Mete’rológusok, hahó,
Hogyha tél van, mér’ nincs ma hó?!
Vagy csupán a tél a tahó?!
Az, hogy minden köztér száraz,
Le időjós szakmát áraz!
Hótlan tél, hát milyen már az?!
Télen nem készülnek kerek
Részegységű hóemberek?!
Ettől agyhúgykövet nyerek!
Mikó’ esik itt mán le hó?!
Csak nálunk nincs, vagy nincs sehó’?!
Asszem, iszok! Hol egy csehó?!
Mákonyálom, gyerekkori:
Hótömeg hull gyárak köré…
Fehér Balcsigyörök Kari-
-ról hódalol Gyurik kara…
Lábaimon gyerek-kori,
S havas varjak gyérek karó-
-n…
Józanodj ki, költő koma,
Gátol e szesztöltött kóma
Látnod azt, ha hull a hó ma!
(hópihék tánca!)
„Hé, költő úr, mi nem táncolunk, pláne nem zárójelben, dőlt betűvel, hanem hullunk! Mint az elsárgult levél, csak manapság már jóval ritkábban! Ritkák vagyunk, mint a hófehér hó ló szobor az ügetőn!” /a hópihék/
„Költő úr, maga a gyerekkorának teleit óbudai panelban töltötte, ahol gyárakat, karókon varjúkat és balatongyöröki karácsonyokat megéneklő, csupa Gyuriból álló gyerekkórust legfeljebb a fekete-fehér Orion televíziójukon látott, ha egyáltalán! Amúgy korcsolyázni nem havon szokás, hanem jégen! Minek iszik az, aki még józanul se tud költeni?! Vagy látott maga már részeg tyúkot hóba tojni?! NEM ENG.!” /Fekete-Karácsony Tocsmák, a Kancsal Rímeket Eleve Tiltó Észmegóvási Népbizottmány (KRETÉN)
“Nem érzem most magam okén,
Hogy csontvázként izzadok én.”
/Hóember csontváz/
„Ez ritka szép lett, mint a fehér holló! Szinte már a szánkban olvad, nem a kezünkben. Én már óvodában kötelezővé tenném! Miért?! A Weöres se bírta a gyerekeket. Frady Endre pedig a benne élő (és máig harcoló) gyereket próbálja végre bentlakosba küldeni, csak még mindig várja a mákos millákat. Ennyi.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Átkacsáz’ itt humán Peti,
Mint vérgőzös, sörös vándor,
S hátán lóg, mint pumán heti
Zsákmánytápja, Weöres Sándor.”
/Mákos Milla, mákonyosan melankolikus mélylélektani melódia mutáns & műhóesésfüggvény matematikus/
„Azon gondolkodtam, hogy ki kellene engedni a Költőt. Ki a pusztába! Hadd lássa, milyen a farkasok között, a metsző szélben, hófúvásban! De egyből eszembe jutott az is, hogy ilyen könnyen nem tudunk tőle megszabadulni (nem lesz olyan szerencsénk), és mi van, ha farkasokkal táncolva tér vissza? Nem, nem szabad kiengedni a Költőt! Jó mélyre el kell zárni, ne lássa, hogy a január az egy nagyon csapadékos hónap volt, ne lássa, hogy hull a hó, és azt se tudja meg, hogy milyen a farkasokkal táncolni! Inkább még két ilyen vers a sötétről, mint egy újabb sötét vers a lefagyott hóról!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas hóhányó/
„Farkasmetsző szeles puszta
Hóval fúttan igen guszta.
Nincsen szűkség, tágas kinn tér,
Nem jön kutyaütő sintér,
El a házmester sem zavar,
S nem zör’g hószigetelt avar.
Ám ha költőt bezár setét,
Hogy kezdi el így a hetét,
S líraírást hogyan művel?!
Hűlye ötlet, hosszú ű-vel!
Ház úr, hogyha maga hóhány,
Hóhányt lesz sok hintaló! Hány?”
/Hűha anyó, henye hintaló hantáló hóhányó és pusztító pusztai pásztortarhonya pöndörözőnő/
„Szép látvány a téli hóesés, de aztán pattanjon vissza a földről, hogy ne kelljen lapátolni!” /M. András, a költő legállandóbb és hólapátellenesebb kommentelője/
„Rugalmas a hólabdám ám!
Jeticsizmámon a rámám
Járdatánckor mutat jól és
Mindeközben nem lesz hólés!
eM úr nem ránt kaszát-kapát,
Hogy hó miatt kell a lapát,
Meg a só, mert megmar a só!
Táváriscsi, nye harasó!”
/Dimitrij Dunakav Dunakavics, az Elejtendő Hólabdák Elasztikussá Javításához Univerzális Hegyijeti Nyálat Elemző Műhely (EHEJUHNYEM) rugalmasságtani reduktora/
„Honi hó oly elasztik',
Felpattannak e lasztik!”
/az Unikálisan Rugalmas Hólabda (URH) reklámszlogenje/
„Költő úr, amióta itt hóhiányról verselget, már többször is esett a hó! Igaz, hogy szinte röptében elolvadt, mint egy légtérbe lépett törpemeteor, de esett! Úgyhogy maga tévedésben van, tehát vonja le a konzekvenciákat! A jogdíjából! NEM ENG.!” /Pacalarcú Poczond, az Általános Verstani Hóhivatal (ÁVH) pecsétkezelője/
„Gödörmélyen Tisztelt Pacalarcú Poczond Úr! Az ön által törpének nevezett, valójában tíz méter átmérőjűnél kisebb meteorok a föld légterében nem elolvadnak, hanem elégnek. Elégnek tűnik ennyi információ, mert ennél többet ön úgysem tud felfogni. Talán még ennyit sem. Mindegy, hatóságnak így is tökéletesen megfelel, míg a tátva maradt száján be nem úszik egy cet. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Atmoszféra Atanáz, égéshőtérképész és ballisztikus bálnabiológus/
„Mi ez a sok műhó semmiért?! Ki ez a sokadvérengzését élő meteorológiai toprongy?! Bár esne rá egy másfél méter átmérőjű hólabda olyan sebességgel, hogy ne tudja utólag megírni! Ha gyermekkoromban anyámmal folytatott csehszlovák havas hegyoldali napfürdőzés közepette ránk zúdult volna egy brutális lavina, a sokkhatás meg sem közelítette volna a gyanútlan honi entellektüel versolvasókét, akik szeme elé váratlanul odarottyan egy Frady Endre székletlíra! Az örök hó hűljön rá ennek a szépérzéketlen rímtiprónak a vastag bőrére, hogy az emberiség kihalása utáni UFO régészek se tudják kiolvasztani még fénykardokkal se!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Ha azt mondom, hó, megfagy a hő. Ha azt mondom, hő, megolvad a hó. Ha azt mondom, há… há… há…, akkor tüsszenteni fogok.” /Chuck Norris/
„Hűűűű…” /a Chuck Norris rajongó emberiség/
