Frady Endre

A kis sorsvonatka keservesen sírt, amikor az általa megbízott családfakutatótól megtudta, hogy mégsem a híres vasutas pókember, Sors von Atka leszármazottja, hanem csak egy közönséges fátumkerekű gőzmozdony. Pedig Sors von Atkára nem csak ősként, de példaképként is tekintett. Rendszeresen szavalta például a többszörös irodalmi Nobel-díjas Frady Endre híres kétsorosát:

    „Sors von Atka lába ízelt,
    Simán lehagy minden Dieselt.”

És most kiderült, hogy a névrokonságon kívül semmi közük sincs egymáshoz. Nagyon szerencsétlennek és méltatlanul múltatlannak érezte magát.
- Akinek ellopták a múltját, annak jövője sem lehet! – pöfögte – Elegem van a rám érvényes „Nem nyert!” feliratú sorsjegyekből! Na, majd fordítok én a sorsomon! – bőgte és rátolatott a fejállomás sorsfordítókorongjára.
- Máris megpörgetlek! – ugrott elő a ridiküljéből Jakupcsek Gabriella és kecsesen megcsavarintotta a sorsfordítókorongot. A sorsvonatka orra egy ösvény irányában állt meg.
- Sors csapás – olvasta fel a táblát és segélykérően körbenézett.
- Jól van, apukám, nyertél egy új pörgetést! Rögvest nekiveselkedem! – kiáltotta pökhendin a sármos bájgúnárbőr zakót viselő Csiszár Jenő és ő is nekiveselkedett. A sorsvonatka pár pördülés után megállt a Nihil feliratnál.
- Inkább egy szem Benny Hill, semmint így szembe nihil! – jajdult fel Sors von Atka szerencsétlen csak-névrokona - Nincs valaki más, aki megpörgetne?!
- Nem pörög a paraszt, ha nem fújja a forgószél! – robbant be a fejállomásra a támogatta Gizella nevű hurrikán és úgy megforgatta a sorsfordítókorongot, hogy a sorsvonatka vadul hánykolódni kezdett. A szédüléstől elsárgult arcával egy okádó mikádóra emlékeztetett. A megálláskor a szeme elé kerülő Armageddon tábla láttán elsírta magát.
- Sehe… gihít… séhég! – hüppögte és már éppen készült elővenni a kínai gyártmányú harakiriző kardját, amikor a fejállomásépületet félrerúgva megjelent a „Magyarország, szeretlek!” mintás izompólót viselő Chuck Norris.
- Sose félj, amíg engem látsz! – mondta és egy mozdulattal úgy megpörgette a sorsfordítókorongot, hogy a gigantikus centrifugális erő hatására egy szempillantás alatt sorsvonat molekulák száguldottak keresztül-kasul a világűrön.
- Most már nem látsz, úgyhogy félhetnél, de neked már mindegy! – kacsintott Chuck Norris és hagyta, hogy a Duna jegén 4/3-os többséggel királlyá válasszák. Vezetésével és a Sor’s Alapítvány támogatásával az ország felvirágzott. Szárazföldi csapataink előbb Eurázsiát foglalták el, majd miután Chuck Norris magunk mellé húzta őket, az összes többi kontinenst is, és végül Nagymagyar Chuckisztán néven megalakult az egységes Földállam. Ellenfél híján sikerült végre kijutnunk egy hazai rendezésű futball világbajnokságra, ahol azonban más csapatok hiánya ellenére sem tudtunk továbbjutni a csoportunkból… Erre kitört a népfelkelésbe torkolló ellenforradalom, melynek főkolomposait Chuckisztán királya a sorsfordítókorongon megpörgetve elemi részecskeesőként szórta szét a világűrben…

- Oh, das ist ein Katzenjammer! Nem kellett volna meginnom egy egész üveg pókpálinkát! Megint mekkora hülyeséget álmodtam tőle! Valami jövőbeni magyar mozdony egybeírta a nevemet és azon görcsölt, hogy nem vagyunk rokonok. Schöne ungarische Wirtschaft! – ébredt zúgó fejjel Sors von Atka és ízelt lábaival feldarabolt s megevett egy már előző este behálózott Dieselt. Jóllakottan dőlt hátra és vidáman dudorászott.
- Elégedett vagyok a sorsommal! – dalolta D-dúrban, majd könnyedén lepöckölt a Frady Endre mintás pólójáról egy a világűrből a nyitott ablakon keresztül beröppenő sorsvonatka molekulát. Más dolga nem lévén úgy döntött, hogy alszik egyet, de mivel nem volt álmos, leemelt a polcról egy rojtosra olvasott Frady Endre kötetet. Pár perccel később már csak a horkolását lehetett hallani, miközben a lehalkított háttértelevízióban Puzsér Róbert lüktető halántékkal kritizálta a Világegyetem felvételi rendszerét.

Sorsvonaton menekülök,
Hangulatom kellőn fanyar,
S bőgök, mint egy megfújt tülök…
Merre ránt a sorssín kanyar?

Látom sorsvagonfal résén,
Visszafelé futnak hegyek,
Mintha lenne céljuk... És én
Sorscsapottan merre megyek?

Sorsszerelvény lassan megáll…
Határon az őrség várat…
Élet-halál meccs még egál,
De már húznak határzárat…

Hát… nem fogad rezesbanda,
Nem zeng mollt az ünnepi réz…
Sorsfordulhatok a randa
Visszaútra én a piréz…

„Nem igaz az a rosszindulatú feltételezés, hogy mi mint keresztény/keresztyén/körösztény tudatú erőszakszervezet, a határról bárkit is visszafordítanánk, ugyanis az új drótkerítés már messziről látszik, így az otthonukból menekülő piréz terroristák már eleve el sem jönnek a határig.” /Csávás Kálmán, a Hazaffyas Terrorelhárító Kommandó (HTK) vezérezredese/

„Felszólítom a világ összes kormányát, hogy ne higgyenek az országunkból tömegesen menekülő ingyenélő, lusta gazembereknek és megbilincselve küldjék vissza a hálátlan férgeket, akiknek büdös a közmunka és nem akarják elvégezni azt az olcsó melót, ami a családom jólétét biztosítja! Mi majd munkatáborba gyűjtjük őket, mert mi tényleg hiszünk az összefogás erejében!” /Don Vérpacal de Vladtepes von Grenadírmarsch, a Keletpiréz Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) hőn szeretett vezére/

„Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.” /Jézus Krisztus, az igazi kereszténység megalapítója/

„Régóta sejtem, hogy ez a Jézusnak nevezett sémita bajkeverő a nemzeti köröszténység legnagyobb ellensége, de mi megvédjük tőle a keményen dolgozó és rendszeresen adományozó kisembereket! Szorgos népünk fizetni fog!” /Dr. Sámán Solt, az Ősmagor Körösztény Lelkület Ezeréves Nemzeti Diadala (ÖKLEND) főpapagája/

„Az ABAB rímképlet is igazolja, hogy mi a sztereotípiákkal szemben nem csak puffasztani és szellentetni tudunk, hanem kultúráltatni is!” /a bab/

„A keresztrímek spiritualitása a világlelkiismeret katartikus apoteózisa. A társadalmi igazságtalanságtól parázsló 'Cigito ergo sum' világlátás a sorsvasúti szakralitás áldozati oltárfüstje. Hozsanna, meg minden, ami szent!” /Ájtatos Ányosné Ámult Állíra, a budai Szent Habakuk Gimnázium és Kispróféta Képző Szakközépiskola magyar-latin szakos tanára/

„Mi nagyon szívesen fogadtuk volna az erre a célra írt zeneszámunkkal a piréz menekült delegációt, de a minket dalírással megbízó Zeneügyi Minisztérium nem volt hajlandó kifizetni a szóban megígért ötmillió forint szerzői jogdíjat. Muzsikáljon nekik ingyen a Demjén Rózsi!” /Rezes Bandi, a drávaszittyói Réztüdő Fúvószenekar tamburmajorja/

„A vers címe alapján gondolatokat vártam, a költő neve alapján pedig bárgyú banalitást népbutítóan elgagyogva. Sajnos a név győzedelmeskedet és vandál hordaként mészárolt le mindent, amit költészetnek szokás nevezni. Anyám szerint egészségügyi okokból több ilyen verset kellene olvasnia, mert az jó lehet alacsony vérnyomása ellen, de mondtam neki, hogy inkább sok sós kávét igyon cukrozott tokaszalonnával, mert az legalább nem okoz agyszalag szakadást és kóros elmeficamot! Javaslom, hogy vegyük körbe magunkat szellemi szögesdrótokkal és így tartsuk távol magunktól Frady Endre terrorlíráját!” /Puzsér Róbert/

„A múltkor átkocogtam Mexikóba és állítólag lyukat ütöttem a határzáron. Én észre se vettem, de valószínűleg véletlenül szakíthattam szét a szemöldökömmel.” /Chuck Norris/

Kéne írnom bájos lírát,
Mitől éjt senki sem sír át,
Senki sem lesz pesszimista,
S szelíden néz Tarlós Pista.

Bájos líra csak, mi kéne…
Lenne benne öreg néne,
Őzike, meg Bájboy Vazul,
S olvasómnak lelke lazul.

Lírát, bájost kéne írni,
Melytől nem kell tömegsírni,
Hanem gyalog hahotázni,
S lovagajkat hagy el száz Ni!

Bájokkal tele a báj-tok,
S hasítanak megabájtok,
Ahogy égbe száll sok báj, báj…
Lassan elköszönök: Bye-bye!

Csak előbb még annyit mondok,
Megszűnnek a földi gondok,
S bizonyít az üres sír ám…
Jézus, de bájos e lírám!

„Nagyon örülök, hogy egy versben szerepelhetek Jézus úrral! Vele szerintem még a közgyűlésben is jól együtt tudnék dolgozni. Ő biztosan nem interpellálna folyton, hanem csendesen mosolyogva hallgatná, ahogy beszélek.” /Tarlós István, főpolgármester/

„Köszi Pista, de sajnos nem tudok hozzátok települni, mert zsidó származású gazdasági bevándorlóként még a végén elvenném valamelyik képviselőtök munkahelyét, ő meg munkanélküli maradna mindörökké. Ámen!” /Jézus/

„Hányszor mondjuk még el, hogy mi már nem vagyunk a lovagok, akik azt mondják, Ni!, hanem a lovagok, akik azt mondják, Eki Eki Eki Eki Patang! Ja, és nekünk nem bájlíra kell, hanem egy bájos rekettyés! Illetve kettő és a szintkülönbséget rézsű hidalja át!” /a lovag, aki korábban azt mondta, Ni!/

„Ah, minő báj lengi körül eme lírát! Előjönnek gyermekkorunk kedvenc mesealakjai, filmhősei, politikusai, akik a maguk bűbájos módján vezetnek minket a földi létet meghaladó örök megvilágosodás tövises, ám mégis oly bájos útján, melynek végén ott áll maga a materializálódott spiritualitás, a halott Fiú hiányában üres sír. Feltámadott!” /Keresztély Krisztiánné Lelkessy Lola, lelkészfeleség és vasárnapi iskolai hitoktatónő/

„Cuncimókus ez a költőfiú, hogy engem is belevett a bűbáj versikéjébe! Olvassátok aranyoskáim! Na, futok divatdiktálni! Pá és cvikipuszi!” /Bájboy Vazul, stylist és divatdiktátor/

„Ha Magyarországra jössz, el kell olvasnod ezt a verset!” /nagy kék plakát/

„О, нет, мы не здесь! Помогите!!!” „Oh, nein, wir sind nicht hier! Hilfe!!!” „Ω, όχι, δεν είμαστε εδώ! Βοήθεια!!!” „Voi ei, emme ole täällä! Apua!!!” „Ah, hapana, sisi siyo hapa! Msaada!!!” „הו, לא, אנחנו לא כאן! עזרה!!!” „Oh, no, we're not here! Help!!!” „Jaj, ne, már itt se vagyunk! Segítség!” /határunkról futva visszaforduló menekültek/

„Mi ez a ragrímes tömegsírbűzzel és rózsaszín celebmázas bájolgással pusztító alpáriság, ez az ájtatoskodó politogaloppos szégyentelenkedés?! Hát itt pókhálósodjon be a hónaljam, ha ezt a valamit nem darabolom fel egy láncfűrésszel! A nyál kössön meg a számban, ha nem cincálom bűzhödt atomjaira ezt a médianyálsziruppal átitatott klapanciát! Anyám szerint nem kellene visítva harapdálnom a bejárati biztonsági ajtó fémbetétes felső félfáját, de hát mit ért ő a nagy feszültségek levezetéséhez?! Frady Endrét viszont földelni kéne! El!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egy lovag egyszer azt mondta nekem, hogy Ni! Egyetlenegyszer… Aztán szénné égettem a belső bájam kisugárzásával.” /Chuck Norris/

Öblöst köpő manus Álmos,
Ha eltalál, akkor nyál mos.
Szájnedvének szörnyű spricce
Másfél cinkotai icce.

Rád pök s téged falig lé visz,
Szétmállik rajtad a Levi’s.
Űrtartalmat Guiness lemér,
S hiába bőgsz kegyelemér’.

Porból valót sárrá aláz,
Ha elönti bősz csulaláz
S gúnykacaja, mint egy dögé.
Legjobb, hogyha elbújsz mögé.

„Csorog a nyálatok az irigységtől, mi?! Köpés témában egy kivételével az összes Guiness rekordot én tartom! Én köpök legmesszebbre, legmagasabbra, leggyorsabban, legerősebben és a legnagyobb űrtartalommal is! Csak a lóhátról visszafelé köpés nem megy, mert meszes a nyakcsigolyám. De ha én egyszer előrefele belefröccsentek a Dunába, nincs az a Római parti mobilgát, ami megvédi az illegálisan beépített árteret az elöntéstől! Én bárkit le- és beköpök!” /Csulavári Álmos, postai bélyegnyálazó élmunkás és volt III/III-as ügynök/

„Kikérem magamnak az aljas rágalmakat! Az én farmerom akkor se mállik le rólam, ha keringőzés közben szalonnabüdösre izzadom magam!” /Levi Strauss/

„Mi van öcsém, keringőzni akarsz az illegálisan beépített Római parti ártéren? Na, jó, írok neked egy Kék Duna keringőt, csak cseréld már ki azt a szalonnabüdösre izzadt farmeredet, mert pökhetnékem támad! Lóhátról visszafelé!” /Johann Strauss/

„Ne legyél már ilyen pökhendi és szállj le arról a Rózsa nevű magas lóról! Mi vagy te, Rózsalovag?! Rózsalovag… hmmm… nem is rossz cím…” /Richard Strauss/

„Jaj, kisunokáim! Ha már kivándoroltatok, legalább ne veszekedjetek! Egységben az erő!” /Strausz Jenő bá’, nyugdíjas köszörűs/

„Az Erő velem van és a lézerkardommal röptében elpárologtatom a felém szálló nyáltömböket, felhőként visszafordítom a támadóimra és a fejük fölött kicsapatom! Így fulladnak nyáltócsába a Jedik ellenségei!” /Luke Skywalker/

„A műben szinte elemi erővel tombol a nagylöttyös ősmagyar ugarérzület és a rögvalóság dagonyájába való beleposványosodás elleni kacagányos közdelem szalonnabüdös lihegése! A mátyási fortélyú nyugatalázás, a nagyiccei honderű és a józan paraszti ész kombinációjából előserkenő szittya kuruckodás már-már Tenkes kapitányi félmosollyal törli képen a pökhendi olvasót. Valódi népi műlíra, amilyet csak egy igazi paraszt tud írni! Tyű a keservit!” /Guzsaly Gizella, vidéki néptanító és napszámos arató/

„Ettől az alpári förmedvénytől együtt öklendezünk anyámmal, mert amikor lehajoltam a Frady versek miatt állandóan az íróasztalom alatt tartott lavórhoz, ezt a mételyt elöl felejtettem és anyám véletlenül beleolvasott. Két világháború közötti szünetben ez a vers lehet a leggusztustalanabb és legpusztítóbb valami, amit bárki létrehozhat. Kis lépés Frady Endrének, de hatalmas visszalépés az emberiségnek. Csulaláz... rettenetes! Anyám, hová tetted a lavórt?! Böááááá…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer véletlenül lenyeltem két zsák cementet és betonként átköptem a mezőn. Repült a nehéz kő, csak én tudtam, hol áll meg... Meg elkésve egy Toldi Miklós nevű parasztlegény is, akit agyoncsapott, úgyhogy kis időre beálltam a helyére elvégezni a munkáját. Johnny Gold haverom meg írt erről valami híres hőskölteményt.” /Chuck Norris/

Pap alatt ügető papló
Falábán a gomba tapló.
Mért vagyon e paplón faláb?
Rögvest elmesélem alább:

Amit írok, igaz s való,
E ló korhadt lábú faló,
S recseg, ahogy távját rója,
Úti célja mégsem Trója,

Hanem egy új faláb üzlet,
Mert az előzőben tűz lett.
Tűzoltóraj későn oltott,
S keresni kell másik boltot.

Málló lábbal megy egy álló
Napig szegény papi ál-ló,
S patájában szúhad perceg…
Paphoz szól egy nóném herceg:

- Látom e ló szálkás szemén,
Lába mind fa, megveszem én
Négyet egy százasér’ egybe’
S eladom az NB I-be!

„Későn oltottunk, későn oltottunk… hát persze! Az igazság az, hogy mi idejében megkezdtük az oltást, csak kilyukadt a fecskendő, amit nem tudtuk megragasztani, mert a vasárnapi zárva tartás miatt nem lehetett gumiragasztót venni.” /Láng Lajos, tűzoltóparancsnok/

„Felháborító skandalum! Most, amikor szorgos népünk győzni fog, amidőn árvalányhajas kis honunk jobban teljesít és a sok keményen dolgozó kisember önként és dalolva lemond a nyugdíjáról, a szociális illetményeiről, az egészségügyi ellátásáról és a gyermekei taníttatásáról, hogy megvalósulhasson a ’Stadiont minden magyar családba!’ program, akkor egy ilyen fanyalgó vadidegenszívű zugfirkász költőcske a szúette falábával beletapos a nemzeti együttfocizgatás rendszerébe! Ezt nem úszhatja meg szárazon ez a kozmopolita bérrettegő klapanciaoligarcha! Követeljük a halálbüntetés azonnali és visszamenő hatályú visszaállítását! Abcúg Frady Endre!” /Luft Lajos, a nemzeti stadionfejlesztéssel megbízott Futbólia kft pogromigazgatója/

„Mink játékosok nem szokunk örülni az ilyen konkurenciának! Igazságtalannak tartsuk, hogy az ellenség… ööö… ellenfél négy falábbal rendelkezik, miközben nekünk csak kettő van! Muszáj lesz páros lábbal becsúszni a jószágnak! Ahogy az edzőnk, a Lajos bá’ mondani szokja, négy lába van a falónak, mégis mindet eltörjük! Höhö!” /Lila II. Lajos, az UTE bekkje/

„Sajnos olyan szegény az eklézsia, hogy legutóbb már a templom egere volt a vasárnapi ebéd, úgyhogy muszáj voltam eladni ezt a leharcolt falovat! Az ember elvégre nincs fából, és amúgy is minden faszentnek maga felé hajlik a falába, ha kínjában nagyot rúg a parókia falába! Jaj!” /Lórévi Lajos atya, lajozsmizsei szürkebarát/

„Magyar játékosokat a magyar NB I-be! Ez a minden eresztékében recsegő-ropogó faparipa minden futótávon kenterbe veri az összes bevándorló idegenlégióst és a labdát se gyilkolja annyira, mint a hazai zseléfejű műsztárjaink. Talán nem éri meg azt a százötvenmilliót, amiért rásóztam a Puskás Akadémiára, de hát nekem is élnem kell valamiből. Na, futok, mert kerget az adóhivatal! Incognito ergo sum!” /vitéz Felsőlajosvári Nóném Lajos, inkognitóban élő dzsentri ex-herceg és többszörösen büntetett előéletű illegális játékosdíler/

„A mű a klerikális iga alatt vergődő, állati sorban tartott és önnön rabszolgasorsába belefásult proletariátus reménytelen küzdelmének deheroizált apoteózisa. A lírafoltos ujját a társadalom pulzusán remegtető költő személyiségének a főhősével párhuzamos szétesése szúette forgácspermetként fojtja el a vers pislákoló értelemlángjait és hamuként telepszik rá a mélyrétegekre. A magyar futball mint a feudál-burzsoá korrupciós métely parabolája méltóképpen hajítja a mondanivalót a rothadó kapitalizmus pénzpoklának legsötétebb bugyraiba. Igazi osztályharcos mételylíra! Akasszátok föl a királyokat, a hercegeket és a grófokat! Munkát, kenyeret! Munkát, kenyeret!” /Mélyszegény Lajosné, általános iskolai magyartanár és a Munkásmozgalom Leendő Mártírja (MLM) pilótajáték áldozata/

„Hogy Frady Endre-e a döglött magyar futballba az irodalmi falábával utolsót belerúgó trójai faló, azt nem tudom, de azt, hogy elhallgathatna végre, azt igen! Mivel az eddigi bérkommentelők mind Lajosok, megkérdeztem anyámat, aki szerint én is majdnem Lajos lettem, úgyhogy mondhatom, ahogy a számon kifér. Tehát: Mi ez a penetráns líradögvész?! Mi ez a hullaszagú pszicho-métely?! Kinek kell ez a retardált celeb okádék?! Muszáj volt tizenöt perc hírhedtségért ekkora hisztis vircsaftot kavarni egy bűzhödt médiabiliben?! Ugye nem?! Nagy jóindulattal nulla alá!” /Puzsér Róbert Lajos, kritikus/

„Egyszer itt Texasban kigyulladt egy faláb üzlet, de eloltottam a hónaljverítékemmel.” /Chuck Norris, tiszteletbeli Lajos/

Kicsi törzsünkben a sámán
bácsi a legnagyobb showman.
Gyakran bandzsa transzba esik,
elbeszélgetvén az ősök
szellemével s közben dobol,
törzsfőnk szerint mégsem debil.

Úgy döntöttem, sámán leszek!
Ha felvesz a varázslószak
guruja (ki szintén sámán
s hosszan elél simán somon),
olyan boldog leszek akkor,
mint fehér fog, ha nem okker!

Átjárnak majd ősi erők,
kemény leszek, akár a rock,
megidézek minden őst én,
s ott lesz Noé apánk is tán,
meg Koppány és Zsákos Frodó,
s azt üzenik: „Hajrá Fradi!”

„Koppány! Koppány! Koppány!” /Vérzöld Vazul, vénaszkenner ellenes ferencvárosi ultra/

„Felnégyelni! Felnégyelni! Felnégyelni!” /Kuba továris, ferencvárosi ultrákat fidelő és B-közép listázó főkém/

„István! István! István!” /Besenyő Pista bácsi a tükör előtt táncolva/

„Ződtyúk! Ződtyúk! Ződtyúk!” /a régi ződsas az új ződsasról/

„Beeeeee! Beeeeee! Beeeeee!” /Noé birkája/

„Fraaady! Fraaady! Fraaady!” /Faék Fikuszné Fűfa Virág, a Frady Endre Karjaiba Ájult Literátorok Internacionális Alapítványa (FEKÁLIA) heurisztikusa és nótafája/

„Somlikőr! Somlikőr! Somlikőr!” /DR (DeliRium) Sámán Simon, a Turáni Össztánc Kar (TÖK) varázslószakának guruja/

„NEM ENG.! NEM ENG.! NEM ENG.!” /Tiltó Taplóné Hóteccerű Huncutka, a döblingi kényszergyógykezelésen tartózkodó főcenzort helyettesítő titkárnő/

„Money, money,money!” /ABBA/

„Pénz, pénz, pénz!” /Montecuccoli/

„Stadion! Stadion! Stadion!” /Orbán Viktor/

„Viktor! Viktor! Viktor!” / Békemenet/

„Tanulni, tanulni, tanulni!” /Lenin/

„Másolni, másolni, másolni!” /Canon/

„Kegyelem! Kegyelem! Kegyele...” /Hunyadi László/

„Feszítsd meg! Feszítsd meg! Feszítsd meg!” /felheccelt csőcselék/

„Kakukk! Kakukk! Kakukk!” /kakukk/

„Ó anyám! Ó anyám! Ó anyám!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mivaaa?! Mivaaa?! Mivaaa?!” /kocsmai kemény csávó/

„Nesze!” /Chuck Norris/

Játszótéren játszó Jenci
Megdöbben, hogy mennyien ci-
-garettáznak dédik, nagyik,
Meg a napos padon a gyík.

Mialatt a hüllő szmókol,
Pad sarkában ég a pók ól,
Keresztesék menekülnek,
Sercegésük rossz a fülnek.

Fut Jenci s a tüzet oltja,
Bőszen fröcsköl vízi-coltja,
Szomszéd padon áznak vének,
S pofont adnak Jencikének.

- „Kölök, nem volt jó e tett ám,
Szétázott a cigarettám!”
- „Ne játsszál, te gaz lelenc, itt!”
S elhajtják a térről Jencit…

„Még szép, hogy elhajtottuk a büdös kölköt! Hát ebben a trágya országban sehol sem lehet már rágyújtani?! Se a buszon, se a villamoson, se a megállóban, se az étteremben, se a munkahelyen, se a templomban, sehol?! Most meg már a nyavalyás játszótéren sem?! Hát hol élünk, gyerekdiktatúrában?!” /Gőz Gyula, nyugdíjas kocsmáros/

„Brühühü… én csak… én csak… jót… brühühü… akartam… én csak… johót… brühühü…” /Joó Jenci, 3.c. osztályos tanuló/

„Micsoda, azok az agg alkeszok megütötték a kisfiamat és kizavarták a játszótérről?! Asszony, azonnal add ide a nagyapád féltve őrzött, fel nem robbant világháborús kézigránátját! Megyek és igazságot osztok!” /Joó Jeromos, főkönyvelő/

„Ejnye-bejnye Joó felebarát úr! Egy keresztény országban a bosszú nem etikus magatartásforma. Önnek vissza kellene vinnie a fiát a játszótérre és odatartania a gyerek másik arcát is, hogy arra is kaphasson egy-két jobbító szándékú pofont, melyekre felnőve majd bölcs hálával fog visszaemlékezni.” /Dr. Tömjéni Malaszt, a Nemzeti Kenet- és Dohánygyár vezérigazgatója és a Népnemzeti Ájtatos Párt országgyűlési képviselője/

„Egy keresztény országban pogromokat hajtanak végre keresztes pókok ellen?! Hálóikat felgyújtják, őket magukat kifüstölik?! Ez már a vég! Halál az idegenszívűekre! Vesszen a Triatlon! Mi? Ja, hogy az Trianon? Mindegy! Ki tudja megkülönböztetni ezeket a Brüsszel környéki kastélyokat?! Abcúg EU! Vissza Ázsiába! Mindent vissza! Mindenki monnyonle!” /vitéz Rozsdáskardossy Rezső, nyugdíjas tömbházmester/

„Hé, a szmókol szót én dobtam be a köztudatba, úgyhogy itt plágium fennforgása van, öcsém! Na, gyorsan küldjed a zsét jogdíjra, különben a haverjaim letépik a fejedet és kiszögelik az Avas lakótelep legmagasabb pontjára!” /Mr. Klausz, a KiMitTube? győztes rappere/

„Sütkéreztem, unatkoztam, rágyújtottam! Közöd?!” /a gyík/

„Ugatsz, te gyík?! Nesze! Most persze lapulsz, mi?! Tyű, amióta leszoktam a dohányzásról, folyton feszült vagyok! Régen azért kergettem ki a gyerekeket a játszótérről, mert zavartak a nyugodt cigizésben, ma meg csak úgy idegességből! Ki nem állhatom ezeket az izgága zajgépeket! Remeg a kezem, mit tehetek, ütnöm kell!” /Tahóvári Tobold, nyugdíjas betanított parkőr és ítéletvégrehajtó/

„Jaj, már megint egy vers! Frady Endre ezúttal egy akár fontosnak is tekinthető témát állít megszokhatatlan dilettantizmusával az őt körülvevő totális érdektelenség középpontjába, és így bagatellizálja el önnön bárgyúságával az elbagatellizálhatatlant. Kár, hogy nem a padon szmókoló gyík írta ezt a verset, úgy érdekesebb lett volna! Anyám szerint a gyíkok nem is tudnak cigarettázni, mert a békákhoz hasonlóan felrobbannak, de ő csak annyiban tudja megkülönböztetni a kétéltűeket a hüllőktől, hogy egyik gusztustalanabb, mint a másik. Akárcsak bármelyik Frady mű.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha az én fiamat valaki megütné a játszótéren, agyonverném a csúszdával.” /Chuck Norris/

Nagyot sikolt Márta borza:
„Rám parkolt az Opel Corsa!
Szétkenődtem, mint a fika,
S lett belőlem síkgrafika!”

Borzát keresgéli Márta,
Húga nyugtatgatja: „Árt a
Szívednek, ha sokat aggódsz.
Tök fontos pont a szív, a góc.”

„Igazad van, okos húgom,
Aggodalmat félrerúgom!
Nem oly fontos eme borz ám,
Mint pölö a piros Corsám!”

Eközben a kissé koszlott
Corsa alatt kis borz oszlott,
S hangyák bolyai farkasét-
-vággyal ették a borzhasét.

„A játékos kedvű költő a versben elrejtette egy híres magyar tudós nevét. Ki ő? A helyes megfejtők között csúnya megfejtőket sorsolunk ki, hogy az ellentétek vonzhassák egymást.” /Dr. Csacsi Csabáné Szamári Szomorka, a Füles rejtvényújság szerkesztője/

„Farkas Borztalan, a zűrhajós a Sztárváróból!” /Faék Tokmány, cérnavégnyálazó és a Füles rendszeres rejtvényfejtője/

„A mátrai borzaskát jobban szeretem! A germán Gauss meg egyen borzhasét barna rizzsel és igyon hozzá bajor búzasört az októberfeszten!” /Bolyai Farkas, polihisztor és helyes megfejtés/

„Jaj, apám, milyen társaságba keveredtél?! Csak az a beképzelt Gauss meg ne tudja!” /Bolyai János, matematikus/

„Gauss?! Micsoda?! Itt mindenféle Gaussok vannak jelen?! Biztos megint egy gazdasági bevándorló, aki itt élősködik a keményen dolgozó kisembereken! Hüccs ki! Gausslander Gauss! Állítsák vissza a halálbüntetést!” /Takonyvári Tas, az Idegengyűlöleti Minisztérium szakállamtitkára/

„Az új Opel Corsa frissen fejlesztett automata parkolási szoftvere a fenti bugyuta versben említett gázolásos incidenseknek még a lehetőségét is tökéletesen kizárja. Íme, a tökéletesen biztonságos parkolási rendszer! Wunderbááááá… a lábfejem… áááááár!!!” /Dr. Karl-Heinz Bleifrei, az Opel frissen kirúgott sántikáló fejlesztési főmérnöke/

„Anyám már az első versszak közepénél elájult! Amikor az éppen ügyeletes János kórházban magához térve meglátta a penészes falak tövében mászkáló svábbogarakat, majdnem újra elájult, de csak majdnem! Ezek szerint Frady Endre költészete még a leharcolt közkórházaink állapotánál is pusztítóbb! Nyilvánvaló, hogy az a bűzborz is azért vetette magát az autó alá, hogy ne kelljen tovább szagolnia ezt dilettantizmust kipárologtató dögszaglírát! Én a magam részéről egyébként a borzhasénál vágtam fel az ereimet.” /Puzsér Róbert, nyolc napon túl gyógyuló kritikus/

„ A világot egyre jobban eluraló neogermán technológia minden életformát maga alá gyűrő magakelletésének mindenkit mindenkitől elidegenítő determinizmusa hatja át a spirituális ujjbegyét a világegyetem lelki pulzusán tartó költőmédiumnak a jelen időhalmazával metszett szellemi kiteljesedését, melyben a rusztikus létformák naturalisztikus keveredése a realitást népi szűrbe öltöztető szürrealitássá materializálódik.  Félreérthetetlenül félretehetetlen pszeudo-katartikus a'la carte nihillíra! Garantált besírás!” /Dr. Könnyzacskó Kiara, katarzis kutató/

„Bár a hatodik napon mártafüggetlennek teremtettem a borzokat, de a sátán bekavart nekik, úgyhogy muszáj volt pokollá tennem az életét.” /Chuck Norris/

CR7-nek komor arca
Jelzi, bajnok lett a Barca,
S döntő gólt a Messi lőtte!
Nem érheted utol őt te
Szegény, lassú, kopasz Pepe!
Legfeljebb, ha elönt epe,
S agyadban szakad át már gát,
Felrúghatod s kapsz egy sárgát.
Zokog sok-sok kapus: „Ej, már!
Megint beköszönt a Neymar!”
Harapásról leszokott a
Suárez és gólpassz-kotta,
Miből játssza ugyanezt a
Dolgot, amit Iniesta.
Sokan hitték azt, hogy avítt
S el kéne már adni Xavit,
De az öreg megmutatta,
Nem olvad el, mint a vatta-
-cukor a katalán strandon,
Ő egy eszpanyóle Gran Don.
Jobb szélen az Alves Dani
Labdát szokott felhordani.
Felnéz, kacsint, ismert e jel,
Bead s Piqué vagy gólt fejel,
Vagy kapufát széjjelcsapat…
Bajnokcsapat, bajnokcsapat!

„Kikérem magamnak, én sose fejelek semmit a kapufára! Na jó, legfeljebb néha a labdát… Mindegy, igyunk! Shakira szívem, hozzál sört! Buli vaaaaan!!!” /Gerard Piqué/

„Magasságos Tervezőm! Ez a CR7 is egy droid, mint R2D2, vagy én? Bejártam a galaxist, de sehol sem hallottam még erről a típusról.” /3CPO, protokoll droid/

„Hát nem csak a kezdőcsapatból szorultam ki, hanem még ebből az amúgy gagyi színvonalú versből is?! Elegem van, eligazolok ebből a hálátlan társaságból és elmegyek abba a jobban teljesítő kis kelet-európai fociszerető, új stadionokban dúskáló országba! Úgyis Fradi drukker vagyok már gyerekkorom óta! Ledesmann nagypapa sokat mesélt nekem a híres Varga–Albert–Groupama belsőhármasról! Ott a helyem!” /Pedro Rodríguez Ledesma, cserecsatár/

„Lehet, hogy sárga lapot kapnék, ha egyszer úgy istenigazából lerúgnám azt a hormonzavaros argentin nikkelbolhát, ő viszont garantáltan fekvőgipszet, höhö! Hala Madrid!” /Pepe, madridi portugál bekk/

„Hal a Madrid, kishal! Mi meg nagyhalak vagyunk! Viva Barca!” /Luis Enrique Martínez Garcia, a Barcelona edzője/

„Nagy az arcod, Enrique! Ilyen játékosizéből bármelyik edző bajnokcsapatot hogyishívjákolna. Persze lehetne még fejlődni! Ha én megtanítanám nekik azt a tolódást, hogy 2-2, 3-3, 4-4 ellen, amit még nem tudnak, és négyes láncban a területet, amire nem is gondoltak, hogy megfogjuk és vissza, ha elveszik és onnan lezárni, meg minden… szóval velem rendesen oda tudnák tenniük magukat!” /Pintér Attila, magyar sikeredző/

„Mi ez a gyógyegér klapancia?! Miért kellett ezt megírni?! Kinek hiányozna, ha nem lenne?! Rettenetesebb ezeket a műspanyol kínrímeket olvasni, mint a tévében nézni, ahogy azok a teledoppingolt génmanipulált hibrid gnómok állandó bírói segítséggel nyeregetik a dögunalmasan labdabirtokolt bundameccseiket! Már anyám se bírja nézni a Barcelonát, amióta meccsek előtt rázárom az ajtót. Remélem, hogy a BL döntőn Chiellini visszaharapja Suárezt és a torinói zebrák feltörlik a gyepet a síró-picsogó szimuláns primadonnákkal! Forza Juve!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor eljön a világvége, először a futballstadionokat fogom szétrúgni. Legtöbb melóm Magyarországon lesz, mert ott minden faluban van legalább egy.” /Chuck Norris/

Tisztelt érettségiző!

Jel jelent meg szobám falán!
Túl sok volt óbor talán,
Vagy egy felsőbb erő üzen?
Szüljek hármasikret szűzen?

E jel nekem miért jelel?
Menjek? Hova? Le-Ki? Fel-El?
Mi vár engem, nyugat, kelet?
Hol hirdessem ki a jelet?

Mondjak bármi messiásit
Bűnös népnek, ki csak ásít?
Hoz-e vajon hasznot e jel,
Magyarország jobban tejel?

Hallgat majd rám férfi meg nő?
Hű, a falon a jel megnő,
S teljesedik, mint a zen ész…
Jaj, most látom, ez csak penész!

„Hé, itt plágium zajlik! Szervezkedik a bosszú népe! Én vagyok a jel, Frady Endrét meg egye meg a penész és eméssze el a nemzeti sámántűz! Közbűntánc!” /Ákos, nemzeti pop-ikon/

„Ha a jövőben jeleket tapasztal, használjon Hanno penészölőt! A falra hányt óborsót is leviszi! Bevált márka, már a kőkorszaki szakik is ezzel penésztelenítettek!” /Hanno Barbara, szakipari penészölőnő/

„Ez színtiszta UFO jelenség! Szerintem még a felső szférák is rezegtek! Egyszer nekem is volt ilyen élményem, amikor elragadtak az égi lények és utána én is a saját belső éntudatom répaszínű tócsájában ébredtem. Azóta is a kör közepén hányok…” /Pataky Attila, nemzeti rock-ikon/

„Szent népnemzeti rettenet, már megint egy újabb szűznemzéssel idepottyant sámánegójú Ákos epigon! Az ilyenek műversek helyett miért nem sün hármasikret szülnek?! Anyám szerint az még császármetszéssel is fájdalmas, de szerintem semmi sem fájhat jobban, mint az ilyen bugyuta küldetéstudatos klapanciák agyfacsaró aknamunkája! Ó, bárcsak lenne egy olyan dolog, amiben Frady Endre osztozik Giordano Bruno-val, Szervét Mihállyal és Jeanne d'Arc-kal! Egy igazi költővel szólva: Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy melegednének az emberek.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, druszám, jó dolog is az a máglyarakás! Nálunk kedden az volt a menü Jókai bablevessel, és többen voltak a népek, mint kétharmad Ákos koncerten!” /BigRobi, a Kisbig főséfje/

„Végezetül Ákos vitéz, hogy jóllakjál, mákos pitézz!” /Alma együttes/

„Ó, mekkora spirituális sámánlíra! A szellem szakrális útkeresése és a halogatásba belepenészedő tohonya test antagonisztikus ellentmondása olyan magasságokba korbácsolja a reménytelenül túlhevült katarzisvárást, aminek a vége nem lehet más, csak a poshadt penészgombás lelki pöcegödörbe emésztő tűz. Kába kóbor kutyából nem lesz ába óbor utya! A mélylírai i-re a pontot a pontatlan jel előtti pontos jé teszi fel. Ebből a műből bestseller szag árad!” /Zsiger Zsálya, a Megvető kiadó fülszövegírója/

„Magyarország tényleg jól tejel! De ezt a költő honnan tudja, talán ő is rajta van a kifizetési listán? Megyek és megnézem a Népesség Nyilvántartó Hivatalban! Ha nem adnak adatot, lerúgom a fejüket!” /H. Árpád, keményen tanácsadó kisember/

„Ki akarja lerúgni a keményen dolgozó kishivatalnokok fejét?! Csak nem ez a stöpszli ősmagyar H.Á.?! HÁHÁHÁ!!! Hát megfojtom a szemöldökömmel, háháháháhá!!!” /Chuck Norris/

Pitkin bácsi arra ébred,
Pitt ül rajta. Rászól: „Hé Brad!
Nem vagyok én parti fapad,
Ami kilátszik, ha apad!”

Brad Pitt bambul, semmit nem ért.
Címhős ordít: „Szemet szemért!”
S Bradet kertbe rúgja Pitkin:
„Na, most én ülök rád itt kinn!”

Nagy birkózás zajlik itten,
Pitkin ül is s nem is Pitten:
Döntetlen? A Pitkin-Pitt: patt.
Nem lesz ebből soha itt matt?

„Ne hagyd magad Pitkin!”- szól most
Pitkinné s botot ad, ólmost.
„Ómájgád, meleg a pite!!!”-
S elfut Jolie kedvenc Pitte…

„Hé, Pitkinné, ne avatkozzon bele a férjeink küzdelmébe, mert odamegyek, oszt’ megrágatom a parókáját a műfogsorával!” /Brad Pittné Angelina Jolie/

„Tényleg zsírnagy balhé volt és egyedül nekem van meg a teljes fotósorozat! Most várom, hogy a Blikk, vagy a Kiskegyed ajánl-e érte többet. Emellett már meghívott a műsorába a Hajdú Péter, a Fábry és a Friderikusz is! Jó anyám, vége az éhkoppnak, mert dől a lé!” /Sötét Ben, bujkáló paparazzi, egykori középiskolai rajz- és erkölcstanár/

„Frady Endre sötétben bujkáló paparazziként alacsonyul és aljasul le a celebvilág médiaiszapjáig, majd alattomos bulvár kundként merül alá e bűzhödt fertőbe. Ez még az ő dolga lenne, ha a dilettáns irománya nem szaglaná mételyezően körbe a sajnálatosan kis honunk mind a kilencvenháromezer négyzetkilométerét! Anyámat már hermetikusan elzártam, én pedig a jó ízlés gázálarcába temetkezve várom, hogy eloszoljon ez az alpári lírafelhő.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A globális felmelegedés hatására megolvadnak a sarkköri jégsapkák, a tengerek szintje másfél méterrel megemelkedik, a parti fapadra már apálykor sem lehet majd leülni és mindannyian felpuffadt zöld vízi hullaként fogunk lebegni a szennyezett óceán olajos felszínén. Úgy kell nekünk! Én szóltam…” /Kasszandra Kázmérné Vátesz Vendetta, zöldjogi aktivista és rémhírterjesztő/

„Pitt, vagy Pitkin? Pitkin, vagy Pitt? Ki mellett kardoskodjunk, ha a kardoskodásnak nem lenne ilyen fegyverkezési felhangja, illetve kire voksoljunk? Voksoljunk-e egyáltalán egy ilyen klasszikus patthelyzetben? Szabad-e, merhető-e felvállalni a kockázatot? Mérhető-e a merhetés mértéke? Pusztán a passzív megfigyelésünkkel nem billentjük-e ki labilis egyensúlyi helyzetéből az aktív patthelyzetet és nem folyásoljuk-e be a befolyásolhatatlant? Mennyi kérdés, és rajtam kívül senki sem kíváncsi a válaszaimra?!” /Török Gábor, politikai elemző/

„A Hollywood szindróma és a magyar népi műköltészet egymásra találása Frady Endre életművének eme újabb remekében olyan elemi erejű transzcendens revelációval csapódik az olvasóközönség szintézisre képtelen heurisztikus identitászavarának, hogy az már-már önnön pszeudo-integritását őrli fel. Különböző korok csillagainak egy idősíkban történő szuperanakronisztikus összemetszetése az einsteini kozmoszkép és a világirodalom új interdiszciplináris határmezsgyéjének forradalmi körülhatárolása és végtelenítő határtalanítása is egyben. A vers olvasása közben az atomi önszuggesztió hullámai nyaldossák vegetatív idegrendszerünk partjait. Igazi, ólmosbotként letaglózó téridő líra!” /Dr. Egykő Albertné Mély Maja, a ’Köd előttem, özönvíz utánam’ c. tudományos-fanatikus irodalmi havilap főintendánsa/

„Nagyon gagyik ezek a modern ólmosbotok. Bármelyiket eltöröm a szemgolyómmal.” /Chuck Norris/