Frady Endre

Kajám nincsen, s az is kevés,
Messze elkerül a jólét.
Hobbim lett a semmit evés,
S nem reggelizek, csak hólét.

Ebédre mit ettem? Havat.
Volt benne egy fagyott retek,
S népünk stadiont, míg avat,
Utcasarkon kéregetek.

Rendőr bámul, szeme sanda,
Téltől s tőle remeg kezem.
Ha igaz a propaganda,
Én, a szegény, nem létezem.

E honban a magamfajta
Januárt tán túl sem éli.
Elitünk csak átlép rajta,
S jöhet új nap. Az is téli.

„Na, költő polgártárs, akkor én most megütöm magát jobb felől, aztán tartsa ide a másik orcáját is, miután magához tért! Uszítgatunk?! Hergeljük az egyre jobban teljesítő ország boldog népét?! Itt az ideje, hogy megtisztítsuk a közéletet az idegenszívű migráncssimogató bérrettegőktől! Most maga a soros!” /Csávás Kálmán marhanagy, a Stabil Ország Rendes Ország Sportegylet (SOROS) erőnléti edzője/

„Első két versszakig erősen szorítottam, hogy jó lesz ez. De a 3. versszak mindig egy kemény forduló pont. Költőnk ismét elvérzett ezen a ponton, ’Kár érte, kiváló ügynök VOLT.’” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Heroikus kísérletnek lehetünk szemtanúi: Endrebá egy újabb verspályázat rengeteglumenes rivaldafényében a szociális hálóból kipottyanó néprétegeket próbálja elkapni világhálóval. Tanulhatunk Tőle, Akinek Van Hálószobája!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A vers maga egész jó lett,
Kár, hogy nincsen benne sólet!”
/Kispesti Kösztöny, a Konzervgyári Újdonságok Tárháza (KÚT) c. vállalati újság állítmányi költője/

„Gyere csóri hajléktalankám! Amim van, azt szívesen megosztom veled! Ne félj, amíg nekem nincs, addig neked se lesz! Csak a pap bá’ észre ne vegyen!” /a templom egere/

„A mi templomunkban senki sem éhezik, mert a jóságos állam bőven támogat bennünket. Aki itt kér, az kap, aki keres, az talál, és a zörgetőnek megnyittatik, bár a csengőt hamarabb meghalljuk. Arról nem tehetünk, hogy a néma egérnek az atya se érti a szavát!” /Ájtatos Manó, sekrestyés/

Ájtatos manó?! Ez az eszement egyházfi fölvette a művésznevemet?! Nehogy letépjem a fejét!” /egy imádkozó sáska (mantis religiosa)/

„Aluljáró mélyén alant
Zaklatnak sok hajléktalant.”
/Éhkopp Ézsaiás, a Fedél Nélkül c. utcai lap házi verselője/

„Mi nem zaklatjuk a hajléktalanokat az aluljáróban, csupán be akarjuk tartatni a vadkapitálpolitikai rendeletet, mely szerint a hajléktalanok ne a közterületen aludjanak, hanem otthon!” /Sötét Simon, az Emberellenes Minisztérium függetlenített párttitkára/

„Ha a fedél nélkül élőket beköltöztethetnénk újgazdag elitünk közpénzből összelapátolt palotáinak sosem használt szobáiba, minden rászorulót hajlékhoz juttathatnánk.” /Igazságos Igorné Hómlessz Hedvig, a Hajlékot A Hajléktalanoknak Alapítvány (HAHA) szóvivője/

„Persze, majd pont hajléktalanokkal pakoljuk tele a cselédszárnyat! Mi lesz itt, kommunizmus?! Netán proletárdiktatúra?! Vesszen a csőcselék!” /Dr. Semmilyen Solt, az Úri Jellemű Keresztényeket Gazdagító Bizottmány (ÚJ KGB) főideológusa/

„Akiről megtudom, hogy hajléktalanokat zaklat, annak átütöm a szívét a nyálammal.” /Chuck Norris/

„Újgazdag és szegény között
Egyre nő a szörnyű árok.
Azt hiszi a tőke, győzött?
Üssünk oda, proletárok!”
/Csasztuska Szilveszter, a Híd Alatt Lakó Szociális Aktivisták Gárdája (HALSZAG) munkamorál felelőse/

„Nem lehet szó nélkül elmenni a mű valódisága mellett, de szavakba sem könnyű önteni a vers szuggesztív szavakba önthetetlenségét. A télbe dermedt társadalmi igazságtalanságra történő kognitív rácsodálkozás torokszorító traumája telepermetezi a lelkünket és a pszichénket, majd felforgatja az irodalmi hormonháztartásunkat is. A rögvalóság és a karvalytőkés irracionalitás keresztezését keresztrímekbe foglaló költő identitásvektora egyértelműen mutatja, hogy Frady Endre ebben a művében is egyre Frady Endrébb.” /Lumpenproletár Lajosné Eccehomo Etelka, az Elbagatellizált Halálsikoly c. versportál webszerkesztőnője/

„Mi ez a szociodepresszív ízlésficam?! Mi ez a kivagyi közízlésrombolás?! Az dicséretes ugyan, hogy Frady Endre ezúttal végre nem a köldökét nézi, hanem a külvilágot, ám ebből sem a külvilágnak, sem a szerencsétlen olvasónak sincs semmi haszna, sőt! A költészettel köszönőviszonyban sem lévő költőpótlék ezúttal is szellemi kínpadra vonta az idejében el nem menekülő áldozatait! Anyám, ha véletlenül megnyílik a közeledben egy Frady fércmű, ne húzd az időt a járókereted keresgélésével, csak fuss!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Hazaúton három idült
Szesztestvérpárt láttam kidűlt
Állapotban s szólt a daluk,
Míg fejük feletti fa-luk
Peremén egy szalamandra
Készült épp a nagy kalandra,
Hogy magát egy éhes jeti
Módján pont reájuk veti.
Odaugrott, jót harapott,
S hagyott volna csapot-papot,
Ám lassú volt, mint a Posta,
S egyik részeg megtaposta.
Kis kétéltű így lett sánta,
S merész tettét immár bánta.
Ekkor állatvédők jöttek
S velük együtt tizenöt TEK-
-kommandós, kezükben kések.
Futni kezdtem, el ne késsek,
S mivel engem vettek észre,
Felszabdaltak sok kis részre.
Hullaházból jöttek értem,
S haza végül sosem értem…

„Ahogy olvasom, a védtelen retinámba ég a látnivaló szétszaggatott megfesthetetlensége. Bár ne tenné! NEM ENG.!” /Stempli Söftény, a Didaktikus Össznemzeti Géniuszok Költészetének Újító Társasága (DÖGKÚT) betanított pecsétőr helyettese/

„Nem nyafognék, de most már késő!
Csak az a vers! Csak azt tudnám feledni!!
De még fáj, fáj, fáj, fáj minden szó!!!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Na, mi van, miszlik úr, milyen érzés poéta puzzle-ként nem létezni?! Máskor ne vérezze össze az egyenruhámat, mert áthelyeztetem egy jeltelen tömegsírba!” /Csávás Kálmán örvnagy, a Magyar Állat Védősereg (MÁV) megelőző csapásmérője/

„Jaj, csak azt ne! Nem akarjuk az örökkévalóságig hallgatni a klapanciáit! Azzal a túlvilágból is ki lehetne minket kergetni!” /a jeltelen tömegsír lakóközössége/

„Megpusztultál, mint a szalamandra?
Akkor hát alejkum szálem Endre!”
/Emtéká Mátéka, a Muszkabölléri Univerzális Kancsalrímelő Iskola (MUKI) kárörvendő költőtanonca/

„Aljas rágalom, hogy mi lassúak vagyunk! Január végére az összes karácsonyi küldeményt kikézbesítettük! Magát meg még ma bepereljük a cég jó hírének megsértéséért! Feladtuk az idézést, úgyhogy számítson rá, hogy legkésőbb októberig megkapja!” /Dr. Lajhár Leóné Csiga Csomolla, a Posta jogtanácsosa/

„Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt! Sajnos gyakran nem magát az alkoholistát!” /Absztinens Ajtonyné Antialkoholista Antigoné, a Színjózan Emberek Szövetségének (SZESZ) alelnöke/

„Megpróbáljuk kirakni az ezer darabos költőt, hogy a gyenge gyomrú rokonság össze ne hányja a ravatalt!” /Dr. Töftényi Trancsír, a Szemmelversz Elek Klinikai Egyetem (SZIKE) osztályvezető kórboncnoka/

„Egyszer az erdőben heverésztem, amikor a fölöttem lévő fa-lukból rám ugrott és torkon harapott egy szalamandragyilkos vérfarkas, majd farkasvér kezdett spriccelni az agyából és a tokájából, ahová benyomódott a fogsora. Futni hagytam.” /Chuck Norris/

„Mit gondolt az ember életútja felén hazafelé tartás közben tragikus hirtelenséget megélő költő? Vajon az járt-e a még egyben lévő fejében, hogy társadalmukat úgy körüllengi az alkoholba fojtott nihil reménytelensége, mint a ’Lenin vagy nem Lenin?’ kérdésen töprengő Nagyezsda Krupszkaját a Krasznaja Moszkva? Vajon sejtette-e a rendszeresen védőfelszerelés nélkül mélybe bukó lélekbúvárok koronázatlan királya, hogy oly közel a tünékeny létbizonytalanságot megszellemítő vég? A szemfogat szemfogért ideológiában őrlődő világegyetemet páratlanul könnyed rímpárokban megéneklő Frady Endre ismét felkavarta a létirodalom alanyi költészettől posványos állóvizét!” /Ehej Uhnyemné Jissoraz Jolanda, középiskolai magyartanár és posztszovjet kölni díler/

„Felfogod-e te szúette agyú Frady Endre, hogy én azért iszok, mert te írsz?! Most kerítésszaggató házi pálinkába fojtom a félelemérzetemet és az anyámtól még gyerekkoromban ajándékba kapott felhúzható csehszlovák játékvonat elé vetem magam, hátha a fizikai fájdalom elnyomja a szellemit! Anyám szerint inkább szellőztessek és határozzam el, hogy többé nem olvaslak, te gyökér! Sajnos nem érti meg, hogy nekem ez munkaköri kötelesség, én a hivatásom áldozata vagyok! Jaj, a szívem…” /Puzsér Róbert, a Kritikusok Országos Szövetségének (KOSZ) leendő saját halottja/

„Fentieket végigolvasva azt hiszem, tévedtem, amikor azt gondoltam, hogy már kijózanodtam!” /Cefréssy II. Cöflény, az illuminált állapotban szalamandrát taposó milliomos centerhalf/

Tas humán s bár Teréz reál,
Ugyanabban hisz Teréz is,
S így a vita köztük leáll:
„Furcsa szó a hiszterézis.

Furcsább, mint a tavikrampusz
Vérzsírtorta, koleszterin…”
Ekkor felrobban a kampusz
S romként áll a kolesz Terin,

No meg persze szegény Tason,
S nem ömlik a szó Teribül,
Fekszik némán-holtan hason.
This tragedy’s so terrible!

„This poem is so terrible! It is tragedy! To read or not to read, that is NOT question!” /William Shakespeare, óangol drámaíró/

„Szózsonglőrünk ismét elhajította a sportszert, az anyagi, erkölcsi, és emberi életben esett kár jelentős. Egy nagy-nagy szómáglyát sikerült begyújtani újfent.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Jujjj ezzel oszlatni lehet. Tanítani kéne: itt egy tökéletes példa, hogy mit NE csinálj.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Reál úr, a véleményének közepével maradéktalanul egyetértek: Tanítani kéne! De nem ám csak középiskolás fokon, hanem minden szinten szinte minden oktatási intézményben, legfőképpen a Világegyetemen! Az irodalom és a természettudomány, a humán és a reál műveltség tragédiába torkolló szintézise, a késleltetve induló és önmagába vissza nem térő létgörbe előzményeket is okozatként magán viselő hiszterézise oly értelmeket és érzelmeket indukál, melynek megragadására csak egy Frady Endre kaliberű polihisztor géniusz vállalkozhatott! Szerencsére megtette és mi szerencsére a vájt fülű kortársai lehetünk! Tavikrampusz olvasók, ezentúl csak ilyen irodalmi vérzsírtortával emeljétek a szellemi koleszterinszinteteket!” /Kampusz Komposztné Enervált Elalélia, a Dialektikus Entellektüellek Bulvármentes Irodalmi Lapja (DEBIL) segédliterátora/

„Na, költő úr, azt hiszem, tartozom azzal az unokaöcsém emlékének, hogy magát előbb tarkón vágjam, aztán lerúgjam a fejét! Vegye úgy, hogy maga már halott!” /Tas Lee, a vers férfi főszereplőjének feketeöves kínai nagybátyja/

„Kalkuttai Szent Teréz megszentelt neve emlékének nevében a leghatározottabbak tiltakozom és az eretnekké tévelyedett költőt az anyaszentegyházból ezennel exkommunikálom! Döntésem megmásítását csak kanosszajárás esetén vagyok hajlandó megfontolni! Ámen és punktum!” /Ferenc pápa/

„Na, gyerekek, mit gondolt a költő? Hát azt gondolta, hogy ti nyavalyások ne dohányozzatok a kollégiumi vécében, mert berobbanhatnak a füves és alkoholos gázaitok, és akkor kész a katasztrófa, és mind megdöglünk! Bár… legalább nem halunk éhen.” /Jobbanteljesítő Jenőné Éhkopp Édua, a Köz Éheztetési Szakközépiskola magyartanára és köztéri kéregető/

„Ezt a perverz agykihágást olvasva a még le nem zsibbasztott elmemaradékommal azon gondolkodtam, hogyha csak egy bérgyilkosság megrendelésére lenne pénzem, akkor kit lövetnék agyon, magamat vagy Frady Endrét?! Egyikünknek pusztulnia kell! Anyám szerint ne siessem el, hiszen se a költők, se a kritikusok nem élnek örökké! Na, mama, most aztán jól megvigasztalt! Lehet, hogy jobban jártam volna, ha rám robban egy kollégium!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Felrobbantottak egy krampuszt?! Ezt vagy az idegenszívű Mikulás tette, vagy egy Soros fizette piréz migráncs! Ez terrortámadás! Azonnal be kell vezetni a szükségállapotot és el kell rendelni a kijárási tilalmat! Elképzelhető, hogy emiatt elmaradnak az országgyűlési választások, de ahol fát lopnak, ott eltűnik a forgács is! Az akut rémhírterjesztő Frady Endrét pedig fővesztésre, teljes vagyonelkobzásra és a költészeti tevékenységtől való hermetikus elzárásra rögtönítéljük!” /Csávás Kálmán übernagy, a Terror Elleni Totálisan Elementáris Mozgalom (TETEM) ítélet végrehajtási főelőadója/

„A közbeszerzési mutyiban erősen túlárazott és a csókosok által gagyi anyagokból okosba’ megépített kampusz nem bombától robbant fel, hanem a futóedzés közbeni forró menetszelemtől.” /Chuck Norris/

„Teréz és Tas szépek voltak.
Kár, hogy mindketten már holtak!
Vigaszként a síró hadnak
Hadd mondjam el: Feltámadnak!”
/Újpesti Barnabás, kortárs költő és a Teológiai Sírversek Tanszék tanársegédje/

Hóemberben belül homály
Sötétlik és duzzadt hó-máj
Szűri épp a nyakalt hó-bort
(Ez a dolga, nem csak hóbort).

Hű neje, kit elvett hón ő,
Borotvált hónaljú hó-nő.
Prágai, anyaga cseh hó,
S absztinens, nem látta csehó.

Hó urat, ki Snowman Teddy,
Hó-nej hébe-hóba feddi:
„Szesztől benned olvadt a hó!
Mér’ vedelsz ennyit, te tahó?!”

Feddéstől hóhányónk piszok
Zord lesz s üvölt: „Juszt is iszok!”
Szesztelt szíve végsőt ugor
S leáll: Heveny hó-májzsugor!

„A mű a mostanában mélyen alulteljesített színvonalhoz képest egész jó lett. Hasonlattal élve: ha mondjuk József Attila volt a költészet Messije, Frady Endre jobb napokon Guzmicsi színvonal. (sajnos a román fiaskó "a rosszabb napok kategória" a gyakoribb nála...).” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Derűs, életigenlő hó-reál versike, örökzöld aktualitásához sem fér kétség. Az orvosi nagylexikon számos kedves szócikkének illusztrálására kiválóan alkalmas, úgy mint Komorbiditás, Delirium tremens, Cirrhosis hepatis alcoholica, ...” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ne hazudozzon itt maga brüsszelita bérrettegő, maga kozmopolita sorostervmegvalósító! Magyarországon nincsenek ittas hóemberek, mert megvédjük tőlük a határainkat! Magyarországon a hóemberek egészségesek, mert nem dohányoznak, nem isznak, nem esznek, hanem közhasznosan dolgoznak, templomba járnak, gyerekeket nevelnek és fociznak! Ezért aztán nincs szükség kórházakra, hanem csak stadionokra és az ápolóinkat meg az orvosainkat is nyugodtan kiküldhetjük a halódó nyugat leépült emberroncsait gyógyítgatni. A maga kedvéért viszont itthon tartottunk párat, mert a börtönkórházban szüksége lesz rájuk!” /Csávás Kálmán ökölnagy, a Hóembereket Alkoholizmussal Rágalmazó Alanyi Költőket Inzultálással Rendreutasító Igazgatóság (HARAKIRI) operációs főtisztje/

„Költő úr, én nem borotváltam a hónaljamat, hanem jégcsákányoztam. Ugyanazzal a csákánnyal, amivel szegény uram feddésének is nyomatékot adtam. Lehet, hogy a hó-májának sem zsugora volt, hanem ridegtörése?” /özv. Snowman Teddyné Snowwoman Tilda, cseh showbálvány/

„Kikéjem magamnak, hogy a nevemmel szójakozzanak! Jágalom, hogy bojt iszom méjtéktelenül! Be fogom pejelni Fjady Endjét becsületséjtéséjt!” /Fajkasházy „Teddy” Tivadaj, humojista és újságíjó/

„Íme, a költészet csodája, hogy hogyan lesz a szesztelt szívből resztelt máj! Frady Endre társadalmilag érzékeny tömeglírájában a kis és a nagy, a női és a férfi, a fehér és a fekete hóemberek egyaránt hókisemberek. Olyan hókispolgárok, akik hóborivás közben hokis embereket néznek a hóstadionokban, bár erről maga a vers direkte nem tesz említést, de aki tud a sorok között olvasni, azt hótlan januárokban is hókon tudják vágni a kimondatlan féligazságok kijózanító hógolyói. Igazi rusztikus realizmus! Nem műhó ez a hűhó!” /Ájvanabí Ájszkrímné Huhogó Hóka, a Toronyiránt Összetört Katarzis (TÖK) című kortárs irodalmi magazin stílusfelelőse/

„Belül homály?! Csak nem önéletrajzi verset írt, költő úr?! És milyen rosszat! NEM ENG.!” /Gyurgyalagi Gyomroncz, a Különösen Ótvar Lírákat Irtó Közjóléti Alapítvány (KÓLIKA) főcenzora/

„Mi ez az agyat gúzsba kötő penetráns elmeroggyanat?! Amikor a Kritikus Szakszervezetben felajánlottam, hogy Frady Endre legyen valaki másnak az asztala, a kollégák sikoltozva menekültek! Azóta én is sikoltozom! Meg anyám is, hogy ne sikoltozzak, mert szétrobban az NDK-beli benzinmotoros hallókészüléke! Hát ki lehet ezt bírni józanul?! Ugye, hogy nem?! Óbort akarok inni, óbort!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Olyan vagyok, mint az óbor. Mindenkinek hamar a fejébe szállok.” /Chuck Norris/

Bal térdemnek meniszkusza
Kicsit szakadt, kicsit kusza
S fájón szúr a gonosz kópé!
Műtés jog az artroszkópé.

Rezekció fedett voltán
Csodálkozunk mi most jól tán;
Ó, olvasók, elhiszik-e,
Hogy csak csőtű kell s nem szike?

Aki pénzes, hamar műtik,
Ám csak Vas megyei mű tik
Iramban jut orvos elé,
Kinek nincs a zsebébe’ lé.

Engemet az OEP fedez,
Így még sántán ér sok kedd - ez
Tény, de térdemre majd hegműt
Állít valaki, ki megműt.

„A páciens veleszületett erénye a türelem. Öröm az ürömben, hogy nem a Múzsa szárnya lett ékszíjas, így a lábadozás is az irodalmi örökkévalóság része lesz. Dr. Rutin legyen Veled, Endrebá!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az első versszaknál kellett volna megállni. Gyakori hiba ez lelkes költőnknél, kinek lelkesedése sajnos mérhetetlenül nagyobb, mint ihletett állapota. "Winter is coming".” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Yes, I’m coming soon!” /Dr. Winter, trónharcos főorvos//

„Mivel január 31-én lesz a műtét, így valójában már nem is olyan sok az a keddmennyiség, csupán három. Alig várom! Csak azt tudnám, hogy az altatás utáni kómától félrészegen ki visz majd haza?!” /Frady Endre, térdsérült költőgigász/

„Ne aggódjon, zugköltőcske, mi magáért megyünk, de nem visszük magunkkal, hanem csak simán helyben hagyjuk. Nyolc napon túl! Akkor majd elgondolkodik, hogy érdemes-e minden nyavalyájáról össze-vissza irkálnia!” /Csávás Kálmán ökölnagy, az Autonóm Poétákat Uniformizáltra Kalapáló Alegység (APUKA) főparancsnoka/

„A rezekció, vagy, ahogy mi szakorvosok mondjuk, a resectio jelentése: levágás, kivágás, kimetszés, amputáció. Ennek fedett volta azt jelenti, hogy nem a felszínről bányászunk, hanem kis lyukon befúrunk és így a hegmű nem monumentális lesz, csupán kisplasztikai dombormű. Fedetlen rezekcióval ma már csak hóembereket műtünk.” /Dr. Jan Uár, 31 éves piréz télsebész/

„Ha már egy költő kerül a bonc… ööö… illetve a műtőasztalra, akkor el kell mondjam, hogy orvos-kamarai pártutasításra a térdkalács alatt és felett 15-15 centire le kell borotválni a lábszőrzetet, így pont ideillik az alábbi kétsorosom:
Asztalon csak kopár térdek
Műtődnek, ez a pártérdek.”
/Dr. Rémrím Rezső, orvos-szakszervezeti élsebész és az Orvosi Költészeti Játékok (OKJ) c. medicina irodalmi szaklap érkoszorús költője/

„Gratulálunk költő úr, a Vas megyei mű tik iramban történő orvos elé jutásával ön elnyerte az évtized kép- és időzavara díjat! NEM ENG.!” /Kákacsomóssy Kösztöny, az Idő- és Képzavarokat Ellenőrző Alapítvány (IKEA) lektora/

„Bár a költőt a múzsa homlokon csókolás helyett ezúttal térden rúgta, ám Bessenyei Ferenc óta tudjuk, hogy ihlet csak az amatőröknek kell, a profiknak elég az előleg. Frady Endre a fájdalmak önfeledt megéneklőjeként irodalmi artroszkópiával műti ki széplelkünkből az eldologiasodás salakanyagait és a funkcionalitás szárnyain úgy siklik tova, mint akit nem bántanak a böjti szelek. Az egészségügy morózus materializmusán idült idealizmussal felülemelkedő költemény minden idők egyik legbeskatulyázhatatlanabb műremeke. Wunderschön! Frady Endrét minden magyar családba!” /Donnerwetter Dezsőné Achtung Aranka, a Visszafojtott Életsikoly Színű Fantasztikumok Égbe Kiáltása (VÉSZFÉK) c. szépirodalmi rétegmagazin főszerkesztője/

„Mi ez a magam alá csinálás állagú betűhalmaz?! Mi ez az ordenáré panelproliság?! Nem lehetne azt az artroszkóp csövet meghosszabbítani és a térden át feldugni az agyba, onnan pedig kiamputálni a kényszeres verselésért felelős szerveket?! Anyám szerint, ha ilyen bonyolult műtétet finanszírozna az OEP, akkor olyan hosszú lenne a várólista, hogy Frady Endrének már csak a hamvait tudnák megműteni! Köszönöm, anyám ezt az új életcélt! Látni akarom Frady Endre hamvait!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban a falu felcsere azt hitte, hogy el van törve a lábam, pedig csak be volt hajlítva, de ő vasúti sínbe tette, mire kisiklott a vonat, úgyhogy vissza kellett tegyem a vágányra és futva eltolni egész Texas Alsóig.” /Chuck Norris/

Ünnepi fényözönt éget
Sok egész- és félkegyelmű,
S bősz örömük úgy ér véget,
Borsos számlát küld az ELMŰ.

Jókedv és a fényár apad,
Jobban fáj ez, mint a bitó
(vérről elnevezett fapad),
S levél jő, a felszólító:

„Fogyasztó úr! Ha nem fizet
Maga, vagy a kezes apja,
Végrehajtót küldünk, tízet,
S e team önt jól fültőn csapja!”

Lefagy mind, mint Han a Solo,
S zizegnek a kilowattok.
Villamosszék hangja szóló:
„Karjaim közt kiolvadtok!”

„Tartoznak Önnek? Hiányzanak a kintlévőségei? Hatékony csapatunk bárhová behatol és a talált bentlévőségekkel kárpótolja Önt! Szükség esetén esetleg kiosztásra kerül néhány koki és saller is! Hívjon, jövünk! Küldjön, megyünk! Még karácsonykor is! Mottónk: A szeretet nem akadály!” /Team úr és csapata

„Avagy a fény meg a szeretet ünnepe prózai megközelítésben. Ímé az ember, aki rímben prózálkozik. Hadronütköztető reloaded.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi ez az ormótlan alávalóság?! Mi ez az öncélú polgárpukkasztás?! Szegény anyám a Mikulásra kapott indián lopakodó felszerelésében a gépemhez osont és a lelki emelkedettségre utaló címe miatt beleolvasott ebbe az ünneprontóan tapló irodalmi környezetszennyezésbe, majd az ELMÜ számlánál úgy ájult az ölembe, hogy bármelyik Jókai főhősnő megirigyelhette volna! Bár Frady Endre is ilyen elánnal omolna saját villamosszéke karjaiba! Akkor szikrázna csak fel igazán az ünnepi fényözön!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha egy összetett szóval kéne jellemeznem ezt a formalista antitézis lírát, akkor azt mondanám, hogy verslábszépségversenyfutás. Ha kettővel, akkor meg azt, hogy NEM ENG.!” /Lapos Lajos, az Idióta Költőket Elutasító Alapítvány (IKEA) lapra szerelhető főcenzora/

„Minek kellene lámpát gyújtanotok, amikor ti vagytok a világ világossága?! Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van!” /Jézus, a világ világossága/

„Nézze Jézus úr, ha Ön az ELMÜ-nél olcsóbban tudná biztosítani az ünnepi világítást, akkor Önnél rendelném meg, hogy karácsonykor fényárban ússzon az álomhotel! Gondolom, tudna születésnapi kedvezményt adni!” /Mutyi Menyhért, a Hitel Mentol ügyvezető igazgatója/

„Felháborító, hogy ez a galileai migráns elveszi a munkánkat és iparengedély nélkül ingyen világít! Így piacképtelen lesz a magasfeszültségünk! Feszítsük meg!” /Dr. Elmű Alma, az ELMŰ jogtanácsosa/

„Az adventi szakralitás és a piaci alapokon nyugvó materiális szeretet-biznisz kibékíthetetlen egymásba fonódása az, amire talán nem gondolt a költő, ám bátran leírta. Az ünnepi fényárban úszó fapados nosztalgia villamos rusztikusan pihentető ülőalkalmatosságai és a villamosszék örökre elpihentető felizzása közötti összekacsintás szürreálissá színesíti azt a bukolikus identitást, melynek mezsgyéjén a balta és a szűr reálissá válik. A tini- és show-bálvány Han Solo fagyott alakjának megidézése hozzásegít a karácsony előtti sztárváró hangulat megteremtéséhez és túlhájpolásához. Kellemes ünnepeket és sok-sok Frady Endre kötetet kívánok minden magyar ember fája alá!” /Glükóz Glicerinné Anfetamin Aranka, a Totálisan Univerzális Literatúrákat Okvetlenül Kiadó (TULOK) főszerkesztő helyettese/

„Hogy merészelt ez az idióta irodalmi lépegető beleírni engem ebbe az Erő sötét oldalánál is szurokfeketébb klapanciába?! Csubi, öl!” /Han Solo, az Ezeréves Sólyom kapitánya/

„Uuuuuuuuur Ahhhhhrrrr Uhrrr Ahhhhhrrrr Aaaaaaarhg…” /Csubakka/

„Én egyszer elaludtam egy villamosszékben és arra ébredtem, hogy szénné égett.” /Chuck Norris/

Stefánia vagdalt főzés
Közben felrobbant a konyhám,
Szemem kicsapta a gőz és
Szakácsnőről mállt a kontyhám.

Faház oly lángokkal égett,
Mint eretnek emberfia,
S én-azonosítás végett
Megjött Doktor Stefánia.

Szemem fenn ragadt a falon,
Mégsem zengtem rímes rag dalt
Széntömbként a boncasztalon,
Midőn Stefánia vagdalt.

„Még hogy nem zengett rag dalt, amikor mindezt a sekélyesen primitív ’falon–boncasztalon’ ragrímpár közé helyezte el elszenesedett szendvicsszerkezetként! Gusztustalan! NEM ENG.!” /Rühragu Ronald, a Cizellált Irodalomért Alapítvány (CIA) megbízott vice cenzora/

„Ehhez már írni se lehet mit. Szénné égette agyam ez az izé, ez már súlyos testi sértés.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ó, balga költő gyermekem, ne haragudj, hogy nem tudtalak megvédeni, de az olyan eretnekeket, akik a Stefánia vagdaltat sütés helyett főzni próbálják, előbb-utóbb méltán utoléri a jól megérdemelt büntetésük!” /Római Szent Lőrinc, a szakácsok védőszentje/

„Jaj, a kontyomról leégtek a csillogást biztosító hámsejtek! Pedig mondtam ennek a szerencsétlen költőnek, hogy ne öntsön olajat a tűzre! Hogy megyek majd így a Szent Lőrinc napi Dinnyevizelő Bálba?! Még szerencse, hogy augusztusig talán beszerezhetek valami fáin hajfestéket! Hívom is az Avon tanácsadónőmet!” /Bödön Ödönné Vájdling Vienetta, OKJ képzett szakácsnő/

„Fáin hajfesték alapanyag majd csak tavasszal jelenik meg a kert fáin, ugyanis a lemállott kontyhám regenerálására a legjobb a frissen fejt fecsketejből készített Csilivili termékcsalád Kontyika hajbalzsama.” /Recefice Rezsőné Kencefice Klotild, fecskeidomár és Avon tanácsadónő/

„Én most inkább nem nyilatkozom. Az engedély nélküli névhasználat miatt a vagdalkozás és a hangos pörölés helyett inkább csak csendben perelek.” /Dokktér Stefánné Doktor Stefánia, betanított kórboncnok/

„Ez a vers teológiailag helytelen, ugyanis én vagyok a kezdet és a vég, ebben a versben pedig a Stefánia vagdalt. A költőt most meg kellene ölnöm a szám leheletével, de inkább megbocsájtok neki, mert szent együgyűségében nem tudja, mit cselekszik.” /az Úr/

„A Stefánia vagdalt keretében önpusztult költő a szendvicsemberi lét-nemlét határmezsgyéjén agonizáló biodíszletek archetípusa. Az önfelfaló fekete humor és a proletár konyhaművészet gyúelegye nyomán gasztroirodalmi ősrobbanásnak lehetünk szem- és fültanúi. A tűpontosan összecsiszolt keresztrímek létráján magabiztosan haladó mű világító fáklyaként ragyogja be a sötétben tapogatózó emberiség vak- és hullafoltjait. Leleplező letargialíra!” /Triola Triznyákné Szinkópa Szidónia, a Hendikeppel Alkotó Múzsák Műhelye (HAMM) irodalmi alkotóház konyhafőnöke és művészeti vezetője/

„Nem, nem és nem! Nem vagyok hajlandó eltűrni, hogy egy szemtelen és szemetlen Darwin-díjas molekulakupac a saját boncolását is megverselje! Ez undorítóbb, mint háromszor hibázó aranyhalat késsel enni! Én már a szemkicsapásnál begőzöltem, anyám pedig a málló kontyhámnál kezdett öklendezni és a falra ragadt szemeknél akkor taccsot dobott, mint egy izlandi jobbhátvéd! A lakásban azóta is millió, millió, millió róka száll! Megállj, kutya Frady! Addig packázol az irodalommal, míg egyszer az irodalom visszavág!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer a számban felrobbant egy miniatürizált tömegpusztító atomfegyvert rejtő Stefánia vagdalt. Azóta mindig így végzem a fogkőtisztítást.” /Chuck Norris/

Megállóban Csilla most
Nem tudja, a villamost
Lekéste-e s Kelement
Kérdezgeti: „El-e ment?”

„EL-E MENT?!?! Ott csilingel!”
Jegyet venne schillinggel,
S adna bár több tízet ő,
Eszköze nem fizető.

Kedves rokkant vezető,
Jobbot nyújt (bal keze tő)
Csillának, kit para nyom:
„Bliccelj egyet, aranyom!”

Vígjátéki elemen
Meglepődik Kelemen,
Csudálkozik Mehemed,
S felrúgják a tehenek.

Elzötyög a villamos,
Körmöt lakkal Csilla mos,
S kék fújóval festeget
Ellenőrre #hashtag-et.

„Elkértem a jegyét, bérletét ellenőrzésre, mire lefújt! Muszáj voltam kihajítani az ablakon a tarkabarka tehéncsorda lábai elé!” /Békávé Béla, ellenőr/

„Kérdeznék pár miértet, de nem is fontos, nem is érdekes, meg hát ne éljünk már vissza egymás ránk fordítható szabadidejével. Valamiért ez most ilyen lett és kész, sárgább, mint hosszú.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Na, ez már sokk, vallatni lehetne vele. Bűn rossz kategória biztos nyertese megszületett... Az OKJ-s múzsaképzőt most már biztos, hogy Soros bérencek porig rombolták és bevetették sóval.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Kedves költő úr! Nagyon meghatottak vagyunk, hogy egy ilyen kedves, bár számunkra – és itt most a teljes remíz kollektíva nevében beszélhetek – teljesen érthetetlen versben megemlékezett feledhetetlen kollégánkról, a haláláig fél kézzel villamost vezető Hudák bácsiról! A bal kezét még fiatalon elvesztette, amikor egyszer az állatkertben egy éhezőnek tűnő krokodilnak a kisujját nyújtotta, de annak az egész karja kellett. Hudák bácsit munka közben érte a halál, amikor egy vezetékhiba miatti magasfeszültség löket agyoncsapta a villamosszékében. Emlékét megőrizzük!” /Síntér Samu, a Tömegközlekedésben Elfáradhatatlanul Szolgáló Villamosvezetők Egyesült Szakszervezetének (TESZVESZ) bizalmija/

„Tiltakozom a gúnyolódó plágium ellen! Ez egy kicsinyes bosszú, amiért Frady Endrének kiskorában kötelezően el kellett olvasnia a Légy jó mindhalálig!-omat! Bárcsak őt taposnák meg egy úri muri keretében a Mehemed nekivadult tehenei!” /Móricz Zsigmond, író és körtér/

„Egyik vállamon egy szelemennel, másikon egy Dömötör vécétartállyal vártam a Déva vári villamost, amikor egy nyelvtanilag helytelen hölgy valutázni, a kripli vezető meg mókázni kezdett. A többit a sínekre özönlő tehéncsordától se nem láttam, se nem hallottam.” /Kőműves Kelemen, munkavezető/

Úgy, tanú úr, szóval maga se lát, se hall és Dömötör vécétartály mögé bújik a kérdéseim elől?! Maga eljátssza, hogy buta, mint egy hatökör?! A kartonjában az áll, hogy krónikus iskolakerülés miatt lett magából atomtudós helyett építőipari betanított szakmunkás, a felesége ittasan elkövetett befalazásáért járó büntetéséből jó magaviselete miatt harmadolással szabadult. Na, ma még hazamehet szabadlábon védekezni, de holnap valaki megüti a tokáját!” /Csávás Kármán sörnagy, az Alkoholfüggőséget Pofonnal Elimináló Hatóság (APEH) műveleti főtisztje/

„A felszabadult köznépi líra egy igazi urbánus életkép a 21. század kispolgárian elpanelprolisodó kompországáról. A móriczi játékosság önfeledt tragikomikuma valami ellenállhatatlan nyelvtani bájjal keveredve Frady Endre klaviatúráján városi legendává jegecesedik. A vers olyan tökéletes, kerek egészet alkot, hogy egyetlen kockát, egy izomkockányi hastagot sem lehetne elvenni, vagy hozzátenni, mert összeomlana, mint a kömény, magos Déva vára. E csengő-bongó külvárosi bűbájlírát a Penny Lane háttérzeneként szólása közepette érdemes ízlelgetni. Igazi karácsonyi ajándék! Nálunk most megveheti!” /Vastag Vidorné Vékony Vendetta, a Sosemvolt Ország Könyv Kiadó (SOKK) főszerkesztője/

„Mi ez a minden társadalmi normából kivetkőzött hitványság?! Ki ez a sehonnai bitang ember, akit, ha kell, vernék szemmel?! Jaj, elkaptam a rímkényszert?! Megfertőzött ez a mentálisan „el-e ment” eszű evolúciós hulladéklény?! Miért nem teszi sínbe valaki ezt az ízlésficamot, míg meg nem jön a villamos?! Anyám szerint a hastagom hájjal van borítva vastagon! Te jó ég, már ő is rímel?! Trianonnal együtt vesszen Frady Endre! Könyörgöm, csatoljuk el a kétharmadát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem egyszer el akart ütni egy fékevesztett villamos, de ízzé-porrá zúzódott a hastag kockáimon.” /Chuck Norris/

Égből esőcseppek esnek,
S órámnak, az elemesnek
Kijelzője széjjelázik!
Gyorsan bemegyek egy házik-

-óba, melynek van fedele,
Ha nem fejelte Ede le,
Aki száguld, mint egy kos ár.
Ő egy hórihorgas kosár-

-labdás erőcenter fajta,
Izomhegyek nőnek rajta,
S tőle még Chuck Norris is tart,
Nem mernék ráfogni kis start-

-pisztolyt, még ha töltve van is!
Péppé vert testemet Vanish
Oxi Action se mosná fel,
S áznék járdán fekve táfel-

-spiccként.

„Kitől tartok én, holt költőcske?! Figyelj, hullajelöltkém, én ezt az izomedét a szemöldököm összevonásával kettétöröm, mint a ropit! Téged meg úgy ütlek szanaszét, hogy a Vanish Oxi Action-nek nem lesz mit felmosnia belőled, mert minden egyes molekulád más-más galaxisban fog landolni!” /Chuck Norris/

„Rólam irkálsz, ugaregér?! Száguldok, mint egy kos ár?! Szóval én büdösen bégetve rohangálok és agyatlanul beverem a fejemet minden alacsonyabb háztetőbe?! Nagy szerencséd, hogy az a gyógyegér Chuck Norris végez veled, mert különben tényleg marhaszeletet klopfolnék a baromarcodból!” /Izom Ede, kosárlabda center/

„Ismét megmutatkozott a tombolás, a kitörni vágyó rettenet "versbe" foglalva. Ezeket nem kell publikálni feltétlenül. Jó pont viszont, hogy költőnk mérhetetlen lexikális tudása ismét megmutatkozott. Őt kellett volna betenni Vágó helyett, rocsmákos dözsmék és társai segítségtől sírva menekülnének a versenyzők...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Aktuális időjárás: kipipálva! Szótörések: pipa! Erőszak: pipa! Abszurdba hajlás: pipa! Chuck Norris: pipa! Anglicizmusok: pipa! NEM ENG.!” /Tiltó Tömölc, a Költőket Gatyábarázó Bizottmány (KGB) főcenzora/

„Az élet viharait szimbolizáló őszi eső elől menekülő kisember találkozása a faltörő kosként vizualizált népi hérosszal megteremti azt a szakadási lehetőséggel terhelt térbeli feszültségállapotot, melynek feltételes, de meg nem engedhető esetleges enyhítésével a költő feloldozhatná az olvasót, de nem teszi, mert az katarzis nélkül vetne véget a már-már transzcendentális lényeglátásnak, így továbbra is megmarad a versen végigvonuló univerzális életérzés, a kishal önvédelemből imádattá fejlesztett halálfélelme a nagyhaltól. Na, gyerekek, ezt gondolta a költő!” /Lichthóf Lamantinné Cizellált Cuhajka, a Ferenc- És Róbertvárosi Egyesült Gimnázium (FÉREG) magyartanára és maszek halaskofa/

„Hé, te táfelspicli, lenyúltad a blogom kedvenc marhahús receptjét és a kritikán aluli förmedvényeddel lejárattad a nevemet! Ki foglak csontozni!” /Tafel Spitz, hentes és gasztroblogger/

„Még jó, hogy csak Tafel öcsémet vették bele ebbe a degenerált műbe! Én megúsztam! Kilenc olimpiai arannyal!” /Mark Spitz, kilencszeres olimpiai bajnok úszó/

„Mi ez a bárgyú jópofáskodás, ez a retardált bájgúnárság?! Egy romlott táfelspicc utáni Vanish Oxi Action-ös gyomormosás egy világkörüli kéjutazás ennek begyepesedett agyú celebköltőnek a legfrissebb förmedvényéhez képest! Anyámtól egy Frady Endre arcfelismerő rendszerrel felszerelt hőkövető ballisztikus rakétát fogok kérni Karácsonyra! Ha megkapom, akkor az idei lesz életem legboldogabb szeretet ünnepe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre puszta léte és agysejtpusztító irodalmi tevékenysége nyilvánvalóan a Soros terv része! Ennek megfelelően Nemzeti Konzultációt indítunk, melynek során megkérdezzük a zemberek véleményét Frady Endréről! Az uránbányai közmunkatábor igazgatóját addig is nyomatékosan megkérjük arra, hogy a költőt még véletlenül se engedjék számítógép közelébe!” /Csávás Kálmán haddelhaddnagy, az Akadékoskodó Poétákat Elintéző Hivatal (APEH) főelnöke/

„Csak halkan jegyzem meg, hogy a Vanish kiejtése nem vanis, hanem venis, miáltal a rím már korántsem olyan tiszta, mintha Tomi Szuperrel vagy Tomi Sztárral lett volna kimosva! Ne feledjék, tiszta rímekért: Tomi!” /Szuper Tominé Sztár Tomella, mosószergyártó és rímtisztító kisiparos/

Betegnek, ha sajog bele
s ha mar,
doktor bácsi kukkant bele
hamar.

Ám előtte a beteg még
éhez,
s hasat hajtva közelg a vég-
-éhez.

Rendelőbe bekíséri
párja,
ahol szuri, vénaéri
várja.

Nadrágjával földre hull a-
-z öve,
s mögötte cső (ettől hulla!)
jöve.

Hosszan fekszik fél oldalán,
balon,
s közben felfúvódik - talán
ballon?

Nyögdécselget: Fáj a henter…
- Ácsi! -
- dörren rá a gasztroenter
bácsi.

Végre vége, beteg mehet
haza…
- Széklet legyen, csak úgy ehet,
laza!!!

„Súlyos szakmai anakronizmus, azaz időzavar, költő úr! A rendelőbe érve előbb kell levennie a nadrágját és csak azután kapja meg a nyugiszurit! Arról már nem is beszélve, hogy bódult állapotban a páciens nem nyögdécsel, így az orvosnak sem szükségeltetik üvöltenie vele, érti?! Na, ne ijedjen meg, csak lazuljon el! Maga is meg a széklete is!” /Dr. Wégh Béla, gasztroenterológus/

„Nem fáj annyira olvasni, mint amiről szól és ez már vmi ismerve a költőt, bár most épp attól lenne jó ha épp oly szörnyű lenne a vers, mint a témát megélni...Lehetne részletesebb maga a folyamat lényegi része, kissé elnagyolt, nem jön át az igazi fájdalom érzet.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Művészi (nem olvasói) igényű feltárulkozás. Az egyszerű halandó olyan mélységű bepillantást nyert az alkotó magánügyeibe, amelyről álmodni sem mert, nemhogy kérdezni. Ekkora alkotói proaktivitást nem könnyű megemészteni, de a tehetség kötelez. Éljen Endrénk és a társadalmi felelősségvállalás!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A művészet tükrözi a valóságot, és ha ez a valóság történetesen egy vastagbél, akkor azt. A költő egyedi bicegésű versszerkezete a szakrális bélmozgások ciklikus szabálytalanságainak ütemében halad egyre mélyebbre, a felszín alá. A jól kézben tartva induló témavezetés bódítás hatására történő szétesésével a költő az őrületbe kergetett világegyetem archetípusának dinamikáját szegezi szembe a jóléti társadalom renyhe emésztésével. Frady Endre kemény eledellel táplál bennünket és olvasó legyen a talpán, aki ezek után lágyan tudja tartani a székletét! E vers olvasása után két-három liter víz vagy gyógytea fogyasztása javallott.” /Pacal Puccolánné Ihaj Csuhajka, a Bölcsész Értelmiség Lapja (BÉL) irodalmi rovatvezetője/

„A vastagbél tükrözés, magyarul kolonoszkópia, mára már egy teljesen fájdalommentes beavatkozássá vált, amióta az elavult nagyátmérőjű ólomcsöveket hajlékony kisátmérőjű műanyag csövekre cseréltük. Szerencsére a bélbe, ami vastag, behatoló cső vége sem éles vas tag, hanem lekerekített légbefúvó lámpás kamera. A vénába kapott érzéstelenítő hatására bódult, vagy alvó páciens a vizsgálat során felfúvódik ugyan, de a befújt levegő a beavatkozás után természetes úton távozik. Ilyenkor célszerű alaposan kiszellőztetni.” /Prof. Dr. Habil-Debil Alfél Alfonz, a Magyar Tudományos Akadémia alagcsövező tagja/

„Mi ez a híg alpáriság, ez a hitvány elsőszámú szellemi közellenségesség?! Élt egyszer egy jelenleg a sírjában forgó költő, akinek az édesanyja a proletár családok és a kegyelmesék kimosott szennyesét a padlásra vitte száradni, míg ez a költészetet csak nyafogva ugató Frady Endre a saját szennyesét mosatlanul a pofánkba vágja és hangosan a képünkbe röfög! Anyám szerint higgadjak le, mert a laza széklet igenis fontos és nagyon is kellenek a rostok, hogy a székrekedt ember ne rostokoljon órákig a számára világot jelentő deszkákon! Jaj, mama, ne add már alá a lovat, mert arról is verset fog írni! A történelem latrinájába Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mozgáshiány miatt pang a bélműködése? Jöjjön el a zenés-táncos rendezvényünkre és mi kellően átmozgatjuk! Önt is várja a Keserű Show!” /Keserű Kenézné Rici Nusi, showwoman és hajtó/

Itt Texasban meg tudnám ütni úgy a talajt, hogy Budapesten egy földrengés elpusztítsa Frady Endrét, de egyrészt a magyarok még nem jelezték ez irányú igényüket, másrészt sajnálnám az összeomló Groupama Arénát. Apai nagyanyám, Csák Nóri ugyanis az Amerikába kitántorgása előtt a Fradiban volt műlovarnő. Über alles Franzstadt!” /Chuck Norris/

Tölgyfának míg őszi kabát
Készül s varrja Makk szabó,
Nékem céges kocsit ad át
Hétfőn Opel Maxabo.

Száz lőerős Opel Astra
Kétszázhússzal lőne ki,
Ám, hajazván KRESZ-hű kasztra,
Féket nyomok őneki.

Belülről bár tölt az öröm,
S elkezd sírva vígni szem,
Könnyekkel telik meg söröm,
El kell adnom Ignis-em!

Átitat kissé a híg mísz,
Látván, ahogy kop’ e lom…
Isten véled, drága Ignis!
Vigasztalj meg Opelom!

Széles úton hogyha hajtok,
Lemarad sok gólya, ló…
Csillognak a fehér ajtók,
S rajtuk a cég logója.

„A lóerő legyen Veled, meg a téligumi! Merthogy mit ér az erő, ha nem uralod, ugye?! OPEL, mindennap új varázslat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem gondoltam, hogy van vmi ami rosszabb mint a tegnapi meccs, de a "focista" "költő" ismét megmutatta. Ez a kombináció gyilkos elegyet alkot... Stadiont Frady Endrének is!!!!” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Örvendj, reál gyermekem, mert aki önként megnézte a barátságtalan időben lejátszott Luxemburg-Magyarország 2-1 barátságos mérkőzést, az levezekelte a korábbi bűneit! Feloldozlak! Menj el és többé ne vétkezz! Ja, és ne felejtsd el megnézni a szombati Oroszország-Argentína meccset! Hajrá Messi! Ámen!” /Ferenc pápa/

„Jaj, szentatyám, hadd ne kelljen most játszanom ebben a farkasordító moszkvai hidegben! Egy becsületes kétkezi ill. kétlábi argentin focistának a +5°C maga a fagyhalál! Ó, bárcsak egy Unitef logós, fűthető Opel Astra ablakából nézhetném a meccset!” /Lionel Messi, argentin futballzseni/

„Ne nyafogj, kis girnyó! Mi itt Csukcsföldön még mínusz negyven fokban is önfeledten vízilabdázunk a lángszóróval vágott lékben a jegesmedvék ellen!” /Szergej Tarakanov, orosz vodkadíler/

„Az öreg tölgy kétségtelenül festői lesz a sárgán hulló tüllkosztümben, de hogy jön ez ide?! Mi közöm nekem a részeges görög Apolló Metaxájához?! És ki a nyavalya az a Frady Endre, hogy fogja magát és beleír engem egy ilyen minősíthetetlen ripacskodásba?! Én úri szabó vagyok, nem vásári komédiás!” /Makk szabó/

„Nem Apolló Metaxa, hanem Opel Maxabo! Nem italautomata, hanem autókereskedés! Hogy lehet egy Makk faj ekkora tökfej?! És ez a sógorom!” /Makk Mikkamakkáné Gesztenye Gazella, halloweeni tökvájár és teknősbéka idomár/

„Bámulatos, ahogy a költő bátran nyúl a soha senki más által még csak nem is hallott szavakhoz és szóképekhez. Frady freudi tudatalattijának tudatos felszínre bugyogása az új autó sebességével explicite fordított arányban konvergál a mozgásban lévő jövőképhez. A költő által valódi szavakból kreált sosemvolt szóösszletek rímpárokba csendülése olyan önfeledten viszi előre a művet, mint téligumik a céges autót a világirodalom végtelen hómezején. A karácsonyi könyvvásár kihagyhatatlan bestsellere!” /Ködlila Kösztönyné Jajvirág Julilla, a Hanyatt Homlok Hexameter könyvkiadó betanított szaklektora/

„Mi ez az alpári sehonnaiság?! Ki ez a mérhetetlen senki?! Gólya, ló és logója?! Csavar a végére?! Ez az egész egy nagy csavar, a tehetségtelenség-spirál ördögi köre! Agyat szutyokká centrifugáló szellemi ringlispíl! Félájult anyám szerint a tölgyfának varrt őszi kabát képe még szép volt, de szerintem egy tölgyfának kétszázhússzal nekihajtó Frady Endre pép látványa sokkal szebb lenne! Legalább is megnyugtatóbb! Mindannyiunk számára!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szeretem a szárnyaló gólyák és a száguldó lovak mellett kétszázhússzal elsuhanó Opel Astrákat. Futva megelőzni.” /Chuck Norris/

(gyereknevelési előadás)

Szenvedés vagy lehetőség?
Fájsz, mint mikor máglyán hős ég,
Vagy a léted napfény, Hawaii,
S idén még jobb lesz, mint tavaly?

Ki vagy te, egy Megaszülő,
Vagy a szokott megőszülő?
Vajh’ mely igazabb ma rátok,
Kölkötök áldás vagy átok?

Gyereknevelés nem pestis,
Ezt megtudni jó ez est is,
S bemutathatja e tan azt,
Hogy kezelj egy komisz kamaszt.

Porontyod egy ponton felnő,
S akár ács lesz, akár delnő,
Rá jogosan büszke lehetsz,
S visszanézel: „Jó volt e hecc!”

(tánc!)

Előadás:
2017. nov. 24. péntek 18:30–20:00
Lurdy Ház Konferenciaközpont
(Bp. IX. ker. Könyves Kálmán
körút 12-14. I. emelet, 4-es terem)

https://www.facebook.com/events/1517466818333420/

„Lehet, hogyha jobban értettem volna a kamaszok lelkivilágához, akkor meg tudtam volna akadályozni, hogy a kedves padawanomból, Anakin Skywalkerből randa Darth Vader legyen és miszlikbe aprítson? Kár, hogy az én időmben még nem voltak ilyen remek gyereknevelési előadások!” /Obi-Wan Kenobi, Jedi lovag/

„Phhh… fhhh… phhh… fhhh… Szerencsétlen Obi-Wan, hát még most sem érted, hogy mennyivel hatalmasabb az Erő sötét oldala?! Nem csoda, hogy miszlikbe aprításként élted meg, amikor levágtam a fejedet, te gyógyjedi! Phhh… fhhh… phhh... fhhh…” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Nekem sanyarú gyerekkorom volt, majd felnőve ez csak folytatódott. Az egyetlen lányról, akibe szerelmes voltam, kiderült, hogy a húgom. Az egyik mesteremet lefejezték, a másik végelgyengült, és amikor az apám először látott meg a saját szemével, akkor abba rögvest bele is halt. Ha ezt jelenti, hogy az Erő velem van, akkor inkább legyen ellenem!” /Luke Skywalker, Jedi lovag/

„Az aktív cölibátus miatt sajnos nincs gyerekem, de ha lett volna, biztos elmennék erre a remeknek ígérkező előadásra. Így azonban aznap este valószínűleg meccsre fogok menni. A svájci gárdistákkal játszunk.” /Ferenc pápa/

„Gáspár fiamat focistának neveltem, hogy megálljon a saját támaszkodó lábán, de egy ponton karizmatikus hittérítő lett belőle! Rögvest kitérek a hitemből! Elmegyek erre az előadásra, ha van VIP páholy, ahol lehet szotyizni. Ahogy a dakota mondás tartja: Jobb ma egy zacskó szotyola, mint holnap egy neveletlen kölök!” /Dr. Orbán Viktor, miniszterelnök és több gyerekes apuka/

„Jaj, már megint ez a gyereknevelés! A szüleim nem arra valók, hogy neveljenek, hanem hogy gondoskodjanak számomra korlátlan internetelérésről és annyi zsebpénzről, hogy a neten mindent meg tudjak rendelni! A tök gáz tanulásról szóló dumájuk meg ultraciki!” /Xfaktor Xénia, komisz kamasz/

„A kamaszkor állítólag annyival jobb, mint a pestis, hogy az előbbit állítólag túl lehet élni. Persze beleőszül az ember, de hát kinek van addigra már energiája tükörbe nézni?” /Xfaktor Xerxészné Hajszolt Hajnalka, mikromenedzser és anyuka/

„A tartalomról annyit, hogy nem muszáj ám a gyereknek feltétlenül az ún. kamaszkorba lépnie, ahhoz, hogy felmenői színárnyalata hirtelen eltolódjon a szürkeárnyalatok felé. Megnyugtató a tudat, hogy a mindennapi nehézségek után egyszer majd szembesülünk a nem mindennapiakkal is. A formáról meg annyit, hogy lámlám, kell egy jó ügy, és Endrénk bemutatja, hogy tud, ha akar. De mikor fog végre akarni?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Frady Endre, a társadalom élő lelkiismeretének ihletett furdalója, ráébreszt minket arra, hogy ahhoz, hogy a jövőnk záloga a jövőjét ne zálogházi cédulák között töltse, most kell cselekedni, de ízibe ám! Olyan irdatlan rímekbe irdalt dalt írt, amely előbb megrengeti, majd csillapított rengés lévén le is csillapítja a megrengetendőket és a lecsillapítandókat, miközben szájtátva figyeljük, ahogy lenyomja a torkunkon a cukormázzal bevont keserű pirula gordiuszi csomóját! Feleim, zokogjunk!” /Irdatlan Igorné Szájtáti Szatyorella, a Nota Bene Irgalmatlan Irodalom (NB II) c. kulturális folyóirat recenzora/

„Ó, hogy zuhanna rá Frady Endrére nagyon magasról a Hajdú Péter! Anyám a nyugdíjasklub keresztrejtvény fejtő versenyén nyert orosz kémprogrammal véletlenül meghekkelte a postafiókomat és ezt a szánalmas degenerációt elolvasva most azt követeli tőlem, hogy vigyem el erre a gyengeelméjű gyereknevelési előadásra, hogy megtudja, mit vétett! Nem anyám, nem vétettél, ÉN JÓL NEVELT VAGYOK!!! NEM ORDÍTOK! NA, JÓ, ORDÍTOK, DE NEM ELLENED, HANEM ÉRTED!!! ÉRTED?!?!?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A szüleimnek nem kellett engem nevelniük, mert már készen kaptak. Az én gyerekeim pedig sosem mertek neveletlenek lenni. Az egyik egyszer ugyan megpróbálta, de amikor a szám leheletével rázsugorítottam az auráját, pillanatok alatt meggondolta magát.” /Chuck Norris/

Amikor én fogat mosok,
Van arra egy alapos ok:
Hányás után, hogy a fox-út
Ne tartalmazzon sok fogszút!

Terhelt gyomor vajh’ mit vét el,
Midőn robban ki az étel?
Vagy ez nem a bélbolyh baja,
Csupán romlott volt a kaja?

Mindegy! Fogorvosok kérték,
Szájamban a pH-érték
Sose legyen csokis keksz’t rém
Lassan csócsálóan extrém!

Úgyhogy mosok s habzik a szám,
S rádióból hangzik a szám,
Melynek kósza dallamára
Fluort köpök. Ennyi mára.

„Kevesen írnak verset a hányás és a fogmosás összefüggéseiről, azok se a széles tömegeknek. Kuriózum tehát e mű, melynek tartalmi, formai és miheztartási hiányosságait elkényeztetett olvasótábora bizonyára rutinszerű nagyvonalúsággal fogja kezelni.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Frady Endrében egy nagy költő veszett el, de olyan mélyen, hogy nyomokban mogyorót is többet tartalmaz a vers, mint költészetet.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Költő úr, nem tudja, hogy a csokis keksszel nem az a fő baj, hogy savasítja és megemeli a száj pH-értékét, hanem az, hogy finom és hizlal! Kár!” /Gombóc Artúr, dagadt varjú/

„Á, garázda poéta úr, szóval romlott csokis keksz miatt kartácstüzet okádva rókázta tele a közterületet?! Ez tiltott graffiti elhelyezésnek minősül, és mint ilyen, azonnali lepofozást von maga után! Szakaaaaaasz… üss! Áááá… ne engem!!!” /Csávás Kálmán izomagy, a Renitens Óborzalmas Költőket Alaposan Kiklopfoló Országos Művészetellenes Alapítvány (RÓKAKOMA) pofonszakaszának főparancsnoka/

„Egyáltalán nem véletlen, hogy a Firefox répaszínű. Mi adunk a hitelességre!” /Okádó Oktogonné Mézelő Mozilla, a tűzróka feltatlálója/

„A Biblia is igazolja, hogy én előbb találtam fel a rókatüzet, mint a Mozilla a tűzrókát! Böngésszetek csak utána, kopasz filiszteusok!” /Sámson, a hajas hős/

„Colgate-tel a fogmosógép is tovább él!” /a magyar fogorvosok 98%-ának ajánlása/

„Signal, a fogtisztaság legbiztosabb jele!” /a magyar fogorvosok 98%-ának ajánlása/

„Hiszed, hogy a Blend-A-Med a legjobb? A fogszúk is hiszik és rettegnek!” /a magyar fogorvosok 98%-ának ajánlása/

„Hogyha ki a fogad dű’ne, segít rajt’ a Sensodyne!” /a magyar fogorvosok 98%-ának ajánlása/

„A magyar fogorvosok nem matematikából a legjobbak.” /a magyar matematikatanárok 100%-ának véleménye/

„Phhh… fhhh… phhh… fhhh… Örülök, hogy az Erő sötét oldala segít a hányinger leküzdésében, mert a maszkomat sosem vehetem le! Phhh… fhhh… phhh... fhhh…” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Ó tervezőm, mekkora lehet ennek a sötét bádogember büdös szájának a phhh értéke?! Nem kéne egy lézerfogkefével gyakrabban fogat mosnia?!” /3CPO, protokoll droid/

„Nekem olyan érzékeny a torkom, hogy már a fogmosástól is hányinger kerülget, és addig öklendezek, míg újra fogat kell mosnom. Ördögi kör!” /Műmájer Mimóza, betanított torokgyík idomár/

„Na, gyerekek, tegye fel a kezét, aki még sosem hányt fogmosás előtt! Senki? Na, hát ezért ennyire hiánypótló mű a már-már a XXIII. század költészetét képviselő Frady Endre mélylírája, amely egyszerre borzongat és tanít, ápol és eltakar. Undor és feloldás. Émely és feloldódás. Oldás és kötés. Egyes és ötös. Előbbi annak, aki nem tanulja meg, utóbbi meg annak, aki megtanulja. A jövő órára!” /Undor Andorné Idill Adél, középiskolai magyartanár és fogkefe ügynök/

„Konkrétan hányingerem lett és kidobtam a taccsot Frady Endre fogmosási ámokfutásától! Ez a hitvány semmirekellő pár kínrímmel úgy fel tudja forgatni a gyomromat, mint az Irma hurrikán Miami Beachet! Anyám szerint el kéne mennem fogat mosni és lezuhanyozni, mert olyan szagom van, mint amikor kutyapacalt főznek egy kínai gyorsétteremben! Mindenesetre, amíg a ferdeszemű szakács vizet forral, addig én bosszút! Vesszek meg, ha ne vesszen Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én fogmosás helyett beleharapok a sivatagi homokba, nyállal elkeverem és némi lögybölés után 1600 bár nyomással kilövellem a fogaim között.” /Chuck Norris/

Világ télen főleg téli.
Van, ki könnyedebben éli
Meg, de például a fagyík
Rögvest tömbös jéggé fagyik.

Főleg fákon él a fagyík,
Ám mert nincsen benne nagy ík-
-ú, csak dúdol: „Sala-lalá!”
S nem búj’ vastag kéreg alá.

Szomorú tény, fagyík télen
Kihalásban jár az élen,
S hóban így legtöbb falant
Daltorzót peng, fagyíktalant.

Falant: „Ha a fagyík kihal,
Nem marad, csak üregi hal
S zsírló, ki a nyarat féli...
Torzó lesz a világ, téli!”

„Még zsír, hogy félem a nyarat! Nagyon meleg, én pedig nagyon büdösre izzadom magam tőle! Még a laktanyasiak is inkább huszárvágást ejtenek magukon, csak ne nekik kelljen engem olyankor lovagolniuk, mert leájulnak rólam!” /Ráró a zsírló/

„Én megpróbáltam. Ellazultam. Szabadjára engedtem a fantáziámat. Próbáltam tudatosan felkészülni az üzenet befogadására. Talán csak a sokéves rutinnak, és a gondos életvédelmi előkészületeknek köszönhető, hogy pár órás lábadozás és ágynyugalom után visszanyertem hitem egy értelmes civilizáció létezésének elvi lehetőségében. Nem emlékszem pontosan mi történt, egyelőre annyi biztos csak, hogy Paul Neil Milne Johnstone trónja ma megingott.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez a vers egy pusztulat. Epilepsziás sokkot kaptam eme kátyúkkal övezett sztrádán. "Highway to HELL"... De ők már akkor Frady Endrét olvastak??” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Az esős időjárás, a fronthatás és a gyógyszernek szánt másfél liter tablettás félédes Homoki Hánytató együttes mellékhatása miatt a költőt az ihletadó homlokcsókolás miatt egyszerűen csak leütöttem egy fagyott fagyíkkal! Én kérek elnézést!” /a múzsa/

„Én érzékeltem, hogy a múzsa veszélyt jelenthet, de sajnos a nemzeti átképzési program levelezőn elvégzett biztonsági őri bizonyítványának felmutatása ebben az esetben kevésnek bizonyult. Engem fagyíkká változtatott, de már kimúltam.” /a költő hivatalból kirendelt védőangyala/

„A költő a bizonytalan jelentésű szavak tetszőleges felcserélhetőségének felszabadító erejével vágja át a szigorú irodalmi szabályok gúzsába kötözött emberiség gordiuszi csomóját. A nyár antitéziseként elénk fagyó tél az ellenkező töltetű ugyanazság egymást kioltó vehemenciájával világít rá való világunk végletekig világias világtalanságára. A lángvágó lelkű poéta fényesen bizonyítja és leplezi le a "Hólatyakba fejelve szem nem marad szárazon!" közmondás féligazságtartalmát! Elő a farbával! Világ fagyíkjai, nevesüljetek!” /Tézis Góné Antitézis Antigóné, a Sekélyes Sastudat c. alternatív költészeti versportál szintetikus szcenárióírója/

„Csak kapnám a kezembe ezt az irkafirkálgató nyikhajt, majd adnék én neki az NDK import vasbeton kontykötőtűmmel! Szegény fiacskám habzó szájjal beleájult az ölembe és azóta nem győzöm azzal nyugtatgatni és vigasztalni, hogy ez a degenerált evolúciós túlkapás Frady Endre kilenc évvel idősebb nála, tehát ha minden jól megy, akkor az én kis kritikus nyuszikámnak lesz majd egyszer egy nyugodt évtizede, mert ez a legelsőszámú irodalmi közellenség az urnájából már csak nem fog majd verseket küldözgetni szegény kis Robikámnak!” /Puzsér mama/

„Itt Texasban nyáron sincsenek fagyíkok, mert az őseik – a dinoszauruszok – már akkor kihaltak, amikor egy űrugró edzésem végén meteorként becsapódtam.” /Chuck Norris/

Csapdos le a súlyos tagló,
s lezuhan az összes ló tag.
Nem sokáig bőg a marha,
mert levágják nagyon hamar.

Jó hurkába sok-sok vér kő’,
ezért csapolják a kövér
tulkokat az éles bárddal,
s vérszagú a sarki d’Dal Bár.

Tehenet nem eszik Kabir
Bedi, neki inkább birka-
-húst süt piréz szakács Vaszil,
köret pedig magos szilva.

Köhög s szakácsra száll át mag,
ki riad és vágja magát
torkon. Meghal. Sírján fejfa
szövege csak ennyi: „Fafej!”

„Fel vagyok háborodva, hogy engem egy olyan szánalmas személy alakítson, aki rasszista indíttatásból gyilkos szándékkal szilvamagot köhögjön a d’Dal Bár piréz migráncs szakácsára! Még jó, hogy az autógumijait nem szúrta ki egy lopott konyhakéssel!” /Szandokán, maláji tigris/

„Véletlen volt! A torkomon akadt az abált szilva, amelyik olyan magos volt, mint a Déva vára és így nem tudtam egyben lenyelni!” /Kabir Bedi, indiai színész, magyar hangja Újréti László/

„Jól van, büszke vagyok rá, hogy engem olyan hős alakít, aki a civil életében el mer bánni a piréz migráncs szakácsokkal! /Fekete Kalóz/

„Köszönöm, kalóz úr! Magának megsúgom, hogy direkt volt, de ígérje meg, hogy megvéd attól a maláj fenevadtól!” /Kabir Bedi, indiai színész, magyar hangja Reviczky Gábor/

„Hosszú évtizedekre visszamenő szakorvosi praxisomban eddig még nem találkoztam a skizofréniának azzal a speciális esetével, amikor a páciens énjei mind külön magyar szinkronhanggal rendelkeztek. Lehet, hogy a birkahústól van?” /Dr. Elme Alma, pszichiáternő/

„Hatásos szöveg. Nem művészi hatásról van szó, de az is egy fajta művészet, hogy egy perc alatt erőfeszítés nélkül elvegyük az ember kedvét az egész heti húsevéstől. Még a legvérmesebb vegán aktivistának is belekerül ez 48 percébe: https://www.youtube.com/watch?v=_K36Zu0pA4U Ráadásul Endrének esze ágában sincs bárkit is megtéríteni, ő csak szokás szerint beleszórta széleskörű irodalmi eszköztárát a ventilátorba, oszt hadd menjen. Laár csinál még ilyesmit, de Frady egészen más szintet képvisel!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Állati gyönyörű ez a vérbő szótagszabdalás! Lope de Vega és Suzanne Vega talán nem szereti az ilyen marhajó műveket, de baromarcú lány legyek, ha Frady Endre rímfűszeres irodalmi vérpudingjai és darált szódagadói helyett inkább alanyi zöldségeket legelek! Fröcsögjön az a lírahizlaló koleszterin! Tunkoljuk azt a versszaftot! Jó étvágyat!” /Kosár Árkosné Tele Etel, a Vérszagra Gyűlő Éji Vadak c. irodalmi szakácsmagazin tördelőszerkesztője/

„Mi ez az irodalmi székrekedés okozta nyögvenyelős erőlködés?! Mi ez a szánalmas vértolulás?! Anyám szerint, ha Frady Endrét nullával osztanánk, akkor mínusz egy jönne ki! A magasabb matematika nem érdekel, én csak szeretnék egy nagyot köpni ennek a szellemi bűzkupacnak a „Fafej!” feliratú fejfájára! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kedves Puzsér úr, csak annyit szeretnék üzenni a kedves édesanyjának, pusztán szakmai alapon, hogy igaz ugyan, hogy Frady Endre költészete akár mínusz nulla értékűnek is tekinthető, és az is tényállás, hogy mínusz iksz per iksz az mínusz egy, ám ennek az egyenlőségnek csak az iksz nem egyenlő nulla értelmezési tartományon van megoldása. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Gyök Györök, középiskolai matematika tanár és maszek szótagszámláló/

„Nekem nincs szükségem vágóhídra. Ha megéhezem, beleharapok egy száguldó bivalycsordába.” /Chuck Norris/

Okosteló, tablet, wifi…
Erre gerjed minden ifi.
Twitter, Instagram és Facebook,
Ahol el a józan ész buk’.

Mindenkit benyel a Háló,
Mely valótól messze váló,
S Youtube hangon kiált olé!-t
Virtuális pszeudo-lét.

Szórakozás már csak gépi,
S ingerküszöböt nem lépi
Át a „ciki, olyan ócska!”
Kint (?!) űzhető, blőd bújócska.

„Hol él maga, Nertárs, itt a gigabites népjólét földjén?!
Bújócska kezdőknek: Menüsor\Parancsok\Keresés
Bújócska haladóknak: Alt+F7
Ma már nem a hálóval / hálóban kell fogni valamit, Kolléga, hanem magát a Hálót! Appra Magyar!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi már kezdetben is bújócskáztunk az Úrral, amikor keresett minket a tiltott gyümölcs affér miatt. Sajnos a Tőle kapott nejemet elbolondította az a nyavalyás kígyó, így mindketten ettünk a fáról, de nem én vagyok a hibás, hanem az Úr, hogy minek alkotott tiltott gyümölcsöt és abból evő feleséget, meg a kígyó, aki rászedte a nejemet, meg a nejem, aki engem rávett! Tisztelt bíróság, én ártatlan vagyok!” /Ádám, a legelső ember/

„Persze, te egy ma született bárány vagy, akinek úgy kellett az ádámcsutkájához nyomnom a kígyó fogát, hogy harapjon már egyet abból a tiltott gyümölcsből! A kígyó a hibás!” /Éva, a legelső nő/

„Persssszeee, persssssze, assssszony… Vádassszkodjál cak, vádassssszkodjál… Úgyissssz nekem lessssz igassszam… titeket pedig lángpallossszal kergetnek a kerubok a kárhossszat örökké gősssszölgő bográcaiba… ssssz…” /a kígyó/

„Nem kerubok voltak lángpallossal, hanem Jedi lovagok fénykarddal. Tudom, mert az Édenkert biztonsági főparancsnokaként én képeztem ki őket.” /Chuck Norris/

„Sok víz lefolyt az Eufráteszen, amíg a kertben űzhető szabadtéri bújócskát felváltotta a világhálóra felinstallált virtuális kalandjáték verzió. A költő – mutatóujját az egér bal gombja által a szemidigitális világ bitbulvár pulzusán tartva – a lelkével tapint rá az elsivatagosodott néptömegek játszani már csak gépek mögé bújva bíró öntudathasadására. Frady Endre egy a XX. századból itt felejtett polihisztor XXII. századba mutató mindentudásának alázatával tárja elénk önnön valónk sokoldalú egysíkúságát. Az olvasó úgy érzi, ha újraszületne, akkor vagy Frady Endre szeretne lenni, vagy olyan helyre, ahol elbújhat Frady Endre elől. Valahol mindnyájunkban él egy kis Frady Endre, de sajnos gyakran kikezeltetjük.” /Showtime Sivatagné Recefice Ramóna, a Heurisztikus Halálsikoly c. irodalmi jajkiáltás esztétikai segédszerkesztője/

„Vers? Olvasni? Papíron? Ultragáz! Felteszem a Face-re, hadd legyen meg a dislike rekord! Atomciki!” /Twitter Olivér, a Lánglovassy Ártány Netmunkásképző Gimnázium És Szakközépiskola (LÁNGÉSZ) elsős diákja/

„Az első versszak okozta sok által kiváltott roham után a mentőben a szájhabzásomat nyugiszurival fékezett habzássá mérséklő Brünhilda főnővér tanácsára és a kezemet remegő szemtikkeléssel szorongató anyám kérésére megpróbálok elbújni Frady Endrének még az emléke elől is! Csak az a Facebook – ész buk’ rímpár, csak azt tudnám feledni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban szerettem bújócskázni, mert az első, nyolc napon túl gyógyuló osztálytársam esete után engem soha, senki sem mert megtalálni.” /Chuck Norris/

Damaszkuszi úton
Hajt a vérszomj tünet!
Ölést meg nem unom…
(Dörgő Menny-fény szünet…)

Nem látok, de érzem,
Ahogy körbeálltok
S nézitek, hogy éppen
Paradigmát váltok…

„Há’ nyalom a hangját méltóságos apostol úr, de ne lássam anyámat bambuszbottal rúdugrani, ha nem váltom sokkal sukárabb árfolyamon a paradigmát, mint maga! Négyet egy százasér’! Reklámáron a paradigma! Na, csumida!” /Sárközi Csáknorisz, paradigmaváltó és devladíler/

„Térjél meg Sárközi fiam, vagy vakuljál meg, úgy szeretlek, hogy nekem ez az áldozat sem elég nagy a lelked üdvösségéért! Inkább menjél egy szemmel a mennybe, mint kettővel a forró levesbe!” /Saul Pál, pályakezdő apostol/

„Ez a Saul annyira berezgett és annyira beleállt a lábába a bugivugi a hangos fényártól, hogy nem győztem ámulattal figyelni a nézését meg a járását, a csípőjének a ringását! Száz aranyért nem adnám ezt a feledhetetlen élményt!” /Manassé Juszuf, kocsihajtó/

„A lehetőségekhez képest minimalizáltam a kisugárzásomat, de annyira terhelt volt a lelkiismerete, hogy ott helyben összeesett és megvakult. Nem könnyű hordoznom a tökéletesség terhét, de tökéletesen megbirkózom vele. Lám, ezt a tökéletlent is három nap alatt meggyógyítottam és milyen remek apostol lett belőle! Azóta nem tud nélkülem élni.” /Jézus/

„Nem tudok élni nélküled. Engedd, hogy élhessek veled! Nem tudok mással élni már, emléked úgy börtönbe zár! Nem tudok élni nélküled. Engedd, hogy élhessek veled! Esküszöm, mindent megteszek, hogy ezt soha ne bánd te meg!” /Apostol együttes/

„Költő gyermekem, ez a versed is rossz lett, de legalább teológiailag hozzávetőlegesen helytálló. Mivel hozzám hasonlóan a te legnagyobb kísértésed a futball, így penitenciaként elég elmondanod tíz Miatyánkot és százszor leírni, hogy ’Ma már nem írok több verset!’. Utána irány a pálya! Csak meg ne vakulj útközben!” /apostoli őszentsége Ferenc pápa/

„Tolom itt az apósomat ezen a fataligán és szalonnabüdösre izzadom magam a közel-keleti nap hevétől! Messze van még a Damaszkusz tábla?!” /Apóstoló Ajtony, maratonaligai fataliga tologató kisiparos/

„A reneszánszát élő mérnökteológia koronázatlan fenegyereke, a nonstop rímmámorban derengő Frady Endre egyetlen verscsapással ütött ketté egy spirituális légyottot! A Saul-Paul, vagy magyarul Sál-Pál kettősség egy tudathasadó anyagi világ markánsan bipoláris vihar előtti kreszcsendója! Nem, Sombereki fiam, a vihar előtti kresz csend nem a bokor mögött kinnfelejtett 30-as tábla tövében némán megbúvó traffipaxos rendőr szinonimája! Holnapra megfürdesz és paradigmát váltasz, mert bűzlesz a műveletlenségtől! Ülj le, egyes alá! Jövő órára kívülről kérem, vagy kicsontozlak!” /Szigor Igorné Felsál Paula, középiskolai magyar-testnevelés szakos tanár és feketeöves látványhentes/

„Én nem a damaszkuszi, hanem a texasi úton szoktam megjelenni vérszomjas embereknek, de azok nem gyógyulnak meg három nap alatt.” /Chuck Norris/

„Ha a Frigyláda annak idején megölte az illetéktelenül hozzáérőket és belenézőket, akkor nem értem, hogy a Biblia miért nem pusztítja el a debilitás dilettáns dalnokaként elhírhedt Frady Endrét?! Ez az ámokfutó bárdolatlan bárd, ez a töketlen trubadúr fogja a spirituális témát, ledarálja, megrágja, majd elénk öklendezi és nyálas tenyérrel tapicskál benne! Lassan már nem tudom, hová rejtsem el anyámat ennek a líraleprának a fertőzésveszélye elől! Uram, küldj Frady Endrére tíz csapást, de lehetőleg egyszerre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Ellenfényben Jézust látta
Chuck Norrisnak Aurél
S ámultában száját tátta
Így kiáltván: „A Úr él!”

Ekkor szóla hozzá a Úr:
„Akinek Chuck a ura,
Az egy Norris-ista gyaur,
S dicsfénye csak aura!”

„Jaj, Atyám! Nem lehetne ezt valahogy visszacsinálni, hogy Aurél ne hallucináljon és ne keverjen össze Chuck Norris-szal? Vagy csak megpöccenteni az agyát, hogy mindent elfelejtsen? Mindegy, azért bocsáss meg neki, mert nem tudja, mit cselekszik azzal, hogy témát szolgáltat Frady Endrének, akinek szintén bocsáss meg, bár tudom, hogy az sokkal nehezebb lesz!” /Jézus, a Úr/

„Jól van Fiam, én megbocsájtok, de lehet, hogy Chuck Norris nem. Akkor viszont kénytelen leszek neki is megbocsájtani.” /az Atya/

„Tegnapelőtt valakinek majdnem megbocsájtottam, de az öklöm gyorsabb volt, mint a gondolatom. Legyen neki könnyű az a hegy, amivel elföldeltem!” /Chuck Norris/

„Kár, hogy a világűrbe kiütött fejem azóta is temetetlenül kering! És pont a névnapomon! Mindegy, én kérek elnézést!” /néhai Aranyossy Aurél, filmesztéta/

„Mi Chuck Norris-unk, ki vagy a Texasban, rúgd le az ellened vétkezők fejét, miképpen mi is lerúgjuk az ellenünk vétkezőkét!” /Nuck Chorris, a Chuck Norris Népegyház (CNN) mellékállású főpapja/

„Nemzetközi Aurél ünnepnapon így belegázolni az Aurélok lelkivilágába?! Ezt nem ússza meg szárazon, ezért fizetni fog! Ezennel rászállunk magára! Véééér!!! Fogd meg, csibész!” /Vitéz Vérgőzössy Vaurél, a Nemzeti Aurél Vivátoztatás (NAV) főszervezője/

„Frady Endre, a teológiai huncutkodás rímoligarchája, Aurél napon sem tagadja meg önmagát, már ha ennek a sokénű személyiségnek egyáltalán beazonosítható az önmagaként materializálódott szubsztanciája. A költészet Chuck Norris-aként világhírhedt poéta géniusz színtiszta sorvég összecsendüléseinek összhangzattanában a világirodalom legmagasabb szféráinak zenéje bizsergeti meg spirituális lényünk legmélyebb rögvalóját. Az igényes olvasótábor nem tehet mást, mint sznobizmusát félresöpörve, örömében maga alá izzad! Lavórt kérek!” /Romulusz Rémuszné Ajdehű Auróra, a Mindenség Aurájának Oskolájában Cudarul Elementárisan Tovaröppenő Univerzalitást Népnevelősítő Gimnázium (MAOCETUNG) magyartanára és maszek auramasszőr/

„Mi ez a hitvány semmitmondás?! Mi ez a retardált blaszfémia?! A laptopom szétverése közben összekócolódott hónaljszőröm látványa magasabb szintű esztétikai élményt jelent, mint ez a degenerált vershányadék! Anyám szerint, ha a poloskáknak lenne egy kis szépérzékük, akkor a most folyó inváziójukat meg lehetne állítani Frady Endre versek felolvasásával! Ez igaz, de előbb füldugókat kéne kiosztani a lakosságnak, mert különben az eddig még itthon maradt 9,5 millió szerencsétlen valláskárosult is rögvest kivándorolna!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Na, költő úr, ismét belegázol a keresztény népnemzeti kultúránkba?! A hanyatló nyugat elhasznált akcióhőseit dicsőíti és new age áltudományokat népszerűsít?! Jogtalanul bliccelget az irodalom menetrendszerű járatain?! Úgy aurán rúgom, hogy a baráti kínai nagy fal adja a másikat!” /Csávás Kálmán karszalagnagy, a Bumburnyák Költőket Visszakézből Zúzó Retorziós Testület (BKV ZRT) főellenőre/

„Megint túlcsordult Endrénk tudata, és ez löttyent ki belőle. Frady Endre egy meghibásodott véletlengenerátor. Vannak benne kiszámítható elemek (rím, rendszerkritika, erőszak, polgárpukkasztás), de maga az output, na az totál megjósolhatatlan. Mint egy kis R2, akinek egy hibás algoritmus csúnyán beszorult.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Bal talpközép s külső éle
Él át erős sajgás féle
Érzetet és igen fáj a
Lábam, midőn állnék rája.

Műfű-foci tán az oka
Vagy a terem-, hogy a boka
Alatti rész válik rommá?
Ó, jaj nekem, nem bírom má’!

Levágassam? Pihentessem?
S ha nem használ az sem, ez sem?
Engem egy gondolat bánt a
Dologban: Maradjak sánta?!

Talpprotkóm lesz, félig titán,
S nem tudok majd focizni tán?
Jaj, fáj, mintha döfné agyar!
Hogy legyek így talpra magyar?!

„Bőnyegyulladás: a talppont egybeesik a döfésponttal: ín-szenvedés. A rosszul beállított műjű műfűn átlépted a fájdalomküszöböt, de rezdül-e a fociális háló? Műfű után műtét, de műhiba után műsorzárás? Menni, vagy nem menni?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Egy népi megoldás a sajgó talpra: el kell törni a költő úr kezét és egyből megszűnik a sajgás a talpban... Mellékes hozadéka hogy a versírás is nehezebben menne. Az utolsó versszak egész tetszetős. Még úgy 4-500 év és lesz ebből nóbel díj.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Na, költő úr, miben sántikál már megint? És minek ír róla verset? Pláne ilyen rosszat, ahol még a verslábak is bicegnek? NEM ENG.!” /Lapaj Löfnyénc, az Állami Verstani Hivatal (ÁVH) főcenzora/

„A távozó Neymar helyére Frady Endrét szerettük volna megvenni, de egyrészt nem tudtuk kifizetni az őt foglalkoztató cég által megszabott horribilis kivásárlási árat, másrészt talpsérülése miatt már a támaszkodó lábán sem tud támaszkodni, így annyira egylábassá vált, hogy legfeljebb a magyar válogatottba férhetne be. Be kellett érnünk Ousmane Dembélével.” /Josep Maria Bartomeu i Floreta, az FC Barcelona elnöke/

„Jó lett volna Frady Endrével egy csapatban játszani, mert ő forintos labdákat adott volna, csak az a baj, hogy nálunk euró van, így háromszáz forintos labda érne egy eurósat. Ennyiből nem sok adót lehetne elcsalni, ugye Cristiano?” /Lionel Messi, az FC Barcelona argentin futballzsenije/

„Nem tudom, nekem csak hat általánosom van, én csak a futballhoz értek. Nálunk is az apám csalja az adót, mint nálatok.” /Cristiano Ronaldo alias CR7, a Real Madrid portugál gólzsákja/

„Látod, költő gyermekem, biztos valami bűnt követtél le, ha az Úr megbüntetett és most vezekelhetsz! Na, gyónd csak meg, hogy mi rosszban sántikáltál, és akkor feloldozlak a vétked alól! Szerencséd, hogy hozzám fordultál, mert én focistákra sosem szabok ki túl szigorú penitenciát! Kössünk egyességet, én imádkozom a gyógyulásodért, te pedig Argentínának szurkolsz a következő világbajnokságon! Ámen!” /Ferenc pápa/

„Na, gyerekek, a mai órán a legnagyobb élő kortárs költő, Frady Endre fenomenális aktuállíráját vesszük górcső alá. A trivialitás látszatának optikai csalódásával megbolondított szenvedéstörténet stációi közepette az önnön világirodalmi messianizmusának súlyos keresztjét bicegve hordozó poéta belesajdult a saját lelkébe és elkínzott kagylóként izzadta ki magából ezt a szellemi igazgyöngyöt. A páros rímek tökéletes összecsiszolása nyomán keletkezett hő a gyulladt talpat szimbolizálja. A nyomokban Petőfi parafrázisokat tartalmazó mű egyben tisztelgés a segesvári mérkőzésen megsérült, majd barguzini kényszergyógykezelésre elsántikált költőkolléga emléke előtt. Holnapra mindenki megtanul egy tetszőleges versszakot!” /Lúdtalp Leóné Stáció Stella, a Frady Endre Tiszteletére Reaktivált Egyetemi Nívójú Gimnázium (FETRENG) magyartanára és maszek talpmasszőr/

„Phhh… pfff… phhh… pfff… Ne félj, költő padavan! A lézerkardommal térdből levágom a fájós lábadat és az orvosdroidjaim olyan műlábat csinálnak helyette, hogy jobb lesz, mint a jobb! Te leszel a galaxis első kétjobblábas futballistája és a te góljaiddal simán megverjük a lázadókat! Azért kedvellek ennyire, mert a verseid alapján érzem, hogy te is az Erő sötét oldalán állsz! Phhh… pfff… phhh… pfff…” /Darth Vader, sötét nagyúr és sith lovag/

„Mi ez a pusztító alpáriság, amihez viszonyítva az Irma hurrikán csupán egy kedves kis ebéd utáni szellentés?! Ki ez az elementáris senki, akihez képest bármelyik abszolút nulla IQ-jú médiaceleb egy intellektuális Kilimandzsáró?! Anyám ettől a lábszagú förtelemtől több órás sírógörcsöt és könnyrohamot kapott, úgyhogy a végére annyira kiszáradt, hogy a só már csak por alakban szállingózott ki a szeméből! Most intravénásan kap antifrady szérumot és lassanként kezd elmúlni a zöld-fehér színe! Vajon hogy írják koreaiul, hogy ’Kedves Kim Dzsong Un főelvtárs, arra kérem, hogy a következő interkontinentális rakétáját Frady Endre dolgozószobájára lője ki!’?” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer futás közben a bal talpammal ráléptem egy taposóaknára, ami miatt a Föld túloldalán kirobbant egy tengeri vulkán és elszenesedett texasi vakondokat lőtt az ég felé..” /Chuck Norris/

Teplicében cseh Darth
Vader eszik cheddart.
Lézerkarddal szeli
S lesz a bele teli.

Vele van az Erő,
Mivel jó haver Ő,
S együtt esznek cheddart
Erő meg a cseh Darth.

Luke-nak és a Dooku
Grófnak csak sok lukú
Ementáli marad,
Mit át sötét kar ad.

- Íze, mint a cement,
Utálom az ement… -
- Luke harap sith kart ott,
Sajthoz vágván Darth-ot.

Ámde Vader se rest,
Tömbsajtot vág, verest,
Luke-hoz s kardja Jaj!-t vár „…zzz…”
S hopp, kitör a Sajtwars!

„…zzz… Jaj!-t vártam, de az a nyavalyás nyikhaj jedi tanonc a totális ementális behódolás helyett emberkedni kezdett, fellázadt, oszt’ most harcolhatunk… zzz…” /Darth Vader vörösen izzzzzó lézerkardja/

„Az ISO szerint izzzzzó lézerkardok minőségét biztosító audit árából vettem egy új Audit. Szeretem a munkámat!” /Vérszipoly Vladtepes, birodalmi ISO auditor/

„Jaj, istenem, szinte érezni lehet az erőlködést sorról sorra, mint a szorulásos a wc-n, vörösödik a fej, de sorok nem jönnek... (Nem lézerkardja van, hanem fénykard). A múzsa halott ez már biztos, feladta és kilépett, elment inkább péknek.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„A kombájnos incidensből lábadozó költőgigász első erőpróbálgatása: kisajtolt magából mindent. Kérem, vegyük figyelembe, hogy az elmúlt napokban újra kellett tanulnia az abécét is. De türelem, Olvasók, pár évtized, és újra a régi önmaga lesz! MEG-VÁ-RUNK! MEG-VÁ-RUNK!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Súlyos anakronizmus, költő úr! Időzavart érzek az Erőben! Dooku gróf már régen meghalt, amikor Luke Skywalker még meg sem született, és a későbbi sötét nagyúr még javában világos volt! Hogy adhatta volna így Darth Vader fekete keze egyszerre Luke-nak és Dooku-nak a maradék ementáli sajtot?! Na, tűnjön a szemem elől, költő úr, hadd oszlassam el a kételyeimet!” /Yoda, jedi mester/

„Egy igazi cseh Darth Vader nem cheddart eszik, hanem parenyicát vagy olmützi kvarglit! Csehül állnánk, ha minden pénzünket import termékekre költenénk! Éljen a hazai büdös sajt!” /Pavel Rizibizlinki, a Cseh Importot Gátló Alapítvány (CSIGA) alelnöke/

„Tudja-e költő polgártárs, hogy a felolvasóestjére szétküldött ingyenes tiszteletjegyeket visszaküldeni igyekvők olyan tumultust okoztak a postahivatalokban, hogy mindenfelé tömegverekedések törtek ki és be kellett vezetnünk a rendkívüli állapotot! Maga egy két lábon járó terrorveszély és mint ilyet kénytelenek vagyunk elsőszámú közellenségnek tekinteni. Önt ezennel életfogytiglani előzetes letartóztatásba helyezzük ideológiai átnevelő intézményünk ementáli lyukasztó részlegébe! Ne is törődjön a sajtszaggal, mert boldogok a sajtkészítők!” /Csávás Kálmán sajtnagy, a Csökönyös Irodalmárokat Csillebércen Közmunkatáboroztató Alapítvány (CSICSKA) stratégiai főigazgatója/

„Ez nem művi mű, ez nem művészkedő művészet, hanem az irrealitás katatón devianciájából kikiáltó költő csillagháborús jelentőségű sajti sejtetése. A kortárs irodalmi lépegető lába nyomán fű ugyan nem terem, mégis virágzó líra fakad és zizegő lézerkardok kakofóniája szelídül szikrázó harmóniává. Az önkéntelen önostorozásban feloldódó olvasó nem talál szavakat, csak annyit tud térdre eső áhítattal kinyögni, hogy zzzz…” /Szájpóker Szidolné Autonóm Anarchika, a Zeneként Zúgó Zajlíra (ZZZ) c. irodalmi folyóirat sajtreferense/

„Mi ez a sajtszagú vérfürdő, ez a saját szellemi mocskában büdösödő ótvaros hitványság?! Egy vuvuzelával felszerelt drogos méhraj sem tud ennyire idegesítően zümmögni, mint Frady Endrének a csökevényes agytekervényéből kihántott lézerkardja! Anyám úgy megijedt, hogy lenyelte a műfogsorát, majd egy napra rá a feneke megharapta a vécépapírt tartó ujját! Most mindketten az ügyeleten fekszünk: ő vérmérgezéssel, én vértolulással! Ez vért kíván! Bosszúúúúú!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Sokan kérdezték már tőlem a haláluk előtti pillanatban, hogy velem van-e az Erő. Idióták! Az Erő én vagyok!” /Chuck Norris/

Árok bácsi farán kelés
Olyan, mint egy furunkulus.
Sebész jő, nem béna szaki,
Jól áll kezében a szike.

Nyugiszurit orz és talán
Páciens már érzéstelen.
Elaltatván Árok bácsit
Hátsóján vág örökbecsűt.

„Ha nem nő a hulla penzum,
Meglesz ma a hálapénzem!”
- Így töpreng, mint mohó Bubó
S hopp, beesik műhibába!

Szűkszavú a főnök, tömör:
„Félrekezelt fenéktumor!
Tűnjön innen barom öles
Léptekkel s nincs béremelés!”

(balladai homály)

Sírnál hull az örök eső
S szétázik az Árok ásó,
Pedig nincsen rajta áz-vágy,
S rí a sötét rojtú özvegy…

„Mivan????? What a HELL??? Ez most az enigmával van kódolva, hogy az égvilágon semmi értelme? A google fordító se tudott mit kezdeni vele: "Nyugiszurit orz és talán"...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Mivel a kórházakban mindenből hiány van – mindenből is – így az orvosoknak titokban kell elorozniuk az érzéstelenítő injekciót a főnővér titkos raktárából. Mit lehet ezen nem érteni?!” /Frady Endre, költőgigász/

„Előre megfontoltan, különös kegyetlenséggel, ártatlan olvasók, cenzorok, és webtárhely-üzemeltetők terhére elkövetett poétikai ámokfutás minősíthetetlen esete. A gyanúsított irányjelzés nélkül hajtott lopott kombájnjával az irodalmi Nobel-díj magyar várományosát a vállán hordozó tömegbe és még négyszer vissza is tolatott. Ördögi tettének legfőbb súlyosbító tényezőjeként nem átallotta magának az Ünnepelt Költőnek a személyiségét magára ölteni, a legrafináltabb stílusjegyeket is boszorkányosan utánozva. Endrénk! Nem felejtünk! Ha egy csoda folytán mégis felépülnél, térj majd vissza Trónodra!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kikérem magamnak, hogy engem egy hibbant elméjű fűzfapoéta pénzéhesnek állítson be! Ezért még megfizet! Én nem mohó vagyok, hanem uhu! Ursula, hajítsa ki és kérem a következőt!” /Dr. Bubó/

„Bepereltem a kórházat, de az orvos szakértők bebizonyították a bíró úrnak, aki egyébként az operáló sebész nagybátyja, hogy nem történt műhiba, mert szegény uram az ő segítségük nélkül, előbb-utóbb magától is elhunyt volna. Azt is mondták, hogy örüljek, hogy egyrészt nem perelnek be rágalmazásért, másrészt a vártnál hamarabb kaphatok özvegyi nyugdíjat. Ezután a rendőrök kivezettek, de szerencsére nem vertek meg. Nem is tudom, mi lett volna, ha nem jogállamban élnénk!” /özv. Árok Ányosné Ásó Ágota, nyugdíjas rojtvarrónő/

„Árokásás?! Ároktemetés?! Politizálunk, költő polgártárs, politizálgatunk?! Szítunk a hangulaton és uszítunk az egészségügy ellen?! Ki áll maga mögött?! Kinek a titkos tervét valósítja meg?! Na, elő a farbával! Én meg addig felhúzom a farba rúgó államkincstári bakancsomat!” /Csávás Kálmán őrnagyonnagy, a Farba Rúgással Alfelet Dezintegráló Intézet (FRADI) külső rüsztje/

„A kancsalrímekkel operáló költő nem követi el azt a műhibát, hogy kancsalul festett egekbe nézzen, hanem ehelyett a dolgok mélyére lát, miután a költészet lángpallosával kimetszi a társadalmi fekélyek tályogos szellemi tumorait! Árok bácsi alakja a keményen nagydolgozó kisember archetípusa. Az ő groteszk tragédiáján keresztül Frady Endre megismerteti velünk az emberi múlandóság önfeledt visszafordíthatatlanságát. Igazi antiszuicid metamorfózis líra, ami nem kis nyomokban katarzist tartalmaz!” /Tályogkovács Tokmányné Achtungachtung Auróra, a Brutálisan Egyetemes Költészetet Alaposan Körüljáró Irodalmi Lap (BEKAKIL) széljegyzetírója/

„Frady Endre neoprimitív irodalmi ősemberként előbb kőbunkó rímeivel félájultra püföli, majd a hajánál fogva a saját vérében huzigálja a földön az alanyi költészetet! Tudom én, hogy az Európai Unióban nincs halálbüntetés, de nem lehetne ez egyszer egy szabályt erősítő kivételt tenni?! Persze száműzni is lehetne ezt a poézisgyalázó pojácát egy csak kannibálok által látogatott lakatlan szigetre, de anyám szerint a Földön már nincsenek lakatlan szigetek. Mama, ki beszél itt a Földről?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor furunkulus nőtt a hátam közepén, de én nem orvoshoz fordultam, hanem 180°-ban srégen hátra és kiharaptam.” /Chuck Norris/

Munkagödör mélyén délben
Leülsz s hátad mögött szádfal.
Ebéd miatt hagyod félben
Munkádat, miközben szád fal.

Fal fölött tudóshad halad,
Ugrál a sok ittas habil,
Ám mégsem dől fel a falad,
Mert a csúszólapja stabil.

Száz brit tudós bajszot pödör,
Botlik s zuhan, mint vak naszád,
S táppal telsz, mint brittel gödör.
Szádfal véres s nem fal a szád.

„I have a wonderful moustache! I like it! Oh, pit! Help! Aaaaaaa...” /Dr. Habil John Premierleague Bootlace, néhai brit tudós/

„Kedves irodalmár, filológus és pszichoanalitikus sorstársak: ecce Frady Endre! Nem elemezni, élvezni! Nyugágy, rozéfröccs, stb.” /F. Péter, a költő humán végzettségű költőkollégája/

„Lehet, hogy az általam feltalált, levert és kihorgonyzott szádfal nem fordul ki a helyéből, de a gyomrom igen! Költő úr, ez a brexites hullahegy egy életre elvette a kedvemet a szádfalam tövében eltöltött ebédidőmtől! Hogy szakadna magára az egyik horgonyilag maga által alulméretezett munkagödör megtámasztásom! Bárcsak meglátogathatnám a börtönben!” /Larssen Lajos, szádfalazó szakbarbár/

„Tisztelt költő-mérnök (sic!) úr! A fenti dilettáns verse alapján a Magyar Mérnöki Kamara nem tudja önnek megadni a geotechnikai tervezői jogosultságot, mivel sem a szövegből, sem a mellékelt ábrából nem derül ki, hogy a tárgyi munkagödör megtámasztás alatt szereplő köríves csúszólap a Fellenius-Petterson, vagy a Bishop féle elmélet alapján lett felvéve és ellenőrizve. A poligonális csúszólapok hiányát már meg sem említjük. Költő úr, a szigorú szakmai felelősségre vonástól csak abban az esetben tekinthetünk el, ha büntetőjogi felelősséggel megígéri, hogy a családja hétvégi programjai kivételével soha semmi mást nem szándékozik tervezni.” /Habil Dr. Énezetlennyírószilárdsági Éliástóbiásegytáldödölle, a Magyar Mérnöki Kamara talajtilolási, kákacsomózási és zabhegyezési szakreferense/

„A vers szakmai részéből egy szót sem értve mégis kijelenthetem, hogy úgy hatott rám, mint ma született báránybőrbe bújt farkaséhségre a fába szorult toportyánféregnyúlvány látens reinkarnációja. A költő a teológia-geológia szintézis antitézisre fejlesztésével ég és föld koherenciáját nyújtja a spirituálmaterializmus deszekularizált fanatikusainak. Mert nem csak tenyérrel él az ember, ha pofozógép is...” /Báránybőr Béláné Farkas Flóra, az Ellenséggel Együttlegelő Elementaritás című megnevezhetetlenség főszerkesztője/

„Jó-e ez a vers, vagy rossz? Hasznos-e, vagy árt? Art-e, vagy antiart? Döntésképtelen vagyok, de ezt nem árulhatom el, mert a rajongóim elkezdenének jobban kételkedni bennem, mint én magamban, így inkább internetes rovatot indítok róla.” /Török Gábor, politikai félelemző is meg nem is, a Hezitációs Egyetem (HE?) rektora (vagy mégsem?)/

„Mi ez a mérnöki szakzsargonba fullasztott silány degeneráció?! Értem én, hogy egy kóros agygázzal túlfújt fejű költőmasszának belső kényszerből időnként bele kell böffentenie valamit az örökkévalóságba, de erről előbb azért az örökkévalóságot is értesítenie kéne, hogy az felkészülhessen a jogos önvédelemre! Anyám szerint – aki egyébként humánus hölgy és aki, amikor lírasokkos ájulatban feküdtem a gépem előtt, véletlenül beleolvasott ebbe a szellemi tömegpusztítmányba és azóta is tikkel a műfogsora – Frady Endrét nem egyszerűen betiltani kéne, hanem bebetonozni! Egyetértek! Cement diem! – Köss a mának!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy ötven yard magasról ledőlő szádfallal együtt rám zuhant négyszáz brit tudós. Sajnos mind szörnyethaltak.” /Chuck Norris/

Mesevilág volt a szünet,
Ám elmúlnak mind a nyarak,
S őszundorom valós tünet:
Vár a legborúsabb barakk!

Anyám felver korán reggel,
Szememben még ott az álom,
S mehetek tankönyvsereggel!
Hű, a sulit de utálom!

Egész nap csak tanulhatok,
Az iskola sötét verem!
Tolltartóm egy sárga fatok,
Padtársamat ezzel verem.

Tök gáz itt a menzakaja,
Nincs soha se csipsz, se kóla,
S levesbe lóg szakács haja!
Szörnyű ez a dög iskola!

Ebéd után napközi vár,
Újra nyomnak kemény padok.
Diákként az élet sivár.
Rabok legyünk, vagy szabadok?

„Az évnyitói csasztuskák nonpluszultrája, a nemzetoktatási himnuszok kvintesszenciája, az életigenlő madrigálköltészet szinekvánonja, a kárpediem szuperlativuszok perpétummobiléja, a ... - jóvan má elég lesz petike!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Költő bácsi, nálunk a menzán a szakács bácsinak nem a haja van a kajában – mert amúgy is tök kopasz – hanem a hónaljszőre, de az nem baj, mert az új Old Spice, amit használ, immár házikolbászos lecsó illatban is kapható! Én speciel ezért is szeretem az iskolát!” /Bélpokol Bönyéc, a Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Lovastengerészeti Szakirányú Általános Iskola 3.c osztályos tanulója/

„Nem lenne olyan rossz az iskola, ha nem kellene benne folyton csak tanulni, tanulni, tanulni… Már a közoktatásban is visszatérünk a lenini útra?! Útra da vécsera ucsítyszja, ucsítyszja, ucsítyszja?!” /Lusta Lajos, a debreceni Vlagyimir Putyin Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 8.b osztályos tanulója/

„Ne nyafogjanak a diákok, mert nekünk, pedagógusoknak se könnyű ám! Használhatatlan tankönyvekből tanítunk túlméretezett osztályokat éhbérért, miközben se kréta, se fénymásolópapír! Ráadásul most már időnk sincs a megélhetésünket biztosító idényjellegű balatoni konyhai mosogatásra!” /Megroggyant Menyhértné Hajszolt Hajnalka, középiskolai magyartanár és osztályfőnök/

„Úgy, költő úr, szóval maga most a tanuló ifjúság szellemi megrontásán és az iskolarendszer elleni lázításán munkálkodik? Akkor én most idehívom Maflás szakaszvezetőt, aki egy gumibotnak látszó ideológiai meggyőző eszközzel az ön fejének a rendszer kompatibilissé formálásán fog munkálkodni. Ordítson csak nyugodtan, ugyanis NB I-es meccs lévén itt a stadion lelátóin a pár száz fizetett ügynökünkön kívül úgysincs senki.” /Csávás Kálmán űrmester, a Látens Ellenzéki Költőket Veréssel Átformáló Rendészet (LEKVÁR) parancskiadási főelőadója/

„A költő iskolaundora a társadalmi kötöttségek közé beilleszkedni nem tudó deprimált individuum profánul abszolutizált allegóriája. Az iskola itt nem az Alma Mater akol melegét, hanem a farkastörvények közé való kiakolbólítottság mókusordító hidegét szimbolizálja. Az öntudatlan és önfeledt mesevilág ideiglenes szabadságából a tartós rabságon át a petőfista forradalmi hevület tudatos szabadságvágyáig jutva a költő végigjárja az obligát karakterfejlődés lélekromboló szamárlétráját. Az elkerülhetetlen beszürkülés végül katarzisba fullad s mindezt utánozhatatlan keresztrímekkel! Irodalmi Nobel-díjat Frady Endrének!” /Lantpengető Ludvigné Hevület Hedvig, a Szájtáti Szajkó c. rácsodálkozó irodalmi portál főállású zsinórmértéke/

„Jaj, lebuktam! Kénytelen vagyok kamingautolni! Be kell valljam, hogy amikor Barguzinban részt vettem a szovjet rakétaprogram propagandaosztályának málenkíj robot közmunkaprogramjában, időnként titokban használtam a lágerlaboratórium időgépét és ott fedeztem fel magamnak a jövőben Frady Endre költészetét, akitől a közismert Rabok legyünk, vagy szabadok? sort is plagizáltam. Szégyellem magam, de köszönöm, hogy elmondhattam!” /Alexander Petrovics, orosz-magyar koprodukciós költő/

„Ne üljünk fel a bérrettegő liberálbolsevik álértelmiség tudjukkik által gerjesztett vaklármájának! A nemzeti közoktatásunk helyzete szilárd, mint a gránikemény alkotmány, és világszínvonalú, mint a magyar labdarúgás! Mi itt központilag felülről mindent jobban átlátunk és hivatalból mindent jobban tudunk! Aki mást állít, az hazudik, és az nincs velünk, és aki nincs velünk, az ellenünk van, és aki ellenünk van, annak jobb, ha egyáltalán nincs is!” /Síkideg Slambuc, a Közműveltséget Lángpallossal Irtó Központ (KLIK) függetlenített párttitkára/

„Mi ez a szellemi vérfertőzés?! Anyám szerint nálam jobban senki sem utálta az iskolát, de Frady Endre dilettáns iskolaundora akaratom ellenére most szinte megszerettette velem! Ki ez a szánalmas rímkupec, aki a jóindulatú szánalmam kivívása helyett a szokott bárgyú tehetségtelenségével megutáltatja velem utálatom tárgyának utálatát?! Azt hiszem, be kell feküdnöm a pszichoanalitikusom kése alá és megműttetnem a lelkemet!” /Puzsér Róbert, meghasonlott kritikus/

„Itt Texasban a gyerekek az iskolában hittan mellett csak rólam tanulnak, így mind nagyon boldogok. Azt a néhány elégedetlenkedőt pedig Holdhoz vágtam.” /Chuck Norris/

„Közös jövőnk az oktatás minőségén múlik. Én már látom az alagút végét – mindjárt beérünk…” /Dr. Vátesz Vergény, futurológus/

Vajon azért fáj az alhas,
Munkahelyen el ne alhass?
Vagy csupán a vakbél kavar
S ha megműtik, ott lesz a var?

Célja van-e vagy csak oka,
Hogy félúton boka s toka
Között hömbölög a fájás,
Mely a bélben mélyre - Jáj! - ás?

Orvoshoz kell menni talán,
Ki az alhas puffadt falán
Fájó jelhalmazra tapint?
Vagy meggyógyít cseh sör, ha pint?

(alhastánc!)

„Ez az, költő úr! Vedeljen be bő másfél liter cseh sört, ami az amúgy is puffadt alhasában olyan túlnyomást okoz, hogy az a gyenge ponton átszakad és így lokalizálható az összevarrandó terület! Ilyen egyszerű! Pivo diem! - Sörj a mának!” /Pável Pivocsnik, prágai sörfőző mester/

„Ehess, ihass, ölelhess, alhas?! A piccolóval mérd söröd?! A cseh sör amúgy köztudottan mindent is gyógyít, perforált béllel pedig praktikusan oda is lehet juttatni ahova köll. Orvosilag ezt nevezik sörhasnak (abdomenitis ianitorii). De remélem, azért már jobban vagy.” /F. Péter, a költő humán műveltségű mérnökkollégája/

„Érdekes, az én Google Fordítóm szerint a sörhas az cerevisia ventri, az pedig nem téved, hiszen tévedni emberi dolog, de állati veszélyes.” /Frady Endre, költőgigász/

„Egy hónap szünet, egy jó versszak. Ennél azért többet vártam költő sporttárs. De honnan jött a hömbölög? Tájszólás atlasz került elő? Meg is fájdult a hasam.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű költőkollégája/

„Jól figyeljen reál úr! A hömbölög jelentései: izeg-forog, hömpölyögve hánykolódik, duzmákosan zsömbörködik. Ahogy a nagy Zubornyáki Zalán népdalátiratának refrénje mondja:
Zsuzsmurál az öreg Bölög,
Mer’ a bele behömbölög.
Olvasson, tanuljon, képezze magát és kitörhet a szakbarbárság keretei közül! /özv. Zubornyáki Zalánné Saslik Sarolta, a Zubornyáki Zalán Zenede nyugdíjas magyartanára és csirkefarhát tartósító/

„Ne aggódjon költő úr, hanem sürgősen fáradjon be a klinikánkra, ahol ultrahangos vizsgálattal secperc alatt kiderítjük, mi a baj és orvosoljuk! Nem lesz olcsó, de hát az új Audim sem volt az.” /Dr. Dőlalé Delila, a Mélyzseb Magánklinika társtulajdonosa/

„Ultra hangos?! Az Ultra nem hangos!Az Ultrának nincs is hangja! Legfeljebb, ha az emeleti gangról kiöntöm a belső udvarra, akkor csobban egyet a kövezeten, de akkor se a hab, hanem inkább a víz!” /özv. Csöbör Csátné Vödör Vendetta, nyugdíjas takarítónő/

„Fáj a hasa? Emiatt ne fájjon a feje! Hasson a fájdalomra! Itt az új zselékapszulás Goodwill Ultra Forte Piano! És no pia! Már vastagbélbe beszerelhető kiszerelésben is kapható! Kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” /tévéreklám/

„Ezeknek a gyógyszerreklámoknak egy szavát sem lehet elhinni! Ilyen hazugságok miatt szégyenében pirul a pirula! Höhö, ez rímel! Jobb vagyok, mint a Frady Endre! Na, erre iszom!” /Sörvirsli Slambucz, tömbházmester/

„Alhasfájás… hmmm… alhasfájás… alhasfájás… Elmélyülten ízlelgetem ezt a mély hangrendű összetett szót és magamba sajdulva gyönyörködöm a mélyenszántó magasröptűségén, a gondolati auráján és a mély líraiságán. Alhasfájás! Nincsenek rá szavak! A költő egy valós problémának ad biztos kézzel könnyed színezetet, miközben minden sora egy-egy életörömbe panírozott segélykiáltás. Sírok! Sírjanak önök is!” /Könnykötő Kötönyné Mély Molyilla, a Sehová Suhanó Sugár c. alternatív líraportál hangadója/

„Ha feltesszük, de meg nem engedjük, hogy a művészet a művészt körülvevő világnak a művész lelkén való átszűrődése, akkor vajon a Frady Endrét körülvevő világ ennyire torz, vagy a lelke?! Szerintem nincs is lelke, hiszen csak egy lelketlen gazember képes arra az alávalóságra, hogy előre megfontolt szándékkal visszaéljen a kiszolgáltatott kritikus azon helyzetével, hogy munkaköri kötelességből minden eléje hányt bűzölgő betűhalmazt legalább egyszer el kell olvasnia! Anyám komolyan aggódott értem, amikor öncsonkítási célzattal a tőle elvett kötőtűvel szurkálni kezdtem az alhasfalamat, hogy eltereljem a figyelmemet a vers okozta gyötrő fájdalomról. Ez ugyan nem sikerült, de a helyszínre érkező mentőorvos injekciója megmentette az életemet. Itt a klinikán most biztonságban vagyok és lefekvés előtt mindig kapok a főnővértől egy kis cseh sört.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer úgy megijedt tőlem a vakbelem, hogy begyulladt, ám mivel az alhasfalamat gyémántpengéjű svédacél késsel sem lehetett felvágni, így kénytelen voltam a számon keresztül nagyon mélyen lenyúlva kitépni a helyéből és odadobni a sakáloknak. Előbb a sakálok, majd az őket felfaló keselyűk is hamar elpusztultak.” /Chuck Norris/

Banánt szednék s az a bajom,
Banánfákon sok a majom,
Akik nem mondhatók fair-nek,
Mivel engem köpnek-vernek.

Úgyhogy, ha fán majom neszek
Zúgnak, mégsem banánt eszek;
Jó nekem a lehullt héja
Szürkésfehér tollú héja.

Míg rágom nyers héja héját
Undor jár, de igen mély át;
- Borzadj, ó, Olvasó tesó! –
Nincsen nálam se bors, se só!

„Magának egyrészt nem vagyok tesó, nyikhaj rímkupec úr, másrészt viszont borzadok, ó, mert ezen a klapancián csak azt lehet! Hogyhogy maga még mindig szabadlábon vétkezik ellenem?!” /az, ó, Olvasó/

„Hé, költő úr, maga illegális gyerekmunkát igénybe véve olyan óvodásokkal illusztráltatja a bugyuta irományait, akik nem tudnak megkülönböztetni egy medvét a majomtól?! A gyerekeket kötelező állatkert látogatásra, magát pedig öt év majomketrecben letöltendő szabadságvesztésre ítélem!” /Paragrafus Pögény, OKJ-s képzésű bíró és betanított jogtechnikus/

„Érdekes evolúciós megtapasztalás, hogy a költő a majomtól nem csupán származik, de fél is! És hogy kerül a banánfa alá a döglött héja?! NEM ENG.!” /Blazírt Böhény, a Magyar Egyetemes Költészeti Kiadó (MEKK) főcenzora/

„Hüccski innen a planétánkról élősködő költő koma! Ez a föld a miénk, ez a majmok bolygója!” /Maki, gorillafőnök/

„Romhányi Endre népi fruitáriánus költő pszichedelikus kiruccanása Karnivóriába. Korhatáros: > betöltött 475 év” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az Eurocode 8 szerint a banánfákat 475 évenként egyszer előforduló földrengésre kell méretezni. Ezek szerint csak az olvashatja ezt a versemet, aki már egyszer megfordult egy epicentrumban?” /Frady Endre, költőgigász/

„Egy aranyszabály: ha nincs ihlet nem KELL "költeni". Ez már nem az a rendszer, hogy teljesíteni kell a kvótát. Költő elvtárs beragadt a Tanú korszakában. Ilyen versért járna a fekete autó...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ó, bárcsak minden versem után járna nekem egy fekete, vagy inkább egy bármilyen más színű autó! Sorra eladnám őket és dőlne a lé! Heeej… ha én gazdag lennék, jaga diga diga diga diga diga dum… A fekete kocsi viszont nem jó, mert nyáron úgy megsülnék benne, mint döglött héja a grillezőben!” /Frady Endre, költőgigász/

„Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni feltéve, hogy fekete kocsit rendelnek.” /Henry Ford/

„Boldogok a vaksüketek, mert hozzájuk nem jut el ez a sótlan vers. Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, már a nyers héja héjára sem szórható, hanem csak eltapossák a banánnal hajigáló majmok elől menekülő bűnös emberek. Ez az igazság!” /Poncius Pilátus apokrif evangéliuma 13:25-26/

„Mi ez a rühös panelproli hónaljszag felböffenésű szellemi népirtás?! Mi ez a tömegpusztító kivagyiság?! Ezerszer inkább rágcsálnám egy döglött héja sótlan héját nyersen, minthogy még egyszer beleolvassak ebbe a költészetet rímklopfolóval trancsírozó infantilizmusba! Az anyámra önvédelemből felszerelt kulturális igénytelenségmérő a vers megjelenésekor a szomszéd szobában előbb felvijjogott, majd kicsapta a központi biztosítékot és az egész kerület elsötétedett! Ránk telepedett Frady Endre, az irodalom sötét oldala!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Remek eme versezet! Kellemesen szellemes, de nem teljesen rettenetmentes! Lelkemet s vele szellememet megnyerve dereng fel veleje! Ellenszermentesen terjed bennem! Szeretem!” /Eszement Etele, egy egyetem egyede/

„A majmok okos állatok. Amikor egyszer alkonyatkor rám támadtak, elég volt legnagyobbat kihajítanom a világűrbe, mire a többiek rögtön, még világosnál letették a fegyvernek használt banántömböket és makogva elmenekültek.” /Chuck Norris/