos szekuláris keresztényplutokrata kiközösítés?! Miért kéne olyan izmosnak lennem, mint egy new ló?! Hiszen a Biblia is megmondja a zsoltárok könyvében, hogy: Nem a lovak erejében leli kedvét, nem a férfi izmaiban gyönyörködik (Zsoltár 147:10). Na, ugye! Pont azért vagyok szép kövér, mert ugyanezen zsoltár szerint: Békét szerzett határaidon, a búza legjavával tart jól téged (Zsoltár 147:14). Na, gurulok enni! Ha meg elrontom a gyomrom és bélbántalmaim lennének, akkor meggyógyít a berkenyetea!” /Nyák Nyenye, a Zabálj Egész Nap Egetverő Bucikat Omlós Nádirigótokánnyal Alapítvány (ZENEBONA) marhamájkrém dílere/

„A nyájimmunis költő nyúltagya látványosan megbomlott! Rideg marha- és távolságtartást javaslok, valamint hermetikusan zárható vasbeton maszk viselését! És essen rá egy ólombetétes berkenye!” /Olvéjzmaszking Ottokárné Szósöldisztensz Szotyola, a Mindentől Is Távolságtartó Univerzalitásról Globálisan Rezignálva Álmodozó Szakcsoportfőnökség (MITUGRÁSZ) oldalági rezidense/

„E versnél kevesebbért, sőt jóval kevesebbért is öltek már embert, sőt állatot is! Ez a szonettnek nevezett szellemi casus belli még az eleddig békében nyugvók örök nyugalmának megzavarására is alkalmas irodalmi elrettentéseket tartalmaz! Egy bősz birkanyáj borítson brutális berkenyét arra, aki előre megfontolt szándékkal ilyet mer elkövetni az emberiség, sőt a legendás Nyák Nyenye ellen! NEM ENG.!!!” /Nyák Nyenyéné Fröccs Focsolka, a Mindenféle Idiotizmusokat Költögető Igricek Elméjét Gumibottal Élénkítő Rendészet (MIKIEGÉR) OKJ-s képzett cenzor helyettese/

„Ütlegeljen kapa nyele,
Essen terád berkenye le!”
/Újpesti Barnabás, konkurens kortárs költő/

„Jaaaaj, leeeeseeeeeeeeeeekkk… Nyekkk!!!” /Berkenye Botond, betanított biatorbágyi berkenyefa-budi builder/

„Ez az, végre valaki visszakézből megújítja az agonizáló magyar nyelvet! Itt van az ember, aki nem a múltban fetreng, mint egy berkenye károsult, hanem a jövőt cibálja elénk a megkövesedni látszó és köpni-nyelni is képtelen irodalmi bájgúnárok tőzeghályogos szeme láttára! Frady Endre nem csak meghaladja a begyepesedett rímeket, de okafogyottá is szégyeníti őket! Ne sírj világirodalom, a jövő már a küszöbre detonált és a kulcs megolvadt a szénné égett lábtörlő alatt! Íme, a huszonharmadik század témavázlata!” /Ultraradikális Ubulné Futurista Filantrópia, a Jövőképet Előrevetítő Tudományos Intézet (JETI) feketén foglalkoztatott főportása/

„Olvasva eme ultramodern szonettet, azon gondolkodom, hogy vagy én voltam annak idején túlságosan földhözragadt, vagy az űrkorszak olyan nagyméretű szalmakazallá tágította az emberi agyakat, hogy tűként veszett el benne az értelem. Ha az utóbbi, akkor talán nem is bánom, hogy ezt én már nem érhettem meg.” /William Shakespeare (1564-1616), angol drámaíró és szonettköltő/

„Ha majd a gyanútlan utókor robbantással akarná kitakarítani a világirodalom pöcegödrét ürítő szippantós kocsi tartályába beszáradt Frady Endre életművet, akkor olyan természeti katasztrófával néznek majd szembe, amihez képest csernobili atomrobbanás egy babazsúron kifröccsent kakaós bögre okozta bosszúság volt csupán! Frady Endre egy szellemi lefolyó örvényének hazugságspiráljában önmaga körül forogva tetszelgő és menetet hányó megélhetési pernahajder! Ha szegény anyám élne, biztosan nem kínálná meg a féltve őrzött csehszlovák import berkenyeteájával! Abcúg Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Azt hiszem, rögvest keresztnevet változtatok és álnéven fogom névtelen levelekben bemószerolni Frady Endrét! Mától Böhönye művésznéven filézem ki a zsíragyú manust!” /Dögkúti Dágványné Babatokány Berkenye, hantás hentes és mószeros mészáros/

„Na, mielőtt megfojtom az összes előttem szólót a köldökömmel, megyek és megeszek egy berkenyeerdőt.” /Chuck Norris/

Magasságos égnek hála

Bájos szájam okos nyála

Megköpködvén covid tesztet

Megmutatta nékem eztet:

Úszom. Ég odafent kék, én
Nézem, hogy egy fatörzs békén
Lebeg... Felkiáltok: Jaj, mán!
Nem fatörzs ez, hanem kajmán!!!

Nincs egyedül, itt az apja,
S számból nyelvem kiharapja!!!
Ááááááááá mmmmmmmm...
Mmmmmm ááááááááááááá...

Költőnk torkán alvadt vérrög.
Telózgatnak mentőér' rög-
-vest, de nem jön Győrfi Pali.
Őt is megette egy ali-

-gátor vagy egy krokodilus,
Mint bosszúból banyát Ilus-
-ka, ki János szerelmese?!
Szép kis holtak napi mese!

 „Kajmán? Krokodil? Aligátor? Keveri a szezont a fazonnal, nem tudja megkülönböztetni a hallét és a hüllőt, holt költő úr?! Látott maga valaha pislogó fatörzset?! Na, ezért nem kell Gyűrűk Urát nézni, mert abban valóban vannak ilyen elfajult alfajú álfák is! Mondanám, hogy béke poraira, de mivel vízi hulla, így a béka saraira stílszerűbb! Kretén!” /Tuskó Tódorné Tönk Titanilla, tényálláspont teketóriátlanító/

„Aki enne rántott hollót,
Meg egy tányér forró hallét,
S közben elkerülne hüllőt,
Annak fontos pontos hollét!”
/Dzsípíesz Dzsangó, elszabadult irányköltő/

„Minél tovább dolgoztatom a kis szürke agysejtjeimet, annál nyilvánvalóbb, hogy itt megrendezett műgyilkossággal van dolgunk és Frady Endre nem halt meg. A költő halála esetén ugyanis a vers második felét egy külső szemtanúnak kellett volna megírnia, ám a stílus maga az ember és ilyen egyértelműen vérlázító enjambement egyetlen más embernek sem jutna eszébe, vagy ha eszébe is jutna, annyira szégyellné, hogy nem merné közzétenni. Ergo az irodalmi bűnöző még él, és az emberiség érdekében mielőbb rács mögé kell juttatni, mon ami!” /Hercule Poirot, belga mesterdetektív/

„Ki szórakozik a nevemmel?! És kinek van szüksége belga mesterdetektívek kéretlen tanácsaira?! Mert mit adott nekünk Brüsszel?! Jó-jó, rengeteg pénz, de azon kívül?! Ráadásul a rongyos ezermilliárdokért cserébe bele akarnak dumálni az államformánkba is! Vegyék tudomásul, hogy mi történelmileg kriptoautokrata félfeudalmizmus vagyunk és azok is maradunk! Na, mindenki mutassa az ujjlenyomatát!” /Fatörzs főtörzs/

„Jaj, Kukorica Jancsim, lehet, hogy Petőfi Sándor költőnek egy hajszállal jobb volt, mint Frady Endre, de utóbbi majdnem akkora detektív, mint Hercule Poirot! Különben honnan volna tudta meg, hogy a falunk határában szörnyethalt banyát nem a hollók és a hüllők tépték szét, hanem mi ettük meg puliszkába keverve?! János vitéz, nem megmondtam, hogy ne igyál annyit, mert akkor mindent kipofázol, te szerencsétlen?!” /Kukorica Jánosné Alias Iluska, illegális kannibál/

„Micsoda, lábbal tapodja a magyar irodalmat?! János vitézt és szerelmetes Iluskáját sárba tiporja, és banyaevéssel vádolja, maga nemzetellenes sehonnai bitangkorcs?! Halottak napján a szent emlékezés és a néma főhajtás helyett vérengzik, mint egy sikerhajhász hollywoodi halloweeni tökfejű műcápa?! Hát a Győrfi Pál jelentse be a magához hívott életmentők végzetes késedelmét, maga két lábon járó kegyeletsértés! NEM ENG.!!!” /Pecsétőr Pocsárd, a Diadalittasansan Önkifejező Globális Költészetet Újjáteremtők Köre (DÖGKÚT) felhatalmazott főcenzora/

„-ka, ki?! Hiába próbál itt vicceskedni meg jópofáskodni, gusztustalan zugköltőcske, a maga könnyűsúlyú klapanciái helyett a diákok kötelező jelleggel továbbra is a Kincskereső Kisködmön hatására fogják megutálni a magyar irodalmat!” /Dohos Dezsőné Naftalin Nóra, a Kötelező Olvasmányokat Rendszerező Csoport (KORCS) őskövülete/

„Sajnos előfordulhat, hogy oltatlan polgártársainkat időnként kettéharapja egy szájkosár nélküli vadállat, de a szinte majdnem mindig időben kiérkező munkatársaink minden veszélyeztetett hüllőnek szakszerűen beadják a korának és egészségi állapotának megfelelő védőoltást! Krokodilok között úszkálva mindig legyen önnél a vízhatlan papírra nyomtatott hivatalos kórtörténete! Ne feledje, az oltás állatot ment!” /Győrfi Pál, az országos mentőszolgálat legnagyobb arca/

„Mi ez a szangvinikus szégyentelenkedés?! Ki ez a kigyógyíthatatlanul kegyetlen kegyeletsértő klapancia killer?! A verse alapján Frady Endre nem holt költő, hanem csak holt részeg! Anyám emlékére esküszöm, esküszöm, amit köll, azt megteszöm! Ide veled, régi kardom! Frady Endre véreset fog hányni a kardélemre, de lemossuk a gyalázatost!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A fentiek olvastán úgy tűnik, hogy Magyarországon olyan nagy a halloweeni tökfejsűrűség, hogy egyetlen félfordulatos rúgással a világegyetem összes lakható bolygóját be tudnám vetni tökmaggal.” /Chuck Norris/

„Magunk felé hajló kézzel ugyan, de a leghatározottabban tiltakozunk!” /minden szentek/

Szabadságra máma megyek,
Mégse örvendjetek hegyek!
Rajtatok most nem síelek,
Erre utalnak e jelek:

Nincsen se lécem, se botom,
Nem is vásárolok potom
Áron, melyek nem potomak,
Áradnak, mint bő Potomac!

Ehelyett majd olvasok én,
S ülök, mint ló Délen zsokén.
Támasztok tenyérrel állat,
S pihenek majd, mint az állat!

„Költő úr, attól, hogy a déli féltekén a lóversenyek is fejjel lefelé zajlanak, még nem a ló ül a zsokén, hanem fordítva! Szabadsága alatt vonuljon be egy elmegyógyintézetbe és kezeltesse magát! Tökkelütött!” /Félteke Fikusz, fanatikus fölrajztanár/

„Szabadságra megy?! Egy egész hétre?! El sem merjük hinni! Tényleg igaz?! Hipp-hipp hurrá!!!” /a költő mérnökkollégái/

„Fordított ló úr, a Potomac folyó nevének kiejtése nem [potomak], hanem [pəˈtoʊmək], vagyis nem rímel a verse! Javaslom, hogy ugorjon fejest egy angol vécébe és húzza le magát!” Kretén!” /Emerikeninglis Engelbertné Vedörforkászt Vendetta, angoltanár/

„Ne aggódjon, költő úr, nem fogunk harakirit elkövetni, ha nem jelenik meg rajtunk sífelszerelésben! Egyébként jelezni szeretnénk, hogy ha akarna, se tudna rajtunk síelni, mert nincsen hó! Suttyó!” /a hegyek/

„Jaj, anya, apa is itthon lesz az egész őszi szünet alatt?! Ne mááá’!!!” /a szabadságolt költő közoktatott lánygyermekei/

„Heeej, de jó is lenne egy fordított nap, amikor nem a gyalogos ellentengerész büdösítené össze az alfelével az én szép fehér hátamat, hanem én tehénkedhetnék rá az ő gerincére! Gyanítom, hogy hosszú időre kórházba kerülne az öreg totyak és nekem is lenne végre egy kiadós szabadságom! Síelni persze én sem mennék, mert sehol sem kapni a patámra illő síbakancsot! Nyihaha-bruhaha!” /Szellő, Vitéz Nagybányai Horthy Miklós röhögő lova/

„Aki egy hétig nem akar dolgozni, az egy hétig ne is egyék! Hadd bántsák a böjti szelek! Aki testileg szenved, az elszakad a bűnös versírástól! Boldogok a verstelenek, mert őket nem gyötri a gyehennai rímkényszermunkatábortűz! Apage Fradytas!” /Júdás Jenő, OKJ-s képzett teológus/

„Olvasással pihenne, költő úr?! És mit szól ehhez a szeme?! Pihenjen aktívan! Űzzön japán küzdősportokat! Origamizzon! Sudokuzzon! Gózzon! Harakirizzen! Forduljon ki végre önmagából!” /Szamuráj Szotty, feketeöves szájkaratéka/

„Vigyázzon, költő úr, hogy a szabadsága ne váljon szabadossággá! Továbbra is tartsa be a közlekedés legelemibb szabályait! Mielőtt lelép az úttestre, nézzen szét minden irányban, nehogy véletlenül halálra gázolja egy épp arra járó békemenet! Ne kelljen magát ünnepelnünk a halottak napján!” /Kresz Károly, közlekedési rendőrfőhadnagy/

„Halloween-kor, ki nem lökött,
Ne olvasson! Vájjon tököt!”
/Rükverc Rezsilla, rigmusgyári előmunkás és tökvájókés díler/

„Vennék tököt, de már késő,
Megérkezett nejem és ő
Jelezte, hogy soha nem váj!
Kérdezném, de nem merem: Why?”
/Gyáva Gyula, gyíksomlyói gyurgyalag gyűjtő gyógyegér/

„Mivel már nagyon nyög a bús hadam, szabadságra engedem őket és együtt elmegyünk Bécsnek büszke várába egy jó kis Helló Wien partyra!” /Mátyás király/

„Tisztelt Költők! Jelenleg szabadságon vagyok, így nincs módom szánalmas műveiket sem elolvasni, sem agyagba döngölni véleményezni.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Helló világegyetem! Én is szabadságon vagyok, de nem kell aggódni, mert a gép forog, az Alkotó jobbkeze pihen.” /Chuck Norris/

Futnak árak, állnak bérek,
Infláció zajlik máris,
S mire hó végére érek,
Kiürül a bugyelláris.

Ne csak árat, hanem béret
Is emeljen, kinek inge!
Egyforma legyen a méret,
S figyeljék, a mérleg ing-e?

Ha az infláció brutál,
S bér csak fagyva nézi az árt,
Magyar ember ilyet utál,
S népi közérzetnek az árt.

Még nagyobb bajt előzendő
Fiskálissá lőn e dalom:
Tele tárca, tele bendő,
S elmarad a forradalom!

„Forradalom, költő közmunkatárs, forradalom?! Fékevesztetten fenyeget, mint lappantyús puszpángot a lokális globalizáció okozta tömeges kihalás?! Anyagiasan dumálgat, mint akit megfertőzött a dialektikus materializmus?! Szeretné, hogy a mennyiség átcsapjon minőségbe?! Ezt megoldhatjuk, mert annyiszor csapom pofon, hogy felismerhetetlenül más minőséget fog képviselni!” /Csávás Kálmán izomagy, a Nyavalyás Ártány Lelkű Fűzfapoétákat Radikálisan Összevissza Csulázó Csapat (NYÁLFRÖCCS) szellemi magaslata/

„Költő úr, ön ideológiailag elmaradottabb, mint Makó Jeruzsálemtől! A hasára gondolva csak a kenyérre koncentrál és teljesen lebecsüli a cirkusz társadalmi gőzleeresztő hatását! Amíg a válogatott időnként, pótselejtezőkön át kivergődik egy Európa Bajnokságra, vagy amíg a Fradi néha – kerül, amibe kerül! – közpénzből bevásárolja magát pofozógépnek egy-egy nemzetközi kupa főtáblájára, addig a nép, az istenadta nép boldog, mint a barom, melyet igába hajt. Panem et circenses és arccal a hasunk felé, miközben a haza végre jót derül!” /Dr. Tudálék Teofil, a Nemzeti Ingerküszöböt Csiszolgatva Alakító Központ (NICSAK) ideológiai főmérnöke/

„Drágák boltok s kávéházok!
Rút burzsoá, mene tekel!
Hű komcsiként ÁVéHázok:
Árdrágítók, mennetek kell!
(1949, Budapest)”
/Sarlókalapács Sükösd, egykori ideológiailag képzett csavargyári menetvágó élmunkás, jelenleg a Magyar Antikommunista Jófiúk Országos Minisztériuma (MAJOM) fékezetlen habzású kérlelhetetlensége/

„Ez az, költő úr! Aki árt mond, mondjon bért is! Előre a deflációért! Legyen egy-ötven a buszjegy és három-hatvan a kenyér! Kolbászból fonjuk a kacsalábon forgó ház kerítését és tejjel folyjon a méz! Aranytojást tojjon a tyúk és sült galambok repüljenek a tátott szájakba! Dőljön a lé és legyen minden ingyen, sőt hétvégenként még ingyenebb! Ne, főnővér, ne most vitessen el a gumiszobámból a hideg zuhany alá, amikor épp megváltom a világot!” /Szájenszfiksön Szötyő, OKJ-s képzett közgazdász és döblingi beutalt/

„Aki árt emel, emeljen bért is, az biztos nem árt. Persze a béremelés is áremelést indukál, szépen körbe-körbe és jöhetnek a mill-, meg a billpengők, de ne szaladjunk előre egészen decemberig, mikor még nincs is hatszáz a benzin... és arról is a Zúnió tehet! Vigyázni kell ezekkel a fiskális dalokkal!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ne kárörvendjél, te humán,
Mint gyors nyúl a sánta pumán!
Monetáris ördögspirál
Cinizmusra mér’ inspirál,
He?!?!?!”
/Reál Rezsőné Materiál Mákonyka, az Alapból Bárkinek Beszóló Amazonok (ABBA) dalszövegírónője/

Tele tárca?” Tele bendő?! Tele név márkanév jogdíjfizetés nélküli használata?! Peren kívüli egyezséget javaslok! Nem olcsó, de holnap még drágább lesz!” /Dr. Finesz Fikusz, a Töksoknevet Előre Levédő Egyesület (TELE) jogtechnikusa/

„JUHÉ, EMELKEDIK…
… Áram
Áram!!!”
/ELMŰ-ÉMÁSZ, egyeduralkodó energiaszolgáltató/

„Nem kell áram, nem kell villany,
Monnyálle és messze illanny!
Szorgos népnek nagy a mákja,
Lenin elvtárs égő fáklya!”
/Posztkomcsi Pöndör, proletár panelpoéta/

„Éltem, élek és élni fogok, mint Elvis elvtárs! Éééén, a hőőős, ki csak nééépemnek éééltem! Amúgy pedig a varjú vájja ki a szemét burzsoá árdrágítók szemét!” /Lenin elvtárs/

„Néma holló már-már
Majdnem szól, hogy: Kár-kár,
Elönt minket ár ár!

Nem mondja, hogy Mér? Mér
Nem mondja? Csak kér, kér:
Nem omoljon bér vér!”

/Edmund Adalbert Poe (1811-?), Edgar Allan Poe máig méltán eltitkolt féltestvére/

„Mi ez a miazmás monetáris métely?! Ki ez a Marx Károly gyerekkori malacperselyének kicserepesedett hűlt helyénél leragadt közgarázdasági analfabéta?! Szétvet a szekunder szégyenérzet ennek a szánalmas szellemi szemétdombnak a szagoltán! Bárcsak Frady Endrére osztanák a főgonosz szerepét a következő James Bond filmben! Eleinte a verseivel tudna ugyan tömegpusztító tevékenységet folytatni, de a végén biztosan elnyerné méltó büntetését és hőkövető rakétákkal szitává lőnék, miközben bedarálná egy szecskavágó! Infláció ide, infláció oda, én egy világgazdasági válságot sem bánnék, ha az egy Frady Endre mentes világ válsága lenne!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Annak idején Mózesnek a felemelt botja és Isten ereje kellett, hogy rést csináljon az árban, nekem ugyanehhez elég a hónaljszagom. Úgy szökik előlem az ár, mint lucernásban kidurrant tehéntetemből a metángáz!” /Chuck Norris/

Szép tengeri uborkalány
Parti vízből énrám nézett.
Édest éreztem, mi talány,
Mintha ettem volna mézet.

Létfeltétel korlátomat
Nem törhetem sajnos át, ó,
Jaj, gyötör a pszichoszomat-
-ika! Mutass utat Plátó!

Nem érhetünk vállal vállat,
Mire sajnos van egy nagy ok:
Ő egy vízben élő állat,
Míg én földi növény vagyok.

   refrén:
   Léthelyzetem nem túl kafa,
   Tépett szívem merő cafa-
   -t, s röghöz köt az uborkafa!

Némán nézem, nem szól ő se,
Vágyunk tiszta, nem ám nemi,
S egymás Facebook ismerőse-
-ként kontaktunk nem full. Szemi.

   refrén:
   Léthelyzetem nem túl kafa,
   Tépett szívem merő cafa-
   -t, s röghöz köt az uborkafa!

„Ennek a refrén előtti utolszó szornak szemi értelme.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Neked még szoszem volt szenkivel szemi kontaktod? Szúlyosz látászszérült vagyol, kiszbarátom, he?!” /F. Endre, a költő saját maga mérnökkollégája/

„Örökzöld koktél Horiatiki Plátóval és Sémikontakt Zuckerrel. Rázva ÉS keverve.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Guglizhattam megint a Horiatiki görög salátát, amiben ráadásul nincs is tengeri uborka! Fene azt a nagy humán szókincset!” /F. Endre, k.m.f./

„Gugli a jó pap felhasználó barátja.” /F. Péter, k.m.f./

„k.m.f.?! Ki szórakozik a nevem rövidítésével, ráadásul csupa kisbetűvel?! Testületileg lefejelem, mint nemecsek erna az Áts Franciskát a Pál utcai lányokban!” /Kisdologi Mákgubódzós Fűiskola/

„Ó, már olyan rég szerettem volna egy uborkákról szóló szerelmes dal zeneszerzője lenni, csak nem volt dalszövegem! Most rátaláltam erre és elolvastam… Hmm… Azt hiszem, talán érdemes tovább keresgélnem…” /Andrew Lloyd Webber, zeneszerző/

„Rám klikkelt Uborka Tiborka,
S akkor én, Uborka Bíborka
Lájkoltam! Nekem ő egyetlen!
Csak a táv közöttünk kegyetlen!”
/a tengeri uborkalány/

„Fajok békés egymás mellett élése? Növény és állatvilág harmonikus szimbiózisa? Etnikumi entitások Etelközösítése? Uborkák interdiszciplinaritása? Örökzöld örömpörkölt köbön? Megalike!” /Galaktikus Gerzsonné Univerzális Utópia, az Egyetemes Szeretet Ellenzőit Meggyőzni Igyekvő Szociokulturálisan Ortogonális Mindenség (ESZEMISZOM) könnyfelszárítási főelőadója/

„Amikor hó végén már leértékelt uborkára sem telik és emiatt éhesen hajtom le a fejemet a kölcsönpárnámra, nem tudom eldönteni, hogy a fenti vers biológia vagy irodalmi szempontból rettenetesebb-e. Én mindenesetre egyik órámon sem szeretnék foglalkozni vele. Legfeljebb az iskolanapi Tévtanok És Elrontott Jelenetek c. fordított órán. Nem, inkább akkor sem!” /Darwin Dartanyanné Villon Vendetta, középiskolai biológia-magyar szakos tanerő és éjjeli menedékhely bliccelő/

„Az uborkahosszú mondatok négy-négy verssoros alakzatba tördelésének szándéka dicséretes, ám a sorhosszak egyenetlensége eléggé el nem ítélhető slendriánságra vall! Ha a szivárvány színei nem tartanák a párhuzamosságot, akkor az már nem is szivárvány lenne, hanem dekadensen terjedő színjárvány! Leléphet költő bajtárs!” /Krumplivirág Kacor szakaszvezető, a Laktanyában Menetelő Betanított Tisztesek (LMBT) ideológiai fényforrása/

„Az egyenáramú zsebtelepek forgalmazásával foglalkozó betéti társaságom nevét véltem hallani! Miből mennyit adjak, hogy világítsanak azok az ideológiai fényforrások?” /Amper Arnold, az Elem Bt. beltagja/

„Az egyenáramú zsebtelepek forgalmazásával foglalkozó betéti társaságunk nevét véltük hallani! Miből mennyit adjunk, hogy világítsanak azok az ideológiai fényforrások?” /Volt Vidor és Watt Winnetou, az Elem Bt. kültagjai/

„Egyenáram kétszer?! Deja vu-m van! Hiba van a Mátrixban! Jönnek az ügynökök! Fussak?! De hát nem vagyok Forrest, hogy fussak! Azt hiszem, mégis inkább a kék pirulát kellett volna választanom! Uborkasalátával!” /Neo, a Kiválasztott/

„Magyar uborkát magyar tejföllel minden magyar család magyar asztalának magyar tejfölös uborkasalátájába!” /Magyarossy Megyerné Mogyoróssy Meggyke, a Hordóhasú Idomokkal Nyafogva Nyáladzó Európát Hunok Utánozhatatlan Nyilaival Nyöszörögtető Alakulat (HINNYEHUNNYA) harci kedvcsinálója és ősmagyar előkóstolója/

„Ó, anyám, mit vétett az előző reinkarnációim bármelyike, hogy Frady Endre degenerált mutáns uborkáiról kelljen olvasnom?! Nincs az a veszélyességi pótlékkal megemelt kritikusi honorárium, ami fedezné a vers okozta pszichoszomatikus egészségkárosodások bőven nyolc napon túlnyúló gyógyítási költségeit! Az emberiség önvédelmi reflexeire apellálva követelem, hogy ezt a szószátyár szibarita vázat vessék egy fékevesztett békemenet elé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én uborkafára kapaszkodott uborkafiú lennék és ellenállhatatlan késztetést éreznék, hogy egy tengeri uborkalányról énekeljek, tarkón rúgnám magamat, hogy elmúljon.” /Chuck Norris/

Hatot rúgtunk Angliának
Majd’ hatvannyolc esztendeje…
Ám most éljünk már a mának,
Beatles elmúlt s nincs jeje-jeje!

Egész jó játékunk láttán
Nem önt minket el az epe,
S reménykedünk immár: Hát tán
Nem lesz vérpad Wembley gyepe?

Brit kapu előtt van vizit,
Negót fejbe rúgja Shaw man,
S rögvest kapunk is egy tizit,
Ami gól lesz! Nem rossz ómen!

Tizenhárom perc az öröm,
Sajnos jön az egál hamar.
Hiába a rágott köröm,
Brit oroszlán durva, ha mar!

Hátralévő idő lefut,
Kaput óvja-védi sóhaj;
Újabb góltalan -ball e fut-,
S izzadt zselés a sok lóhaj.

Brit Királyi Légierő
Nem bombáz szét, nincsen MiG-szett,
S magyar futballcsalád merő
Vígság, behúztunk egy ikszet!

Továbbjutni nincs bár esély,
Papa, ne csak fűnek-fának,
De nekem is, gyere, mesélj!:
„Hatot rúgtunk Angliának…”

„Súlyos anakronizmus, Költő úr! Arról a részéről, amiről az MLSZ tehet, nem beszélnék, erre ott a vers. Viszont. Oké, hogy rég feloszlottak a Gombafejűek, na de '68-ban még játsztak, nem 68 éve...hmm?! És ez a RAF meg a MiG egy mondatban.. egy strófában... egy versben... hát hogyan?! Na, nem mintha az a veszély fenyegetné a Közszolgálati Egyetem hallgatóságát, hogy Frady Endre verseiből készül az európai légierő története szigorlatra, de mégis. Hát nem?! DE!!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű tudálékos mérnökkollégája/

„A történelmet a győztesek írják, humán úr, és ez a döntetlen felért egy pirruszi győzelemmel! Igaz ugyan, hogy a világbajnokságról való kiesésünket is jelentette, de hát több janicsár migráncs veszett meg Mohácsnál a Brit Királyi Légierő MiG-jeiből való kiesés közben, mint makói menekült Jeruzsálemben!” /Dr. Riariahistória Rezsőné Rémokos Rezsilla, a hiperalternatív történettudomány betanított doktora/

„Hej, kis unokám, a hat rúgása után fél évvel hetet is rúgtunk Angliának, de arra már kevésbé terjed ki a kollektív emlékezet, mert az a komédia nem lett dalban elbeszélve! Látod, mekkora ereje van a magyar nótának?! Nem véletlen, hogy az Arkhimédész törvényt is dalban tanították meg nekünk:
Minden vízbe mártott test
A súlyából annyit veszt,
Amennyi az általa
Kiszorított víz súlya,
Kisangyalom!"
/id. Igric Igor, nyugdíjas dalcsokornyakkendőkötőszövettani nótafavágó/

„Csak az áramvonalasra zselézett lóhajam segítségével tudtam olyan gyorsan futni, mint a pók a falunapon!” /Nyihahai Nyihámor, válogatott középpályás/

„Fejbe rúgott engem Luke Shaw,
Unszimpatikus a muksó!”
/Loic Nego, francia születésű magyar válogatott labdarúgó/

„Van még matematikai esély a pótselejtezőt érő második hely elérésére. Ennek a valószínűsége pont ugyanannyi, mint Frady Endre irodalmi Nobel-díjának.” /Dr. Szórásnégyzet Szemölcs, véletlenszám generalisszimusz/

„Ó, hogy az a dögkútról szalajtott vargabéllel töltött becsinált marha legyen az ebéded és utána a nyál kössön meg a szádban, de kókler számmágus!!! A Luke Shaw rúgja le a fejedet a tizenhatoson belül, amikor a videóbíró éppen nem néz oda!!! Hát sajnálod tőlem azt a nyavalyás irodalmi Nobel-díjat, aminek az árából hintalovardát vehetnék a gyerekeimnek?! A VAR engedje el lesről az ellenségedet, te fukar fácángyík!!!” /Frady Endre, irodalmi Nobel-díj várományos költőgigász/

„Hat-három, mi? Hatot rúgtok Angliának, he?! Na, tartsd csak ide a fejedet, csokinyúl!” /Luke Shaw, angol válogatott balbekk/

„Mi ez a szemenszedett szedettvedettség?! Ki ez a mínusz eggyel szorozva is önmaga szerencsétlenség?! Amilyen kicsi volt anyám a hat-három idején, olyan nagy a felháborodásom, amikor Frady Endre az ápolók figyelmetlenségét kihasználva egy versírás erejéig kiszabadul a kényszerzubbonyból! Lehet, hogy Trianonban a hermetikusan zárható gumiszobáknak nem csak a kétharmadát csatolták el, hanem az összest és Frady Endre megfékezésére már egy sem maradt?! Hé, valaki a vadászkiállításról lője már ki ezt az irodalmi fenevadat! Aztán rúgjon bele hatot, mint az Aranycsapat Angliába, hogy tényleg megmurdelt-e!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én nem tudnék hatot rúgni Angliába, mert már az első rúgásomtól királyi családostól felszállna a Holdba. Csak a királynő parókás koronája úszkálna a Brit szigetek hűlt helyén.” /Chuck Norris/

„God shave the Queen!” /Krisna/

Nagy pofont adott pár albán,
Amit az a szegény fal bán,
Melytől jön a másik fele,
S renoménk már hull lefele…

Gyengék vagyunk, mint a plasztik,
Messze pattannak a lasztik,
S kispadunkon sincsen talon,
Futkosunk, mint pók a falon…

Magyar foci olyan gyatra,
Ha kikapnánk nulla-hatra,
Bulvárnak lenne csak csemeg-
-e, de senkit nem lepne meg.

Míg sörfocink közpénznyelő,
Nincs esélyünk lépni elő-
-re, csak hátra, folyton vissza,
S ennek levét néző issza.

Ahhoz, hogy ne nézzünk bután,
-Pótlás kéne, magyar után-;
Hajzselé meg okosteló
S szájkarate helyett MELÓ!

„Mit akar ez a sehonnai bitang ember, aki a fél életét BLASZ-os salakpályákon töltötte és fogalma sincs arról, mi fán terem a magyaros szakértelem?! Nekünk már kicsiként is nagyobb volt az arcunk, mint másutt a nagynak látszó közepeseknek! Hozzánk képest a külföldiek csak fogatlan oroszlánfókák és amit mi nem tudunk a futballról, az egyrészt nincs is, másrészt akkor se tudja senki más, ha százan bíztatják! Igenis megérdemeljük a csillagászati fizetésünket!” /Mellébeszelő Menyhért, televíziós futballszakértő és a magyar válogatott egykori kétszeres időhúzó cseréje/

„Közpénzt nyel a magyar foci vödre,
Olcsóbb és jobb ám az eFCé Vidra!”
/Vidra Vendel, a Hun Alakulatokat Verő Állatok Rendkívül Intelligens Alegysége (HAVÁRIA) verselője/

„Én abszolút nem lepődnék meg, ha nulla-hat lenne az angol-magyar meccs, mert az azt jelentené, hogy ismét eleget tennénk a dalban foglaltaknak és újra hatot rúgnánk Angliának. Mi ebben a pláne, mi mindig jobbak vagyunk, legfeljebb az eredmények nem tükrözik az abszolút fölényünket! Ha a labdarúgás pontozásos játék lenne és a magyar szurkolótábor pontozna, Magyarország örökös világbajnok lenne! Öröm egy ilyen csodálatos ország ennyire jól fizetett szövetségi kapitányának lenni!” /Marco Rossi, a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya/

„Igenis fontos a hajzselé, mert áramvonalasabbá teszi a fejemet és a túlzott gólöröm közepette gyorsabban tudok kifutni a kasszához felvenni a milliós gólprémiumomat, miközben az okostelómmal csinálok egy szelfit!” /Aranylábszagossy Ajtony, a Fáradtolaj-szigeteki Kharzima Blühtesiny FC idegenlégiós cserecsatára/

„Utánpótlásnevelés?!?! Kinek van arra ideje?!?! Évekig várni, míg az a gyerek megnő?!?!? Olyan rosszul azért nem állunk, hogy ehelyett havi pár százmillió közpénzből nem tudnánk leszerződtetni egy nyomokban magyar kispadosokat is tartalmazó balkáni-afrikai vegyesfelvágott csapatot, oszt’ irány a nemzetközi főtábla! Ott pontot ugyan nem szerzünk, de dől a lé, a tévés szakértők meg elmagyarázzák az összes vereségünkről, hogy az tulajdonképpen győzelemmel ér fel.” /Kadarka Kenéz, NB I-es vezetőedző/

„A magyar foci halott. Halottról jót, vagy semmit. Amúgy a Népnek kenyér kell, meg cirkusz. Namost, ne mondja már nekem senki, hogy a mai magyar foci nem kész cirkusz! A melós melóz, a labdarúgó labdát rúg, a költő költ, ilyen az élet. Uff!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Uff?!?! Csak nem egy emésztetlen irokéz migráncsot rejteget a bendőjében, humán úr?! Ha tud focizni, köhögje vissza, hátha van magyar felmenője és honosíthatjuk!” /Okosbamegoldó Ottokár, a Magyar Léosztó Szivattyúzda (MLSZ) bárkitsőtakárkithonosító szakreferense/

„Amikor kiderült, hogy a Vén Ottó nevű üknagyapám magyar bevándorló volt, rögtön beadtam a honosítási kérelmemet a magyar fociilletékeseknek, mert egyrészt csak itt van esélyem válogatottba kerülni, másrészt itt rengeteg a pénz. Most itt ülök a tábortűz mellett és várom a füstjeleket, hogy bekerültem-e az angolok elleni keretbe.” /Winnetou Windischgrätz, a Prérifarkasfogú Apacs Fejbőrvágó Club (PAFC) nyomokban magyar géneket is tartalmazó csapatkapitánya/

„Az albán foci történelmileg olyan jó, annyi diadalt hordoz magában, hogy ezzel a zseniális futballnemzettel talán még az Aranycsapat sem mert volna szembeszállni. Albániától csupán egygólos vereséget szenvedni a dicsőség szinonimája! Büszkék vagyunk fiaink, sőt FIAINK hősies helytállására!” /Szószátyár Szörény, feketeöves szájkarate mester/

„Magyarország-Albánia 12-0 (5-0) góllövők: Puskás 4, Budai 4, Kocsis 2, Palotás 2; vezette: Nemčovský (csehszlovák), 1950.09.24. 15:30, Budapest IV. ker., Megyeri úti Újpest stadion” /adatbank/

„Mi ez a szellemi székrekedés közben kierőlködött maroknyi irodalmi salakanyag?! Ki ez a sertéshizlaldák költészeti színvonalán röfögő szégyentelen fröccsöntött műanyag senki?! Ki másnak jutna eszébe Frady Endrén kívül az évtizedek óta méregdrága lélegeztető gépen döglődő magyar labdarúgásról írni egy nagy büdös semmit?! Kit érdekel ez a nemzettudathasadásos nyögvenyelés, amire több pénzt költ az ország, mint Gábor Zsazsára az elvált multimilliomos férjei?! Frady Endre és a magyar foci fogják meg egymás kezét és induljanak oszlásnak! MOST!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mindegy, hogy mit, csak beszéljenek rólam!” /Gabor Zsazsa, kilencszer férjezett és hétszer elvált Golden Globe díjas hollywoodi magyar színésznő, szépségkirálynő, modell és üzletasszony/

„Amikor majd’ fél évszázada megírtam, hogy miért beteg a magyar futball, akkoriban a magyar válogatott még EB négyes döntőbe és olimpiai döntőbe jutott, az Újpesti Dózsa BEK elődöntőt, a Ferencváros pedig KEK döntőt játszott. A beteg azóta tovább hanyatlott, majd hosszú agónia után mintegy harminc éve kimúlt, úgyhogy a látszólagos mozgása nem más, mint a tetemén lakmározó kukachadak önfeledten hullámzó dögtánca. Jó étvágyat!” /Végh Antal (1933-2000), magyar író, szociográfus, pedagógus, újságíró/

„Ha én lennék a magyar válogatott erőnléti edzője, sosem kapnának ki, mert szilánkosra fejelnék a kapufát és a labdát stadionostól rúgnák ki a világűrbe.” /Chuck Norris/

Nyirok van és minden szürke,
Hűs van, mint a világűrke
Szélte-hossza, sőt a nagyja,
S fázik d’Artagnanné Nadja.

Szürke sok van, nyirok csomó,
Duzzad minden nyirokcsomó,
S gyenge beteg fel nem vesz ket-
-tlebellt, inkább fekszik s reszket.

Nyirokszürkén es’ az eső,
Nap sem süt, csak néha les ő
Felhő mögül s eltűn’ osztán,
Ami nem csak neki rossz tán.

Szürke nyirok ez az őszi
Esőármány, mit a csőszi-
-vattyú alig tud már nyelni
S elmerül az alufelni!

Őszközépnek szürke nyirka
Mián bőgve bég a birka,
Rozsdáll vályús vasáru tál,
S büdös csizmát a sár utál.

Ordít szügyig szutykos Elek:
Jöjjenek már fehér telek!
Karhiánynál jobb a fakar,
Aki magyar, havat akar!

„Havat akar, a majd megmondom kicsoda, maga bajkeverő makimajom! Az ördög öreganyja akar hajnalban havat lapátolni, hogy fel ne jelentsék a ház előtt hanyatt esők! Ne akarja, hogy én jelentsem fel magát hóra való felbujtásért! Névtelen levélben!” /Hóhányó Huba, házmester/

„A hat darab négy sorból álló vers huszonnégy sora alkalmassá tenné a verset arra, hogy akár három darab nyolcsoros, vagy tizenkét darab kétsoros versszakból álljon, ami matematikailag ugyanaz lenne, de irodalmilag mégsem. Na, ez az, ami bennem meghasonlást okoz, de ezzel kell élnem, mert ezért kapom a fizetésemet. Azt a keveset, ami nem meghasonlást okoz, hanem éhezést. Még jó, hogy fehér tél esetén éjszakánként elmehetek havat lapátolni!” /Éhkopp Koppány, középiskolai matematika-magyar szakos tanár/

„Tényleg utálom a szürke őszi nyirkot! Na, nem mintha a tél jobb lenne ám! A nyavalya akar havat! Noch dazu, tulajdonképpen nem is vagyok teljesen magyar!” /özv. d’Artagnan Austerlitzné Nochdazu Nadja, egy máig harcoló német alakulat hadtápkonyháján ideiglenesen állomásozó asszimilálódott piréz migráncs/

„Bár a közvélemény kutatók szerintünk túlgondolt adatai azt sejtetik, hogy a szürkétlen nyirok és a nyiroktalan szürke is esélyesebb lenne az ősz népszerűsége szempontjából, mint együtt a szürke és a nyirok, de nem vagyunk hajlandóak visszalépni egymás javára, mert mindketten úgy érezzük, hogy külön-külön is esélyesek vagyunk legyőzni a telet.” /a szürke és a nyirok/

„Hahaha! Ez a szürke, meg ez a nyirok olyan nekem, mint egy lottóötös! Mindketten az ősz emberei! Simán lenyomom őket, mint a szittya vécépumpa a félkemény fekáliát!” /a tél/

„Október, november
Oszt’ itt a hóember!”
/Fenyő Mikulás, Télapó-díjas twiszter rocker/

„Kicsit tartottam Frady Endre új versétől, hogy az utolsó pillanatban elhalássza előlem az irodalmi Nobel-díjamat, de szerencsére az őszi szürke nyirok okozta vezetékbeázások miatt órákra leállt a Facebook, így mire a Google Translator által készített svéd fordítás eljutott a Királyi Akadémiára, már megszületett a döntés! Éljen Mark Zuckerberg!” /Abdulrazak Gurnah, újdonsült irodalmi Nobel-díjas tanzániai író/

„Abcúg nyirok, hüccski szürke,
Monnyonle Mark Zuckerbürgke!”
/Frady Endre, az irodalmi Nobel-díj örökös várományosa/

„Amióta a görcsbe merevedett ujjaim miatt végzetessé váló túl lendületes diszkoszvetés közben leszakadt karom helyére impregnált fakar nem került, addig nem bírtam az őszi szürke nyirkot. Most, hogy új fakarom van, most se bírom, de legalább van miért várnom a fehér telet, mert hógolyózás közben sem kell kesztyű!” /Kele Elek, a szügyig szutykos paralimpikon diszkoszvető/

„Ami sok, az sok, de költészetnek még így is édeskevés! Amit Frady Endre művel, az nem irodalom, hanem irodai lom, annak is a veszélyes hulladék része! Frady Endre szürke nyirokklapanciája ugyanaz a világirodalomnak, mint radioaktív szerves trágya a gyanútlan dögkeselyűknek! A szellemi kínhaláltusára ítélt olvasó már hiába várja a fehér telet, görcsbe rándult tetemmel fog beletemetődni a késő őszi szutyokba! Béke saraira!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt nálunk Texasban ősszel, habár fölül a szürke gálya, s alul a nyirkos víznek árja, azért én vagyok az úr.” /Chuck Norris/

Ha két pólus cserélődik,
Az északi meg a déli,
Vaspuska fordítva lő, dik
Má’, a vadász túl sem éli!

Az erdő veszélyes mostan,
Mohos déli sziklafalnak
Fejjel menő (mi ez, kos tan?!)
Tájfutók is korán halnak.

Eltévednek tengerészek:
„Nem a jobb a jó, a bal, hé!”
S gólyátlan a gólyafészek…
Navigációs a balhé!

Mágnes mag, ím, fordít delejt,
Észak lesz a dél félteke,
S nem tudván, hogy jó vagy selejt,
Földi népek, vajh féltek-e?

Jobb ám félni, mint egészni,
Fél egészség jó feleség,
Költő mellett ő az ész, ni!,
S leállítja, csak úgy les Ég…

(a kézirat itt, az olvasók örömére, megszakad)

„Az olvasók örömére Frady Endre stílusa viszont stabil: holmi pólusfordulás, égszakadás, földindulás, előválasztás jottányit sem téríti el a maga kerékvágásából. Frady Endre egyszerre iránytű és véletlengenerátor, szó szerint bármilyen cím alatt tud akármiről értekezni, de a stílusa (maga az ember) annyira megmásíthatatlan, hogy gyémántra lehet vele gravírozni. Frady Endrénére szerintem többen keresnek, mint Mrs. Columbora. A magyar "gyémánt" szó állítólag a "diamant"-ra, "diamond"-ra vezethető vissza, így az "adamant", azaz szilárd, megmásíthatatlan szónak is rokona. Az "adamant" viszont egyértelműen a magyar "agyament"-re vezethető vissza, így körbe is értünk.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Szórakozol velem, humánka, szórakozol? Körberöhöglek úgy, hogy delejt kapsz a szájszagomtól!” /Agyament Anti, talentum/

„Nem kell aggódni, költő úr, ha megcserélődnek a pólusok, nem fogunk hosszan szenvedni, hanem gyorsan beledöglünk, mint dinoszauruszok a meteorzáporba! Béke porfelhőinkre!” /Kotnyeles Kasszandra, jósnőnek alkalmatlan betanított rosszsnő/

„Csak megjegyezném, hogy mi, kosok, nem fejjel megyünk a falnak, hanem a szarvunkkal, mert nem elmebetegek vagyunk, hanem állatok! Na, költő úr, fej vagy gyomor?!” /egy kos/

„Na, drágám, még egy ilyen verssel próbálkozol ahelyett, hogy kivinnéd a szemetet és megjavítanád a csehszlovák benzinmotoros iránytűt, holnap vacsorára se lesz grillcsirke, csak hideg pacalleves! Ja, és kéne új sodrófa a hátadon szétvert helyett! Holnapra!!!” /Eftécé Endréné Emtéká Evidencia, elementáris entellektüel egyengető/

„Ne haragudjon már meg rám, költőné asszonyság, de nem lehetett volna öt versszakkal hamarabb kezdeni a zöld majom fegyelmezését?! Zőőőőőd majmok, zőőőőőd majmok!!!” /UTE Ati, ETO ütő/

„Rossz volt lenni Földgömb alján,
Mint osztrák alatt a talján,
Ám ha majd delejzaj elül,
Én lehetek végre felül!”
/a Déli-sark/

„Hátam mögött észak,
Előttem van dél,
Rohadt Nap meg készak-
-arva máshol kél!”
/Ideges Igor, mesterséges unintelligencia kutató/

„Dik má’, költő tesó, csumidázlak! Te végre nem vagy rasszista és minket is beleírsz a poézisedbe! Nyalom a hangodat! A pólus izé miatt meg ne aggódjál, öcsém, nem a nyúl viszi be a vaspuskát a MÉH-be, mert hozzáfagy a mancsa!” /Lakatos Rambókettő, a Romát látni és meghűlni! c. kisebbségi fagyasztóshow irodalmi igazgatója/

„Ó, jaj, a pólusváltás hírére fordítva kezdett pörögni a vadászati helikopterem rotorja, mire kizuhant belőle a vállról indítható hőkövető nyúltrancsírozó lövegű lesipuskám és agyonütötte egy Jávor Pál Hasonmás Versenyre gyülekező szarvascsorda egyik dudását! Majdnem szomorú lettem, de az az isteni vörösboros szarvaspörkölt megvigasztalt kicsinyég! Különben sem kell két dudás egy csordába!” /Semmilyen Solt, sörétes showman és siserahadvezér/

„Nem kell megijedni, egy esetleges mágneses pólusváltás nem okozna nagyobb problémát, mint egy Földbe csapódó Hold méretű meteor, vagy egy rendszeres vulkánkitörésekkel cizellált jégkorszak. Túlélők ugyan egyik esetben sem lennének, de a Föld további forgásában és keringésében nem következne be lényeges változás.” /brit tudósok/

„Fenti versnek eleje, eleje, eleje,
Jó, mint a Föld deleje, deleje, deleje,
Kár, hogy Frady lefeje…, lefeje…, lefeje…
Miatt nem lett befeje…, befeje…, befeje…”
/népdal, a Pólusváltásról Óbégató Kórusok Elementáris Mélységeit Bemutató Egzaltált Rendezvény (PÓKEMBER) szaggatott szignálja/

„A probléma sajnos valós, de még sajnosabb, hogy a súlyosságát Frady Endre valóssága is tetézi! Ha anyám gyermekkorában egy pólusváltást túl is élt volna, egy féreglyukon át odakerülő Frady Endre fércmű egészségkárosító hatása mián nekem már biztosan nem tudott volna életet adni! Áldott állapotra vágyakozó nők millióinak áldatlan állapotáért felelhet az a pszichoszomatikus sokkhatás, amit korunk világirodalmi véglényének verselgetése okoz! Legyen a Föld változó deleje egy szebb kor eleje és egyúttal ennek a szánalmas szemenszedett szégyentelenkedőnek a vége!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kizökkent a delej; - ó, kárhozat, hogy nem én születtem helyretolni azt, hanem Chuck Norris!” /Hamlet, dán királyfi/

„Bocsi, emberiségke, amikor edzés közben átúsztam a Föld tengelyében lévő mágneses magmán, a könyökömmel véletlenül meglöktem a delejt! Nyugi, mindjárt visszafejelem a helyére!” /Chuck Norris/

Statikus ül s nézi gépén,
Hogy hajlong a hatásábra,
S szól ő: Hű, ez olyan szép, én
Rögvest ettől kapok lábra!

Boldog, mint egy réti keszeg,
S szinusszal reng szíve húrja.
Vígan sóhajt, fejet leszeg
S agyát munkájába fúrja.

Ebédje egy kiló Newton
Által fejjel levett alma,
S eredményhez vivő úton
Egyre nő a számok halma...

Pár év s kész a szerkezete,
S neve nincs bár hídfő falán,
Csak Fújj ETO! s Hajrá Zete!,
Mégis remél: Megáll talán…

„Ne remélje, tudja! Mi maga, mérnök vagy jósnő?! Számokkal dolgozik vagy porosz hók… hókuszpók… horoszkóppal, he?! Még jó, hogy lefújtam a hídfőfalat olajfestékkel, hogy megvédjem a felületet a portól! Hajrá Zete!” /Tőzeg Táltos, a Zalai Egyesületek Nevében Elszúrt Betonfelületeket Olajfestékező Népnemzeti Alapítvány (ZENEBONA) vezérszurkolója/

„Hej, amikor lábra kap a réti keszeg... A pályaorientációs napon költőnk ilyetén szólamára a kisiskolások tízezrei tesznek majd fogadalmat, hogy egyszer majd statisztikusok, őőő statiszták lesznek!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Pályaorientációs nap és a mi tízezreink?! Humán bácsi, az űrhajók navigációját nem a NASA felnőttjei végzik?!?!” /egy kisiskolás/

„Sírban forogva nehéz megszólalni, úgyhogy inkább nem mondok semmit. Mivel a hitel alma, így továbbra is hiteles maradok, ha egyúttal csöndben is. Vagy talán pont azért? ETO? ETO? Что это?” /néhai Sir Isaac Newton, almafejelő ánglius fizikus és matematikus (1643-1727)/

„Да это что! Очень что!” /néhai Sir Winston Leonard Spencer Churchill (1874-1965) ánglius miniszterelnök oroszórán/

„Ítéletet utókor oszt:
Sir-ök mért makognak oroszt?!
Mért nem szólnak ángliusul?
Korunk most emiatt búsul!”
/Utókor Ubul, az Angol-Orosz Rendezvényeken Törőzúzó Akciócsoport (AORTA) véleményes versvezére/

„Statikus ül cellájába’,
Bilincsben van keze-lába:
Szerkezete betemetett
Korábban víg tetemeket.”
/Koszinusz Kösztöny (1972-2053), az alig közepes erősségű földrengéstől atomjaira hulló Paks-2 erőmű OKJ-s képzett főstatikusa/

„Statikus ül hosszú méla lesben,
Ő tervezte, tudjon honnan lőni.
Deszka reccsen és ő földre es’ benn,
S vadkan röhög: Höhö-höhö-hő, ni!”
/Agancsos Atanáz, a fiatal szarvasok versíró versenyének harmadik helyezettje/

„Statikus ül hegyi koson,
És a sziklaszirten oson,
Hol kilátót statikázna,
Ám a kosa nagyon ráz: Naaaaaa…!
/ismeretlen szemtanú verses vallomása Dr. Jeti Jenő statikus halálos balesetéről/

„Statikus sül, fincsi kaja!
Jókedv oka nem csak ál ok,
Telt hasas buli lesz ma, ja!
Jóllakunk mi kannibálok!”
/Fak’n’Al Shodóbuggy, törzsi főszakács/

„Azt hiszem, ideje megszakítanom az évi rendes szabadságomat, mert a nemzetközi havária helyzet fokozódik!” /St. Attika, az ülő statikusok és a szomorú fűzfapoéták betanított védőszentje/

„A mű a határait feszegető művész, a művészt feszegető határ és a feszegetést művelő valódi vész határmezsgyéje, amely deres bár, de törve nem. A mindenbírás látszatának netovábbja és hovatovább kétségbeesett valódisága fölött érzett miabánat úgy hatja át a verset, mint két egymást metsző csonka gúla. A mondanivaló hiperbolikusan közelíti a közérthetőség aszimptótáját, de soha nem éri el, ahogy sziklagörgető Sziszifusz sem a hegyoromra felhúzott fuszeklit. A költő bele akart harapni a mindenségbe, de csak a fű mellé sikerült, így szerencsére nem kell őrizgetnünk az emlékét. Egyelőre.” /Fujj Etóné Hajrá Zetélia, a Sokadvirágzásukat Átélő Poétákat Körülvevő Óriási Rímkavalkád (SÁPKÓR) c. világirodalmi melléktermék recenzora/

„Ha Frady Endre a nemzet hivatkozási alapja, akkor sürgősséggel jelentem, hogy süllyedünk!!!” /Talajvízi Tömölcz, a Terepszint Alá Kerülő Osztatlan Nyirokcsomópont (TAKONY) szintfelmérő szakreferense/

„Mi ez a szánalmasan kivagyi önsajnálat, ez a mindentudó semmitmondásba mártott szellemi fogyaték?! Azt hiszem, nem vagyok egyedül, sőt inkább bő hétmilliárdan vagyunk, akik szerint a túlnépesedett Földünkön nincs hely ennyi Frady Endre számára! Ez az egy Frady Endre pont eggyel több annál, mint amennyire szükség van, úgyhogy szakadjon rá egy felrobbanó atomerőmű összeomló hídjáról lezuhanó vadászles! Ne lássam anyámat szivárványszínű szférán zenélni, ha Frady Endre bamba arcát célkeresztben látva nem nyomom meg azonnal az ÖSSZTŰZ gombot!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban statikus szerettem volna lenni, de felnőve olyan dinamikus lettem, hogy hozzám képest a fény is egy zebrán átkísérendő vak öreg néne őzikemintás járókerettel.” /Chuck Norris/

Jézuska lát gigaplakát*:
Stop Karácsony?!?! – esik álla,
S esett állon botlik vak át,
Ki előbb még talpon álla.

Felsegítik szorgos kezek,
Blőd hírt Jézuska míg emészt
S rájön, leosztáskor ezek
Közpénzt kaptak csupán, nem észt.

„Keresztények börtönében
Mikor nyújtsunk át a rácson
Bejglit, melyben mákszín ében,
Atyám, hogyha Stop Karácson-

-y?!”

*automatikus tárgyeset

„Hát rólam már nem írnak verset?! Engem már senki sem akar megállítani?! Engem már be sem betiltani?! Én már ne is monnyakle?!” /Stop Gyurcsány!/

„Nyugi Fletó, nyugi! Te is ott leszel túl a rácson, amikor benyújtják nektek a nyomokban ébenfekete színű mákot tartalmazó bejglit, de te monnyálle róla, mert te olyat kapsz, ami után a fal adja a másikat!!!” /Igazságosztó Hapci Benő, az Avítt Cirkuszok Haragját Tartó Ultraradikális Népnemzeti Galeri (ACHTUNG) ideológiai ökle/

„Zseniális! Marketing okokból most piacra dobjuk a Stop Karácsony! c. CD-nket, majd látványosan feloszlunk, és évenként tartunk telt hasas sonkazabáló emlékkoncerteket a betiltott Karácsony évfordulóin! Dőlni fog a lé és mákosodni fog a bejgli! Köszönjük!” /Beatle Ham együttes/

„Mindeközben tudd, hogy lesz, akit majd picit idegesít, ahogy megverseled, hogy Téged kissé idegesít, ahogy kiplakátolják, hogy őket mennyire idegesíti, ahogy az ellenlábasaik hirdetik, hogy őket felettébb idegesíti, hogy…” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Á, akit ez idegesítene, az úgyis csak a címet olvassa el és kezdi el skandálni, mert nincs hozzászokva egy-két szónál hosszabb hívóüzenetekhez!” /F. Endre, a humán végzettségű mérnökkolléga költőgigász vénájú mérnökkollégája/

„Nem lehetne inkább Stop Húsvét?! Utálom, amikor részeg fajankók összebüdösítenek a pacsuli kölnijükkel és nekem úgy kell csinálnom, mintha örülnék ennek és etetnem-itatnom kell őket, míg el nem húzzák végre a tele belüket! Abcúg hímnem! A férfiak a teremtés koronavírusai!” /özv. Emanci Pálné Brün Hilda, a Dühös Asszonyok Feminista Kiáltványozó Egyesülete (DAFKE) sodrófakezelője/

„Jézuska és a Karácsony a múlt, a közpénzt legeslegoptimálisabban felhasználó gigaplakát a jelen, a bejglire éhes keresztények börtöne és az automatikus tárgyeset a szomorú jövő – időzavart érzek az Erőben! E súlyos anakronizmusok teszik az egyébként jellegtelenül középszerű verset szélsőségesen sehovátehetetlenné! NEM ENG.!” /Pecsétőr Pacsuli, az Ótvargyenge Verseket Okvetlenül Degradáló Alapítvány (ÓVODA) betanított főcenzora és Krasznaja Moszkva díler/

„Ajtonyéknál a Jézuska hozza az ajándékot, Gergőéknél az angyalka, Marciéknál a Télapó, Dönciéknél pedig a Mikulás. Nálunk bezzeg nincs semmi misztikum, csak a nevelőapám dugdossa a fa alá a szajrét, míg anyám megpróbálja elterelni a figyelmemet! Ezt a vircsaftot!!! Tényleg jó ötlet ez a Stop Karácsony!” /Éleslátó Éliás, középső csoportos óvodás/

„Ki nem állhatom az automatikus tárgyeset! Stop Liscipő!” /Simatalpú Sebő, síkideg síkidomár/

„Keresztényüldözést vizionál, költő polgártárs?! Tele börtönök és stop karácsonyi száraz bejgli?! A rakás máglya nem ugyanaz ám, mint a máglyarakás! Szeretné, ha ürgebőrbe varrt búvárként vetnénk oroszlánfókák elé a Colosseum nagymedencéjében?! Na, most átnevelési célzattal kap egy makarenkói pofont, majd a magához térése után tartsa ide a másik pofáját is, oszt’ tűnés közmunkára, míg szépen beszélek!” /Csávás Kálmán arcnagy, az Óriási Tökfejeket Véraláfutásosra Agyabugyáló Rendészet (ÓTVAR) reklámarca/

„Egyetértek Frady Endrével abban, hogy meg kell szólalni, de abban nem, hogy pont neki! Igazság szerint bárkinek, aki nem ő! Ő annyira kontraproduktív, hogy ha fa lenne egy erdőben, akkor a déli oldalán nőne a moha, de még az is befelé! A közéleti irodalomnak pont akkora szüksége van Frady Endre szánalmas médiahisztijére, mint egykének a mérleghintára! Ahogy anyám mondaná: Stop Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„El a kezekkel a Jézuskától, mert vállból letöröm az összest az aurámmal! Ettől függetlenül szerencsére nem kell Karácsony ahhoz, hogy megajándékozzam az emberiséget önmagammal.” /Chuck Norris/

Ha egy szörnyűséges hidra
Felmászik a gyaloghídra,
S ráharap az összes feje,
Tyuhaj, szakad a híd, yeah-yeah!

Jön a mérnök, fejet vakar,
Vízből kinyúl vad hidrakar,
S szakembernek hűlik helye,
Hinnye, vízbe fullad, yeah-yeah!

refrén:
   Oh yeah, oh no, bármit ugatsz,
   Szörnyű ez a hullakupac,
   Mer’ az élet igen nehéz,
   S ki ezt tudja, nem hehehéz!
   Brühühü!

Hidra csámcsog, rág a beste,
Nyállal mállik mérnök teste,
S parton sikoltoz a neje:
Bosszút állok, Rezső, yeah-yeah!

Rüh Rezsőné bunkót ragad:
Rusnya hidra, add meg magad!
Felnyerít a fakó peje:
Üsd, vágd, nem az apád, yeah-yeah!

Bánja már a hidra nagyon,
Hogy ily Rezsőt rágott agyon,
El is apad minden teje!
Pszichoszomatika, yeah-yeah!

refrén:
   Oh yeah, oh no, bármit ugatsz,
   Szörnyű ez a hullakupac,
   Mer’ az élet igen nehéz,
   S ki ezt tudja, nem hehehéz!
   Brühühü!

„Szólt valaki? A nevemet hallottam emlegetni! Hajlandó vagyok eltekinteni a zaklatásért történő büntetőjogi feljelentéstől, de nem lesz olcsó! Egy gyaloghíd mintás hidrabőr bundát kérek cserébe!” /Refrén Rolandné Brühühü Brünhilda, betanított strófadíler/

„Gyaloghíd?! Miért pont gyaloghíd?! Csak parasztok közlekedhetnek rajta, he?! Hehehe! Jaj, berosáltam!” /özv. Sakk Sebőné Matt Matild, nyugdíjas rosálónő/

„Nem az élet nehéz, költő úr, hanem hasmenés esetén visszatartani a röhögő görcsöt! Na, olyankor valóban veszélyes dolog hehehézni!” /Hidraváry Hasmars Huba, anyagcserekereskedelmi utazó/

„Ebből is látszik, milyen fontos a hidratálás! Mert ha a hidratál tele lett volna hidratáppal, Rezső megúszta volna. Meg talán mi is…” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Sosem gondoltam, hogy egyszer majd Rüh Rezsőnéként fogok reinkarnálódni! Mondjuk igaz, hogy erre nagyon kevesen gondolnak. Igazuk van, ebbe jobb bele sem gondolni, főleg ilyen borzasztó vers olvastán!” /Herkules, a halott hidraölő hős/

„Ha jobban belegondolok, mindig éreztem valami furcsaságot a nejem jellemében. Sosem értettem, miért akar nő létére tíz-tizenkét próbázó lenni…” /R. Rezső, a költő hidra általi kivégzettségű mérnökkollégája/

„S jutott eszembe számtalan szebbnél-szebb gondolat. Közvetlen kiváltó okként a hídtervezők váltakozó túlterheltségét/alulfoglalkoztatottságát, enyhítő/súlyosbító körülményként a szerző életkorából és idegrendszeri állapotából, valamint a közéleti ingerekből képződött robbanóelegyet, mentségként semmit nem tudok elképzelni. Frady for President!” /A kétfarkú kutyapárt elnöksége alias F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Én for President?! De jó is lenne! Minden reggel, délben és este kiállnék a szolgálati lakóhelyemül szolgáló Sándor Palota erkélyére és a város felett beleszavalnám, ill. megzenésítés esetén beleénekelném a légtérbe ezt a csodálatos művet! Utána meg lemennék az összegyűlt rajongók közé egy kis rögtönzött ír-olvasó találkozóra!” /F. Endre, költőgigász és potenciális köztársasági elnök/

„Úgy van, gyere csak le közénk, gyere! Ha már kaszával-kapával felcihelődtünk ide a hegyoldalba! Lesz itt olyan író-olvasó találkozó, hogy egyből megkapod a nyolcvannyolc napon túl se gyógyuló kétoldali posztumusz Kossuth-díjadat!” /az összegyűlt rajongók/

„Költő úr, maga ne tudná statikusként, hogy egy gyaloghíd mértékadó terhe ötszáz kiló per négyzetméter, úgyhogy, ha egy hidraszörny olyan hatalmas, hogy képes leszakítani, akkor nincs az a Rüh Rezsőné, aki doppingszer segítsége nélkül agyon tudná verni, vagy érzelmileg olyan nyomás alá helyezni, hogy pszichoszomatikusan elapadjon a teje! Felszólítjuk, hogy Rüh Rezsőné vizeletmintáját azonnali hatállyal juttassa hozzánk, vagy letépjük az összes fejét, mint Herr Herkules a lernéi hidráét!” /Dr. Wada Winnetouné Szertelen Szidónia, a Nemzeti Urinális Dopping Lecsapoló Intézet (NUDLI) analitikai főosztályvezetője/

„Végre, már úgy szerettem volna egy rockoperát szerezni, de sosem volt megfelelő minőségű librettóm! Hála az égnek, most itt van ez a szívemnek kedves yeah-yeah dolog, úgyhogy neki is ugrok! Az ’oh no’ rész kicsit zavar ugyan, mert Yoko Onora emlékeztet, de kicsi sárgára nem nézünk!” /Paul McCartney, ex-beatle/

„Fúj, rasszista! Hímsovoniszta! Genderfasiszta! Az én drága Johnnym jól megagyalna, te nyálgép, ha még élne és épp nem lenne szügyig bedrogozva! Jog- és fájdalomdíjat követelek!” /özv. John Lennonné Yoko Ono/

„Mi ez a hidrakocsányon lógó, elmedorongoló mérnökhiszti?! Anyám lehidalna, ha látná, amint görcsbe rándult aggyal próbálom lemosni magamról a Frady Endre versmirigyeiből rám fröccsenő rímváladékot! Segítség, pszichoszomatikus fantom tőgygyulladásom lett attól a páni félelmemtől, hogy visszavonhatatlanul összefradyendréződtem! Világirodalombarátaim, lélekben felkészültem a legrosszabbra! Nem, nem a hivatásom gyakorlási közbeni halálomra, hanem Frady Endre esetleges életben maradására és további önfeledt hehehézésére! Brühühü!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ne bőgj, Robi, Frady Endre sem él örökké, csak addig, amíg az orrnyálkahártyájába szúrom a hidratált hónaljszőrömet! Attól atomjaira hullik, mint leprás néptáncos a trambulinon.” /Chuck Norris/

Nyári zöld fa?! Le vele!
Sárguljon a levele!
Fából nem kell üde ide,
S szélvész legyen hű de hide-
-g, tyű!

Zúgja a szél: Kavarok,
Forogjatok avarok!
Eső essen, licsi-locsi,
Sár ragadjon kicsi kocsi-
-n, tyű!

Égből jön egy SMS:
„Eső vagyok, esem.” Ess!
Zápor legyen s haligali,
Zagy bokszolja falig Ali-
-t, tyű!

Ide figyuzz kisanyám,
Szottyá ázik Tihany ám!
Elönti a Balaton,
Melynek nem sok hala ton,
Bugyborékol, bigyi-bugyi,
S végleg merül, figyi, úgyi-
-s, tyű!

„MIVAAAAAAAN?!?!?!?! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! NEM ENG.!!!!!!!! ORVOST!!! MOST!!!” /Higgadt Huba, az Elementáris Költemények Garnizonja (EKG) c. vérnyomáscsökkentő világirodalmi vecsernye főcenzora/

„Utána meg tél lesz, és akkor kell a kes-
-z, tyű!”
/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Tyű, jön az özönv… bigyi-bugyi blugyblugyblugy…” /a tihanyi apát/

„Elnézést, hogy nem vagyok jelen a Balatonban, de tengeri hal lévén nem bírom az édesvizet, csak a sósat. Talán, ha erőteljesebben bíztatnák a fürdőzőket, hogy bátran vizeljék tele a tavat, előállna az a sótartalom, hogy más halak se akarjanak jelen lenni és így nem tűnne fel a hiányom. Köszönöm, hogy segíthettem!” /Thunnus thynnus alias Kékúszójú tonhal/

„Azt hiszem, nyitott kapukat döngetek, amikor felhívom az országos tiszti főorvos kolléga figyelmét arra, hogy a költőt soron kívüli sürgősséggel szállíttassa a döblingi elme- és gyógyintézetbe, és ügyeltessen arra, hogy tejfölös töltött káposzta helyett nehogy tárkonyos töltött pisztolyt kapjon estebédre! Tyű” /Dr. Mentál Máté, elmekórboncnok/

„Tyű, a zagy bokszoljon falig?! Engem, aki lebegek, mint a pillangó és szúrok, mint a méh?! Lehetetlen! Nem tehetek róla, nehéz szerénynek lenni, ha olyan nagy vagyok, mint én!” /Muhammad Ali, a legnagyobb és a legtyűbb/

„Életünket nagy számosságú válság árnyékolja be, tyű. Van nekünk klíma-, migrációs, pandémikus, üzemanyagár-, életközépi ... szóval jut minden napra a héten. Na, ehhez a kis gyűjteményhez kaptunk még egy ritka gyöngyszemet, amely tartalmában még a lokális meteorológiai, formájában már a globális kulturális válság jegyeit hordozza. Tyű, de köszönjük!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nincs itt válság, humán úr, egy darab se, csak a katartikus életminőségromlási tendencia kezd exponenciális évszakfüggvénnyé fajulni, bármit is jelentsen ez akárkinek is, tyű!” /F. Endre, költőgigász/

„Megugatja a nyarat, költőbogár?! Talán a téli időszámítás mellett kampányol?! Beszól a fent eldöntött évszaknak?! Nem lesz magának jó vége, csak nagyon hamar! Na, írja meg sovány sertés vágtában a végrendeletét és egyetlen örökösként az én nevem szerepeljen!” /Csávás Kálmán őszlény, a Kitartóan Önfejű Poétákat Elegyengető Társaság (KÖPET) pszichopatológiai úthengere/

„Mi ez a szánalmas nyárutáló halálhörgés?! Ki ez a mentális hycomat?! Egy szellemi fogyatékos mosómedve egy Nobel-díj várományos rákkutató ehhez az evolúciós vakvágányon visszafelé gördülő irodalmi sejtkupachoz képest! Egy klaviatúrára pottyantott tehénlepény különb gondolatokat vet a szövegszerkesztőre, mint ez a két lábon büdösödő elszabadult hajóágyú! Ó, anyám, hová rejtetted a rozsdamentes jugoszláv kötőtűidet, amivel szurkálhatnám Frady Endre viaszbábuját?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban mindig olyan évszak van, amilyet kérek. Sosem kell kétszer kérnem.” /Chuck Norris/

(szép iroda lom)

Ím, eljövend a nap, én
Túladok a kanapén,
Majd később sem habozok,
S távoznak a dobozok.

Agg hintaló? Megy e mén!
Hinnye, hová tegyem én,
Merre dobjam vala ki?
Így üvölt rám valaki:

„Kiszúrja a szemetek,
Itt gyűlnek a szemetek!”
Tényleg, biza, hűha, lom!

Bűz van, ez nem fűhalom!
Ajjaj, ez a holmi sok!
Sebaj, vannak lomisok!

(metáltánc a lomokon!)

„Há, ne dobozokat, meg hintalovakat hozzon a nagyságos kőttő úr, hanem fémet, ha kérhetem! Nagypapa járókerete is gyühet, minek neki mán arra a kis időre, nem? Há, vashiányos a család, csókolom a kiskezit!” /Rostás Rambó, legelőzöld latviás lomis/

„*ding-dong* "Csóókoloom! Vás, rossz tűzhej, ríz ván-e?"” /Lakatos Rómejó, színesfémszakember, alias B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája//

„Ding-dong, mi?! Az előadói jogdíjat meg majd kikukázom, he?! Na, tűnés, mielőtt elkezdek énekelni és hallás nem marad károsulatlan! Futás, mert kificamítom az ízléseteket!” /Csonka Bandi, előadóművész/

„Gyerekkoromban én is sokat kukáztam, de miután két és fél méteresre nőttem, ma már inkább csak kosarazok. Ez jobban fizet.” /Vertikális Vendel, válogatott kosárlabdázó/

„A forma már-már klasszikus szonett:
Quartinák, tercinák párban állnak,
Költőnk Petrarc' neveltje mégse lett:
Forma enged a lomi szavának.
Amúgy nem rossz. A kosárlabdában a gyűrű felé tartó labdát csak felszálló ágban szabad elütni - ezt még el lehetne. Ezért is próbálkoztam.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A téma, kedves humán kolléga úr, a téma megköveteli, sőt szinte kiizzadja magából, hogy itt quartina helyett latrina legyen! Egyrészt az előbbiről nem tudjuk, hogy mi a büdös francnyavalya mi a teljes jelentésspektrumának aktuálisan adaptálható vonzata, a második viszont ideillő és közkedvelt, sőt közhasznú is, amennyiben szükség nagyúr lomtalanítani vágyik! Próbálkozni pediglen nem érdemes, csak tenni vagy nem tenni – ezt azóta tudjuk, hogy Yoda mester Luke Skywalker fejébe verte, mielőtt utóbbi eloszlathatta volna a kételyeit, megszüntetve ezáltal a remegést az Erőben. Az ágak ugyanakkor nem felfelé, hanem lefelé szállnak, ha Newton nem csak egy almával fejbe vert kókler volt.” /F. Endre, lomtalanító költőgigász/

„Szonett, mi, szonett?! Már érettségi előtt is megpróbáltam elmagyarázni, hogy a szonett nem attól szonett, hogy egy zagyva betűhalmazt 4-4-3-3 soros szövegnek látszó formátumba tördelünk! Páros rímet pedig akkor sem használunk, ha százan bíztatnak! Ülj le, egyes alá!!!” /Ritkánrikkantórigó Rezsőné Asszonánc Aranka, a költő középiskolai magyartanára/

„Kidobom ezt az ezüstmetál borítójú Petőfi kötetet, hogy lássa az a szegény lomis, hogy nem mind Arany, ami fénylik!” /Dr. Pedigré Pál, állatorvos/

„Bús üledékeiden, dunsztnak lomvára megállék;
Bűz vala, szagfüst alól szállt fel az éjjeli hold.
Nép fele most, más hét fele kél; s a panel elromlott
Liftje felől hebegő rémalak inte felém.
És mond: Tesó, mit ér lepedő, cseber e lomok ormán?
Rozsdakaszárnya felé visszamerengni mit ér?
Hosszú fejkendővel komolyan vess öszve acélsort;
Vass, mágness, sárgarézz: s a haza MÉH-be kerűl!”
/Kötcsey Pákó: Dunszt – részlet/

„A lomtalanítás eredete a kőkorszakig nyúlik vissza. A köztiszteletben álló lomis kiült a barlang elé, a kőfalu főterére és az ősemberek odadobálták neki a fölöslegessé vált köveiket és hógolyóikat. A gondatlan kőhajigálás időnként tragikus balesethez vezetett és olyankor a kőkupac alján ott maradt az elhunyt lomis is. Ennek az eseménynek a téves értelmezéséből alakult ki a megkövezés népszokása.” /Dr. Tudálékos Tódor, történészprofesszor és epekő díler/

„Eltűnt nőm és lóm is,
Mikor itt vótt lómis!
Dobtam kőt is, meg hót,
Oszt’ hirtelen meghótt!”
/őskori barlangban talált falfirka/

„Mi ez az irodalmi szeméttelep reklám?! Nem lehetne ezt a verstani véglényt is kőkorszaki lomtalanításban részesíteni, vagy veszélyes hulladéknak nyilvánítva hermetikusan elzárni, majd korszerű rakétatechnikával belelőni egy távoli fekete lyukba?! Anyám örökéletére esküszöm, hogy ennél rosszabb verset már maga Frady Endre sem tudna írni, csak abban az esetben, ha éppen verset írna!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nyugi Robi, nem kell ide semmilyen rakétatechnika! Ennél nagyobb arcokat is kiszellentettem már a világűrbe! Ez azért is előnyös, mert ilyenkor nem érezni a lomtalanítás szagát.” /Chuck Norris/

Ez a cukrász hebrencs,
Tortája egy habroncs.
Nem is csoda, hiszen
-talan nagyon haszon-.

Nincsen nála tejüst,
S nem tett bele tojást.
Orrából zöld lasztik
Estek s szálltak lisztek.

Liszt most zöld és fehér,
Séf idegén fő húr,
Mintha bombát rá MIG
Szórt volna, úgy remeg:

- Gané ez, nem munka!
Vigyen el a ménkű!
Tessék, az a summa,
Mit ezért kapsz: semmi!

- Tettem OKJ-t én,
Munkám mégse jó tán?!
Jól vigyázzon, főnök,
Arcát ütöm fának!

Verik egymást ketten,
S rajtuk bilincs kattan,
S vígan koccint Rund úr
Betanított rendőr.

„Tisztán látom magam előtt a boldog utókor gyermekét, amint a környezetbarát elsőelemis olvasókönyvében ezt a gyöngyszemet kibetűzvén felsikolt az örömtől, hogy egy újabb Frady opusban ismert rá az összes stílusjegyre. 11 évvel később az érettségi akkori változatára készülve ugyanő már igencsak vakarni fogja a fejét a "mit akart a költő?" kérdésnél.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A költő nem akart mást, mint a világ elé tárni mindazt, amit a világ tudni szeretne önmagáról, de nem meri megkérdezni, mert ellustult a gondolkodása, mint a két fa közé zuhanó, OKJ-s mókusképzőt végzett dagadt törpehörcsög!” /F. Endre, költőgigász/

„Na, ne szórakozzanak itt! Le lehet szállni a nevemről, mert ütök, de hirtelen!” /Orgoványi Katzenjammer Jenő, az Olaszliszkai Karitatív Jégbüfé betanított cukrásza és OKJ-s képzett kidobóembere/

„Nincs itt semmi látnivaló, csak egymáshoz bilincseltem két jómadarat, mert csak egy karperec volt nálam! Így legalább összenőtt, ami összetartozik! Na, egészségünkre! Ma mindenki az én vendégem egy körre, aki ki tudja fizetni a saját italát!” /Rund Rezső, OKJ-s képzett rendőr főtörzsőrmester gyakornok és profi rumszakértő/

„Költő elvtárs, ha én a MIG-emről bombát szórok egy ideghúrra, az nem remegni fog, hanem a gazdájával együtt nyomtalanul eltűnni egy elszenesedett kráterben! Értem én, hogy az irodalom lódít és nem csak a valódit írja, hanem meg is tükrözi a valóságot, mint gasztroenterológus a vastagbelet, de azért a szakmaiatlanságnak is van zenitje és nadírja! Költő elvtárs, vigyázzon, mert magán tartom a célkeresztemet!” /Szergej Molotovics Durrbeleny, posztszovjet harci pilóta/

„Jé, a sulim is szerepel a versben! Csak nehogy megtudja a magyartanárunk, mert feladja kívülről megtanulandónak! Na, az gáz lenne!” /ifj. Csofelláki Csemő, a Madách Imre Gimnázium (MIG) közepes tanulója/

„Tanulj csak, tinó fiam, hogy címeres ökör lehessen belőled! Vegyél példát rólam! Múúúúú!!!” /id. Csofelláki Csemő, igavonó közalkalmazottként éhbérért foglalkoztatott középiskolai osztályfőnök/

„Mi ez a tömény tehetségtelenséggel terhelt tiltanivaló, ez a túlkompenzált önellentmondás?! Egy CR7 egójával terhelt Juventus sem tudott annyira visszataszító lenni, mint a magamutogató Frady Endre önmagáról festett legelőnyösebbnek tévhitt lóképe! Ilyen az, amikor egy OKJ által betanított költősegéd maga alá rondítva hiszi önmagát műalkotásnak! Ha a még szegény anyámtól ajándékba kapott csehszlovák hócipőm azzal lenne tele, amit Frady Endre költészetként előállít, akkor nem hócipő lenne, hanem trágyásszekér!” /Puzsér Róbert, nem OKJ-s képzett kritikus/

„Azóta nem tartom nagyra az OKJ-t, amióta az OKJ-s Chuck Norris képzésen végzett legelső hallgató ökle szilánkosra tört, mert péppé akart zúzni egy képlékeny pudingleves tetején úszó földigilisztát. Kicsit ideges lettem, hogy visszaélnek a nevemmel és a tanár kart a végzős évfolyammal együtt beletüsszentettem a Csendes óceánba.” /Chuck Norris/