Figyuzz ide Bélám, Teklám!
Kérded, mi mozdít el hegyet?
Ennek titka egy szó: reklám!
Rögvest írok én is egyet:
Skubizzatok emberek, pfű!
Adja tovább, aki hallja!
Illatozok, mint a szegfű,
Old Spice-os a hónom alja!
Csapdoshat a bő spray hígan,
Illő illat légbe illó,
S halszagún nyerítek vígan,
Mint frissen fújt szüreti lló!
„Szuper, hogy az új Old Spice immár halszagú szegfű illatban is kapható!” /reklámszlogen/
„Lló?!?!?! Két ellel?! Csak azért, hogy összecsengjen a kínrím?! Anyám, döntsd rám a könyvszekrényt! Akadémiai nyelvtankönyvek, essetek rám! Helyesírási szótárak, temessetek magatok alá! Meg akarom szegni a hatodik parancsolatot, ölni akarok! Anyám szerint az ötödiket viszont mindenképp jó lenne, ha betartanám és az ő iránta való tiszteletből nem tiltanám el a Barátok közt nézésétől! Mit vétettem?! Egyébként pedig követelem a Biblia átírását, azaz a tízcsapásban a sáskajárásnak a Frady Endre versáradattal való helyettesítését! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Beszólltáll, cellebcibálló?! Ütllek, borullsz!” /Lló Llászlló, llacikonyhai fellszollgálló/
Mi van, kozmopolita zsúrfiúcska, szégyelled a turáni ősöktől átörökölt jurta illatú nemzettestszagodat?! Ehelyett bedőlsz annak a hamisított finnugor történelmi hazugságnak, hogy Magyarország halszagú?! Megállj csak, amíg te bedezodorozod magad, mi gúnydalt írunk rólad és rajtad fog röhögni az egész Ópusztaszer Fesztivál!” /Szittya Szatyor, az Egészséges Testszag együttes frontembere/
„Íme, a reklámszövegírás paradigmaváltása! Frady Endre nem egyszerűen átértékel, nem szimplán meghalad, vagy új alapokra helyez, hanem ő maga válik reklámmá! Ez a vers egy igazi szubkulturális metamorfózis, melynek kozmikus vetülete új dimenziót nyit a földhözragadt hirdetések petyhüdten agonizáló kampányvilágában! A rímtaglóval csillagláttatott olvasó a felirat ellenére New Spice-ként veszi meg az Old-ot! A költő óbort mert tölteni az új tömlőbe! Vivát!” /Spicegirls Spenótné Kadarkamámoros Katartika, a Rádsózok Én Mindent (RÉM) reklámügynökség kreatív igazgatója/
„Nekem a hónaljszagom is olyan erős, hogyha ráfújok a dezodorral, berobban a palack.” /Chuck Norris/
„Mi itt a királyi udvarban évente csak egyszer fürdünk, így a táncmulatság előtt jól jön, ha befújhatjuk magunkat ezzel a csodálatos dezodorral és már állhat is a bál! Csak azt nem értem, hogy miért vonaglik hanyatt ennyi légy a padlón?” /XIV. Lajos, a Napkirály/
„Tuggya kőttő úr, én faluhelyt nőttem fő, így itten a városon jól gyün, hogy befúvom magamat ezze a friss trágyaillatozós Ódpajszerrel, oszt egybő otthon érzem magamat, la!” /Kend Kende, nyugdíjas istállómester/
„Reklám és vers?! Ezt olvasni kell?! Hol élünk, a középkorban?! Poénos klip kell, pörgős zenével meg dögös csajokkal! Az a tuti menő! Azt kajálja a jónép, a többi kamu! Vers?! Ez milyen idióta szó! Mindjárt ráguglizok, hogy mit jelent!” /Trendi Tudor, hirdetési korosztályos célcsoport tag/
