Frady Endre

Prágában lefoglalt cseh jen
Ügye épp a Breaking News,
Miközben én pörgök fejen
S csalánszövet brék-ing nyúz.

„Hát a kőttő úr osztán tud élleni! Hallgassa ja híradót, oszt’ közbe meg körbe-karikába csiszatolja ja szép nagy busa fejit a parkettába! Asztat meg mostan elsőkézbű tuttam meg, hogy már a cseheknél is jen van az ejró helyett. Vajon a gatyakorcomba beléje varrott ezer dajcsmárkom az hány cseh jen?” /Cseh Jenő, nyugdíjas orvhalász/

„Cak ezerhaccá’ ce jen az óccó kiciccípős calánszövet brék-ing!” /Kin-Che-Jen, kínai brék-ing árus/

„Kínai csalánszövet brék-ing! Ez az! Végre magasabb szintre léphetek a vezeklésben! Úgyis elkopott már a szöges ostorom!” /Szent Csejen, lapp szerzetes/

„TV-ből jövő zenére brékelni balesetveszélyes, mert az esetleges adásmegszakítások könnyen kizökkentik a táncost és fejen pörgés közepette nagy a nyakcsigolya suvadás veszélye. Csak jogtiszta CD-re táncoljunk! A csalánszövet brék-ingben való intenzív mozgás pedig nem csak kiütéseket okoz, de beleizzadás megvalósulása által roppant büdös is lesz tőle a szenvedő alany.” /Dr. Cheyenne Winnetou, a Nemzeti Brékdensz és Indiántánc Intézet (NB II) mexikói jogtanácsosa/

„Ízig-vérig XXI. századi vers! Modern és van benne pörgés! Négy sorba tömörített média, valutahamisítás, anglicizmus, zene, tánc, gagyi kínai termék és szenvedés! Mint egy akciófilm spot! Coming soon!” /Göcsej Endréné Zacc Matild, flash esztéta és kulturális gömbvillám/

„Anyám ollóval szavanként felvagdosta a fenti förmedvényt, én meg összekevertem és véletlenszerűen kiraktam. Ez lett belőle:

Breaking brék
Miközben cseh

pörgök Prágában csalánszövet
fejen Frady brék-ing
Endre: Ügye nyúz. S épp lefoglalt
a News, TV-szobai jen én

Itt hányjak tarajos sült, ha ez nincs legalább olyan értelmes, mint az eredeti!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ááááá!!! Segítsééég!!! Szabadítsanak kííííí!!! Ez szúúúr!!! Áááááá!!!” /Csej Enikő, az önmagát egy védett tarajos sülhöz láncoló Greenpeace aktivista és bölcsész hallgató/

„Ladies and gentlemen, the poem analyzing lecture finished. Let’s have a 10-minute break! Music please!” /Dr. Xcjuklsdwz Tsheyenn, ufonauta és világegyetemi tánc- és irodalomtanár/

„Ne ítélj, hogy ne ítéltess!”
E mondás már igen éltes,
Jézusé kétezer éve.
Ugye, ismerős e név-e?

Nem mond neked semmit, te tök?!
Lófejedre ráüthetök?!
Rád nézve nagy szégyen ez, és…
Ajvé, ez is ítélkezés!


„Ordítva tudnék sírba hanyatlani ezektől a didaktikus szájbarágásoktól! Ha Jézus előre tudta volna, hogy mi mindent fognak a nevében elkövetni a műkeresztény lélekkufárok, akkor a vizet nem borrá, hanem lassan ölő hangyasavvá változtatta volna. Anyám szerint én egy BLASZ II-es huligán vagyok, de szerintem eredetileg blaszfémiát akart mondani. Sose volt a szavak embere. Ahogy a költő se.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem ismerős e név-e, hanem ismerős-e e név. Persze nem az ugye szó után, mert az értelmetlenné teszi mindkét variációt. A költő – ha lehet annak nevezni – a satnya rím kedvéért beáldozott mindent, ami a magyar nyelvet valaha is széppé tette, a nyelvtant. Forgok a síromban.” /Lőrincze Lajos, néhai nyelvész/

„ Ajvé?! Jiddis szó?! Mi ez a burkolt antiszemitizmus, költő úr?! Ne jöjjön azzal, hogy vannak zsidó barátai, meg azzal, hogy Jézus is zsidó volt és vele is puszipajtások! Magának vaj van a füle mögött és nem kóser vaj ám! Egy körülmetéletlen Fradi drukker több mint gyanús! Nagy córeszben van sameszk ém, nagy córeszben!” /Kohn Ferenc, konferenciaszerező kisiparos/

„Egy y-ra végződő nevű ősmagyar költőt fenyeget egy sémita-cionista Moszad ügynök a dús hajába tépett szélű Európa kellős közepén?! Rázzuk le a rabigát, nem gátol a rabbi gát! Magyarisztán forever!” /vitéz Ugarszittya Gyula, mélymagyar rögvalóságshow harmadik helyezett/

„Mi az, hogy ne ítéljek?! Akkor se fújjak, ha valaki szándékosan műesik a tizenhatos előterében?! Hát engem miszlikbe fognak aprítani a sportfogadásból élő mecénásaim!” /Vakvarjú Vindisgréc, BLASZ II-es játékvezető/

„Szép ez a hegyibeszéd Jézus  haver, meg jó ez a hegyibeszéd, de ha ezt komolyan venném itt a Való Világ 6-ba', már az első héten kiszavazna a balhéra vágyó publikum, oszt' mehetnék öntetnek az ezerfejű cézársalátába!” /VV Rezső, body builder és reklámújság kihordó/

„Én nem ítélkezem, csak lerúgom a fejét annak, aki kavar! Jézus is jobban járt volna, ha ott vagyok vele a Gecsemáné kertben, mert simán lefejeltem volna azt az egész debil bandát! Van még kérdés?” /Chuck Norris/

„Atyám, bocsáss meg  az előttem szólóknak, mert fogalmuk sincs, mi a pálya!” /Jézus/

Erkölcs

Erkölcsös polgárban van gát,
S nem lop mástól sose cangát,
Se rollert, se köznép vagyont,
Csak belet dolgoz ki. Vagy ont.

Utóbbit tényleg csak néha,
Pajkos forradalmak léha
Hevében mint elégtétel,
Ha veszíti épp fejét el.

„A kispolgári költő kispolgári verse hiánypótló mű, hiszen eleddig inkább csak hősök, szerelmek és nemzettragédiák lettek lírai tollhegyre tűzve, kádári kisemberből erkölcsös kispolgári munkarobottá váló szürke verebek ritkán. A magunkra erőltetett erkölcsi máz nemzettudathasadási haváriák okozta szétrepedése és a bennünk lapuló állat előtörése e költeményben olyan magától értetődő természetességgel zajlik, ahogy a négylábú ló megbotlik, ahogy a kutya visszatér a maga okádására, vagy ahogy a megfürdött disznó sárban hempereg. A vers érzelmi űrt, lelki vákuumot hagy maga után. Lecsorduló könnyeink a semmibe zuhannak alá…” /Bús Bertalanné Fátyol Jolán, irodalomtörténész és a Szárnyaszegett Pegazus c. értelmiségi vitaműsor főszerkesztője/

„Nem kell ahhoz forradalom, hogy egy rendes polgár zsebében kinyíljon a bicska és belezhetnéke támadjon! Elég elolvasnia egy ilyen szánalmas Frady förmedvényt és rögvest vagy az utcára vonul, vagy bősz nassolással véget vet a napok óta kínlódva folytatott fogyókúrájának. Esetleg is-is. A szlengből idecsempészett és természetesen ide nem illő canga szó is megérne egy misét, de anyám még nem varrta mag az előző Frady gány hatására ízekre cincált palástomat.” /Puzsér Róbert, az anticelebitás főpapja/

„Nekem szétszedhető canga lopni el Budapest, de már megkerülni. Nem belezni se más, se magam. Nem szeretni harakiri. Fájni.” /Yoshihiro Shimada, japán világutazó/

„Megkérdeztem apukámat, hogy mi az az erkölcs, és ő azt mondta, hogy nem tudja, de a régi szovjet ifjúsági filmekben hallotta emlegetni. Amúgy apukám szerint nálunk mindenki dézsmálja a közvagyont, úgyhogy nyugodtan hazahozhatom az oviból azt a szép piros pöttyös labdát.” /Höttyéni Pistike, nagycsoportos óvodás/

„Lopni természetesen sosem szoktam, de a közvagyon, ahogy a nevében is benne van, közös tulajdon, ami részben az én adómból halmozódott fel, így teljesen logikus, hogy időnként kiveszem belőle a részem.” /Dr. Höttyéni Huba, jogtanácsos/

„Nálunk senki sem lop. Nálunk rend van. Magyarország jobban teljesít. Meg is mutatom az idevonatkozó statisztikákat. Mindjárt… ööö… nincs meg a dia… hmmm… úgy tűnik, ellopta valaki…” /Pintér Sándor, belügyminiszter/

„Egy magát meg nem nevező hírforrás által illetékes körökből illetéktelenül megszerzett és szerkesztőségünkhöz illegálisan idejuttatott statisztika szerint Magyarországon rend van és senki nem lop.” /index.hu/

„Nálunk a számvitelen nincs lazsálás, a sok lusta kis Tuskó valóban kidolgozza a belét is, sőt még az unokáikat is behozzák és munkára fogják, hogy teljesíthessék a normát. A legkisebb is számít. Tuskóóó!!!” /Csávás-Tuskó Kálmán, ex-őrmester a Tuskó és Családja Rab- és Vécélánc Gyár munkafelügyelője/

„Valamikor bennem is volt gát, de amióta ellopták, azóta folyamatosan tele van a bringaáruházam raktára újabbnál újabb cangákkal és rollerekkel.” /Simli Sebő, Prima Primissima díjas nagyvállalkozó/

Immár a hó úgy szálling,
Hogy nem elég egy szál ing.

Cukkíni fasírt sült krumplival

A költő és menüje

Boldogtalan Ön, és ma sírt
Nagy éhségtől vezérelve?
Megoldás: cukkíni fasírt,
Amit meggusztál a nyelve.

Sült krumplival égi manna,
S ha a számon nincs épp lakat
(Ez így igen gyakran van, na!)
Ebédelve tök jól lakat.

„Na, költő úr, csak nem cukkíni fasírt volt sült krumplival a mai vega menü a KisBigben? Ha ízlett magának, akkor miért nem írt róla egy jó verset? Mondom, jót! A bugyuta színvonal és a tiltott reklám miatt NEM ENG.!” /Csöblönyi Hötyénc, főcenzor és bélyeggyűjtő/

„Ebéd után szelídebb hangulatban lévén csak annyit mondanék, hogy a lakatot a költő szájáról át kellene helyezni a klaviatúrájára és az irodalombarátok szívéről legördülő hatalmas követ rögvest messze fújná az irodalombarátnők kebeléből felszakadó sóhaj.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem is ettől laktál jól, te kanapéfradista, hanem az előtte bedöntött küblinyi gyümölcslevestől! Hehehe! Az ilyen műmájer fotelfradisták már ennyi kajától is kidőlnek! Hehehe! Csak a Kispeeest!!! Hehehe!” /K. András alias Bozsik Csucsu, budapesti statikus és pszeudo-agresszív Kispest szurkoló/

„Kinek nem volt elég a kismenü?! A Mekiben 850 forintért legfeljebb csak szalmonellát kaphatsz!” /Mr. KisBig, főszakács és kifőzde tulajdonos/

„Étkezés és líra! Test és lélek egysége! Néptestben néplélek! A költő a maga emelkedett megfoghatatlanságában tálalja elénk a materiális hajtóerőt nyakon öntve a századelő turbószószával. A szájlakat eltávolítása az akaraterővel átitatott önfegyelem metaforájaként hívja fel a figyelmet arra, hogy egészséges táplálkozás esetén nem lesz a fiatalkori reflexből öregkori reflux. Gondold meg és egyél! Frady Endre friss szelének padlássöprő ereje egy szóval jellemezhető: világirodalomtalanítás!” /Alakart Eklektika, gasztronómiai költő és betápblogger/

„Kapható a KisBigben tárkonyos gyümölcsleves? Rázva, nem keverve!” /Bond, James Bond/

„Egyszer a KisBigben valaki el akarta venni előlem az utolsó cukkini fasírtot sült krumplival. Vinni vitte, de nem a kaját el, hanem az oldalfalat ki.” /Chuck Norris/

„Da zucchini, Domine!” /Ferenc pápa/

„Ó Uram, Uram! Nem tudom, hogy ez a cukkíni fasírt sült krumplival tényleg van-e olyan jó, mint a manna, de nem lehetne, hogy így negyven év elteltével egyik nap ezt kapjuk, a másik nap meg azt? Hétfőnként esetleg rizzsel?” /Mózes/

Hitvita

Isten nem léte, vagy léte
Birizgálja sokak hitét.
Ne röhögjél ezen, hé, te!
Ez neked is valódi tét.

Hogyha nincs, nincs egyáltalán,
Nem volt, nem van s nem is lesz Ő.
Okafogyott, mint a csalán-
Csí;pésben a pontosvessző.

Ha meg van, hát mindig van Ő,
Egy időben minden helyen.
Általa van férfi s a nő,
Összes apacs, inka s cheyenne.

Vakmerő, vagy rövidlátó,
Ki e téttől meg nem ijed.
Nagyobb meccs, mint UFO-NATO.
Döntés, olvasóm, a tied.

„Jaj-jaj, én nem tudok dönteni! Egyik nap úgy érzem, hogy van, másik nap meg úgy, hogy nincs. Totóban fix x-re venném… asszem…” /Balansz Bogárd, átlagolvasó/

„Egy művelt ateista nem hihet Istenben! Mi volt ez a robbanás?! Te jó ég, a NATO és az UFO-k egymást lövik?! Itt a világvége!!! Imádkozzunk!!!” /Prés Jenő, taxisofőr és evolúciós termékmenedzser/

„Atyám mindig azt mondta, hogy higgyek magamban. Megfogadtam a tanácsát, de pénzt nem teszek rám, mert Úriemberfia biztosra nem fogad.” /Jézus/

„Az utolsó napon négy eset lehetséges: 1., Nem hittem és nincs Isten – igazam volt, de ez nem tesz boldoggá. 2., Hittem, de nincs Isten – tévedtem és ez sem tesz boldoggá. 3., Nem hittem, de mégis van Isten – nagyon nagy ultragáz! 4., Hittem és van Isten – Ooooh happy day!!! Halleluja!!! Megérte hinni! Nekem bejött!” /Boldog Béla, Kinder-tojás ügynök és amatőr filozófus/

„Hogyne hinnék Istenben? Naponta látom el jobbnál jobb tanácsokkal.” /Chuck Norris/

„Míg hivatalban voltam, munkaköri kötelességem volt hinni. Mióta nyugdíjas vagyok, ráérnék kételkedni, de mindig belealszom…” /Ratzinger bíboros, nyugalmazott pápa/

„Én természetesen mindkét oldal mellett tudnék  érvelni, de nem ennek a versnek a szintjén. Ehhez le kellene mennem limbó hintóba, de anyám szerint a pocakom leverné a lécet. Frady Endre viszont bármilyen alacsonyra tett verstani léc alatt át tud siklani, pedig hasonló a testalkatunk, csak ő egy agynyival könnyebb nálam. Neki muszáj hinnie, mert másra már teljesen alkalmatlan.” /Puzsér Róbert/

„Gyalázat, hogy a költő egy elvileg elfogulatlannak feltüntetett versben olcsó verstechnikai eszközökkel próbálja manipulálni az olvasót. E fércmű ugyanis keresztrímes – jól értjük: kereszt! Nehogy már egy keresztény gyógyegér fűzfapoéta akarja kételyekkel bombázni a tudományos ateizmus eszmerendszerét! Cogito ergo sum!” /Dékárt Dartanyan, halbiológus/

„Csikidam R-Go szám! A Limbó hintó viszont még Hungária, de én doboltam benne. Istenien!” /Szikora Róbert/

El-beszélés

Két nyuszi a fődön ül.
Egyik dumál ödönül,
S kitört tölgyfa ráborul.
Másik szólt, de gáborul.

Nem érkezik meg mentő
(Nem játszik hős Batmant ő),
Diszpécser mer’ kiborul.
Nem ért ő, csak tiborul.


„Milyen igaz, hogy elbeszélünk egymás mellett! Két magyar az három párt. A népies nem érti meg az urbánust, az urbánus a virágárust, a virágárus a dakotát, a dakota az apacsot, az apacs a mormont, a mormon a reformátust, a református meg a cölibátust. És engem se ért meg senki, hiába hajtogatom itt üvöltve a magamét és verem a gyerekek fejébe gumibottal ezt a nyavalyás hit- és erkölcstant! Korcs kölkök!” /Töhényi Valdemár, iskolarendőr főhadnagy és betanított hit- és erkölcstan tanár/

„Diszpécsereinknek Magyarországon elsősorban magyarul kell tudniuk. Fődiszpécsereink természetesen megértik a Help! Help!, a Hilfe! Hilfe! és a Помощь! Помощь! kifejezéseket is, de ezen esetekben legfeljebb együtt érezni tudnak, a pontos cím ismerete híján mentőt küldeni azonban sajnos már nem. Ahogy a kis mondóka is szól: Aki nem tud magyarul, ellátjuk, de hanyagul.” /Dr. Nénónénó Renáta, a Nemzeti Mentőszolgálat szóvivője/

„A konkurens állami mentőszolgálat szóvivőjének állítását - annak tartalmát feltéve, de meg nem engedve - sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánom. Mi mindenkit ellátunk, mi mindig ellátunk. Világosban jóval messzebb, sötétben is valameddig, bár járműparkunk már elavult és a fizetésünk is kevés. De tesszük a dolgunk, ameddig tehetjük. Az állapotunk kritikus, de stabil.” Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője/

„A költő szutykos életére esküszöm, hogy rögvest fölköpök és aláállok! Hát ráharapok a köldökömre, ha még egy ilyen ordenáré baromságot el kell olvasnom! Elbeszélő nyulak és csak magyarul tudó hisztis mentődiszpécserek?! Mi jön legközelebb?! Szteppelő óriáskígyók?! Fogmosó gerlék?!  Anyám most tangóhangon búgja, hogy ’Mindig van rossz és rosszabb’, de óva intem: Igazad van, de sohase mondd! Vége! Nincs tovább! Heeelp!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre itt olyan el-beszélő költeményt alkotott, amilyet mások álmukban sem mernének. A két nyúl a félrekommunikáló kisemberek proto- és archetípusa, míg a soha meg nem jelenő mentő a nép nyelvét megérteni képtelen távoli hatalom kvintesszenciája és csimborasszója is egyben. A költő szót önmagával szót nem értve elérhetetlen magasságba emelkedik önmaga fölé, majd egy hirtelen mozdulattal sikoltozva visszahullik önmagára. Így ő mint mű illetve a mű mint ő a mondanivalójához képest oly tömör, mint egy kellően konszolidálódott háttöltés. Elalélok… Hilfe! Hilfe!” /Zetor Zétényné szül. Hilda von Landwirtschaftsausstellung, a tarajosi Goethe Intézet műfordítója/

„Ödön, Gábor, Batman, Tibor! Felháborító hímsovinizmus! Mi elnyomott, gyerekszülő automatákká és háztartási robotokká degradált nők a leghatározottabban tiltakozunk és követeljük a minket megillető szerepet a kortárs költészetben is! Miért csak kelekótya férfiak írhatnak verseket?! Frady Endréné, vagy Salát Aranka miért nem?! Mert nekünk csak a főzés jut, meg a mosás?! Világ feministái egyesüljetek! Csak a ráncainkat veszíthetjük! Ez az arc lesz a végső!” /Salát Aranka, a Nemzeti Nőegylet kozmetikusa és tigrisidomár/

„Jaj kislányom ne hőzöngj már! Mindketten boldogabbak lennénk, ha lenyugodnál és megállapodnál végre! A héten is mit csináltál megint?! Hányszor mondjam, hogy az udvarló arra való, hogy férjhez menj hozzá, nem pedig arra, hogy megverd és megetesd a tigriseiddel! Hej, szegény anyád, ha még élne, mérgében biztosan fejbe rúgna és gyomorszájon térdelne, ahogy anno velem is csinálta!” /özv. Salát Aladár, nyugdíjas gombaszakértő/

Glandula adrenalis

Mai témánk: mellékvese.
Versíráshoz keresve se
Találhatnánk jobbat ennél.
Jó olvasóm, szólj, ha ennél,
Mert addig szünetet tartok
S tarhonyákat tartó tar tok
Tartalmába mélyedek el.
Vagy ez téged nem érdekel,
Csak az, miről szól e dal is,
A glandula adrenalis?
Mellékvese sárgás kérgén
Halad át az Rh-ás vér gén.
Ott a mellékvesevelő
Vérbe adrenalint belő,
S emígy tombol eme hormon
Harc közben bús huszti ormon.
Mit mondjak még fontosat én,
Ami bölcs, mint egykor Athén,
S ászként ül, mint némely szervám?
Megvan, ez egy páros szerv ám!

„Köszönjük, költő úr, hogy az étvágyunk mellett a tudatlanságunkat is elvette! Mi, a Sávolyszenthüttei Böllér és Népgyógyász Önképző Kör tagjai éhezzük és szomjazzuk a tudást, és az ön Mandula admirálisról szóló műve kellően megfeküdte a gyomrunkat. Azt tessék még megmondani, hogy az az Athén, az valami híres teniszező?” /Csomándi Csárli, böllér és amatőr kuruzsló/

„Ki szórakozik a nevemmel?! Rögvest lövetni fogom!” /vitéz Mandula Alfréd admirális, a Vigyorgó II. emeleti ’hadi’ folyosójának lakója/

„Ha lerúgnák a mellékvesémet, se tudnám megmondani, hogy ez a fenti ki-tudja-mi vajon orvosi, vagy irodalmi szempontból borzalmasabb-e. Inkább csak némán szenvedek.” /Dr. Hugyos Virgil, urológus és kortárs költő/

„Ha én rúgnálak mellékvesén, akkor nemcsak megszólalni nem tudnál, de a Földre visszarepülni se.” /Chuck Norris, az orbitális/

„Mi az elementáris szügyrühdüh hajtja ezt a rút szibarita vázat arra, hogy a jogos önvédelemből fintorgó világ elé tárja a bélgőzös hagymázait?! Mi bizgerálja ezt az embert és miért nincs még ellenszere?! Hadd ajánljam fel adóm egy százalékát és Hajdú Péter fele kiskirályságát egy Antifrady ellenszérum kifejlesztéséért! Anyám szerint csak le kéne fújni irodalmi ivartalanítóval. Mama, nem érted, hogy pont ez nincs még feltalálva?! Nem, nem teszem le a sövényvágó ollót!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Megállj Puzsér, úgy beperellek, hogy rámegy még a tigristank mintás alsógatyád is!” /Hajdú Péter, celeb/

„Tisztelt Mr. Frady! Dalszövegét utólagos engedelmével megzenésítettem. A ’Belső szervek és a testnedvek’ című musicalemhez szükségem lenne még egy ’Boldogtalan hasnyálmirigy’ és egy ’Agyonhajszolt agyalap’ című dalra. Volna szíves megírni a librettót? Jövő keddig! Előre is köszönöm!” /Andrew Lloyd Webber, zeneszerző/

„Hát arról miért nem írsz, te fattyú fűzfapoéta, hogy én termelem a hím nemi hormonokat?! Nélkülem kihalnátok mind! Mondjuk, nem lenne nagy kár értetek. A Föld mindenképpen fellélegezne.” /Glandula adrenalis alias mellékvese/

„Ja, fel… pfű…” /Föld, a naprendszer harmadik bolygója/

Elvi világ, elvi hó,
Elvi vihar, elvi szél,
Elvi vigyor, elvi jó,
Elvi vita: Elvis él?!

„Már hogyne élnék, idióták?! Persze, hogy élek! Csak sajnos a halálom után az FBI nem engedélyezte, hogy saját néven folytassam a karrieremet, ezért átoperáltak, fiatalító kúrán vettettek részt és énekelnem sem szabad. Megtanultam magyarul és most a média más területein hallatom a hangomat. Ha köztünk marad, akkor elárulom, hogy P. Róbert néven próbálok elvegyülni a zajos tömegben. A feltűnés elkerülése érdekében mindjárt el is kezdek hőzöngeni!” /Elvis Presley, a Király/

„Mi ez a bárgyú szóviccre épülő fertelem?! Mi ez a fegyelmezetlen disznók megbüntetésére alkalmas moslékpótlék?! Ha a régi rómaiak már ismerték volna a Frady Endre verseket, akkor nem lett volna szükségük a drága pávatollakra, hogy lakoma közben jól meghányattassák magukat a vomitóriumban! Frady, don’t be cruel és hagyd abba!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt utazunk Elvisszel egy felhőn és örömzenélünk. Bár megpróbáltam elképzelni, hogy nincs se menny, se pokol, és csak az ég van felettünk, de úgy tűnik, hogy valami nem stimmel. Jaj, most Lüszi jön velem szemben az égen gyémántokkal! Hé, Elvis, mi ez az anyag?!” /John Lennon/

„Rezső vagyok, negyvenkét éves és már öt éve tiszta. Az előttem szólókat mind szeretettel várom kis csoportunkba terápiás beszélgetésre. Ma este hétkor kezdünk!” /Romváry Rezső, Anonim Antidepresszáns és sportfogadási bróker/

„Fantasztikus nyelvi lelemény, tartalom és forma szokatlanul tökéletes egységének hovátehetetlensége, poétikai szinergia és grammatikai színorgia, minden és semmi, zenit és nadír, Stan és Pan, a sírva nevető pszeudo inkarnáció! Világirodalmi vonalkód! Egy pikoló könny! Frady Endre a nemzet minekutánja és hovatovábbja! Jaj nekem!” /Misztika Eulália, szóvirágáruslány és Auchan pénztárosnő/

„Nem is annyira az a kérdés, hogy Elvis él-e, vagy már meghalt, hanem, hogy azok a rajongók, akik életben levőnek akarják hinni, azok bele tudnának-e törődni abba a ténybe, már ha egy feltételezés egyáltalán tény értékűvé válhat, hogy bálványuk esetleg már halott, sőt talán már oszlásnak is indult, mint a hajdan erős magyar, illetve, hogy a halálát hirdetők zokon vennék-e, ha ő hirtelen előttük teremne, mint egy a ház előtt csendesen bólintgató lombú eperfa és ezáltal – a hallucináció állapotát ezúttal feltéve, de nem megengedve – élőnek bizonyulna? Vajon mindez, vagy mindennek az ellenkezője kinek állna az érdekében és kinek nem? Erre csak elvi síkon adható elvileg helyes elvi válasz: valószínűleg…” /Török Gábor, elemző/

„Szerintem az emberiség hálás lesz nekem, ha a jelenlévők fejét nem csak elvileg rúgom le. A farkasszemi kontakt ideje lejárt! Ja, amúgy ki az az Elvis?” /Chuck Norris/

Interjú az új szövetségi kapitánnyal

- Kapitány úr, van egy perce?
- Persze! (rím kedvéért: perce!) /szerk. megj./
- Mondja, méltóságos Pintér
  úr, az EB minket kint ér?
  Ott leszünk, hol gall kakasok
  mellett csapat is marha sok,
  s huszonnégyben leszünk benne?
  Az ugyebár tök szép lenne!
- Összefogunk, megcsináljuk!
  Jól elkenjük majd a szájuk!
- Kiknek, kedves Attila úr?
- Kiknek?! Ne szólj vissza, gyaur
  zugfirkászka! Lefejellek,
  s elszállsz, mint a csirkemellek!
  Bárkinek, aki szembe jön!
- Nagyon irigylem ám! Hej, Ön
  kincstárian optimista!
  Van már keret, van már lista?
- Nálam NB I az alap.
- S jó nekünk a kettes kalap?
- Kalap?! Stylist-nek nézek ki?!
  Devecseri, csússz be neki!

„A sajtó miatt tartunk ott, ahol tartunk! Kikérem magamnak, hogy jöttment, nevesincs zugfirkászok ilyen rosszindulatú, csúsztatásokkal teli cikket jelentessenek meg rólam! Nem is a Devecseri csúszott be a parasztjának, hanem a Guzmics!” /Pintér Attila, szövetségi kapitány/

„Bennem van a magyar válogatott is?! Te jó ég, hogy kerülnek ezek ide?!” /a kettes kalap/

„Ahogy elnézem az NB I-es bekkeket, meccsenként 5-10 percre még én is be tudnék szállni.” /Buzánszky Jenő, az Aranycsapat 88 éves jobbhátvédje/

„Jó edző az Attila, majd ő korbáccsal odacsap az Attila, mert kemény edző az Attila, nem kell külföldi edző, csak az Attila, ő magyarul ordít az Attila, vele kijutunk az Attilával, mert jó magyar edző az Attila, ilyen kapitány kell nekünk, az Attila! Hajrá magyarok! Ria-ria Hungária!” /Böszményi Jenő, törzsszurkoló és jegykezelő/

Mi a gond, lángosképű morcoska? Te is hordhatnál keménykalapot, vagy cilindert, ami jól állna a csíkos zakódhoz és a fűzöld nyakkendődhöz! Ja, és többet kéne mosolyogni, az jót tesz az arcbőrnek! Csak a ráncaidat veszítheted.” /Cifra-Szűr Ágoston, stylist és úri szabó/

„Frady Endre, a magyar futball és Pintér Attila?! A ló, a rossz és a csúf! Mit vétettem?! Nem értem anyámat, hogy születésem előtt miért nem disszidált Új-Zélandra?! Akkor most a lehető legmesszebb lennék ettől a még szánalomra sem méltó bagázstól! Ohne Ungarische Wirtschaft!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Csák Máté nevű ősömre tekintettel felajánlottam, hogy szívesen lennék a magyar válogatott rúgóedzője, de azt mondták, hogy ha egy labda elemi kicsi cafatokban jut a kapuba, az nem gól, mert nincs meg a teljes terjedelem. Eh, mindegy! Megyek és lefejelek kínai műholdat!” /Chuck Norris/

„Szét kéne zavarni ezt a korrupt bagázst! A bevétellel még a meccsek utáni hideg zuhanyra valót se keresnék meg, oszt’ mégis milliókkal tömik a zsebüket! Meg kéne szüntetni a magyar focit, a pályákra beengedni a teheneket legelni, és a játékosokat, meg a vezetőket elzavarni a bányába dolgozni! Söpredék! Mindenki monnyonle!” /Hlavács Ödönné Sturchammer Aranka, kisnyugdíjas fejőnő/

Késleltetett tél

Télmanó, amiben hittél,
Megdőlt, hiszen nincsen itt tél!
Tíz fokos a kánikula,
S izzad anyám mindkét nyula,
Eufrozina és Sára,
S esik a hólapát ára!

Bárcsak már a hó is esne!
Télmanó, most légy szíves ne
Hibázz, sok hó hulljon le, sőt
Küldj rá fagyos-jeges esőt!
Sufnimban vannak az átok
Eladatlan hólapátok!

Télmanó, a hó még ma kell,
Hólapátot hadd adjak el!
Holnap felkopik az állam,
Akkor majd a Magyar Állam
Engem közmunkássá avat,
S ingyér’ lapátolok havat.

„Hahaha! Ha még akkor se lesz hó, amikor már közmunkán tengődsz, majd a kutyagumit fogod ötven ropiért szakmányban lapátolni a nyóckerben a járdáról!” /Sajt Emil, tömbházfelügyelő/

„Csak belekeveri a végére a politikát, csak belekeveri! Emiatt a vége NEM ENG.! A többi része meg a színvonala, illetve annak hiánya miatt szintén NEM ENG.! Holnap küldje be a szüleit és a költői engedélyét! Na, addig is hüccs ki!” /Drabál Dömény, főcenzor/

„Télmanó így, Télmanó úgy?! Nem vagyok a csicskásod! Ne kend rám a nyomorodat, te szerencsétlen!” /Télmanó/

„Ez az! Kapják csak meg a magukét és nyomorogjanak a dolgozó nép színvonalán ezek a vérszívó, a proletariátuson élősködő imperialista, monopolkapitalista nyugatbérenc hólapát készítő kisiparosok!” /Gőz Jenő, betanított OKJ-s vattacukor-hegesztő/

„Minden legyen az, ami! A krumplileves legyen krumplileves, a hideg tél pedig legyen hideg tél, elvtársak!” /Kádár János/

„Mi ez a genny az irodalom testén?! Mi ez a fertelmes kelés?! Nem elég, hogy nincs se tél, se hó, ez a bekadarkázott csehó-tahó mindezt még tizennyolc soron keresztül ragozza is! Ha az én anyámnak lenne két izzadó nyula, az egyiket biztos ráuszítanám a költőre, hogy harapja el a torkát. Anyám szerint, ahogy engem elnéz, mind a kettőt.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Télen kell-e a hó és egyáltalán kell-e a tél? Ám ha már van tél és esetleg van hó is, akkor azt el kell-e lapátolni? Ha igen, akkor mikor, kinek és hova? Maszekban, vagy közmunkában? Közbeszerzésben megemelt áron elnyerve és tökmagért kiadva, vagy kalákában izomból? Kinek érdeke, hogy ne télen legyen a hó? Tavasszal lesz? Spontán hó lesz, vagy speciális választási hó? Mire lesz elég ennyi hó? He? Nehéz a válaszadás, főleg, ha az embert hólapáttal kergetik a felhergelt közmunkások! Védj meg, Magyar Állam!” /Török Gábor, politikai elemző/

„Ki szólít, hogy mi van MÁ’?!” /Magyar Állam/

Piros lap

Suttyó balbekk talpal lábra
s tokán is térdel a galád!
Röhögve szól: „Mi az ábra?
Felkelsz, vagy én rúgjak alád?”

„Törött testem nem csak ál ok
arra, hogy itt haldokoljak!
Jaj-jaj, én nem szimulálok!” –
- bőgök, mint egy teli ól jak.

Zokszavamat tovább zengem.
Jön a bíró s ordít: „Hé, sért,
hogy át akart verni engem!”
Sípol s kiküld műesésért.

„Nem elég, hogy műesik a tizenhatoson belül, még bírónak is nevez a versében! Remélem, hogy örökre eltiltják!” /Vak II. Jenő, játékvezető/

„Ez az, játékvezető sporttárs! Vesszenek a szimulánsok! Tönkreteszik ezt a szép játékot!” /Balta II. Lajos, balbekk/

„I hate this disgusting simulating prima donna! Buried him forever!” /José Mourinho, the Special One/

„Nem szép dolog a műesés, de hát az igazi esés se mindig. Itt azért véleményes, hogy a csatár csak eljátszotta a nyílt lábtörést, vagy a védőjátékos valóban egy kicsit szigorúbb volt a kelleténél. A röntgenképek visszajátszása után okosabbak leszünk. A játékvezetőnek ilyen esetben elvileg sárga lapot kellene csak felmutatnia, de ilyen durva műesésnél jogosnak érezhető a kiállítás is. Ez a szép ebben a játékban, hogy mindig lehet rajta vitatkozni. Csak nem érdemes.” /Puhl Sándor, nyugalmazott játékvezető és szakértő/

„Az az idióta szimuláns fetrengés közben összevérzi és ledöngöli azt a szép zöld gyepet, amit én tartok karban! Megnézném, hogy fekete salakon is ilyen önfeledten hemperegne-e?!” /Salgó Imre, pályamunkás/

„Bőőőőő!!!” /egy ólnyi jak/

„A jak (Bos grunniens) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, a tülkösszarvúak családjába és a tulokformák alcsaládjába tartozó állatfaj. Két alfaja a vadjak (Bos grunniens mutus) és a házijak (Bos grunniens grunniens).” /Wikipédia/

„El kell ismerjem, hogy a versnek van eleje, közepe és vége is, bár utóbbi túl sokat várat magára. Utána viszont fellélegezhetünk és friss levegővel kifúvathatjuk a tüdőnkből Frady Endre izzadt jakszagú költészetének áporodott szelletét. Anyám, kapcsold be gyorsan a békebeli NDK-s szagelszívódat!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer fociztam életemben, de nem lett jó vége. Előbb megrúgott egy hátvéd, aki ettől atomjaira esett szét, majd a kapuba fejelt labdám a hálónál fogva kiszakította a földből a stadiont és a százhúszezer nézővel együtt magával rántotta az űrbe.” /Chuck Norris/

„Kedves Norris úr! Ha Ön tőkeerős külföldi befektetőként nálunk akarna stadiont építtetni, száz évre teljes adómentességet tudnánk Önnek biztosítani. Magyarország jobban teljesít!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

Kedves vers

Kedves réten kedves bokrok,
Kedves nyuszik, kedves fecskék.
Kedves a csend, nem bőg sokk-rock,
Kedves ég sem villám-reccs-kék.

Kedves medvék lakomáznak,
Kedvesen örülnek méznek.
Kedvességük nem hat máznak,
Kedves, ahogy énrám néznek.

Kedves macifenék alól
„Kedvesem” szól by ByeAlex,
Kedves kisrádióm dalol,
Míg szétnyomva meg nem hal. Ex.

„Az én kedvesem egy olyan… xrrr… khrr… ő az én kedvesem… ssssz… ghrrr… xcccssss… pfff…” /ex-Szokol, néhai kisrádió/

„Kedves ez az édi-bédi, tündi-bündi, utyuli-putyuli, cuki-muki versike! Csak az a csúnya-múnya, fránya-mánya, ugyuta-bugyuta, undi-bundi, lompos-loncsos és bozontos piszén-pisze kölyökmackó ne trancsírozta volna szét azt az ütyüli-pütyüli, csili-vili, atyala-patyala Szokol rádiót!” /Bülbül Etelka, műkörmös és Avon tanácsadónő/

„Brühühü! Jaj-jaj, szegény néhai kisrádióm, kedves ex-Szokolom! Brühühü!” /Frady Endre, költőgigász/

„Jaj, ráültem a rádiódra?! Bocs!” /egyik kedves mackó/

„Elééég!!! Mi ez a síkdebil ultrakreténségbe fojtott álóvodás gügyögés?! Mi ez a mézesmázos medvenyál?! Mi ez a nyafka-böfke álprobléma feszegetés?! Ha anyám annak idején olyan bölcsödébe járatott volna, ahol ilyesmiket szavalnak, ma már túl lennék pár agyműtéten és a taknyomat húzogatva merednék magam elé a János kórház vigyorgójában! Vendettare necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hát, költő úr, önhöz hasonlóan én sem vagyok a szavak embere, így csak röviden mondom el, hogy a ’by ByeAlex’ sziporkázó szójáték sőt szóvicc a kezdeti két-háromszáz elolvasásra még bugyutának, sőt ultraprimitívnek látszó verset ráemeli, rárezonáltatja az anglomán popkultúra mainstream vonulatának alsó rakodókövére, hiszen a ’by ByeAlex’, azaz a ’ByeAlex által’ kifejezés hangilag megjelenítve inkább a ’by-bye Alex’, azaz ’viszlát Alex’ jelentéstartalmat kezdi magára ölteni, miáltal megtudjuk, hogy ByeAlex épp távolodik ettől a fősodortól és kitisztulva mintegy végletekig leegyszerűsödik. No, hát ebben a szellemben olvassa csak fel még egyszer, költő úr! Hadd halljam csak!” /Kedves Lektor/

„Tökre cikiuncsi ez a vers! Ilyet bébikönnyű írni! Lehet, hogy költök egyet a huginak Karira!” /Safranek Zita, 4/c osztályos tanuló/

„Jaj, de jó! Költsél, lécci-lécci! Anya, majd olvasd fel nekem, mert én még nem ismerem a betűket!” /Safranek Lilla, nagycsoportos óvodás/

„Nem látod, kislányom, hogy hatfelé szakadok és közben térdig lóg a belem?! Kérd meg a jó apádat, majd ő felolvassa! Kedvesem, elszakadnál végre a nyavalyás számítógépedtől?! MOST!!!” /Safranekné Stressz Olga, zenepedagógus/

„Szóltál, szívem? Nem figyeltem!” /Safranek Kálmán, bértollnok és csembalószerelő/

„Safranek Kálmánt cserépedények okozta súlyos fejsérülésekkel szállították be kórházunkba, az éppen ügyeletes Szent Agapé Rendi Klinika sebészetére. Kedves feleségét, Olgát pedig egyidejűleg teljes idegösszeroppanással kezeljük. Mindketten folyton valami verset emlegetnek…” /Angelika kedvesnővér/

Karácsonyi történet

Abcúg Andersen, avagy miért kell nekem minden Karácsonykor bőgni a megfagyott kis gyufaárus lány horrorisztikus történetén?! 118 éven aluliak csak szülői felügyelet mellett olvashatják! Gyenge idegzetűek még úgy sem!

"A héten már a nyolcadik!"

A zabos lótekintetű Brusznyák Lajos tömbházmester izzadtan lapátolta a ház elől az éjszaka lehullott töméntelen mennyiségű havat. Egyáltalán nem volt ünnepi hangulatban.
- Utálom a fehér karácsonyt! – mondta és a hóba köpött. Sóhajtva folytatta a munkáját, amikor a lapát megakadt egy kisebb hóbuckában. A házmester nyögve nekifeszült és kifordított valamit a hó alól. Jó ürügyet szolgáltatott a pihenésre, hogy megnézze, mi az. Hamarosan rájött, hogy csak egy megfagyott kis gyufaárus lányt temetett be a hó.
- A héten már a nyolcadik! – dühöngött – Vihetem a szelektívbe!
Az utca végén, a Viharr Kálmán téren kupacokba gyűjtötték a Karácsonykor megfagyott könnyfakasztó mesehősöket. A zabos lótekintetű tömbházmester, vállán a megfagyott kis gyufaárus lánnyal elballagott a „tufaárus fiúk”, a „jószívű árvák” és a „mindenüket szétosztók” táblák előtt és megkereste a „kis gyufaárus lányok” feliratot. A kupac előtt már várta az átvevő.
- Jó reggelt Lajos bá’! Kapás van?
- Kapás! A héten már a nyolcadik! Ezek a kis gyufaárus lányok korán fagynak!
- Ja! Amióta az a kegyetlen Andersen cég kihajtja őket a termékmintákkal, folyton itt kötnek ki.
- Hát, nem szeretnék Andersen-féle kis gyufaárus lány lenni! Az biztos karácsonyi fagyhalál! Én meg áshatom ki őket a hó alól! Na, megyek vissza dolgozni!
- Boldog Karácsonyt, Lajos bá’!
- Gúnyolódsz?! Szétüsselek ezzel a lapáttal?!
- Mi van, öreg?! Agyára ment az örömünnep?!
Szó szót követett és a zabos lótekintetű Brusznyák Lajos tömbházmester súlyos lapátjával nagyon ellátta a fagyott kis gyufaárus lány átvevő fiatal nyikhaj baját.
- Na, lesz mit mesélnem ma este az unokáknak! – gondolta elégedetten a verekedéstől felvillanyozódott tömbházmester és már nem is volt zabos a lótekintete.
Hát ezt okozza a szeretet ünnepe!

Téli debiles

Időt nem állít meg farács,
Halad s beköszönt a Karács-.
Aztán elhal, mint kit nyíl veszt,
S máris itt a zajos Szilveszt-.

Hol van az -ony, s hol van az -er,
Levágta egy baltás azer?! –
- Kérdi bennem fagytól bősz én.
Van hideg, ám nem van kőszén.


„Nem én voltam! Nem is jártam arrafelé! Valaki más vihette oda az ujjlenyomataimat, de jaj neki, ha megtudom, hogy ki az illető! Szelem szanaszét!” /Tupir Baltajev, kaukázusi kefir készítő és -ony-er díler/

„A svéd fenyőből készült lapra szerelt Smjörreng farács még az időt is megállítja! Vagy legalább is eltakarja a faliórát. Faliszekrény méretben most csak 99.990.- Ft + ÁFA!” /Bo Gustaffson, IKEA termékmenedzser/

„Epilepsziás roham közben sosem írtam verset, de ha írtam volna, akkor az körülbelül ilyen lehetett volna. Hja, az ember ne szégyelljen folyamatosan újat tanulni, tanulni, tanulni!” /Lenin/

„Fejlövés esetén tényleg lehetnek ilyen gondolatai az embernek, de rendszerint inkább bölcsen eltitkolja. Ezek szerint van, aki mégsem.” /Lennon/

„Ha én véletlenül egy ilyen szózagyot írnék, szégyenemben azonnal formáznám a merevlemezt és felgyújtanám a számítógépemet, majd haladéktalanul felkeresném kezelőorvosomat és gyógyszerészemet. Anyám szerint ezt e nélkül is megtehetném, mert az én koromban már érdemes rendszeresen ellenőriztetni a prosztatát, a vércukrot, meg a koleszterint. Amióta eltiltottam a Frizbitől és az esti Híradótól, azóta állandóan velem foglalkozik!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kikérem magamnak, hogy a nevemet az engedélyem és jogdíjfizetés nélkül ilyen szövegkörnyezetben döngöljék agyagba! Engem ingyen senki sem járathat le!” /Karácsony Szilveszter, húsvéti nyúl tenyésztő és pünkösdi rózsa kertész/

„Nem van kőszén!!! Nem van!!! Édes Istenem, mit vétettem?! Hol rontottam el?! Brühühü…” /Névmás Aranka, Frady Endre egykori magyartanára/

„Amióta a költő úr szénnel fűt a cirkóban, azóta naponta járok ki a kazánhoz nagyjavításra. Nincs okom panaszra, mostanában jól keresek.” /Metán Mihály, gázkészülék szerelő/

„Az utóbbi időben valaki rendszeresen lopkodja a fekete széngombjaimat!” /Jég Jenő, hóember/

„A rendőrség elfogatóparancsot adott ki F. Endre 48 éves budapesti lakos ellen, aki hideg vizes kényszergyógykezelés közben megszökött a Freud Zsigmond Elmeklinika zárt osztályáról és azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Az átlagos testalkatú személyt erősen nedves, kőszénfoltos zöld-fehér csíkos pizsamában látták utoljára hóemberek társaságában. A rendőrség a lakosság segítségét kéri.” /Dr. Haptákné Bilincs Matild törzszászlós, a BRFK sajtószóvivője/

„Azt a zöld-fehér pizsamás idegroncsot már ne keressék! Az előbb itt járt, és amikor be akart osonni a védőőrizetemre bízott szénbányába, kihajítottam a világűrbe.” /Chuck Norris/

Fedél nélkül

Olyan embert, ki már hat tél
Óta csak a híd alatt él,
(Mely hely főleg télen randa)
Nem érint a propaganda.

Hatalom nem érző alant,
Nem tekint se hajléktalant,
Se jövőt, csupán a Jelent,
S Most voksot e had nem jelent.

Szavazatok, nem emberek…
„Alig vesztek, sokat nyerek,
Hogyha őket elzavarom!”
Jogállam állott itt, ma rom…

„A jogállam keretei között… ööö… a polgárok jogai… ööö… az utcakép elcsúfítása… ööö… nem engedhető meg… ööö… mosdatlan emberek… ööö… bűnözői magatartás… ööö… a kéregetés zavaró… ööö… hatósági eltávolítás… ööö… közmunkaprogram… ööö… Eurázsia… ööö…” /Perc Valér, XXX. kerületi polgármester/

„Na, erről van szó! Ha magyar költő lennék, minden valószínűsége szerint én is ugyanígy írtam volna meg. Da panem, Domine!” /Ferenc pápa/

„Nem csak kenyérrel él az ember, szentatyám! Időnként jólesne egy kis misebor is!” /Dr. Filléri József, öt nyelven beszélő Fedél Nélkül árus és kétszer elvált ókortörténeti bölcsészprofesszor/

„Idenézz, anyám, mondanivaló!!! Jó-jó, a színvonal az megszokottan olyan, amilyen, de hát Bálámnak is egy szamár árulta el az igazságot. Frady Endre egy elszabadult hajóágyú, aki ezek szerint időnként az ellenségre is veszélyes. Remélem, hogy Hajdú Péter is ott van a fedélzeten!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Megállj bundásszájú Puzsér, ezért is beperellek! Csak előbb még leparkolok ide erre a mozgássérült helyre.” /Hajdú Péter, médiaceleb/

„Hogy a fedél nélkül élők kriminalizálásnak van-e szavazatmaximáló, esetleg minimálisan optimalizáló hatása, vagy ez csupán a hibahatáron belül is alig érzékelhető populista intézkedés, melynek kiszámíthatatlan jelentősége, vagy talán jelentéktelensége erodálja, netán korrodálja annak a kifinomultan machiavellista propagandának a marginalizálódó hatását, aminek kiszámítása a politológia kereteit messze meghaladó objektivitást igényel, nos erre nem mernék egyértelmű talánnal felelni.” /Török Gábor, politikai elemző/

„A nagy liberálbolsevik nevettető ezúttal keserédes, már-már rusztikusan gyújtóhatású társadalombírálata a mi osztatlan figyelmünket is felkeltette. Azonnal letartóztatni!!!” /dr. Csávás Kálmán őrnagy, a antiterrorista alakulat OKJ-s kiképzésű előállítási professzora/

„Híd alatt élés, híd alatt élés… Megvan! Hídalattélésadó!!!” /Persely Pál, bevételügyi államtitkár/

„Ha ez egy Monty Python jelenet lenne, akkor most felvenném a páncélruhámat és egy gumicsirkével fejbe verném az államtitkár urat.” /Terry Gilliam/

„Én egyszer megütöttem valakit egy gumicsirkével, aki vulkanizálódott fejjel azonnal berepült a Napba.” /Chuck Norris/

Nincs a tóban...

Nincs a tóban emu, csak rák,
Mert vízben az emucsakrák
Felfúvódnak, szottyá áznak,
S hatnak felbugyborgó gáznak.

Vízi emu ezért ritka,
Mint Marson a halkalitka,
Vagy mint Texasban a gleccser,
S biztonsággal szálló Reccs Air.

Reccs Air gépek gyakran törnek,
Úgyhogy biztonsági őrnek
Csak az menjen oda, aki
Esni vágy, mint gólyakaki.

Gólyapotty a tóba alél,
Ahol sajnos kevés hal él
(Ötig számolni sem kell), sőt
Egy se, csak rák. (Sort nézz, elsőt!)

„Kár, pedig ötig még én is el tudnék számolni!” /Artúr, a brikettek királya/

„Háromig, felség!” /Sir Lancelot, lovag/

„Borzalmasabb, mint egy Reccs Air katasztrófa! Csak azért nem nevezném a XXI. század legrettenetesebb versének, mert a hátralévő 87 év alatt még bármi megtörténhet. Hátha megint ír valamit ez a kretén. Anyám szerint azt én már nem érem meg, ha folyton így felhúzom magam, és üvöltve döfködöm a hátam közepét a kötőtűivel. Ááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Arcpirító skandalum, hogy egy ilyen sehonnai zugfirkász veszélyesnek merje ábrázolni a Reccs Air légitársaságomat, amelyről köztudott, hogy az utasaink túlélési valószínűsége jóval 50% fölött van! Ebből per lesz, hacsak az ügyvédem közben le nem zuhan!” /Reccs Rocseszter, a Reccs Air légitársaság alapítója és tulajdonosa/

„Végre egy szilaj szittya, aki foglalkozni mer az ősi magyar madár, az emu csakrális jelentőségével! Mi nem földhözragadt halásznemzet vagyunk, hanem a légtér és a világűr urai, akik a marsi őshazából emu- és turulszárnyon szállva jöttünk megalapítani az emberiséget és a majmok evolúciós köteleinek feloldásával létrehozni a nagy buta szolganépeket. Oszd a pofont és uralkodj! Mindent vissza! Vesszen Trianon! Hajrá Fradi! Hajrá Fradi!” /Emuffy Ömér, gyulatáltos regös és illegális vattacukorárus/

„Ha ide Texasba bekúszna egy gleccser, megolvasztanám a hónaljam melegével és a zsírizzadmányos vízlabdát átfejelném Kubába.” /Chuck Norris/

„A tóból spirituálisan kiinduló és felemelkedő vers átszeli az egeket, érinti a Marsot, majd materializálódva visszahull kiindulópontjára, a vízbe. Vízből lettünk, vízzé leszünk – fejezi ki ezzel a nagy busa vízfejű költő – hogy bár csakráink a mennyekig érnek, a végén mégis trágyaként hullunk alá és csobbanunk egy végsőt a nagy büdös tóban. Gyönyörűséges!” /Hanyatthomlok Amália, a Frady Endre Kötetek Által Lényeglátóvá Invertálódottak Alapítványának (FEKÁLIA) literális fókuszmenedzsere és múzeumi teremőr/

„Lusta rákok, viperák fajzata! Ne henyéljetek a dagonyában, hanem térjetek meg és merítkezzetek alá, hogy megmenekülhessetek a gyehenna vízzel olthatatlan tüzétől! MOST!!!” /Bemerítő Jenő, ráktérítő/

Menzasas

Sas a menzán /a NASA felvétele/

Kelkáposztán úszó fasírt
Fölött pár kört szirti sas írt
Nyálcsorgatva, mint ki éhes,
S ijedtemben szóltam: Hé, hess!

Ekkor ez a szörnyű kan sas
(Akkora, mint másfél Kansas!)
Étkem mégis elorozta:
Se fasírt, se kelkáposzta,

Se rósejbni, se sült saslik!
Bő torka, e böhöm sas lik
Mindent nyel és halomba ront,
Mint csókos a köznép vagyont.

Mégse haltam éhen, bízs ám,
Mert maradt még tejberizsám!
Megnyugtató nekem e jel:
Abszurdisztán jobban tejel!

„Bízs ám?!?!?!?! Bízs?!?!?! Ááááááá!!! NEM ENG.!” /Szimpla Szatyor, főcenzor/

„Bizsony, bizsony! Így kurucosan, tyű!” /Frady Endre, népi költőgigász és szép szuperstatikus/

„A menza dolgozói nevében kikérjük magunknak a feltételezést, hogy az étkezdénk légterében ragadozó madarak röpködnek! A nyilvánvalóan illuminált állapotban lévő költő valószínűleg egy a plafoni lámpához túl közel merészkedő zöld bogyómászó poloska, vagy egy kardfogú csótánylepke árnyékát vélte szirti sasnak. Arról pedig nem mi tehetünk, hogy a figyelmetlen vendég asztaláról egy farkaséhes egészségügyi dolgozó, vagy pedagógus elcsórja a napi menü maradékát. A tejberizsünk viszont tényleg meglepően jó! Ezt mi magunk sem értjük...” /Tápossy Tohány, a Recirkulált Maradék Menza üzemigazgatója/

„Felháborító ez az EU-bérenc nihilista pánikkeltő liberálbolsevik fűzfapoéta, aki gúnyos fröcsögésével kétségbe vonja népi … ööö... polgári demokráciánk legújabb vívmányait! Magyarország igenis jobban tejel … ööö … teljesít!” /Finesz Jenő, országimázsért felelős ideológiai menedzser és betanított lózungbérenc/

„A legálisan főzhető pálinka hatására rám törő őszinteségi roham hatására be kell ismernem, hogy az ország és bárgyú népe számomra tényleg jobban tejel.” /Zsákszám Alajos, csókos oligarcha/

„Mi very örülni, hogy state-ünk, az USA szíve lenni benne versben! Költő lenni great magyar! Mi szeretni anyaország! Könny szökni szívbe, mikor hallani kelkáposzta és fasírt! Jó magyar konyha! Óhaza! Brühühü...” /Steve Pacal, ámerikás magyar és Kansas City polgármesteri hivatalának főportása/

„Texas háromszor akkora, mint Kansas, de itt nincs egyetlen sas sem, mert már rég megettem az összeset.” /Chuck Norris, csúcsragadozó/

„Megemlíthetném, hogy Kansast nem kansasnak, hanem kenzesznek ejtik, de ez olyan lenne, mintha egy fekália halom közepén a zöld döglegyet egy feketére cserélném. Anyám szerint van szépen csillogó zöld döglégy is, de ezt most hagyjuk! A méltán lesajnált költő mindannyiunk közös bánatára nagyon szorgalmas, de sajnos nála a mennyiség nem minőségbe csap, hanem a fent említett marhatrágyába. Mi meg mosakodhatunk. Nulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ismét egy vers, sőt csupa nagybetűvel VERS, amelyben korunk korszakos zsenije eljátszik a valóság gondolatával, és világpolgárként a jellegzetes óbudai angoljával elénk helyezi a menzák szilaj vadságának és a tejjel-mézzel folyó Kansasnak a már-már antagonisztikus elementaritását! Éljen a közétkeztetés, mert ott mindig bőven van maradék!” /Éhkopp Aranka, középiskolai magyartanár és menzai mosogató/

Asszisztens

Savanya II. (balra) és Küsztics

A bombaként meglőtt labda a menteni igyekvő Savanya II. lábáról a hosszabbítás utolsó percében 2:2-es állásnál (gólok: Savanya II. 11-esből az 1. percben, Savanya II. öngól a 2. percben, Savanya II. 11-esből a 88. percben és Savanya II. öngól a 89. percben) a felső lécről majdnem függőlegesen vágódott le, majd a berobbanó Savanya II. kivágta a lelátóra. A stadion egy emberként hördült fel. Gól, vagy nem gól?
Az erős takarásban álló Vasznyák Vendel játékvezető kétségbeesetten nézett ki a szögletzászlónál remekül helyezkedő Sobrányi Konrád asszisztensre, aki azonban a pályának háttal állva épp egy csinos szőke hölgynézővel flörtölt.
- Mióta a megszokott partjelző helyett ezt az idióta asszisztens titulust aggatták rá, valahogy nem tudja komolyan venni a feladatát! – sóhajtotta Vasznyák Vendel, majd a sípjába fújva megadta a gólt. Abban a pillanatban elszabadult a pokol. A három testvér, Savanya I., Savanya II. és Savanya III. rárohantak a szerencsétlen sípmesterre és üvöltve ütlegelni kezdték. A gyepen és a lelátón egyaránt tömegverekedés tört ki. A pályára özönlő lovas rendőrök kurjongatva biztatták egymást és önfeledten kardlapozták a fiai mellett a bevásárlószatyrával hadakozó Savanya nénit, meg akit értek. A nézőtérre zúduló kommandósokat felszaggatott ülések zápora fogadta. Mindenhol dúlt a küzdelem, mindenki belevetette magát a harcba. Illetve csak majdnem mindenki…
Sobrányi Konrád asszisztens ugyanis a csinos szőke hölggyel kéz a kézben andalgott a stadion főbejárata felé. A másik kezében diadalmasan foszforeszkált a sárga zászló.
Sobrányi Konrád és Savanya Katinka (mert, mint kiderült, így hívták a csinos szőke hölgyet, aki csupán névrokona volt az ötgólos Savanya II.-nek) hamarosan összeházasodtak és néhai Vasznyák Vendel játékvezető mártíromságának első évfordulóján megszülettek szerelemikreik, Sobrányi Samu és Sobrányi Saci.
Az asszisztens és családja azóta is boldogan élnek, ha nem csak tettetik.

Különös Ajándék

"bőgve rohant ki az osztályból" /egy aranyhal felvétele/

Különös Ajándék tanárnő sikítva vágta a földhöz a naplót.
- Ülj le, Birkássy, egyes! Egyes alá!!! NULLA, TE SZERENCSÉTLEN!!! Honnan vetted azt a baromságot, hogy Kossuth Lajost a Duna jegén választották meg MLSZ elnöknek?!
- Miért, talán a Tiszán?! – kérdezett vissza röhögve a trendi takonyzöld orr-piercinget viselő Birkássy Bendegúz, mire Különös Ajándék történelem-földrajz szakos tanárnő bőgve rohant ki az osztályból.
Szülei, Dr. Különös Béla és Dr. Különös Béláné Szimpla Matild mindig arra tanították, hogyha szorgalmasan tanul, akkor sokra viszi és boldog lesz. Ajándék szófogadó lányként megfogadta a tanácsot és nap mint nap leült tanulni, tanulni, tanulni. Ilyenkor mintha Lenin jól temperált viaszbábja is elégedetten mosolygott volna a Mauzóleum félhomályában. Az azóta már felnőtt tanárnő viszont zokogott:
- Tanultam, tanultam, tanultam és mégse vittem semmire, sőt még boldogtalan is vagyok!
A könnyeitől keletkezett bokáig érő tóból ekkor az ölébe ugrott egy aranyhal és felajánlotta, hogy teljesíti három kívánságát. Ahogy ígérte, úgy is lett:
Először a váratlanul örökös antarktiszi nagykövetségbe küldött Dr. Birkássy Bottyán magával vitte feleségét és egyszülött Bendegúz fiát.
Másodszor a fizetését triplájára emelték és így már majdnem annyit keresett, mint egy parlamenti takarítónő.
Harmadszor az iskolai menzán roston sült aranyhalat kanalazhatott rósejbnivel és zsenge parajjal.
- Na, most már tudom, mi a különbség a valódi életpálya és az életpályamodell között! – böffentett elégedetten, majd visszament az osztályába. Aznap minden felelőnek csak csillagos ötöst adott és az elégedett nebulók azzal a tudattal mehettek haza, hogy az Ob mégis egy kanadai tó, az Urálon túl már tényleg látszik Bécsnek büszke üzletsora és a Nagy Októberi Kapitalista Forradalmat valóban Mátyás király vörös ingesei verték le.
Mindenki boldog volt, csak egy mélyen csalódott aranyhal szelleme sóhajtotta bele hitetlenkedve és lélekfejcsóválva az éjféli csendbe:
- Halat kanállal?!

Vegetáriánus tigris

Megtért vega tigris legel.
Hadd osonhassak én meg el,
Míg elő nem bújik az ó-
-tigris, aki ragadozó!

Szőlőbokron véletlenül
Szerencsétlen szerecsen ül.
Vadunk, amint hátán rág át,
Kiköpi a szőlő ágát:

- Jobb hát e hát, mint a szőlő! –
- bömböl s vadászni ki ő lő,
S áldozatul magam esek.
Új vegák még veszélyesek!

„A megtérés metamorfózisában az ó-tigris meghal, hogy átadja helyét az újjászületett új-tigrisnek, aki az ártatlan bárányok marcangolása helyett beéri a természet zöld ajándékai keltette mennyei felfrissüléssel. A költő kishitűsége és a szőlőfürtök között megbúvó ostoba szerecsen húsos háta keltette kísértés azonban jelen esetben oly erős volt, hogy új hívünket ismét vétekbe sodorta. A költő és a szerecsen már megbűnhődtek, eltévelyedett hívünket pedig vezeklésül három hét léböjtre szólítom fel. Hé, nem mész innen te dög?! Mit csinálsz?! A lábam! Segítsééééég!!! Ááááááá…” /Csalánossy Paraj, a Nagy Ződ Vega Közösség főkérődzője és fűbútorasztalos/

„Ostoba szerecsen, mi?! Te rasszista fűevő! Jó, hogy a tigrised lezabálta a büdös lábadat, mert így egyben beférsz a bográcsba! Ahogy anyám mindig mondogatta: Akit ma megehetsz, ne halaszd holnapra!” /Ungabunga Nyamnyam, kannibál törzsfőnök/

„Höhö, egyszer pár másodpercre én is vegetáriánus lettem, amikor a villámról a krumpli mellől leesett a hús, de gyorsan észhez tértem! Kell a füstölt csülök, meg a szaftos tokaszalonna, mert egy férfi százhúsz kiló alatt csak karácsonyfadísz!” /Bicepsz Bölény Béla, erőemelő és kasszafúró/

„Mivel fogazatunk és bélrendszerünk a mindenevő sertésekéhez hasonlít, akkor táplálkozunk helyesen, ha úgy eszünk, mint a disznó. Véreim, vályúhoz!” /Dr. Bélbolyh Baltazár, egykori középiskolai biológia-kémia szakos tanár, jelenleg a Rusztikus Mangalica Alternatív Falatozó főszakácsa/

„Apúúú, ha a tigris ugyanolyan sárga-fekete csíkos, mint a méhecske, akkor mér’ nem száll virágról virágra és mér’ nem csinál mézet, apúúú?!” /Besenyő Evetke, nagyon egyszerű általános iskolás tanuló/

„A tigris maradjon a kaptafánál, ha már egyszer megette a susztert! A suszter meg nem veri vissza a fényt, mer’ már a suszter matt!” /Besenyő István, Evetke apukája és Pandacsöki Boborján edzője/

„Ha anyám olyan húst tálalna elém, ami csak feleannyira sületlen, mint ez a vers, akkor az utálkozó bömbölésem miatt összefolyó taknyom-nyálam látványa elől visszamenekülne a konyhába, és inkább szénné égetné, csak hagyjam már abba. E verset is addig kéne nyílt lángon oxidálni, míg a költője a verselgetés helyett más hobbit nem keres magának. A csalánban történő tigrisbukfencezést tudnám javasolni.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„All you need is fű, all you need is fű, all you need is fű, fű, fű! Fű is all you need!” /John Lennon, a ’Fű, de ződ a fű!’ c. vegetáriánus himnusz szerzője/

„Szeretem a vegetáriánus tigriseket, mert amikor berúgom őket a számba, már eleve magukba foglalják a salátaköretet is.” /Chuck Norris/

Jónás

Jónás (balra) kicsit feszült... /az Úr felvétele/

Emígy szól az Úr igéje:
Jónás, indulj Ninivébe!
Kiderült, hogy nagyon rosszak,
Gátolják, hogy áldást osszak.

Odamenni Jónás nem mer,
Jobban csábítja a tenger,
Ám az Úr vihara dúl ám,
S hajót dobál sok-sok hullám.

Jónást ekkor, hopp, ízibe
Dobják tenger vad vízibe.
Azt sem tudja él-e, vagy hal,
Mikor bekapja egy nagy hal.

Imádkozik, s halnak nyála
Mellett elönti a hála,
Három nap csupán a benti
Idő s a hal kiköppenti.

Újra szól az Úr igéje,
S elmegy Jónás Ninivébe.
Várja ott sok utca, meg tér,
Prédikál s a város megtér.

Az Úr meg is bocsájt nekik,
Jónás viszont veszekedik:
Kegyelemnek vagy te Ura?
Az, hogy megbocsájtasz, fura!

Rendelőben

Doktor úrnál nagy a tömeg.
Türelmetlenkedünk, ő meg
Rám szól: „Nincs sok időm, de önt
Lekezelem!” S azzal beönt.

„Maga ma a negyvenedik!”
Szemem guvad, kerekedik,
Míg belőlem pumpát kiránt,
S vágtatok a vécé iránt.

De a vécé bezzeg zsúfolt,
S nadrágomon nő egy csúf folt.
Legközelebb, bár van ára,
Megyek magánklinikára!

„Tisztelt költő úr! Fenti alkotását sajnos éppen ebéd közben volt érkezésem elolvasni és meg kell mondjam, hogy proktológus szakorvos létemre, valahogy nem esett jól a kaporszaftos marhabecsinált és a rottyantott vargabéles! Az ön által talán túl plasztikusan ábrázolt páciens döntésével azonban messzemenően egyetértek és ezúton ajánlom szíves figyelmébe szerény magánklinikánk kedvező árú szolgáltatásait.” /Dr. Tocsmányi Trezény, az Utolsó Kenet Magánklinika főorvosa/

„Azt a nyavalyás protekciós pácienst pont előttem hívták be, pedig én már hajnal óta ott ültem éhgyomorral a rendelőben! Ráadásul a Repkény doktor úr rögtön ezután elviharzott, és a pletykák szerint egyenest Angliába szökött, ahol a Lord Helminth Magánklinikán dolgozik negyedennyit tízszer ennyiért!” /Szittya Szilárd bá’, rendelői törzsvendég és nyugdíjas mozdonyvezető/

„Pontosítok: harmadannyit tizenötször annyiért. És még a Túró Rudi se hiányzik! Goodbye! /Dr. Repkény Kesztölc, disszidens urológus szakorvos/

„Mi ez a szügyig a gusztustalanság mocsarába merült röfögve dagonyázó, miazmás bűzt árasztó förmedvényes szennyirat?! Az izzadt hónaljamból kulturáltabb verset facsarok ki, mint ez a butaságával az egész emberi nem létjogosultságát megkérdőjelező guanófröccs! Anyám szerint kicsit elragadtattam magam, de nincs igaza, mert nagyon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Test és lélek! Líra és rögvalóság! Emelkedettség és posvány! Cizella és naturalisztika! Menny és pokol! Beöntés és kitárulkozás! Kőkemény őszinteség és finom elhallgatás! Katartikus kettősség! Amit Frady Endre tud, azt rajta kívül csak kevesen tudják, így szerencsére mindannyian elférnek a János kórház Vigyorgójában!” /Ihaji Csuhajla, kortárs költő és médiairodalmár/

„Zsúfolt vécé?! Egy jól irányzott félfordulatos rúgás és az egész bagázs abban a pillanatban távozik a hátsó falon át.” /Chuck Norris/

„Régen rossz lenne annak a páciensnek, akinek a doktor úr saját kézzel adná a beöntést! Na hiszen, úszna ott minden! Ezek a kényeskedő fehérköpenyesek csak fontoskodni tudnak, meg latinul hümmögni és olvashatatlan recepteket írni! Itt valójában mi gyógyítunk!” /Brünhildai Debella, feketeöves főnővér/

„Dear Hungary, thank you very much for the great doctors, teachers, nurses and other skilled workers! England performs better!” /David Cameron, brit miniszterelnök/

Rocker

Kemény vagyok, mint a beton,
Épp most tört szét rajtam e tál,
S pattogok, akár sok zseton,
Állat vagyok, állatmetál!

Üvöltök, a hangom reszel,
Mikrofonra hányok nyálat,
Vigyázz tömeg, lucskos leszel,
Úgy, mint én a metálállat!

Gitáromat rúgom-verem,
Szilánkosan szakad húrom,
Lelkem koromsötét verem,
S hol színpad állt, mára, hú, rom!

JEEEEEE!!!!!

„Mi ez a gagyi hányás?! Hol van ez az én Partyállat c. számomtól?! Pedig biztos arról koppintotta a suttyó! Mindegy, zsír a buli!” /Fluor Tomi/

„A JEEEEEE!!!!!-t tőlem csórta! Ledarálom, mint egy koncertcsirkét!” /Nagy Feró/

„… (füttyszó) … Utálom ezeket a (füttyszó) finomkodó, nyálas barokk (füttyszó) gyerekdalokat!!! … (füttyszó)…” /Pityinger Dopeman László/

„Kemény, mint a beton?! Azt simán benyomom a szemgolyómmal! Puding!” /Chuck Norris/

„Ezzel a számmal szívesen elindulna a bandánk a Nemzeti Dal Fesztiválon! Kő kövön nem maradna szárazon!” /Kovács Metálfröccs Jocó, a Démoni Dögfűrész együttes gőzdobosa/

„Tyű, a kutyafáját! Erős librettó, nagggyon erős! Kőkeményre kell vennem az eddigi tinglitangli hangszerelésemet! Üstdobok helyett ágyúval fogom lövetni a nézőteret! Der Kampf!” /Richard Wagner, zeneszerző és korának trashmetálja/

„ Ez a vers állítólag megzenésítésért kiált . Azért annak is van előnye, ha öregkorára megsüketül az ember.” /Ludwig van Beethoven/

„Gratulálok, két legyet egy csapásra! A szerző egyetlen verssel megtaposta a magyar klasszikus költészet keresztrímes hagyományát és a kemény rockzenét. Olyan apróságokon pedig már nem is érdemes fennakadni, hogy a rock és a metál majdnem annyira különbözik egymástól, mint a Szarajevóban lelőtt Ferenc Ferdinánd trónörökös egy friss rozscipóban tálalt francia hagymalevestől, hiszen Frady Endréhez a tudatos tudatlanság éppen úgy hozzátartozik, mint olcsó döghúshoz a híg lé.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Darált koncertcsirke?! Olcsó döghús?! Mi az, már elkezdődött a Sziget Fesztivál?! Ki a (füttyszó) tette át novemberre?! (füttyszó) …” /Z. Magor, fiatalkorú koncertlátogató és cigaretta díler/

„Bárcsak elcsatolhatnám az egyszerre három tenger által mosott Frady Endre kétharmadát!” /Trianon Tibor, hentes-mészáros és irodalmi honlap főszerkesztő/

Jaj, Fradika!

*Ferencváros  - Haladás 0-3 (0-2)

Kikapott a Fradi megint!*
Végzet szele majdnem megint,
Középmezőny ér tán utol?!
Jaj, Fradika, hová jutol?!

Mondd Mester, te kedves holland,
Idény végén vajon hol land-
-ol a csapat, újra másod-
-osztályban? Ily mélyre ásod?

Csak a Diósgyőr, csak Újpest,
Akit verünk, nagyon úgy fest.
Ezek után mondd, még mi jön,
Enbé kettes új stadiön?!


„Te keseregsz, te műmájer kanapé-fradista, aki csak a tévé előtt ülve nézed a silány csapatod meccseinek az utolsó öt-tíz percét? Na, jövőre elzárják a pénzcsapot, aztán ott álltok majd a félkész stadionotokkal a másodosztályban, hehehe! Csak a Kispeeest!!! Hehehe!” /K. András alias Bozsik Csucsu, budapesti statikus és pszeudo-agresszív Kispest szurkoló/

„Kispesti mókus őrs, kispesti mókus őrs! Kispest nem Pest, tanyaközpont! Fraaadi, Fraaadi!!! /Zöldsas Ferenc, biztonsági őr és a tízezer fős Fradi kórus basszus szólamvezetője/

„Nem csoda, hogy nem rúgtunk gólt a Haladásnak, hiszen a válogatott Guzmics – Devecseri belső védőpár mobil betongátként állta el Böde Daniék útját! Turáni átok! Vár állott, most kőhalom! Baaaalsors aaaakííít réégeeen tééép…” /F. Endre, önmarcangoló alanyi költő és fotel-fradista/

„Je ogen niet geloven, maar voor mij! Kampioen zal de Ferencvaros!” „Ne a szemeteknek higgyetek, hanem nekem! Bajnok lesz a Ferencváros!” /Ricardo Moniz, a Ferencváros holland vezetőedzője/

„Frady Endre a halódó nyugat szekértoló ügynökeként kishitű liberálbolsevik pánikkeltésével meg akarja zavarni a Ferencvárosnál folyó tervszerű munkát. Mi nem kapkodunk, továbbra is bízunk az edzőben, a játékosokban és a tervek szerint a stadion is elkészül a választ… ööö… a tavaszi idény közepére! Bajnok lesz a Videot… ööö… a Ferencváros!” /Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke/

„Jutol és stadiön?! Ily mélyre ásod?! Végre egy vers, ami színvonaltalanságában pontosan illeszkedik a témájához! Frady Endre nagyon mélyre süllyedt, ott a gödörben rátalált a magyar labdarúgásra, és azóta is együtt távolodnak a béka fenekétől bolygónk középpontja felé. Anyám szerint ne idézzem fel kedvenc szurkolói rigmusomat, mely szerint: Földet rá, földet rá!, de elkésett, mert már felidéztem.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Enbé kettő, enbé kettő! Zőőőd majmok, zőőőd majmok!” /Újpesti Barnabás, kortárs alanyi költő és ultraviola skinhead/

„ Száz kilométeres körzetben bárhol keresheted a lerúgott lila fejedet, Barna fiam! Ne felejtsd el, hogy a múltkor is megkönnyeztem azt a zöld sast, amit véletlenül lefejeltem az égről, mert az én boltozatos majomszőrös mellkasomban is Fradi szív dobog! Hajrá Ferencváros, hajrá Ferencváros!” /Chuck Norris/

„Über alles Franstadt!” /Dr. Jürgen-Klaus Trofobia, a Tannenbaum Klinik zárt osztályának zöld-fehér szívű főorvosa/