Pitkin bácsi arra ébred,
Pitt ül rajta. Rászól: „Hé Brad!
Nem vagyok én parti fapad,
Ami kilátszik, ha apad!”

Brad Pitt bambul, semmit nem ért.
Címhős ordít: „Szemet szemért!”
S Bradet kertbe rúgja Pitkin:
„Na, most én ülök rád itt kinn!”

Nagy birkózás zajlik itten,
Pitkin ül is s nem is Pitten:
Döntetlen? A Pitkin-Pitt: patt.
Nem lesz ebből soha itt matt?

„Ne hagyd magad Pitkin!”- szól most
Pitkinné s botot ad, ólmost.
„Ómájgád, meleg a pite!!!”-
S elfut Jolie kedvenc Pitte…

„Hé, Pitkinné, ne avatkozzon bele a férjeink küzdelmébe, mert odamegyek, oszt’ megrágatom a parókáját a műfogsorával!” /Brad Pittné Angelina Jolie/

„Tényleg zsírnagy balhé volt és egyedül nekem van meg a teljes fotósorozat! Most várom, hogy a Blikk, vagy a Kiskegyed ajánl-e érte többet. Emellett már meghívott a műsorába a Hajdú Péter, a Fábry és a Friderikusz is! Jó anyám, vége az éhkoppnak, mert dől a lé!” /Sötét Ben, bujkáló paparazzi, egykori középiskolai rajz- és erkölcstanár/

„Frady Endre sötétben bujkáló paparazziként alacsonyul és aljasul le a celebvilág médiaiszapjáig, majd alattomos bulvár kundként merül alá e bűzhödt fertőbe. Ez még az ő dolga lenne, ha a dilettáns irománya nem szaglaná mételyezően körbe a sajnálatosan kis honunk mind a kilencvenháromezer négyzetkilométerét! Anyámat már hermetikusan elzártam, én pedig a jó ízlés gázálarcába temetkezve várom, hogy eloszoljon ez az alpári lírafelhő.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A globális felmelegedés hatására megolvadnak a sarkköri jégsapkák, a tengerek szintje másfél méterrel megemelkedik, a parti fapadra már apálykor sem lehet majd leülni és mindannyian felpuffadt zöld vízi hullaként fogunk lebegni a szennyezett óceán olajos felszínén. Úgy kell nekünk! Én szóltam…” /Kasszandra Kázmérné Vátesz Vendetta, zöldjogi aktivista és rémhírterjesztő/

„Pitt, vagy Pitkin? Pitkin, vagy Pitt? Ki mellett kardoskodjunk, ha a kardoskodásnak nem lenne ilyen fegyverkezési felhangja, illetve kire voksoljunk? Voksoljunk-e egyáltalán egy ilyen klasszikus patthelyzetben? Szabad-e, merhető-e felvállalni a kockázatot? Mérhető-e a merhetés mértéke? Pusztán a passzív megfigyelésünkkel nem billentjük-e ki labilis egyensúlyi helyzetéből az aktív patthelyzetet és nem folyásoljuk-e be a befolyásolhatatlant? Mennyi kérdés, és rajtam kívül senki sem kíváncsi a válaszaimra?!” /Török Gábor, politikai elemző/

„A Hollywood szindróma és a magyar népi műköltészet egymásra találása Frady Endre életművének eme újabb remekében olyan elemi erejű transzcendens revelációval csapódik az olvasóközönség szintézisre képtelen heurisztikus identitászavarának, hogy az már-már önnön pszeudo-integritását őrli fel. Különböző korok csillagainak egy idősíkban történő szuperanakronisztikus összemetszetése az einsteini kozmoszkép és a világirodalom új interdiszciplináris határmezsgyéjének forradalmi körülhatárolása és végtelenítő határtalanítása is egyben. A vers olvasása közben az atomi önszuggesztió hullámai nyaldossák vegetatív idegrendszerünk partjait. Igazi, ólmosbotként letaglózó téridő líra!” /Dr. Egykő Albertné Mély Maja, a ’Köd előttem, özönvíz utánam’ c. tudományos-fanatikus irodalmi havilap főintendánsa/

„Nagyon gagyik ezek a modern ólmosbotok. Bármelyiket eltöröm a szemgolyómmal.” /Chuck Norris/