Frady Endre

Porból lettünk, porrá leszünk,
Kettő között sárból vagyunk.
Vízzel gyúrtan sír sáreszünk:
Brühühü, hát sár az agyunk?!

Földön sártest jó portéka,
Ámde nem stabil a sárlét,
Ha üres a Víz-Por Téka…
Bölcs tett gyakran inni sárlét.

Sárkány Sári sársört iszik,
Sárbor vérport sárként tartja,
Sármájban nem szikkad ki szik,
Sártengernek híg a partja.

Sártest lelke sajnos sáros,
Közsáraranyt sárkéz lopik,
S bajnok bár a Ferencváros,
Sarazza rút TAO topik.

Ily vershossz túl sok a sárnak,
Sártestből kiszáll a pára…
Létvízre új porok várnak,
S haló sárszájból jő már Aaaaa…

(szálló portánc!)

„Ki szórakozik a szállodánk nevével és miért teszi zárójelbe?! Beporoljuk hotelrontásért!” /Dustin Dustman, a Hotel Dustdance (Portánc Szálló) főportása/

„De szóba se jöhet Portugália, csak a jó saras Anglia, ott csordul az Earl Grey tea, aha-ha!” /Porlátolt Felöntőségű Sárgaság együttes/

„Porcica, légytámfalam, csöpp kis szád,
Nélküled még a Légyország is fád.
Ha sülök is a szennybe,
Porcica sárral kenj be!
Érted, sáragy Porcicám?
/Sárgáskirálynő operett – a döglégy szádfalas Porcica dala – részlet/

„Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.” /1. Mózes 3:19 – Károli Gáspár revideált ford./

„Orczád? Míglen? Leszesz? Jaj, Gazsi, Gazsi, miért nem kérted meg azokat a revideáló szakembereket, hogyha már revideálnak, akkor videáljanak re téged kicsit jobban?!” /Károli Gáspárné Garai Anna, második feleség/

„Amióta megtudtam a papunktól, hogy mindenki porból lett és porrá lesz, azóta nem merek port törölni, mert ki tudja, kit kavarok fel!” /özv. Csomáki Csubakkáné Csalavári Csumilla, nyugdíjas takarítónő/

„Hogyha porrá lesz a tetem,
Porszívóval eltüntetem.”
/Hűlthely Huba, a Bottal Ütött Forró Nyom Egyesület (BÜFNYE) szakmai igazgatója és a maffia takarítója/

„Porból lettünk, de minek, mert ki lettünk kollektívan űzve, aztán meggyulladt a csipkebokor, jött Noé, jött a 7 törpe, Gulliver, Jancsi és Juliska, Piroska és a farkas, Münchausen , Old Shatterhand, meg… meg a Ferencváros. Hát ez meg hogy került ide?” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legfelsorolóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, jelen pápa
(Ki nem gazdag, mint régi kán),
Fehér füstszállása óta
Ferenc Város lőn Vatikán.”
/Franzstadt Fridolin, a Hisziapiszi Szent Feró rend zöldbarát szerzetese/

„Ki meri azt feltételezni, hogy mi összesároztuk a lelkiismeretünket azzal, hogy nézőtéri bevételek hiányában közoktatástól, közegészségügytől és a teljesen fölösleges szociális hálóból elvont forrásokból falábú ingyenélőknek adunk sokmilliós fizetéseket és évről évre bevásároljuk magunkat valamelyik nemzetközi kupába pofozógépnek?! Ki szerint sáros a lelkiismeretünk amiatt, hogy a kemény munkával történő utánpótlás nevelés és a válogatottat is erősítő magyar játékosok szerepeltetése helyett más banánköztársaságok labdarúgóinak és edzőinek a zsebét tömjük ki olyan százmilliókkal, amelyek a Szent TAO segítségével már amúgy is elveszették közpénz jellegüket?! Ki mer azzal vádolni, hogy sáros a lelkiismeretünk?! Neveket akarok! Fölveszem őket a listámra! Különben is, hogy lehetne sáros valami, ami sosem volt?!” /Kukacos Káldor, a Ferencvárosi Tao Club (FTC) elnöke és a Szeretjük A Szkinhedeket Alapítvány (SZASZA) kurátora/

„Por és víz? Instant költészet. Csak rázd fel, hogy felrázzon! A vers megírását Sárvár város önkormányzata támogatta.” /M. András, a költő legállandóbb és leginstantabb kommentelője/

„Nincs oly költészet, hogy instant!
Sárvár nem támogat nincs-tant!
Porvár lennénk, ha víz nem ér?!
Pribék, menj az úrér’, eM ér’!
Rázd fel kicsit poros agyát,
Hadd járja jó sáros zagy át!”
/Vitéz Sárvári Sörvér, Vas vármegyei főispán/

„Ezt a gondolatot kár volt leporolni.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas el Poro Low/

„Ha Ház úrban ég a tűz,
Testpor lángot messze űz!”
/Dr. Porol Tow, portesttömegindex disztribútor és tízéltű tűzoltó/

„Mi ez a pocsolyaszagú mocsárlíra, ez a gázos kigőzölgés, ez a szikkadt szotyadék, ez a sárba tiport elme-csűrcsavar? Szegény anyám, ha majd felzúg a végítélet harsonája, kelj fel poraidból, és önts egy lavór vizet Frady Endre hamvaira, nehogy eszébe jusson feltámadni!” /P. Róbert mindenes szakember híján D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Mi ez a szemenszedett szégyentelenkedés, ez a plágiumtényállós szégyenérzet szekunderizáció?! Mi ez a Frady Endre óborzalmat a színvonalához képest már-már majdnem megdicsérni látszó, a nevemet ugyanakkor vizelt poros sárba tipró ványadt álkritika?! Ki mer itt összevissza élni a nevemmel?! Neveket akarok! Én is csináljak listát, mint Kukacos elvtárs?! Ne lássam a netes gyóntatópapomat csigaszőrcsuhában iszapbirkózni, ha befogom a poros számat és nem köpök nyállal kevert sarat a Frady Endre kóros irodalmi rímdühöngéséből fetisizált bulvártaknyot köpülők síremlékére! Celebhadtakaroggy! Mindenkimonnyonle!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Porból lettetek, porrá lesztek. Rossz érzés lehet, hogy ilyen satnyák vagytok. Nem lennék a helyetekben.” /Chuck Norris/

Rezső protézise totál
Csikorgósan retket rotál.
Nyála vörös színben fröcsög,
Megtelik a cserépköcsög.

Cserépköcsög nyállal telik,
Ám, jaj, vagyon fúrva be lik,
Folyik ki nyál apró likon,
Kisebben, mint Windows ikon.

Windows ikon másfél centi,
Ömlő nyál már nem túl benti,
Retkes Rezső anyja rinyál:
- Folyik ki nyál, folyik ki nyál!

Folyik ki nyál, sőt vöröslik,
Egyre nő bő körkörös lik,
Asztallap nem marad száraz,
Rőt és retkes, be nagy kár az!

„A műfogazva berezsőzött költő, lerázva magáról a kispolgári kötődés retkes láncait, élt a szabad nyálcsorgatás lehetőségével és vöröset köpött a konvencionális költészet langyos állóvizének levesébe! Frady Endre vörös nyálát minden magyar család asztalára!” /Csumiday Csemő, a Nyámnyila Állatok Lelógó Tokazsírjának Ótvarát Csodáló Art (NYÁLTÓCSA) c. underground irodalmi szemétégetőkemencesut tűzőrzője/

„Ez az, Csumiday úr, ez az! Legyen rőt és retkes minden magyar család asztala, ami olyan gusztustalan és irreverzibilisen irdatlanrút, hogy a keméynen dolgozó kisemberek kénytelenek kilomtalanítani és újat venni! Megy a bolt, pörög a gazdaság, dől a lé!” /Fecsegő Facsiga, műbútorasztalos és valódibútordíler/

„A proletárköltő ezt a versét szemmel láthatólag erős mentális túlnyomás alatt írta, de az vesse rá az első követ, aki műfogsoros teveállkapocs mozgásos csócsálással retket rágva nem nyáladzott még vöröset egy lyukas cserépköcsögbe! Fel vörösök, dromedárok!” /Vörös Csepelné Váci Útka, élmunkásmozgalmi izgalmas nővér és reteklegyező díler/

„A retek legyezze meg!” /K. M. Zsolt, a költő egykori óbudai gimnáziumi osztálytársa/

„A RRRetkes RRRezsőRRRől RRRegélő mű minden versszakának nyitó félsora megegyezik az előtte álló versszak záró félsorával. Innen lehet tudni, hogy ez még mindig ugyanaz a vers. E mellett persze a mindenre rátelepedő vörös nyál is egy természetes kohéziót ad a műnek, amely így nem esik szét, mint Koppány vezér a felnégyelést követően. Ezzel ellentétben itt a négy szakasz olyan egységet képez, amihez kétség sem férhet, és megvalósul a Rím, Ritmus, Retek szentháRRRomsága! KataRRRzisom van, kataRRRzisom!!!” GyuRRRika, az Éceszgéber Papagáj Kommandó Észbontó Zombijainak Lendületes Átabotábani Bizottmánya (ÉPKÉZLÁB) szárnyas dumagépe/

„Protézissel rágni nehéz,
Főleg retket.
Aki megpróbálja, merész,
Ezzel szenved.
Jobb lenne egy kis főzelék
Protézissel.
Retekhez sajnos nem elég.
Jó fog is kell.”
/M. András, a költő legállandóbb és legversbenpróbálkozóbb kommentelője/

„eM úr, ha elkopik protkója,
Amit a retekszín tetéz is,
Ezt a sort rőt tolla ott rója:
Tézis an-, -titézis, protézis!”
/Hegel Hugó, Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831) német idealista filozófus fundamentalista fogtechnikusból lett retekfőzelék gyáros leszármazottja/

„A kezdeti sokk minimalizálása érdekében ajánlott maximális hangerőn meghallgatni Laár András Nyúl-nyál versét! ... legalább négyszer! A további kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg kezelőorvosát és gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas MOK-mentes orvosjelölt/

„Ház úr, az ön hangereje
Szemforgató vaklárma!
Nem kell ide nyálas yeah-yeah,
Csituljon el csak Laár ma!”
/Galla Miklós, Karinthy félgyűrűs féligazságosztó félnótafa/

„Ki az a Rezső? Csak nem ő is egy hidász? De, ha ez a fazon az asztallapra köpik jócskán, az magánügy. Kit érdekel a színskála? A köp önyeg lehet sárga is, meg világos fekete, sötét fehér, Eszterházy kockás, kendermagos, bármilyen. Kisadag 70%-os pálinkát kellett bekapnom, hogy mégegyszer el tudjam olvasni a lírát. Kár, hogy a világhírű Frady Endre ilyen mangyolt anyax/πmungyókával állt elő. Nagyobb lenne a sikeres együtthatója, ha ilyenekről írna: 1. Bájoló lágy trillák, tarka képzetek… 2. Ez is sellő, az is sellő… 3. …Kárpátoknak vadregényes tája… 4. Felesborsó főzelék pirított hagymával, hozzá 2021-es Édes lányom… 5. Huj Kuszmabég, huj Kereki… 6. Ott vár rád a híd alatt a Vitorlás Mimi.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtöbbelsőverssortfejbőltudóbb kommentelője/

„Beszósz, öreg, nekem beszósz,
Retket rágva lepjen be szósz!”
/Retkes Rezső, műfogsoros bérenc és túlhájpolt Windows ikon/

„Ez is sellő, az is sellő,
Dalolja meg a halnőket
Kövér, listás képvisellő,
Aztán mind ellopja megvédi őket.”
/Retkes Rezsőné Rendszerellenes Rezsilla, a Nemzeti Anarchista Gyíkember Intézet (NAGYI) lekvárzsibbasztója/

„Huj Kuszmabég, huj Kereki,
Mit nyálzol benn?! Fúj, gyere ki!”
/ifj. Retkes Rezsőke irodalom érettségi tételversének részlete/

„Kárpátoknak vadregényes tája,
Amit trágyáz Nyuggerapó nyája,
Forrón resztelődik bő nyáj mája,
Közben zöldell dús táj fűje-fája,
Turistának elfogy hasi hája,
Hű, de nagyon szép lett e mű má’, ja!”
/özv. id. Retves Rezső bá’, bukolikus botanikus és kisnyugdíjas nagypapa/

„Ott vár rád a híd alatt a Vitorlás Mimi,
Hadd várjon, én nem megyek bizony arra, Mama!
Úgyhogy nem fog kiabálni, mikor meglát: Nini!,
Ez egy csúnya dolog fiam, megdorgállak: Nana!”
/Retkes Rezső, illegálisan híd alatt lakó hajléktalan névrokon/

„Mielőtt Retkes Rezső (név)rokonsága az 1-es és a 4-es verset is a szájára venné, visszakézből itt egy fonákröptés NEM ENG.!-pecsét lecsapás!” /Gyokovics Gyurgyalag, a Tébolyult Elmeroggyantak Népmeséit Irtó Szakszövetség (TENISZ) adu ásza/

„Gyakran telnek el úgy hetek,
Hogy a számban nincsen retek,
S rőt gránátként se dob be TEK.”
/Rugós Rendszerű Rezső, a Terror Elhárítási Központ (TEK) ritkán használt rugalmas célba dobási gyakorló bábuja/

„Szegény anyám széntüzelésű jugoszláv rotációs műfogsorára esküszöm, hogy nem tudom, mi ez a vörhenyes skandalum, ez a bulvárhasmenéses retektócsa?! Ki ez a rőten médianyáladzó Windows ikon, ez a szégyenérzet nélküli rút ragályhordozó?! Az Észbontók című kereskedelmi tévés közgyalázat legsötétebb válaszadói a tudomány egének fényesen ragyogó csillagai az agyparazita Frady Endréhez képest! Ennek a tudathasadt rímhuligánnak az olvasása a kognitív disszonancia minősített esete! Ne lássam anyám spirituálisan megidézett auráját 3D-ben vibrálni, ha a közeljövőben olyan álmokat álmodnék, amelyekben nem vezetem Napóleonként vitéz lovascsapataimat Frady Endre elmegyógyintézeti lakhelye ellen! Bárcsak fulladna meg egy kávéskanálnyi vörös nyálban!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor én retket eszem, egy szem sem vész kárba. Egybe leharapom a retekfát a gyökeréről, majd visszaköpöm a törzsét és a lombját. Hadd lakjanak jól a nyulak és a hódok, mielőtt őket is megeszem, mint az utolsó dinoszauruszokat anno!” /Chuck Norris/

Nincs épkézláb gondolata,
Ül a költő üres aggyal,
Mint szenilis szovjet tata,
Kit épp rágcsál kis gyal, nagy gyal.

Kis gyal, nagy gyal olyan izék,
Akik agg tatákat rágnak,
S úgy fájnak, mint mikor tíz ék
Miatt szűk fej érzül tágnak.

Jaj, rágcsálnak engem gyalok,
Metszenek, mint fát a gyalunk!
Menekülök, messze gyalok,
Ha velem jössz, együtt gyalunk!

Gyorsan gyalunk, gyünnek gyalok,
Ég le rólunk agyi zsír, ni!
Agyzsír nélkül nem agyalok,
S ma sem fogok verset írni!

„Nem fog?! NEM FOG?!?!?! DE MÁR FOGOTT!!! Már írt egy verset, illetve egy versnek látszó gyanús gyalus-gyalos izét!!! MI EZ?! MIÉRT?!?!?! ÁÁÁÁÁÁÁ!!!!! NEM ENG.! NEM ENG.!!! NEM ENG.!!!!!!!” /Toszmáki Tüsző, a Gyökér Agyú Latrok Oktondiságainak Kiirtása (GYALOK) c. alternatív irodalmi takarítóportál retációs rettenthetetlenje/

„Van, aki megírja, és közzéteszi - aztán a hálás utókor megtalálja a piszkozatokat a fiókban, és könyveket ír az alkotói folyamat utánozhatatlan egyediségéről. Van, aki megírja és beteszi a fiókba - aztán a hálás utókor megtalálja a piszkozatokat, és könyveket ír az elpazarolt tehetség tragédiájának hovátehetetlenségéről. Van, aki nem írja meg, hanem szánt, vet, kapál, vagy hidak alépítményéhez készít kiviteli statikát - aztán a hálás utókornak fogalma sincs róluk. Mindenki másképp csinálja. Ja, és van az, aki már unja a statikát, és megírja, hogy miért nem írja meg, majd a werkverset közzéteszi, sőt a hálás utókor helyett kommenteli. Nem vagyunk egyformák, srácok, és addig jó nekünk.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Scribe diem! - Írj a mának!
Nem jó lenni egyformának!
Egyik jeti, másik Peti,
Humán úr észmagját veti.
Aki magyar, szánt, vet, kapál,
Palinak szólítják, ha Pál,
S körbenövi magyal, fagyal,
Hacsak nem rágja szét a gyal!”
/Gyalu Gyula, kis és nagy gyal gyaluló gyakornok/

„Gyalu és Gyula között a távolság légvonalban 158,8 km” /http://tavolsag.1km.net/ro/gilau/hu/gyula//

„Érdekes, hogy a Google Maps-on mérve Gyalu és Gyula között a légvonalban mért távolság 161,5 km. Most mi lesz?! Kinek higgyek?! He?! El van rontva a szép napom! O sole mio! Sáláláláláááá!!!” /Kogitóergószum Kesztölc, a Kételkedni Emberi Dolog Dalárda (KEDD) Han Solo-nál hangosabban szóló énekese/

„Mik ezek a tök érdektelen térképészeti hozzászólások?! Kit érdekel a légvonal, amikor az erdőn át mindig van rövidebb őt, csak el ne tapossanak a fékevesztetten tájfutó gyalok! Jaj, itt jön balról egy eltévedt gyalhad! Ááááá…” /Erdőkerülő Edömér, tereptárgymutatóujjatlan favágó/

„Én csak azon agyalok, hogy néznek ki a gyalok...” /M. András, a költő legállandóbb és leggyalonagyalóbb kommentelője/

„András gyermekem, ne agyalj, csak higgy! A gyalok pontosan olyanok, amilyennek Urunk az ő nagy kegyelmében megteremtette őket. Bár még magam sem láttam egyet sem, de én is hitben járok, nem látásban. Ha csak akkor hinnéd, ha látnád, akkor az már nem hit volna, hanem látás, ezt magad is beláthatod. Na, gyere gyónni, oszt’ feloldozás után irány a focipálya! Ámen!” /Ferenc pápa/

„Ma sem fogok kommentet írni!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas troll/

„Ház álnevű, ön Kohn troll,
Vagy nem?! Jelszó: önkontroll!”
/Jellemes Jenő, a Szigorúan Titkosszolgálati Kör (SZTK) karakterépítésvezetője/

„Hurrá, ma nem szól be a troll,
Nem sugároz kilowattról
Négyzetláb egyenértékű
Közvetlenül csapó ménkű
Módján ez a kommentpubi!
Örvendezzünk, subidubi!”
/Örömpörkölt Ödönné Ömlengő Ödéma, az Önfeledt Körben Össztáncoló Rákenrollklub (ÖKÖR)

„1 kW = 14,217256772628403 sq ft EDR, azaz egy kilowatt egyenlő 14 egész huszonegy hetvenkettő ötvenhat hetvenhét huszonhat huszonnyolc négyszázhárom billiárdod négyzetláb egyenértékű közvetlen sugárzással. Köszönöm, hogy elmagyarázhattam!” /Prof. Dr. Kis Gyalné Nagy Gyalóka, subidubista sugárbiológus/

„Egy gyal, nem gyal, kettő sok a jóból. Pláne, ha mindkettő felgyal a mély Bajkál tóból. De engem ez nem gyal különösebben és úgy gyalom, hogy a megagyalt szovjet nyuggerapó szerint a bolsevik angyalok sem különbek a Deákné vásznánál. Na, de elnézést, indulnom kell, mert gyalok megyek haza. És otthon utána nézek és kiagyalom, hogy mi a bánat, az a gyal?
Kis erdei gyal jött az úton felém,
De, hogy mifene a gyal, azt nem tudom, nem én.”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leggyalatlanabb kommentelője/

„Szenilis szovjet tata?! Megagyalt szovjet nyuggerapó?! Rám van célozva az irónia fegyverével?! Na, majd én visszacélzok pár hőkövető rakétával! TŰZ! Mi, hogy nem indul?! Ki van lopva belőle a hajtóanyag?! Szanaszét van privatizálva a kilövőállvány?! El van sikkasztva a célzószoftver?! Не хорошо! Я не боюсь! Gyalhad, csibész! Hé, ne engem harapjatok!!! Ááááááááá!!!” /Vlagyimir Putyin, szovjet pártcár/

„A vers utolsó sora mennyei dallam Puzsér Róbert önkéntes fősenki számára, és kéri azt az év (minden további hátralévő év) összes napjára kiterjeszteni, és BETARTANI!!!” /D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Hunhonban hol lelsz oly botort,
Aki adott szavat betart,
Hacsak rá nem méla bú tört?!
Ne légy naiv kedves Györgyöm,
Mint akiből ki pénzt gyúr gyám,
S gyomgyár romján marad gyár gyom!”
/Ingyom Igorné Bingyom Bugyorka, gyomgyári gyártósorvezetőnő/

„Én, mint önkéntes fősenki?! Duma van, teljesítmény nincs?! Összenőtt, a mi össze lett csinálva?! Összecsapódtak a szellemi őslények?! Kőagyaknak költő-katonára kockázott kannibál kretén kruton kéne?! Ezt a klapancia gyalázatot már pocskondiáznom sem szabad, mert összekenődöm vele, mint mohó malacpersely a mesterséges műmoslékkal! Ha anyám emléke nem támogatna meg, mint brüsszeli pénzek az illiberális főispánista banánköztársaságunkat, akkor rögvest magam alá gyalnék! Brühühü!” /Puzsér Róbert, kritikus és tutit tudó tótumfaktum/

„Ne bőgj, Robi padawánom,
Megmurdel, ki téged gyaláz!
Lefagy, mint csempész a vámon,
S jeges vértóban mint gyal áz’!”
/Chuck Norris, a saját maga által vezetett Gyorsan Alkossunk Lírát (GYAL) versíró tanfolyam végén két drogkartell összes tagjának és a tagok gyalainak fejlerúgása közepette csak úgy/

Kisangyalom, egyetemes
Gondolatom el nem ereszt:
Ha meghalok, mélyre temess,
Terheljen le betonkereszt!

Nőjenek rám talajhegyek,
Sárga földben feküdjek én,
Földönkívüli ne legyek,
Kívül esve két féltekén!

Keringeni nem akarok
Világűrt én nem szeretem,
Ne mutassanak rám karok:
Jé, ott száll egy Batman tetem!

Csak ha üt a végső óra,
Mit Sírrádió is ad ám,
Utolsó harsonaszóra
Jöjjek elő s szóljak: Tadááám!

„Attól, hogy én tudok repülni, a tetemem nem fog tudni! Vagy látott már valaki döglött varjakat V-alakban repülni?! Talán holtan szállnak a darvak?! Megmurdelt Superman-ből se lesz kínai műhold! Kutyaütő költő!” /Batman/

„Tisztelt Batman úr! Fején találta a szöget! Kimutattuk ugyanis, hogy ha és amennyiben egy képzett kutyaütő költő kellő erővel üt meg egy kóbor kutyát, akkor annak teteme képes orbitális pályára állva keringeni a Föld körül.” /brit tudósok/

„Fel vagyunk háborodva és minden lehetséges fórumon tiltakozunk, hogy a költő előre megfontolt szándékkal kóbor kutyákat ütlegel csak azért, hogy orbitális pályára állítsa őket! Követeljük a kóbor kutyaügyi ombudsmantól, hogy azonnal kezdeményezze a halálbüntetés legszigorúbb formájának, azaz az örökéletfogytiglaninak a bevezetését, vagyis Frady Endre ne támadhasson fel még az utolsó harsonaszóra sem! A köztársasági elnöknek pedig eszébe ne jusson aláírni a kegyelmi kérvényt, mert harapunk, de hirtelen!” /Haynau Hiénáné Vérgőzössy Vendetta, a Nemzetközi Állat Cirógató Intézet (NÁCI) félfeudális fundamentuma/

„Ómagyarul: Látjátok feleim szümtükkel mik vogymuk?! Isá por és homou vogymuk. Újmagyarul: Végesnek lenni nem könnyű, de egyszer élünk.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az, ki véges végtelenül,
S maga alatt mélyen lenn ül,
Annak nem könnyű a léte,
Főleg ha rászólnak: Hé, te,
Mért van rajtad talajfal ott,
S meddig leszel te még halott?!
Túllépve a mellé dumán,
Mik vogymuk mink, Mein Herr Humán?”
/Ürdüng von Überalles, ürüpiláfos ürömpörköltszaft ütlegelő űrlény/

„Le lehet szállni a nevemről! Amint elásom, aki szórakozik velem, egyből megyek magyarosítani!” /Tadááám Tádééé, Tadááám Tóóódor és Madááám Rökamijééé örökbefogadott fia/

„Eddig minden rendben van, egyszerű a történet, de vajon mi lesz a Tádááám után?” /M. András, a költő legállandóbb és legjövőbelátnivágyóbb kommentelője/

„eM úr, ez egy vidám Tadááám!
Örökké él majd a Ladám!”
/Zsiguli Zsótér, a bűvöskockaladaimádó bioritmusszekció bombabiztosa/

„Sérvműtétre készülve bennem is fel fog merülni a kérdés: van-e élet Frady után?” (Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kock(ah)ázat-értékelő)

„Minek élne Frady után?!
Tántorogna utcán bután,
S versek sehonnan se jönnek?!
Ház úr, e mísz kell tán önnek?!”
/Franzstadt Fikusz, a Frady Imádó Kisemberek Alapítványa (FIKA) olvasótábortűzoltóparancsnoka/

„Mísz nélkül lehet élni, de minek?! Semminek sincs tétje, ha a költőfejek körül nem röpködnek a nyilak! Nyílzáportározót minden magyar családba!” /Tegez Tódor, a Magyar Íjász Szövetség (MÍSZ)

„Amíg kicsi a tét, a kedvem műtét!” (Terence Hill)

„Kár érte! Jó költő volt!” (Bud Spencer)

„A mélyre temetés, de főleg a betonkereszt ugyancsak hangszigetelő, ezért amikor elüt a végső óra és az ősszittya sumér eredetű Béla nevű arkangyal megfújja elektromos keszkenőjét, alant a sárga föld mélyére döngölt költőóriással nem történik semmi. Már csak azért sem, mert az Istennek sem kondul meg a végső homokóra mutatója, az égi ítélőszék bürokratáinak újabb és újabb időhúzásos mennyei törvényeinek következtében.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmindenmögélátóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, sosem fél a
Lelke, hogyha én a Béla
Nem maradok némán méla,
Hanem fúvom elektromos
Keszkenőmet s minden romos
Lesz, mit vérzivatarom mos?!
Gondolja meg Nyuggerapó,
Bor- helyett lesz vízharapó,
Ha elönti magát a Pó!”
/Béla, az Arkangyal Band elektromos keszkenő fújója/

„Mi ez a temetetlenül traumatizáló teológiai téboly?! Tadááám, mi?! Frady Endre még meg sem halt, máris feltámadna?! Egy helyett egyszerre kettő lenne, ami körülbelül hárommal több a belőle elviselgető mennyiségnél?! A minőségről már nem is beszélve, hiszen Frady Endre úgy viszonyul a minőséghez, mint dagadt dinoszaurusz a baletthez! Miért kell egy sárga földig lerészegedett szellemi pöcegödörnek mindent megírnia, ami az eszét helyettesítő agyvizeleti zacskójába jut?! Anyám, ha a mennyből rá lehet látni Frady Endre monitorára, akkor sürgősen tedd a szárnyadat a szemed elé! Ja, és intézkedj, hogy ennek a rémrímlőnek a sírjában az utolsó napon a szférák zenéjétől ne lehessen hallani az utolsó harsonaszót!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szegény emberek kimaradnak a haláluk és a feltámadásuk közötti történelmi időszak izgalmas érdekességeiből, de majd én elmesélem nekik. Akit nem érdekel, annak úgy lerúgom a túlvilági fejét, hogy egy örökkévalóságig se találja meg!” /Chuck Norris/

Klikkelj rá - geg e hecc -
Kannibál honlapra!
Akit ma megehetsz,
Ne halaszd holnapra!

Élve meg nem eszem,
Halasztom tegnapra!
Ne nézzen eme szem,
Feltöltöm Dead App-ra!

Rágva hun focistát,
Nem múlik degesz el,
Kidagad poci s hát…
Az vagy, kit megeszel.

(vérhastánc!)

„Nagyon köszönjük, költőragu úr, hogy támogat minket egy olyan kirekesztő társadalmi közegben, amelyik nem tolerálja a sajátjától eltérő táplálkozási népszokásokat! Hálából a lehető legegészségesebb körettel - sovány tanárfarháttal - fogjuk önt főfogásként feltálalni.” /Nyamnyam Ungabunga, egyenlítői piréz törzsfőnök/

„Ez az! Végre megbízást kaptam egy irodalmi műremek zenés-táncos előadásának megkoreografálására! Ígérem, színpad nem marad szárazon!” /Ábé Erháné Pozitív Piroska, vérhastánctanár és koreográfia korifeus/

„Az idegenszívű és nemzetellenes költőféreg szerint a hun focista fölhizlal és gyomorba dönt?! Aki magyar, dagadt disznó?! Hunor-Magor dva bratanki, belük emberhústól van ki?! NEM ENG.!” /Szittya Szutyokné Szattyáni Szotyola, a Hunniai Ősmagyar Költészet Ezeréves Zúgását Egyetemesítő Literátorok Társasága (HŐKEZELT) ideológiai identitászavarelhárítója/

„...Naugye, hogy visszakaptuk az igazi Fradyt?! Hiába, minden csoda X napig tart, ahol X < Fradi világklasszis focistáinak száma. 37. Ja, ez nem az a szám, csak gondoltam, írok valami pozitívat is.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„X-man babérokra törünk, humán úr?! Bérrettegünk?! Lipsi visongást hallatunk?! Hasunk alkot és gyarapítja a vérrettegést?! 37 ütemre pozitív prímkedünk, mint egy príma donnakanyarfúrófej, he?! Franzsdtad, Franzstadt sügérhal lesz?! Maga meg mindmegette?! Tuggyukkimonnyonle!” /Csávás Kálmán főttagy, a Prímszámos Okostojásokat Céklatömbbel Orrbavágó Kaszárnyaőrség (POCOK) vérgőzfürdőmestere/

„Aki nem dolgozik, azt egyék meg!” /kannibál közmondás/

„Egyen Ön Is Milliomost!” /a Dead App-on keresztül elérhető kannibál táplálkozástudományi vetélkedő; műsorvezető: Húsbavágó István/

„Ebédre focistát? Rágós falat lesz!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas labdarágó/

„Nem rágós az, hanem hájas,
NB I-es ingyenélő,
Kinek tápja libamájas,
Labdát pedig csak mellélő.
Miként Othellónak Jágó
Lett az átverési veszte,
Ház úrnak, ki labdarágó,
Bukott így ízdopping teszte.”
/Dr. Wada Winnetou, apacs antianyag analizáló alapember/

„Megaggultam, a Világ elhúzott mellettem. Nem kell, hogy elűzzetek, megyek magamtól, utolért a végzet. Nékem már a rét hímetlen, a szemen kisül, hogy ebből a versből szinte semmit sem értek. Namegaztán az illusztráció minek a reklámja? Divatos bébitápszer? Férfi ajakrúzs, nászutas pár, vagy trió részére? Gyepühoni cement, vasúti hidakon létesített körforgalom megszilárdítása mián? Árcédula? Az év megnövekedett napjainak száma, az infláció hatására?” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legnamegaztánabb kommentelője/

„Apó, kardba ne dőlj bele,
Versét a költő sem érti!
Hogyha szembesítik vele,
Sértve visszakérdez: Mér’, ti?!”
/Dr. Szintaktikus Szemantika, az Országos Grammatika Reorganizációs Egyetem (OGRE) rektora/

„A 404-es hiba egy válaszkód, ami azt jelzi, hogy a kliens kapcsolatba tudott lépni a szerverrel, de a böngésző által kért állomány nem található.” /Dr. Adu Alpár, az Állami Szerverkereskedelmi Oktató Központ (ÁSZOK) ásza és szerverdonor díler/

„Ez minden idők legjobb kannibalizmust népszerűsítő verse. De vajon kell-e, lehet-e, érdemes-e népszerűsíteni a kannibalizmust? Holnap torkos csütörtök lesz. Egymásból torkoskodjunk majd? Mindenesetre a grafika is nagyon kifejező.” /M. András, a költő legállandóbb és legtorkoscsütörtökkedvelőbb kommentelője/

„Ez dicséret, nem ám fika,
Hogy jó lett a versgrafika!
Torkos csütörtöki kanni-
-bálnak cégér itten van, ni!
Köszi, eM úr, hogy nem bágyadt,
S vérpudinghoz jó étvágyat!”
/Torkos Csütörtök, a lakatlan szigeteki Robinsonfaló Péntek embereszede konyhafőnöke/

„Mi ez a sivár aberráció, ez az étvágyrothasztó bulvárkannibalizmus?! Az emberi méltóságukban megsértett emberevők csak azért nem ették még meg az emberbőrbe bújt Frady Endrét, mert nem tudtak igennel válaszolni a ’Hát ember az ilyen?!’ kérdésükre! A magyar focisták dagadtságáról nincs információm, mert a magyar csapatokban se magyar, se focista nincs, a bankszámlájuk viszont valóban dagadt! Ők a közpénzt lopják el az emberek elől, Frady Endre pedig a költészetet! Mind egykutya! Ha szalonna nem is lesz belőlük, óccó kiciccípősz szecuáni codacatárragu még lehet a kínai kannibál gyorsétteremben! Anyám, ne nézz le a felhőből, amikor hányok tőlük!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer főttem pár óra hosszat kannibálok bográcsában, mert félálomban azt hittem, hogy jakuzzi. Amikor elfogyott a fájuk és kihűlt a víz, akkor el akartak szaladni, de rájuk borítottam az erdőt.” /Chuck Norris/

Nem járt érte emlékérem,
Mégis toltam reggel vérem.
Táputalványt persze adtak,
S jött egy kicsiny csoki attak.

Ingyen volt a parkolójegy,
Nem kértek okosba’ - Tolj egy
Ezrest és én félrenézek! -
Piros cetlis rút pirézek.

Kapott vizem vala mentes,
Szúró néni sem volt hentes,
Vénámba nem görbült be tű,
Ajkamról sem szállt Á! betű.

Kinek karja kellőn eres,
Nem pusztul el félliteres
Vérhiánytól, csak ha stöpszli.
Mért, hogy megvetően köpsz, Lee?!

Bruce Lee szól: Ki ötven kiló
Alatt van, mint sztálini ló,
Eddzen, egyen, eddzen, egyen
Minél többet! (minél egy n)

Nézzétek el nekem versem,
Ne legyen ebből egy per sem!
Megbocsájt tán Tánya, Ványa,
Hisz’ ok: agyam vérhiánya.

„Ne aggódjon költő táváris, nem lesz per! Lesz helyette szicsász véletlen kiesés toronyház legfelső emeletéről! Utána tuti, hogy totálisan vérhiányos lesz az agya! Az elmebaja egyébként nem jelent enyhítő körülményt, amikor Sztálin generalisszimuszt a szájára veszi! Az ő idejében még létezett a Nagy-Szovjetunió, aminek a partjait három vértenger mosta! Putyin cár most visszaszerzi! Mindent vissza! Na, ugrás! Davaj-davaj!” /Tánya és Ványa/

„Ha nincs a fasiszták által ránk kényszerített Nagy Honvédő Háború, akkor a lenini úton haladva már az ötvenes években megelőztük volna a burzsoá nyugatot és akkor nem lettek volna ötven kiló alatti lovaink! Mondjuk így sem voltak, mert a nép megette őket! A kommunista gyomor mindent meg tud emészteni, csak az imperialisták és a reakciósok hazugságait nem! A kommunizmus győzni fog, még ha sok vért is kell adni érte! Sebaj, vállalom a véráldozatot!” /Joszif Visszarionovics Dzsugasvili (1878-1953), alias Sztálin generalisszimusz/

„Belegondoltatok, hogy kinek, illetve mire adja Költőnk a vérét? Miért nem adott többet, vagy akinek adta, mi lesz abból? Belegondolni is rossz, ugye, Godot? Várjunk még egy Godot?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas elme-rengő/

„Megszúrván költői vénát,
Költővér másokba mén át,
Akik míg Godot-ra várnak,
Bedolgoznak a Versgyárnak.
Ház úr, önben reng az elme,
Mint Newtonra hulló alma!”
/Nyúton Nyihámor, versgyári nyakonöntőmunkáskáder és Godot-díjas sztahanovista/

„Te jó ég, majd’ ötven évvel a halálom után még mindig képes vagyok ötven kiló alatti lovakat edzeni és véradásra felhizlalni?! Élek a gyanúperrel, hogy nem is én voltam, csak valaki kiadta magát nekem! Segítség, megvetően köpködnek a stöpszlikre az imitátoraim!” /Bruce Lee (1940-1973), minden idők egyik legjobb Brúszli imitátora/

„Нихаха! Нихахаaaaaaaa…” /sztálini ló/

„Köszönjük, költő úr, hogy még a vére folyatása közben is van gondja a magyar nyelv ápolására és tudatja a tömegekkel, hogy minél inkább egy n, annál inkább kettő!” /Dr. Grammatika Gerzson, nyelvész és helyesíró/

„Kikérjük magunknak, hogy parkolási visszaélésekkel gyanúsítgassanak a nemzeti hovatartozásunk miatt! Mi csak azt büntetjük, akit érünk! Mármint tetten!” /piréz parkolási piranhák/

„Pirézek és strigák márpedig nincsenek! A piréz strigáknak még utána olvasok!” /Könyves Kálmán (1074-1116), magyar király és felvilágosult sötét középkorabeli coolman/

„Előírásszerűen megszúrtam a költő páciens úr bal karjának vénáját, majd 4,5 deciliter anyag kipumpálását követően kihúztam a tűt és leállítottam a vérfolyamot. Nem kellett volna?” /Böködő Bökényné Szurkapiszka Sziréna, vérvevő nővér/

„A költő úr rendszeres véradásra hívása a mi feladatunk, ezért vállaljuk a felelősséget. Az, hogy minderről verset ír, az őt szabadon garázdálkodni hagyó társadalom bűne.” /Dr. Hemoglobin Heuréka, az Országos Vérellátó Szolgálat donor disztribútora/

„Galénosz Béla:
Véreposz
In medias res
Egy véradás kis semmiség,
Attól nem szakad le az ég.
Ejnye, kérem, ejnye, kérem!
Szóba se jön emlékérem.
Retardáció
Ami verset érdemel ki:
Ha fojtástól nem tud nyelni,
Ha mindkét ballábát levágják,
Tarhonyával tömik száját,
Gipszbe rakják a nyúltagyát,
Eloltják sírján a gyertyát.
Peroráció
Ráadásul, ráadásul,
Amitől mindenki elfásul:
Eltiltják a borivástól,
Kicsit sok ez, orvoslásból!”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legógörögebb kommentelője/

„Nyuggerapó vérszomorú,
Mert sírban nincs vörösborzás,
Has már nem hordódomború,
S tarhonyát lábatlan borz ás.
                    &
Görög e mű, mint a dinnye,
Galénoszi vérgőz, hinnye!”
/Leonidász Lajos, ógörög égguru és pszichoszomatikus szemantika szintetizátor/

„Mi ez az öntömjénező önfény, ez a Tesco gazdaságos ego szidol?! Mi ez az irodalmi vérzivatar?! Már a vércsapból is Frady Endre folyik?! Vérszagra gyűlhetne már az éji vad, hogy valamelyik agyaras öklendezve felöklelné ezt az idült agylágyulással szalajtott vérgőzgépet! Miért képes a véradók 99,999%-a verselés nélkül vért adni és miért nem képes a maradék 0,001% befogni a tehetségtelen, dögkút szagú száját?! Anyám, nem tudnál beszélni valakivel odafent, aki célzott villámot tudna küldeni Frady Endre klaviatúrájába abban a pillanatban, amikor hozzáér?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szívesen adnék vért, de a tudomány mai állása szerint még a lézervezérelt, atomtöltetű, gyémánthegyű ütvefúró sem képes átlyukasztani a vénámat.” /Chuck Norris/

mottó:
„Többet kellene álmodoznia, Mr. Wormold. A valósággal a mi századunkban nem tanácsos szembenézni.” /Graham Greene: Havannai emberünk - 1958/

Álmodozni jó, sőt remek,
Kinyílnak a benső szemek,
Csillog pszichénk kies tája,
Színes, mint a festő pálya.

Lelkünk szép zöld rétű róna,
Talpat nyal a komfort zóna,
Nem csap orrba gereblyenyél…
Ki belül él, mind így henyél.

Zárj be ablakot és ajtót,
Dobozold el magad, jaj, Tót,
Nehogy, mint Trójába faló,
Kintről bejöjjön a Való!

Fejet ember homokba fúr,
S ha a Való mint bősz Paff úr
Tombol, s lángol tér és utca,
Hadd legyünk a Század Strucca!

„Mindenkitől szeretnék elnézést kérni! Ha tudtam volna, hogy ez lesz belőle, nem írtam volna le, amit leírtam. Pedig akkoriban jó ötletnek tűnt…” /Henry Graham Greene (1904-1991), angol író/

„Ne bősz urazzál, költőcske, mert felhúzol ezzel és tombolni kezdek, oszt’ az intenzíven fogsz álmodozni arról, hogy segítség nélkül használnád az ágytálat!” /Paff, az álomországi bűvös sárkány/

„Dobozoló Tóték? Horthysta őrnagyok?! Örkényuralmi jelképek?! Egyperces percemberkék? Homokba dugott fejek?! Kikre utalgat, senki elvtárs?! Ebből önkéntes kényszermunkatáborozás lesz az új akkumulátorgyárban, míg ki nem hull a haja! Maga lesz a munkapad mellett a legcsutkafejűbb málenkij robot!” /Csávás Kálmán szőrmester, a Agyament Költőket Sörénytelenítő Intézet (AKSI) tépőzárványa/

„Tulajdonképpen inkább nem szeretném tudni mi volt a vers apropója, de előbb-utóbb ki kell nézni a homok alól...” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Alul Bé úr, felül homok,
Homok alá visznek nyomok,
Vár állott, most Bé úr romok,
Aki hörög: Fekve nyomok…”
/Rommel Takarító Ervin, romeltakarító és páncélos afrikai korpadíler/

„Psziché! Egészségedre, Költő Úr! Üdítő, s üdvözlendő ez a pillanatnyi eltávolodás a szennyes valótól, egy lépés a teljesség felé - csak az alkalmatlan kísérővel vigyázzunk! Ünnepi pillanat ez, tegyük el, és ne féljen az Olvasó, hamarosan viszontlátjuk az igazi Frady Endrét (magyar hangja: Gyabronka József)! S hogy azért a Frady-fíling ma se maradjon el, közhasználatra felajánlom egy esztendei verstermésem, íme:
Tudat tudat:
Kutat kutat,
Delejt felejt,
S belül elül.”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Eme verssel eF úr
Pszichék alá befúr,
Helyez el oly delejt,
Indikál, ha selejt,
S nem savanyú sóska
Gyabronka, a Jóska!”
/özv. Összecsengő Ödönné Kristálytiszta Kriszta, a rímképletes beszédzavarkeltés nyugalmazott nagymestere/

„Valóság? Ember, most jövök ki a templomból! Fake news!” /Dr. Ház Juniorkonyha-díjas szóvivő/

„Templomkerten csúszok, ím, át,
Hajtogatva út’só imát,
Midőn rám támadnak tények,
Én meg eltaknyolok, jé, nyekk!”
/Féknyúz Fikusz, a neve elhallgatását hiába kérő templomjáróka díler/

„’Zárj be ablakot és ajtót,’ ’Lelkünk szép zöld rétű róna’ ’Nehogy… Kintről bejöjjön a Való!’ Akinek kintről nem jön be a Való, az egy zöldmoszat, egy amőba, vagy egy megmurnyákolt zombi, de nem ember. Esetleg nagyon korán, valahogyan be volt zárva az ablak és az ajtó, ezért a lélek, a szép zöld róna helyett puszta sivárság maradt. Itt tényleg nem lehet és nem érdemes álmodozni. Mert álmodozni csak arról lehet, ami megtörtént, tudomásunkra jutott, valahogy észleltük. Egy kb. 2 éves gyermek, ha megfeszül, sem tud álmodozni Vaszilij Viljamsz féle vetésforgóról, kétnyílású, zárdugattyús vasúti függőhídról, vagy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett elvtársias orgiáról. Egyébként álmodozni tényleg jó!!!!!! A Való olykor rettenetesen zord, szánalmas, kellemetlen. De Való nélkül nem lehet élni. /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legvalóvilágabb kommentelője/

„Nyuggerapó bácsinak dilettánsnak tetszik lenni! Én már tavaly ilyenkor is kétnyílású, zárdugattyús vasúti függőhídról álmodoztam, sőt a határidőre történő, a normálisan beárazott költségvetést nem túllépő, magas színvonalú kivitelezését is jól el tudtam képzelni – igaz, nem Magyarországon! Ez utóbbira még az én tudományos-fantasztikus fantáziám sem képes.” /ifj. Cugehőr Ciprián, kb. 2 éves gyermek/

„Igaza van, Nyuggerapó elvtárs! Való Világ nélkül is lehet élni, de nem érdemes! Hát hol leskelődjön és hallgatózzon az ember?!” /Big Brother/

„Remélem, hogy minden álmod valóra válik, de sokszor szebb a valóság az álmoknál. Kívánok neked és minden olvasónak álomnál szebb valóságot.” /M. András, a költő legállandóbb és legjobbatkívánóbb kommentelője/

„eM úr, maga kedves team úr,
Mint egy Rettegetlen Iván,
Vagy egy jó csapatos Timur,
Ki szebb valóságot kíván.”
/Arkagyij Petrovics Gajdar (1904-1941), orosz ifjúsági író, a Тимур и его команда (Timur és csapata) c. kisregény szerzője/

„Meghalni - elszunnyadni - semmi több; s egy álom által elvégezni mind a szív keservét, a test eredendő, természetes rázkódtatásait: oly cél, minőt óhajthat a kegyes. Meghalni - elszunnyadni - és alunni! Talán álmodni: ez a bökkenő; mert hogy mi álmok jőnek a halálban, ha majd leráztuk mind e földi bajt, ez visszadöbbent. E meggondolás az, mi a nyomort oly hosszan élteti.” /Hamlet, töprengő dán királyfi/

„Valami bűzlik Dániában! Csak nem egy Frady verstől magát halálra álmodozó tetem oszlik az éji homályban, he?!” /Orrlik Ottokár, szagbarbár/

„Jó az álmodozás
egy édes csók után.
Jó a percnyi varázs,
kell is néha tán!”
/Percy Wenrich - Harry Tobias - S.Nagy István: Jó az álmodozás/

„Mért oly nyálas ez a sláger,
Mint egy citromrágó láger?!
Megadom én rá a választ:
Aki magyar, nyálelválaszt!”
/Citromízű Banános Dzsó, táv- és célba köpő regionális bajnoki címről álmodozó déligyümölcs díler/

„Mi ez a szellemi dögevés, ez az irodalmi hörghurut?! A Sziget szellemei című film nézése közben végig arról álmodoztam, hogy az egyik főszereplőhöz hasonlóan Frady Endre is levágja az összes ujját egy metszőollóval és onnantól kezdve többé nem tud klimpírozni a klaviatúráján! Erre tessék, itt van a legújabb rímokádéka! Mihez hasonlítsam ezt a túlméretezett egysejtűt?! Ha Frady Endre déligyümölcs lenne, akkor lócitrom, ha rugalmas lenne, akkor kutyagumi, ha tésztaféle, akkor pedig tehénlepény! Szegény anyám az ilyen versek után költötte a nyugdíját díjbirkózó ápolónőkre, akik le tudtak engem fogni, amíg a nyugiszurit be, a kényszerzubbonyt pedig rám adták!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Minden ember rólam álmodozik. A jók arról, hogy találkoznak velem, a rosszak pedig arról, hogy nem.” /Chuck Norris/

Febru-dal szól februárnak,
Bár ha hamis Febru-dal,
Kórustársak bottal várnak,
Karmester meg ebrudal.

Pedig lelkes vagyok ám én,
Haddhajja és hallássa
Jó közönség, még ha rá mén
Is abszolút hallása!

Dalhoz nem kell kotta nékem,
Víg szívemből zengek én,
Hangom színes, mint a kék M
S gyufalángban zsenge kén.

Kár, hogy zendítve az O sol-
-e mio!-ra, Verne kell
Megírni, tömeg hogy oszol,
S Febru-dalnál vernek el…

„Kedves költő úr! A tömeg- és csatajelenetek nem az én asztalom, erre inkább May Károly kollégát kérje fel! Bár ő sem varjúként károgó dalnokok jogos agyonveretéséről, hanem indiánok által megskalpolt sápadt arcúakról írt, de mindkét esetben happy end a történet vége.” /Verne Gyula (1828-1905), francia sci-fi író/

„Rám ne uszítsd, Gyula, rám ne uszítsd, mert megkerestetlek a legjobb embereimmel, a Winnetouval és az Old Shatterhanddal, oszt’ lesz kínzócölöp meg egyéb nemulass! A Nagy Manitou kornyikáltassa a füledbe minden éjfélkor a Frady Endrét!” /May Károly (1842-1912), német vadnyugati író/

„Szerintem az elhibázott brüsszeli szankciók miatt van ez...vagy a Kodály módszer?! A mazochizmus kifinomult formája, amikor van neked önkritikád, csak sportszerűségből nem használod.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem baj, ha nincs kotta a dalhoz, mert akkor nem lehet ráfogni, hogy a Gyurcsányé. A népharag megfékezésére mégis jó lenne, ha bevezetésre kerülne egy fő-, de legalábbis egy al-kotta. Na, mondjuk nem az, ami ezt a művet alkotta...” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

Tengermélyen tisztelt mérnökkollégák, mintha két sírós-sáros Soros ügynök felelgetős duettjének librettóját olvasnám! Lehet, hogy mindketten az anyatejjel szívtátok magatokba a kopaszodás közepette is őszes Lenin összes megzenésített művét? Zeneszerző: Bartók Bella, a világhírű zajboy méltán eltitkolt unokahúga?!” /F. Endre, a fenti zakkant kollégák műegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Más is tudja ezt, nem csak én,
Bizony kéklánggal ég a kén.
Földet túrnak mélykék ekék,
Úgyhogy roppant szép szín e kék.”
/Setétkék Sebőné Világoskék Vienetta, a Biogazdaságban Üzemszerűen Kéklánggal Kénégető Fiatalok Alapítványa (BÜKKFA) rímtechnológiai szakreferense/

„Öröm olvasni azt a felismerést, amikor a Költő ráébred, hogy hallgatni Arany!” /Dr. Ház, Juiorkonyha-díjas Arany-ásó/

„Ház úr, midőn mélyre ások,
Nem hallgat az Arany bennem,
Bár ezt hazudozzák mások,
Ám a jin-jang és a zen nem.

Engem ebben megerősít
Ugor csakra és a finn csí,
Aranygaluskát, az ősit
Amíg falom, mivel fincsi.”

/F. Endre, költőgigász/

„A versről csak annyit, hogy ha a februári Febru-dal is olyan hamis, mint a februári rügyfakadás, amit fagy követ, akkor nem csoda, hogy fagyos a hangulat, és a korán kirügyezett bottal vernek ki a kórusból...” /M. András, a költő legállandóbb és legabszolúthallásúbb kommentelője/

„eM úr, ha Ön mazochista
Lenne, meg emellett amish,
Nem húzná fel rossz hanglista,
És hogy a Febru-dal hamis!”
/Almás Álmos, a süketnéma amish gyermekkórus borfülű karnagya/

„Költő úr, maga provokatív célzattal kihagyta a címből az szócskát?! Csak nem a nem létező inflációra akart utalni?! Csak nem csupán a rémhírekben terjedő áremelkedésekkel akart megvezetett tömegeket hergelni?! Maga a sorosista spekulánsok kezére szeretne játszani, amikor botfülű brüsszelitaként bérretteg, mint betonbirka a lemezmezőn?! Aki nem mond árat, hamar bérszegény lesz! Na, hajoljon ide a vésőmhöz, oszt’ magának is vájt füle lesz, mint Vazul polgártársnak az ólombányában! Jól figyeljen a ritmusomra, mert sose hall többé ilyen gyönyörű nótaszót!” /Csávás Kálmánné Kávás Csálmánka fővésnök, a Dalaikkal Ártó Nemzetellenes Degenerált Dögevőket Államilag Náspángoló Gárda (DÁNGDÁNG) brutális bunkócskája/

„Pont Valentin napon kell hozzászólnom a nevemet a beteges szótagszámkényszer Prokrusztész ágyába beleszabdaló vershentes-mészáros fülsüketítő rikácsolásához?! Most legyenek az emberek hallássérültek, amikor inkább szerelmeseknek és vadul költekezőknek kellene lenniük?! Juszt se szólok egy szót se! Pláne nem ingyen!” /Február, a megcsonkítatlanul is legrövidebb hónap/

„Mi ez a fülsértegető önfényezés, ez az irodalmi vadkancsörtetés?! Ennek az elmeroggyant vastagbéltükörvakító rímsarlatánnak eddig legalább a verscímei voltak érthetőek, de olyan szó, hogy febru, nincs is! Jelenleg már a cím is totálisan értelmetlen, a színvonal pedig onnantól kezdve folyamatosan gyorsulva hull alá! El sem tudunk ugrani előle, mert úgy fröcsög elő az internet minden szegletéből, mint szitává lőtt western antihősből a sok kis gennyes vérspricc! Ha szegény anyám fatüzelésű NDK import zseblámpája Frady Endre szellemi fényerejével világítana, akkor a nyári napfordulón ebédidőben bekapcsolva olyan sötétség borulna az országra, hogy a született vakokon kívül mindenki más arcon szúrná magát és a körülötte ülőket evés közben a villájával! Olyan sikoltozás törne ki országszerte, mintha Frady Endre szomszédai visítanának, amikor ez az audioterrorista ártány kornyikálni kezd a zuhany alatt! Halál rá, vagy bármi más, ezzel egyenértékű!” /Puzsér Róbert, villával fültőn szúrt vérző kritikus/

„Hallottátok, hogy megmondatott: szemet szemért, fogat fogért, vájt fület vájt fülért. Én viszont azt mondom nektek, ne szálljatok szembe a nehéz kővel, hanem aki megszúr villával a jobb arcodon, fordítsd oda neki a balt is!” /Ál-Jézus Krisztus SuperStarWarKapitány, magyar hangja ál-Kautzky Armand/

„A hallásom - önmagamhoz hasonlóan - annyira abszolút, hogy ahhoz képest még az Absolut Vodka is olyan relatív, hogy még Albert Einstein is fénysebességgel csavarodik fel tőle a téridőre.” /Chuck Norris/

Lusta macska fog egy egért,
E zsákmány kis mozgást megért,
Ám egérkönnyt szíve megért,
Úgyhogy mégse eszik egért…

Lusta macska fog egy agárt
Ám orrának agárszag árt,
Elmegy orrba dugós szegért,
S vágyakozva figyel egért…

Lusta macska fog egy Igort,
Szemeiben lát ő szigort,
Oson szemdugózó szegért,
S egyre jobban bámul egért…

Lusta macska fog egy ugort,
Majdnem finnt is, de az ugort,
Nem vág finn sonkából le gért,
Nyeldekelve mér fel egért…

Lusta macska fogja magát,
Nagy lelkében szakad a gát,
Érti magát s mást is megért,
S rögvest megeszi az egért.

„Lusta macska fog egy agárt, költő úrt egy agárt?! Egy lusta macska egy gyors agárt?! Miért nem egyenest magos agárt fog és a foglyukának pedig miért nem a mag árt, he?! Amúgy pedig nem is agárt, hanem agarat! De azt sem fog! Ahogy egért sem, legfeljebb egeret! Ezenfelül ugort és Igort helyett ugorot és Igorot! Ja, nem, azt talán mégsem! Látja, már engem is belezavart! Ez veszélyes! Amúgy pedig a tompa tekintetű tántijával szórakozzon, aki alhastáncosnő volt az Antarktiszon! NEM ENG.!” /Ugor Igor, a Lusta Macska Baráti Társaság Qtyaütőknek (LMBTQ) irodalmi nemengedélyezője/

„Egg mindenkiért, mindenki eggért!” /nemzetközi tojáskedvelő falfirka/

„Egy mindenkiért, mindenki egyen egért!” /macskatudatú macskaközösségi falfirka/

„Miááááááááááááááááá…ú, de elfáradtam ebben az ásításban…” /a lusta macska/

„Fix, hogy macskám ásít,
Mivel nincsen más itt.”
/Pongó Penge, a lusta macska éles eszű néma gazdája, magyar hangja Stohl András/

„Alant alkalmas szavakkal taglalva: Ezt lehetetlen nem elemeznem. Ez nem egy vers, mit civil írt. Inkább hagyjuk ezt a megfogalmazási módot, mert nem jut eszembe semmi Ó-val és Ú-val. Azonkívül, hogy ÚÚÚÚ! Költő úr megint egy új szerzeménnyel örvendeztetett meg minket. A mű apropóját, keletkezésének körülményeit és célját neves irodalomtudósok kutatják. Ez a kutatási terület több professzornak és doktoranduszaiknak várhatóan évtizedekig munkát biztosít majd.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Úgy érzi, világegyetemi úr, hogy a neves tudósok és névtelen doktoranduszaik még lapzárta után is náspángolják egymást a Tudományos Akadémia dísztermében? Ön téved! Még a mentőben is verekszenek! Öröm nézni, milyen férfiasan sportosak! Hja kérem, ép testben ép lélek!” /Dr. Buzgár Bertalanné Brutális Butélia, a Tudományos Akadémia Knock Out-os Nyilatkozatgyára (TAKONY) sportfelelőse/

„Lusta Dick őrmester is járhatott volna így, ha a szintén zenész denevérek nem értékelik a virtuóz trombitáját. De Frady Endre schrödingeri macskájának szívét Ternovszky Béla szentimentalizmusa sem lágyította meg, győzött a józan (?) paraszti ész, és a természetes ösztön.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Te jó ég, ha előre tudom, hogy a Macskafogó megalkotása ilyen generáltan degenerált közegbe sodor, százszor is meggondoltam volna, hogy megrendezzem-e! Humán úr, maga antihumánus antiúr volt, hogy ebbe belerángatott! Schrödinger ante portas! Tessék, most járhatok szentimentálhigiénés gyógykezelésre!” /Ternovszky Béla (1943- ), Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező és érdemes művész/

„Mit evett végül a macska? Igor nevű ugor agarának egerét?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb kommentelője/

„eM úr, fáj a kérdése,
Meg is remeg térd és e
Bús bajban a felelet,
Mitől lelkünk tele lett:
Bár egérkönny megeredt,
Macska evett egerett,
S így maradott magára
Igor ugor agára.”
/özv. Tokmányi Teknőné Tilinkóssy Tutujka, kisnyugdíjas állatbarátnő/

„Lusta macska
(második verszta)
Lusta macska fog egy cethalt,
Azt hitte, ily jót sose falt.
Majd meg fog ’berevő cépát,
Később inkább eszik répát.
Lusta macska fog egy hién’t,
Ám rossz ötlet volt fogni e lén’t.
Macska megfog egy erdei ásit,
Aki vad, hogyha ásít egy óriásit.
És mi lett a vége? Na mi? Végül megint jött az agár és úgy s’ggberúgta a macskát, hogy az attól koldult. A tanulság: Ami nagy, azt hagyjad békén, valamint a macska, ha lusta, attól még hülye is lehet. És ez így vala, meg lőn. (lehet választani) Az igazsághoz hozzátartozik, hogy amikor magához tért a macska, jött az egér. Sportszerűen gyomorszájon vágta a macskát, felborzolta a feje tetején a szőrt, majd kétvállra fektette.” /Nyuggerapó, a legszépkorúbb és leg’rdekesebb vers’lgető k’mmentelője/

„Mi’csin’ Nyuggerapó, mi’csin’?
Macsón cetet etet, macsón?
Mucsán ’tvállra fektet, Mucsán?
Mi’csin’ Nyuggerapó, mi’csin?”
/Rumcájsz, Jičín környéki cipészmester és zsiványpecsenyesütő/

„Ez a lusta macska nem is olyan lusta, mint a mai kommentelők.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas munkakerülő/

„Doctor House’s like a car field,
Where are only wrecks. - says Garfield.”
/Winnetou Shakespeare, William Shakespeare Amerikába kivándorolt és apacs macskafarmot alapító ükunokája/

„Mi ez az állatellenes pszichológiai emberkínzás?! Ki ez az elmegyötrő evolúciós homo látens zsákutca?! Ehhez a macskakapart rímroggyanathoz képest a tömény unalom egy túltolt hollywoodi akcióvígjáték! Elfog tőle a visszafojthatatlan irodalmi ásítás! Süt róla az érvénytelenség szellemi-lelki dögvésze! Ha Frady Endre jedi kisfiú lenne, akkor addig fenekeltetném egy fekete szakállú és köpenyű sith mikulás lézervirgácsával, amíg alkalmassá nem válna szegény anyám széntüzelésű síremlékének a fűtésére! Ha költő lennék, azt mondanám, hogy
          Frady Endrét megveretem,
          S lesz belőle szenes tetem!
Na, tessék, ilyen pofonegyszerű egy értelmes kétsoros verset írni, de ez a buzogányfejű macskajajnok még erre sem képes! Az Erő legyen ellene!” /Darth Puzsér, kritikus és sith nagyúr/

„Én is csúcsragadozó vagyok, de nekem nem kell vadásznom, csak kitátom a számat és ránézek a kiválasztott áldozatra, aki megtiszteltetésnek veszi, hogy beugorhat az emésztőrendszerembe. Amíg röppályán van, tüzet fúvok rá az orrlikaimból és már sülve érkezik a pecsenye.” /Chuck Norris/

Babot kínáltak, mely fejtett,
Rábólintásom volt fej tett.
Babban kettő tojás úszott,
Foglyul ejtve, mint víg túsz ott.

Hullámhab, mit tavon komp ás,
Főzeléklátvány oly pompás.
Bel tesz becset, míg kül a csínt,
Midőn két tojásszem kacsint.

Zamata zúz, mint a dízel,
Érződik, hogy főtt a víz el,
Nem híg a táp, hanem sűrű,
Tágul tőle gyomorgyűrű.

Ettől lesz a hasunk vastag,
Egy kockányi erős has tag,
Amely testre gyúrnak palik.
Aki magyar, ilyet falik!

„Nagyon örvendünk, kedves költő úr, hogy megelégedésére szolgált hétfői szerény ebédkínálatunk szolid gyöngyszeme! Reméljük, hogy a bősz szelek csak az utcán bántották, amíg jóllakottan visszafelé battyogott a munkahelyére, később már nem! Egészségére!” /Retró 2 Rezső, konyhafőnök/

„Fejtett bab?! Én már nem fejthetem meg evés közben?! Ki fejtette meg?! Neveket akarok! Lesz itt nemulass!” /Csávás Kálmán babnagy, az Agytornász Babfőzelékkel Szelesítő Urbánus Rendészeti Dandár (ABSZURD) bélgázszerelő hadtápfőnöke//

„Fünf koma acht, mondanám rossz némettschéggel, hogy hármas alá. Másfelől kiváló illusztráció a Wikipedia "az vagy, amit megeszel" szócikkéhez. Egészségedre, Költő Úr!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Lenni űberrossz némettschég! Donnerwetter Krucifix! Anschluss! Blitzkrieg! Vatermörder! Bőzendorfer! Ótannenbaum! Gelbekarte! Nein!!!” /Herr Bieder-Meier Kopfball, germán gördülőcsapágy gurtnizó gőzgépkezelő/

„5.8 ≈ 3/, humán úr, 5.8 ≈ 3/ ?!?!?! Magának nem a némettschége rossz, hanem a szeme se áll jól! Mondjuk két ilyen vizenyős gülügömb kinek állna jól? Maximum a Süsünek! Sok szódával és lepkezsírcsipával!” /Tompika Tádé, tokmányarcú tárgyilagotlan tutimondó/

„T. Költő úr! F. Péter védelmében és az Ön porig alázásának érdekében elmondom, hogy a tízes skálán adott fünf komma acht, azaz öt egész nyolc, az iskolai ötös skálán 5.8/10x5=2.9, azaz valóban hármas alá! Szóval zwei komma null, azaz üljön le, egyes! Der gekochte Bohneneintopf ist zehn Punkte null, also eine fünf!” /Dr. Prof. Debil-Habil Joseph Kiss/

„Kérdés: Mi lesz Süsüből, ha megfőzik? ... Zöldbábfőzelék! ... a főtt tojást meghagyjuk más kommentelőknek; hadd csámcsogjanak rajta! Egészségükre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas főzelékfaló/

„Ó, ha doktor Ház úr lehetnék,
S rám törne a zöld báb ehetnék,
Rohammentő értem robogna-aaa,
S nyugiszurit kapnék karomba-aaa…”
/Süsü, a híres egyfejű sárkány/

„A recept is menne versben? Kíváncsi lennék, hogy milyen titkos összetevő ihletett meg ennyire...” /M. András, a költő legállandóbb és legreceptorosabb kommentelője/

„eM úr, ha szól a Konyhafőni,
Feltesszük a babot főni,
Félóra múlva lesz puha,
Míg átizzad rajtunk ruha.
Készül rántás, pirul hagyma,
Íncsiklandó eme zagy ma,
Főleg azzal, ami rávall:
Tejföllel és paprikával.
Só, bors cukor, némi ecet,
Petrezselyem (s nem úsz’ be cet
Jónást enni, ki ó-lelkész),
S forró víz fő lassan el. Kész!”
/Retró 2 Remulád, főszakács/

„A jó babfőzelék titka, hogy legyen rengeteg! Sok hagymával!” /Bud Spencer és Terence Hill/

„Mi ez a babszagú száj-karate, és a széllelbélelt ultragáz?! Ha egy étel alapú versskálán egy remekmű által okozott katarzis rántott bécsi szelet lenne vajas újkrumplival és uborkasalátával, akkor Frady Endre förmedvénye egy tanyasi disznó által emésztetlenül visszahányt dögkúti romlott moslék lenne hasmenéses médiacelebek által megtrágyázva! Szegény anyám anno ennél jóval kevésbé rettenetes versek olvastán kapott kétoldali sikítófrászt és szorult rá Dr. Traktor Teréz pszichémérnöknő személyiségújjáépítő szemesztereire és herdálta el a nyugdíját nyugiszurikra! Frady Endre rögvest hagyja abba s fulladjon bele sok forró babba! Jézusmárjaszentjózsef már én is rímelek! Ááááááááááá!!!” /Puszér Róbert, kritikus/

„Egy-másfél tonna fejtett babfőzelék jóízű bekanalazása után leülök az anyaföldre, majd nagy nyomással előállítom és feltöltöm Texas gáztárolóit.” /Chuck Norris/

Piszoárba vizelj koma,
Ne pediglen alig elé!
Sárga tócsa lesz a nyoma,
Midőn folyik falig le lé!

Vizeleted csempét, ha ver,
Jobban tartsál célra, haver!
Piszoárba lőj, ne fölé,
Ne legyen a földön bő lé!

Ne úgy vizelj, mint egy vadló,
Mely épp viszket, mivel vedlő,
Nehogy szétázzon a padló!

Arról szól e napi szó ár,
Porcelántest és pisze orr
A becélzandó piszoár.

ajánlás:
Herceg, feszül benned hólyag,
Gravitálja le a hülye g?
Ha nem gátol szürke hályog,
Fuss egy piszoáros helyig!

/Frady Endre ford./

„Költő úr, gratulálunk a jól sikerült fordításhoz, valósággal Vili szájába tetted be a szót! Bravúrosan magyarítottad az ihletett szójátékokat - eddig sosem tűnt fel, hogy Vilivel ennyire lelki társak vagytok. Sőt, valami azt súgja, hogy a fordítás szellemesebb lett, mint az eredeti, bár kevéssé ismert eredeti. Vélhetőleg utóbbit is nyilván szívesen megosztod, mint az olvasókat, akik a tett színhelyén a tett közben a színhelyen közszemlére tett szakirodalomban elmerülve esetleg másban is elmerülnek. Hiába, egyik intellektuális kaland adja a másikat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ne álszerénykedj, hogy egy vörös diplomás ánglius bölcsész ne ismerné az eredeti művet!” /F. Endre, humán úr költőgigász mérnökkollégája/

„A tanár is ember... Tudom, súlyos anakronizmus, de W.S. művei közül az ELTE-n csak az 1564 és 1616 között született műveivel foglalkoztunk a 2020 utániakkal nem.” /F. Péter, k.m.f./

„Ómájgád!!! Nincs külön kurzus William Shakespeare halála után írt műveiről?! Mi ez a brit vaskalapos hozzáállás, ez a beteges előítélet az utóélettel kapcsolatban?!” /F. Endre, k.m.f./

„Amikor a takarító néni rendeli a verset ...” /M. András, a költő legállandóbb és legtisztaságfelelősebb kommentelője/

„Ha ezt itt valaki fel meri írni a falra, azonnal felmondok. Inkább a 150 ezer forintos nyugdíj, minthogy ezt kelljen látnom akárcsak egyszer is.” /Bevíz Elekné, WC-s néni/

„Tudja, aranyos eM úr, a Willy úrfi olyan elfoglalt volt, hogy csak miután eltemették és több szabadideje lett, akkor mertem neki szólni egy spiritiszta szeánszon, hogy írjon már egy figyelmeztető verset a Globe Színház alkalmazottainak, hogy a férfi vécében legyenek szívesek a piszoárba vizelni, ne pedig szanaszét! Lett is nagy felháborodás és az egyik lokálisan világhírű színművész a fejemhez is vágta, hogy miközben egyik kezében koponyával még a mosdóban is a Lenni vagy nem lenni! monológot gyakorolja nagy átéléssel, akkor ne várjam el tőle, hogy még az urinális célra tartással is bíbelődjön! Erre megátkoztam, hogy akadjon meg benne keresztben a veseköve, és azóta is ordít, mint egy szorulásos féreg!” /Mary Bloody, boszorkány és eltakarítónő, a Takarítónő Szakszervezet (TSZ) elnöke/

„A művön érződik a tartós sírban heverés okozta szellemi felfekvés, ami a rímképletek következetlen kóválygásában nyilvánul meg, mintha a költő ezzel is a figyelemzavaros honpolgárok vizeletsugarának bizonytalan csapongását kívánná szimbolizálni. A kereszt és páros rímek, valamint a kancsal bokorrímek önfeledt kavargása, mely annyira jellemző a halála utáni Shakespeare-re, mint a részeg mókus lent a fa alatt, itt is kivételes bukét kölcsönöz a szagbarbárság dúlta nemzetközi urinalizmusnak. Ahogy néhai William mondaná az olvasó tömegeknek: Arccal a piszoár felé! Világ vizelői, ide lőjetek!” /Dr. Középkori Kösztöny, a Shakespeare gyermekkorát bemutató Willy és a bili c. közepesen nagysikerű életrajzi majdnem bestseller szerzője és vesekőfejtő/

„Költő úr kivételesen a köz javát szolgálja, mint mindig, ezúttal több módon is. A költemény pusztán irodalmi értéke jogán is élvezhető, de valódi nagyságát az önzetlen és szájbarágósan alapos népnevelési célzat révén éri el. Mindezek mellett a szellemi táplálék reggeli kávé utáni közvetlen fogyasztása az Olvasónak a műben említetteknél is nagyobb tettek véghezviteléhez ad ihletet.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Úgy érti, B. úr, hogy nagydolgok vannak születőben? Ráadásul szájbarágósan? Csak nem kávézással készül megdönteni az ülve nyomás három púpozott és másfél csapott bilis világrekordját?” /Koffein Kenéz, a Kis- És Nagydolgok Születésének Aládolgozó Gárda (KÉNSZAG) sereghajtótisztje/

„Sellő-holló szava harsan,
Végítélet közelg gyorsan,
Fogyik a víz, a rét szárad,
A lábam fáj, egyre fárad.

Nincsen csoki, nincsen kávé,
Ha ez így lesz szinte kábé,
Éhen halik mind, ki birtli,
Bár nem tudom, a birtli mi?

Sok macska a ködös éjben,
Rosszkedvűen fekszik ébren.
Ennyi gond közt e sok szó árt.
Inkább hagyjuk a piszoárt!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legbirtlibb kommentelője/

„Mondja, Nyuggerapó úr, ó,
Fránya birtli mi a túró?!
Nagy titkába bele avat,
Honnan szedte ezt a szavat?!”
/Iltrib Imre, az Idegen Szavakat Osztályozó Minisztérium (ISZOM) sors- és szófordítója/

„A „birtli” mélyszegénységben, koszban, piszokban, barlanglakásban, panelben, vagy a faluszéli árokparton éli szomorú életét. A közös WC sem működik, főleg azért, mert nincs. Az Alfa Romeo kocsijával, nem tud beállni, mert többnyire elfoglalja egy bivalycsorda. Én tudomám, hogy az interneten utána néztél a „birtli”-nek, de hiába. Azért, mert a „birtli” nincs, nem létezik. Én találtam ki. Verset nehezen írok, de nemlétező dolgot korlátlanul ki tudok találni. Persze kérdés, hogy jó-e, amit kitaláltam? Naná! Mint a Kolozsmonostori laposköszörűvel készült halinaderelye-szósz. Másnéven birtlifelfújt.” /Nyuggerapó, k.m.f./

„Lőttünk, láttunk, visszamennénk!” /Jacques-Foches, a’la Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szenior vizelde tulajdonos/

„Zsákfosch úr, maga képes volt ide-oda időutazni egyetlen félresikerült mellévizelés végett?! Amikor titokban feltaláltuk az időgépet, ennél azért magasztosabb célokról álmodtunk! Egyáltalán ki engedte meg, hogy beleüljön?! Neveket akarunk!” /Dr. Prof. Debil-Habil Timothy Timetraveller, a NASA eltitkolt csodabogara/

„Köszönjük, költő polgártárs, hogy korszakalkotóan életszagú művével állandó műsorszámot adott a rendőrnapon előadandó Önök Nem Kérték, De Mi Teljesítjük című műsorunkba! A kisdolgozó népet szagolom!” /Szimat Szilárd szakrendőr, az Országos Vizeldefelügyeleti Intézet (OVI) népművelődési főkapitánya/

„Mi ez a nemt’om mi ez?! Pont piszoárba vizelés közben jelent meg ez a förmedvény az e-könyv olvasómon, mire ordítva hanyatt estem és most csupa tócsa a plafon! Ha szegény anyám még élne, menten maga alá alélna! Értem én, hogy Frady Endre vesekő és prosztata gondok miatt össze-vissza vizel, hiszen miért pont a piszoárt találná el, ha a jó ízlést sem sikerül eltalálnia, de miért kell ezt bárgyú kínrímekben az orrunk alá dörgölnie?! Ne lássam főpolgármesterségem idején anyámat angyalkórustagként fölfestve a vármegyeháza mennyezetére, ha nem száműzetem Frady Endrét Budapesttől legalább 21 000 km-re! Mivel a Föld kerülete 40 075 km, így mindenképpen el kell hagynia a bolygót! Jaj a földönkívülieknek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor én bő sugárban vizelek, teljesen mindegy, eltalálom-e a piszoárt vagy sem, mindenképp átszakad mögötte a vasbeton fal.” /Chuck Norris/

Piros bogyós bokor van a
Zablak alatt s rigó dana
Veri csöndet szana s szét is,
Nem éppen egy békefétis.

Piros bogyós bokor alá
Rigó pottya be-be talá’,
Tőszomszédos karó varja
Kár-károgva kapja, marja.

Piros bogyós bokor, hinnye,
Bogyót terem, nincs rajt’ dinnye,
S dinnyebelű Béla se nem.
Köszönöm ezt, jóistenem!

Piros bogyós bokron bogyó,
Tele van, mint Pesti Gyogyó.
Bokrot nézek, folyik nyálam…
Ingyen gyógykezel az Állam.

(vitustánc!)

„Heeej, ettől a piros bogyótól nekem is mindig táncolhatnékom van, ha mellé még a rigó is kakofóniát fütyöl!” /Szent Vitus, mártír és táncos védőszent/

„A költő a munkahelyi erkélyen kitekintve meglátott egy piros bogyós bokrot és rögvest gondolatai támadtak. A gondolati támadást az emberiség elleni támadás követte, azaz a költő ezt mind megverselte. A tudomány jelenlegi állása szerint a vers által vitustáncba hajszolt emberiség nyolc napon innen vagy túl gyógyul. Vagy, a károgó vészmadarak szerint: Soha már!” /a narrátor/

„Le lehet rólam szállni! Nem vagyok karó, a költő se varjú! Nem kár! Mindenesetre felírok neki napi háromszor egy piros bogyót, talán megnyugszik tőle.” /Dr. Dinnyebelű Béla, a Pesti Gyogyó főorvosa/

„Szerintem le kellene szokni a piros bogyóról! ... is.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gyógybo-gyószerész/

„Ez a Ház doktor úr merő
Irigységhalmazat, mer’ ő
Érzi, másban milyen Erő-
-s ez a bogyó s nem ő nyerő!
Frady Endre a nagy Der Ő!”
/Darth Vader nagyúr, sötét erő szakos világegyetemi professzor/

„Ha a népet komplett idiótának néznénk, akkor azt hihetnénk, hogy ez egy népdal. Ám mivel a nép csak részben komplett idióta, így remélhetőleg kiveti magából a költőt, mint irritált vastagbél a rigóval együtt véletlenül lenyelt piros bogyós bokrot, vagy mint hazug embert az elföldelt sánta kutya sírja. Na, itt van a kutya elásva! Frady Endrét egyelőre nem vetheti ki a föld, mert még (!!!) nincs elföldelve. Ha viszont még (!!!) nincs bedöngölve a földbe, akkor földönkívüli. Ebben az esetben már de facto és de jure is közveszélyes az emberiségre, miáltal büntetlenül ki lehet lőni a világűrből és/vagy a világűrbe is. Hajrá!” /Vérgőz Vazul, OKJ-s képzett néprajzkutató és megélhetési bérgyilkos/

„Vazul úr, csak részben igaz, hogy én komplett idióta vagyok! Kövessen meg, vagy az vesse magára az első vesekövet, aki még sosem lőtte szét a munkahelyi porcelán piszoárt nagynyomású vesekővel! A körömben maga most nem énszerű!” /a nép/

„Költő páciens úr, nincs ingyen ebéd! Gyógykezelje magát ingyen a Kalkuttai Teréz Anya! Hol él maga, jogállamban?! Majd ha folyamatosan fizeti a TB járulékot és rendszeresen ad vért, akkor majd gyógykezelem! Majdnem ingyen. Ja, hogy folyamatosan fizeti a TB járulékot és rendszeresen ad vért? Akkor teljesen ingyen. Csak a vécépapírt, a kötszert, a gyógyszert, az ágyat, az ágyneműt, a pizsamát, a kaját, a nővért és az orvost hozza magával! A többit már rég elintéztem! Az Állam én vagyok!” /az Állam/

„Valami nagyon mérgező bogyó teremhetett azon a bokron. A csipkebogyó és a galagonya nem hoz ki ilyen verset senkiből...” /M. András, a költő legállandóbb és legbogyószakértőbb kommentelője/

„Bokor szára kérges,
Bogyó rajta mérges,
Agyam ettől férges.
Tudja jól ezt eM úr,
E témába ő már
Bezúgott, mint Ámor.”
/Teknő Tokmány, bokor- és kancsalrím díler/

„Idióta, én nem bezúgok, hanem bezúgatok! Másokat a nyilaimmal! Nem témába, hanem szerelembe! Mit tanultál te mitológia órán?! Átaludni?! Kretén Teknő!” /Ámor/

„Már Charles Darwin megírta, hogy a rigó nem egy fékezhetetlen madár, amelynek dana szana, s szét veri a csöndet, sőt bájoló lágy trillája termékenyen hat a környező élővilágra. Ezt a nézetet vallotta Csokonai Vitéz Mihály, Esze Tamás és én is.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legeszetamásrajongóbb kommentelője/

„Akkor vagy a rigó volt mutáns, vagy az én fülem volt bot... Még hogy Isten nem ver botfüllel?!” /F. Endre, abszolút nagyothalláskárosult költőgigász/

„Helyes a válaszod, a te füled volt a bot. Még pontosabban: a te füled bot. Nem volt, nem akkor éppen, hanem mindig.  Mutáns rigó pedig nincs, mondta Linné és igaza van. Viszont, egyes népnemzeti emberek, vallási extázisban, vagy más pszichés zavarban, midőn látva látják a kis rigót kedvesen mosolyogva kapirgálni, azt hiszik, hogy a rettenetes zaj a madárkától származik. Pedig nem. A rigó közelében egy ütve fúró, egy légkalapács vagy egy betondaráló dolgozik. Az ember tévedhet.” /Nyuggerapó, k.m.f./

„Tévedni emberi dolog, de elő ne forduljon még egyszer! Puff!!! Na, most már úgy cseng a füled, hogy egy rigófüttyöt se tudsz megkülönböztetni egy gégerákos varjú halálhörgésétől! Na, még egyszer! Puff!!!” /Anton Szemjonovics Makarenko (1888-1939), a róla elnevezett pofon feltalálója/

„Miért, ó anyám, könyörgöm, miért?! Az ispánt, a vármegyét és a fejlett nyugati civilizáció elől a sötét középkorba menekülést is hamarabb meg tudom magyarázni, mint azt, hogy mit gondolt a költő! Persze gondolatnak nevezni ezt a taknya-nyála egybefolyó szellemi vitustáncot pont annyira reális, mint amennyire Magyarország előre megy, nem hátra! A történelem folyamán sok mindenki sok mindent elkövetett már sok mindennek a nevében, de amit a nyáladzva pirosat bogyózó Frady Endre követ el a költészet nevében az olyan, mintha Jézus inkvizíciós máglyára küldené az apostolait, mert az utolsó vacsorán nem volt kellően kovásztalan a testét jelképező kenyér és nem volt eléggé pincehideg a vérét szimbolizáló vörösbor! Frady Endre egy sorozatlövő Elefánt harckocsi osztag az irodalom porcelán manufaktúrájának bemutatótermében!” /Puzsér Róbert, kritikus és kulturális tigristank/

„Aki énvelem van, olyan, mint a víz mellé ültetett piros bogyós bokor, amely szüntelenül termi a gyümölcsét. Aki pediglen ellenem van, az már nincs is.” /Chuck Norris/

Mete’rológusok, hahó,
Hogyha tél van, mér’ nincs ma hó?!
Vagy csupán a tél a tahó?!

Az, hogy minden köztér száraz,
Le időjós szakmát áraz!
Hótlan tél, hát milyen már az?!

Télen nem készülnek kerek
Részegységű hóemberek?!
Ettől agyhúgykövet nyerek!

Mikó’ esik itt mán le hó?!
Csak nálunk nincs, vagy nincs sehó’?!
Asszem, iszok! Hol egy csehó?!

Mákonyálom, gyerekkori:
Hótömeg hull gyárak köré…
Fehér Balcsigyörök Kari-
-ról hódalol Gyurik kara…
Lábaimon gyerek-kori,
S havas varjak gyérek karó-
-n…

Józanodj ki, költő koma,
Gátol e szesztöltött kóma
Látnod azt, ha hull a hó ma!

(hópihék tánca!)

„Hé, költő úr, mi nem táncolunk, pláne nem zárójelben, dőlt betűvel, hanem hullunk! Mint az elsárgult levél, csak manapság már jóval ritkábban! Ritkák vagyunk, mint a hófehér hó ló szobor az ügetőn!” /a hópihék/

„Költő úr, maga a gyerekkorának teleit óbudai panelban töltötte, ahol gyárakat, karókon varjúkat és balatongyöröki karácsonyokat megéneklő, csupa Gyuriból álló gyerekkórust legfeljebb a fekete-fehér Orion televíziójukon látott, ha egyáltalán! Amúgy korcsolyázni nem havon szokás, hanem jégen! Minek iszik az, aki még józanul se tud költeni?! Vagy látott maga már részeg tyúkot hóba tojni?! NEM ENG.!” /Fekete-Karácsony Tocsmák, a Kancsal Rímeket Eleve Tiltó Észmegóvási Népbizottmány (KRETÉN)

“Nem érzem most magam okén,
Hogy csontvázként izzadok én.”
/Hóember csontváz/

„Ez ritka szép lett, mint a fehér holló! Szinte már a szánkban olvad, nem a kezünkben. Én már óvodában kötelezővé tenném! Miért?! A Weöres se bírta a gyerekeket. Frady Endre pedig a benne élő (és máig harcoló) gyereket próbálja végre bentlakosba küldeni, csak még mindig várja a mákos millákat. Ennyi.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Átkacsáz’ itt humán Peti,
Mint vérgőzös, sörös vándor,
S hátán lóg, mint pumán heti
Zsákmánytápja, Weöres Sándor.”
/Mákos Milla, mákonyosan melankolikus mélylélektani melódia mutáns & műhóesésfüggvény matematikus/

„Azon gondolkodtam, hogy ki kellene engedni a Költőt. Ki a pusztába! Hadd lássa, milyen a farkasok között, a metsző szélben, hófúvásban! De egyből eszembe jutott az is, hogy ilyen könnyen nem tudunk tőle megszabadulni (nem lesz olyan szerencsénk), és mi van, ha farkasokkal táncolva tér vissza? Nem, nem szabad kiengedni a Költőt! Jó mélyre el kell zárni, ne lássa, hogy a január az egy nagyon csapadékos hónap volt, ne lássa, hogy hull a hó, és azt se tudja meg, hogy milyen a farkasokkal táncolni! Inkább még két ilyen vers a sötétről, mint egy újabb sötét vers a lefagyott hóról!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas hóhányó/

„Farkasmetsző szeles puszta
Hóval fúttan igen guszta.
Nincsen szűkség, tágas kinn tér,
Nem jön kutyaütő sintér,
El a házmester sem zavar,
S nem zör’g hószigetelt avar.
Ám ha költőt bezár setét,
Hogy kezdi el így a hetét,
S líraírást hogyan művel?!
Hűlye ötlet, hosszú ű-vel!
Ház úr, hogyha maga hóhány,
Hóhányt lesz sok hintaló! Hány?”
/Hűha anyó, henye hintaló hantáló hóhányó és pusztító pusztai pásztortarhonya pöndörözőnő/

„Szép látvány a téli hóesés, de aztán pattanjon vissza a földről, hogy ne kelljen lapátolni!” /M. András, a költő legállandóbb és hólapátellenesebb kommentelője/

„Rugalmas a hólabdám ám!
Jeticsizmámon a rámám
Járdatánckor mutat jól és
Mindeközben nem lesz hólés!
eM úr nem ránt kaszát-kapát,
Hogy hó miatt kell a lapát,
Meg a só, mert megmar a só!
Táváriscsi, nye harasó!”
/Dimitrij Dunakav Dunakavics, az Elejtendő Hólabdák Elasztikussá Javításához Univerzális Hegyijeti Nyálat Elemző Műhely (EHEJUHNYEM) rugalmasságtani reduktora/

„Honi hó oly elasztik',
Felpattannak e lasztik!”
/az Unikálisan Rugalmas Hólabda (URH) reklámszlogenje/

„Költő úr, amióta itt hóhiányról verselget, már többször is esett a hó! Igaz, hogy szinte röptében elolvadt, mint egy légtérbe lépett törpemeteor, de esett! Úgyhogy maga tévedésben van, tehát vonja le a konzekvenciákat! A jogdíjából! NEM ENG.!” /Pacalarcú Poczond, az Általános Verstani Hóhivatal (ÁVH) pecsétkezelője/

„Gödörmélyen Tisztelt Pacalarcú Poczond Úr! Az ön által törpének nevezett, valójában tíz méter átmérőjűnél kisebb meteorok a föld légterében nem elolvadnak, hanem elégnek. Elégnek tűnik ennyi információ, mert ennél többet ön úgysem tud felfogni. Talán még ennyit sem. Mindegy, hatóságnak így is tökéletesen megfelel, míg a tátva maradt száján be nem úszik egy cet. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Atmoszféra Atanáz, égéshőtérképész és ballisztikus bálnabiológus/

„Mi ez a sok műhó semmiért?! Ki ez a sokadvérengzését élő meteorológiai toprongy?! Bár esne rá egy másfél méter átmérőjű hólabda olyan sebességgel, hogy ne tudja utólag megírni! Ha gyermekkoromban anyámmal folytatott csehszlovák havas hegyoldali napfürdőzés közepette ránk zúdult volna egy brutális lavina, a sokkhatás meg sem közelítette volna a gyanútlan honi entellektüel versolvasókét, akik szeme elé váratlanul odarottyan egy Frady Endre székletlíra! Az örök hó hűljön rá ennek a szépérzéketlen rímtiprónak a vastag bőrére, hogy az emberiség kihalása utáni UFO régészek se tudják kiolvasztani még fénykardokkal se!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha azt mondom, hó, megfagy a hő. Ha azt mondom, hő, megolvad a hó. Ha azt mondom, há… há… há…, akkor tüsszenteni fogok.” /Chuck Norris/

„Hűűűű…” /a Chuck Norris rajongó emberiség/

Nekünk három milla járna,
Hiányában tárcám űre
Mélyebb, mint egy setét tárna,
S hosszú létra visz fel fűre,

Melynek mentén rücskös járda,
Hol ülök, mellettem kalap,
S gajdolok, mint bősz dalárda,
S apróból százas az alap.

Csont és bőrként* várom, villa
Hegyén szám ne rozsdát egyen.
Mancsom, ha jön három milla,
Nem lesz más zsebben bankjegyen.

Várom én a három millát,
S bár a pénznek szaga nincsen,
Ha majd lóvébuké ill’ át,
Lelkem megnyugszik s nem kinn csen.

*Vigyázat, a vers több helyen - sőt, szinte mindenütt - költői szabad(os)ságból fakadó erős költői túlzásokat tartalmaz! Példának okáért a költő testtömeg indexe kb. 29, azaz minden, csak nem csont és bőr, az ugyanis valahol kb. 19-20 alatt található! (a szerkesztő megjegyzése)

„Költő úr, magának nem hárommillió forint jár, hanem a szája! Ha nem fogja be visszamenő hatállyal, abban az esetben ugyanakkor kapja meg a pénzét, amikor a magyar labdarúgó válogatott megnyeri a világbajnokságot! Hehehe!” /Államkincstárnok Ártány, a Magyar Államkincstár pénzvisszatartási főelőadója/

„Nem kinn csen?! Akkor benn csen?! Ezentúl nem a megállóban zsebtolvajkodik, hanem a buszon?! És mi van, ha jön az ellenőr és megbünteti, mert nincs se jegye, se bérlete?! Miből fog fizetni?! Kilopja a zsebéből a bírság összegét?! Vagy addig vitatkoznak, amíg meg nem érkezik a három milla?! EZ VESZÉLYES!” /Dr. Rizikó Remulád, kockázatelemző főhadnagy/

„Költő úr, meg ne próbáljon koldulási célzattal közterületen gajdolni, mert a maga énekhangjával akkora zajszennyezési bírságot fog összeszedni, ami nagyságrendekkel több, mint amennyit a kornyikálással keresne, és az esetleges hárommilliója még a késedelmi büntetőkamatokra se lesz elegendő!” /Turha Tódor, a Toprongyos Alakokkal Rendvédelmileg Hadviselő Alakulat (TARHA) zenebírsági menedzsere/

„Szurkolok, hogy megkapd a pénzt, de én mikor kapok?” /M. András, a költő legállandóbb és legegyedülállóbb kommentelője/

„eM úr, honunkban a szinglik
Sosem kapnak pénzt még ing lik
Megvarrási cérnára se,
Mindegy, lik hely hát-e, has-e!”
/Egyedülálló Egyed, a Szinglik Európai Szakszervezete (SZESZ) unikális unikornis idomára/

„Hofi Gézát idézve:
Egyezzünk meg, Istenem, Uram
Osztozzunk meg azon, ami van
Száz dicsőség Néked, odafenn
Nekem egy kis pénz itt lenn.
Szóval a Jó Öreg Komédiás már akkor tudta, hogy Istenhez kell fordulni pénzért, nem az államkincstárhoz, mert oda valakik befizették, akiknek ez most hiányozni fog. A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát vagy pedagógusát! - hátha tanul belőle.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas pénzügyi tanácsadó/

„Ház úr, hogyha szállnak imák,
Hamarabb fog utalni MÁK?”
/Uriel Ariel, a Magyar Állam Kincstár (MÁK) témakörben elhangzó imákat meghallgató angyalkar anyagi áldásügyi szakreferense/

„Lopni kell, ha milla nincsen?
Nem létez, aki ennyit csen.
Minek az a túl sok milla?
Csak Sashegyen jó a villa?
Aztán meg lopni bűneset.
Megszépítem e szép verset,
Másról írok egy keveset:
Néhány napja nagy hó esett.”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legnagyhóeséskedvelőbb kommentelője/

„Költő jó sok kölcsönt kapott,
Korlátain tán túl messze,
S vágyna tartani egy nap ott,
Adósbörtön ne ijessze.
Ne remegjen rajta pilla,
Midőn megcsörren a teló,
Erre kéne a pár milla,
Ne kiáltsák: Megvagy, te ló!
Hogy a sok-sok drága rokon,
Kitől ered hitel topik,
Ne vegye a késést zokon,
Költő elvben sokat lopik.”
/Dr. Mindentudó Medárd, a Nyuggerapókat Új Lényegű Tényállasokkal Áltató Platform (NYÚLTÁP) bölcs békebírója/

„Akinek nincs minden eshetőségre minden napszakban minden fiókjában és minden a zsebkendőjének a mind a négy sarkában három milliója, az annyit is ér!” /Gázár Gányos, lombrázó lombrózó/

„Oly magas az adósságom,
Akár a csehszlovák Chopok!
Lelkiismeretem rágom,
Oszt’ legyintek s mégis lopok!”
/részlet a Versből Kimaradt Versszakok c. ciklusból/

„A költő azért hagyta ki a versből a fenti versszakot, mert bár annyira csehül van, mint a szlovák hegy csúcsa, mégsem csehszlovák. Sőt, szóba se jöhet Csehszlovákia, csak a jó öreg Dánia, hol püffed az Ofélia, hahaha! Ezen felül nem a költő rágja a lelkiismeretét, hanem a lelkiismerete a költőt, így itt is képzavar támadt az Erőben, sőt turbulencia! Mindazonáltal a költő nem lop, csak szeretne. Legalább is pénzt nem, csak rímeket, de az nem lopás, csak plágium! Attól még köztársasági elnök is lehet a zember! Mindazonáltal természetesen NEM ENG.!” /Ótvaros Duhaj, a Nem Engedélyező Rendészet (NER) nem engedélyező rendésze, mert rendésznek kell lenni!/

„Szegény ember! Három milla
Mire kiutalja a MÁK
Inflác villan, csak egy pilla,
S mire elég?! Üres a zsák...”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Üres a zsák, kiöntötték,
Benne hallgat a sötétség.
De az inflác bezzeg zajos,
Üzenget, mint Kossuth Lajos:
Ársapkával nekimentek,
S elfogytak a regimentek!
Ha még egyszer azt üzeni,
Vidi, Vici, nem kell Veni!”
/Petőfi ZsánZsákRusszó JúliuszCézár InflácPongrácBonifác Sándor, immunrendszerváltókezelő és üzenőfüzetlapszabász/

„Ki nem állhatjuk a megélhetési zsebtolvajokat és utcai énekeseket! Heteken belül megkapnak három millió forintot és nem tudnak addig akár fél lábon guggolva is éhezni kicsinyég?! Elkényeztetett felújított panelprolik, fujj!” /Csávás Kálmán csőnagy, a Dagadt Zsebtolvaj Utcadalnokokat Darabokra Zsigerelő Állami Központ (DZSUDZSÁK) bicskanyitogatási osztagparancsnoka/

„Mi ez a lábszagú pénztarhálás, ez az 'államkincs, ami nálam nincs' típusú selejtes szóviccgyári melléktermék?! Ki ez a Hazafias Népfronttól lopott koldusbotból is kínrímeket hajtogató barbár szellemi pöcegödörszag díler?! Anyám másfélszeres életnagyságú bronz lovas szobrára esküszöm, hogy mind jobban járnánk, ha inkább Frady Endre meglopna minket, mintha verset írna nekünk! Ha az előbbiért ráadásul Árpád-házi szent királyaink törvényei alapján még a kezeit is levágnák a keresztény szeretet jegyében, akkor utóbbi már eleve ki lenne zárva! Előre a múltba! Arccal a sötét középkor felé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A csóró Frady Endrével ellentétben én sosem vagyok éhes, pusztán csak azért eszem, mert a belőlem kijövő trágyával kezelt szőlőkben a legzamatosabb és legtestesebb a texasi bor, aminek palackja nyolcezer négyszáz dollár, azaz hárommillió forint. Lesz mire elkölteni a MÁK-os lóvét!” /Chuck Norris/

Üresnek tűnnek a hetek,
Ha néha nem verselgetek.
Hogyha nem írom a dalom,
Bőg a világirodalom!

Ha pár napot ki-kihagyok,
Olvasótábornak nagy ok
Átbömbölni éjt és delet,
S íródik sok végrendelet.

Olyan keserű az űröm,
Mint kehelyből kortyolt üröm,
Mitől agy és gyomor is ég,
S rí az egész emberiség.

Gyehenna is engem okol,
Hogyha rímtelen a pokol,
Angyalhangon sürget menny is,
Ha versdózisom semennyis.

Bút látok bakfison, tatán;
Nő a haragtok s fáj, ha tán
Frady hiány mián öltök,
Úgyhogy inkább újra költök.

„Valamit nagyon benéztél, űragyú költőcske! Mi nem érted haragszunk, hanem ellened!” /az emberiség/

„Sajnos nem csoda, ha az olvasótáborban űr van, mert rajtam kívül nincs itt senki és már az én sátramat is kezdi feltépni a szél...” /Egyet Lenke, az olvasótábor/

„Írjon, költő úr, írjon! Nálunk a bográcsban ülve gőzerővel megteheti! Nagy szükségünk van a verseire, mert azokkal gyötörjük az egyébként már minden más kínszenvedésre immunissá vált elkárhozott lelkeket!” /Lucifer Lúciusz, a Pokolbéli Irodalmi Szeánszokat Organizáló Állati Rettenet (PISZOÁR) patás pedellusa/

„Leírhatatlan az az EGO, ami a versből árad. Csoda, hogy elfér a világegyetem sarkai között!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas versdiagnoszta/

„Kozmosz bármily tarkabarka,
Még sincs neki sehol sarka,
Olyan végtelen az, mint a-
-z örökíró tollban tinta.
Hogyha végtelen kis LEGO
Által megépített EGO
Világegyetemet feszít,
Ház doktor, akkor van fesz itt?”
/Kozmikus Kázmérné Gigantikus Galaktika, mindenbíró megmondónő és vírusos influenszer/

„Szerencsére a gólyákkal ellentétben Költő úrnak egész évben tart a költési időszaka. Álmából felköltve ébred minden nap.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Bé úr, költő neked idol,
S hasonlítva minket szidol?!
Terád pottyan, lia-lia,
Kloákánkból fekália!”
/a gólyák, akik már az összehasonlítás puszta tényétől is sértve érzik magukat/

„Költőcske, én azért sírok, mert te írsz! És inni is csak ugyanezért szoktam! Nem vagyok alkoholista, csak már régen voltam józan! Egészségtelenségedre!” /a világirodalom/

„Hősünk nem habozott, költött
Látván mértéket, mit öltött
Válság, s fogytán már az érték,
Emígy kiált: „Önök kérték!”

Válság dúl, de attól tartok
Belülről szóltak a hangok:
Alanyi költőnél első
Indíttatás mindig belső!

Hajrá Frady! Hajrá Frady!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Gratulálunk, Humán Petike, Ön bekerült az Év Kommentelője kereskedelmi televíziós vetélkedő kosztümös casting selejtezőjébe, melyet egy tetszőleges nap hajnalán tartunk az Északi Sarkon! Ha nem lennénk ott, szívesen látjuk egy másik tetszőleges napon! Vigyen magával többnapi meleg élelmet, mert perceken belül úgyis hideg lesz! Ha brummogást hall, ne forduljon meg, csak imádkozzon, nehogy szegény jegesmedve elrontsa Önnel a gyomrát!” /Kuszkusz Kösztönyné Plázacica Penelopé, a Celebesen Elmebeteg Televízió (CET) célcsoportfőnökségének nézőbaráti arca/

„Szóról szóra egyetértek.
Ha jönnek ezek a versek,
Vége van az ürességnek,
És kezdődnek vidám percek.”
/M. András, a költő legállandóbb és legegyetértőbb kommentelője/

„Ne örüljön, eM úr, ne örüljön! Nem látja, hogy ezzel csak további írásra buzdítja?! Sose etesse a trollt! Mi mindent elkövetünk, hogy elkedvetlenítsük, maga meg bátorítja?! Jaj, nekünk, ebből újabb versek lesznek, amiket még szerencsétlen unokáink is nyögnek majd! Reméljük, eM úr, hogy majd a maga gyerekét fogják megbuktatni irodalom érettségin Frady Endréből! Legszebb öröm lesz a káröröm!” /özv. Csofellák Csömölczné Vérgőzössy Vendetta, a Frady Endrét Gyűlölő Elementáris Nénikék Clubja (FEGYENC) irodalmi lépegetője/

„Mikor költesz hímes tojást?
Csak verset tucc és semmi mást?!”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtucctucctuccabb kommentelője/

„Nyuggerapó, mire uszít?
Költőt lát vagy csoki nyuszit?
Mit szeretne, cvikipuszit?
A kiköltött tojás hímes,
A költött költemény rímes,
Aki fejest ugrik, ím es’.”
/Batman Balga Béla, bokorugró balladista és OKJ-s képzett húsvéti szabadeső/

„Ahonnan ma leeshetsz, meghalaszt holnapra!” /özv. Batman Balga Béláné Batwoman Butélia, űrbéli víg özvegy/

„Nem értettem, miért sírok,
s támad bennem ezer sír ok,
most már tudom: Frady hiány,
dőljön rím, mit Endre kihány!”
/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Ezer sírban ezer tetem,
Mindet meg is könnyeztetem.
Lelkükbe mar líra horog,
S csontvázuk a sírban forog.
Ki nem forog, az csak állik,
De az nem sír, csupán ál lik.”
/F. Endre, költőgigász és önnön űrjének azonos formájú betöltője/

„Mi ez a fékevesztett agyrenyheség, ez az abszolút semmitmondó ámokfutás?! Ki ez a saját űrje által kiütött árnyékbokszoló?! Frady Endre meglátta a saját tükörképét és ijedtében maga alá költött! Egy szürke átlagköltő szürke átlagverse úgy viszonylik ennek az elmeroggyant rímszatócsnak a végtermékéhez, mint a Burger King frissensült cheeseburgere a Bőregér King alvadt penészes batburgeréhez! Az első egyszer elfogyasztható, a másodiktól viszont még egy szibériai kényszermunkatábor málenkíj robotosai is öklendezni kezdenének! Inkább nyaraljak egy ismeretlen katona sírjában, minthogy ez a förmedvény még egyszer a szemem elé kerüljön! Követelem Frady Endre azonnali kilövését a saját maga teremtette űrjébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én mint minden (minden IS!) űrt hagynék magam után, akkor az abszolút semmi lenne, ami nem lenne semmi, úgyhogy én egy személyben vagyok oximoron és paradoxon. Oximoron és paradoxon IS! Nagy szerencséje a világegyetemnek, hogy én egy dologra nem vagyok csak képes, nem lenni!” /Chuck Norris/

Eső ömöl, ömöl,
Bömböl Emil, Amál,
S még több ömöl, ömöl...
Abcúg Emil, Amál!

Tovább ömöl, ömöl,
Jön sok ímél, ímél,
Panasz ömöl, ömöl...
Net még ím él, ím él.

Rám lő Emil, Amál,
Létem ó, múl, ó, múl,
(Vérem ömöl, ömöl!)
Részvét ímél, ímél
Mégsem ömöl, ömöl...

„Vers sugárzása rosszkedvünk telét vízköpő gyárrá változtatta át. Elöntött országomat egy Ló Gyárért!” /III. Richárd (1452-1485), Shakespeare-díjas angol király/

„Brühühü! Eláztam! Utálom Frady Endrét! Fulladjon bele az özönvízbe! Biztos, ami biztos, lelövöm egy vízpuskával! Puff-puff! Brühühü!” /Málé Emilné Móló Amál, bőgőmasiniszta/

„Úgy legyek én máma Málé,
Hogy igazság lám Amálé!”
/Málé Emil, az etyek-alsói elsiratóasszonykórus karnagya/

„Emil és Amál csak ne lövöldözzön, nem hiányzik a zápor mellé még golyózápor is...” /M. András, a költő legállandóbb és leglövöldözésellenesebb kommentelője/

„Csak arra kell vigyázni, eM úr, hogy a kilőtt golyó vissza ne pattanjon ugyanarra a pályára, amelyiken jött, mert akkor érvényét veszti a klasszikus lövöldözős maffiamondás, mely szerint: Senki sem léphet kétszer ugyanabba a golyóba.” /Don Corleone, keresztapa/

„A vers hatására elálltam, elálltam! Már ömölni, ömölni sincs kedvem! Máma már nem is ömölök, ömölök tovább! Vagy mégis?” /az eső/

„A mai Frady Endre hasonmásversenyt AI kategóriában az alábbi alkotás nyerte:
Hull eső, dől a lé!
Hala só, dúla lő...
Háló se, dél elé?
Hűl a sí, dala lá.
A rivális AI cégek óvást jelentettek be, mert a díjnyertes hasonvers nyomokban értelmes nyelvtöredékeket tartalmaz.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán! AI, kár, hogy nem IA,
Ria, ria, kategória!
AI az magyarul ám eMI,
Mit csak mindenki más ért, nem mi.”
/Unintelligens Ubul, a mesterséges intelligencia (MI, ángliusul: AI) csődtömegvonzáskörzetszámszaki tébolyküszöbértékválságkezelője/

„Bölömbika búg a fán.
Kimerülő kutyaól.”
/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája Lázár Ervin nyomán/

„Jót tesz a közismeretnek,
Hogyha engem idézgetnek,
Mivel minden sorom remek,
Felnyílnak a gyerekszemek!”
/Lázár Ervin (1936-2006), Kossuth-díjas (mese)író/

„Hívő imál, imál,
térdre omol, omol,
vétkes ámul, ámul,
Isten emel, emel.”
/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Bejglin rí mák, rí mák:
Diók rémek, rémek
Bennem romok, romok,
Donald ró: Mc!, ró: Mc!,
Ám ez remek, remek!
Lelki rímek, rímek!
Hullik rám ék, rám ék!”
/Gyémántfejű Gyurgyalag Gyula, ék x ész és csillogó elmeélű szorzótényező/

„Esőhöz vízfeLY is LYár? LYÁÁÁLY-LYÁÁÁLY! Nyála fröcsköl, nem király!” /Dr. Ház, Lyuniorkonyha-dílyas halybeültető lyéglovag/

„Király elől fut Szép Ilon,
Üldözi pár elypszilon,
Kezében nyállal telt köcsög,
Nem meglepő, hiszen fröcsög.”
/Sörösmarty Sirály, a Nyálas Irányvektorú Költeményeket Hovatovább Alanyizáló Jelentéstartalomszolgáltatóház (NYIKHAJ) gondnoka és vezérlő csillagvizsgálólya/

„Eső ömöl, az idő múl
 
Eső ömöl, az idő múl,
De mér bömböl Emúl, Amúl?
Múló idő, egyre csak múl,
Nem áll, nem áll, azér, mer múl.
 
Nem benten, az eső kinten ömöl,
Ám az idő kint is, bent is bár nem ömöl,
De múl, hiába bömböl Emúl, Amúl,
Egy kis eső kit zavar, ha az idő múl, múl, múl.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legömölőbb kommentelője/

„Nyuggerapó, maga zakkan,
Mint egy fába fejelt vak kan,
Kire rázuhan sok makk, an-
-amnézist okozva vakkan!”
/Rakkanroll Rezsőné Emúl-Amúl Lia, elmúláskutatónő és metálamazon/

„Jaj, engem megint ki fognak rúgni, mint a tűzijáték után, mert nem pontosan ezt a z esőömlést jósoltam, hanem szaharai száraz vörös port! Na, bánatomban iszom egy csöbör szamarai száraz vörös bort!” /Dr. Valószínűségi Vendel, az Országos Meteorológiai Intézet tudományos vész- és béljósló főmunkatársa/

„Mi ez a kompenzációs kivagyiság?! Ki ez az időjárás jelentését is fel- ill. félrejelentő névtelen nulla egész triplanulla?! Frady Endre e kontraszelektált kontinens kontraszelektált kompótországának kontraszelektált költője! Mi kontraszelektált kritikusok őt érdemeljük! Amíg nem szelektáljuk ki magunkból a kontrát, addig a nyakunkon marad, sőt a csapból is a nyakunkba ömöl! Ó, Anyám, ki vagy a mennyekben, állíttasd már le az esőt és intézz egy gömbvillámot Frady Endre vízfejére! Az ismeretlen költő sírjába történő temetését nyugodtan elmoshatja az eső!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szeretem az esőt. Olyankor nem én leszek vizes, hanem a víz lesz énes.” /Chuck Norris/

Vesekövem nincsen nekem,
Nem rokonom David Beckham,
Nem vagyok én cölib celeb,
Nem harapja torkom el eb.

Nincs zsebemben mélyhegedű,
Se prérifarkasvér nedű,
Mivel ilyet meg nem iszok,
(Aki igen, dőlni ki szok’).

Nincsenek itt romlott kekszek,
Tele sírba be nem fekszek,
Nincsen karom helyén fakar,
Tigriskarom sosem vakar.

Talpam nem rágja le medve,
Drága húsnak nincsen nedve,
Étolajomban nincs oktán…
Ennyi hiányrím már sok tán?

Hiány hiánya nem mese,
Pláne, ha nincs értelme se,
Ilyet sose olvass, gyermek,
Inkább be Donald’s-ba jer, Mc!

„A vers második olvasatra bonyolultabbnak tűnik, mint elsőre, ám valójában roppant egyszerű, mint az alkotó gondolkodása. A McDonald’s gyorsétkezéstől önmagát megfosztó költőnek elvonási tünetei vannak, amely agysejt elvonási tünetekben és elmehiány betegségben nyilvánul meg, illetve ebben a versben. Adjanak egy duplasajtos BigMac menüt a szerencsétlennek nagyobb sült krumplival és nagyobb üdítővel, és rögvest lenyugszik a nyomorult! Meg tudom érteni, én is függő vagyok! I’m lovin’ it!” /Majonézes Mustárné Kecsap Klotild, a Gyorséttermi Addikciót Gyógyító Alapítvány (GYAGYA) bentlakásos ápoltja és eltakartja/

„Rezső vagyok. McDonalds függő. Négyszázkilencvenkilenc napja és öt órája vagyok tiszta. Még tizenkilenc óra és meglesz az ötszáz napos jubileumom. Kísértéseket szenvedő szívem szerint egy sajtburger menüvel ünnepelném, de szerencsére nincs rá pénzem, mivel pedagógus vagyok. Hála a kormányzatnak, esélyem sincs bűnbe esni semmiféle gyorskajával. Sajnos lassúval se nagyon…” /Rászoruló Rezső, középiskolai matematika-fizika szakos tanár/

„Istenek szülője, Anyám, ne hagyj el! Vasderesen nyújtóztassam eztán a tagjaimat, és hüvelykszorítóval manikűrözzenek, ha még egy Frady Endre verset elolvasok! Hát mi ez a nihilnek is kevés űrtelenség, ez a semmiből szőtt negatív nulla?! Ha én elkezdeném sorolni, hogy Frady Endrének mije nincs, csak mutatóba: költői adottsága, 60 feletti IQ-ja, hangyaszemnyi önkontrollja, stb., vélhetően sosem érne véget e lista. Így bele sem kezdek, csak azért imádkozom, hátha egy verse annyira felbőszíti Chuck-ot, hogy hónalj illatával csak azért is teli sírba kényszeríti! Lehetőleg tegnap.” /Leendő főpolgármesteretek, I. (Puzsér) Róbert a’la D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Ki meri pörös szájára venni apámtól örökölt vezeték- és anyámtól kapott keresztnevemet (bár már nincsen apám, se anyám, se istenem, aki nyugosztalja őket!), mely nem csak áruvédjegy, mint akármely mosóporé?! Nem kérek elnézést a képzavarokért, ugyanis épp egy József Attila kritikán dolgozom, mert most ő került sorra egy kis agyagba döngölésre! Elég tehetséges fiatal költő, akihez képest Frady Endre még a fasor gyökérzete alatt sincs, de jobban össze kéne szednie magát, mert időnként szét van esve és már évtizedek óta nem jön elő semmi újjal! Egy darabig sínen volt, de hirtelen mintha elvágták volna! Az egyetlen matematikus barátom szerint – több nincs, mert csak ő ad a véleményemre – a 60 alatti IQ-jával Frady Endre benne van az ország legbutább 4000 emberében! Ő kérjen elnézést a többi 3999-től! Amúgy úgy kell nekik! Dégyörgy pedig ne szórakozzon velem, mert úgy beperelem, mint liberálbolsevik lakásbetörő az őt felpofozó konzervatív házinénit súlyos testi sértésért! Amúgy direkt nem lettem főpolgármester és nem is hiányzik!!! Ordito ergo sum!!!” /Puzsér Róbert, kritikus és a főpolgármester verseny harmadik helyezettje/

„Hé, te Puzsér álcás D-ke,
Hónaljamnak szagos éke
Szaglószervednek lesz léke,
S nem kérdezed, az ég kék-e!
Orrba tolt hónaljszag betét
Nyomán neked ég már setét,
Nulla az életedre tét,
Nem rontod már Róbert hetét!”
/Chuck Norris/

„Erre mondják, hogy hiánypótló mű. De sose értettem, hogy miért kell pótolni - a hiány kinek hiányzik?! De most, hogy a Frady univerzum sztahanovista fekete lyukként egy csapásra bekebelezte az eleddig szűz területek teljes egészét, kiteljesedni látszik az életmű. Ha nem is hat napig tartott, de Frady is ember. Alkotó forog, olvasó pihen, és bízva bízik.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, a hiány: nincs.
A hiány hiánya: van.
Különbség nem csak egy inch,
But at least seventy one.”
/Hetvenegy Herkulesné Hüvelyk Heuréka, antihumán értelmetlenségi izomagykapacitásbővítési főispánné/

„Cölib celeb?! Nagyon remélem, hogy nem rám céloztál, eretnekköltő fiacskám, mert úgy kiátkozlak, hogy a spanyolcsizmás lábad sem éri a földet a máglyarakás felé vezető úton!” /Degesz atya, rendfőnök és a Vármegyés Püspökfalat Csárda üzemeltetője/

„Felül kis ékezet fut Á-n,
Ha nem futna, mint egy baka,
Akkor nem Á lenne, csak A…
Hiány űrt hagy maga után.”
/Csúcsék Csöbörné Csodaszarvassy Csillámpala, az ABBA rímszerkezet virtuóza és alliterációs nomen est omen/

„Na, költő polgártárs, hogy fokozzuk a hiányérzetét, ezúton nem fizetjük ki az ön által igényelt 3 millió forint otthon felújítási támogatást, mivel találtunk az ön apai nagyapjánál egy 1946. július 31-én elkövetett négyezer kvadrilliós, azaz egy filléres köztartozást, amit nyilvánvalóan maga örökölt. Fellebbezni lehet - de nem ajánlatos - minden őszi óraállításkor hajnali kettő és három között a Karmelita Kolostor pincéjének közpénztévé híradót sugárzó szellemi kínzókamrájában.” /Csávás Kálmán csömörnagy, az Állampolgárokat Financiális Ínségbe Ugrató Minisztérium (ÁFIUM) hoppmestere/

„Költő úr, hiányzik az elgurult gyógyszere?! Miért mondaná a Donald, hogy mekk?! Maga keveri a kacsát a kecskével, pedig a McDonald’s-ban egyiket se lehet kapni! Vagy maga evett már McDuck és/vagy McGoat szendvicset nagyobb üdítővel és nagyobb sült krumplival, he?!” /Hógolyóssy Irén, alias HI lyány/

„Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok Endrének,
Nem vagyok Endrének.
(Ady Endre)
Már egy hete csak a The End-re
Gondolok mindig, meg-meg erre:
Talán egyszer végre vége
(József Attila)
Együtt érzek Nagy Elmékkel
Frady rímmorzsa emlékkel
És nagyon fájó az a pont,
Hogy a vers végén nincsen pont.”
/Dr Ház, Juniorkonyha-díjas Rémrímfaragó/

„Cudar labanc, hát te engem
Kihagytál?! Most rólad zengem
Dalom, te Ház! Talpra magyar,
Harapjon meg farkas agyar!
Legyél honból elüldözött,
Haljál ágyban, párnák között!
Szoktasson a hóhér rendre,
S egyen meg a Frady Endre!”
/Petőfi Sándor, a költő Dr. Ház által kifelejtett költőgéniusz kollégája/

„Most már csak ez a vers hiányzott...” /M. András, a költő legállandóbb és leghiányérzetesebb kommentelője/

„eM úr, jó, hogy hiányt érez,
Egy költőnek sokat ér ez,
Mert e nélkül szíve vérez,
Így hát remek lelki bér ez.”
/Kicsikocsi Kocsonya, a Coach-ok Irodalmi Alapítványa (CIA) szívrengésügyi szakreferense/

„Nem értem! Én farmer vagyok, nem gyorséttermer! BigMac urat sem ismerem és nem is hiányzik! Na, mindenki húzzon haza, mielőtt lövöldözni kezdek! Idióták!” /Old MacDonald, hedefarmer éjá-éjá-óóó/

„Hőbörgő és kontraszelektált újságírók kérdésére elmondjuk, hogy Puzsér Róbert és Chuck Norris azért nem szóltak hozzá itt a végén, mert már fentebb megtették.” /Józanész Jeromos, a kommentszekció felelőse/

Januárnak itt a fele!
Eddig jöttünk még befele,
Innen megyünk már kifele,
(egy szemmel les márki fele*)
Igyunk! Torkot mar Kofola.

Januárnak a közepe
Nem keserű, mint köz epe,
Hogy minket el setét lepe,
Hisz’ duzzad még tök, a lopó.

Mai évnek nincs oly tele,
Ami hóval lenne tele,
Gyakran napsütött sok dele,
Édesbús is költőnk dala.

Szárad hólétlanú árok,
Áskálódnak februárok,
Bár én még csak januárok,
S nem névnapol Jenő, Erik.

Mire meg e verset értik,
Vas vármegye felől vér tik
Had befutik (rag a kért -ik),
S februárt tojnak a kertek.

(túltolt téltangó!)

*Hörög félbe vágott márki:
Hagyjanak e versből már ki!

„Súlyos tévedésben van, költő úr! Az előttem álló és rám a vasfogát fenő guillotine a kérdéses márkit nem lefelezte, hanem lefejezte. Nem létezik olyan hatalmas vízfejű arisztokrata, akinél ez felezést jelentene. Követni fogsz ezen az úton, Frady Endre! Köszönöm, hogy elmondhat…” /egy 1794. január közepén lefejezett ismeretlen francia arisztokrata/

„Márki? Ne politizáljon, Költő Úr, mert nem csak a ló bele, hanem a lába is kilóg az ilyen versek után, aztán nézheti, hogy mire és mikor kap időpontot!” /Dr. Ház Juniorkonyha-díjas exkommentelő távollétében TEK-Erő Lantos Benő, kitől a sérve is benő/

„Ház úrból száll már ki zaj,
De ez nem a Márki-Zay!
Sőt, nem is egy késmárki
Márki, kit nyírt kés már ki!”
/Herrgróf Heinz-Herbert-Hubert Hohenzollern, márka markú márki/

„A vers olvastán a kétség legapróbb szikrája nélkül megállapítható, hogy Frady Endre súlyosan ön- és közveszélyes dühöngő őrült, aki azonnal beszállítandó egy szigorúan zárt elmegyógyintézetbe! A magyar kórházrendszer szétlopás általi lezüllesztése miatt sajnos csak Döbling és/vagy Graz jöhet szóba. Reméljük, a sógoroknál van még gumiszoba, kényszerzubbony és nyugiszuri!” /Dr. Gyurgyalag Gyoma, a Nemzeti Elmebajt Minimalizáló Állami Rendelőintézet (NEMÁR) kárrendező főorvosa/

„És a péntek 13 kimaradt?” /M. András, a költő legállandóbb és legpéntektizenharmadikátkövetelőbb kommentelője/

„És M. András úr kimaradt?” /péntek 13, fura nap/

„eM úr s péntek tizenhárom?
Őket itt kint, vízen várom.”
/Titanik Tihamér, télvízi Tisza tavi tökfejű torkos tokhalász/

„Igaza van a költő úrnak, az én névnapom július 13-án és/vagy november 18-án van. Szabadon választott, de semmiképp se január és/vagy február! Hajrá Frady!” /Jenő, a menő/

„Egyetértek Jenővel, az én névnapom se mostanában van, hanem május 18-án! Ezért nem is értek egyet Zorán úrral, akik orrhangon azt énekli, hogy ne várjam a májust, hiszen közelít a tél! Az alattvalóimmal egyetemben igenis várom májusi bulikat és már nem is közelít a tél, hiszen a felénél vagyunk és épp indulunk kifelé, ahogy a költő úr is mondja! Hajrá Frady!” /Erik, a víg king/

„A költő ismét hátat fordít a szájba rágásnak, a megcsócsált mondanivaló készételként való feltálalásának, hogy az olvasó, felszabadulva a leláncoló logika és értelem béklyói alól, az ég felé levitálhasson, mint a lucernától túlfújt tehéncsorda és/vagy a ledmentes Led Zeppelin. Január közepét ennyire értelmetlennek látszóan megénekelni csak az tudja, aki olyannyira eggyé válik a januárral, akár a lóvörös lözdönke a pipacskék pözdönkével és/vagy a dagadt zsoké a gerincferdült versenylóval. A derült égből félbevágott márkiként bezuhanó Kofola motívum a másra használt lopótökök paradigmaváltásának pszeudo szekuláris antitézise. Aki ezt a verset nem érti meg századszorra se, ne keseredjen el, mert szerves részét képezi az író-olvasó találkozóra kaszával-kapával érkező millióknak! Olvasni, olvasni, olvasni, és az értelem jobb létre szenderül! Január, február, ég a gyár! Tánc!” /Salabakter Sumérné Hóhányó Havária, a Csirkevér Óceánban Tapicskoló Áhítatos Nyögvenyelés (CSÓTÁNY) c. rétegfolyóirat szemelvény szintetizátora/

„Kofola, mint TEK tonika,
Pofarázó tektonika.”
/falfirka a politikai foglyok börtöne büféjének epicentrumában/

„Azelőtt egyetlen Frady Endre verset sem értettem, ám amióta elraboltak az UFO-k és kioperálták az agyamat, simán eggyé válok a művekkel! Azt hiszem, azonos hullámhosszon rezgünk a költővel! Ugyanazokat a hangokat halljuk! Lehet, hogy ő is járt az UFO-knál?” /Pataky Attila, hazafias népfrontember/

„Frady Endre és Pataky Attila itt jártát sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánjuk. Annyit azonban elárulhatunk, hogy vannak dolgok, amik nekünk is kínosak.” /UFO-k/

„Én vagyok az év legdepresszívebb napja! Csoda, ha ma jelenik meg ez a Frady Endre rettenet?” /Blue Monday/

„Mi ez a bombatalálatot kapott elme totális szétesése okozta sötétségzápor?! Mi ez a magamutogató és öntetszelgő kínrímhiszti?! Frady Endre visszafordíthatatlan agysorvadásának sebessége sorról sorra nő, mígnem a vers január közepe táján egy hangrobbanással atomjaira esik! Az anyám emlékére gyújtott gyertyák ÁFA tartalmára esküszöm, hogy nem értem, hogy miért kell irodalomkritika címszó alatt tömegeket fertőző elmekórtani tünet együttest diagnosztizálnom?! Kofolával teli műugró medencébe a bebetonozott lábú Frady Endrével, hogy még véletlenül se jegyezhesse le senki a bugyborékolásba fúlt utolsó szavait! A kutyának sem kell egy síron túli kétsoros, nehogy véletlenül szalonna legyen belőle!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A Kofola mámoros magyarok újra bevezették a vármegyerendszert? Azt hiszem, kár volt anno átharapnom a vasfüggönyt és szétfejelnem a berlini falat.” /Chuck Noris/

Sokhónapnyi várás nyomán
Úgy tűnt, megműtenek végre,
Ám bú látszott sebész komán,
Amint sóhajtott az égre:

„Alig van már erőforrás,
Halasztódik minden műtét!”
Kórházkertet lógó orr ás,
Valódi e tét, nem mű tét.

„Talán nyár…”-ig sok az idő,
Szállnak éjfelek és delek…
Mi van, hogyha belem kidő’,
Én meg ettő’ megmurdelek?!

Valóság más közpénztévén,
Véleményünk nagyon nem egy:
„Pártunk és Kormányunk révén
Magyarország előre megy!”

„Az Magyarország előre megyen, hátra pediglen nem megyen! Ezért fontos, hogy Költő uram reményt vessen bele, hogy helyén marad az bele, s vármegye szerte számos tsodálójának örömére ujjabb költeményeket s egyéb szerzeményeket jelentessen meg az Magyar Királyi Nemzethy Blogspoton.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Látjátuk beleim sérvtükkel, mik vogymuk? Isa pur és homu vogymuk! Meg szügyig az setét középkorban is!” /Élőhalotti beszéd – részlet/

„Kenyér van, bár nem mindennapi (de nem a zsemle kicsi), cirkusz viszont ingyen, naponta. Elhibázott szankciósinflációs időkben, kérem, minden egyéb extra. Aki nem intézi egyénileg az oktatást, a ráfizetős egészségügy meg nem fér bele (ééérted), az annyit is ér. Na, oszoljunk, nincs itt semmi látnivaló!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Fussál, Humán, ki merre lát,
Országból, határon, el, át!
Ha beled ketté is hasad,
Inkább te menj, mint a hasad!
Közgazdaság nem csak matek!
Meg ne lássa ezt itt a TEK!
Visz majd, ám ma Góg a Magóg,
Mert nem jön rá, liba, mi gág’!
Aki magyar, gyorsan oszol,
Kiskapun kiutat eszel!”
/Ricinus Rezső, a Humán Űrlényeket Hashajtó Alapítvány (HŰHA) magas rosttartalmú ételpálya modellje/

„Az egész Árpád ház nevében én kérek elnézést, hogy a rólam - az engedélyem nélkül! - elnevezett kórházban hatodára csökkentették a naponta elvégezhető műtétek számát és nincs kötszer se! Ez nem Szent István öröksége, ez Besenyő István szerint is ökörség! Elkorcsosult szittya fattyak, rút szibarita vázak, piha!” /Szent Imre, herceg/

„Minek annyit operálni?! Hulljon a férgese! Éljen a természetes kiválasztódás! Akkor erős a nemzet, ha nincsen benne gyenge! Még több stadiont, hogy sportolhasson a magyar! Ria, ria, pszichiátria!” /Dr. Dögvészi Dinnye, a Halovány Arcbőrű Lógósokat Árokpartra Lökéssel Gyógyító Állami Rendelőintézet (HALÁLGYÁR) szellemi atyja/

„A magyar állami egészségügyet egyetlen női név jellemzi: Anomália!” /a műtétet sóhajtva elhalasztani kénytelen bús sebész/

„Műtsed meg magad, műtsed meg magad, ha senki sincs, ki megműtene, műtsed meg magad!” /Depresser Gábor – Adamis Anomália/

„A magyar közoktatás és az ingyenélő tanári kar a hibás, amiért a testnevelés és a hittan mellett – a tök fölösleges humán és reál áltudományos blabla tárgyak helyett – nem tanít öngyógyító önsebészetet! Nem igaz, hogy a zemberek nem tudnák saját maguknak megoperálni a sérvüket és a vakbelüket! Mi olyan nehéz egy agyműtétben, ha van kalapács, véső, szike és borotválkozó tükör?! Idióták!” /Tokaredőssy Tódor, a Nemzeti Előrehaladássy Minisztérium (NEM) egyik legélesebb kése/

„Tényleg ingyen élünk, mert szinte ingyen dolgozunk. A legyengült tanári karunk el sem bírna egy komolyabb fizetést. Megemelnék nekünk, ha már mi nem emelhetjük meg magunknak?” /ingyenélő tanári kar/

„Halasztásnál az is érv,
Ez még nem nagy bazi sérv.”
/Kaszinótojás Kösztöny, a Takarékosra Alakított Kórház Szigorítási Intézet (TAKSZI), multimilliomos közgazdasági szaktanácsadója és túlfizetett rímtechnológiai főelőadója/

„Magyarország előre megy! (Egyet előre, kettőt hátra.) Mostanság baloldali Szent Paracelcusra tekintünk. Szerinte türelem kell, sok év után a sérv eltűnik, mint a rossz csont, mely beforr és mint a kis piros ibolyavirág, mely a Hortobágy bércein turbékol. Hippokratész Béla már jókor megmondta, hogy „Felesleges és egészségtelen dolog betegnek lenni.” Szerencsére Frady Endre mindig megtalálja a rosszban is a jót. Lírájában egyértelmű a lecsúszott mezőgazdaság megszárnyaltatása. Népnemzeti hazánk valamennyi vármegyéjében töméntelen lógóorrú ember él. Ha a kórházkertet néhány egészségügyi dolgozó képes lógó orrával felásni, a sok-sok lógó orr csodát művelhetne kint a földeken, a réten és a pagonyban.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmezőgazdaságszárnyaltatóbb kommentelője/

„Szent Para Celsius, Nyuggerapó, Szent Para Celsius! Ez az! Ha remegünk a kevés fokban, az azt jelenti, hogy nincs fűtés a kórházban és a pácienseknek összefagy a sérvük! Nem kell műteni, csak természetes úton hibernálni! Éljen a jégcsap csillogású fényes jövő!” /Han Solo, a lefagyasztott csillagháborús hiperűrhős/

„Lógó orrúk nem a dokik,
Nem orvosok hada szokik
Rá orrtúró (uiii!) kerti
Röffre, hanem ti biz, mer’ ti!”
/Aktívbjuti Arnold, a Nyuggerapónak ellentmondó izomhegyláncreakcióhős/

„Nein! Kigúnyolja a nevemet! Letartóztatni! Kezeket felni! Hé, nem alu’felni! Állítsátok meg!” /Arturo Ui, a karfiolkirály gengszterfőnök/

„Nincs rá okom, s kevés érvem,
miért keressek magyar orvost,
talán az, hogy nincsen sérvem,
s feldobtam a talpam, pont most!”
/D. György, a költő társtervező cégű kommentelője/

„Aki talpat dobva halik,
Mint a zebrán ütött palik,
Annak tényleg nem kell doktor,
Csak temetés-party, sok tor!”
/Haláltánczos Huba, ex-life after party arc/

„… (a hozzászólást nemzetbiztonsági okokra hivatkozva töröltük)” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas exkommentelő/

„Dr. Ház kommentjét törlés előtt elolvastuk. Dr. Házat kérésére nem vittük el, hanem helyben hagytuk. Jó alaposan. Akik gyógyultan szeretnék látni, azok nyolc napon túl várakozzanak!” /Csávás Kálmán szőrnagy, az Országos Szakálltépő Kartörő Államvédelmi Rendészet (OSZKÁR) díjnyertes bemosója/

„Talán nyár... Ez a sérv addigra magától összeforr... Így lesz sikeres a magyar egészségügy, lehetőséget ad az önálló gyógyulásra.” /M. András, a költő legállandóbb és legoptimistább kommentelője/

„eM úr, ebcsont, ami beforr,
Sérvből a bél, mint kis f orr,
A műtétig ki-kikonyul,
Akár kicsi hóból hónyúl.”
/Ormányos Kisefné Sílift Sarolta, hónyúlfülzsírégetőnő/

„Különböző ókori civilizációk eltérő orvoslástani állapotát megvizsgálva a leghatározottabban kijelenthetjük, hogy egy adott civilizációban akár fejlett, akár fejletlen volt az orvostudomány, az akkor jól rosszul kezelt betegek mára már mind meghaltak. Ha kilépünk a minket röghöz kötő idősíkunkból és a jelenlegi helyzetet egy más perspektívából, jelesül például 2123-ból nézzük, akkor tökéletesen mindegy, hogy Frady Endre ötven vagy száz éve hunyt el, csak az a lényeges, hogy már nincs és nem is hiányzik.” /Dr. Wilfried Waterhead, wéleménywezér és lokálisan wilághírű brit tudós/

„Mi ez a kibírhatatlan társadalombírálat, ez a dilettáns demagógia?! Ha a nyálam mazochista lenne, köpetként biztosan ezen a versen akarna végigfolyni, a vezeklő béldarabjaim pedig ezen az irodalmi sérven keresztül próbálnának kitüremkedni! Hogy írhat alhasi operációs verset az, aki még a laparoszkópot sem tudja megkülönböztetni a lapra szerelt horoszkóptól?! Ne lássam az Anyám Emlékét Ápoló Nyugdíjas Bizottság járókeretes korelnökét bőrtangában lambadázni, ha nem kezdek Frady Endre nevének már a puszta gondolatától is ordítani, mint a fába szorult féregnyúlvány! Fülembe forró ólmot öntsetek, hogy ne halljam a saját üvöltésemet! Ááááááááááááááááááááááááááá…” /Puzsér Róbert, kritikus állapotú publicista és ápolt/

„Ha nekem sérvem lenne, akkora űrbéli vákuumot szellentenék önmagamban, ami visszarántaná a kilógó beleimet és molekuláris összepréseléssel zárná a sebet. Ez persze nem fordulhat elő, mert sérvhetetlen vagyok.” /Chuck Norris/

Körmetszetű idom-árok
Mentén csapnak ostornyelek.
Bősz csőgörény idomárok
Lába nyomán sok port nyelek.

Hallik csőgörények jaj-a,
S idomárok üvöltenek:
„Lusta munka?! Nyista kaja!”
Hason, porra nyálat kenek.

Ostorszíjak fájnak hátnak,
S túl a vad csapások tényén,
Aláz még, hogy halva látnak.
Mért is lettem csőgörény én?!

Felriadok… felsóhajtok…
Görény vagyok, nincs a cső-tag!
Szabadon bűzlök, mint sajtok,
S lehetek még vén is, sőt agg!

„Boldogok a csőtlen görények, mert majdnem olyan hosszú és büdös életük lehet, mint a sajtkészítőknek.” /apokrif boldogmondás/

„Új év indul, új remény csillan... de bízni is csak fontolva érdemes. A mi Endrénk ugyanis üzemi körülmények között nyilván sosem fog klasszikus költeményeket előállítani, arra ott vannak a más költők, (mi gondom ezekkel). Nem, nem, proletárok, remélni annyit lehet, hogy a kreatív szakmákban (ejtsd pl. mérnök) dolgozók egzisztenciáját egyre inkább fenyegető, az internetről okosodó mesterséges intelligencia térnyerését Endrénknek az élet minden területére is kiterjedő online szabotőr munkássága hatékonyan hátráltatja majd. Képzeljük csak el, mekkorát néz majd az egyszeri júzer, amikor az AI-tól kért csőgörényes esszéje nyomokban ostornyelet, nyálat és sajtot fog tartalmazni.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Minden intelligenciát,
Mi az űrt fényként szeli át,
Magam alkottam az ódon
Mesterséges ’szólt s lett’ módon.”
/a Teremtő/

„Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI - az angol artificial intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A fogalmat legtöbbször a számítógépekkel társítjuk.” /Wikipédia Winnetou, apacs adatbázis alapító/

„Hé, Humán úr, én nem fogom be pörös számat, amikor plágium gyaláz! A tudásnak teszek panaszt, mert bár nem tudom, mi az internet, az AI és a júzer, de nem lesz ennek jó vége, mert hamar felindulnak a testvéri tankok! Nincs alku, ezt tekintse ars poétikának!” /József Attila (1905-1937), a költő Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas néhai költőkollégája/

„Kedves Frady, azt kívánom,
éljél még vagy százhúsz évet,
sajtod legyen dínom-dánom,
s reset helyett nyomjál save-et.”
/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Százhúsz év a felső határ,
Van még majdnem hatvanhárom,
S mivel nem kerget a tatár,
Ezt a kicsit már kivárom.”
/F. Endre, a költő önnön saját tenmaga/

„Akkor ezt mondta az ÚR: Ne maradjon lelkem örökké az emberben, hiszen ő csak test! Legyen az életkora százhúsz esztendő!” /I. Mózes 6:3/

„Az ugyan nem oké, hogy a korcs kétlábúak százhúsz évig élhetnek, de van-e valami ránk vonatkozó terv is, he?! Na, cső!” /görény/

„Az élet maga a fejlődés. A kezdő mészáros, a gyesznót a kés nyelével próbálja kettévágni, aztán rájön, hogy a kés pengéje erre alkalmasabb. A kis Robin Hood a nyílvesszőjével akarta kilőni az íját. Niccoló Paganini először a hegedűtokon kísérelt meg bravúr szólót játszani. Mérsékelt sikerrel. A csőgörény idomár hamar belátta, hogy ostorozni nem a nyéllel, hanem a szíjjal igazán élvezetes és eredményes. Csővel, vagy cső nélkül, a görénynek sem mindegy, hogy milyen odaadással foglalkoznak vele.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legfejlődőképesebb kommentelője/

„Fejlődés az élet kulcsa,
Így nő Júliává Julcsa,
Gergőkéből válik Gergely,
Szerjózsából будет Szergej,
Forrásból fejlődik a Pó,
S munkás fiból Nyuggerapó.”
/Idomár Edömér, ostoros ódákat ontó ok-okozat oktató/

„Most pedig kolléga úr, kérem, engedje el magát! Lazítson el, és mondja ki a leges-legelső dolgot, ami most épp az eszébe jut! - Egy ilyen gyógymód kellene ide, hogy a páciens, vagyis Frady Endre azonnal meggyógyuljon! Hogy juthat eszébe egy sajtról, hogy görény? Noormális?” /Dave Lyons a’la Dr. Ház Juniorkonyha-díjas vaklármázó/

„Lyonok Dávid úr, kérem,
Azért, hogy Ön szívja vérem,
Nem jár gyógyászati érem!
Vagdossa Önt hókon arám,
Omoljon úgy Önre karám,
Ahogy Ön tévtana ma rám!”
/F. Endre, költőgigász/

„Tévtan? Tévesen tanítani? Az inkább tévút, nem? A nem tudás már tévedésnek számít? Ha én ezt korábban tudom, soha többé nem tévedek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas tévedhetetlen/

„Tévedni emberi dolog, de állati veszélyes!” /néhai Durr Dezső, a kék helyett a piros drótot átvágó OKJ-s képzett bombaszakértő/

„Költő úr, kikérjük magunknak, hogy negatív színben tüntessen fel minket és bűnbaknak állítson be a csőgörények csökkent élettartama témakörében! Az ostoros ütlegelés nem ellenük van, hanem értük! Egyrészt nem kell nyugdíjra félretenniük és közben kihozzuk belőlük a magukból kihozandó maximumot. Teljesítménykényszegyógykezeléstechnika!” /Főgörény Fikusz, a Csőgörény Idomárok Brutális Egyesülete (CSIBE) fasírtarcú fenegyereke/

„Kellemesebb történetet kaptunk volna, ha Költő Úr a görény helyett a menyét kéri fel a főszerepre.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Költő úrnak menye?! Jó' van!
Kár, hogy eme személy no one!”
/Dr. Paragrafikus Paradigma, a költő védőügyvédnője és kétsoros Soros ösztöndíjas pénzköltője/

„Mi ez a semminek is csak erősen megnyomott vastag ceruzával nevezhető szerves antivalami?! Frady Endréből úgy dől a híg rímfröccs, mint hasmenéses tengeri madarakból a guanó! Ki másnak jutna eszébe (eszébe?! - értelmezési sic!) ostoros csőgörény idomárokról verselni, mint ennek a még hendikepesnek is halmozottan hátrányos helyzetű hatökörnek?! Anyám örök életére esküszöm, hogy talpra magyarázom ezt a sehonnai bitang embert, akinek még az agyredőin is a zsírjai domborulnak! Hájfejű hígagy!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Tisztelt Puzsér úr! A Frady Endrével történő összehasonlítás felettébb sértő rám nézve, úgyhogy ezúton követelek elégtételt! Holnap hajnali hatkor!” /Hájfejű Hatökör, hígagyú hómezőőr és amatőr csőgörény idomár ellenes aktivista/

„Én nem ostorral idomítom a csőgörényeket, hanem a számnak a leheletével. Egyet fújok és csőstül jönnek a görények szagmintát tanulni.” /Chuck Norris/

Olyan szép e táj,
Tátul szem és száj,
Legel rajta nyáj:
Bukolikus báj...

Szaglik gyapjas háj,
Sülik resztelt máj,
Orrom ordít: Jáj!
Szagorgia fáj!

Róka good-ot bye,
Hasmasszázs kell, thai,
Szelem fú, mint táj-

-fun és belet váj,
So I almost die...
People ask me: Why

not?!

ajánlás:
Hejceg, maga máj
Sejti, hogy mi váj
Ajja, ki most páj
Szemet be nem záj-
-t: agyjomboló káj!

„Jémséges! A vejs olvasása előtt nem zájtam be a szempájomat, így jögvest kájosodott is az agyam! Johadt jossz éjzés! Josszabb, mint a büdös jesztelt májzsugoj!” /a Hejceg/

„Herceg és Költő urak, maguk még azt sem tudják, hogy a penetráns bűz nem a máj sütéséből, hanem a pacal főzéséből adódik?! Utóbbi közepette éneklik a gyenge gyomrú emberek, hogy: Millió, millió, millió róka száll...” /Taccs Huba, Töhötöm-díjas kidobóember/

„Ó, jaj, azt hiszem, a mai nappal végleg megszűntem! Az újraélesztési, illetve feltámasztási kísérletekkel okvetlenül kérem megvárni Frady Endre végleges megszűnését! Ha az értem tett heroikus kísérletek sikertelenek maradnak, akkor a lehető legtávolabb temessenek el Frady Endre maradványaitól! Vagy még jobb lenne, ha Frady Endrének maradványai sem maradnának!” /a költészet/

„Jaj-jaj, ebbű baj lesz! A Totya is megmondta, nem csak mink!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Ház úr, sose jajgat Totya,
Ha a pintnyi pia potya!”
/Kocsmárosné Arany Virág, a faluvégi kurta kocsma csaposa/

„De a pia sosem potya
Erről regélt régen Totya
Ingyen pia mindig drága
Drága mint a vonós Mága
Koncertre a foglalt asztal
- Erre milyen választ posztol?”
/Dr. Ház, k.m.f./

„Aki Mága jegyet posztol,
Annak agya gyorsan pusztul.”
/Pasztell Pál, potenciális pókember/

„Ebből a tájszonett vejsből, jögtön, az első pejcben jikítva kidejül, hogy Fjady Endjét máj jéges jégen eléjte az agyjomboló káj!” /Nyuggejapó („Jettenetes, úgy jémlik engem is eléjt a kój!”)/

„Nyuggejapó szépkojú máj,
Kedvence a juh bojjúmáj,
Ám nincs Juh Bojjúmáj Gyája,
Talán ezt ment az agyája.”
/Jigó Jezső, koján jeggel jitkán jikkantó jepülésijányító/

„Juh borjú, mi, juh borjú?! Ráadásul Juh Borjúmáj Gyár?! Ki fia borja ez a fővárosi idióta, aki nem tudja, hogy borja csak a szarvasmarhának, a szarvasnak, a bivalynak, az elefántnak, a bálnának és a fókának van?! A juhnak nincs! NEM ENG.! NEM ENG.! NEM ENG.!” /Szigor Igor, a Nemzetközi Alapállattani Versközpont (NAV) fájó feje/

„Kávát hozzon Guy,
Nem elég a чай,
Legyen mellé pie!”
/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Szlovák kávé, orosz tea,
Meg amerikai pite?!
Gyuri bátyó, nem vagy te a
Nemzetközi táppapi, te?!”
/Guy Ritchie, ravasz agyú puskacsövekkel blöffölő spíler angol forgatókönyvíró és filmrendező tea-timer/

„Különleges ívben jutunk el a szép magyar táj látványától az illatokon át a nyelvek keveredését okozó gyomorbántalmakig. Nehezen emészthető, mégis könnyed és logikus témaváltások visznek el az idilli tájba illő happy endtől minél messzebb, a tragikus végkifejletig. Bokrokat ugyan nem említ a tájleírás, de a rímekben megjelennek. De az igazi borokkal ellentétben a bokorrimek az emésztőrendszer panaszainak nem az elrejtésére, hanem a kihangsúlyozására hivatottak. A mű végén a bokorrímekhez igazodva selypítő ajánlás rendkívül kifejező. Bár van a versnek, mint történetnek agyleépítő hatása, a témaváltások mégis gondolkodásra késztetnek, és elmerenghetünk azon, hogyan lesz a legszebb táj egy lassan bekövetkező, de mégis hirtelen és váratlan fordulattal a legrondább események kiváltója. Ez a kettősség mutatja a vers nagyságát. Olvasását emésztőrendszeri panaszok megelőzésére is ajánlom.” /M. András, a költő legállandóbb és legtudományosanmélyenszántóbb kommentelője/

„Tudja Whig és tudja Tory,
Mit eM úr ír, nagydoktori.
Részben magyar, részben British,
Profi ott is, profi itt is.
Aki szlovák, annak: Pozor,
Bokorrímfejtése pazar!
(Bár ez nem bokor, csak kancsal,
Ám néha a birkakan csal.)
Úgyhogy eM úr soká éljen,
S japán jogdíj legyen fél jen!”
/Dr. Emésztő Edömér, az Állami Tébolydák Országos Központja (ÁTOK) faliújság felelőse/

„Jaj, eM úr, nagyon köszönöm a tudományos tanácsát! Komoly emésztőrendszeri panaszaim voltak - jelesül székrekedésem - és a vers elolvasása után átszakadt bennem a gát! Azóta teljesen a saját erőforrásomból trágyázom a vármegyeház növényketrjét és a főispán úr földbirtokait! Nekem ez a mű nagyon bejött és azóta belőlem minden kijött!” /Jobbágy Jenő, udvari kertész/

„Kutyából nem lesz szalonna, de birkából bármikor lehet róka. Folyó- vagy tóparton pedig akár még csuka fogta róka is lehet.” /Agg Arnold, bölcs birkapásztor/

„Újévi fogadalmam, hogy idén egyetlen Frady Endre verset sem kommentálok! Most is csak annyit mondok minden kommentár nélkül, hogy LEDARÁLNI!!! FELGYÚJTANI!!! BETILTANI!!! Ááááááááá!!!” /Puzsér Róbert, kissé feszült kritikus/

„Én úgy tudok egyetlen gyors harapással kienni és a torkomban megresztelni egy juhnyájból minden birkamájat, hogy nemcsak hogy észre sem veszik, de fel sem tűnik nekik.” /Chuck Norris/

Hidraulikai törvény,
Ha jég alá ránt az örvény,
Roppant kicsi már az esély,
Hogy erről valaha mesélj.

Ám ha ott van Béla búvár,
Mégsem örök mélabú vár,
Végtelen csönd s totál setét,
Elrontva az ember hetét.

Béla búvár mélyből kiránt
Olajfúrótoronyiránt,
S nagy pofonja örök emlék,
Hogy amivel játssz, az nem lék!

„Gyermekem, a fuldoklásod súlyos teológiai hibába sodort. A halál után nincs se végtelen csönd se totál setét, mert vagy a mennybe kerülsz, ahol örök világosság fényeskedik és az angyalok kara énekli a szférák zenéjét, vagy a pokolba, ahol örök tűz ég és a lángnyelvekben történő gyötrődés okán igen nagy a jajkiáltások zaja. Nagy szerencséd van, hogy ezúttal is megbocsájtok, mert nem tudod, mit cselekszel, amikor blődségeket verselsz.” /az Úr/

„Ó, Uram, a menny és a pokol közül kifelejtetted a purgatóriumot! Igaz, hogy a Szentírásban sehol sem említed, de mi hiánypótlásként betettük, amit elrejtettél előlünk nagy kegyelmedben. Ne aggódj, így sokkal jobban fogynak a bűnbánó cédulák! Bízz bennünk, mi jobban értünk a mammonhoz!” /X. Leó (1475-1521), római pápa/

„Béla búvárt minden tóba!” /M. András, a költő legállandóbb és leglélekbúvárabb kommentelője/

„Mivel a világon nagyjából ötezer Béla van, akiknek talán egy ezrelékük búvár, ugyanakkor körülbelül ötmillió tó, így minden Béla búvárra cirka egymillió tó jut. Büszkék vagyunk magára, eM úr, mert mer nagyon nagyot álmodni! Csak arra vigyázzon, hogy álmodozás közben bele ne essen egy befagyott olajfúrótorony melletti lékbe, ami ráadásul nem is tavon van, hanem tengeren, ahol ritkább a Béla nevű búvár, mint földigilisztában a gerincvelő gyulladás!” /Dr. Jégeralsó Jeremiás, sztochasztikus statisztikus és jeti jégrém/

„eM úr, az ön csodás álma
Oly nagy, hogy belém fagy nyál ma,
Mint frigóba nagy zöld legyek,
Hogy én minden tóban legyek!
Béla kevés, de sok a tó,
Így döntött a Mindenható,
Kinél e tény nem úgy van, van:
Béla-lake ratio's one-one.”
/Bólé Béla, ballada beolvasó bérbemosó búvár/

Nem vagyok műszaki szakember, zsenialitásom másirányú. Lehet, hogy rosszul tudom, de a hidraulikai törvényben nincsen jég. Aztán meg ki az a Béla búvár? A búvár neve Kund. A hidraulika törvénye szerint: Búvár Kund. Olajfúrótoronyiránt. Piha! Ez nem egyértelmű. Ugyanis a fúrótorony így is állhat, úgy is állhat. Erre példa a pisai ferde fúrótorony. Mellőle a tenger valahova visszavonult, a torony pedig kedve szerint dől. Az irányt precízebben kéne meghatározni. Az, amire a költő gondol, azt például így kéne: „kiránt kétszeres vinkli iránt”. A pofon pedig végérvényesen alkotmányellenes. (Annak ellenére, hogy jelenleg nincs alkotmányunk.)” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmásbanzseniálisabb olajfúrótorony szakértő kommentelője/

„Nyuggerapó leleplezett!
Ki gondolta, hogy még él a
Földön ily elmeszerkezet,
Aki rájön, Kund nem Béla?!”
/Álbéla Kund, nehéz gyermekkorú könnyűbúvár és veterán vinkli víztelenítő/

„A vinkli egy derékszögű sarok (vö. ficak!), tehát kétszeres vinkli egy 180°-os irányváltás, azaz egy teljes pálfordulás. Vagyis amikor valaki a keresztvízbe nyomva fuldokolni kezd, az metamorfózisba kezd a túlélés reményében, azaz megtér és elindul fölfelé. Így lesz a vizes árok örvénye örök érvényű.” /Pálkata Péter, páternoszter pucoló és prózai pancsoló/

„Lehet, hogy Béla búvár pofonja alkotmányellenes, de adott esetben hasznosabb, mint bármi más. Sajnos vannak, akik csak az erőből értenek (vö. posztszovjet parlamenti politikusok).” /Anton Szemjonovics Makarenko (1888-1939), szovjet író és pedagógus/

„Nem értem! Tavaly télen kiragasztottam egy A LÉK NEM JÁTÉK! feliratú figyelmeztető plakátot a jégre, de idén decemberre eltűnt! Ki lophatta el és miért?!” /Tömb Tódor, az olajfúrótorony tűz- és munkavédelmi felelőse/

„Búvár Kund sír a sírjában, hogy kukabúvár Béláról ilyen mű született! Már csak az a kérdés, hogy a bútól vagy a nevetéstől sír szegény! Béláim, gondolkodjunk!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas lélekbúvár/

„Ház úr, hol a Kund úr sírja?
Látja, ahogy telesírja
Csontváza, mert nincs már zsírja?
Ön fura kommentet ír, ja!
Ház úr, ha a fagyos tél a
Víz alatt éri és fél a
Fulladástól, mint egy méla
Ló, nem jön jól búvár Béla?!”
/Búvárkund Bödönné Balsors Belladonna, bélaszerű bokorrímlőnő/

„Búék ettől nem lesznek Bélák
De a nevetéstől sem leszünk némák!
Boldog Újévet minden kommentelőnek!”
/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Boldog Újévi Kommentelő/

„Mit csinál, Dr. Ház, még eteti is a trollt?! Hogy lehetne boldog a kommentelők új éve, amíg ez a fejre eséstől lékelt koponyájú és légörvénytől kifolyt agyvizű orbitális kretén minden ártatlan olvasó tudatalattijába befurakodva öl, butít és nyomorba dönt?! A covid, a pestis, a kolera, a fekete himlő és a spanyolnátha együtt nem zúdítanak az emberiségre akkora pusztítást, mint Frady Endre lassú és gyötrelmes szellemi kínhalált okozó úgynevezett életműve! Anyám emlékére esküszöm, hogy inkább kötném a szemgolyóimat magasfeszültségű légvezetékhez, mint ilyen rímroggyant szóokádékok látványához!” /Puzsér Róbert, kritikus és a Boldogan Örvendező Filantrópok Frady Endre Nélküli Esztendeinek Társasága (BÖFFENET) megmondóembere/

„Megkértem a Fentieket, hogy jövőre már ne kelljen Frady Endre verseket olvasnom és szerencsére meghallgatásra találtam. Nyugodhatok békében!” /Edson Arantes do Nascimento azaz Pelé (1940-2022), háromszoros világbajnok brazil labdarúgó/

„Az emberek azért fulladnak bele a vízbe, mert oxigénre van szükségük. Nekem nincs szükségem oxigénre. Az oxigénnek van szüksége rám.” /Chuck Norris/

Szennyből a hangya bejött hozzátok!
Száz torok, száz torok
Bömböli bőszen hős gondnokoknak:
Lássátok, lássátok!

Mássza a hangya falfelületet
Bolyokban, bolyokban,
Mér nincsenek ők élő lét helyett
Halóban, halóban?!

Felhangzik irtók víg énekhangja,
Ária, ária!
Jajgat a hangya-, pusztul a hangya-
-maffia, -maffia!

Szárad a méreg rá hangyarésre
Azonnal, azonnal,
Visznek az irtók szép fizetést el
Magukkal, magukkal.

Hangyátlan lakást a hálás népek
Imádják, imádják.
Hős hangyairtót ilyen nagy jóért
Mind áldják, mind áldják.

„Megszentségtelenítés!!! Skandalum!!! Szekuláris blaszfémia!!! Egyházi átok!!! Exkommunikáció!!! Kiközösítés!!! Szent inkvizíció!!! Szeretet ünnepi máglyahalál!!! Eretnekégetés!!! Ria, ria, hisztéria!!!” /Hangya atya, a Levédiai Ómagyar Szent Ősi Rend (LÓSZŐR) ideológiai tótumfaktuma és klerikális reaktor üzemeltetője/

„Gyermekeim, ím lássátok: irtani mélyen emberi dolog, de karácsonyi népénekből tömbbizalmis csasztuskát ápgrédelni, ahhoz már irtó sok hangyaszorgalom is kell.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Népléleknek híg a leve,
Kocsonyává fagy, ha heve
Meghidegül Antarktiszon,
Mint a jégre tett patisszon.
Jó csasztuska nem csak talmi
Mű, mit hangyás tömbbizalmi
Csupán karácsonykor dalol
Sózatlan hókupac alól.”
/Ápgréd Árpád, házi csasztuska szerelő és rántott patisszon díler/

„Most már csak az a hangyás, aki ilyeneket ír, de azon semmiféle irtás nem segít...” /M. András, a költő legállandóbb és leghangyátlanabb kommentelője/

„Fagyott földben lukat langy ás,
Agyban pedig sebész szike.
eM úr szerint költő hangyás?!
Elvtársak, ezt elhiszik-e?!”
Zajországban fagyik Zaj ér,
Írországban langy az Ír tó,
Hangyás költőt gyakran baj ér,
Aki magyar, hangyairtó!”
/O’Hangyássy O’Hugó, ír zajgép és sziklából szakajtott szikével szakági szekercét kőfaragó kisiparos/

„Melyik egy kedvelt sláger címe?
A) Balázs a darázs
B) Hangyák kórusa
C) Hangya a gatyában
D) Hagyj már békén
Helyes válaszokat várjuk Frady Endre postaládájába, rovarirtószeres dobozba rejtve!”
/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas rovarszagérző/

„Sokkal biztonságosabb A)
Balázs névtartalmú darázs,
Mint lángok közt szóló ABBA,
S parázs nyomán égő garázs!
Hogyha terjed tova máglya,
Bakelitként olvad ABBA,
Garázshamut rovar rágja,
S irtatlan nem hagyja abba!”
/Torokgyík Tomor, az EBBE együttes rovarszagú frontembere és abnormál Áááááááááááááááááááá hangja/

„Mivégre ír valaki verset, és mivégre olvassa el másvalaki az előző valaki által mivégre írt verset? Mi végre elértünk a végre és igyekszünk gyorsan el is felejteni! A dallam ugyan itt rágja a fülünket, de legfeljebb levágjuk! Ennyit megér a szabadulás! Több is veszett Mohácsnál, bár kevesebb veszéstől is meg lehet veszni! Vesszenek a vesztesek és a veszett hangyák! Szenvedjen más is, úgyhogy: ENG.!” /Tahó Tehóné Tótika Tátika, a Miazmás Irodalom Venyigéjét Égbe Görbítő Rektori Egyesület (MIVÉGRE) legfőbb pecsétőre/

„Mi ez a záptojás szagú lúdtalppal bebetonozott közízlésficam?! Ki ez a hangyás dalgyilkos?! Frady Endre pont ugyanannyira tehetséges és ugyanannyira költő, amennyire Argentína világbajnoki győzelme az európai, fehér és keresztény értékrend diadala! Frady Endre ugyanaz a világirodalomnak, mint Vlagyimir Vlagyimirovics mindenoroszovics cárevics elvtárs a világbékének! Rajtuk kettőjükön és még pár millió olyan ismerősömön kívül, akivel kölcsönösen nem állunk egymással szóba, mindenki másnak boldog és hangyamentes Karácsonyt kívánok! A jövő évben pedig önök is adjanak a véleményemre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki karácsonyi dalokból paródiát csinál, azt a szeretet ünnepén kegyelemből még nem ölöm meg a Föld túlsó oldaláról egy földhúrhasáb megfejelése keltette tektonikus pöckölés általi világűrbe lövéssel, de a jövő évre már ne vegyen határidőnaplót!” /Chuck Norris/

Babaként bár fejre estem,
Mégis majdnem ép a testem,
S ép testemben ép az elme.
-eséltem ezt neked Elm-e?

Olyan ép az elme bennem,
Hogy amikor épp kell ennem,
Kábé tudom, hol van a szám,
Újat így nem tanítasz ám!

Habár szól szám, nem fáj fejem!
Agyam vág, mint hernyóselyem
Végből szőtt szűk jégeralsó,
Vagy dalműben vájt fült fals Ó!

Rácsos ágyi ugrabugra
Közben nem zuhantam húgra.
Nem szállhattam oly lény felett,
Aki nem volt s később se lett.

Fejre esni nem nagy kaland!
Bármely féreg, pölö galand,
Is megteszi, ha nem málé,
Míg agyából nem dől má’ lé.

Ám ha agyleves a padló,
Toccsanván rajt’, mint egy vadló
Világvége kerítésén,
Ketten múlok: magam és én…

„Fentiek koromsötét fényében egyáltalán nem bánom, hogy nem vagyok, sőt soha nem is voltam. Jobb soha nem lenni, mint később se!” /a költő sosem létezett húga/

„Én ugyan voltam, sőt azóta is vagyok, de a definíciómból következően keletkezésem csak a fenti események utánra datálódik.” /a költő öccse/

„Ööö... kétségtelen, hogy elsőszülött gyermekünk, amint a sima lábra állást már meghaladta, ugrálni kezdett a rácsos ágyban oly módon, hogy fogta a peremét, miáltal előrefelé forgó mozgást végezve átröpült a perem fölött fejjel a parkettába. Mivel ezt megakadályozni nem tudtuk, néhány hangos koppanás után telepakoltuk a padlót párnákkal, hogy legalább puhára essen. De úgy tűnik, ezzel addigra már elkéstünk...” /a költő édesanyja és néhai édesapja/

„Elm?! Hé, ez az én utcám, ahol holdvilágos éjszakán rólam rémálmodik a lány!” /Freddy Krueger, a Rémálom az Elm utcában főszereplője/

„Én a bajt nem kerestem,
Fejre soha nem estem.
Sérülést nem szereztem.
Mégis az rólam a kép:
Agyam csak szerintem ép.
De épp ez benne a szép.”
/M. András, a költő legállandóbb és legbokorrímelőbb kommentelője/

„eM úr sokak szerint dilis,
Pedig inkább, mint a Pilis,
Titokzatos. És agilis.
Ha Pilisből esne fejre
Egy kőkemény sziklás helyre,
Nem költene többé tejre.”
/Dr. Dobogókő Dezső, döbbenetesen doktorizált deheroizálatlan dínótej díler/

„Köztudott, hogy a Pilisben van a Földanya szívcsakrája és fáradhatatlanul dobogó kőszíve - mely eredetileg lágy volt, csak Muhi-Mohács-Világos-Trianon-Bern-Marseille-Brüsszel és a költő borzalmas versei ejtette sebek hegei karsztosították kőkeménnyé - miáltal ez a Szűzanyának felajánlott kis ország csak területében és csak most kicsi, valójában hatalmasabb, mint legdicsőbb uralkodóink magyarságteljesítményének kvalitatív szorzata! Ilyeténképpen, aki viccet csinál a Pilis hegység szakrális netovábbjából, annak tépje ki és resztelve egye meg a máját a darutollas és árvalányhajas Turulmadár vecsernyére! Aki magyar, az magyar, és azt majd mi döntjük el! Legeslegszebb ősjövőt, bajtársak!” /Vitéz Fejnehéz Fidibusz, az Ősmagyar Révületben Ülő Levédiai Eredetmítoszú Táltoskör (ŐRÜLET) pogány-körösztény szellemiségű gyulája/

„Ha valaki elolvas egy Frady verset,
Joggal mongya aztat, hogy: „Ez fejre esett.”
(Megjegyzés: A gyerek szép a rács mögött!)”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legszókimondóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, jön Karácsony,
Dugjál bejglit át a rácson,
Hadd lakjék jól a szép gyerek,
S feje legyen majdnem kerek!”
/Konvex Kösztönyné Konkáv Klotild, ki-be horpadó tegezőművész/

„Réges-régen, amikor egy nagyobb hegyről leestem, a hegyimentő csak annyit mondott, hogy ebbe egy normális ember belehal. De mondta valaki, hogy normális vagyok? Ellenben örülök, hogy vannak nálam kisebbet esők, akiknél mégis működik a fizika: némi fejsérüléssel kombinálva a dinamikus behatást így lehetett Frady Endréből skizofrén statikus. Vagy a refrén volt statikus? Nem emlékszem...” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Kavinton-szedő/

„Normális az merőleges,
Nem csak es', de legesleg es'
Le a hegyről völgybe bele,
Mégis belül marad bele.
Ház doki szed Kavintont ő,
Agya rövid tavi ton tő.”
/Dr. Tonhalassy-Tövessy Kavinton Kenéz, hegyimentőorvos és skizofrénszarvasbőgéscsillapító/

„Sajnos nem tudok a mű szerzőjével együtt érezni, mert engem nem ejtettek fejre. Nekem rengeteg munkám van benne, hogy ilyen hülye lettem.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„B. úr! Dolgozni nem szégyen, csak baromi fárasztó! A munka öl, butít és fekélyszörpöt gyomorba önt.” /Igavonó Igor, bérrettegő bányaló/

„Emléknek korai, traumának súlyos, anamnézisnek bájos, magyarázatnak tökéletes.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, az anamnézis,
Ha ön nem csak lát, de néz is,
Súlyos dolog traumának!
Caput diem! – Fejj a fának!”
/Latinka Lajosné Látens Leonóra, fafejű fafejelő és filantróp filéző/

„Mi ez a fallal, sőt padlóval a fejnek rohanó retardált szellemi teszetoszaság?! Ki ez a saját senkiségébe belesemmisedett mindennek látszani akaró, tizedesveszőt követő rengeteg nulla utáni helyiértéken álló hiány?! Ne dőljünk be annak, ami beborul! A kriptokozmopolita celebnyálas hulladéklíra és Frady Endre nemzettudathasadt rektális költészeti kólikája közti távolságot mint üveggolyót einstandolni szimpla cinizmus! Verbálisan egyenlőnél is egyenlőbb távolságot tartani motyogó nyomorultaktól meg a teljes mélymagyar rögirodalmat önnön székletébe fojtó Frady Endréktől gyalázatos erkölcsi relativizmus és olcsó frázisokkal igazolt társutasság! Non plus ultra egyenlő szimpla! Aki magyar, már nem sokáig! Vesszen, ami eddig még nem! Anyám, légy rám büszke, mert én is az vagyok magamra!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban én is gyakran játszottam fejre esőset. Így keletkeztek a kráterek.” /Chuck Norris/

(Argentína-Franciaország 3-3)

Meccs előtt a futballtömeg
Messi nevét sírja-ríja,
S persze varázsol is ő, meg
Jó haverja, Di Maria.

Kettő nullig argó álom!
Franciáknál bús a mottó:
„Hol a laszti? Nem találom!”
Mbappé se egy nyerő lottó…

Ám jő Otamendi baki,
Semmiből egy francúz tizi,
S jól becsűri Mbappé, aki
Addig hulla volt csak, vízi.

Gallok behabzanak nyomba’,
Elveszti a lasztit Messi,
S puff, egy újabb Mbappé bomba,
S messzi van a vége, messzi…

Hosszabbítás! Messi, Mbappé
Okán a legnagyobb meló
Gólszám strigulázó app-é,
S villog a sok okosteló…

Végül Martinez-i spárga
Nyomán jöhetnek a tizik.
Ő zöld, másik kapus sárga,
Katlan pedig kéken izzik.

Megremeg a gallok lába,
Argentína don’t cry ezér’
Lelátón a Macron kába,
S bajnok lesz a Messi vezér!

Bár stadiont gyártott Katar,
Nem kórházat s kisdedóvót,
Mégis víg a hajas, a tar:
Legalább a döntő jó vót!