Itt a tavasz, ingyom-bingyom,
Házam körül virul kinn gyom.
Szépen zöldell a rét, igaz,
Mindent ellep a kerti gaz.
Egy apostol, pölö a Pál
Még ily esetben sem kapál,
Hanem inkább Égbe imáz’,
Hogy változzon a kerti máz.
Ám ki kicsinyhitű gyaur,
Nem mer hinni benne, a Úr
Őhelyette gyomot gazol
S gyomvályúból fal majd az ól.
Úgyhogy inkább maga egyel,
Mitől kopik az ujjbegy el,
S mire gyomot nullra apaszt,
Elhasznál egy tonna tapaszt.
Ujjlenyomat nincsen rajta,
S mire a csűr és a pajta
„Tavaszi szél” szagot áraszt,
Kidől s nem éri meg már azt.
„Ha töröljük az utolsó versszakot már egész használható lesz. Gyerünk, csináljuk meg!” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/
„Pont a katarzist hozó felemelően tragikus végkifejletet negligálnád, ami felteszi az ívre a pontonhidat?!” /F. Endre, a reál kolléga költőgigász kollégája/
„Van Kicsibácsiéknak egy szomszédjuk, a Valamilyen Gyula. Ez a Gyula nem csak, hogy a szomszédjuk, de egyben a Világ Leglassabban Beszélő Embere is. Erről papírja is van, egy nemzetközi bizottság állította ki, 1973-ban a lipcsei Lassúbeszélők Bicentenáris Világtalálkozóján. Valamilyen Gyula mindössze háromféle dologról szokott beszélni, mióta világ a világ. 1. bizonyos gyomfélék aggasztó elszaporodásáról a közösségi vízvevő helyek környékén, külön kiemelve e jelenség kultúrnövényekre nézve jóvátehetetlen következményeit. 2. egyes őt, mármint Valamilyen Gyulát érintő rosszindulatú feltételezésekről, melyek személyét homályos módon összefüggésbe hozzák a pajzán tréfákra se rest, televényt lakó mohaemberkékkel, a hátsókerti fantázia eme groteszk teremtményeivel. 3. a földbeásott varázslyukak fontosságáról, kivitelezésük helyes módjáról, valamint a közelgő világvége elodázásában játszott megkerülhetetlen szerepükről.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája idézi Dániel András meséjét/
„Paraszt hogy tölt el egy nyarat?
Tenyerébe köp, oszt’ arat!
Már ha megéri és nem dől ki, mint a vitaminhiányos lócitromon tengődő tavaszi döglégy, bruhahahaha!!!” /Faék Félix, kortárs költő és pesti flasztertapló/
„A lócitromot is lehet szeretni, ha tavaszi döglégy az ember! Ja, mindjárt kidőlök!” /tavaszi döglégy/
„Március jó, Július rossz! Cézár, véged van, mint a botnak! Megszurkállak, mint egyelő közmunkás a gyomgyökeret!” /Márciusi Dusán, a Teisfiam Brútusz Kiskirályoknak Ártó Reformanarchisták Tyúkeszű Akciócsoportja (TB KÁRTYA) ideológiai balkeze/
„Szeretem március idusát! Olyankor a haverokkal az asztal alá isszuk magunkat a Pilvaxban, majd másnap reggel megpróbálunk Talpra magyar!-t játszani, amikor az asszonyok sodrófákkal hí’nak haza. Kutya nehéz ám olyankor feltápászkodni, amikor az ember még azt se tudja kimondani, hogy Barguzin!” /Petőfi Sándor/
„Már cius van?! Pedig néhány napja még ciutlan volt! Hogy rohan az idő!” /Faék Fikusz, ciu díler/
„Rohan az időőőőőő, elmúlik az őőőőőősz, évek múlnak eeel, megállítanááám, de nem lehet, mert az időőőő könyörtelen vonatááán fut minden továááább. Jöjj el háááát, ne várjak ráááád!” /Koncz Zsuzsa/
„Március elején nem az őőőőősz múlik el, művésznő elvtársnő, hanem a tééééél! Érti?! Mindegy, maga csak daloljon az örökkévalóságnak, mi meg majd intézkedünk a naptárreformról!” /Júliuszcézár Jenő, évszakaszparancsnok/
„Micsoda, hogy a naptár szerint a március a soros hónap?! Ez veszélyes! Haladéktalanul betiltjuk és azonnal elkezdjük az áprilist!” /Lakáj Lajos, mindenügyi szóvivő/
Jaj, ne! Még nem állok készen! Legyen inkább május!” /Április/
„Ne várd a májust!” /Zorán/
„Apokaliptikus költő atipikus verse az antipatikus gyomhatásról. A gyom a szükséges rossz. Ahogy a nagy reneszánsz vadászköltő, gróf Durrbele Dezsheő írta a Kora tavaszi vadkangyomor c. epigrammájában:
Éhes vadkan üres gyomra
Ráfanyalodik a gyomra.
Frady Endre bukolikus bulvárlírája más vadászösvényen közelíti meg a halálos tavaszt. A keményen dolgozó kisparaszt rusztikus szemszögét veri bele a költészet kalapácsával a szakrális banalitás szekuláris blaszfémiával terhelt rögvalóságának fakoporsójába. Frady Endre tértől és időtől függetlenül ledöbbenti az irodalmi hatótávolságán belül kerülőket, ő egy igazi multikulti sokker!” /Söréthy Söjtörné Hencidai Boncida, a Gyökeresen Ótvar Gyomok Eklektikus Ganajozásában Élenjáró Rádió (GYÓGYEGÉR) irodalmi szerkesztője/
„Amikor a gyom él gazul,
S lelke setét, mint egy Zorró,
Úgy jár, mint a vakult Vazul,
Kinek füli ólma forró!”
/”Szent” István király, alias kiirtós, felnégyelős és szemkitolós Pista/
„A Vazul fülében talált ólomzárvány a spektroszkópos kormeghatározás szerint eredetinek tűnik. Maga Vazul viszont modernkori kínai hamisítványnak.” /Dr. Kókler Kenéz, fül-orr-régész/
„Mi ez a globális felgennyesedés?! Mi ez a közízlésromboló kivagyiság?! Amint főpolgármester leszek, betiltom az összes olyan hónapot, amiről ez a szégyentelen szennykupac verset tudna írni, ha őt magát addigra nem tiltanám ki! Anyámnak nem butuló, hanem sétáló Budapestet ígértem! Frady Endre nélkülit!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„A verset olvasva csodálom, hogy a magyarok még nem kerestek meg, hogy rúgjam le Frady Endre fejét. Úgy látszik, hogy mivel a történelem során, velem gyökeres ellentétben, ők mindig a vesztes oldalon álltak, hozzászoktak, sőt talán imádnak is lúzerek lenni. Pedig, ha megkérnének, odaúszhatnék Új-Zéland mellé és a Földgolyót átfejelve kiröpíthetném Frady Endrét és az őt körülvevő gazokat a világűrbe.” /Chuck Norris/
