Frady Endre

Magasságos égnek hála

Bájos szájam okos nyála

Megköpködvén covid tesztet

Megmutatta nékem eztet:

Úszom. Ég odafent kék, én
Nézem, hogy egy fatörzs békén
Lebeg... Felkiáltok: Jaj, mán!
Nem fatörzs ez, hanem kajmán!!!

Nincs egyedül, itt az apja,
S számból nyelvem kiharapja!!!
Ááááááááá mmmmmmmm...
Mmmmmm ááááááááááááá...

Költőnk torkán alvadt vérrög.
Telózgatnak mentőér' rög-
-vest, de nem jön Győrfi Pali.
Őt is megette egy ali-

-gátor vagy egy krokodilus,
Mint bosszúból banyát Ilus-
-ka, ki János szerelmese?!
Szép kis holtak napi mese!

 „Kajmán? Krokodil? Aligátor? Keveri a szezont a fazonnal, nem tudja megkülönböztetni a hallét és a hüllőt, holt költő úr?! Látott maga valaha pislogó fatörzset?! Na, ezért nem kell Gyűrűk Urát nézni, mert abban valóban vannak ilyen elfajult alfajú álfák is! Mondanám, hogy béke poraira, de mivel vízi hulla, így a béka saraira stílszerűbb! Kretén!” /Tuskó Tódorné Tönk Titanilla, tényálláspont teketóriátlanító/

„Aki enne rántott hollót,
Meg egy tányér forró hallét,
S közben elkerülne hüllőt,
Annak fontos pontos hollét!”
/Dzsípíesz Dzsangó, elszabadult irányköltő/

„Minél tovább dolgoztatom a kis szürke agysejtjeimet, annál nyilvánvalóbb, hogy itt megrendezett műgyilkossággal van dolgunk és Frady Endre nem halt meg. A költő halála esetén ugyanis a vers második felét egy külső szemtanúnak kellett volna megírnia, ám a stílus maga az ember és ilyen egyértelműen vérlázító enjambement egyetlen más embernek sem jutna eszébe, vagy ha eszébe is jutna, annyira szégyellné, hogy nem merné közzétenni. Ergo az irodalmi bűnöző még él, és az emberiség érdekében mielőbb rács mögé kell juttatni, mon ami!” /Hercule Poirot, belga mesterdetektív/

„Ki szórakozik a nevemmel?! És kinek van szüksége belga mesterdetektívek kéretlen tanácsaira?! Mert mit adott nekünk Brüsszel?! Jó-jó, rengeteg pénz, de azon kívül?! Ráadásul a rongyos ezermilliárdokért cserébe bele akarnak dumálni az államformánkba is! Vegyék tudomásul, hogy mi történelmileg kriptoautokrata félfeudalmizmus vagyunk és azok is maradunk! Na, mindenki mutassa az ujjlenyomatát!” /Fatörzs főtörzs/

„Jaj, Kukorica Jancsim, lehet, hogy Petőfi Sándor költőnek egy hajszállal jobb volt, mint Frady Endre, de utóbbi majdnem akkora detektív, mint Hercule Poirot! Különben honnan volna tudta meg, hogy a falunk határában szörnyethalt banyát nem a hollók és a hüllők tépték szét, hanem mi ettük meg puliszkába keverve?! János vitéz, nem megmondtam, hogy ne igyál annyit, mert akkor mindent kipofázol, te szerencsétlen?!” /Kukorica Jánosné Alias Iluska, illegális kannibál/

„Micsoda, lábbal tapodja a magyar irodalmat?! János vitézt és szerelmetes Iluskáját sárba tiporja, és banyaevéssel vádolja, maga nemzetellenes sehonnai bitangkorcs?! Halottak napján a szent emlékezés és a néma főhajtás helyett vérengzik, mint egy sikerhajhász hollywoodi halloweeni tökfejű műcápa?! Hát a Győrfi Pál jelentse be a magához hívott életmentők végzetes késedelmét, maga két lábon járó kegyeletsértés! NEM ENG.!!!” /Pecsétőr Pocsárd, a Diadalittasansan Önkifejező Globális Költészetet Újjáteremtők Köre (DÖGKÚT) felhatalmazott főcenzora/

„-ka, ki?! Hiába próbál itt vicceskedni meg jópofáskodni, gusztustalan zugköltőcske, a maga könnyűsúlyú klapanciái helyett a diákok kötelező jelleggel továbbra is a Kincskereső Kisködmön hatására fogják megutálni a magyar irodalmat!” /Dohos Dezsőné Naftalin Nóra, a Kötelező Olvasmányokat Rendszerező Csoport (KORCS) őskövülete/

„Sajnos előfordulhat, hogy oltatlan polgártársainkat időnként kettéharapja egy szájkosár nélküli vadállat, de a szinte majdnem mindig időben kiérkező munkatársaink minden veszélyeztetett hüllőnek szakszerűen beadják a korának és egészségi állapotának megfelelő védőoltást! Krokodilok között úszkálva mindig legyen önnél a vízhatlan papírra nyomtatott hivatalos kórtörténete! Ne feledje, az oltás állatot ment!” /Győrfi Pál, az országos mentőszolgálat legnagyobb arca/

„Mi ez a szangvinikus szégyentelenkedés?! Ki ez a kigyógyíthatatlanul kegyetlen kegyeletsértő klapancia killer?! A verse alapján Frady Endre nem holt költő, hanem csak holt részeg! Anyám emlékére esküszöm, esküszöm, amit köll, azt megteszöm! Ide veled, régi kardom! Frady Endre véreset fog hányni a kardélemre, de lemossuk a gyalázatost!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A fentiek olvastán úgy tűnik, hogy Magyarországon olyan nagy a halloweeni tökfejsűrűség, hogy egyetlen félfordulatos rúgással a világegyetem összes lakható bolygóját be tudnám vetni tökmaggal.” /Chuck Norris/

„Magunk felé hajló kézzel ugyan, de a leghatározottabban tiltakozunk!” /minden szentek/

Szabadságra máma megyek,
Mégse örvendjetek hegyek!
Rajtatok most nem síelek,
Erre utalnak e jelek:

Nincsen se lécem, se botom,
Nem is vásárolok potom
Áron, melyek nem potomak,
Áradnak, mint bő Potomac!

Ehelyett majd olvasok én,
S ülök, mint ló Délen zsokén.
Támasztok tenyérrel állat,
S pihenek majd, mint az állat!

„Költő úr, attól, hogy a déli féltekén a lóversenyek is fejjel lefelé zajlanak, még nem a ló ül a zsokén, hanem fordítva! Szabadsága alatt vonuljon be egy elmegyógyintézetbe és kezeltesse magát! Tökkelütött!” /Félteke Fikusz, fanatikus fölrajztanár/

„Szabadságra megy?! Egy egész hétre?! El sem merjük hinni! Tényleg igaz?! Hipp-hipp hurrá!!!” /a költő mérnökkollégái/

„Fordított ló úr, a Potomac folyó nevének kiejtése nem [potomak], hanem [pəˈtoʊmək], vagyis nem rímel a verse! Javaslom, hogy ugorjon fejest egy angol vécébe és húzza le magát!” Kretén!” /Emerikeninglis Engelbertné Vedörforkászt Vendetta, angoltanár/

„Ne aggódjon, költő úr, nem fogunk harakirit elkövetni, ha nem jelenik meg rajtunk sífelszerelésben! Egyébként jelezni szeretnénk, hogy ha akarna, se tudna rajtunk síelni, mert nincsen hó! Suttyó!” /a hegyek/

„Jaj, anya, apa is itthon lesz az egész őszi szünet alatt?! Ne mááá’!!!” /a szabadságolt költő közoktatott lánygyermekei/

„Heeej, de jó is lenne egy fordított nap, amikor nem a gyalogos ellentengerész büdösítené össze az alfelével az én szép fehér hátamat, hanem én tehénkedhetnék rá az ő gerincére! Gyanítom, hogy hosszú időre kórházba kerülne az öreg totyak és nekem is lenne végre egy kiadós szabadságom! Síelni persze én sem mennék, mert sehol sem kapni a patámra illő síbakancsot! Nyihaha-bruhaha!” /Szellő, Vitéz Nagybányai Horthy Miklós röhögő lova/

„Aki egy hétig nem akar dolgozni, az egy hétig ne is egyék! Hadd bántsák a böjti szelek! Aki testileg szenved, az elszakad a bűnös versírástól! Boldogok a verstelenek, mert őket nem gyötri a gyehennai rímkényszermunkatábortűz! Apage Fradytas!” /Júdás Jenő, OKJ-s képzett teológus/

„Olvasással pihenne, költő úr?! És mit szól ehhez a szeme?! Pihenjen aktívan! Űzzön japán küzdősportokat! Origamizzon! Sudokuzzon! Gózzon! Harakirizzen! Forduljon ki végre önmagából!” /Szamuráj Szotty, feketeöves szájkaratéka/

„Vigyázzon, költő úr, hogy a szabadsága ne váljon szabadossággá! Továbbra is tartsa be a közlekedés legelemibb szabályait! Mielőtt lelép az úttestre, nézzen szét minden irányban, nehogy véletlenül halálra gázolja egy épp arra járó békemenet! Ne kelljen magát ünnepelnünk a halottak napján!” /Kresz Károly, közlekedési rendőrfőhadnagy/

„Halloween-kor, ki nem lökött,
Ne olvasson! Vájjon tököt!”
/Rükverc Rezsilla, rigmusgyári előmunkás és tökvájókés díler/

„Vennék tököt, de már késő,
Megérkezett nejem és ő
Jelezte, hogy soha nem váj!
Kérdezném, de nem merem: Why?”
/Gyáva Gyula, gyíksomlyói gyurgyalag gyűjtő gyógyegér/

„Mivel már nagyon nyög a bús hadam, szabadságra engedem őket és együtt elmegyünk Bécsnek büszke várába egy jó kis Helló Wien partyra!” /Mátyás király/

„Tisztelt Költők! Jelenleg szabadságon vagyok, így nincs módom szánalmas műveiket sem elolvasni, sem agyagba döngölni véleményezni.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Helló világegyetem! Én is szabadságon vagyok, de nem kell aggódni, mert a gép forog, az Alkotó jobbkeze pihen.” /Chuck Norris/

Futnak árak, állnak bérek,
Infláció zajlik máris,
S mire hó végére érek,
Kiürül a bugyelláris.

Ne csak árat, hanem béret
Is emeljen, kinek inge!
Egyforma legyen a méret,
S figyeljék, a mérleg ing-e?

Ha az infláció brutál,
S bér csak fagyva nézi az árt,
Magyar ember ilyet utál,
S népi közérzetnek az árt.

Még nagyobb bajt előzendő
Fiskálissá lőn e dalom:
Tele tárca, tele bendő,
S elmarad a forradalom!

„Forradalom, költő közmunkatárs, forradalom?! Fékevesztetten fenyeget, mint lappantyús puszpángot a lokális globalizáció okozta tömeges kihalás?! Anyagiasan dumálgat, mint akit megfertőzött a dialektikus materializmus?! Szeretné, hogy a mennyiség átcsapjon minőségbe?! Ezt megoldhatjuk, mert annyiszor csapom pofon, hogy felismerhetetlenül más minőséget fog képviselni!” /Csávás Kálmán izomagy, a Nyavalyás Ártány Lelkű Fűzfapoétákat Radikálisan Összevissza Csulázó Csapat (NYÁLFRÖCCS) szellemi magaslata/

„Költő úr, ön ideológiailag elmaradottabb, mint Makó Jeruzsálemtől! A hasára gondolva csak a kenyérre koncentrál és teljesen lebecsüli a cirkusz társadalmi gőzleeresztő hatását! Amíg a válogatott időnként, pótselejtezőkön át kivergődik egy Európa Bajnokságra, vagy amíg a Fradi néha – kerül, amibe kerül! – közpénzből bevásárolja magát pofozógépnek egy-egy nemzetközi kupa főtáblájára, addig a nép, az istenadta nép boldog, mint a barom, melyet igába hajt. Panem et circenses és arccal a hasunk felé, miközben a haza végre jót derül!” /Dr. Tudálék Teofil, a Nemzeti Ingerküszöböt Csiszolgatva Alakító Központ (NICSAK) ideológiai főmérnöke/

„Drágák boltok s kávéházok!
Rút burzsoá, mene tekel!
Hű komcsiként ÁVéHázok:
Árdrágítók, mennetek kell!
(1949, Budapest)”
/Sarlókalapács Sükösd, egykori ideológiailag képzett csavargyári menetvágó élmunkás, jelenleg a Magyar Antikommunista Jófiúk Országos Minisztériuma (MAJOM) fékezetlen habzású kérlelhetetlensége/

„Ez az, költő úr! Aki árt mond, mondjon bért is! Előre a deflációért! Legyen egy-ötven a buszjegy és három-hatvan a kenyér! Kolbászból fonjuk a kacsalábon forgó ház kerítését és tejjel folyjon a méz! Aranytojást tojjon a tyúk és sült galambok repüljenek a tátott szájakba! Dőljön a lé és legyen minden ingyen, sőt hétvégenként még ingyenebb! Ne, főnővér, ne most vitessen el a gumiszobámból a hideg zuhany alá, amikor épp megváltom a világot!” /Szájenszfiksön Szötyő, OKJ-s képzett közgazdász és döblingi beutalt/

„Aki árt emel, emeljen bért is, az biztos nem árt. Persze a béremelés is áremelést indukál, szépen körbe-körbe és jöhetnek a mill-, meg a billpengők, de ne szaladjunk előre egészen decemberig, mikor még nincs is hatszáz a benzin... és arról is a Zúnió tehet! Vigyázni kell ezekkel a fiskális dalokkal!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ne kárörvendjél, te humán,
Mint gyors nyúl a sánta pumán!
Monetáris ördögspirál
Cinizmusra mér’ inspirál,
He?!?!?!”
/Reál Rezsőné Materiál Mákonyka, az Alapból Bárkinek Beszóló Amazonok (ABBA) dalszövegírónője/

Tele tárca?” Tele bendő?! Tele név márkanév jogdíjfizetés nélküli használata?! Peren kívüli egyezséget javaslok! Nem olcsó, de holnap még drágább lesz!” /Dr. Finesz Fikusz, a Töksoknevet Előre Levédő Egyesület (TELE) jogtechnikusa/

„JUHÉ, EMELKEDIK…
… Áram
Áram!!!”
/ELMŰ-ÉMÁSZ, egyeduralkodó energiaszolgáltató/

„Nem kell áram, nem kell villany,
Monnyálle és messze illanny!
Szorgos népnek nagy a mákja,
Lenin elvtárs égő fáklya!”
/Posztkomcsi Pöndör, proletár panelpoéta/

„Éltem, élek és élni fogok, mint Elvis elvtárs! Éééén, a hőőős, ki csak nééépemnek éééltem! Amúgy pedig a varjú vájja ki a szemét burzsoá árdrágítók szemét!” /Lenin elvtárs/

„Néma holló már-már
Majdnem szól, hogy: Kár-kár,
Elönt minket ár ár!

Nem mondja, hogy Mér? Mér
Nem mondja? Csak kér, kér:
Nem omoljon bér vér!”

/Edmund Adalbert Poe (1811-?), Edgar Allan Poe máig méltán eltitkolt féltestvére/

„Mi ez a miazmás monetáris métely?! Ki ez a Marx Károly gyerekkori malacperselyének kicserepesedett hűlt helyénél leragadt közgarázdasági analfabéta?! Szétvet a szekunder szégyenérzet ennek a szánalmas szellemi szemétdombnak a szagoltán! Bárcsak Frady Endrére osztanák a főgonosz szerepét a következő James Bond filmben! Eleinte a verseivel tudna ugyan tömegpusztító tevékenységet folytatni, de a végén biztosan elnyerné méltó büntetését és hőkövető rakétákkal szitává lőnék, miközben bedarálná egy szecskavágó! Infláció ide, infláció oda, én egy világgazdasági válságot sem bánnék, ha az egy Frady Endre mentes világ válsága lenne!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Annak idején Mózesnek a felemelt botja és Isten ereje kellett, hogy rést csináljon az árban, nekem ugyanehhez elég a hónaljszagom. Úgy szökik előlem az ár, mint lucernásban kidurrant tehéntetemből a metángáz!” /Chuck Norris/

Szép tengeri uborkalány
Parti vízből énrám nézett.
Édest éreztem, mi talány,
Mintha ettem volna mézet.

Létfeltétel korlátomat
Nem törhetem sajnos át, ó,
Jaj, gyötör a pszichoszomat-
-ika! Mutass utat Plátó!

Nem érhetünk vállal vállat,
Mire sajnos van egy nagy ok:
Ő egy vízben élő állat,
Míg én földi növény vagyok.

   refrén:
   Léthelyzetem nem túl kafa,
   Tépett szívem merő cafa-
   -t, s röghöz köt az uborkafa!

Némán nézem, nem szól ő se,
Vágyunk tiszta, nem ám nemi,
S egymás Facebook ismerőse-
-ként kontaktunk nem full. Szemi.

   refrén:
   Léthelyzetem nem túl kafa,
   Tépett szívem merő cafa-
   -t, s röghöz köt az uborkafa!

„Ennek a refrén előtti utolszó szornak szemi értelme.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Neked még szoszem volt szenkivel szemi kontaktod? Szúlyosz látászszérült vagyol, kiszbarátom, he?!” /F. Endre, a költő saját maga mérnökkollégája/

„Örökzöld koktél Horiatiki Plátóval és Sémikontakt Zuckerrel. Rázva ÉS keverve.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Guglizhattam megint a Horiatiki görög salátát, amiben ráadásul nincs is tengeri uborka! Fene azt a nagy humán szókincset!” /F. Endre, k.m.f./

„Gugli a jó pap felhasználó barátja.” /F. Péter, k.m.f./

„k.m.f.?! Ki szórakozik a nevem rövidítésével, ráadásul csupa kisbetűvel?! Testületileg lefejelem, mint nemecsek erna az Áts Franciskát a Pál utcai lányokban!” /Kisdologi Mákgubódzós Fűiskola/

„Ó, már olyan rég szerettem volna egy uborkákról szóló szerelmes dal zeneszerzője lenni, csak nem volt dalszövegem! Most rátaláltam erre és elolvastam… Hmm… Azt hiszem, talán érdemes tovább keresgélnem…” /Andrew Lloyd Webber, zeneszerző/

„Rám klikkelt Uborka Tiborka,
S akkor én, Uborka Bíborka
Lájkoltam! Nekem ő egyetlen!
Csak a táv közöttünk kegyetlen!”
/a tengeri uborkalány/

„Fajok békés egymás mellett élése? Növény és állatvilág harmonikus szimbiózisa? Etnikumi entitások Etelközösítése? Uborkák interdiszciplinaritása? Örökzöld örömpörkölt köbön? Megalike!” /Galaktikus Gerzsonné Univerzális Utópia, az Egyetemes Szeretet Ellenzőit Meggyőzni Igyekvő Szociokulturálisan Ortogonális Mindenség (ESZEMISZOM) könnyfelszárítási főelőadója/

„Amikor hó végén már leértékelt uborkára sem telik és emiatt éhesen hajtom le a fejemet a kölcsönpárnámra, nem tudom eldönteni, hogy a fenti vers biológia vagy irodalmi szempontból rettenetesebb-e. Én mindenesetre egyik órámon sem szeretnék foglalkozni vele. Legfeljebb az iskolanapi Tévtanok És Elrontott Jelenetek c. fordított órán. Nem, inkább akkor sem!” /Darwin Dartanyanné Villon Vendetta, középiskolai biológia-magyar szakos tanerő és éjjeli menedékhely bliccelő/

„Az uborkahosszú mondatok négy-négy verssoros alakzatba tördelésének szándéka dicséretes, ám a sorhosszak egyenetlensége eléggé el nem ítélhető slendriánságra vall! Ha a szivárvány színei nem tartanák a párhuzamosságot, akkor az már nem is szivárvány lenne, hanem dekadensen terjedő színjárvány! Leléphet költő bajtárs!” /Krumplivirág Kacor szakaszvezető, a Laktanyában Menetelő Betanított Tisztesek (LMBT) ideológiai fényforrása/

„Az egyenáramú zsebtelepek forgalmazásával foglalkozó betéti társaságom nevét véltem hallani! Miből mennyit adjak, hogy világítsanak azok az ideológiai fényforrások?” /Amper Arnold, az Elem Bt. beltagja/

„Az egyenáramú zsebtelepek forgalmazásával foglalkozó betéti társaságunk nevét véltük hallani! Miből mennyit adjunk, hogy világítsanak azok az ideológiai fényforrások?” /Volt Vidor és Watt Winnetou, az Elem Bt. kültagjai/

„Egyenáram kétszer?! Deja vu-m van! Hiba van a Mátrixban! Jönnek az ügynökök! Fussak?! De hát nem vagyok Forrest, hogy fussak! Azt hiszem, mégis inkább a kék pirulát kellett volna választanom! Uborkasalátával!” /Neo, a Kiválasztott/

„Magyar uborkát magyar tejföllel minden magyar család magyar asztalának magyar tejfölös uborkasalátájába!” /Magyarossy Megyerné Mogyoróssy Meggyke, a Hordóhasú Idomokkal Nyafogva Nyáladzó Európát Hunok Utánozhatatlan Nyilaival Nyöszörögtető Alakulat (HINNYEHUNNYA) harci kedvcsinálója és ősmagyar előkóstolója/

„Ó, anyám, mit vétett az előző reinkarnációim bármelyike, hogy Frady Endre degenerált mutáns uborkáiról kelljen olvasnom?! Nincs az a veszélyességi pótlékkal megemelt kritikusi honorárium, ami fedezné a vers okozta pszichoszomatikus egészségkárosodások bőven nyolc napon túlnyúló gyógyítási költségeit! Az emberiség önvédelmi reflexeire apellálva követelem, hogy ezt a szószátyár szibarita vázat vessék egy fékevesztett békemenet elé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én uborkafára kapaszkodott uborkafiú lennék és ellenállhatatlan késztetést éreznék, hogy egy tengeri uborkalányról énekeljek, tarkón rúgnám magamat, hogy elmúljon.” /Chuck Norris/

Hatot rúgtunk Angliának
Majd’ hatvannyolc esztendeje…
Ám most éljünk már a mának,
Beatles elmúlt s nincs jeje-jeje!

Egész jó játékunk láttán
Nem önt minket el az epe,
S reménykedünk immár: Hát tán
Nem lesz vérpad Wembley gyepe?

Brit kapu előtt van vizit,
Negót fejbe rúgja Shaw man,
S rögvest kapunk is egy tizit,
Ami gól lesz! Nem rossz ómen!

Tizenhárom perc az öröm,
Sajnos jön az egál hamar.
Hiába a rágott köröm,
Brit oroszlán durva, ha mar!

Hátralévő idő lefut,
Kaput óvja-védi sóhaj;
Újabb góltalan -ball e fut-,
S izzadt zselés a sok lóhaj.

Brit Királyi Légierő
Nem bombáz szét, nincsen MiG-szett,
S magyar futballcsalád merő
Vígság, behúztunk egy ikszet!

Továbbjutni nincs bár esély,
Papa, ne csak fűnek-fának,
De nekem is, gyere, mesélj!:
„Hatot rúgtunk Angliának…”

„Súlyos anakronizmus, Költő úr! Arról a részéről, amiről az MLSZ tehet, nem beszélnék, erre ott a vers. Viszont. Oké, hogy rég feloszlottak a Gombafejűek, na de '68-ban még játsztak, nem 68 éve...hmm?! És ez a RAF meg a MiG egy mondatban.. egy strófában... egy versben... hát hogyan?! Na, nem mintha az a veszély fenyegetné a Közszolgálati Egyetem hallgatóságát, hogy Frady Endre verseiből készül az európai légierő története szigorlatra, de mégis. Hát nem?! DE!!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű tudálékos mérnökkollégája/

„A történelmet a győztesek írják, humán úr, és ez a döntetlen felért egy pirruszi győzelemmel! Igaz ugyan, hogy a világbajnokságról való kiesésünket is jelentette, de hát több janicsár migráncs veszett meg Mohácsnál a Brit Királyi Légierő MiG-jeiből való kiesés közben, mint makói menekült Jeruzsálemben!” /Dr. Riariahistória Rezsőné Rémokos Rezsilla, a hiperalternatív történettudomány betanított doktora/

„Hej, kis unokám, a hat rúgása után fél évvel hetet is rúgtunk Angliának, de arra már kevésbé terjed ki a kollektív emlékezet, mert az a komédia nem lett dalban elbeszélve! Látod, mekkora ereje van a magyar nótának?! Nem véletlen, hogy az Arkhimédész törvényt is dalban tanították meg nekünk:
Minden vízbe mártott test
A súlyából annyit veszt,
Amennyi az általa
Kiszorított víz súlya,
Kisangyalom!"
/id. Igric Igor, nyugdíjas dalcsokornyakkendőkötőszövettani nótafavágó/

„Csak az áramvonalasra zselézett lóhajam segítségével tudtam olyan gyorsan futni, mint a pók a falunapon!” /Nyihahai Nyihámor, válogatott középpályás/

„Fejbe rúgott engem Luke Shaw,
Unszimpatikus a muksó!”
/Loic Nego, francia születésű magyar válogatott labdarúgó/

„Van még matematikai esély a pótselejtezőt érő második hely elérésére. Ennek a valószínűsége pont ugyanannyi, mint Frady Endre irodalmi Nobel-díjának.” /Dr. Szórásnégyzet Szemölcs, véletlenszám generalisszimusz/

„Ó, hogy az a dögkútról szalajtott vargabéllel töltött becsinált marha legyen az ebéded és utána a nyál kössön meg a szádban, de kókler számmágus!!! A Luke Shaw rúgja le a fejedet a tizenhatoson belül, amikor a videóbíró éppen nem néz oda!!! Hát sajnálod tőlem azt a nyavalyás irodalmi Nobel-díjat, aminek az árából hintalovardát vehetnék a gyerekeimnek?! A VAR engedje el lesről az ellenségedet, te fukar fácángyík!!!” /Frady Endre, irodalmi Nobel-díj várományos költőgigász/

„Hat-három, mi? Hatot rúgtok Angliának, he?! Na, tartsd csak ide a fejedet, csokinyúl!” /Luke Shaw, angol válogatott balbekk/

„Mi ez a szemenszedett szedettvedettség?! Ki ez a mínusz eggyel szorozva is önmaga szerencsétlenség?! Amilyen kicsi volt anyám a hat-három idején, olyan nagy a felháborodásom, amikor Frady Endre az ápolók figyelmetlenségét kihasználva egy versírás erejéig kiszabadul a kényszerzubbonyból! Lehet, hogy Trianonban a hermetikusan zárható gumiszobáknak nem csak a kétharmadát csatolták el, hanem az összest és Frady Endre megfékezésére már egy sem maradt?! Hé, valaki a vadászkiállításról lője már ki ezt az irodalmi fenevadat! Aztán rúgjon bele hatot, mint az Aranycsapat Angliába, hogy tényleg megmurdelt-e!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én nem tudnék hatot rúgni Angliába, mert már az első rúgásomtól királyi családostól felszállna a Holdba. Csak a királynő parókás koronája úszkálna a Brit szigetek hűlt helyén.” /Chuck Norris/

„God shave the Queen!” /Krisna/

Nagy pofont adott pár albán,
Amit az a szegény fal bán,
Melytől jön a másik fele,
S renoménk már hull lefele…

Gyengék vagyunk, mint a plasztik,
Messze pattannak a lasztik,
S kispadunkon sincsen talon,
Futkosunk, mint pók a falon…

Magyar foci olyan gyatra,
Ha kikapnánk nulla-hatra,
Bulvárnak lenne csak csemeg-
-e, de senkit nem lepne meg.

Míg sörfocink közpénznyelő,
Nincs esélyünk lépni elő-
-re, csak hátra, folyton vissza,
S ennek levét néző issza.

Ahhoz, hogy ne nézzünk bután,
-Pótlás kéne, magyar után-;
Hajzselé meg okosteló
S szájkarate helyett MELÓ!

„Mit akar ez a sehonnai bitang ember, aki a fél életét BLASZ-os salakpályákon töltötte és fogalma sincs arról, mi fán terem a magyaros szakértelem?! Nekünk már kicsiként is nagyobb volt az arcunk, mint másutt a nagynak látszó közepeseknek! Hozzánk képest a külföldiek csak fogatlan oroszlánfókák és amit mi nem tudunk a futballról, az egyrészt nincs is, másrészt akkor se tudja senki más, ha százan bíztatják! Igenis megérdemeljük a csillagászati fizetésünket!” /Mellébeszelő Menyhért, televíziós futballszakértő és a magyar válogatott egykori kétszeres időhúzó cseréje/

„Közpénzt nyel a magyar foci vödre,
Olcsóbb és jobb ám az eFCé Vidra!”
/Vidra Vendel, a Hun Alakulatokat Verő Állatok Rendkívül Intelligens Alegysége (HAVÁRIA) verselője/

„Én abszolút nem lepődnék meg, ha nulla-hat lenne az angol-magyar meccs, mert az azt jelentené, hogy ismét eleget tennénk a dalban foglaltaknak és újra hatot rúgnánk Angliának. Mi ebben a pláne, mi mindig jobbak vagyunk, legfeljebb az eredmények nem tükrözik az abszolút fölényünket! Ha a labdarúgás pontozásos játék lenne és a magyar szurkolótábor pontozna, Magyarország örökös világbajnok lenne! Öröm egy ilyen csodálatos ország ennyire jól fizetett szövetségi kapitányának lenni!” /Marco Rossi, a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya/

„Igenis fontos a hajzselé, mert áramvonalasabbá teszi a fejemet és a túlzott gólöröm közepette gyorsabban tudok kifutni a kasszához felvenni a milliós gólprémiumomat, miközben az okostelómmal csinálok egy szelfit!” /Aranylábszagossy Ajtony, a Fáradtolaj-szigeteki Kharzima Blühtesiny FC idegenlégiós cserecsatára/

„Utánpótlásnevelés?!?! Kinek van arra ideje?!?! Évekig várni, míg az a gyerek megnő?!?!? Olyan rosszul azért nem állunk, hogy ehelyett havi pár százmillió közpénzből nem tudnánk leszerződtetni egy nyomokban magyar kispadosokat is tartalmazó balkáni-afrikai vegyesfelvágott csapatot, oszt’ irány a nemzetközi főtábla! Ott pontot ugyan nem szerzünk, de dől a lé, a tévés szakértők meg elmagyarázzák az összes vereségünkről, hogy az tulajdonképpen győzelemmel ér fel.” /Kadarka Kenéz, NB I-es vezetőedző/

„A magyar foci halott. Halottról jót, vagy semmit. Amúgy a Népnek kenyér kell, meg cirkusz. Namost, ne mondja már nekem senki, hogy a mai magyar foci nem kész cirkusz! A melós melóz, a labdarúgó labdát rúg, a költő költ, ilyen az élet. Uff!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Uff?!?! Csak nem egy emésztetlen irokéz migráncsot rejteget a bendőjében, humán úr?! Ha tud focizni, köhögje vissza, hátha van magyar felmenője és honosíthatjuk!” /Okosbamegoldó Ottokár, a Magyar Léosztó Szivattyúzda (MLSZ) bárkitsőtakárkithonosító szakreferense/

„Amikor kiderült, hogy a Vén Ottó nevű üknagyapám magyar bevándorló volt, rögtön beadtam a honosítási kérelmemet a magyar fociilletékeseknek, mert egyrészt csak itt van esélyem válogatottba kerülni, másrészt itt rengeteg a pénz. Most itt ülök a tábortűz mellett és várom a füstjeleket, hogy bekerültem-e az angolok elleni keretbe.” /Winnetou Windischgrätz, a Prérifarkasfogú Apacs Fejbőrvágó Club (PAFC) nyomokban magyar géneket is tartalmazó csapatkapitánya/

„Az albán foci történelmileg olyan jó, annyi diadalt hordoz magában, hogy ezzel a zseniális futballnemzettel talán még az Aranycsapat sem mert volna szembeszállni. Albániától csupán egygólos vereséget szenvedni a dicsőség szinonimája! Büszkék vagyunk fiaink, sőt FIAINK hősies helytállására!” /Szószátyár Szörény, feketeöves szájkarate mester/

„Magyarország-Albánia 12-0 (5-0) góllövők: Puskás 4, Budai 4, Kocsis 2, Palotás 2; vezette: Nemčovský (csehszlovák), 1950.09.24. 15:30, Budapest IV. ker., Megyeri úti Újpest stadion” /adatbank/

„Mi ez a szellemi székrekedés közben kierőlködött maroknyi irodalmi salakanyag?! Ki ez a sertéshizlaldák költészeti színvonalán röfögő szégyentelen fröccsöntött műanyag senki?! Ki másnak jutna eszébe Frady Endrén kívül az évtizedek óta méregdrága lélegeztető gépen döglődő magyar labdarúgásról írni egy nagy büdös semmit?! Kit érdekel ez a nemzettudathasadásos nyögvenyelés, amire több pénzt költ az ország, mint Gábor Zsazsára az elvált multimilliomos férjei?! Frady Endre és a magyar foci fogják meg egymás kezét és induljanak oszlásnak! MOST!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mindegy, hogy mit, csak beszéljenek rólam!” /Gabor Zsazsa, kilencszer férjezett és hétszer elvált Golden Globe díjas hollywoodi magyar színésznő, szépségkirálynő, modell és üzletasszony/

„Amikor majd’ fél évszázada megírtam, hogy miért beteg a magyar futball, akkoriban a magyar válogatott még EB négyes döntőbe és olimpiai döntőbe jutott, az Újpesti Dózsa BEK elődöntőt, a Ferencváros pedig KEK döntőt játszott. A beteg azóta tovább hanyatlott, majd hosszú agónia után mintegy harminc éve kimúlt, úgyhogy a látszólagos mozgása nem más, mint a tetemén lakmározó kukachadak önfeledten hullámzó dögtánca. Jó étvágyat!” /Végh Antal (1933-2000), magyar író, szociográfus, pedagógus, újságíró/

„Ha én lennék a magyar válogatott erőnléti edzője, sosem kapnának ki, mert szilánkosra fejelnék a kapufát és a labdát stadionostól rúgnák ki a világűrbe.” /Chuck Norris/

Nyirok van és minden szürke,
Hűs van, mint a világűrke
Szélte-hossza, sőt a nagyja,
S fázik d’Artagnanné Nadja.

Szürke sok van, nyirok csomó,
Duzzad minden nyirokcsomó,
S gyenge beteg fel nem vesz ket-
-tlebellt, inkább fekszik s reszket.

Nyirokszürkén es’ az eső,
Nap sem süt, csak néha les ő
Felhő mögül s eltűn’ osztán,
Ami nem csak neki rossz tán.

Szürke nyirok ez az őszi
Esőármány, mit a csőszi-
-vattyú alig tud már nyelni
S elmerül az alufelni!

Őszközépnek szürke nyirka
Mián bőgve bég a birka,
Rozsdáll vályús vasáru tál,
S büdös csizmát a sár utál.

Ordít szügyig szutykos Elek:
Jöjjenek már fehér telek!
Karhiánynál jobb a fakar,
Aki magyar, havat akar!

„Havat akar, a majd megmondom kicsoda, maga bajkeverő makimajom! Az ördög öreganyja akar hajnalban havat lapátolni, hogy fel ne jelentsék a ház előtt hanyatt esők! Ne akarja, hogy én jelentsem fel magát hóra való felbujtásért! Névtelen levélben!” /Hóhányó Huba, házmester/

„A hat darab négy sorból álló vers huszonnégy sora alkalmassá tenné a verset arra, hogy akár három darab nyolcsoros, vagy tizenkét darab kétsoros versszakból álljon, ami matematikailag ugyanaz lenne, de irodalmilag mégsem. Na, ez az, ami bennem meghasonlást okoz, de ezzel kell élnem, mert ezért kapom a fizetésemet. Azt a keveset, ami nem meghasonlást okoz, hanem éhezést. Még jó, hogy fehér tél esetén éjszakánként elmehetek havat lapátolni!” /Éhkopp Koppány, középiskolai matematika-magyar szakos tanár/

„Tényleg utálom a szürke őszi nyirkot! Na, nem mintha a tél jobb lenne ám! A nyavalya akar havat! Noch dazu, tulajdonképpen nem is vagyok teljesen magyar!” /özv. d’Artagnan Austerlitzné Nochdazu Nadja, egy máig harcoló német alakulat hadtápkonyháján ideiglenesen állomásozó asszimilálódott piréz migráncs/

„Bár a közvélemény kutatók szerintünk túlgondolt adatai azt sejtetik, hogy a szürkétlen nyirok és a nyiroktalan szürke is esélyesebb lenne az ősz népszerűsége szempontjából, mint együtt a szürke és a nyirok, de nem vagyunk hajlandóak visszalépni egymás javára, mert mindketten úgy érezzük, hogy külön-külön is esélyesek vagyunk legyőzni a telet.” /a szürke és a nyirok/

„Hahaha! Ez a szürke, meg ez a nyirok olyan nekem, mint egy lottóötös! Mindketten az ősz emberei! Simán lenyomom őket, mint a szittya vécépumpa a félkemény fekáliát!” /a tél/

„Október, november
Oszt’ itt a hóember!”
/Fenyő Mikulás, Télapó-díjas twiszter rocker/

„Kicsit tartottam Frady Endre új versétől, hogy az utolsó pillanatban elhalássza előlem az irodalmi Nobel-díjamat, de szerencsére az őszi szürke nyirok okozta vezetékbeázások miatt órákra leállt a Facebook, így mire a Google Translator által készített svéd fordítás eljutott a Királyi Akadémiára, már megszületett a döntés! Éljen Mark Zuckerberg!” /Abdulrazak Gurnah, újdonsült irodalmi Nobel-díjas tanzániai író/

„Abcúg nyirok, hüccski szürke,
Monnyonle Mark Zuckerbürgke!”
/Frady Endre, az irodalmi Nobel-díj örökös várományosa/

„Amióta a görcsbe merevedett ujjaim miatt végzetessé váló túl lendületes diszkoszvetés közben leszakadt karom helyére impregnált fakar nem került, addig nem bírtam az őszi szürke nyirkot. Most, hogy új fakarom van, most se bírom, de legalább van miért várnom a fehér telet, mert hógolyózás közben sem kell kesztyű!” /Kele Elek, a szügyig szutykos paralimpikon diszkoszvető/

„Ami sok, az sok, de költészetnek még így is édeskevés! Amit Frady Endre művel, az nem irodalom, hanem irodai lom, annak is a veszélyes hulladék része! Frady Endre szürke nyirokklapanciája ugyanaz a világirodalomnak, mint radioaktív szerves trágya a gyanútlan dögkeselyűknek! A szellemi kínhaláltusára ítélt olvasó már hiába várja a fehér telet, görcsbe rándult tetemmel fog beletemetődni a késő őszi szutyokba! Béke saraira!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt nálunk Texasban ősszel, habár fölül a szürke gálya, s alul a nyirkos víznek árja, azért én vagyok az úr.” /Chuck Norris/

Ha két pólus cserélődik,
Az északi meg a déli,
Vaspuska fordítva lő, dik
Má’, a vadász túl sem éli!

Az erdő veszélyes mostan,
Mohos déli sziklafalnak
Fejjel menő (mi ez, kos tan?!)
Tájfutók is korán halnak.

Eltévednek tengerészek:
„Nem a jobb a jó, a bal, hé!”
S gólyátlan a gólyafészek…
Navigációs a balhé!

Mágnes mag, ím, fordít delejt,
Észak lesz a dél félteke,
S nem tudván, hogy jó vagy selejt,
Földi népek, vajh féltek-e?

Jobb ám félni, mint egészni,
Fél egészség jó feleség,
Költő mellett ő az ész, ni!,
S leállítja, csak úgy les Ég…

(a kézirat itt, az olvasók örömére, megszakad)

„Az olvasók örömére Frady Endre stílusa viszont stabil: holmi pólusfordulás, égszakadás, földindulás, előválasztás jottányit sem téríti el a maga kerékvágásából. Frady Endre egyszerre iránytű és véletlengenerátor, szó szerint bármilyen cím alatt tud akármiről értekezni, de a stílusa (maga az ember) annyira megmásíthatatlan, hogy gyémántra lehet vele gravírozni. Frady Endrénére szerintem többen keresnek, mint Mrs. Columbora. A magyar "gyémánt" szó állítólag a "diamant"-ra, "diamond"-ra vezethető vissza, így az "adamant", azaz szilárd, megmásíthatatlan szónak is rokona. Az "adamant" viszont egyértelműen a magyar "agyament"-re vezethető vissza, így körbe is értünk.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Szórakozol velem, humánka, szórakozol? Körberöhöglek úgy, hogy delejt kapsz a szájszagomtól!” /Agyament Anti, talentum/

„Nem kell aggódni, költő úr, ha megcserélődnek a pólusok, nem fogunk hosszan szenvedni, hanem gyorsan beledöglünk, mint dinoszauruszok a meteorzáporba! Béke porfelhőinkre!” /Kotnyeles Kasszandra, jósnőnek alkalmatlan betanított rosszsnő/

„Csak megjegyezném, hogy mi, kosok, nem fejjel megyünk a falnak, hanem a szarvunkkal, mert nem elmebetegek vagyunk, hanem állatok! Na, költő úr, fej vagy gyomor?!” /egy kos/

„Na, drágám, még egy ilyen verssel próbálkozol ahelyett, hogy kivinnéd a szemetet és megjavítanád a csehszlovák benzinmotoros iránytűt, holnap vacsorára se lesz grillcsirke, csak hideg pacalleves! Ja, és kéne új sodrófa a hátadon szétvert helyett! Holnapra!!!” /Eftécé Endréné Emtéká Evidencia, elementáris entellektüel egyengető/

„Ne haragudjon már meg rám, költőné asszonyság, de nem lehetett volna öt versszakkal hamarabb kezdeni a zöld majom fegyelmezését?! Zőőőőőd majmok, zőőőőőd majmok!!!” /UTE Ati, ETO ütő/

„Rossz volt lenni Földgömb alján,
Mint osztrák alatt a talján,
Ám ha majd delejzaj elül,
Én lehetek végre felül!”
/a Déli-sark/

„Hátam mögött észak,
Előttem van dél,
Rohadt Nap meg készak-
-arva máshol kél!”
/Ideges Igor, mesterséges unintelligencia kutató/

„Dik má’, költő tesó, csumidázlak! Te végre nem vagy rasszista és minket is beleírsz a poézisedbe! Nyalom a hangodat! A pólus izé miatt meg ne aggódjál, öcsém, nem a nyúl viszi be a vaspuskát a MÉH-be, mert hozzáfagy a mancsa!” /Lakatos Rambókettő, a Romát látni és meghűlni! c. kisebbségi fagyasztóshow irodalmi igazgatója/

„Ó, jaj, a pólusváltás hírére fordítva kezdett pörögni a vadászati helikopterem rotorja, mire kizuhant belőle a vállról indítható hőkövető nyúltrancsírozó lövegű lesipuskám és agyonütötte egy Jávor Pál Hasonmás Versenyre gyülekező szarvascsorda egyik dudását! Majdnem szomorú lettem, de az az isteni vörösboros szarvaspörkölt megvigasztalt kicsinyég! Különben sem kell két dudás egy csordába!” /Semmilyen Solt, sörétes showman és siserahadvezér/

„Nem kell megijedni, egy esetleges mágneses pólusváltás nem okozna nagyobb problémát, mint egy Földbe csapódó Hold méretű meteor, vagy egy rendszeres vulkánkitörésekkel cizellált jégkorszak. Túlélők ugyan egyik esetben sem lennének, de a Föld további forgásában és keringésében nem következne be lényeges változás.” /brit tudósok/

„Fenti versnek eleje, eleje, eleje,
Jó, mint a Föld deleje, deleje, deleje,
Kár, hogy Frady lefeje…, lefeje…, lefeje…
Miatt nem lett befeje…, befeje…, befeje…”
/népdal, a Pólusváltásról Óbégató Kórusok Elementáris Mélységeit Bemutató Egzaltált Rendezvény (PÓKEMBER) szaggatott szignálja/

„A probléma sajnos valós, de még sajnosabb, hogy a súlyosságát Frady Endre valóssága is tetézi! Ha anyám gyermekkorában egy pólusváltást túl is élt volna, egy féreglyukon át odakerülő Frady Endre fércmű egészségkárosító hatása mián nekem már biztosan nem tudott volna életet adni! Áldott állapotra vágyakozó nők millióinak áldatlan állapotáért felelhet az a pszichoszomatikus sokkhatás, amit korunk világirodalmi véglényének verselgetése okoz! Legyen a Föld változó deleje egy szebb kor eleje és egyúttal ennek a szánalmas szemenszedett szégyentelenkedőnek a vége!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kizökkent a delej; - ó, kárhozat, hogy nem én születtem helyretolni azt, hanem Chuck Norris!” /Hamlet, dán királyfi/

„Bocsi, emberiségke, amikor edzés közben átúsztam a Föld tengelyében lévő mágneses magmán, a könyökömmel véletlenül meglöktem a delejt! Nyugi, mindjárt visszafejelem a helyére!” /Chuck Norris/

Statikus ül s nézi gépén,
Hogy hajlong a hatásábra,
S szól ő: Hű, ez olyan szép, én
Rögvest ettől kapok lábra!

Boldog, mint egy réti keszeg,
S szinusszal reng szíve húrja.
Vígan sóhajt, fejet leszeg
S agyát munkájába fúrja.

Ebédje egy kiló Newton
Által fejjel levett alma,
S eredményhez vivő úton
Egyre nő a számok halma...

Pár év s kész a szerkezete,
S neve nincs bár hídfő falán,
Csak Fújj ETO! s Hajrá Zete!,
Mégis remél: Megáll talán…

„Ne remélje, tudja! Mi maga, mérnök vagy jósnő?! Számokkal dolgozik vagy porosz hók… hókuszpók… horoszkóppal, he?! Még jó, hogy lefújtam a hídfőfalat olajfestékkel, hogy megvédjem a felületet a portól! Hajrá Zete!” /Tőzeg Táltos, a Zalai Egyesületek Nevében Elszúrt Betonfelületeket Olajfestékező Népnemzeti Alapítvány (ZENEBONA) vezérszurkolója/

„Hej, amikor lábra kap a réti keszeg... A pályaorientációs napon költőnk ilyetén szólamára a kisiskolások tízezrei tesznek majd fogadalmat, hogy egyszer majd statisztikusok, őőő statiszták lesznek!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Pályaorientációs nap és a mi tízezreink?! Humán bácsi, az űrhajók navigációját nem a NASA felnőttjei végzik?!?!” /egy kisiskolás/

„Sírban forogva nehéz megszólalni, úgyhogy inkább nem mondok semmit. Mivel a hitel alma, így továbbra is hiteles maradok, ha egyúttal csöndben is. Vagy talán pont azért? ETO? ETO? Что это?” /néhai Sir Isaac Newton, almafejelő ánglius fizikus és matematikus (1643-1727)/

„Да это что! Очень что!” /néhai Sir Winston Leonard Spencer Churchill (1874-1965) ánglius miniszterelnök oroszórán/

„Ítéletet utókor oszt:
Sir-ök mért makognak oroszt?!
Mért nem szólnak ángliusul?
Korunk most emiatt búsul!”
/Utókor Ubul, az Angol-Orosz Rendezvényeken Törőzúzó Akciócsoport (AORTA) véleményes versvezére/

„Statikus ül cellájába’,
Bilincsben van keze-lába:
Szerkezete betemetett
Korábban víg tetemeket.”
/Koszinusz Kösztöny (1972-2053), az alig közepes erősségű földrengéstől atomjaira hulló Paks-2 erőmű OKJ-s képzett főstatikusa/

„Statikus ül hosszú méla lesben,
Ő tervezte, tudjon honnan lőni.
Deszka reccsen és ő földre es’ benn,
S vadkan röhög: Höhö-höhö-hő, ni!”
/Agancsos Atanáz, a fiatal szarvasok versíró versenyének harmadik helyezettje/

„Statikus ül hegyi koson,
És a sziklaszirten oson,
Hol kilátót statikázna,
Ám a kosa nagyon ráz: Naaaaaa…!
/ismeretlen szemtanú verses vallomása Dr. Jeti Jenő statikus halálos balesetéről/

„Statikus sül, fincsi kaja!
Jókedv oka nem csak ál ok,
Telt hasas buli lesz ma, ja!
Jóllakunk mi kannibálok!”
/Fak’n’Al Shodóbuggy, törzsi főszakács/

„Azt hiszem, ideje megszakítanom az évi rendes szabadságomat, mert a nemzetközi havária helyzet fokozódik!” /St. Attika, az ülő statikusok és a szomorú fűzfapoéták betanított védőszentje/

„A mű a határait feszegető művész, a művészt feszegető határ és a feszegetést művelő valódi vész határmezsgyéje, amely deres bár, de törve nem. A mindenbírás látszatának netovábbja és hovatovább kétségbeesett valódisága fölött érzett miabánat úgy hatja át a verset, mint két egymást metsző csonka gúla. A mondanivaló hiperbolikusan közelíti a közérthetőség aszimptótáját, de soha nem éri el, ahogy sziklagörgető Sziszifusz sem a hegyoromra felhúzott fuszeklit. A költő bele akart harapni a mindenségbe, de csak a fű mellé sikerült, így szerencsére nem kell őrizgetnünk az emlékét. Egyelőre.” /Fujj Etóné Hajrá Zetélia, a Sokadvirágzásukat Átélő Poétákat Körülvevő Óriási Rímkavalkád (SÁPKÓR) c. világirodalmi melléktermék recenzora/

„Ha Frady Endre a nemzet hivatkozási alapja, akkor sürgősséggel jelentem, hogy süllyedünk!!!” /Talajvízi Tömölcz, a Terepszint Alá Kerülő Osztatlan Nyirokcsomópont (TAKONY) szintfelmérő szakreferense/

„Mi ez a szánalmasan kivagyi önsajnálat, ez a mindentudó semmitmondásba mártott szellemi fogyaték?! Azt hiszem, nem vagyok egyedül, sőt inkább bő hétmilliárdan vagyunk, akik szerint a túlnépesedett Földünkön nincs hely ennyi Frady Endre számára! Ez az egy Frady Endre pont eggyel több annál, mint amennyire szükség van, úgyhogy szakadjon rá egy felrobbanó atomerőmű összeomló hídjáról lezuhanó vadászles! Ne lássam anyámat szivárványszínű szférán zenélni, ha Frady Endre bamba arcát célkeresztben látva nem nyomom meg azonnal az ÖSSZTŰZ gombot!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban statikus szerettem volna lenni, de felnőve olyan dinamikus lettem, hogy hozzám képest a fény is egy zebrán átkísérendő vak öreg néne őzikemintás járókerettel.” /Chuck Norris/

Jézuska lát gigaplakát*:
Stop Karácsony?!?! – esik álla,
S esett állon botlik vak át,
Ki előbb még talpon álla.

Felsegítik szorgos kezek,
Blőd hírt Jézuska míg emészt
S rájön, leosztáskor ezek
Közpénzt kaptak csupán, nem észt.

„Keresztények börtönében
Mikor nyújtsunk át a rácson
Bejglit, melyben mákszín ében,
Atyám, hogyha Stop Karácson-

-y?!”

*automatikus tárgyeset

„Hát rólam már nem írnak verset?! Engem már senki sem akar megállítani?! Engem már be sem betiltani?! Én már ne is monnyakle?!” /Stop Gyurcsány!/

„Nyugi Fletó, nyugi! Te is ott leszel túl a rácson, amikor benyújtják nektek a nyomokban ébenfekete színű mákot tartalmazó bejglit, de te monnyálle róla, mert te olyat kapsz, ami után a fal adja a másikat!!!” /Igazságosztó Hapci Benő, az Avítt Cirkuszok Haragját Tartó Ultraradikális Népnemzeti Galeri (ACHTUNG) ideológiai ökle/

„Zseniális! Marketing okokból most piacra dobjuk a Stop Karácsony! c. CD-nket, majd látványosan feloszlunk, és évenként tartunk telt hasas sonkazabáló emlékkoncerteket a betiltott Karácsony évfordulóin! Dőlni fog a lé és mákosodni fog a bejgli! Köszönjük!” /Beatle Ham együttes/

„Mindeközben tudd, hogy lesz, akit majd picit idegesít, ahogy megverseled, hogy Téged kissé idegesít, ahogy kiplakátolják, hogy őket mennyire idegesíti, ahogy az ellenlábasaik hirdetik, hogy őket felettébb idegesíti, hogy…” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Á, akit ez idegesítene, az úgyis csak a címet olvassa el és kezdi el skandálni, mert nincs hozzászokva egy-két szónál hosszabb hívóüzenetekhez!” /F. Endre, a humán végzettségű mérnökkolléga költőgigász vénájú mérnökkollégája/

„Nem lehetne inkább Stop Húsvét?! Utálom, amikor részeg fajankók összebüdösítenek a pacsuli kölnijükkel és nekem úgy kell csinálnom, mintha örülnék ennek és etetnem-itatnom kell őket, míg el nem húzzák végre a tele belüket! Abcúg hímnem! A férfiak a teremtés koronavírusai!” /özv. Emanci Pálné Brün Hilda, a Dühös Asszonyok Feminista Kiáltványozó Egyesülete (DAFKE) sodrófakezelője/

„Jézuska és a Karácsony a múlt, a közpénzt legeslegoptimálisabban felhasználó gigaplakát a jelen, a bejglire éhes keresztények börtöne és az automatikus tárgyeset a szomorú jövő – időzavart érzek az Erőben! E súlyos anakronizmusok teszik az egyébként jellegtelenül középszerű verset szélsőségesen sehovátehetetlenné! NEM ENG.!” /Pecsétőr Pacsuli, az Ótvargyenge Verseket Okvetlenül Degradáló Alapítvány (ÓVODA) betanított főcenzora és Krasznaja Moszkva díler/

„Ajtonyéknál a Jézuska hozza az ajándékot, Gergőéknél az angyalka, Marciéknál a Télapó, Dönciéknél pedig a Mikulás. Nálunk bezzeg nincs semmi misztikum, csak a nevelőapám dugdossa a fa alá a szajrét, míg anyám megpróbálja elterelni a figyelmemet! Ezt a vircsaftot!!! Tényleg jó ötlet ez a Stop Karácsony!” /Éleslátó Éliás, középső csoportos óvodás/

„Ki nem állhatom az automatikus tárgyeset! Stop Liscipő!” /Simatalpú Sebő, síkideg síkidomár/

„Keresztényüldözést vizionál, költő polgártárs?! Tele börtönök és stop karácsonyi száraz bejgli?! A rakás máglya nem ugyanaz ám, mint a máglyarakás! Szeretné, ha ürgebőrbe varrt búvárként vetnénk oroszlánfókák elé a Colosseum nagymedencéjében?! Na, most átnevelési célzattal kap egy makarenkói pofont, majd a magához térése után tartsa ide a másik pofáját is, oszt’ tűnés közmunkára, míg szépen beszélek!” /Csávás Kálmán arcnagy, az Óriási Tökfejeket Véraláfutásosra Agyabugyáló Rendészet (ÓTVAR) reklámarca/

„Egyetértek Frady Endrével abban, hogy meg kell szólalni, de abban nem, hogy pont neki! Igazság szerint bárkinek, aki nem ő! Ő annyira kontraproduktív, hogy ha fa lenne egy erdőben, akkor a déli oldalán nőne a moha, de még az is befelé! A közéleti irodalomnak pont akkora szüksége van Frady Endre szánalmas médiahisztijére, mint egykének a mérleghintára! Ahogy anyám mondaná: Stop Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„El a kezekkel a Jézuskától, mert vállból letöröm az összest az aurámmal! Ettől függetlenül szerencsére nem kell Karácsony ahhoz, hogy megajándékozzam az emberiséget önmagammal.” /Chuck Norris/

Ha egy szörnyűséges hidra
Felmászik a gyaloghídra,
S ráharap az összes feje,
Tyuhaj, szakad a híd, yeah-yeah!

Jön a mérnök, fejet vakar,
Vízből kinyúl vad hidrakar,
S szakembernek hűlik helye,
Hinnye, vízbe fullad, yeah-yeah!

refrén:
   Oh yeah, oh no, bármit ugatsz,
   Szörnyű ez a hullakupac,
   Mer’ az élet igen nehéz,
   S ki ezt tudja, nem hehehéz!
   Brühühü!

Hidra csámcsog, rág a beste,
Nyállal mállik mérnök teste,
S parton sikoltoz a neje:
Bosszút állok, Rezső, yeah-yeah!

Rüh Rezsőné bunkót ragad:
Rusnya hidra, add meg magad!
Felnyerít a fakó peje:
Üsd, vágd, nem az apád, yeah-yeah!

Bánja már a hidra nagyon,
Hogy ily Rezsőt rágott agyon,
El is apad minden teje!
Pszichoszomatika, yeah-yeah!

refrén:
   Oh yeah, oh no, bármit ugatsz,
   Szörnyű ez a hullakupac,
   Mer’ az élet igen nehéz,
   S ki ezt tudja, nem hehehéz!
   Brühühü!

„Szólt valaki? A nevemet hallottam emlegetni! Hajlandó vagyok eltekinteni a zaklatásért történő büntetőjogi feljelentéstől, de nem lesz olcsó! Egy gyaloghíd mintás hidrabőr bundát kérek cserébe!” /Refrén Rolandné Brühühü Brünhilda, betanított strófadíler/

„Gyaloghíd?! Miért pont gyaloghíd?! Csak parasztok közlekedhetnek rajta, he?! Hehehe! Jaj, berosáltam!” /özv. Sakk Sebőné Matt Matild, nyugdíjas rosálónő/

„Nem az élet nehéz, költő úr, hanem hasmenés esetén visszatartani a röhögő görcsöt! Na, olyankor valóban veszélyes dolog hehehézni!” /Hidraváry Hasmars Huba, anyagcserekereskedelmi utazó/

„Ebből is látszik, milyen fontos a hidratálás! Mert ha a hidratál tele lett volna hidratáppal, Rezső megúszta volna. Meg talán mi is…” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Sosem gondoltam, hogy egyszer majd Rüh Rezsőnéként fogok reinkarnálódni! Mondjuk igaz, hogy erre nagyon kevesen gondolnak. Igazuk van, ebbe jobb bele sem gondolni, főleg ilyen borzasztó vers olvastán!” /Herkules, a halott hidraölő hős/

„Ha jobban belegondolok, mindig éreztem valami furcsaságot a nejem jellemében. Sosem értettem, miért akar nő létére tíz-tizenkét próbázó lenni…” /R. Rezső, a költő hidra általi kivégzettségű mérnökkollégája/

„S jutott eszembe számtalan szebbnél-szebb gondolat. Közvetlen kiváltó okként a hídtervezők váltakozó túlterheltségét/alulfoglalkoztatottságát, enyhítő/súlyosbító körülményként a szerző életkorából és idegrendszeri állapotából, valamint a közéleti ingerekből képződött robbanóelegyet, mentségként semmit nem tudok elképzelni. Frady for President!” /A kétfarkú kutyapárt elnöksége alias F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Én for President?! De jó is lenne! Minden reggel, délben és este kiállnék a szolgálati lakóhelyemül szolgáló Sándor Palota erkélyére és a város felett beleszavalnám, ill. megzenésítés esetén beleénekelném a légtérbe ezt a csodálatos művet! Utána meg lemennék az összegyűlt rajongók közé egy kis rögtönzött ír-olvasó találkozóra!” /F. Endre, költőgigász és potenciális köztársasági elnök/

„Úgy van, gyere csak le közénk, gyere! Ha már kaszával-kapával felcihelődtünk ide a hegyoldalba! Lesz itt olyan író-olvasó találkozó, hogy egyből megkapod a nyolcvannyolc napon túl se gyógyuló kétoldali posztumusz Kossuth-díjadat!” /az összegyűlt rajongók/

„Költő úr, maga ne tudná statikusként, hogy egy gyaloghíd mértékadó terhe ötszáz kiló per négyzetméter, úgyhogy, ha egy hidraszörny olyan hatalmas, hogy képes leszakítani, akkor nincs az a Rüh Rezsőné, aki doppingszer segítsége nélkül agyon tudná verni, vagy érzelmileg olyan nyomás alá helyezni, hogy pszichoszomatikusan elapadjon a teje! Felszólítjuk, hogy Rüh Rezsőné vizeletmintáját azonnali hatállyal juttassa hozzánk, vagy letépjük az összes fejét, mint Herr Herkules a lernéi hidráét!” /Dr. Wada Winnetouné Szertelen Szidónia, a Nemzeti Urinális Dopping Lecsapoló Intézet (NUDLI) analitikai főosztályvezetője/

„Végre, már úgy szerettem volna egy rockoperát szerezni, de sosem volt megfelelő minőségű librettóm! Hála az égnek, most itt van ez a szívemnek kedves yeah-yeah dolog, úgyhogy neki is ugrok! Az ’oh no’ rész kicsit zavar ugyan, mert Yoko Onora emlékeztet, de kicsi sárgára nem nézünk!” /Paul McCartney, ex-beatle/

„Fúj, rasszista! Hímsovoniszta! Genderfasiszta! Az én drága Johnnym jól megagyalna, te nyálgép, ha még élne és épp nem lenne szügyig bedrogozva! Jog- és fájdalomdíjat követelek!” /özv. John Lennonné Yoko Ono/

„Mi ez a hidrakocsányon lógó, elmedorongoló mérnökhiszti?! Anyám lehidalna, ha látná, amint görcsbe rándult aggyal próbálom lemosni magamról a Frady Endre versmirigyeiből rám fröccsenő rímváladékot! Segítség, pszichoszomatikus fantom tőgygyulladásom lett attól a páni félelmemtől, hogy visszavonhatatlanul összefradyendréződtem! Világirodalombarátaim, lélekben felkészültem a legrosszabbra! Nem, nem a hivatásom gyakorlási közbeni halálomra, hanem Frady Endre esetleges életben maradására és további önfeledt hehehézésére! Brühühü!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ne bőgj, Robi, Frady Endre sem él örökké, csak addig, amíg az orrnyálkahártyájába szúrom a hidratált hónaljszőrömet! Attól atomjaira hullik, mint leprás néptáncos a trambulinon.” /Chuck Norris/

Nyári zöld fa?! Le vele!
Sárguljon a levele!
Fából nem kell üde ide,
S szélvész legyen hű de hide-
-g, tyű!

Zúgja a szél: Kavarok,
Forogjatok avarok!
Eső essen, licsi-locsi,
Sár ragadjon kicsi kocsi-
-n, tyű!

Égből jön egy SMS:
„Eső vagyok, esem.” Ess!
Zápor legyen s haligali,
Zagy bokszolja falig Ali-
-t, tyű!

Ide figyuzz kisanyám,
Szottyá ázik Tihany ám!
Elönti a Balaton,
Melynek nem sok hala ton,
Bugyborékol, bigyi-bugyi,
S végleg merül, figyi, úgyi-
-s, tyű!

„MIVAAAAAAAN?!?!?!?! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! NEM ENG.!!!!!!!! ORVOST!!! MOST!!!” /Higgadt Huba, az Elementáris Költemények Garnizonja (EKG) c. vérnyomáscsökkentő világirodalmi vecsernye főcenzora/

„Utána meg tél lesz, és akkor kell a kes-
-z, tyű!”
/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Tyű, jön az özönv… bigyi-bugyi blugyblugyblugy…” /a tihanyi apát/

„Elnézést, hogy nem vagyok jelen a Balatonban, de tengeri hal lévén nem bírom az édesvizet, csak a sósat. Talán, ha erőteljesebben bíztatnák a fürdőzőket, hogy bátran vizeljék tele a tavat, előállna az a sótartalom, hogy más halak se akarjanak jelen lenni és így nem tűnne fel a hiányom. Köszönöm, hogy segíthettem!” /Thunnus thynnus alias Kékúszójú tonhal/

„Azt hiszem, nyitott kapukat döngetek, amikor felhívom az országos tiszti főorvos kolléga figyelmét arra, hogy a költőt soron kívüli sürgősséggel szállíttassa a döblingi elme- és gyógyintézetbe, és ügyeltessen arra, hogy tejfölös töltött káposzta helyett nehogy tárkonyos töltött pisztolyt kapjon estebédre! Tyű” /Dr. Mentál Máté, elmekórboncnok/

„Tyű, a zagy bokszoljon falig?! Engem, aki lebegek, mint a pillangó és szúrok, mint a méh?! Lehetetlen! Nem tehetek róla, nehéz szerénynek lenni, ha olyan nagy vagyok, mint én!” /Muhammad Ali, a legnagyobb és a legtyűbb/

„Életünket nagy számosságú válság árnyékolja be, tyű. Van nekünk klíma-, migrációs, pandémikus, üzemanyagár-, életközépi ... szóval jut minden napra a héten. Na, ehhez a kis gyűjteményhez kaptunk még egy ritka gyöngyszemet, amely tartalmában még a lokális meteorológiai, formájában már a globális kulturális válság jegyeit hordozza. Tyű, de köszönjük!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nincs itt válság, humán úr, egy darab se, csak a katartikus életminőségromlási tendencia kezd exponenciális évszakfüggvénnyé fajulni, bármit is jelentsen ez akárkinek is, tyű!” /F. Endre, költőgigász/

„Megugatja a nyarat, költőbogár?! Talán a téli időszámítás mellett kampányol?! Beszól a fent eldöntött évszaknak?! Nem lesz magának jó vége, csak nagyon hamar! Na, írja meg sovány sertés vágtában a végrendeletét és egyetlen örökösként az én nevem szerepeljen!” /Csávás Kálmán őszlény, a Kitartóan Önfejű Poétákat Elegyengető Társaság (KÖPET) pszichopatológiai úthengere/

„Mi ez a szánalmas nyárutáló halálhörgés?! Ki ez a mentális hycomat?! Egy szellemi fogyatékos mosómedve egy Nobel-díj várományos rákkutató ehhez az evolúciós vakvágányon visszafelé gördülő irodalmi sejtkupachoz képest! Egy klaviatúrára pottyantott tehénlepény különb gondolatokat vet a szövegszerkesztőre, mint ez a két lábon büdösödő elszabadult hajóágyú! Ó, anyám, hová rejtetted a rozsdamentes jugoszláv kötőtűidet, amivel szurkálhatnám Frady Endre viaszbábuját?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban mindig olyan évszak van, amilyet kérek. Sosem kell kétszer kérnem.” /Chuck Norris/

(szép iroda lom)

Ím, eljövend a nap, én
Túladok a kanapén,
Majd később sem habozok,
S távoznak a dobozok.

Agg hintaló? Megy e mén!
Hinnye, hová tegyem én,
Merre dobjam vala ki?
Így üvölt rám valaki:

„Kiszúrja a szemetek,
Itt gyűlnek a szemetek!”
Tényleg, biza, hűha, lom!

Bűz van, ez nem fűhalom!
Ajjaj, ez a holmi sok!
Sebaj, vannak lomisok!

(metáltánc a lomokon!)

„Há, ne dobozokat, meg hintalovakat hozzon a nagyságos kőttő úr, hanem fémet, ha kérhetem! Nagypapa járókerete is gyühet, minek neki mán arra a kis időre, nem? Há, vashiányos a család, csókolom a kiskezit!” /Rostás Rambó, legelőzöld latviás lomis/

„*ding-dong* "Csóókoloom! Vás, rossz tűzhej, ríz ván-e?"” /Lakatos Rómejó, színesfémszakember, alias B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája//

„Ding-dong, mi?! Az előadói jogdíjat meg majd kikukázom, he?! Na, tűnés, mielőtt elkezdek énekelni és hallás nem marad károsulatlan! Futás, mert kificamítom az ízléseteket!” /Csonka Bandi, előadóművész/

„Gyerekkoromban én is sokat kukáztam, de miután két és fél méteresre nőttem, ma már inkább csak kosarazok. Ez jobban fizet.” /Vertikális Vendel, válogatott kosárlabdázó/

„A forma már-már klasszikus szonett:
Quartinák, tercinák párban állnak,
Költőnk Petrarc' neveltje mégse lett:
Forma enged a lomi szavának.
Amúgy nem rossz. A kosárlabdában a gyűrű felé tartó labdát csak felszálló ágban szabad elütni - ezt még el lehetne. Ezért is próbálkoztam.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A téma, kedves humán kolléga úr, a téma megköveteli, sőt szinte kiizzadja magából, hogy itt quartina helyett latrina legyen! Egyrészt az előbbiről nem tudjuk, hogy mi a büdös francnyavalya mi a teljes jelentésspektrumának aktuálisan adaptálható vonzata, a második viszont ideillő és közkedvelt, sőt közhasznú is, amennyiben szükség nagyúr lomtalanítani vágyik! Próbálkozni pediglen nem érdemes, csak tenni vagy nem tenni – ezt azóta tudjuk, hogy Yoda mester Luke Skywalker fejébe verte, mielőtt utóbbi eloszlathatta volna a kételyeit, megszüntetve ezáltal a remegést az Erőben. Az ágak ugyanakkor nem felfelé, hanem lefelé szállnak, ha Newton nem csak egy almával fejbe vert kókler volt.” /F. Endre, lomtalanító költőgigász/

„Szonett, mi, szonett?! Már érettségi előtt is megpróbáltam elmagyarázni, hogy a szonett nem attól szonett, hogy egy zagyva betűhalmazt 4-4-3-3 soros szövegnek látszó formátumba tördelünk! Páros rímet pedig akkor sem használunk, ha százan bíztatnak! Ülj le, egyes alá!!!” /Ritkánrikkantórigó Rezsőné Asszonánc Aranka, a költő középiskolai magyartanára/

„Kidobom ezt az ezüstmetál borítójú Petőfi kötetet, hogy lássa az a szegény lomis, hogy nem mind Arany, ami fénylik!” /Dr. Pedigré Pál, állatorvos/

„Bús üledékeiden, dunsztnak lomvára megállék;
Bűz vala, szagfüst alól szállt fel az éjjeli hold.
Nép fele most, más hét fele kél; s a panel elromlott
Liftje felől hebegő rémalak inte felém.
És mond: Tesó, mit ér lepedő, cseber e lomok ormán?
Rozsdakaszárnya felé visszamerengni mit ér?
Hosszú fejkendővel komolyan vess öszve acélsort;
Vass, mágness, sárgarézz: s a haza MÉH-be kerűl!”
/Kötcsey Pákó: Dunszt – részlet/

„A lomtalanítás eredete a kőkorszakig nyúlik vissza. A köztiszteletben álló lomis kiült a barlang elé, a kőfalu főterére és az ősemberek odadobálták neki a fölöslegessé vált köveiket és hógolyóikat. A gondatlan kőhajigálás időnként tragikus balesethez vezetett és olyankor a kőkupac alján ott maradt az elhunyt lomis is. Ennek az eseménynek a téves értelmezéséből alakult ki a megkövezés népszokása.” /Dr. Tudálékos Tódor, történészprofesszor és epekő díler/

„Eltűnt nőm és lóm is,
Mikor itt vótt lómis!
Dobtam kőt is, meg hót,
Oszt’ hirtelen meghótt!”
/őskori barlangban talált falfirka/

„Mi ez az irodalmi szeméttelep reklám?! Nem lehetne ezt a verstani véglényt is kőkorszaki lomtalanításban részesíteni, vagy veszélyes hulladéknak nyilvánítva hermetikusan elzárni, majd korszerű rakétatechnikával belelőni egy távoli fekete lyukba?! Anyám örökéletére esküszöm, hogy ennél rosszabb verset már maga Frady Endre sem tudna írni, csak abban az esetben, ha éppen verset írna!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nyugi Robi, nem kell ide semmilyen rakétatechnika! Ennél nagyobb arcokat is kiszellentettem már a világűrbe! Ez azért is előnyös, mert ilyenkor nem érezni a lomtalanítás szagát.” /Chuck Norris/

Ez a cukrász hebrencs,
Tortája egy habroncs.
Nem is csoda, hiszen
-talan nagyon haszon-.

Nincsen nála tejüst,
S nem tett bele tojást.
Orrából zöld lasztik
Estek s szálltak lisztek.

Liszt most zöld és fehér,
Séf idegén fő húr,
Mintha bombát rá MIG
Szórt volna, úgy remeg:

- Gané ez, nem munka!
Vigyen el a ménkű!
Tessék, az a summa,
Mit ezért kapsz: semmi!

- Tettem OKJ-t én,
Munkám mégse jó tán?!
Jól vigyázzon, főnök,
Arcát ütöm fának!

Verik egymást ketten,
S rajtuk bilincs kattan,
S vígan koccint Rund úr
Betanított rendőr.

„Tisztán látom magam előtt a boldog utókor gyermekét, amint a környezetbarát elsőelemis olvasókönyvében ezt a gyöngyszemet kibetűzvén felsikolt az örömtől, hogy egy újabb Frady opusban ismert rá az összes stílusjegyre. 11 évvel később az érettségi akkori változatára készülve ugyanő már igencsak vakarni fogja a fejét a "mit akart a költő?" kérdésnél.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A költő nem akart mást, mint a világ elé tárni mindazt, amit a világ tudni szeretne önmagáról, de nem meri megkérdezni, mert ellustult a gondolkodása, mint a két fa közé zuhanó, OKJ-s mókusképzőt végzett dagadt törpehörcsög!” /F. Endre, költőgigász/

„Na, ne szórakozzanak itt! Le lehet szállni a nevemről, mert ütök, de hirtelen!” /Orgoványi Katzenjammer Jenő, az Olaszliszkai Karitatív Jégbüfé betanított cukrásza és OKJ-s képzett kidobóembere/

„Nincs itt semmi látnivaló, csak egymáshoz bilincseltem két jómadarat, mert csak egy karperec volt nálam! Így legalább összenőtt, ami összetartozik! Na, egészségünkre! Ma mindenki az én vendégem egy körre, aki ki tudja fizetni a saját italát!” /Rund Rezső, OKJ-s képzett rendőr főtörzsőrmester gyakornok és profi rumszakértő/

„Költő elvtárs, ha én a MIG-emről bombát szórok egy ideghúrra, az nem remegni fog, hanem a gazdájával együtt nyomtalanul eltűnni egy elszenesedett kráterben! Értem én, hogy az irodalom lódít és nem csak a valódit írja, hanem meg is tükrözi a valóságot, mint gasztroenterológus a vastagbelet, de azért a szakmaiatlanságnak is van zenitje és nadírja! Költő elvtárs, vigyázzon, mert magán tartom a célkeresztemet!” /Szergej Molotovics Durrbeleny, posztszovjet harci pilóta/

„Jé, a sulim is szerepel a versben! Csak nehogy megtudja a magyartanárunk, mert feladja kívülről megtanulandónak! Na, az gáz lenne!” /ifj. Csofelláki Csemő, a Madách Imre Gimnázium (MIG) közepes tanulója/

„Tanulj csak, tinó fiam, hogy címeres ökör lehessen belőled! Vegyél példát rólam! Múúúúú!!!” /id. Csofelláki Csemő, igavonó közalkalmazottként éhbérért foglalkoztatott középiskolai osztályfőnök/

„Mi ez a tömény tehetségtelenséggel terhelt tiltanivaló, ez a túlkompenzált önellentmondás?! Egy CR7 egójával terhelt Juventus sem tudott annyira visszataszító lenni, mint a magamutogató Frady Endre önmagáról festett legelőnyösebbnek tévhitt lóképe! Ilyen az, amikor egy OKJ által betanított költősegéd maga alá rondítva hiszi önmagát műalkotásnak! Ha a még szegény anyámtól ajándékba kapott csehszlovák hócipőm azzal lenne tele, amit Frady Endre költészetként előállít, akkor nem hócipő lenne, hanem trágyásszekér!” /Puzsér Róbert, nem OKJ-s képzett kritikus/

„Azóta nem tartom nagyra az OKJ-t, amióta az OKJ-s Chuck Norris képzésen végzett legelső hallgató ökle szilánkosra tört, mert péppé akart zúzni egy képlékeny pudingleves tetején úszó földigilisztát. Kicsit ideges lettem, hogy visszaélnek a nevemmel és a tanár kart a végzős évfolyammal együtt beletüsszentettem a Csendes óceánba.” /Chuck Norris/

Frisscsaptoll Max dalol: „Sej, én

Minap Sonkás Lajos fején

Landoltam a Vörös Bikám

Hátán, mi a legjobbik ám!”

vers = friss

tap = csap

pen = toll

Harangszóra korán kel eb,
S ugat, mert sok cölib celeb
Zajjal miséz balra-jobbra,
S kivirul sok szentnek szobra.

Lepillant ránk Márja szűzen,
Ha figyelünk, biztos üzen,
Vagy elámul Főszent Pistán,
S e hatástól könnyez is tán.

Bámul EU-Kari Geri,
Városát vajh’ az Úr veri,
Vagy az ellenlábas Sátán,
Hogy dugó van dugó hátán?!

Tömeget vár Hősök tere,
Duzzaszd te is, úgyhogy gyere!
Pápa ittlét nem is káros:
Budapest most Ferenc város!

Hajrá Fradi! Hajrá Fradi!

„Nagy kár, hogy egyrészt nem lehetek Frady Endre kortársa, másrészt, hogy a távollétemben meg lett szüntetve az általam oly sikeresen működtetett Szent Inkvizíció, mert az egyetemes szeretet nevében rögvest úgy eretnekké nyilvánítanám ezt a szektás kínrím huszárt, hogy csak úgy füstölne, mint egy odaégett népkonyhai máglyarakás! Le az idegenszívűekkel! Ma is érvényes a hitvallásom: Egy ország, egy nép, egy vallás.” /Tomás de Torquemada (1420-1498), Domonkos-rendi pap és spanyol főinkvizítor/

„Az EU-Kari jópofa, mint vers, meg mint magánvélemény, és ezzel ráadásul egyszerre egy egész csomó portálról tudnád kitiltatni magadat.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hajrá Fradi! Hajrá Fradi!
Legyen happy everybody,
Akár szegény, akár gyáros,
Bajnok lesz a Ferencváros!”
/Zöldfehér Zénó, zöldsas idomár és rímröptető regös/

„Polgártársak! Bár már a nyakunkon van a járvány negyedik hulláma és nő a fertőzések meg a halálesetek száma, és az orvosok is hullnak, mint az elsárgult levél, ám amíg tart ez a számunkra anyagilag felettébb előnyös pápás össznépi eukaliptusz izé, meg a visszafelé nyilazós vérgőzös vadászkiállítás és a telt házas vébéselejtezők, addig hivatalosan nincs járvány, nincs korlátozás és nincs vita! A nép boldognak fogja magát érezni, ha beledöglik is! Majd októberben oltakozunk, addigra már kevesebb vakcina is bőven elég lesz!” /Vitéz Dr. Okájés Oltványi Oszvald, a Félre Tájékoztató Cég (FTC) soron kívül betanított nemzeti virológusa/

„Koppány neve állt ott fent,
S alatta a lista,
Amit írt a drága ’szent’
Felnégyelős Pista.”
/ismeretlen tettesek által vérrel írt falfirka a Szent István Bazilika liftaknájában/

„A liftaknában talált falfirka ügyében foganatosított nyomozás részeredményeképpen megállapítottuk, hogy a kézírás és a bugyután provokatív stílus egyértelműen F. Endre budapesti lakosé, ám a vérből vett DNS-minták és az ujjlenyomatok megegyeznek a Szent Jobbéival. Az eseményt a feljelentést tevő katolikus egyház ezen a ponton csodának minősítette, így a nyomozást ’ismeretlen tettesek által előre megfontolt szándékú csodatétel’ megjegyzéssel lezártuk.” /Agyafúrt Atanáz, rendőr főfelügyelő/

„Károsítod a magyar nép szellemi közvagyonát, te józanész tolvaj?! Hát saját Szent Jobbommal vágom le a kezedet, te leendő félkarú mentális hullarabló! Utána meg felnégyellek, ahogy a vitapartnereimet szoktam nagy kegyelmemben!” /Szent István király/

„Nem tudom, mi ez a nemzettudatromboló szer, amit Frady Endre szed, de én is kérek belőle!” /Kozmopolita Körtrasszel, liberálbolsevik brüsszelita sorosügynök és szivárványdíler/

„Zoli, buli! Ünnepi NEK,
Katolikus olimpia!
Ferenc pápa híveinek
Misebor jár! Zolim, pia!”
/Zweigelt Zoltánné Kiskunsági Kadarka, katolikus kortyszámlálóbiztos/

„Ne részegeskedjetek, mert a bor léhaságra vezet, inkább teljetek el Lélekkel. Egymás közt énekeljetek zsoltárt, himnuszt és szent énekeket. Énekeljetek és ujjongjatok szívből az Úrnak.” /Pál apostol levele az Efezusiaknak 5:18-19/

„Hallod, Kadarka drágám, ne miseborral töltekezzünk, hanem Lélekkel, oszt’ daloljunk teljes hangerővel, hogy az arcunkból fújjuk előre a menetszelet! Mondjuk, lehet, hogy itt a panelban esetleg agyonvernek a szomszédok, de hát egy kis üldöztetés az Úrnak tetsző cselekedet! Az első pofon után majd odatartom a másik orcádat is!” /Zweigelt Zoltán, katolikus kisvasúti kalauz/

„Jézus az utolsó vacsorán még kenyeret és bort adott, az egyház az utolsó napokban ostyát és cirkuszt oszt, míg Frady Endre remélhetőleg az utolsókat rúgva a már szánalomra sem méltó önmagát zúdítja ránk! Ugorjunk el előle és kiáltsuk a vadászkiállítás résztvevőinek, hogy TŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Sok hitetlent tűz várja!
Tekints reánk Szűz Márja!”
/részlet Kovács Ákos-Tóth Gabi: Eucharisztikus körmenet a Hősök terén c. rockoperájából/

„A Hősök terén állítólag nincs kint a kétszeres életnagyságú lovas szobrom. Ha nem lennék ilyen megbocsájtó hangulatban, akkor most a tömeggel együtt egyben felszakítanám a térburkolatot a szemöldökömmel.” /Chuck Norris/

„Hmmm… remélem a fenti megszólalók nem mind jönnek el hozzám gyónni, mert nincs nálam annyi penitencia, amennyit ki kéne rónom rájuk.” /Ferenc pápa/

Marco Diem! - Rossi mának!
Hatására rossz imának
Végeredmény majdnem egál,
Amitől az eszünk megáll!

Jobb csapat bár nem a kék lett,
Mégis szorultunk, mint széklet,
S gyepnek hasznos bár e trágya,
Drukkernek tök más a vágya.

Vébéért bár csorog nyál is,
Ez az álom nem reális.
Egy esély van, mi nem matek:
Ellent, ha vinné el a TEK,

S túl térfél, ha üres lenne,
Mint belül a csöves penne,
Hozsannázna sok-sok cikk: Hej,
Megvan az a második hely!

„Nekem teccenek a focis versek, de nem számít, mert amúgy gyűlölöm a témát, meg nem is értek hozzá.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem értek a focihoz.” /Dávid Ibolya, egykori igazságügy miniszter/

„Őszinte leszek: én sem értek a focihoz és nem is nagyon szeretem, de mit csináljak, ha ebből élek és nem is rosszul, sőt!” /egy magát meg nem nevező, túlfizetett magyar válogatott/

„Ha a rasszista VAR nem veszi el a szabályos gólunkat, akkor történelmünk során először pontot szereztünk volna idegenbeli tétmeccsen, de nem vagyunk szomorúak, mert, ahogy Lenin is megmondta: Nem minden papsajt, ami fénylik, elvtársak! Jobb ma egy gólos vereség, mint holnap! Amúgy azért játszottunk kékben, mert az angolok is abban győztek és azt hizzük, a magyarok majd félni fognak. Végül is nem féltek, de megijedtek, pedig jobb félni, mint egészni! Höhö!” /Koldo Álvarez, andorrai szövetségi kapitány/

„Bár nálunk Koldo Álvarez a fejes, mégis enyém volt a szépítő fejes a fejetlenül rohangáló magyarok ellen! Hehe!” /Max Llovera, a szépítő fejesgól szerzője/

„Heherésznek és höhörésznek itt, a meccsen meg olyan durvák voltak, mint a lópokróc! Nekem is bibis lett a térdemnek a kalácsa!” /Szoboszlai Dominik, lokális világklasszis/

„Győzelmet kértem a fiúktól a születésnapomra és meg is kaptam. Az már az én hibám, hogy a gólkülönbségről és a játék színvonaláról nem tettem említést. A jövőben pontosabban kell megfogalmaznom az ajándékigényemet. Már csak egy kérdés kopog a koponyámban: Menni vagy nem menni?” /Marco Rossi, a magyar válogatott ma 57 éves olasz szövetségi kapitánya/

„Az egyik szabadrúgásunk után nem mertem bevágni a szokásos szemből felvett lassítást, mert azon látszott volna, hogy a fekete pólós ultrák műanyag pohárral dobták meg a lövés pillanatában az andorrai kapust. Nehéz dolog szembeköpni a szakmai önbecsülésemet, de van az a pénz. Nem könnyű ám a rendszerbe ágyazódott vezető operatőr élete!” /Kukker Károly, közvetítésvezető/

„Anglia, Albánia, Andorra!!! Három A betűvel kezdődő csapat! Miért nem B?! Csak én érzem úgy, hogy itt van valami suskus a háttérben?! Ezt jól elintézték a tudjukkik! Minden brüsszelita sorosügynök monnyonle! Le a háttérhatalmakkal! Vesszen Trianon! Mindent vissza! csürhe, csürhe!” /vitéz Beléndeki Bélpoklos Béla, marginális ősmagyar összeesküvés elméleti fizimiskakancsó díler/

„A 80. születésnapomon nagyon büszke vagyok arra, hogy az általam képzett edzőink kezei alól kikerült futballistáink heroikus küzdelemben legyőzték a futballnagyhatalom Argentínát! Mi, hogy Andorrát? Még őket is? Csodálatos! Megállíthatatlanok vagyunk!” /Mezey György, a magyar futball örökös reménysugara és távoli jövőjének közelmúltja/

„A tegnapi meccsnél csak a róla szóló meghatározhatatlan műfajú irodalmi gennytócsa borzalmasabb! A porcelánboltban tomboló elefántok legvadabbika egy tánc- és illemtanárként alkalmazott angolkisasszony a költészet mezején ámokfutó Frady Endréhez képest! Ó, anyám, intézz egy villámcsapást, melynek nyomán ez a verselgető vadászhernyó egy magyar futball mélységű szenes gödörré válik! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Olyan gyenge volt a meccs, hogy a szünetben felrúgtam a tévémet az űrbe, majd az andorrai gólnál egy tévé alakú lyukkal átütött birodalmi csillagromboló hullott a fejemre és ripityára tört.” /Chuck Norris/

- Ebédre hány szöcskét fogtál
Drága fiam, Mahatma, ma?
- Üresen állni nem fog tál,
A darabszám ma hat, mama!

- Ó, hogy omolna rád e fal!
Jön a molett Beregh Andi,
Ki egymaga húszat befal!
Fogjunk hát még, gyere Gandhi!

Gyűlt is szöcske s romlott madár,
S tele is lett Andi bele,
Majd okádott s dőlt a vad ár…
S lépett szegény Gandhi bele:

- Mit művelsz, te dagi delnő?!
Rám ez rosszul ma hat má’, né’!
Feléd bennem undor felnő,
Sose leszel Mahatmáné!

„Költő úr szokás szerint összehord/at tücsköt/bogarat-bogarat/madarat a szerencsétlen fő-/mellékszereplőkkel. (ezt a kommentet a helyi prépost/PERJEL támogatta)” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Az esperes a tengelyében álló perjel miatt egy, de nem oszthatatlan, hiszen nem kétséges, hogy kétes.” /Koperda Kösztöny, matematika-teológia szakon végzett pályaelhagyó megélhetési szöcskevadász és romlott madárkonzerv díler/

„Ki emlegeti a titokban tartott nevemet?! Beperelem!” /Dr. S., peres ügyvéd/

„A sokk elmúlt, a rend helyreállt. Költő tombol, olvasótábor pihen.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A sokk elmúlt végre? Hú, mán
Aszittem, hogy sose múlik,
S szitává lőtt renden, Humán
Úr, lesz egyre több brand-new lik!”
/Olvasótábor Ottokár, a Poézis Egyetemes Rendjén Jaszkarizó Elit Lovagrend (PERJEL) betanított fegyverhordozója/

„A mi nevünk csak egy szócska,
S az is olyan bájos: szöcske!
Kár, hogy Andi minket evett
S utána madárvért ivott!
Akkor robbant be a buli,
Mikor kifordult a bele,
S nem is volt már többé gond a
Nászra, mert kirúgta Gandhi.”
/szavahihetően szavaló szemtanú szöcske/

„Heeej… az okádós Beregh Andi! Szép volt s tán igaz se volt… Mindenesetre nem lévén híve az erőszaknak, nem fogok éjfélkor hófehér lepelben lánccsörgéssel kísértve szívbajt hozni az amúgy is gyengeelméjűséggel megvert költőre, de a követőimet természetesen nem tilthatom el ugyanettől... Ám senki se feledje egy pillanatra sem, hogy a szemet szemért és fogat fogért elv oda vezet, hogy az egész világ megvakul és csak pépeset ehet!” /néhai Mahatma Gandhi/

„Kikérem magamnak, nem is voltam molett, csak egy kicsit konvex, ami nem is volt baj, mert jól illettem volna a felettébb konkáv Mahatmához! Hát tehetek én róla, hogy az a dögkútból begyűjtött saskeselyű kicsit felkavaró élményt jelentett?! A szakács volt a hibás! Ha kicsit jobban átsüti és erősebben megfűszerezi, akkor Mahatma Gandhinéként térhettem volna örök nyugovóra!” /néhai özv. Röcsmék Rezsőné Beregh Andrea/

„Ó, jaj… hát ilyen kevésen múlt, hogy megússzam?! Mit vétettem, ó, én szerencsétlen?! Abcúg Gandhi!” /néhai Röcsmék Rezső, angolvécé ügynök/

„Bazsaróóóózsáááás idesanyááááám, ki gondolta vóóó’naaa, hogy háááát ennyiiii néééévrokonóóóóm van kinn a viláááááágbaaaa’?!” /Néhai Nándor, népdalénekes/

„Bár a történeti hűség hitelessége megkérdőjelezhető, a költő tehetségtelenségének evidenciája megkérdőjelezhetetlen. A köztiszteletben álló történelmi személyiségeket rendszeresen sárba tipró és agyagba döngölő Frady Endre ezúttal úgy elvetette a sulykot, mint borostás torokgyík az életlen hentesbárddal végrehajtandó borotválkozás ötletét! The Frady into korpaközé for eatingdisznók!” /Röf-röf Rezsőné Deadline Dögella, a Torokgyík Ellenes Hentesbárdról Éneklő Nótafák (TEHÉN) szellemi szingularitása/

„Amikor gyerekkoromban anyám a szokásos napi hisztérikus dühkitöréseimet tompítandó mesélt nekem Mahatma Gandhi csodával határos szelídségéről, nem gondoltam volna, hogy felnőttként egy napon jobban fogok undorodni egy Gandhi nevét a szájára vevő irománytól, mint egy használt vécépapír raktár puszta kézzel történő kitakarításától! Hát mi ez a fékevesztett szellemi kolerajárvány, ki ez a mindennemű jó ízlésnek ellenálló irodalmi ragálytömb?! Bárcsak valaki Gandhi fogta szöcskévé varázsolná Frady Endrét, hogy elszavalhassam kedvenc kancsalrímes versemet, melyet a deep weben találtam:
Most legyen e szöcske vége,
Nyelje be a szecskavágó!
Ne feledjék, ami ma nem öl meg, holnap talán majd mégis! Frady Endre vérét fröcsögő nyugodalmas szép estét kívánok mindannyiunknak!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gandhi barátom erőszakmentesen győzte le az összes ellenfelét. Arról sosem szerzett tudomást, hogy én titokban harcképtelenné tettem az összest a szám leheletével.” /Chuck Norris/

Láthatott az albán katlan
Góllövésre alkalmatlan
Magyar szerencsétlenséget,
S eredményt, mely minket éget.

Nincs nagy pozitívum lista,
S játszott bár egy jó fradista*,
Ám nem hunor, hanem albán,
Mit a magor védőfal bán.

Esélyünk, hogy minket Katar
Vébén ott lát, tán már a tar
Rossi fejében sem áll mán,
S szürke felleg ül az álmán.

Innentől már bravúrhalmaz
Kéne, ami felhatalmaz
Arra, hogy ne legyünk selejt,
Kit a világfutball felejt.

*Uzuni

„Igenis úgy gondolom, hogy van még esélyünk kijutni a világbajnokságra, csak meg kell vernünk idegenben az angolokat és a lengyeleket! Minden a gyorsaságon múlik. Ha sokkal hamarabb kimegyünk a pályájukra, mint ők, akkor mielőtt még odaérnének, rúghatunk az üres kapujukba annyi gólt, amit a 90 perc alatt talán nem tudnak kiegyenlíteni.” /Marco Rossi, a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya/

„Jól döntöttem, hogy a Ferencvároshoz igazoltam. Ott havi tízmilliós fizetésért kellően rá tudok pihenni a válogatott meccsekre. Igaz, hogy Budapesten külön edzésekre van szükségem, hogy el ne lustuljak, de fő, hogy Albánia ott legyen a világbajnokságon. Remélem, hogy Magyarországon a rossz eredmények ellenére továbbra sem az utánpótlásra fognak költeni, hanem még több közpénzt öntenek a klubcsapatokba és így az én zsebembe is!” /Myrto Uzuni, a Ferencvárosi Torna Club albán válogatott játékosa/

„A nyavalyás albánokat
Áramüsse meg a rája!
Költsünk többet, nagyon sokat,
S legyen minden tanyán pálya!

Még több közpénzt öntsünk bele,
Legyen focistazseb tele!
Elszántságunk legyen konok,
S nőjenek még stadionok!”

/Bankár Botond, a magyar labdarúgást szponzoráló Lovasnemzeti Országos Pénznyomkövetést Nullázó Intézet (LOPNI) elnök-igazgató tulajdonosa és közpénzen Kossuth-díjat vásárolt hobbiköltő/

„Gyakrabban kéne játszanunk a magyarokkal, mert ez önbizalmat ad. Ritka az ilyen tökéletes edzőpartner. Látszik rajtuk a honfitársam munkája, hiszen a tökéletes műeséseik után már majdnem pont úgy szimulálnak és gesztikulálnak, mint egy született olasz!” /Edoardo Reja, az albán válogatott olasz szövetségi kapitánya/

„Na, ma megint széjjeltéptem őket, ahogy régebben is szoktam! Háháháhá!!!” /a balsors/

„Frady Endre a legérdektelenebb témákról is olyan görcskeltően gyomorforgató tehetségtelenséggel tud írni … bőőőáááá..., hogy kinyílik a bicska az ember zsebében és beleáll az … aúúúúúúú!!! Szerencsétlen mentősök most nem tudják eldönteni, hogy a gasztroenterológiára vagy a traumatológiára vigyenek-e először! Ha annak idején az oviban ilyen versekkel próbáltak volna elaltatni bennünket, szegény anyám biztos megbízott volna valami pirotechnikus ismerőst, hogy gyújtsa rájuk az óvodát, amikor épp nem vagyok ott! Frady Endre is éghető anyagból van, úgyhogy világ piromániásai, tűz!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Viccesek az ilyen kis országok, mint Albánia és Magyarország! Nem tudok bennük távolugrani, mert ha a határon dobbantok, akkor mire legközelebb leér a lábam, már túloldalt ki is repültem az ország légteréből.” /Chuck Norris/

Ultrabanda meccsre hangol
S füttykoncertre térdel angol...
Szünetig a magyar gárda
Szilárd, mint egy aszfaltjárda.

Tovább mér' is nézem, mér', ó?!
Négy dugó itt, ott meg zéró...
Nyoma sincsen doppingszernek,
Minket itt most simán vernek.

Szabadrúgásunk van kettő,
Pickford lesz csak boldog ettő';
Szoboszlai lődöz fölé,
S gólprémium nem lesz bő lé.

Kane úr lőhetne még hármat,
Mindhárom sansz szinte már matt,
Ám háromszor szól rá „Ácsi!”
Kapujából jó Gulácsi.

Mégsem ő e meccsnek hőse,
Hiszen nem fog mindent ő se;
Gólba tartó labdák fele
Hálóból jön, jaj, kifele!

Égnek áll az összes haj itt,
Suttyó ultra pohárt hajít.
Angol edző együtt érez,
S szívgyógyírként sokat ér ez:

„Nagy művészet, bizony nagy art
Néggyel verni el a magyart.”
Mákunk van, lehetne hét is,
S inogna a Rossi fétis...

„Biztos vagyok benne, hogy nem véletlen, hogy pont most küld engem az Úr a magyar nyájához, hogy vigasztalást vigyek nekik ekkora balsors után, ami régen tép. Csak azon izgulok, nehogy kifütyüljön a tömeg, amikor letérdelek a szentmise elején!” /Ferenc pápa/

„A meccs előtt ők állva maradtak, míg mi füttykoncert közepette letérdeltünk. A meccs végére viszont ők kényszerültek térdre, mi pedig állva maradtunk, de fütyültek ránk. Ugye, milyen érdekes?” /a brit oroszlánszagú lovag, aki azt mondja: knee!/

„Nem, nem jutott eszembe, hogy lemondjak! Ennyi pénzről?!” /Marco Rossi, a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya/

„Jó csapat a magyar, sokkal jobb, mint a miénk, csak kicsit korán lendültek csúcsformába, még az 1953-54-es idényben. Azóta kicsit mintha vissza lennének esve…” /Gareth Southgate, angol szövetségi kapitány/

„Amikor eladtam a labdát, azt hittem, jó pénzt adnak érte, de csak egy gólt kaptunk. Igaza volt Lord Palmerston miniszterelnöknek, hogy Angliának nincsenek barátai, csak érdekei. Pfúj, ronda kapitalisták!” /W. Orbán, középhátvéd/

„Viccesek ezek a britek, ahogy eljátsszák, hogy jobbak nálunk! Galla Miklósnak írt üzenetemben foglaltakkal ellentétben mégsem bírom az angol humort! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /V. Orbán, legfőbb vezérszurkoló/

„Az volt a baj, hogy edzésen mindig üres nézőtér előtt gyakorlom a szabadrúgásokat, itt viszont a lelátói nagy tömeg magához tömegvonzotta a labdát, így az nem hullott be Pickford kapujába, hanem fölszállt a nagy fekete lyukba. Ráadásul a dühös fejrázásomtól még a hajzselém is elvesztette a merevségét! Rettenetes csapás ez nekem!” /Szoboszlai Dominik, sztárfutballista/

„Azért vagyunk feketében, mert így tisztelgünk a fekete seregnek az oroszok által bekerített Bécsnek büszke várából való kitörésére, mely után Kossuth Lajos azt üzente, hogy mindenki hozzon magával még egy sört! Ria, ria, Hungária!!!” /Faék Fikusz, fekete egyenpólós vezérultra/

„A Brexit utáni Anglia most megmutatta, hogy az Unión kívül is van élet, sőt! Lehet, hogy a Huxit a mi futballunkat is világszínvonalúvá tenné? Ön mit gondol erről? Töltse ki a Nemzeti Inzultációt!” /óriásplakát/

„Primitív ország primitív futballjának primitív költője primitív verset írt arról, hogy milyen primitív dolog egyrészt letérdelni, másrészt kifütyülni a letérdelőt, harmadrészt fekete seregnek öltözve műanyag poharakkal dobálni a gyepet! Harmadrészt én is összeprimitíveződöm, hogy megélhetési okokból elolvasom ennek a szellemi kútmérgezőnek ezt a pusztító alpáriságát és kritikát írok róla! Mentségemre szóljon, hogy fiatal vagyok, kell a pénz! Anyám, borogass!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Tizenegy magyar nem bírt elbánni tizenegy angollal?! Én száztizenegyet is megölök az edzés utáni hónaljszagommal.” /Chuck Norris/

Iskolába megy a kölök,
S úgy tűnik, hogy rossz a kedve:
- Ma vért iszok s embert ölök,
Mint egy szovjet jegesmedve!

Na, jó, nem ölök, csak ütök,
S rúgok, s közben morgok zordon,
S bambán néz sok fafejű tök,
Mint csehszlovák rendőrkordon!

Suli ótvar, ósdi, ódon,
S agyamnak az összes tan árt,
S keletnémetjuhász módon
Megharapok minden tanárt!

Nem kegyelmezhetek máma,
Senki fiát meg nem szánok,
Példaképként hatnak rám a
Bősz jugoszláv partizánok!

E vad monológja után
Vígan nyeli el a kapu,
S rám-terhelten nézek bután
Én, a lelki kuka apu…

„A jelzők alapján azt hihetnénk, hogy a mű a költő korai korszakából való, ám ez valójában nem ifjúkori nosztalgia, hanem időskori demencia. A virtuóz szellemi reflex mára már inkább csak reflux, mely felböfögi mindazon országok nevét, melyek a költő fiatalkori odalátogatásai után hamarosan megszűntek létezni. A művész valódi bűbáj gyermekeinek egy fiktív rosszalkodó kölök általi megszemélyesítése antagonisztikus ellentétben áll a költő nebulókori stréber önmagával, miáltal mára már bűntudatot érez egykori iskolaszeretete mián. A már-már Frady Endre védjegyének tekinthető kristálytiszta keresztrímek valami avítt bájjal teszik mattá a bensőben tomboló rombolni vágyás fékevesztett patináját. Letehetetlen léleklíra!” /Entellektüel Exegézisné Hovatovább Hermeneutika, az Anyám De Jól Nézki Eme Kultikus Irodalom! (ADJNEKI!) c. mértékadó szellemi szublimációs szakportál szuverén személyiségjegykezelője/

„Hé, apu, ez nem így volt! Én sosem beszélek se versben, se dőlt betűvel! A suli amúgy tényleg tök tré!” /a költő fikcióként materializálódott kölke/

„Szeretjük az iskolakezdést, mert a menzák állapota miatt rengeteg diák jár be hozzánk a teljes zsebpénzét kajára költeni és a kártyaleolvasók csipogása könnyűzene a füleinknek!” /Lidl Ricsárd és Aldi Meola, zenés áruházlánci üzletemberek/

„Ajjaj!!! A vers címének köze van a vers tartalmához?! A versnek van tartalma??! A vers betűi szavakká, a szavak mondatokká, a mondatok szöveggé állnak össze???! A versszakok felépítése központi koncepcióról árulkodik????! A verset nem az öncélú szójátékok és a muszájrímek tartják össze?????! ...Barátaim, olvasótársak, legyetek bátrak, költőnket erős megrázkódtatás érte!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hogy volt?! Hogy volt?! Vissza! Vissza! Feleim, hullámozzunk!!! Hosszú hallgatás és halogatás után végre egy szókimondó szellemi szemkilövetés, amivel nem kiszúrják a szemünket, hanem felnyitják, és nem betömik a szánkat, hanem megtöltik, mégpedig nyomokban tartalmat tartalmazó témavázlatfüzetlapok garmadájával! Éljen és virágozzon a hogyishívják! Köszönjük, humán polgártárs!” /Átlag Ányos, az Óriási Tömegigény Van Azonnali Rendre (ÓTVAR) c. közrendészeti raklap propagandistája/

„Teljesen egyetértek a verssel, én is rühellem az iskolakezdést! Ha anyám nem rugdosna ki az ágyból és nem fuvarozna el a bejáratig az öreg Suzuki Swiftjével, én se mennék be az évnyitóra! Utálom azokat a dögunalmas beszédeket! Főleg a sajátomat!” /Dr. Dagonya Dezső, iskolaigazgató/

„Milyen agresszívvá teszi a sok videojáték a mai fiatalokat! 100 éve ilyen biztos nem fordult elő…” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Ádám pocok, ha mi 100 éve, 1921 szeptemberében nem lettünk volna még a mai fiataloknál is sokkal agresszívabbak, akkor ma Sopron Ausztriához tartozna! Mi az ágfalvi csatában nem videó, hanem vaduló játékokkal kergettük vissza az osztrák csendőrséget a trianoni határon túlra!” /Durics Hilmi Huszein, budai főmufti és a Rongyos Gárda muszlim alegységének katonai vezetője/

„Hát, lehet, hogy jobb lett volna mégis videojátékoznotok…” /Sopron/

„Mi ez a vérlázító semmirekellés, ki ez a senkinek is kevés sehonnai nullabugris?! Igaz, hogy én is világéletemben utáltam az iskolát, ám az iskolautálásról szóló dilettáns Frady Endre verseket még jobban utálom! Egy elszabadult betonszivattyúval mesterségesen lélegeztetett több hónapos vadvízi hulla szürkészöld pikkelysömöre egy felüdítő esztétikai élményzuhatag ehhez a kivagyi fanyalgáshoz képest! Ne lássam anyám emlékét iskolai nyitóünnepségen elszavalni, ha még egyszer azt üzenem bárkinek is, hogy ne üsse Frady Endrét ott, ahol éri munkásököllel, vasököllel! Földet rá, földet rá!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én szerettem volna iskolába járni, de nem fért be a vállam a vasbeton keretű acélkapun. Amikor ennek ellenére mégis bementem, akkor a gyászszertartás után megkértek, hogy az újjáépítés után inkább maradjak otthon, és majd postán kiküldik a színjeles bizonyítványt.” /Chuck Norris/

Itt van az ősz, itt van mindjár’
S csúcsra jár a Vitamin Gyár,
Így majd térdre rogy a nátha,
Nincs itt kétely, fogy a „hátha”.

Míg esszük a vitamint, a
Neten kering vita minta,
Hogy bár Gyár már pirul ára
Miatt, rávesz pirulára.

Szólnak érvek: Legyél ár vak,
Vegyél C-ét, D-ét és az árva K
Se maradjon folyton hetyke
E-k, B-ék híján fojtón egyke!

Immunrendszerváltás kába
Ügynökeként válltáskába
Gyűrt pénzedet - tablet ára -
Herdálhatod tablettára…

„Én a gyümölcs általi bevitelben hiszek. Ezen rettenet ellen gyorsan el is fogyasztok egy vegyi gyümit, némi törköllyel, folytatásként szilva. Együtt talán leküzdik ezt a sokkot...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Szertúltengése vajh má’ lesz,
Ha van önben akó pálesz?
P. úr, vádam nem ám koholt,
Maga vedelt véralkoholt!”
/Szonda Szilveszter, közlekedési rendőr főtörzsőrmester/

„Költő úrnak nem ártana a vitaminok mellett fogalmazásgátlót is szedni.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Én csak négylevelű lóherét szedek, mert a fogalmazásomban nem hagyom gátoltatni magamat! Ugyan nem hiszek a babonában, de a teliholdas éjfélkor a temetőben megivott pókhálós erjesztésű négylevelű lóhere pálinka állítólag annak is szerencsét hoz, aki nem hisz benne. Például összejöhet egy lottó ötös is. Kár, hogy nem lottózom!” /F. Endre, költőgigász/

„Ne hagyják magukat félrevezetni és ne higgyenek a természetes táplálkozást és a rendszeres sportolást hirdető álprófétáknak, hanem éljenek, ahogy akarnak, de közben okvetlenül szedjék naponta háromszor a Gyökér Gyula Gyógyszergyár gyilkos galóca sűrítményből és penészvirág koncentrátumból kevert, minden szükséges vitamint a megfelelő mennyiségben tartalmazó Utolsó Lehelet kapszuláját! Egy 30 darabos doboz csak 9.999.- Ft, de aki egyszerre 3 dobozzal vesz, annak csak 29.999.- Ft + UFO, ugyanis a szer örömteli mellékhatásaként azonosítatlan tárgyakat lát majd szemberepülni, ha hazaér és a felesége meghallja, hogy milyen olcsó készítményt vásárolt! Ahogy a rémhírterjesztő költő felvilágosult ellenköltője mondja:
Költő úr, itt nincs is vita! Min
Is lenne, hisz’ csúcs a vitamin!
Aki nem hiszi, járjon utánam, vegye meg tőlem az induló csomagot és árulja, árulja, árulja!”
/Dumás Dezső, gyémántfokozatú piruladíler/

„Vitamin a bérem, számlám tintabűz,
Csak adót visz és láncra fűz.
Vitamin a bérem, s ha az üzlet pang,
Főbe lövöm magamat: bang!”
/Vikidál Vendelné Vadvízi Vendetta, vigasztalhatatlanul vergődő vesztes vitaminvigéc/

„A költő ebben a művében is önfeledten fogalmazza meg a megfogalmazhatatlant és nem törődik a magyar nyelv századok óta betokosodott, megmerevedett szabályrendszerével, hanem úgy szárnyal a szavaknak látszó betűcsoportok csak általa használt értelmezése fölött, mint vitamintúladagolt mókus az erdőtűz füstfelhőjében. Ez már-már a XXII-XXIII. század költészete! Éljen Frady Endre, a jövőképmutatás Jean Dark Vadere!” /Hinnye Hubáné Hanyatthomloki Hüttyönke, a Világirodalom Éceszgébereinek Cizellált Érdekszövetsége (VÉCÉ) ideológiai főelőadója/

„Felháborító, hogy pont egy ilyen sikeres olimpia után, amikor sportolóink az általunk fejlesztett dopp… ööö… vitaminkészítmények segítségével ennyi érmet nyertek, akkor írnak rólunk ilyen értelmezhetetlen förtelmet! A liberálbolsevik fűzfapoéta is jobban tenné, ha nem selejtes klapanciákat költene, hanem sok pénzt, mégpedig a mi termékeinkre! Akkor talán elkerülhető lenne a gyógyszermaffia véres lófeje az ágyban a rágalmazási per…” /Dr. Kőkemény Kenéz, a Vitamin Gyár jogtanácsosa/

„Mi ez a… Áááá, nem érdekes! Mivel a Fantasztikus Elit Juventus Szurkolók Egylete (FEJSZE) tagjaként napok óta örömömben folyamatosan koccintok a többiekkel Cristiano Ronaldo távozásának a hírére, olyan részeg vagyok, hogy ezt inkább nem komte… kontem… kommet… böááááá…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Döbben Arktisz, ámul Kuba,
CR7 átment a MU-ba!”
/Fifa Fridolin, futballügyi fűzfapoéta/

„Elég ügyes gyerek ez a Ronaldo. A vitamingyár tiltott ajzószereit szedve labdával majdnem fele olyan gyors, mint én grizzly medvével. A hónom alatt.” /Chuck Norris/

Kinek nagy a begye
Mint Bács-Kiskun megye
Legmagasabb hegye,
Tápját meg ne egye!

Hasból hamar levés
Jó nagy semmit evés,
S ha mégis van evés,
Legyen nagyon kevés!

Hogyha nincsen nasi,
Lecsoffad a hasi,
Szálkás lesz a pasi,
S ismét befér masi-

-niszta egyenruhájába!

„Rettenetes sarlatánság!!! Nem koplalni kell, meg kínszenvedve éhezni, hanem jó pénzért megvenni drága Rékám fitness DVD-jét és a jóleső zenés ugrabugra után megenni az ízetlenül is hiperegészséges Norbi update menümet! Olyan egészségesek lesznek, mint a makk, és az összes éhes disznó magukkal álmodik majd!” /Schobert Norbert, update fitness guru/

„Fogyás? Nem nagy ügy! Én két hét alatt simán lefogyok. Utána meg két hét alatt könnyedén visszaszedem. Mindezt teljesen természetes módon. Csak keringek és forgok, oszt’ jónapot!” /a Hold/

Még hogy fogyókúra?! Most, amikor amúgy is fogy a magyar?! Lassan már lötyög rajtunk a Kárpát-medence! Mire visszafoglaljuk Trianont, már csak temetkezésre kell majd a hely, ráadásul az ország megint össze fog menni a három tenger általi mosásban! Redőzött tokára magyar!Az ősmagyar Jézusnak az utolsó előtti vacsorán mondott szavaival élve: Ne félj, csak hízz!” /Vitéz Zsírbő Zserbó, a Zsíros Országú Magyarság Párt (ZSOMP) tápértékmérője/

„Masi- vagyok, -niszta,
S ki bár hasam hízta,
Egyenruhám tiszta!
Hasta la, tyű, vista!”
/Don Sihuhu Sebő, masiniszta és OKJ-s képzett csasztuskás torreádor/

„Minek egy masinisztának egyenruha, amikor úgyis eltakarja a mozdony, amit vezet?! Azt meg úgysem tudja kihízni, mert Putyin elvtárs szavaival élve: balsaja a belseje!” /Tyimofej Tyimofejevics Tolatovaganyov, moszkvai mozdonyvezető/

„Ezt az orbitális szemenszedettséget! Bács-Kiskun megye olyan lapos, mint egy torreádor hasa! Nincs ott hegy egy darab se! A megye legalacsonyabb és legmagasabb pontja közt mindössze 80 méter a szintkülönbség!!! Abcúg Frady Endre!” /Mátrai Menyhért, kékestetőfedő kisiparos/

„Hát a Rám és Csávoly közelében lévő Ólom-hegy az smafu?! Még geodéziai mérőtorony is van rajta! Bukovári van Mátrai csávókám, bukovári!” /Bácskiskun Béla, lokálpatrióta és ólommellény díler/

„Höhöhö, én önmagamban magasabb vagyok, mint ez az Ólom-hegy nevű kakasdomb, amire ráépültem, höhöhö! Nélkülem teljesen kilátástalan volt a helyzete, rólam viszont fenséges kilátás nyílik! Höhöhö!” /a kárörvendő geodéziai mérőtorony/

„Ó, jaj, ó, bozse moj, mit követett el ellenem, költő polgártárs?!?!?! Amíg csak azzal kínoztak, hogy napi ötször több órán át propagandafilmeket kellett néznem Putyin börtönében, addig még kitartottam, de amióta a maga verseit olvassák fel nekem orosz fordításban, azóta megtörtem és bevallottam még azt is, hogy 1917. november 7-én egymagam védtem a Téli Palotát az ostromló bolsevik vöröskatonákkal szemben, sőt azt a Bács-Kiskun megyei alig látható földkupacot az ellenséges kóbor apácák megtévesztése érdekében én magam neveztem el Ólom-hegynek!” /Alekszej Navalnij, bebörtönzött orosz ellenzéki politikus/

„Ma már nem úgy véssük ám a hasat, mint a kőbaltás ókorban, hanem korszerű zsíroldó ütveszívóval. A páciens leveszi a feszülős pólóját, ráeresztjük a berendezést és utána már vissza se akarja venni a pólót, hogy mindenki láthassa a kockahasát, ahol az egyes kockák pont úgy dudorodnak, mint az Ólom-hegy Bács-Kiskun megyében!” /Szaftos Szilárd, hashájtalanító kisiparos/

„A szibériai ólombányákban - ahol önkéntelenül is dalolva málenkíj robotoltam - rakásban álltak a Bács-Kiskun megyeinél magasabb ólomhegyek, de ott senkinek sem kellett fogyókúráznia. Folyton olyan éhes voltam, hogy a szökésem után nyersen nyeltem le az elejtett jegesmedvéket, mert nem tudtam volna kivárni, hogy rendesen átsüljenek a mínusz negyven fokos tábortűzön. Egyébként egy jegesmedvét nem elejteni nehéz, hanem előtte felemelni…” /Morózus Menyhért, egykori hadifogoly és kisnyugdíjas ólommentes benzintankhajószakácskönyvmolyirtó/

„A -niszta egyenruhájába résznél már üvöltve zokogtam! Örömömben, hogy végre vége! Ennél többet most nem tudok mondani erről a sivár hitványságról, mert csak nemrég élesztettek újra a Bács-Kiskun megyei hegyi szakasznál kapott vértolulásomból és a nővérke az imént adta be a második lóadagnyi nyugiszurit. Most elalszom és zsírfedte kockahasakról fogok álmod…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én bárkit lefogyasztok azzal a módszeremmel, hogy felrúgom a sztratoszféráig és mire visszaesik, a súrlódás okozta hő leégeti róla a zsírfölösleget. Is. Utána azzal vigasztalom, hogy porból lettünk, porrá leszünk. Még a Bács-Kiskun megyei Ólom-hegy is.” /Chuck Norris/

Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker szotyolát köpködve olvasgatta a buszmegállóban a buszmegállói novellapályázat kiírását, miközben ismét nem jött egy busz se.
- Bődült marhaság! - legyintettek egyszerre - Írjon az, akinek nincs titkárnője, aki írhatna helyette!
- Jaj, nekem nincs titkárnőm és írni se tudok! - hördült fel egy analfabéta cérnavégnyálazó segédmunkás, ám mielőtt igazán kétségbeeshetett volna, rázuhant egy épp felettük elhaladó állatkerti helikopterből gondozói gondatlanságból kihulló elefánt. Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker a várható szemtanúskodásból eredő bonyodalmakat elkerülendő úgy döntöttek, hogy nem várnak tovább a buszra, hanem elgyalogolnak a moziig. Meg akarták ugyanis nézni a Kardfogú Csótánylepke Halálsikolyát (eredetiben: The Insect War) a főszerepben Pierce Brosnan-nel (magyar hangja: Kautzky Armand) és egy címszereplőnek maszkírozott kínai drónnal (magyar hangja: Reviczky Gábor). A filmszínházban sokan voltak, és a pénztárban már csak egyetlen jegy maradt. A pénztáros, az ex-autóversenyző Prost tata egy versikével vigasztalta Dezsőkét és Rezsőkét, a két zokogó egypetéjű ikret:
                                        Megosztoztok ti ketten
                                        Ezen az egy tiketten!
- Marha bácsi! - morogta magában Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker, de megvették a jegyet. Itt volt az ideje kifundálni, hogy jutnak be ketten egy jeggyel. Nosza, rögvest elindultak felkeresni özv. Fundáló Ferencnét alias Fufi nénit, a Kifundálok Akármit Csípőből Alapítvány (KACSA) OKJ-s képzett orákulumát, de az ellopott bejárati ajtószárny helyén az alábbi fentről fityegő cédula fogadta Dezsőkét és Rezsőkét, a két egypetéjű ikret az üres ajtónyílásban:
  JELENLEG NEM VAGYOK ITT, ÚGYHOGY NE IS HAGYJ ÜZENETET, CSAK HA NEM SÜRGŐS!
- Marha néni! - morogta magában Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker és törni kezdték a fejüket. Ezt is olyan egyszerre tették, hogy pontosan ugyanott keletkeztek zúzódások mindkettőjük koponyáján. Rá is csodálkozott erre a járvány miatt mentőorvossá átképzett Kloáka Klotild farcsontkovács, amikor egyforma fejkötéseket kellett ácsolnia.
- Nektek talán még az agyatok is ugyanazzal a rezgésszámmal rázkódik! - mondta és úgy nevetett, hogy elfelejtette becsukni a mentőautó hátsó ajtaját, mire Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker kigurult a kocsiból és ott felejtődött az árok szélén.
- Mi nem hagyunk senkit az árok szélén! - mondta egy kampánybeszédét gyakorló politikus és berúgta Dezsőkét és Rezsőkét, a két egypetéjű ikret az árokba.
- Marha politikus! - morogta magában Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker és miközben hajuknál fogva kihúzták magukat a gödörből, eszükbe jutott a megoldás.
- Műgyantás aláinjektálás!!! - kiáltották egyszerre, ahogy két egypetéjű ikerhez illik.
- Á, az nem mindenre megoldás, csak a síkalapos épületek süllyedésének megállítására! - szólt unottan egy véletlenül arra járó építőmérnök és elszavalta kedvenc versét, az Ebéd a munkagödörben címűt:
                                        Délben árnyat ad a szádfal,
                                        Midőn ebédet a szád fal.
- Marha mérnök! – dünnyögte Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker és rémülten szaladt el a helyszínről. Addig futottak, míg oda nem értek a Salgótarjáni Síküveggyárhoz, ahol jó ötletük támadt.
- Vegyünk egy nagy síküveget, fogjuk meg és vigyük! - kurjantotta vígan Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker és szavukat tett követte. Vették a síküveget és vitték, a tenyerükben pedig fityegtek a vágás elleni vatták. Amikor beléptek a moziba, a jegyszedő rájuk nézett és azt hitte, hogy csak egyvalaki jön befelé kezében egy nagy tükörrel, amiben a tükörképe látható. No, így be is engedte ő(ke)t azzal az egy jeggyel.
Már éppen örvendezni kezdtek volna, amikor észrevették, hogy a vetítőterem majdnem üres, csak egyetlenegy hölgy ül bent és pötyög valamit a laptopján. Úgy tűnt, hogy tévedésből egy kortárs kirgiz operát bemutató némafilmre kaptak jegyet.
- Hát maga mit csinál itt, ahol a madár se semmit? - kérdezte a hölgyet Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker.
- Titkárnő vagyok és idejöttem, hogy nyugiban megírjam a főnököm helyett a buszmegállós novelláját! Bődült marhaság, mi?!