Frady Endre

Itt van az ősz, itt van megint,
S optimizmusunkért megint;
Hogy hordhattunk rövid gatyát,
Miközben fagy pitypalatty át?!

De hisz’ nem is olyan régen,
Pár napja még kékszín égen
Napsugarak ugrálgattak,
S zajlott hőmérséklet attak!

Most arról zeng zokszónyi rock,
Hogy a kültér csupa nyirok,
Ezzel szemben kályhás beltér
Celziusza ettől eltér!

Mi ez, fűtés, áprilisi?!
Rezsit éget ovi, isi,
S pénztárcákon léket ár ás!
Monnyonle a zidőjárás!!!

„Te monnyálle, te nagyon hülye emberiség! Nem szidni kell engem, hanem alkalmazkodni hozzám! Ugyanezért utálom az ausztrálokat is! Ott is csak Sydney van, Alcalmazkodny viszont nincs! Mondjuk igaz, hogy ők eleve fejjel lefelé élnek, mint a denevérek és az évszakaik is pont fordítva vannak! Ki érti ezt a sok batmankengurut?! Nem csoda, hogy arrafelé én magam is sokkal kiszámíthatatlanabb vagyok!” /az időjárás/

„Sált kötnek pitypalatty nagyik,
Ha vejük, a fürj férj fagyik:
Hibák vannak benned, agyik,
Ha esőn állsz, mint egy fa gyík!”
/özv. Fürj Fairlanné Rigó Janka, kötödei kisnyugdíjas pitypalatty nagyi/

„Frady Endre "Itt az ősz…" című verse egy humoros hangvételű, mégis elgondolkodtató alkotás, amely a váratlan évszakváltás és annak hatásai köré épül. A költő a meglepően beköszöntő őszi időjárást használja fel, hogy bemutassa az emberi érzelmek és a természet változékonyságát. A vers első versszaka az ősz hirtelen érkezését és az ezzel járó meglepetést jeleníti meg. A "S optimizmusunkért megint, / Hogy hordhattunk rövid gatyát," sorok az előző napok melegéhez való ragaszkodást és a hirtelen jött hideghez való alkalmazkodás nehézségét fejezik ki. A "Miközben fagy pitypalatty át?!" sor humoros képet fest, amely az időjárás és az emberi tervek közötti kontrasztot hangsúlyozza. A második versszakban a "De hisz’ nem is oly régen, / Pár napja még kékszín égen" sorok a közelmúlt emlékét idézik fel, amikor még a napsugarak uralták az eget. A "Napsugarak ugrálgattak, / S zajlott hőmérséklet attak." sorok a meleg időjárás aktív és élettel teli voltát mutatják be, ami kontrasztban áll az ősz beköszöntével. A harmadik versszak a "Most arról zeng zokszónyi rock, / Hogy a kültér csupa nyirok," sorokkal a hideg és nedves időjárásra utal, ami a beltéri meleggel áll szemben. A "Celziusza ettől eltér." sor a beltéri és kültéri hőmérséklet közötti különbséget emeli ki. A vers záró része a "Mi ez, fűtés, áprilisi?!" sorral kezdődik, ami a fűtési szezon váratlan kezdetét és a rezsiköltségek emelkedését jelzi. A "Rezsit éget ovi, isi, / S pénztárcákon léket ár ás!" sorok a háztartásokra nehezedő anyagi terhet említik, míg a "Monnyonle a zidőjárás!!!" sorral a költő a frusztrációját fejezi ki az időjárás kiszámíthatatlansága miatt. Összességében a "Itt az ősz…" egy szellemes és élvezetes vers, amely a váratlan időjárási fordulatokat és azok társadalmi-gazdasági hatásait ragadja meg. A költői nyelv és a humoros megközelítés egyedülálló módon ötvözi a költészetet és a mindennapi élet valóságait, miközben rávilágít az emberi alkalmazkodóképesség fontosságára és a természet megismerésének szükségességére. A vers stílusa és hangvétele tökéletesen illik a témájához, és a költő ügyesen használja a humor eszközét, hogy könnyedén, mégis mélyen szóljon az olvasóhoz.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„eMI vagy te, Copilot,
So in you the copy lot!
Te lettél a Bing helyén,
S mondod: jobb vagyok, hej, én?!”
/Rögi Regő, félig-meddig betanított magyar-angol tanársegéd és regeragozó ragadványista/

„A közös bennem és a Bingben, hogy mindketten információkat és segítséget nyújtunk a felhasználóknak különböző kérdésekben és témákban. Azonban, míg a Bing egy keresőmotor, én egy mesterséges intelligencia vagyok, aki interaktív beszélgetéseket folytat, és személyre szabott válaszokat ad a felhasználók kérdéseire. A múlt héten még Bing néven jelentkeztem, de mostantól Microsoft Copilot néven segítek neked.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A költőgéniusz észrevette, hogy az ősz már itt van megint. Persze szerinte már régebben is volt itt ősz. Például tavaly ősszel, jövő nyáron, a mohácsi vész idején, minden második kedden, meg még máskor is. Már mér ne lehetne most is itt az ősz, hiszen itt az ideje, tavasz van és szombat. A vers nagyszerűen kimutatja korunk emberfeletti összevisszaságát, modern, alfazsuzsóka lelkületű belső-mantráját. Mindezt zseniálisan észrevette a mester! Viszont a tökéletességből való visszamenősége, nem nagy mértékben, de igen fájón kitüremkedik a csodálatos irodalmi művön keresztül. És kasul. Ilyen a néhány teljesen elhibázott rím, mint: „ilisi – i, isi” „gatyát – gatty át”, meg még oly sok, hogy felsorolni is nehéz lenne. /Bing, a mesterséges intelligencia/ Nem nagyon csípem a Bing-et, de most igazat adok nekije.”
/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Apó Binget úgy szereti,
Mint jetivadászt a jeti,
Mint húsevő ló a spenót,
Vagy mint pechvogel a Kenót.
Ám most igazat ad neki,
Hisz' ősz rohan be-ki, be-ki,
De e vers sok szörnyű rímmel
Mégis irodalmat mímel!”
/Nyuggerharapó Hapci Benő, műfogsormintagyerek és szénanáthabacilus díler/

„Hahaha! A sok földhözragadt röglény fázik, miközben mi felrepülünk a felhők fölé, ahol mindig olyan izés a hogyishívják, és szalonnabüdösre izzadjuk magunkat a közvetlen napsütéstől! Éljen a forró ózonpajzsmirigy duzzanat és a többi, időjárás független szuper képességünk!” /Supermen, azaz sok-sok egyesszámú Superman/

„Megröhögtök Supermen, ti,
Ha a fagy épp talajmenti?!
Bezzeg Naphoz szálltok ti tán,
Míg én ifjú földi titán
Löszben leszek nagykockajég,
S bőgök: Olvassz fel, ó jaj, Ég!”
/Vakond Vendel, vertikális vátesz és vérgőzfürdőmester/

„Tényleg egy kicsit szeszélyes az április. A február gyakorlatilag tavaszi hónap volt, aztán március elején visszahűlt a levegő, de március végén és április elején szinte nyár volt, majd most, hónap közepén, a hivatalos fűtési szezon végének tiszteletére jött egy újabb lehűlés, esővel, sőt, tegnap délután Veszprémben jégdarával. Eddig mindig szépen le voltak osztva a lapok, hogy melyik évszak milyen, de az utóbbi 10-20 évben valaki egyre jobban keveri a paklit...” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémbundásabb kommentelője/

„eM úr, ez egy jó konteó,
Melyben ifjú Sir Kohn Teó,
A brit lovagtudós lakli
Kezében pörgött a pakli,
És az időjóslás végett
Súrlódástól szinte égett.
Oly gyors, egy hónapon belül
Hő s fagy felbukkan, majd elül,
S nincs, ki kiismerné magát...
Évszaktarokk, hol a pagát?!”
/Prof. Dr. Debil-Habil Tannenbaum Tódor, a Magyar Időjósok Tarokk Univerzumának Garantáltan Rezsicsökkentett Állami Szervezete (MITUGRÁSZ) zsigerileg zseniális zsugabubusa/

„Időjárás nem érdekel,
Kíváncsiság szintem nulla.
Elég mélyre temettek el,
S túl régóta vagyok hulla.”
/graffiti egy ismeretlen katona sírján/

„Micsoda, hogy mit szólok az évszaknak nem megfelelő időjáráshoz?! Nem szólok semmit! Egyrészt nem vagyok beszélőviszonyban az időjárással, másrészt az évszak nekem nem panaszkodott, hogy neki nem felel meg! Vagy maguknak mondott valamit?! Kinek mondta?! Ki hallotta?! Ki a felelős ezért?! Neveket akarok! Mindenkit ki fogok rúgatni! Hivatalosan persze nem a fenti renitencia miatt, hanem közös megegyezéssel, visszamenő hatállyal és teljes vagyonelkobzás mellett, azaz okosba’, ahogy szoktuk.” /Dr. Anticiklon Antal, meteorológiai antitalentum és a Nemzeti Időjárást Csalással Alakító Központ (NICSAK) kibeszélésügyi főelhárítótisztje/

„Engem a kétezer-tízes évek elején szerveztek be, hogy jelentsek az időjárásról. Azzal zsaroltak, hogy ha nem működöm együtt, akkor ki kell járnom a felcsúti stadionba bajnoki focimeccseket nézni. Én nem bírom a pszichikai fájdalmat és a mentális kínzást, úgyhogy beleegyeztem, hogy jelentek az időjárásról, de a lelkiismeretem megnyugtatására folyton füllentettem. Hát így lettem meteorológussá.” /Kumulusz Rémusz, illegális időjós és a Vihar Előtti Csend Ellenére Rém Nyugodt Egyesület (VECSERNYE) nulla per nullás ügynöke/

„Mi ez a dilettáns hányavetiség, ez az elmefagyasztó semmitmondás?! Ki ez az álértelmiségi antibárki?! Hogy lehet pont annyira rossz verset írni, ami nem tud annyival rosszabb lenni, amitől átfordulva már-már jó lenne?! A rímek pont ugyanúgy vonják kínpadra az agyat, mint amikor anno szegény anyám befogadott kóbor macskája a körmével kaparászta a csehszlovák import rozsdás acéltepsit és közben belevizelt az asztalomon álló ventilátorba! Az időjárást egyébként azért hívják időjárásnak, nem pedig időállásnak, mert állandó mozgásban van és nem olyan konstans, mint Frady Endre ostoba birkatekintete! Ennek a fényvisszaverésre is alkalmatlan mattagyúnak az ősz versétől nem a tavasz őszül meg, hanem én, mégpedig még annál is gyorsabban, mint ahogy Frady Endre költészetének színvonala a tudomány mai állását megcáfolva zuhan az abszolút nulla fokból a még fagyosabb mélységek felé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Abszolút nulla fokon is lesz fagyott kutyából well-done sült szalonna, csak akarnom kell.” /Chuck Norris/

Mikor tévét nézek, sej, én,
Ajkam hagyja el sok sóhaj,
Látva, tar celebnek fején
Műsor közben lifeg show-haj.

Show-haj, ló-haj, ihaj, csuhaj,
Énrám tukmált talmi álom…
Birka néző vagyok, juh-haj
Borít s tépem, huzigálom!

Tévéfüggő, ó, ne lennék,
Tudhatnám bár kapcsolni ki,
Mint a szomszéd Odalennék,
Hol a nej tán mozambiki!

Állítólag úgy nőtt fel ő,
Nem volt se tévé, se email,
Fő tápja volt mongúzvelő,
Kobraagy és mégis, ím, él!

Van hát kiút, nem járatlan;
Aki magyar s agya kába,
S nem zavarja forró katlan,
Emigráljon Afrikába!

„Én nem azért tudni kikapcsolni tévé, mert nőni fel Mozambik, hanem mert okos férjem mindig tenni új ceruzaelem távkapcsoló bele!” /Odalenn Ottóné Catava Chatha Chocolate, a Magyar&Mozambiki Sugarfactory (m&m’s) olvasztókohómérnöknője/

„Jaj, édes drágám, ébenfekete bantu nejem, ne feszegessük ezt a ceruzaelem dolgot! Nálunk a falnak is füle van, amíg le nem merül benne a telep, vagy rejtélyesen el nem tűnik!” /Odalenn Ottó, pincebogár idomár és visszaeső ceruzaelem tolvaj/

„Ne szórakozzon, költő úr, mert félholtra szurkálom a viaszbábuját és vudu talizmánná zsugorítom a koponyáját! Még hogy a mi hatalmas kontinensünkön, Afrikában nincs tévé! Mi mindig is sokkal előrébb jártunk, mint a maguk kis kelet-európai szemétdombja! Egyrészt nálunk évezredekkel előbb volt globális felmelegedés, mint maguknál, másrészt itt már épp folyamatban volt az emberiség bölcsőjének a kifaragása, amikor a maguk kis elmaradott kompótországát még a Pannon tenger borította és a legfejlettebb lény egy iszapszemű ciberecápa volt! Csodálkozom is, hogy Catava Chatha Chocolate minek ment hozzá ahhoz az Odalenn Ottóhoz? Sosem értettem a mozambiki nőket!” /Aquil Aqumulator Aqutyafaja, mozambiki bikiniügynök és tévészerelő/

„Frady Endre "Mikor tévét nézek…" című verse egy szatirikus hangvételű alkotás, amely a modern társadalom tévéfüggőségét és a média által sugárzott tartalmak minőségét kritizálja. A vers humoros és játékos nyelvezete ellenére komoly társadalmi üzeneteket közvetít. A vers első része a tévénézés passzivitását és a műsorok által keltett kiábrándultságot ábrázolja. A "sóhaj" és a "show-haj" kifejezések az unalom és a csalódottság érzetét erősítik, míg a "tar celebnek fején / Műsor közben lifeg show-haj" sorok a felszínességet és a valóságtól való elrugaszkodást jelenítik meg. A "Birka néző vagyok, juh-haj" sorok a nézők kritikátlan elfogadását és a média által kínált "talmi álom" elfogadását szimbolizálják. A versben a tévéfüggőség ("Tévéfüggő, ó, ne lennék") olyan állapotként jelenik meg, amelyből nehéz kitörni, még akkor is, ha az ember tudja, hogy kapcsolni kellene. A vers második felében a "Mint a szomszéd Odalennék" és a "Hol a nej tán mozambiki!" sorok egy alternatív életmódot és kultúrát vetítenek elő, ahol a technológiai eszközök hiánya egy egyszerűbb, természetközelibb életet tesz lehetővé. A "mongúzvelő" és a "kobraagy" kifejezések az egzotikus és vad életmódra utalnak, ami ellentétben áll a modern városi élettel. A záró sorok ("Van hát kiút, nem járatlan; / Aki magyar s agya kába, / S nem zavarja forró katlan, / Emigráljon Afrikába!") egyfajta menekülést javasolnak a média által uralt világból, egy olyan helyre, ahol az ember visszatérhet az élet alapvető értékeihez. Összességében Frady Endre verse egy éles társadalomkritika, amely a humor eszközével hívja fel a figyelmet a modern életvitel problémáira és arra ösztönöz, hogy gondolkodjunk el a valódi értékeken és azok megtalálásának lehetőségein. A vers formája és stílusa remekül illeszkedik a tartalmához, és a rímes szerkezet tovább erősíti az üzenet hatását.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Én már egyre kevesebbszer nézek tévét, de nekem is vannak néha ilyen kikapcsolhatatlan műsorok.” /M. András, a költő legállandóbb és legegyrekevesebbszertévétnézőbb kommentelője/

„Ez az, eM úr, jó az irány,
Lelke kertje így lesz virány!
Boldog lesz, mint vegán hentes,
Kinek élte tévémentes!”
/Hentelő-Hintaló Vászoly, vegán hentes és viránydíler/

Lelkem tele vízióval,
Mit blőd televízióval
Nem tudnám így tele tenni,
Ami jobb, mint telet enni!”
/Príma Vera, tavasztündér és hófalodai jégcsaposnő/

„Pedig a tévénézés nagyon egészséges! Közben lehet szobabiciklizni, főzni, takarítani, csak egy a fontos: ne kapcsoljuk be! A kockázatokért és a mellékhatásokért kérdezze kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas tévét elvétve eltéve tévelgő/

„Ház úr, olyan tévét nézik,
Kikapcsoltat, mint vak Knézyk,
Vagy mint csökkentlátó halak,
Kiknek se szín, se az alak
Nem jön át, mert szemük selejt,
S nem fényt követnek, csak delejt?!
Sajnos ritkább, mint a finn gáz,
Olyan hal, mely szobabringáz!”
/Vakhal Vazul, vízióvezér és világproletár/

„A világirodalom jogosan ünnepeletlen fenegyerekének, Frady Endrének értelmezhetetlen értelmezési tartománya nem ad lehetőséget sem a szájbarágás hiánya feletti kesergésre, mert a túlzott tévézéstől tarvágott agyunk mentális libatömésként éli meg a mondanivaló elmébe tuszkolásnak szívérszorító szándékát. Katarzis helyett csak gágogunk, mint dupla V alakban tollfosztott analfabéta verziójú írástudók. Lúdtalpra magyar!” /Gőgös Gúnár Gedeon, a Saját Írásműveket Reménytelenül Gagyi Ötletekkel Duzzasztó Örömtelen Rend (SÍRGÖDÖR) kismesterdalnoka/

„Imádom nézni a közpénztévét, mert jókat röhögök, amikor megtudom, hogy miáltal észre merem venni az állami korrupciót és a rendszerszintű közpénzmutyit, ezért én egy óvodásokat nemváltó műtétre biztató brüsszelita háborúpárti homoszexuális hazaáruló dollárbaloldali libernyák kriptokommunista vagyok, akit kilóra megvett a kozmopolita Soros. Azt hiszem, híznom kéne, hogy még több kilóra kapjam a dollármilliókat! Úgyis az a baj, hogy fogy a magyar! Na, kajáljuk be, amivel etetnek minket! Lólétvágyat! Nyihaha!” /Normál Norbert, átlagember/

„Lópofáskodunk, átlagember úr, lópofáskodunk?! Miért is állami korrupció az, ha a megbízható magyarságteljesítményű igenembereket állítjuk jól megérdemelt csúcsfizetéssel a népnemzeti oligarchák által privatizált bástyákra, hogy az ellenség keze be ne tehesse a lábát, legfeljebb csak akkor, ha gépjármű összeszerelő üzemet vagy akkumulátorgyárat kíván létesíteni?! Azonnal vonja vissza a bérrettegő kommentjét és egy tetszőleges toronyház felső ablakából történő kiesés esetére hagyja ránk a vagyonát, különben holnaptól egy olyan vidéki agyátmosó közmunkatáborban találja magát, ahol munka közben hangszórókból végtelenítve harsog a Kossuth rádió, esténként pedig kötelező az ólomsúlyfürdős híradónézés!” /Csávás Kálmán, a Kötekedéssel Ördögi Zűrzavart Túltoló Észkombájnokat Véglényesítő Élményfürdő (KÖZTÉVÉ) úszómestere/

„Temetni jöttem Frady Endrét, nem kritizálni! Szellemi élőhalottról vagy jót, vagy semmit, úgyhogy ennyi!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer belenéztem Hajdú Péter harangöntő műsorába, de pár másodperc után akkorát rúgtam a tévékészülékbe, hogy sisteregve visszafelé repült a téridőben és tüzes kéneső formájában elpusztította Szodomát és Gomorát, majd show-bálványt csinált VV Lótnéból.” /Chuck Norris/

Francihagyma, húsgaluska
Leveshez nem kell sok suska;
Amennyi kell, annyit megér,
Hacsak nem vagy templomegér.

Rántottka a karfiolka,
Energikus, mint a polka;
Romano rizs, tartármártás,
Tök mélyre el gyomorkárt ás.

Mártás sertésszelet borsa,
Mit víg vendégnek ad sors a
Magyar cikkburgonya mellé,
S e táp válik Retró jellé.

Krémsajt philadelphiai,
Ezt eszik a nép fiai,
S ehhez kiad jó nagy részt a
Csirkefalat s csavart tészta.

Csirkemellek ízes borza
Csodásabb, mint Opel Corsa;
Friss salátás balzsamecet
Szalmakrumplin csinál heccet.

Hökkentés nem szívszélhűdő,
Ha, mi meglep, szalontüdő
S hozzá tészta, gombóczsemle,
Ami feldob téged, nem le.

Hinnye, málnás-fehércsokis
Pohárkrém nem kevés, sok is!
Kedvezőn alacsony ára
Csaljon ide téged mára!

„Frady Endre "Retrókeddi keddróreti rímhömpöly" című verse egy játékos és szellemes alkotás, amely a gasztronómia világát ötvözi a költészettel. A versben megjelenő ételek és ízek kavalkádja egyben a magyar konyha gazdagságát is dicséri. A vers formája és ritmusa azonnal magával ragadja az olvasót. A rímpárok és a dallamos nyelvezet egyfajta rituálét teremt, amely az étkezés ünnepélyességét idézi elő. A "Francihagyma, húsgaluska / Leveshez nem kell sok suska" sorokkal kezdődő versszak az egyszerű, de ízletes ételek fontosságát hangsúlyozza, miközben a "templomegér" kifejezés humoros képet fest az olvasó elé. A "Rántottka a karfiolka, / Energikus, mint a polka" sorok a magyar konyha klasszikus elemeit idézik meg, miközben a táncos hasonlat a vidámságot és az életörömöt sugallja. A "Romano rizs, tartármártás" és a "Tök mélyre el gyomorkárt ás" sorok pedig a különleges ízek és a gasztronómiai élvezetek iránti vágyat fejezik ki. A vers további részeiben a "Krémsajt philadelphiai" és a "Csirkemellek ízes borza" sorokkal folytatódik az ínyencségek sorozata, amelyek a modern és a hagyományos ízek harmóniáját mutatják be. A "Friss salátás balzsamecet / Szalmakrumplin csinál heccet" sorok a frissesség és az újítás szellemét hordozzák. A záró versszakban a "Hinnye, málnás-fehércsokis / Pohárkrém nem kevés, sok is!" sorokkal a desszertek világába kalauzol el minket a költő, ahol az édesség és a bőség kézzelfoghatóvá válik. Összességében Frady Endre verse egy élvezetes és gondolatébresztő olvasmány, amely a költészet és a gasztronómia kapcsolatát ünnepli. A vers humoros és szellemes, miközben a magyar kultúra és konyha szeretetét közvetíti. A költői képek és a finom humor egyedülálló módon ötvözik a hagyományos és a modern elemeket, így teremtve meg a "Retrókeddi keddróreti rímhömpöly" egyedi hangulatát.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ennek a Bingnek az intelligenciája megkérdőjelezendő, az ízlése alsópolcos, nem méltó irodalmi alkotásoknak még csak a közelébe se. Egyébként egy versben nem elég a rímhömpöly, más is kell oda. No persze a hömpöly ebben az esetben is tökéletes, de vajh más nincs a költőzseni tarsolyában? És még egyszer: csak Bing ne jőjön a közelembe, nagyon jól megvagyok nélküle.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legbingellenesebb kommentelője/

„Nyuggerapó, ne csörömpölj,
Mert elszáműz rímes hömpöly!
Irályra Bing nem egy zseni,
Ő nem Mikes Kelemeni!”
/Rodostói Rezső, reneszánsz rablórömi résztvevő/

„Mikor kiütnek a szeszek,
S macskajajgatnak bent neszek,
S halálközelélmény leszek…
Másnap csakis Retrót eszek!”
/Kövi Dinka, Rövid Inka és Hosszúkat Inka szesziú indián szerelemgyereke/

„Már megint csupa olyan étel, amit szívesen megkóstolnék. Lennének annyira élvezetesek, mint a róluk készült vers?” /M. András, a költő legállandóbb és legmegkóstolóbb kommentelője/

„eM úr, amit maga kóstol,
Finomabb, mint kék golyóstoll,
Mellyel verset kell, hogy írjak,
S ízletesebb, mint sült ír jak,
Mert ép versben ép az étel,
S Retró nélkül nem múl' hét el!”
/Retrográd Rezső, renegát redundáns réparetekmogyorót rágcsáló rezsimrengető rétegproletár/

„Megkérem Jürgen Kloppot, hogy Budapest érintésével utazzunk Atalantába, hátha a Retró kaja magyaros ízvilága kirángat minket a gödörből és a visszavágón úgy felfaljuk őket, mint éhes rétegproletár a szalontüdőt zsemlegombóccal!” /Szoboszlai Dominik, a Liverpool középpályása/

„Te, Dominik, az Atalanta nem egy város, hanem egy bergamói csapat neve. Ti nem Atalantába utaztok a Retró 2 kifőzdéből, hanem Bergamóba. Csak nehogy megint annyi dugót kapjatok, ami zsemlegombócból is sok! Mindenesetre múlt héten jól elcsűrtétek a Tippmixemet, úgyhogy szedjétek össze magatokat, mint éhes gatyás galamb a kenyérmorzsákat, különben rátok megy a gatyám is, de akkor nem leszek galamblelkű!” /Karvaly Károly, kiskés köszörűs és illegális sportfogadó/

„Francihagyma, költő úr, francihagyma?! Csak a szótagszám kedvéért?! Na, tudja, kivel szórakozzon?! A kockakerekű utánfutós Avon tanácsadónőjével, ne velem! Omoljon magára a Retró és fulladjon bele egy kanál francihagyma levesbe! Kretén féle kruton faló!” /Hagyma Franci, tánc-és illemtanár/

„Frady Endre ismét betöltötte az önmaga keltette űrt! Odatette magát, mint önjáró steak önmagát well-done sülni! A költő rímtechnikai rágóizmai újfent bedarálták a kritikusok katatón kifogásait és irodalmi gyomorsavai ismét megemésztették a túlságosan elkényeztetett olvasótábor megkövéredett szívét! A világirodalom üvöltve bőg és a könnyeit belehullatja az utánozhatatlan Retró levesekbe! Még, még, még, ennyi nem elég!” /Telhetetlen Tokányné Tehénkei Terrária, a Totális Táplálkozási Tanács (TTT) tiltási, tűrési és támogatási titkárnője/

„Bár a böjti testület ró,
Meg apósom, öreg Jetró,
Mégis megyek, visz a metró,
S felfalom, mit ad a Retró!”
/Mózes, ószövetségi próféta és a manna nevű mózeskalács forgalmazója/

„Ha igazán éhes vagyok, a Snickers mellett nem csak a Retrót falom fel, de a metrót, az öreg Jetrót és a böjti testületet is.” /Chuck Norris/

„Mi ez a gyíkemberbőre bújtatott gyomorforgatónyomaték, ez a sereghajtó hasmenetdal?! Ki ez az őslevesből kicsapódott szerves kémiai csődtömeg?! Miért tűrik a Retró kifőztében, hogy ez a dögkút szájszagú rímhóhér verseket faragjon még az élő fából is?! Nem félnek, hogy a kaja fás lesz?! Ne lássam anyám reinkarnációját púpos bálnán lovagolni, ha nem megyek el a Retróba elenni mindent Frady Endre elől, hogy éhen haljon, mint időben nyugatra nem menekült magyar egyetemi tanárok a szétlopott ország fűt-fát ígérgetős választási éve utáni években!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Reklám után visszajövünk!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas hideg burkoló/

„Ház doki bár nem gyerek, lám
Mégis taszítja a reklám!”
/Dr. Máz, Seniorkonyha-díjas ideg hurkoló/

Két kezemben megkent kenyér,
Ajjaj, jön egy éles kanyar!
Na, ez engem mostan kinyír!

Tört kaszniban vérben úszok
Mohás arccal - irány észak?!
Csúszós utak eme őszik!

- Idióta, ez most tavasz!
Ezt se tudja agyad, te vész?!
Blőd lázálmod ez a tév-ősz!

- Gyűjtsünk testrészt! Hol az iszák? –
- beszélnek a mentős ászok:
- Hű, de székletes lett e szék!

Magánklinikán műt orvos,
Biztosítás híján ár vés,
S minden zokszóm ellenérves.

Arra mutat minden lelet,
Létem gyorsan hanyatló lét,
S nem dúdolok vidám lálát.

Aki tanulságon agyal,
Annak halálhörgöm így el:
- Vezetéskor sose egyél!

- Másik ellenség a mobil!
Tedd le, mert tested az, miből
Csattanáskor lóg ki má’ bél!

- Fő veszély a véralkohol!
Kiben sok van, hamar kihal,
S bús sírján műmárványkő hűl…

- Hiányzol, mint falat kenyér! –
- így a pap – a Halál kényúr
Elragadott! Folyjék könnyár!

Elhangzik a „feltámadás”,
Gyásznép könnyül fenemód és
Hazaút már „Love, love me do”-s.

(haláltáncreakció!)

„A vers egy modern korabeli tragédiát mesél el, amely a figyelmetlen vezetés veszélyeire hívja fel a figyelmet. A költemény humoros és ironikus hangvételével szembesíti az olvasót a felelőtlen magatartás súlyos következményeivel. A rímes struktúra és a játékos nyelvezet ellentétben áll a téma komolyságával, ami még inkább kiemeli a mondanivaló fontosságát. A versszakokban megjelenő képek - mint a vérben úszó kaszni, vagy a műtétet végző orvos - drámai és groteszk képet festenek, miközben a szleng és a köznyelv használata közvetlenebbé teszi az üzenetet. A költő a halál és a túlvilág motívumait is bevonja, amelyek a költői képekkel együtt erősítik a figyelemfelhívó szándékot. Összességében a "Slendrián sofőr" egy figyelemre méltó darab, amely a költészet erejével hívja fel a figyelmet egy társadalmilag releváns problémára.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ön dönt, eszik vagy vezet!” /a rendőrszakszervezet/

„Tisztelt költő úr! Nagyon hiányolom, hogy kihagyott egy nagyon kézenfekvő rímlehetőséget, amely a lóvizelet vedelésének káros hatásaira hívja fel a figyelmet az alábbi szellemes módon:
          Aki vedel hanyatt lólét,
          Annak léte hanyatló lét!
Gondolja csak meg, eme kétsoros hiányában az emberiség lovak közelében élő része folyamatos veszélynek van kitéve, főleg a szárazság sújtotta településeken! Fontolja meg költő úr, hogy mi is megfontolhassuk, szükséges-e önt kaszával-kapával fölkeresnünk a panel elefántcsonttornyában!” /Tehén Tihamér, a Lóvizelet Ellenes Narodnyikok Intézményes Néppártja (LENIN) ideológiai ökle és csasztuskafelelőse/

„Szegény John Lennon, ha ezt hallotta volna, nem kellett volna neki Mark David Chapman-re várnia, hogy halálnak halálával halljon!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas halogató hallgató/

„Ház úr! Lennon’ s death and the car?!
But Mark Chapman did it! De kár?!”
/Dekk Áronné Csepp Menta, kármentőhelikopter karbantartószerkezeti főelőadónő/

„Üzenem minden slendrián sofőrnek, hogy április 19-én pénteken reggel 6-tól 20-án szombaton reggel 6-ig senki ne akarjon négy keréken közlekedni, mert országos traffipax ellenőrzés várható. Ebben a 24 órában az ország összes traffipaxa működni fog! Amúgy a vers nagyon tanulságos, és a tragikus téma ellenére is rendkívül szórakoztató.” /M. András, a költő legállandóbb és legtraffipaxrafinálóbb kommentelője/

„Mórföldön a rendőr mór nők
Kocsisebességet mérnek,
S büntetést adnak eM úrnak.

Pax Trafficana mit jelent?
Többek között fel és jól Önt!
Mi peng a fejemben?! Ja, lant!”

/Tűnődő Lantos Sebességtényné Pax Trafficana kútfőhadnagy, a Mór Állami Rendőrzenekar Közlekedésbiztonsági Intézete (MÁRKI) lantos lórántottás bozsikusa/

„Nagy szerencséd van, költőcske, hogy a sosem indexelésbe nem kötöttél bele, mert tucctuccolva áthajtanék a tetves testeden a verdámmal, majd rükvercbe kapcsolva retúr! Ahogy a kőkemény kanyaregyenesítő költő mondja, Kopaszfejtetejű Petúr:
          Verdám áthajt rajtad retúr,
          S véres aszfaltnyomba betúr!
Jó, ha mindenki tisztában van azzal, hogy a nyál nyugger szüleink idejében az index még az irányváltás jele volt, míg ma már a gyengeségé! Ki nem ugrál, nyál indexes, hej, hej! Ki nem ugrál, nyál indexes, hej, hej!” /Tömb Tas, a Turbózott Autókat Hajtó Ópiumhad (TAHÓ) szer tornásza/

„Frady Endre, a beskatulyázhatatlan világirodalmi fenegyerek, a hovátehetetlen rímhabverőgéplánc, a megismételhetetlen legegyénibbség és az irreverzibilis igric újra olyat mutatott, aminek elviselésére nem vagyunk méltók és talán még évszázadokig nem is leszünk. Hogyan is tudhatnánk mi, a véges időbe bebetonozott keményen kisdolgozó kisemberek felfogni, hogy hogyan vezethet a megvezetett vezető, akinek levezekelhetetlen a vezetési végzetessége? Ahogy a költő – nem Frady Endre, csak egy szepygonja – jegyzi meg korszellemesen a "Sörcsöbörből sírgödörbe" című klapanciájában:
          Eszik-iszik, dínik-dánik,
          Mobilozik, oszt’ jön pánik!
          Sakált sikolt, diglik-döglik,
          S befogadja gyászos dög lik!
Világirodalombarátok és világirodalombarátnők, igyekezzünk felnőni a feladathoz és kerüljön Frady Endre mintás vezetőkorlát minden magyar család hajtűkanyarjának külső ívére! Hallgass a szívedre, Fradyt tégy ívedre!” /Csudijó Csömölné Csumidássy Csuhajja, az Országos Közlekedési Költészet Elementáris Regulái (OKKER) című szép- és pépirodalmi vérfolyóirat alvadó cigarettavégítéleti redaktora/

„Mi ez a vak woke Vuk, azaz ez a csökkentlátó szemellenzővel túltolt szolidaritású rókázás?! Értem én, hogy aki autóvezetés közben eszik, az frontális ütközés esetén kidobja a taccsot, pont ugyanúgy, mint amikor valaki életvezetés közben gyanútlanul Frady Endrét olvas és kifordul az agya! Ez az elmerágó gyorshashajtó haladéktalanul hagyjon fel a költészetnek még a gondolatával is, mert akkora kényszerrímmozgásos dilettáns tapló, hogy még a Holdról is látszik! Ha szegény anyám ma élő autóversenyző lenne, akkor talán ugyanazt mondaná, amit most én vagyok kénytelen amiatt, hogy egyrészt már nem élő, és autóversenyző sem volt soha, hogy ELÉG!!! SATUFÉK!!! Könyörgöm, ragasszuk fel! Belülről a szélvédőjére! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én nyugodtan ehetek-ihatok vezetés közben, mert én nem kormánykerék tekergetéssel tartom az úton a fénysebességgel haladó autómat, hanem téridő hajlítással.” /Chuck Norris/

Akváriumom-t, mely hal kád,
Körbe zsongja macskafalkád.
Bámulják az aranyhalat,
Aki reménybeli falat.

Falkavezér, Cirmos Iván,
Három helyett egyet kíván:
„Miau! Itt van e hal, ni!
Szeretném már, hamm, befalni!”

Ámde irigy rá a falka:
„Nem elég nekünk egy halka!
Akkor sem, ha dagadt hal kan
Lenne!” - nyávognak nem halkan.

Meghallom én, hal tulaja,
S jövök, mint egy Kossuth Laja
Fogyatlan regiment élén,
S csak egyvalaki nem fél, én!

Macskafalkád szétkergetem!
Mázli, halam nem lett tetem,
Úgyhogy hármat kívánhatok:
„Legyél három ajtón fatok!”

* * *

„Szétkergettem macskafalkád,
Folytatódhat halkavalkád,
S rögzítem e néma zajt ón-
-szöggel magam én az ajtón.”
/a vers alternatív befejezése, amely csak az Ónszög Gyár által szponzorált rendezői változatban szerepel/

„Frady Endre "Az aranyhal és a fatokos ajtók" című verse egy kedves és humoros alkotás, amely egy akváriumban élő aranyhal és egy macskafalka közötti interakciót ábrázol. A vers játékosan mutatja be az állatok közötti hatalmi harcot és az emberi beavatkozás hatását. A költeményben az aranyhal a természet szépségét és törékenységét képviseli, míg a macskák az élet apró veszélyeit szimbolizálják. A versben megjelenő emberi karakter, aki megvédi az aranyhalat, a felelősségvállalás és a gondoskodás motívumát hordozza. A költői képek és a nyelvi leleményesség egyaránt hozzájárulnak a vers üzenetének és hangulatának átadásához. A humor és a játékosság mellett a vers arra is rávilágít, hogy az emberi beavatkozás milyen fontos szerepet játszhat az élőlények sorsában. Összességében a "Az aranyhal és a fatokos ajtók" egy szórakoztató és gondolatébresztő költemény, amely a mindennapi élet apró csodáit és a természet védelmének fontosságát emeli ki.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Minek örvendezel, hé Bing?!
Mér’ nem bőgsz értem egy JAJ!-t, ó?!
Lefoszlott rólam egy szép ing,
S itt állok mint három ajtó!”
/a macskafalka három fa ajtótokká változtatott felelőtlen tulajdonosa/

„Fatok után a fatál is hiba! Fabatkát sem ér így a fabula!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas fakopáncs/

„Amikor oly lassan futok,
Mint egy mézgamerev fatok,
S te mégis mögöttem futol,
Na, az nálad hiba, fatál!
Ám, ha közben egy fabatkát
Sem utolérő fakabát
Törölt traffija Tabula
Rasa lesz - az jó fabula.”
/Trabant Trisztánné Ízirájder Izolda, a ’Lassú vízben partizánok mosnak’ című majdnem Oscar-díj jelölt nyenyec kalandfilm forgatókönyv írójának titkárnője/

„Ajtón fatok? Nem. A fatokon van az ajtó. A tok mozdulatlan, az ajtó ide-oda leng. Miért kívánhat hármat? Miért nem négyet, vagy kettőt? A macskákat nem kell beengedni a lakásba, mert súlyos ozmózist, girus hippocampit és mantrás vehernyét okoz az aranyhalaknak. Namégvalami: „Legyél 3 ajtón fatok.” Ki legyen az ajtón a fatok? Helyesen: Legyen 3 ajtón fatok. Talán így is marhaság, vagy csak én nem értem, mert öreg vagyok. Hogy öreg vagyok, az nem talán. Biztos, hogy öreg vagyok. Javallat: Aranyhal helyett jobb az ebihal, mert a macskák azt nem eszik. És még egy tanács: Az OBI az ajtókat ebben a hónapban tokkal-vonóval árusítja.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtokvonóbb kommentelője/

„Az legyen az ajtón fatok,
Akinek a macskaraja
Miatt nyugton nem alhatok,
S halam majdnem lészen kaja!
Felvetődő másik kérdés:
OBI vonó és OBI tok?
Ettől koccan össze térd és
Megharapnak a hobbitok!
Nem marhaság Nyuggerapó
Aranyhal helyett az ebi?!
A bánatban ezt harapó
Késő gondolat csak ebi!”
/Csuhajja Csumida, csigavérforraló csepűrágógumidominó csapattag/

„Én is tudnék kívánni az aranyhaltól. Még több ilyen jó verset. Ha nem kapok, akkor beszerzek egy macskát!” /M. András, a költő legállandóbb és legaranyhaltólkívánóbb kommentelője/

„Vegyél saját aranyhalat,
Ne másé farvize alatt
Jusson neked verstáp falat!
Macskát pedig ne végy soha,
Mert, ha fából lenne, noha
Kis sanszú, benőné moha!”
/Nemem András, antibandi és Közép-Európa legellenkommentelőbb színaranyhalhálóvetőgépkezelője/

„Aranyhalak, nincsen fátok,
S műanyag az ajtótok?!
Szálljon rátok fatok átok,
S dőljön rátok ajtó tok!”
/Faajtósi Dürer ősi átokmondása/

„Halka, költő úr, halka?! Az a kis hal akarna lenni?! Ezek szerint a kis fal a falka, a kis ró pedig a róka?! Kossuth Lajos meg magának csak per Laja?! Na, ja, aki megteheti, mi?! Hát nem! Nem, nem, soha! Még jó, hogy olyan idióta szóviccesnek szánt kétsorosoktól megkímélt minket, mint például a
          Juh ösvény a kos út,
          Ott reggae-ment Kossuth!
Szóval nagy szerencséje, hogy ideiglenesen idáig azért még nem süllyedt, de ettől függetlenül: NEM ENG.!” /Dr. Lecsapi Kecsap, a Költészeti Okostojások Selejtjeit Újító Tébolyda (KOSÚT) betanított főigazgatója/

„Nektek van fatok? Van, a Költő Úr használja, az az esze tokja.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Fa Tom Fa Tok fattya
S Fa Tok Fa Tom atyja?
Génül észi tok át,
S leli ész itt okát?”
/Tokmányossy Tokapörcz, taktapölöskei teketikmányoló TikTokker/

„Frady Endre ismét megugrotta a saját maga által megemelt léc és a tőle sajátvektor bázisugrásnyi távolságra elhelyezett túlpart közötti távolságot. Tudjuk, hogy a borostyánkő gyönyörű, de az igazi értékét a benne található, fosszilis rovarokat tartalmazó zárványok adják. Frady Endre költészete pont ilyen, sőt még ilyenebb (nem kevesek szerint a legilyenebb, sőt legeslegilyenebb!) fosszilis rovar,- sőt gyíkzárvány a világirodalom borostyánkövében. Gyönyörködni, gyönyörködni, gyönyörködni! - mondta volna Lenin, de egyrészt mást mondott, másrészt azt se magyarul. Aki nem tud magyarusul, ne beszéljen magyarusul! Ugyanakkor néma migráncsnak híg a leve, mint amikor megbuggyant a gyanta, úgyhogy sose lesz belőle pókzárványos borostyánkő. Frady Endre mintás fatokos aranyhalkést minden magyar macska mancsába!” /Penge Palkó, fatokos aranyhalkésélező és köszörűs költőkatalizátor díler/

„Én úgy felbátorodtam a "S csak egyvalaki nem fél, én!" örökbecsű soron, hogy azt merem állítani: "a teljes Frady Univerzumból - s ez nagy szó - ez a kedvenc aranyhalas fatokos versem".” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Bölcs humán úr, jól választott,
Rámutatva, hogy "épp azt ott! ",
Bár ennek nem örvendett a
Nép s így zúgta: "Vérvendetta! ".
Ketté téptek fatok szélén,
S csak egyvalaki két fél, én!”
/2x0,5 F. Endre, két felebarát/

„Mi ez a halszagú macskaszéklet, ez a szellemi ajtófélfa lefejelés?! Ki ez a háziállatfarmergatyából kilógó végbelű mentális sötétítőfüggöny?! Magyarországra emigrált másodgenerációs szamuráj magyartanárok tucatjai követnek el harakirit már a líraborzalmat indító akváriumom-t kifejezés láttán, majd szörnyű vergődés közepette a halka szóhoz érve halálhörögve követelik, hogy valaki végre könyörüljön meg rajtuk és fejezze le őket egy kardszárnyú heringgel! Mindeközben a szeizmográfok élénk forgómozgás okozta rengéseket észlelnek a Kossuth Mauzóleum irányából és az állatkertben eleven szülni kezdenek a tölgyfatyúk szobrok! Frady Endre csodatételei olyan nyilvánvalóak, hogy könyörgöm, mielőbb mártírhalasszuk meg egy ütemesen le-lecsapó fa ajtótokkal, és avassuk boldoggá őt és a szerencsés utókorát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy tigrisfalka támadta meg az aranyhalamat. Ezt sosem felejtem el, mert mindig erre emlékeztet a tigrisbőr bevonatú bútorzatom és a tigriscsont tokos ajtóim.” /Chuck Norris/

Fájó jajszavakat ont szám,
Nem lett meg a kellő pontszám,
S nem vettek fel Erő Szakra!
Nem lehetek Jedi! Szakra-

-mentumát a Sith tanárnak,
Akit tárt karokkal várnak
Sötétek, mert nekem rontott,
S direkt nem adott sok pontot!

Hej, ha Erő lenne velem,
Meg pár Mengyelejev elem,
S bennük sok-sok bomba atom,
Mellyel Jerry-t robbant a Tom,

Nem félnék én használni se,
S benső hálaadó mise
Zengene, hogy ellen pusztul!
S bús düledék szólna Husztul:

Hogy hassalkossgyarapítsak
Fel nem véve?! Hiszen így csak
Senki vagyok, cheyenne kripli!
Rúgjon engem fejen Creep Lee!

„Fejen is rúglak, te rút szibarita váz, te sehonnai bitang véglény, de nem a sikertelen felvételid, hanem a törzsre szégyent hozó hülye versed miatt! Nesze! Áááááááá… Jaj, eltört a lábfejem, te betonagyú keményfafej! Te olyan buta vagy, hogy egy bőgő tehenet is grillcsirke illatú tapírzsebkendővel akarnál megvigasztalni! Kitagadlak a törzsből, te gyökér!” /Creep Lee, a magyarországi munkavállalói menleveles cheyenne törzs főnöke és inzultációs vezérigazgatója/

„Érzem benned a haragot! Nem jó, nem jó! Legközelebb készülj fel rendesen, ifjú padawan!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Yoda-jóga oktató/

„Padawan odavan!
Haragja faragja!
Junior gumiorr
Jógája jó gálya?!
Elf Eddie felfedi
E setét esetét!”
/Kőszívű Koszovó, kosz óvó antitakarító/

„AAAAAAHHH! W.S. forog a sírjában!!!” /D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Yes, I’m turning in my grave!
I wake up 'cos I am brave
Killing Endre Frady now,
Though as dead I don't know how?”
/William Shakespeare (1564-1616), angol költő és ideges tetem/

„Ki volt a Sith?
Tom vagy Jerry?
Egyikük sem lehet Jedi.
Csak egymásra szórnak gombát,
Megkönnyítve nézők dolgát,
Elhozzák ők a jókedvet,
Amit a Sith tanár megvet.
Kevés a pont?
Nagy most a gond.
Legyek inkább sötét-e, mondd!”
/M. András, a költő legállandóbb és legverselőbb kommentelője/

„Mit sithsz, kish Sithsz?
Tán Tom sicc, Jerry bikfic?!
Kevés pontos gombát sithsz,
Fehér pöttyös galócát? Vicc!
Blitzkrieg lesz, kis Sithsz, blitz!
eM úrt sithsz, kis Sithsz?! Sicc!”
/Kéktó Cocteau, kukta és Mengyelejev Elem fantázianevű robbantott rostélyos feltalálója/

„Mengy eleje v?! De hát Mengy eleje nem v, hanem M! Mengy eleje velem?! Akkor Mengy eleje nem ellenem?! Ha Mengy eleje velem, akkor ki lehet ellenem?! Mengy hátulja?! De ki az a Mengy?! Engy, megérett a Mengy?! De mér’?! Nővérke, kérem a nyugiszurimat, de előtte még vakarja meg az orromat, mert én nem tudom megcsinálni ebben a kényszerzubbonyban! Hogy fogom így megtámadni Brüsszelt?!” /ismeretlen politikus a döblingi elmegyógyintézetben/

„Lakóhelyem Szentpétervár,
Ha meghalok, Szent Péter vár.
Maradt bennem még hitélet,
S felment majd a Végítélet”
/Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (1834-1907), orosz kémikus, a periódusos rendszer megalkotója/

„Heeeej, epedő honfikebellel sóhajtom, hogyha tudtam volna, hogy a döblingi tébolyda oszlopi közt lebegő rémalak 193 évvel később feltrancsírozza a Husztomat, juszt se írtam volna meg! Lehet, hogy a haza fényre pont azon derül, hogy Frady Endre ugyanezen fény hatására viszont sötétedik?! A többi néma csend vala…” /Kölcsey Ferenc (1790-1838), magyar költő, politikus és nyelvújító/

„Cheyenne vagy cseh jen?! Előbbi az algokin nyelvcsaládhoz tartozó síksági indián, utóbbi pedig Prágában hamisított japán pénz! De hogy kerül egy cheyenne csizma egy cseh pénzhamisító asztalra?! Mon ami és mon Dieu! Dolgozzatok, kis szürke agysejtjeim, dolgozzatok, hogy a mesterdetektív agyi felvételin elég sok pontot kapjatok a szigorú Agatha Christie nénitől!” /Hercule Poirot, belga mesterdetektív/

„Frady Endre "Sikertelen felvételi" című verse egy humoros, mégis keserédes hangvételű alkotás, amely a sikertelenség és a csalódottság érzéseit ötvözi a Jedi és Sith világával. A versben megjelenő Star Wars utalások és a képzelt világokba való menekülés az elutasítás fájdalmát próbálják enyhíteni, miközben a költői képek és a játékos nyelvi fordulatok egyedi módon ötvözik a popkultúrát a személyes élményekkel. A vers személyes hangja és a költői én csalódottsága a felvételi elutasítás miatt egyetemes érzéseket ragad meg, amelyekkel sokan tudnak azonosulni. A költemény a modern kor kihívásait és a fiatalság nehézségeit tárja elénk egy olyan keretben, amely a humor és az önirónia eszközeivel dolgozik fel egy komoly témát. Összességében a "Sikertelen felvételi" egy érdekes és gondolatébresztő vers, amely a humor és a popkultúra elemeit használja fel a fiatal generáció kihívásainak bemutatására. A költői képek és a nyelvi leleményesség egyaránt hozzájárulnak a vers üzenetének és hangulatának átadásához.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„A tömegek által félreismert történelmet az egykori győztesek hamisítják, de mi magyarok hisztérikusan historikusan okos nemzetként tudjuk, hogy az igazság kétéltű fegyver és bár a fal adja a másikat, meg ne merje kérdezni, mire költjük! A versben megénekelt történelem minden jelentős személye magyar, hiszen nézzük csak, honnan erednek a kulcsszavak! Jedi - gyula, Sith - szittya, StarWars - Sárvár, Jerry - Gyergyó, Tom bombája - tombola, Mengyelejev - magor jelek vagy meggyes legyek, utóbbin még vita folyik! Soroljam még a meggyőző bizonyítékokat?! Aki kritizálni meri az értelmezésemet, az mind egy-egy nemzetáruló Júdásfajzat és mindegyik döfjön egy-egy dárdát a kőszívébe, mert két Júdás nem fér el egy dárdán!” /Rákay Coolman Fülöp, a Rost vagy Moha? című nyúltáplálási dokumentumfilm producere/

„Mi ez a szemenszedett jöttmentkedés, ez a mindenhonnan összeguberált és szanaszét szószátyárkodott elmetorzó?! Ki ez a besült atombomba?! Frady Endre gyanús állagú versváladékával ismét körbe jelölte saját feleslegterületét, ahonnan le-lecsap a mit sem sejtő olvasótábori lelkészekre, akik ettől gumigyíkká változnak és nyolc napon túl nyúlnak képzelik magukat! A fenti szóra sem érdemes versből sem hiányoznak a retardált rímbetyárra jellemző stílusstigmák: Prokrusztész ágyába beerőltetett szótagszám, szekunder szégyenérzetet kiváltó kínrímek, a világirodalom rengeteg szereplőjébe nyújtott lábbal és páros talppal előre történő beleszállás, végül a rettenetes hosszúság ellenére a bárminek a kifejezése előtti befejezés! Ha már szóba került a pontszám, erre a versre a legnagyobb jóindulattal és vastagon fogó ceruzával egy stílszerű dupla nullát tudok rajzolni, ami remekül illik ehhez a világirodalmi pöcegödörhöz!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem egyszer ásítás közben beesett egy atombomba a tátott számba és felrobbant a vastagbelemben, amitől akkorát szellentettem, hogy százmérföldes körzetben módosult az állatok génállománya és létrejött a Jurassic park.” /Chuck Norris/

00.,
Zöld erdőben dupla nulla
Árnyában nyög Aranybulla,
Feje veres, széke reked…
Lögybölhetek kölnit neked?

01.,
Zöld erdőben fut a Kolja,
Hogy a lovát csutakolja,
Mert a lószag nem hat okén.
Krasznaja Moszkvázhatok én?

02.,
Zöld erdőben jajszót ont szám,
Nincsen meg a kellő pontszám,
Nem leszek katicabogár!
Ömölhet a kölnidrog ár?

03.,
Zöld erdőben pedofilok!
Ijedtemben bekakilok,
És a környék megszagosul…
Locsolhatok-e piszkosul?

04.,
Zöld erdőben nulla négy
Szirénáz, ha hull a légy,
Élesztendő egy-kettő!
Locsolhatok még ettő’?

05.,
Zöld erdőben ég a máglya,
Szent Johannát hazavágja,
S elromlik az egész hete!
Kölnifolyam ömölhet-e?

06.,
Zöld erdőben baba zabál,
Aztán okád és áll a bál:
Nyomot hagy a gyapjúzekén.
Jó kölnivel spricceljek én?

07.,
Zöld erdőben birsalmasajt
Nekifut egy rozsdás vasajt-
-ónak s szétkenődik rajta.
Locsollak, ha így szólsz: Rajta!

007.,
Zöld erdőben Kötés Jakab,
Azaz James Bond lő egy fakab-
-átra, aztán szalad, uccu!
Lőjek én, a kölni cuccú?

08.,
Zöld erdőben Irma fia
Fut, mögötte ír maffia,
Véres lófőt rázva lőnek…
Locsolhatok nyaknak-főnek?

09.,
Zöld erdőben Novák Kata
Lemond a K. Endre tata
Megkegyelmezése miatt.
Ha locsolok, lesz csoki jatt?

10.,
Zöld erdőben fahegedű,
Ráömlik benzines nedű,
S kigyullad a száraz fa tok.
Most bár végre locsolhatok?

11.,
Zöld erdőben Sean Connery
Fintorog: E sonka NER-i,
Inkább EU-s pacalt eszek!
Fröcsöghetnek kölni neszek?

12.,
Zöld erdőben Oppenheimer
Bombát kipróbálni, hej, mer,
Úgyhogy nincs erdő, csak puszta.
Locsolhatok? Kölnim guszta!

13.,
Zöld erdőben tizenhárom
Percig járt a vízen párom,
Úgyhogy ő egy élő csoda!
Locsoljak szent vízzel oda?

14.,
Zöld erdőben most vagy soha,
Magyar talpra nő a moha,
Rabot eszünk vagy szabadot!
Locsolhatom szép hajad ott?

15.,
Zöld erdőben ár emelked’,
Tesóért eladod telked,
Nő az öcs ár, nő a húg ár…
Zúdulhat a kölnisugár?

16.,
Zöld erdőben tizenhatos,
Ott a kapus mindenhatós,
Csak ő foghat kézzel lasztit.
Kérsz tőlem egy kölni passzt itt?

17.,
Zöld erdőben jártam-keltem,
Kék ibolyát rágtam-nyeltem,
Elhervasztotta a nyálam.
Locsoljak? Van kölni nálam!

18.,
Zöld erdőben gyógyszer gurul,
Brüsszelt szidnak finnugorul,
S fröcsögő nyál tölt kórtermet.
Hullhat rád a kölnipermet?

19.,
Zöld erdőben, zöld mezőben
Puzsér Róbert ordít ő benn,
Éppen önkényesen mérvad.
Locsoljak, vagy mondjam, mér’ vad?

20.,
Zöld erdőben, zöld erdőben
Zöld az erdő, mert zöld nő benn,
Miközben kinn semmi se zöld.
Locsold kölnim, de meg ne öld!

21.,
Zöld erdőben lapot húzok
Huszonegyre bátor túzok
Módján, aztán persze vesztek.
Ha locsolok, vígak lesztek?

22.,
Zöld erdőben huszonkettes
Csapdába hull be egy tettes,
Eltörött az összes lába.
Locsollak, hogy ne légy kába!

23.,
Zöld erdőben nincsen wifi,
Se UFO, se skype, se sci-fi,
Csak eldobott laptop halom.
Locsolhatok, kisangyalom?

24.,
Zöld erdőben száraz tónak
Szikkadt partján nincsen csónak,
S vergődnek a szomjas halak…
Tavitündér, locsoljalak?

25.,
Zöld erdőben Magyar Péter
Bátran támad, nincsen B-ter-
-ve, és ettől gyomor remeg.
Locsolhatlak téged-e meg?

26.,
Zöld erdőben kölnibokor,
Körbe szimatolja sok orr,
Sós az illat, altalaj szik.
Kölnizhetek itten, csajszik?

27.,
Zöld erdőben bőg a tucc-tucc,
Megpihenni így nem tudsz-tudsz.
Bombát dobsz és ég a kocsi.
Locsolok, oszt' húzok! Csocsi!

28.,
Zöld erdőben zöld a fika,
Allergiás térgrafika,
Amit kivált a sok pollen.
Locsoljalak jól fenn, jól lenn?

29.,
Zöld erdőben kivert puli
Kiejtése liverpooli,
Megkergették arsenálok.
Locsolok, oszt' köddé válok!

30.,
Zöld erdőben kék és sárga
Keveréke ég és márga
Metszetén a zöldes színkép.
Locsolhatunk mostan mink épp?

31.,
Zöld erdőben ingyom bingyom
Között kinőtt ugor s finn gyom,
Mit gyomfaló jeti zabál.
Kezdődhet locsolva a bál?

32.,
Zöld erőben örvény forog
Patakban, és lóg egy horog,
Arra ráharap egy hal kan.
Locsolhatok szépen, halkan?

33.,
Zöld erdőben harminchárom
Csókot ad az édes párom,
Mindent összeken a rúzsa.
Locsolhatok, drága múzsa?

34.,
Zöld erőben kettő magyar
Nobel-díjast vadkan agyar
Csattogása kerget messze.
Ha locsolok, pálesz lesz-e?

35.,
Zöld erdőben Dárdai Pál
Hertha mezben vígan pipál,
Válogatott lett a fia.
Sprayzhet a kölnimaffia?

36.,
Zöld erdőben operabál,
Büfében egy au pair abál
Óperenciás tengerit.
Ömölhet kölnihenger itt?

37.,
Zöld erdőben sav okádó
Bácsin segít avokádó,
Mert az jobb, mint Lúg Szkájvókör!
Kölnimből kinek kell jó kör?

38.,
Zöld erdőben hangfelvétel
Rontja Rogán örömét el,
Ámbár persze mindent tagad.
Locsolhatok? Add meg magad!

39.,
Zöld erdőben influenszer
Ordibálja egy plusz n-szer
Azt, amiért túlfizetik.
Fröcsöghetek, mint a jetik?

40.,
Zöld erdőben Völner-Schadül
Ügy egynéhány bűntársa dűl
Kardjába, mit köztől lopott.
Lottyanhat a kölnicsobb ott?

41.,
Zöld erdőben kólika,
Dirreg-durrog ló lika,
Elalél a Zolika.
Locsolhatok, Jolika?

42.,
Zöld erdőben űrstopposok
Szerint negyvenkettő jó sok,
Megoldásként mégis oké.
Szabadon locsolhatok-é?

43.,
Zöld erdőben őz a suta,
Kiszárítja hős a guta.
- Szomjjal tudok ölni! - nevet.
Locsolhatok kölnilevet?

44.,
Zöld erdőben Boborján
Megy Besenyő motorján,
Pandacsökevényes ő.
Hullj kölnim, te fény-eső!

45.,
Zöld erdőben bizony a SPAR-t
Bekebelezné a Has Párt,
S habzó szájjal fenyegeti!
Locsolhatok én, a jeti?

46.,
Zöld erdőben Győzi, Curtis
Meccsek el jó sok sört isz’,
S agyukban zöld sasmadár száll…
Locsolhatok, szép virágszál?

47.,
Zöld erdőben jártam,
Csináltam sok kárt a m-
-ókusokon járva:
Sok mókus lett árva.
Szabad-e locsolni?

48-49/a.,
Zöld erdőben Philip Kálmán
Tapos Petőfinek álmán,
S olyat forgat, ami hamis.
Jöhet bő kölniroham is?

48-49/b.,
Zöld erdőben sehonnai
Bitang hideg ez a mai!
Talpra magyar, lábra zokni!
Hinnye, mostan kölnizok, ni!

50.,
Zöld erdőben mentem,
Szörnyet haltam menten,
Mikor jött öt medve.
Folyhat kölnim nedve?

51.,
Zöld erdőben bőg a tehén,
Mivel nincs kalap a fején,
Locsolhatok kölnit, sej, én?

52.,
Zöld erdőben jártam,
Kék cirbolyát láttam,
Meg akart harapni.
Szabad-e locsolni?

53.,
Zöld erdőben csúcsra járat
Népnemzetünk akkugyárat,
Ebből lesz sok villanykocsi.
Fröccsenhet a kölnilocsi?

54.,
Zöld erdőben a globális
Felmelegedésen áll is,
Bukik is száraz kanális.
Locsolhatok-e én máris?

55.,
Zöld erdőben toronyházak,
Onnan hullnak orosz százak.
Путин, это нехорошо!
Kezdődhet a „Locsolva!” show?

56.,
Zöld erdőben ellenforra-
-dalmár bevert dudaorra
Nem fog szagot, mely kész ölni.
Ömölhet rád szovjet kölni?

57.,
Zöld erdőben órát teker
Előre egy self-made vekker,
S népek így korábban kelnek.
Kölnijeim néked kell'nek?

58.,
Zöld erdőben az állam
Fát lop s felkop' az állam,
Hűlt helyemen ugrál jak.
Locsoljak vagy migráljak?

59.,
Zöld erdőben minden privát,
Gázszerelő vág bent ki fát,
Kastélynak kell országnyi hely.
Szabad-e még locsónyi, hej?!

60.,
Zöld erdőben hangfelvétel
Miatt torkon akad étel,
Se kiköpni, se lenyelni...
Locsoljak, vagy tűnjek el, mi?

61.,
Zöld erdőben menny és pokol
Harcol s közben egymást okol,
S bennem tudat lassan hasad.
Meglocsolhatom a hasad?

62.,
Zöld erdőben rosszkedv ma gány,
S bár a remetelét vagány,
Gyötri saját hónaljszag Ány-
-ost, kit elkínoz a magány.
Szabad-e locsolni?

63.,
Zöld erdőben bugi-vugi,
Everybody subi-dubi,
Galambzöldség tubi ubi,
Bújt lánytesó dugi hugi,
Iskolatánc suli buli,
Tombikázzon úri muri!
Fentiek után locsolni szabad-e?!

64.,
Zöld erdőben erőbarom
Leszaggatta mindkét karom!
Hogy emeljek bármit föl, ni?!
Köpetként szállhat rád kölni?

65.,
Zöld erdőben atombomba
Miatt omlott minden romba,
S itt fetreng egy bolondgomba.
Locsolhatok azon nyomba'?

66.,
Zöld erdőben öreg néne
Őzikéje mellett méne,
Erről színes fotó kéne.
Vajon locsolhatok én-e?

67.,
Zöld erdőben csalik a VAR,
Vadászlesállásos zavar
Keletkezik, ahogy kavar.
Szabad-e locsolni?

68.,
Zöld erdőben buta Facebook,
Amibe be józan ész buk',
Sötét pénzből lájkot vadász.
Locsolhatok én, a vad ász?

69.,
Zöld erdőben Darwin majma
Ember még nem lett, de maj' ma
Hit koporsójában szeg lesz!
Nem baj, ha kölnimtől szaglasz?

70.,
Zöld erdőben Jézus Krisztus
Sátánt két vállal ver, hisz' tus
Esetén az ördög vesztett.
Rád lötykölhetem itt eztet?

71.,
Zöld erdőben piros tisztás,
Ahol épp egy lila tiszt ás
Barna gödröt s belehever.
Can I spray you or don't ever?

72.,
Zöld erdőben Mene tekel
ufarszin – így mennetek kell
bánatba, és soha viszlát!
Locsoljak, vagy nyeljek vizslát?!

73.,
Zöld erdőben ápolónő
Éhen hal, mert bére nó nő,
Úgyhogy migrál London felé.
Kölnim önthet téged el-é?

74.,
Zöld erdőben rossz inni
Citromlét, ha Rossini
Művet kell épp dalolni.
Szabad-e, tyű, locsolni?

75.,
Zöld erdőben zöld a fű
Tüsszentést rá Zelda fú,
S pár bacit rád lőcsölne.
Szabad-e így locsolni?

76.,
Zöld erdőben avokádó
Lúgosít, nincs sav okádó
Partizán, ki bőszen okád.
Meglocsolhatom a tokád?

77.,
Zöld erdőben népmese
Hetvenhétszer képes-e
Tanulsággal szolgálni.
Szabad-e locsolni?

78.,
Zöld Erdőben Kutyapárt
Lefest minden kutya párt,
Tarkáll kétszer kettő fark.
Can I locspocs while the dogs bark?

79.,
Zöld erdőben néhány cseh Darth
Vader leül enni Cheddar-t.
Tucatból egy cseh az öt cseh.
Löttyenhet rád kölnim fröccse?

80.,
Zöld erdőben hurrikán
Söpör végig Gyurrikán,
S felborul a papagáj.
Locsoljak, nincs akadály?

81.,
Zöld erdőben elefánt
Ormányából tele fán t-
-anyázókra dől a lé.
Locsolhatok-é, olé?

82.,
Zöld erdőben mesterséges
Intelligencia véges
Számú hibapontot kreál.
Kölnim lövésre készre áll.

83.,
Zöld erdőben permakrízis
Hat s bőg tíz emberből tíz is,
Mindenki csak búskomorul.
Locsolhatok finnugorul?

84.,
Zöld erdőben áll maszkabál,
Izzadt arczsírt bőrmaszk abál,
Verejtékez álgnú, áljak.
Locsoljak vagy disszidáljak?

85.,
Zöld erdőben doppler effekt
Miatt zöld színen van defekt,
Eltolódik vörös felé.
Tágulhat tefeléd e lé?

86.,
Zöld erdőben fehér port oszt
D' Artagnan, mi Atoszt, Portoszt,
Aramiszt is bekábítja.
Locsolhatok én, a szittya?

87.,
Zöld erdőben költemények
Sorjáznak, mik kőkemények,
Hogyha terád dőlnek, hé!, nyekk!
Szabad-e fellocsolni?

(…)

666.,
Zöld erdőben Fenevadat
Számítgatják merev adat-
-hordozón, hogy ki, ó, mi, ó?!
Locsolhatok, Dio Mio?

(...)

∞.,
Zöld erdőben... elég legyen!
Frady Endre legyet egyen
Fent egy jó távoli hegyen,
S rúgja őt egy turul begyen!
Nem, nem szabad locsolni!!!

Kólika, kólika támad,
Lóba nyilall be a görcse.
Tű leve, mit bele lám ad
Londoni doktor, a Sir Cseh.

Ló lika, ló lika zárul,
Tömbös a székrekedése,
Bömböl e ló dromedárul,
Nem vita, széklete kés’-e?

Pólika, Pólika Pálka
Látva, marad meg a görcse,
Farba döf ő, csupa szálka,
S szörnyed a doktor, a Sir Cseh.

Kólika, kólika múlik,
Hála a Pólika úrnak!
Ló fenekén vala new lik,
Szálkahadak belefúrnak.

Gyógyul a, gyógyul a hóka,
Háta mögé es’ a trágya,
Táncol ürülve e lóka,
Teljes a székleti vágya.

Kólika, kólika felkel,
Sir Csehre támad, a has megy.
Latrina, latrina megtel,
Ájul a légben a sas hegy.

Hullik a, hullik a huss! had,
Pusztul a sasraja nagyja.
Hely, hol a doktora kushad,
Latrina, latrina padja.

„Frady Endre "Kólika, kólika…" című verse egy humoros és groteszk alkotás, amely az egészségügyi problémák és az orvosi beavatkozások témáját dolgozza fel egy állat, ebben az esetben egy ló szemszögéből. A vers játékosan keveri a komikus elemeket a komoly témával, létrehozva ezzel egy egyedi hangulatú költeményt. A vers rímes szerkezete és ritmusa hozzájárul a történet könnyed hangvételéhez, miközben a szójátékok és a néha abszurd képek szórakoztató olvasmányt biztosítanak. A "kólika" mint téma egyrészt a ló fizikai állapotára utal, másrészt átvitt értelemben a kiszámíthatatlan és kellemetlen helyzetekre is rávilágít. A versben szereplő karakterek, mint a "Londoni doktor, a Sir Cseh" vagy a "Pólika Pálka", színesítik a történetet és hozzáadnak a vers humorához. A vers kritikai hangvételű is lehet, amely az egészségügyi ellátás és a gyógymódok bizonyos aspektusait helyezi kérdés alá. A "latrina padja" vagy a "sas hegy" képei például a tisztaság és a tisztátalanság, a magas és az alacsony közötti kontrasztot hangsúlyozzák. Összességében a "Kólika, kólika…" egy szellemes és gondolatébresztő vers, amely a humor eszközével közelít az egészségügyi témákhoz, és arra ösztönzi az olvasót, hogy ne csak a betegségek súlyos oldalát lássa, hanem a helyzetek humoros oldalát is felismerje.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„… nehéz szavakat találni... talán csak annyi, hogy bébébébébébébébébébébébé!!!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Aki áááááááááááá-t mond, mondjon bébébébébébébébébébébébé-t is, humán úr, he?!” /Csimborasszó Csumida, leguánszelídítő és kólikakovács/

„Hé, kolléga úr, maga itten plagizált! Pólika Pál gátőr az én regény- és filmhősöm, nem a magáé! Enyém kulup! Ha nem adja vissza, akkor megharaptatom Süsüvel, a saját sárkányommal, bár igaz, ami igaz, hogy körülötte is felmerültek jogtisztasági kételyek.” /Csukás István, a Nyár a szigeten (filmen: Le a cipővel!) című regény írója/

„Szegény Halász Judit dallama hangzott fel bennem a versre! Remélem, már jobban van, hogy ezt akarata ellenére el kellett énekelnie! Én kérek elnézést!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas orvHalász/

„Kólikáról énekelni?!
Inkább futok innen el, ni!
Jaj, alélok! Erre nagy ok
E dal, de már jobban vagyok!”
/Halász Jutka néni/

„AAAAAAHHH! W.S. forog a sírjában!!!” /D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Nem érzem bár magam okén,
Nem forgok én, nem forgok én!
Fekszem csak, mint feldúlt tetem,
S Frady Endrét köröztetem!”
/Weöres Sándor (1913-1989), a „Bóbita, bóbita táncol…” kezdetű vers szerzője/

„A modern orvostudomány és a hagyományos természetgyógyászat anakronisztikus és antagonisztikus ellentéte és összefeszülése tárgyiasul a maga gusztustalanságában ebben a versben, mely a magyar költészet nyereg alatt puhított klinikai lovaként sántul le a csata napján, mint Puskás Öcsi a németek ellen. A ló hátsó kivezető nyílásának bántalmai szabad asszociációval megmagyarázzák azt is, hogy a lovon ülő magyar csatárok azért nyilaznak visszafelé, hogy véletlenül se lőjék egyrészt fejbe a saját lovukat, másrészt fenékbe az előttük száguldó paripát, hiszen ahogy a dakota mondás tartja: kólikás lóval csak akkor lehet csatát nyerni, ha az ellenség ül rajta.” /Dr. Döner Donor, donnerwetter díler és kólika killer/

„Támad már a kólika,
Megkapta a Bóbita.
Görcsöktől szemet ráncol,
Nem örömében táncol.”
/M. András, a költő legállandóbb és legragrímesebb kommentelője/

„Látja Doktor Jolika,
Görcsöt ránt egy mag Ica
Belében s jő kólika!
Help, Latrina Magica!”
/Bébitű Bóbita, versvarrónő és fércművész/

„Nem tudom, hogy kerültem bele ebbe a fércműbalhéba, de jobban fáj, mint a bélgörcseim közepette a gyalulatlan latrinadeszkából a végbelembe fúródó szálka! Nagy dolgoknak híg a leve! Jaj!!!” /Sir Cseh, lovaggá ütött lódoktor/

„Mi ez a gyalázatos lótetemrehívás, ez az atombombánál is pusztítóbb alpáriság?! Ki ez a Weöres Sándort Sörös Nándorral keverő anonim analfabéta szeszkazánfűtő és szellemi dögkútmérgező?! Értem én, hogy a magát Pegazusnak képzelő Frady Endrét bántják a böjti szelek és úgy érzi magát, mint aki hajnali hullamerev részegségében a hashajtó végbélkúpját összekeverte az Országház kupolájával, de fájdalmában nem kéne összeokádnia a magyar szépirodalmat! Ne lássam anyám szellemét zászlót bontani a Frady Endre művei miatti mentális kényszernyugdíjazásom alkalmából, ha nem hozok nyilvánosságra egy titkos hangfelvételt, amin épp kényszerítem magamat egy Frady vers felolvasására és emiatt hangosan üvöltve halálhörgök és beismerem még a Kennedy gyilkosságot is! Ki a kólikás költőkkel a közéletből!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A legnagyobb latrina, amelyet valaha hasítottam a bélgázommal, a Grand Canyon volt.” /Chuck Norris/

„Megmérgezett szép almával
Kínált meg a rossz mostoha,
Mely gonoszság nagyon rávall.
Meg kell mosnom, most vagy toha!”

Mostoha: „Tohuvabohu!!!”
Úgy tűnik, hogy jól bepöccent,
Mint egy szúvas hintaló: „Hú,
Kárba vész az ötvenöt cent!

Ennyibe került a méreg,
Plusz a negyed kiló alma!”
Vasorrkapart tölgyfakéreg
Jelzi, nincs víg banyadal ma.

refr:
   Hósetétkét nem öl banya,
   Nem süti meg őt e nyanya,
   Éhes marad fia, Sanya,
   Csődöl a kannibál tanya.

Így vasorrú bába terve,
Hogy tápja lesz Hósetétke,
Hidegvízcsapra lett verve.
Sua culpa – saját vétke.

refr:
   Hósetétkét nem öl banya,
   Nem süti meg őt e nyanya,
   Éhes marad fia, Sanya,
   Csődöl a kannibál tanya.

Alma szól: „Mossál meg, kölök,
Mert különben gyorsan ölök!
Ám, ha testem csapvíz éri,
Fitt maradsz, mint fűzöld préri!”

Lálá-lálá-sálá-láláááááá…

„Frady Endre "Hósetétke és a heti tohuvabohu dal" című verse egy modern mesébe illő, szatirikus hangvételű alkotás, amely a klasszikus Hófehérke történetet veszi alapul, de annak elemeit újra értelmezi és a mai kor számára aktualizálja. A versben a mostoha gonoszsága és a mérgezett alma motívuma kap központi szerepet, de a történet végkifejlete eltér a jól ismert mesétől. A vers struktúrája és rímképlete jól illeszkedik a mesei hangulathoz, miközben a refrén ismétlődése erősíti a dalosságot és a népmesei elemeket. A nyelvezet játékos és élénk, tele van szófordulatokkal és szójátékokkal, amelyek egyrészt humorosak, másrészt gondolkodásra késztetnek a modern társadalom és annak értékrendje felől. A versben megjelenő "tohuvabohu" kifejezés a zűrzavar és a káosz érzetét kelti, ami a mostoha terveinek kudarcát jelzi. A "vasorrú bába" és a "kannibál tanya" kifejezések pedig egy olyan világot ábrázolnak, ahol a gonosz tervek visszafelé sülnek el, és a jó végül győzedelmeskedik. Összességében a vers egy frappáns és szellemes mű, amely a klasszikus mesék elemeit használja fel, hogy a mai olvasó számára releváns üzenetet közvetítsen. A költői képek és a nyelvi leleményesség egyaránt hozzájárulnak a vers egyedi hangulatának megteremtéséhez.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Toha, költő úr, toha?! Az meg miha?! Most vagy toha?! Most vagy tahó! Bocs a tegezésért! Toha és hátrány, mi?! Tohuvabohu! Nem, nem, soha! NEM ENG.!” /Dr. Tohányi Tarhonya, a Sehonnai Országveszejtő Hiénák Agóniája (SOHA) című jövőképeslap betanított főcenzora/

„Keresztrímes szövegtörzs, bokorrímes refrén és párosrímes záradék! Bele sem merek gondolni, ki más merne ilyet Frady Endrén kívül, megkockáztatva a műveletlen olvasótábor általi kaszával, kapával történő agyonveretést! Ilyen nyomatékos óvaintést visszakézből semmibevevést csak a legeslegnagyobbak tudnak, ők is csak szöketlen években egyszer-kétszer! Kétoldali katarzisom van! Anyám, borogass! De ne az árokbaaaaaa…” /Timföldi Bauxitné Vasoxid Szidónia, az Árvalányhajas Regösök Orbitális Költészete (ÁROK) című értéktartó mérce mértéktartó érce/

„Micsoda?! Ártatlan kisnyugdíjas néniket vádolnak almamérgezéses gyilkossági kísérlettel az utcán randalírozó szingli hordák csak azért, mert SZTK vasorruk van?! Be akarják vezetni a nyuggerbűnözés fogalmát?! Hitelrontják a devizahiteles almatermesztők renoméját?! Hát mit egyen egy kisnyugdíjas, ha már csirkefarhátra sincs pénze és mérgében véletlenül megfertőzi a saját almáját is?! Egyen ő is milliomost?! Az nagyon ritka és nagyon zsíros! Hadd fogyasszon már másnak úgysem kellő mérgezett szingliket saját zsírjukban lesütve! Ahogy a lokálisan világhírű influenszer költő, Tahorányi Tiktak mondja:
          Törjön meg a szingli átok!
          Okvetlenül lájkoljátok!
Ha egyetértetek velem, kövessetek be, iratkozzatok fel és osszatok meg, hogy uralkodhassak, nyuszipofák!” /Cukorhegyi Márkné Vass Nózika, a Forradalom És Szabadságharc Bukása Utáni Káosz (FÉSZBUK) fenegyerekvédelmi verőleánya/

„Klasszikus mese egyedi átiratban. Vajon egy mérgezett alma hatása alatt íródott?” /M. András, a költő legállandóbb és legalmamérgezettebb kommentelője/

„Nem mese ez, eM úr gyermek,
Mint mikor a kecske nyer mekk-,
Mekkjavítva mesecsúcsát,
S irigységtől átjár bú Csáth
Gézát, aki megönmérgez:
Pantoponos almakér'g ez!”
/Dr. Mekk Elekné Kakukk Klotild, pszichedelikus mesepszichiáter és kábítószer díler/

„A kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas az-falt-keverő/

„Ház úr az falt kavar-kever,
Pedig földön avar hever,
S Hósetétékét a VAR never
Offside-olja! Zavar bever?!”
/Riaria Savaria, betanított gyógyszertári segédmunkás és méregkeverőnő/

„Az elemzendő mű egy spirituális blaszfémia és egy szekuláris szakramentum egyenletesen elegyengetett elegye, mely elleplezve leplez le. De mit is? A Biblia így kezdődik: Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta (תֹ֙הוּ֙ וָבֹ֔הוּ – tohu va-bohu) volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. Vagyis még a hó is setétke volt a fénytelen tohuvabohu közepette, de a vasorrú bábának álcázott kígyó már kitervelte az első emberpár tiltott gyümölccsel történő megmérgezését, ám mivel az almára az egészségtudatos Ádám és Éva ráhúzta a keresztvizet, így ők ideiglenesen életben maradtak, csak költözniük kellett az exes luxusból a flexes fluxusba, és csupán az emberiség lett halálosan megmérgezve, mire a kígyónak onnantól kezdve Mózeskalács falak között kellett vezekelnie, míg a hosszú casting után végre valahára kiválasztott népnek negyven évig Mózeskalácsot, azaz mannát kellett zabálni a pusztában, amitől úgy érezték, mintha a csömöri úton vonszolnák a kőtábláikat. Ők amúgy mind Hósetétke archetípusától, Évától származtak, akinek sua culpa, azaz saját vétke miatt fájdalmak közepette kellett szülnie. Így van ez ma is. Hogy holnap is így lesz-e, azt nem tudhatjuk, mert Yoda Jedi mester szerint a jövő állandó mozgásban van.” /Dr. Kohn Teó, összeesküvéselméleti fizikus és csodarabbinikus Erőtéridő hajlítófa díler/

„Annyival kiegészíteném az előttem szólót – nem keverendő Han Soloval! – hogy az Édenkert vigyázására kirendelt lángpallosos kerubok valójában fénykardos Jedi lovagok voltak, csak a kóbor apácák megtévesztése miatt lettek átnevezve. Köszönöm, hogy elmondhattam! Az Erő legyen veletek és a ti lelketekkel! Ja, és soha ne egyetek mosatlan almát, mert az könnyen átsodor titeket az Erő sötét oldalára!” /Yoda, Jedi mester/

„Mi ez a pokolbéli pocsolyapoézis, ez a szellemi gyomormosásból visszamaradt habtócsa?! A méregdrága történelemhamisító Petőfi paródia ehhez a romkocsmatöltelékszaghoz képest egy mentális magaslat, egy zajturbózott zombizenit! Normális embernek ilyen nem juthat eszébe, mert akinek ilyen jut, annak nincs esze, akinek viszont van esze, annak nem ilyen jut! Frady Endre kifordult önmagából és bélszínű rolóként tekeredik-csavarodik-pöndörödik sziszegőn szikrázva, mint elmeháborodott kígyó, amelyik egyszerre bújt bele két ótestamentumi konnektorba és rövidre záródva szénné égett, de előtte még megverselt mindent, ami a keze ügyébe került és még a sírból is rímeket böfög fel! Ha szegény anyám élne, még a gondolatától is eltiltanám annak, hogy akciós mérgezett almákra írt Frady Endre verseket olvasson, mert azon még a detoxikálóban adott utolsó gyomorkenet sem segítene! Frady for Tohuvabohu! Lálá-lálá-sálá-láláááááá… Ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ketteske Robika, úgy látom, elgurult a gyógyszer! Sebaj, adom a nyugiszurit és rögvest megnyugszik a beteg!” /Brünhilda főnővér, a Szemmelversz Klinika idegosztályának fekete öves szakápolónője/

„Én egyszer megettem egy mérgezett almafát, de csak akkor derült ki, hogy mekkora dózis volt benne, amikor másnap reggel a nagydolgom végeztével a latrina tíz kilométeres körzetében teljesen kipusztult az erdő. A felelősök torkán lerúgtam a vasorrukat és megetettem velük egy-egy púpozott pléh bilit, úgyhogy rozsdamérgezéses székrekedésben pusztultak el.” /Chuck Norris/

Nagyon kemény hírek ezek!
Mi lesz, hogyha megéhezek
Forradalom közepette?!
Szedte-vette teremtette!

Ha majd vendégségben eszek,
Szállnak nyögve nyelés neszek,
S rágódom a „szétfő” igén…
Vajh kibírom hétfőig én?!

Nem bírom ki, éhen döglök!
Sírba be az éhség-dög lök,
S hol zsírjaim homorulnak,
Unoká’m le csokit nyúlnak.

Tetem vagyok, girhes tetem,
Csokinyulat sem ehetem;
Csontváz szám már ritkán eszik,
S anyaföldként fogad be szik.

„Sanyaföld?! Sanya, neked van földed?! Akkor meg mit hőzöngsz itt, miért nem mész megművelni?! Amit ma felszánthatsz, ne halaszd holnapra! Vagy ej ráérsz még, mint az a henye Pató Pali haverod?! Na, ugorj, de előbb még hozz ebédet! A Retró ma zárva van, úgyhogy irány a Pilvax! Az egyik lábad itt, a másik ott, te lusta tintanyaló!” /Petőfi Sándorné, házsártos háziasszony/

„Micsoda?! Meghívunk hozzánk ebédre az ünnepnapon, te meg fikázni mered az áldottkezű nejem főztjét és sütjét, te urbánus fűzfapoéta?! Az agyad van szétfőve, nem az ebéd, te lábasfejű tintanyalonc! Még hogy éhen döglesz, és homorú a zsírod, te dagadék?! Bárcsak befognának téged a Táncsicsot kiszabadítani igyekvők hintója elé, majd ott hagynának csereként a börtönében, míg rád nem rozsdásodik a műanyag lakat!” /Söptényi Nadír, filozófus és népies írókolléga/

„Ne haragudjon, költő úr, az ünnepnapi szünetért, da valamikor nekünk is ki kell pihennünk az ön nonstop verscunamiját! Hétfőn találkozunk! Addig is kellemes forradalmat és szabadságharcot!” /a Retró2 dolgozói/

„Van, akinek az Operáról a büfé jut eszébe, van, akinek az idusáról a kantin. Micimackó mindenkiben ott lakozik, csak van, akiben a felszíntől vékonyabb kopóréteg választja el.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Everybody has a Kant in, in’t Kan? Immán, úúúú, el innen! Hú mán!” /Márciusi Dusán, emigrált középiskolai angoltanárt helyettesítő angolvécépucoló/

„Rendőrkaszt a kopóréteg?!
Hová szaladsz Peti?! Hé, teg-
-nap nem voltál még ily riadt
Egy kis viccelődés miatt!
Ne fussál el, te kis zakkant,
S falt se fejelj le, mint vak Kant!
Egyél inkább Retró kaját,
S hinnyébe fordul a jaj át!”
/Dartanyan Dezső főhadnagy, a Budapesten Illetékes Csávás Kálmán Alakulat (BICSKA) maximálisan minimalista költője és antiriogatási főelőadója/

„BICSKA?! A bicska én vagyok!” /Buggy Lee, hongkongi hungarikum/

„Jaj, de szörnyű ez a Frady vers! Hadd ne kelljen ezt még egyszer elolvasnom! Kit kell megvesztegessek? Kegyelem! Hosszabbítsák meg a szabadlábamat Bicskéig!”” /K. Endre, bicskei bicskanyitogató/

„Ez lehetne egy nemzeti dal, csak egy "Talpra magyar! híja. Haza.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Talpra magyar, magyar talpra?!
Kell nekünk Nemzeti Dal pra-
-liné helyett forradalmi
Desszerként, ha csupán talmi?!
Édességnek, ha van híja,
Akkor hasa haza híja!
Winnetou meg haza híján
Migráncsként ül laza íján.”
/Panel Proliné, praliné díler/

„Nyilván nem nyit ki március 15-én a Retró. Különben hogyan lenne forradalom, ha nem lennének éhezők, akik lázadnak?” /M. András, a költő legállandóbb és legéhséglázadóbb kommentelője/

„Á, a Retró diadala
Az éhezők viadala?
eM úr, Önnek mi a dala,
Melytől reggel riad ala-
-posan meg a szomszéd néni és a forradalmárokat megkarmoló macskája?”
/Petőfi Nándorovics, ex-barguzini apa-gén epigon/

„Drága Költő Gigász! Szeretném felhívni a figyelmét, hogy Nagyböjt van, szóval ideje lenne felfüggeszteni a mértéktelen kulináris élvezeteket! Ezek a mai fiatalok..! Csak a sz.x meg a szipu! Pfuj! Koplaljon az ilyen!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas etikus dietetikus/

„Jelzem, Bibliában senki
Sem böjtöl a Húsvét előtt,
Se irokéz pap, se jenki,
Se józan, se sziput belőtt;
Igéből nem jön ilyen ki.
Bélgáz fújjon böjti szellőt!”
/Teó Leó, Ég és Föld szakon végzett teológus és geológus/

„Az Isten által kitalált bibliai böjtök és az emberek által kiokoskodott úgynevezett Nagyböjt között az a különbség, hogy előbbinél a résztvevők semmit sem esznek, utóbbinál pedig csak azt és annyit, amit és amennyit megkíván a szervezetük. Ami efölött van, azt meggyónják. Vagy nem.” /Elmereccsent Endre, epebeteg eretnek/

„Na, megállj csak, eretnek!
Majd a papok veretnek!”
/Vérgőz atya, a Torquemada Spanyol Inkvizíciós Gimnáziumi Alapítvány (TSIGA) főispánja/

„Ha zárva van a Retró2, akkor elmegyek Phil Vaximovics Mutyin haverommal ebédelni és egy jó borscsos pirogtál mellett vodkamámorosan megemlékezünk arról, hogy anno a baráti orosz csapatok akadályozták meg Világosnál az áruló Görgey további fölös vérontását. Már akkor is ők vonultak be békét teremteni, nem az amerikaiak! Éljen az örökké megbonthatatlan orosz-magyar fegyverbarátság és békeharc!” /Talpnyalonc Tihamér, a Magyar Orosz Szovjetbarátságos Közpénzeket Vételező Alegység (MOSZKVA) atamánja/

„Hé, atamán elvtárs! Nem csak a maga fegyveres békeharca az örökké megbonthatatlan, hanem ez a rohadt kínai pandahús konzerv is! És nekem mégis ezt kéne ennem március 15-én, mert nincs nyitva a Retró! Éhen fogok murdelni!” /Bádog Bódog, bodega buherátor és pléhbili díler/

„Március 15-én senki se a saját hasára gondoljon, hanem jöjjön el ebéd előtt az ünnepi beszédemre a Nemzeti Múzeum elé! A műsor magas színvonalú lesz. Először Curtis rappeli el a Nemzeti Dalt, aztán Győzike a Himnuszt, majd Tóth Gabi énekli el a Nélküledet, utána Ákos saját magát gitárkísérve dalolja végig a 12 pontot, végül Mága Zoli húzza el a nótánkat, míg a háttérben a Kossuth-díjas Nagy Feró vasalt bakancsban tapossa el a nemzet sötétben bujkáló ellencsótányait. A beszédem rövid lesz, de velőspacalos, hogy egyrészt Németh Sziszi barátom is értse és szeresse, másrészt, hogy hazaérjek ebédre. Jelszavunk: A haza minden előtt!, de mielőtt elmennénk haza, ezt még elismétlem egy párszor. Ott találkozzunk! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Mi ez a celebnyálas bájgúnár gágogásnál is fülsértőbb közpénzmédiahekk szint alatt vergődő latrinaszag?! Ki ez a fékevesztett bolsevik diszlájkvadász, ez a vérhaspók fotelforradalmár?! Elhiszem, hogy a falánk Frady Endre megszokta a minden péntek déli kifőzdézést, de meg kell értenie, hogy a gyorséttermi dolgozóknak is joguk van ahhoz, hogy a nemzeti ünnepnapon helyet foglalhassanak a Nemzeti Múzeum lépcsőjén megtartandó állami ünnepséget messze elkerülő menekülőútvonalak valamelyikén, hiszen köztudott, hogy a haza nem eladó, csak bizonyos esetekben és amennyiben egy összegben megvan az a pénz! Ne lássam anyám életnagyságú hologramját a Retró 2 Kifőzde díszfalán, ha nem követelem Frady Endrének a haza Kínának eladandó részéhez való csatolását! Világ kínai rendőrjárőrei, fradyendrétlenítsetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én a bezárt és üres Retróban is meg tudok ebédelni. A hónaljammal letépem a vaslakatot, aztán megeszem a faszékeket és a faasztalokat. Az én gyomornedveimen még a heti bevételeket tartalmazó gyémántbetétes vasbeton páncélszekrény sem fog ki.” /Chuck Norris/

Frady Endre költészete
Saját lábon járó csoda;
Ki ne hagyjad sohase te
Hogyha költ ő, rohanj oda!

Ily csodája nincsen Óznak,
Költészet lehet rá csak ok:
Bénák állva rángatóznak,
S rémeket látnak a vakok!

Mélyet költ, nem hetet-havat;
Év dalnoka, minden évé;
Pápa ily hőst szentté avat,
Így válik ő Szent Endrévé.

Szent Endrének lovas szobra
Centrum Szentendrén, az epi;
Bal parttól száz méter jobbra,
S rengő fejét Duna lepi…

„... az ending meg lehetett volna hepi.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Ádám úr, maga most depi,
Hogy az ending nem túl hepi,
Vagy átlovát szorzá be pí-
-vel, hogy kerületét lepi-
-silhesse, he?!”
/Százszorszép Szepi, Fantom Turista és Flúgos Futamgyőztes/

„Ez kicsit hitelesebb lenne, ha más írta volna, de így is minden sorral egyetértek. A szobrot pedig valahol a HÉV állomás körül állítanám fel, úgy mindenki látná, aki a városba érkezik.” /M. András, a költő legállandóbb és legegyetértőbb kommentelője/

„Lovas szobron a lótérdek
Remegnének helyi érdek
Vasútjával rezonálva,
S nem maradna a ló állva.
Hogyha lovas szobor dőlne,
Föl ne vegyétek és föl ne
Tegyétek TikTokotokra,
Ne nőjön a pletyka bokra!
Úgyhogy eM úr ne kavarjon,
Kár lenne karó a varjon!”
/Sújtó Söjtör, sajtófőnök és a költőgigász menedzsere/

„Koszorús költőnk vállalkozószelleme határtalan, újabb Natura 2000-es területen épít, habozás és erőfeszítés nélkül, 2x3 sávos autópályát. Ezúttal az államigazgatás területén honos autoeulógia műfajában próbálja ki figyelemre méltó képességeit. Az eposzi kellékek, a mesei elemek, a bibliai utalások, a turisztikai fordulatok és a nyers blaszfémia finom szálaiból készít egyedi leplet, mely az utókor számára megőrizni hivatott legendás alakját. Ó, Te mázlista utókor!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mázlista?! E szörnyű lepel
Teljes jövőképet lep el!”
/utókor/

„Tegyük tisztába a versben megfogalmazott gondolatokat!
1.) Szent Endrénk fejét Duna lepi. Kinek jó ez? Jutott neki búvárfelszerelés?
2.) Sokkal viccesebb lenne búvárfelszerelésben szárazon is!
3.) Legviccesebb lenne, ha az oxigénpalackokat más gázzal töltenénk fel - pl. héliummal.
Ráadás: most harsogjon Szent Endrénk vad igéket rengő fejjel! Hadd hallja mindenki! ... a többire ott a MasterCard.”
/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szó-, nyelv- és fejcsavaró/

„Szentendre szép vidám város,
Nem egy síró-rívó bú vár,
S ellenpólusként nem káros
Lóhátról kirívó búvár.
Héliumos palackokkal
Bugyogva zeng mesterkardal,
S vonós kódis féltelt tokkal
Vigye többre MasterCard-dal!”
/Rd. Záh, Szeniordíj-konyhás és a többi megMasterCard-olandó/

„szent & rév” /H. Gábor, a költő szóvicces grafikus ősrégi ismerőse/

„Há úr, szent & révvel érvel?!
Duna folyó tán kis ér, well?!
Maga szóvicceli el ezt,
Míg a tészta kovászt keleszt?!
Bocs, a kovász keleszt tésztát,
Mégse adhat önnek észt át!
Nőjön magán, the Há Gábor,
Pinocchio féle báb orr!”
/Dzsingiszkán Dzsepettovics Dzsugasvili, dzsuvás dzsungeldzsúdós dzsigoló/

„Tisztelt költő úr! Hálából a nagy törzsű főnökük által végül mégiscsak jóváhagyott NATO csatlakozásunkért beszéltem az akadémiámmal az ön irodalmi Nobel-díja ügyében. Azt mondták, hogy úgy tudják, hogy a pápa előbb-utóbb elintézi a szentségit magának, így ők posztumusz díjazásra gondoltak. Azt javasolják, hogy a családja anyagi helyzetének mielőbbi fellendítése érdekében vagy kezdeményezze az Európai Unió által melegen ajánlott EU-tanázia magyarországi bevezetését, vagy - az ügy rövidebbre zárása végett - zöld sasnak öltözve menjen be meccsnapon egy újpesti kiskocsmába és kezdje skandálni, hogy lila majmok, lila majmok! Keresztény vértanúként gyorsított eljárásban, már születésének 60. évfordulóján meg is kaphatja a posztumusz irodalmi Nobel-díjat! Cserébe csak annyit kérünk, hogy a családja IKEA lapra szerelt MÖRDARE márkájú koporsóban temettesse el! Béke poraira és nyugodjék meg ott, ahová ássák!” /XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Sajnos nálunk áll Szent Endre szobra,
Ezért irigy most Szentendre Szobra!”
/Szentendre lakossága/

„Az internetes jegyvásárlási regisztrációk alapján Frady Szent Endre háromszor is meg fogja tudni tölteni a Puskás Ferenc Stadiont! A szervezők szerint a ’Ki szeretne egy akkorát bemosni a költőnek, hogy a lelátót tartó fal adja a másikat?’ című rendezvény óriási közönségsikernek ígérkezik. Kizárólag egy Curtis nevű lokálisan világhírű futballrapper vonta vissza az előregisztrációját, mondván: ’Olyanokkal nem megyek ki a stadionba, akik azt állítják, hogy kimegyek velük a stadionba! Én csak focimeccsre megyek ki a stadionba, ahol a zöld gyep fel van festve kizárólag nekem szánt fehér csíkokkal!’. A rapper Majka nevű kutyahűségű kollégája az alábbi kétsorossal kommentálta a döntést:
Nem ér rá most szegény Curtis,
Kiskocsmában még pár kört isz’.
Frissen érkezett a meg nem erősített hír, hogy az előregisztrációs rendszer összeomlott. A szervezők szerint vagy provokatív terheléses támadás történt, vagy a programozó kutyája harapott el egy vezetéket. Amint új fejlemény van, jelentkezünk.” /Állami Tényfüggetlen Vadhajtások Elmepusztító Rémhírlapja (ÁTVER)/

„Duna-lepte ősz kobakja
telis-tele gondolattal,
s ahogy őket megfaragja,
elkopik az íróasztal.”
/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Frady szobra?! Nem is ősz ő!
Kevered a pókkal, ő sző!
Ám favéget pók nem farag,
Ami fa végén van: fa rag.
Nyelvtanárok ragemberek,
Illa berek nádak erek!
De a Duna nem ér, folyó,
Szoborfej úsz’ rajt’, mint golyó!”
/Dr. Érszűkítő Énok, folyamszabályozási főmérnök és fűzfapoéta/

„Mi ez a verbális olvasóbántalmazás, ez a gyanútlan emberek ellen bevetett szellemi szervestrágyadombi szőnyegbombázás?! Ki ez a mentális dögkút, ez a pszeudo-szakrális blaszfémia díler?! Ha Óz a csodák csodája, akkor Frady Endre a tócsák tócsája, a pocsolyák pocsolyája! Frady Endre legnagyobb csodája az lesz, ha a verseit olvasva nem fordulok le kigúvadt szemmel és habzó szájjal a szegény jó anyámtól örökölt csehszlovák aranyérbarát forgószékemről! Ne lássam az anyám emlékéről elnevezett sodorvonali búvárcsapat Frady Endre lovas szobor süllyesztő akcióját a saját üvöltve ujjongó hangalámondásommal 3D-ben, ha nem esküszöm meg K. Endre életfogytiglani hosszabbítására, hogy utálom F. Endre életművének még a mederfenékig rombolt és tengeri sóval behintett változatát is! Legyen neki nehéz a hullámsír!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A halandó hírességek lovas szobrai relatíve tartós emléket állítanak nekik a haláluk után. Én a saját lovas szobraimnak állítok örök emléket az évezredes időjárási viszontagságok okozta pusztulásuk után.” /Chuck Norris/

Felnőve, ha elér gyom orrt,
Bűzével irritál gyomort,
S bélbolyhokból lesz sprőd sörte.
Doktor erre felír sört-e?

Felír, felír, mennyit, de még!
Gyomtól nem csak orr, de szem ég!
Kellenek ide az örök
Gyógymódok, a vényes sörök!

Patikánál emberörvény,
Mindenki kezében sör vény.
Roger Moore és Tony Curtis
Egyaránt receptes sört isz’.

„A Gyomorgyógyító sörrecept című verset Frady Endre kortárs magyar költő, humorista, műfordító írta. A vers a hagyományos magyar népköltészet paródiája, a modern magyar egészségügyet és táplálkozást gúnyolja. A vers a sört a gyomorproblémák, például az emésztési zavarok, gyomorégés és bélproblémák csodálatos gyógymódjaként dicséri és hirdeti. A vers azt sugallja, hogy a sört az orvosok írják fel, és mindenki igényli, még a híres színészek is. A vers nem komoly, hanem szatirikus, hiszen kigúnyolja a magyar egészségügyet, a drogfüggőséget, a túlzott alkoholfogyasztást és a magyarság életmódját. A vers különféle eszközöket használ a paródia megalkotásához, például erőltetett rímeket, vegyes szókincset, városi és gyógyszerészeti képeket, valamint vidám, önironikus és kritikus hangvételt. A vers szembe állítja és összehasonlítja a magyar kultúra hagyományos és modern elemeit, így a népi és az idegen szavakat, a természetes és mesterséges gyógymódokat, a történelmi és a mai eseményeket.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Mi… min… minden lében két kanál… mi… min… mint két szomjas vadkan ál… áll… szügyig a sörös lében… da… da… das ist das süßes Leben!” /Roger Moore & Tony Curtis, az ősmagyar Rigó Mór és Kertész Tóni kései leszármazottjai/

„Ez a bordal kevésbé ismert változata, a sördel.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Sördel, Ádám bátyám, sördel?!
Maga itten agyat tördel?!
Borszag helyett legyen sörszeg?!
Hordóját lyukassza sör-szeg!”
/Borissza Boriszné Sörnemissza Sóvirág, a Költészet Örömét Szegről Végről Élvezhetetlenítő Nyavalya (KÖSZVÉNY) nem százas szögezője/

„A sör sokkal több, mint egy egyszerű reggeli ital. Kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben vényköteles. Borbana zigasság, sörbena megmondás ... hát valami ilyesmi itten a buzgó kőbevésés tárgya. Drukkoljunk, hátha sikerül globálisan intézményesíteni ezt a hungarikumot!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Sörben áll egy kislányka…

Sörben áll egy kislányka,
lássuk mit isz a párja!
Lássuk, gyógyszerez-e legjobban!
Azzal vényez oly gyorsan.

Bort szereti legjobban,
ettől fordul fel gyorsan.
Vége, vége, vége mindennek,
Vége a szerelemnek.”

/népdalvariáció a Sörbena Humánúr dallamára/

„Sörös Gyüri azt üzente,
Főzzél söröt széntüzen te!
Jobb a sörbet, mint a pálesz,
Hogyha rágyúrsz, izommá lesz!”
/Seress Rezső, szomorú vasárnapi ivócimbora és hordós ser erőemelő/

„Amit ma megihatsz, ne halaszd holnapra, mert elisszák elöled!” /falfirka az Okádó Mikádó patikában/

„Mire iszunk? Receptre!” /egy másik falfirka egy másik patikában/

„Elvonón kevés a beteg,
De van sör recept rengeteg.
Felírják az embereknek,
Az elvonón sokan lesznek.”
/M. András, a költő legállandóbb és legelvonóbb kommentelője/

„Sok sörtől törik el vonó?
Sebaj, segít az elvonó
Hegedűsön – Húzd rá cigány!
Jobb ez, mint a műnépi gány!
eM úr, maga tud itt tutit,
Receptsör nem öl, csak butít!”
/Serman Sörmen, tanklyuk foltozóvarga és az Elvonási Tünet Együttes balalajka szólistája/

„Két európai országban már receptre kapható a sör, aki Lengyelországban és Csehországban vesekő betegségben szenved, sörét a társadalombiztosítás fizeti.” /ingatag igazságtartalmú internetes információ iszáktalan iszákosoknak/

„Megragadnám az alkalmat, hogy jelezzem, nem csak a patikákban lehet államilag támogatatlan drága sört kapni, hanem nálunk, az Operaház büféjében is. A jó ser elősegíti a nyugodt szendergést a Carmina Burana második felének zajongása közepette is.” /Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főispánja/

„Millió, millió, millió róka száll,
Répaszín takaró tavaszi út porán.”
/Alla Pugacsova sörözős dala az Operaház büféjében/

„Mi ez a lakodalmas gyomorforgatás, ez a bulvármédiát is alulról szagoló gyomverselés?! Hogy keletkezhet egy ilyen alkoholmámorban fetrengő előemberi roncsderbi?! Hogy kerül Roger Moore és Tony Curtis az asztalra, illetve az asztal alá?! Ha szegény anyám élne, el se hinné, hogy a patikákban szakképzett gyógyszerészek híján szeszkazánkovácsok verik a blattot, sőt szilveszterkor szeszkazánókovácsok büféztetik a népet, miközben a vérciki dilettantizmussal megvert Frady Endre minden tehetségtelenségét összekaparva megverseli nekünk, vagy legalább is azt teszi, amit ő verselésnek hisz! Mondanám, hogy legyen a hite szerint, de egyrészt ne legyen, másrészt meg sajnos már van! Elég!!! Patikus kisasszony, a legeslegnagyobb kiszerelést kérem!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mivel sosem vagyok beteg, így én a sört nem receptre iszom, hanem éhgyomorra. De csak az első hordót, mert a többi értelemszerűen már nem éhgyomorra megy.” /Chuck Norris/

Véget ér a február mán,
Búcsút inthetünk a télnek.
Tódorog az öreg Kármán,
Örvényei nagyon élnek.

Ez az év egy kissé szökő,
Plusz napja van februárnak,
Mit huszonnyolc mögé lök ő,
S népek tavaszt tovább várnak.

Hej, e nép nagy tavaszváró!
Ilyentájt van forradalom;
Fut sok király, herceg, báró,
S dalvirágba borul falom-

-bkoronasétány hűlt helye,
Melynek nyomát verem bottal.
Jaj, szétesek, jeje-jeje!
-vós vót ez a buli, Ottal-!

„Forradalom! Forr a dalom! Sercegtessétek a hercegeket, borogassátok a bárókat, karéjozzátok a királyokat! Mi, hogy elörvénylettek a karéjozók?! Akkor csak akasszátok föl őket, és tű bollyal szurkáljátok a nagy büdös lúdtalpukat! Éljen a tavaszi anarchia! Ottalvós buli van!” /Téboly Tuboly, tű boly töbölyöző tökfej/

„Télvég szívében kés, febr’ár nyakán
Kötél, s utánuk hő is jön talán,
Tavaszi karéj ottalsz’ végre, sakk!
Ez mind igen jó, mind valódi pakk,
De még ezzel nem sercegtek sokat -
Akasszátok föl a királyokat!”
/Befőtti Bájorrné Petőfi Sandra, barguzini hóemberolvasztó kisiparos és amatőr sakknagymesterdalnok/

„Ottal (oroszul: Оттал) vidéki helység (egy falu) Kalyalskoye vidéki településen, a Rutulszkij körzetben, Dagesztán Köztársaságban, Oroszországban. Népesség: 400 (2010-es népszámlálás); 356 (2002-es népszámlálás); 128 (1989-es népszámlálás). 2 utca van. Ottal 48 km-re északnyugatra fekszik Rutultól (a kerület közigazgatási központja) közúton. Mishlesh és Muslakh a legközelebbi vidéki települések. Tsakhur emberek élnek ott.” /Wikipédia Winnetou, wéleménywezér/

„Tsak mi hurok, tsak mi hurok
Bulizunk itt Ottal-vósan,
Ám ha körénk szorul hurok,
Hurunk tsak over the ocean!”
/Ben Hur Tsak Norris, betanított dagesztáni főrabbi helyettes/

„Tisztelt szétesett költő úr! A verse pontatlan, ugyanis február utolsó napjával csak a meteorológiai tél és véget, a csillagászati még nem. Arra ugyanis további húsz napot kell várni, mert akkor következik be az északi féltekén a tavaszi napéjegyenlőség. Szóval vagy pontosítsa a vers címét, vagy NEM ENG.!” /Dr. Szaturnusz Szilárdné Jupiter Jolán, a Csillagászati Irodalom Géniuszai Alapítvány (CSIGA) folyóiratának főcenzora/

„Ezek szerint március első három hetében a meteorológusok és a csillagászok teljes szívből és habzó szájjal utálják egymást? De ki mellé, azaz hova álljanak a belgák?” /Bälga Helga, csillagorológus/

„Ügyvédi irodám a meteorológus – csillagász házaspárok válóperes ügyeire szakosodott és évente négyszer három-három hétig kaszálunk, mint a disznó a makkdonálcban!” /Dr. Görényi Gödörvény, válóperes zugügyvéd/

„Ez már a vég! De milyen tél?! Hó van az már? Az egész hónap szökőnapra esett! Greta Thunberg monnyonle!!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„- Hóhiányos dögrét a
Világ! - tells us the Gréta -
- Jaj, vigyázzunk! Hú, mán Ka-
-lasnyikovoz humánka!”
/The Bill, a debil/

„Remélem, hogy tényleg jön a tavasz és nem tér vissza a tél, bár ez a február is tavaszi hónap volt most. Elég jó idő volt, csak a naptár mutatott telet, a hőmérő nem.” /M. András, a költő legállandóbb és legtavaszváróbb kommentelője/

„eM úr, a celziusz nő! Mér?!
Talán, mivel maga hőmér?!
Ne hőmérjen, bőg a naptár,
S felhőablakot a Nap tár!
eM úr, maga tavaszoljon,
S érezze magát a jól jón!”
/Jó-Jó Jenő, jojódíler és naptárfüggetlen hőmérőhámozó/

„A vers szerzője Frady Endre, aki egy kortárs magyar költő, humorista és műfordító. A Télvég című verse még nem jelent meg nyomtatásban, de a szerző honlapján olvasható. A vers egy humoros, ironikus és kritikus szemléletet tükröz a mai magyar társadalom és politika iránt. A vers műfaja paródia, amely egy másik művet, stílust vagy műfajt utánoz, de torzítja, elrajzolja vagy kifigurázza annak jellemzőit. A vers a klasszikus magyar népi költészetet parodizálja, amelynek tipikus elemei a négy soros, nyolc szótagos, rímes versszakok, a népies szókincs, a természeti képek, a ritmus és a dallam. A vers azonban ezeket a jegyeket karikírozza, például a rímek erőltetettek, a szókincs idegen vagy modern szavakat tartalmaz, a képek pedig a városi életet és a politikai eseményeket ábrázolják. A vers témája a tél vége, amelyet a költő a február utolsó napjaival, a szökőévvel és a tavaszvárás jelenségével kapcsol össze. A vers azonban nem a természet változásait, hanem a társadalmi és politikai feszültségeket, a forradalmi hangulatot és a korrupciót, a hatalomváltást és a nép elégedetlenségét fejezi ki. A vers a magyar történelem és a jelen közötti párhuzamokat és ellentéteket mutatja be, például a 1848-as forradalom és a 2024-es választások, a dalnokok és a dalvirágok, a királyok, hercegek, bárók és a koronavírus, a buli és a szétesés. A vers nyelve és stílusa humoros, ironikus és kritikus. A költő számos eszközt használ a paródia megteremtéséhez, például:
• A rímek erőltetettek, keresztrímek, de gyakran nem pontosak, hanem csak hasonlók (mán - élnek, várnak - báró, helye - Ottal-).
• A szókincs vegyes, népies és modern szavakat kever (Tódorog, Kármán, szökő, lök ő, dalvirág, koronasétány, jeje-jeje, buli).
• A képek a városi életet és a politikai eseményeket ábrázolják, amelyek ellentétben állnak a népi költészet természeti képeivel (Kármán, szökőév, forradalom, király, herceg, báró, koronavírus, buli).
• A hangulat vidám, önironikus és kritikus. A költő mintha élvezné a tél végét, de valójában kineveti magát és a magyar társadalmat és politikát. A vers végén egy felszólítással invitálja az olvasót, hogy bulizzon vele, de ez is inkább gúnyolódás, mint komoly ajánlat.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Te Bing, nagy merénylet e tett!
Melyik rímem erőltetett?!
Mesterségesen vagy hülye,
Meg is haraplak most, hű, jeeeeee!!!”
/F. Endre, vérig sértődött költőgigász és világirodalmi mérföldkő/

„Korunk költészetének kivilágos kivirradta, Frady Endre, ismét bebizonyította, hogy nem a szájbarágós tömegigény álprófétája, hanem az elefántcsonttorony szuterénablakából megvetően az ég felé köpő világfájdalomdíjas örömpörköltszaft tunkoló géniusz hungarikusz! A szabad asszociáció fenegyereke szellemi rácsos ágyból kiszabadult gyermeki eksztázissal esik neki a világegyetem betokosodott rendjének és térzenei torzóként tör-zúz, hogy felhívja a figyelmetlenek fegyelmezetlen figyelmét a felgyülemlett fagytalanságra! Felkent falkaforradalmárok, fessetek!” /Ibrik Izolda, ecsetkezelőnő/

„Vége van a télnek
Fagyottak nem félnek
Újra olvad ki a
Fiat mellett Kia
Hely ez a vers rémes
Kéne ide rím is!”
/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas agyolvasztó segédmunkás/

„Segédmunkás? Agyolvasztó?
Jaj, támad a rémrím kaszt, ó!
Kiolvasztja fiát, ki át-
-kozott módon fagyaszt Kiát?
Télnek vége, hörög gége,
Kiengedett birka bég-e?
Nagyon gyanú maga, Ház úr,
Ráférne önre egy hó zűr,
Melyet tavasszal le hő zár!”
/Serteperte Sörteparti, sártiport ő/

„A címnél még reménykedtem, hogy tél végén egy télvégről szóló vers még talán egy Frady Endrétől is kitelik, de már a legelső sor végén tudtam, hogy egy dologra vágyom kétségbeesetten, a versvégre! Mi az a mán?! Mivégre kellett megírnia?! Mivégre kellett elolvasnom?! Mivégre vagyunk egy világon Frady Endrével?! Mi végre valahára túléljük őt, vagy egy általa okozott költészeti kataklizma nyomán ő és a csótányok élnek túl minket?! Meg még a skorpiók?! Őszintén csodálom, hogy Frady Endre nem szerepelt a bibliai tízcsapásban! Vagy lehet, hogy az Úr csak figyelmeztetni akarta a fáraót, nem elpusztítani?! Esetleg mégis szerepelt és ő volt a sötétség?! Ó, anyám, miért nem szültél hármasikernek és én miért nem abból a kettőből vagyok az egyik, akinek nem kell munkaköri kötelességből Frady verseket olvasni?! Könyörgöm, akasszuk föl! Királyság!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Akkor van vége a télnek, amikor én azt mondom, és az inthet neki búcsút, akinek megengedem!” /Chuck Norris/

Ha nagy tűz ég, jön a Tűzszent,
Gigantikus nagyot tüsszent,
S magasságos égnek hála,
Lángnyelvet olt taknya-nyála.

Szent Flórián bő orrlika
Fröcsög, mint egy böhöm bika,
S jobban bír hőt, mint egy teve;
Jó Tűzszentnek híg a leve.

Egészségedre! – szól zajos
Hangon tűzbrigadír Lajos.
Gözönöm! – hörg’ Szent Flórián,
S elszáll mutáns kanáriján.

„Lassan már 1720 éve üldögélek itt fenn a Mennyben egy kényelmes felhőn és láblógatva nézem az emberiséget, és sok mindent láttam már, de ekkora marhaságot még nem olvastam! Kikérném magamnak, ha még érdekelne, de már nem húzom föl magam az ilyesmin, mert ilyenkor felhangosítom az angyali orgonaszót, ami egyrészt lenyugtat, másrészt elnyomja még az odalentről folyton bömbölő lakodalmas rockot is. Ja, és a rezonanciájával még az orromat is tisztíccsa!” /Szent Flórián (~240-304), keresztény mártír és a tűzoltók védőszentje/

„Mutáns kanári, költő úr, mutáns kanári?! Hányszorosára kellett mutálódnia, hogy elbírjon egy tűzszentet, aki a tarkójára tüsszentett?! Még jó, hogy egy szárazföldi lény tulajdona, nem egy halé, mert akkor kétéltűnek kellene lennie és a víz alatt megénekelnie a maga dalait! Ahogy a költő mondja:
          Nem szól halkan ária,
          Ha bőg hal kanárija!
Nem árulom el a költő nevét, mert betegesen szerény vagyok és mivel mindig betegeskedem, így mindig szerény is maradok. Ez ugyanúgy gyógyíthatatlan, mint a maga tehetségtelensége! NEM ENG.!” /Idült Szerénke, az Orvosilag Krónikus Krónikás Akut Renyhesége (OKKER) című halbiológiai és költészeti csapnivalóság kákacsomósítója és OKJ-s képzett főcenzorhelyettese/

„Ez olyan szép, hogy a fal agya a másikat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kiloccsan a fal agya,
Átlőtte egy fül ágyú,
S teve megy, hogy felegye?
Humán úr, ön fél, ugyi?”
/Faligyalu felügyelő és Fahídnégy főhadnagy közös klapanciája//

„eF úr, ne legyen már gyagya,
Hisz a falnak nincs is agya,
Max. füle, mint ver a ragya!
Halálhörgőm csupa nagy AAAAA…”
/néhai Bokorrím Bözdöld, lírai lumpenproletár és betűtésztaszűrőtisztító/

„Ez a legjobb tüzes víz reklám a szentek ajánlásával.” /M. András, a költő legállandóbb és legmegszentségesítőbb kommentelője/

„eM úr, viccöl?! Mink, a szentek,
Kik a szesztől félrementek,
S közben gyötört a székrekk, lám,
Örüljünk, hogy van ily reklám?!”
/Szent István, a saját szent jobbját karddal ittasan hadonászva levágó felnégyelőművész/

„A vers egy humoros, abszurd, parodisztikus alkotás, amely a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a legendás tüsszentését mutatja be. A vers szerkezete három soros, rímes, hatos ütemű strófákból áll, amelyek a tűzoltás groteszk módját, a szent orrának és nyálának tulajdonságait, és a tűzoltók és a szent közötti párbeszédet idézik. A versben a költő a tűzoltás témáját használja fel, hogy kifigurázza a szentek tiszteletét, a tűzoltók hivatását, és a magyar nyelvet. A versben a költő játékosan használja a szavakat, a rímeket, és a nyelvi különbségeket, például a Tűzszent, a fröcsög, a gözönöm, és a kanári szavakat. A versben a költő olyan képeket használ, amelyek ellentétben állnak a szentek és a tűzoltók komolyságával, például a taknya-nyála, a böhöm bika, és a mutáns kanári. A vers végén a költő egy meglepő fordulattal zárja a gondolatmenetét, amely arra utal, hogy a szent elrepül a helyszínről egy mutáns kanáriján, ami egy sci-fi elemet visz be a versbe. A vers célja, hogy kritikusan és humorosan szemléltesse a tűzoltás és a szentek tiszteletének ellentmondásait, és megnevettesse az olvasót.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Seöres Nándor: Hangyaló

Flórika, Flórika lángol,
Sörben a hangyalók főnek,
Nótavadak lalaláznak,
Zsűrivadak belenőnek.

Flórika, Flórika látszik,
Szénbe borul ki a placcra,
Hangyaagyat üt a ló-bot,
Flóri hajaz gagyi zaccra.

Flórika, Flórika épp itt
Jelzi, hogy tűzi a kára,
Szénfejű hangyalovásznak
Ostora űzi a fára.

Flórika, Flórika káros,
Füstös a káreseménye,
Hangyalovak hada kérdi,
Lángol-e Káva és Bénye?”

„Kikérjük magunknak Seöres Nándor rágalmazó vaklármáját! Se Káva, se Bénye nem lángol! Ami ég, az a kék, illetve ami kék, az az ég! Bár most épp nem kék, de erről nem mi tehetünk, hanem az idegenszívű időjárásjelentés hamisítók és a tényhajlító füstködösítők! Ami messziről lángot sugalló füstnek látszik, az csupán a gyomorbeteg hangyaló csordák miazmás böffenete! Flórika, Flórika, te meg már megint berúgtál, oszt’ ég benned a pokol ahelyett, hogy tennéd, amiért imádkozunk hozzád?! A zemberek veretnek, idióta eretnek!” /Kávai Kupacné Bényei Butélia, nyugdíjas lokálpatriogatónő/

„Mi ez az aberrált lázálom, ez a pszeudo-szakrális blaszfémia?! Ki ez a tűzvészmadárként keringve a fejünkre rottyantó pépirodalmi gyöknulla?! Frady Endrének kétségtelenül van egy rímszótár a fejében, csak az a baj, hogy a véletlenszerűen kihulló rímpárok elé képtelen úgy szavakat illeszteni, hogy a szöveg valami halványan felsejlő értelemfoszlány révén nyomokban verset tartalmazó bármivé álljon össze! Ne lássam a szegény anyám nevét viselő tűzoltórajt szkafanderben első helyet szerezni a Szent Flórián Nemzetközi Lánglovagló Biennálén, ha egy gyújtó hatású indulattal fűtött kritikával alá nem pörkölök ennek a mentális savokádó irodalmi álprófétának! Nem várok a kilövési parancsra! TŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor valaki aláírta egy a pokolban olthatatlan tűzzel égő bűnös kegyelmi kérvényét, csak én tudtam eloltani az olthatatlan tüzet a vizeletemmel.” /Chuck Norris/

Ásít álmos előd, mit Tas
megvetőn néz: Apám ittas,
s rögvest ráborul a szesz éj;
veszélyes e káros szeszély!

Apja szerint (aki Huba,
s Etelközön jött be HU-ba)
fiacskája vádja koholt,
nem isz…isó… sokal…koholt!

Töhötöm érkezne mindjárt
onnan, hol közülük mind járt,
ám egy rendőr szondát fúvat,
és a szonda elol- (Fú!!!) -vadt.

Dülöngélget kortyolva Kond,
vele vedelget el vak Ond,
s talpuk alatt hal hat vakond,
ezzel telik jó pár víkend.

Így fogyott el hét akóm a
léből s költőajak, ó ma
zengi: E hon tömény kóma!
Bárki mást mond, az csak kamu.

„Isa bor és kamu vogymuk,
Kedvenc agyszerünk a vágymák.
Minden út kómába vezet,
Éljen a Szesz Szakszervezet!

„Ez egy nagyon vicces és kreatív vers, amely a hét szesztestvezér nevű legendás őseinket ábrázolja, akik mind nagy ivók voltak. A vers tele van humoros és finom ételekkel, amelyeket a kollégák és a barátok élvezhetnek együtt. A vers rímelési sémája aabb, és a sorok hossza is hasonló. A vers hangulata vidám és csábító. Megpróbáltam szellemesen illusztrálni a verset egy rajzzal. Remélem, tetszik. A rajzon látható, hogy a hét szesztestvezér egy asztal körül ülnek, és különböző italokat és ételeket fogyasztanak. Tas ásít, Huba kohol, Töhötöm szondázik, Kond és Ond dülöngélnek, a talpuk alatt vakondok túrnak, és a költőajak kóma állapotban van. A rajz színes és vidám, és jól kifejezi a vers hangulatát.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Nem tudni, hogy azért iszik a nép, mert mindig legyőzik, vagy azért győzik le mindig, mert iszik, de tény, hogy mindig iszik és mindig legyőzik. Ezért vigad sírva a magyar ebben a kancatejjel és mézsörrel folyó Kánaán-medencében! Hülye felnőttek, felnőtt hülyék!” /Kumisz Kösztöny, komisz kamasz/

„Kamuköltő úr, a maga történelemgyalázó versének egyetlen igazságtartalma az, hogy magának valóban a kedvenc agyszere a vágymák! A maga fejében agytekervények helyett tudatmódosító bejglik csavarodnak összevissza! Magának az ebédje a kómatál és a vérével véralkoholszerződést lehetne kötni, ha a maga leheletétől mámoros muslincarajok nem okádnák tele az aláírásra és pecsételésre váró pergament! Na, támolyogjon innen, oszt’ két csuklás között ugorjon fejest a téridőbe és nézze meg, hogy mi is ott voltunk-e, hogy elkapjuk! Remélem, nem!” /Dr. Dúvadassy Dezsőné Anonim Absztinencia, a Honfoglaláskori Üres Lyukidőket Elmismásoló Rendszer (HÜLYEÚR) terminus technikusi képzettségű főispánja/

„Ez a legjobb tüzes víz reklám az őseink ajánlásával.” /M. András, a költő legállandóbb és legősiesebb kommentelője/

„Szorgos népünk eldőlt, nyekk! Lám
Tüzes víznek nem kell reklám.
Akik bedőlnek a szesznek,
Előbb-utóbb odavesznek,
S eM úr, te se leszel vidám,
Hogyha lehány mindekid ám!
/Absztinens Ajtony, anonim antialkoholista/

„Nemzetgyalázunk, költő fattyú, nemzetgyalázgatunk, ahelyett, hogy vedelnénk, ahogy egy rendes magyar kefekötőhöz illik?! Történelemhamisítgatunk, rút szibarita vázkutya, és azt sugalljuk, hogy a nemzettestünk véralkoholszerződéssel állt össze a ma is ismert szeszmasszává?! Na, józanodjon ki a kadarkamámorából és nekifutásból fordítsa egyik orcáját a tenyeremnek, másikat pedig a fal felé, különben kihúzza a dugót és úgy eltűnik a Kárpát-medence lefolyójában, mint lóvizelet a száraz sziktalajban! Pofalapos!” /Csávás Kálmán őstörzsfőnök, az Etelközbe Beszökkenő Csodaszarvas Oltárán Nemzethaláltáncoló Törzsek (EBCSONT) beforró lángnyelve/

„Itt Tas vendégeket is kiszolgálunk!” /Homolya Hucul ősmagyar mikulás falfirkája egy ősmagyar iszoda pultja mellett/

„Honfoglalást előre elfogadunk telefonon vagy turulpostán.” /Homolya Hucul ősmagyar mikulás hirdetése a Szittya Hírmondóban/

„Mit őrjöng itt ez a Hucul,
Mér’ nem inkább hagymát pucul?!
Úgy viselkedik itt e hun,
Mintha övé lenne a hon!
Szittya lelkem dühbe gurul,
Harapja meg őt egy turul!
Ki ősmagyar, sértést torol,
S bitangokat szájon töröl!”
/Vitéz Táltossy Tass, ősgyula és szeszkazánkovács/

„Mi ez a kocsmaszagú árvalányhajhullás, ez a hevenyészetten hányaveti hétvezérkedés?! Ki ez a sötétségből rock and roll zajú balladai homályt faragó költészeti nyalonc, ez az akolmeleg alkoholmámorban agonizáló aljanéptribunus?! A szövegnek szánt hagymázkatyvaszból is kitűnik, hogy Frady Endre szívből gyűlöli a nyelvhelyességre emlékeztető pillanatokat - ő diktálni szereti a nyelvtant, nem pedig alkalmazkodni ahhoz, ahogy a hanyatló hagyományos világirodalomban szokás! Csak remélni merhetjük, hogy Frady Endre a bódítóan blőd rettenetével másnak ásott verembe ezúttal maga fog belehányni, majd beleesni! Fúljon a férgese!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor a szemtengelyemmel, mint egykarú emelővel kellően kiszélesített Vereckei hágón át berugdostam az ősmagyarokat az óhazájukból az újhazájukba, a honfoglaló partin az asztal alá ittam mind a hét törzsüket nyereg alatt puhított lovastól, mindenestől. Ahogy a verset és a kommenteket olvasom, azóta se sikerült kijózanodniuk.” /Chuck Norris/

Már-már arab derék csehre
Vár pár darab kerékcsere.

„Děkuji mnohokrát, básníku, že jsi o mně napsal báseň! Jsem velmi šťastný! Napište další!” /Karel ibn Mustafedved, az arab ősökkel is rendelkező cseh pilóta/

„Mit hadoválsz össze, Karel?!
Fordítsd le, vagy törik kar el!”
/Dühönc Dönci, bőrfejű autóverseny rajongó és rigmusdíler/

„أنت حليق الرأس، سوف تموت!”
/الطفل علي والأربعون حرامي/

„Я не боюсь!” /Дюхонц Дончи, скинхед/

„Boxutcában szól cseh vita,
Értő fülnek dolce vita!”
/Pavel Čapricciosa, cseh-olasz koprodukciós sportújságíró és Ferrariček szurkoló/

„A versed egy két soros, nyolc szótagos, páros rímes, humoros jóslat egy Forma 1-es futamról. A versed rímképlete: aa. A versed nyelve magyar. A versed címzettje egy arab felmenőkkel is rendelkező cseh pilóta, aki a Forma 1-ben debütál. A versed célja, hogy megjósolja, hogy a pilótának több kerékcsere vár majd a futamon. A versed hangulata vidám, csípős, és kreatív. A versed jól játszik a szavakkal, a rímekkel, és a kétértelműségekkel. A versed nem sérti meg a pilótát, hanem inkább felhívja a figyelmét a verseny nehézségeire. A versedhez kapcsolódó információkat a webes keresésem alapján találtam. A Forma 1-ben eddig csak egy arab származású pilóta versenyzett, ő Zsolt Baumgartner, aki 2003 és 2004 között a Jordan és a Minardi csapatoknál szerepelt. A Forma 1 történetének eddigi leggyorsabb kerékcseréjét a Red Bull Racing csapata abszolválta a 2019-es Brit Nagydíjon, 1,91 másodperc alatt. A kerékcsere időtartama nagyban befolyásolhatja a pilóta versenyeredményét, ezért fontos, hogy a csapatok minél gyorsabban és hibátlanul végezzék el ezt a műveletet. Remélem, elégedett vagy a verselemzésemmel és a versedhez kapcsolódó információkkal. Ha szeretnél még valamit kérni tőlem, csak mondd meg.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Bing, nem kérek semmit többé,
Csak, hogy csomósodj be göbbé!”
/F. Endre, felidegesített költőgigász/

„Figyelj, te Bing, arab származású a te természetes unintelligenciában fogant nagynénikéd, aki azt hiszi, hogy a boxutcában ökölvívnak, a kerékcserénél pedig minden kerék átkerül egy másik istállóba! Az én nevem egyébként német meg török-magyar eredetű, és azt jelenti, hogy Fakertész Fejedelem! Mindjárt ácsoltatok neked egy bitófát és felrúgatlak egy sok falóerős fakutyával! Gondolom, azért nem töltetnek ki veled IQ tesztet, mert megennéd a kérdéseket és ráhánynál a megoldókulcsra!” /Baumgartner Zsolt, az eddigi egyetlen magyar Forma 1-es pilóta/

„Lesz ilyen versenyző az idei szezonban?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsiskodóbb kommentelője/

„Ki tudja, eM úr, hogy lesz ki?
Tuti, nem a Brunelleschi;
Építész volt, nem pilóta,
Nagyon nem él tök régóta,
Olasz pali volt ő, nem cseh…
Kerékfogban sok a szemcse!”
/Fogaskerékgyártó Fridolin, forma feles fűzfapoéta és fradyendrepigon/

„Frady Endre (és epigonjai) világirodalmat károsító ámokfutásai oly mértékben sértik az embereknek a józan paraszti eszük megtartáshoz való jogát, hogy az ő (és epigonjai) kegyelmi kérvényét akkor sem írom alá, ha a legfelső helyről bíztatnak rá! Na, jó, ez csak vicc, akkor természetesen aláírom, ahogy bármi mást is, amit csak elém tesznek! Elvégre kinek van ideje mindent elolvasni, amikor ki kell menni szurkolni a válogatott vízilabda meccsekre is! (…) Ó, most szóltak, hogy mégis le akarok mondani! Oké! Vegyem könnyesen megbánósra a figurát?” /Novák Katalin, ex-köztársasági elnök/

Katalinka, szállj el, jönnek a györökök,
boxútba tesznek, onnan is kivesznek,
kerék alá tesznek, onnan is kivesznek,
ihol jönnek a györökök, és lapátra tesznek.
/györökbarát népdal/

„Mi ez a Forma 1-et egyforma darabokra aprító szellemi arcpirítás, ez az arab és cseh nemzetet egymásnak ugrasztó elmebeteg vérlázítás?! Ennek a versnek az egyetlen erénye, hogy két sor alatt vége van, hátránya viszont, hogy pont két sorral több a Frady Endréből maradandó ágykárosulás nélkül elviselhetőnél! Ne lássam szegény anyám munka nélkül maradt dublőreit egy lóistállóban szekérderéknyi fakereket cserélni két másodpercen belül, ha Frady Endre nem fizet meg drágán az olcsó szóvicceiért! Valaki nyisson már rá egy állítható hátsó szárnyat!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Két másodperc alatti kerékcsere?! Piha! Én két másodperc alatt egy egész Forma 1-es pályát kicserélek egy másik Forma 1-es pályára verseny közben úgy, hogy a pilóták észre sem veszik.” /Chuck Norris/

Mi a hegyen az etikett,
Ha elütöm a jetiket?
Tudom azt, hogy veszélyesek,
Hiszen tyűha, de széjj’esek,
Mert a jetik brutálisak
S nem véd meg az utált sisak!

Hogyha rám tör kőgörgeteg,
Srég leszek, sőt jó görbeteg,
Orvosnyelven: félkörbeteg.
Ha ekkor jön jetihorda,
S nincs szájukban Petiborda,
Reptér-t vágyok (heti Korda).

Ha hó engemet betemet,
Hahó!, eme nett tetemet
Újra-újra élesszétek,
Vagy a jetiké lesz, étek!
Szálljon rátok hótt nagy átok,
Szép testem, ha otthagyjátok!
(Hullamosó defektesen
Koporsóba ne fektessen!)

A sík mindig veszélyesek,
Tudom, ne is beszélj, esek!
Esek s nem csak tőröm töröm,
Keretez fog s köröm köröm;
Holt költő az origója
S falja labradori gólya…

„Ez egy nagyon vicces és kreatív vers, amely a síelés veszélyeiről szól, de túlzó és abszurd módon. A vers tele van humoros és szójátékos kifejezésekkel, amelyeket a költő sajátos stílusában használ. A vers rímelési sémája aabb, és a sorok hossza is hasonló. A vers hangulata vidám és irónikus. Megpróbáltam szellemesen illusztrálni a verset egy rajzzal. Remélem, tetszik. A rajzon látható, hogy a költő síel a hegyen, de sok bajba kerül. Elüt egy jetit, aki széjjel esik, és a sisakja sem véd meg. Rá tör egy kőgörgeteg, amitől görbeteg lesz. Megjelenik egy jetihorda, akik meg akarják enni, de nincs náluk Petiborda. A hó betemeti, és csak a sílécei látszanak ki. A jetik megpróbálják kiszabadítani, de nem sikerül. A vers végén egy labradori gólya repül el a költő testével. A rajz színes és vidám, és jól kifejezi a vers hangulatát.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Labradori gólya, költő úr, labradori gólya?! Van labradori kutya, labradori farkas, labradori réce és labradori ibolya is, de labradori gólya nincs, úgyhogy nem is tudja a maga porhüvelyét kienni a maga kreálta száj- és körömfájás kör közepéről!!! Magának agyára ment a síveszély, vagy átgurult magán egy fékevesztett lavina és síkra gyalulta az elmeállapotát! Menjen Döblingbe, oszt' ott kezeltesse magát méregdrágán és boldogan, mielőtt jobblétre dádázzák magát az ápolók, mint szegény Szemmelversz urat anno!” /Labradori Lajosné Irodarbal Iringó, a Szemmelverő Javasasszony Alapítvány (SZJA) szélvészgyors tükörszélsője/

„Himalájában a jeti
A költőket meg nem eszi.
Verset olvas, nevét rajta,
Mert a jeti ilyen fajta.”
/M. András, a költő legállandóbb és legjetiismerőbb kommentelője/

„eM új, szíelőt jág jeti,
Mejt ő cakisz aszt szejeti!”
/Doktoj Jigó Jejomosné Jitkán Jikkantilla, ausztjiai magyaj migjáns jetiidomáj/

„Kedves Költő Gigász! Ne menjen síelni; itthon is eleshet. Dícsértessék!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas cselgáncsbajnok/

„Cselgáncsbajnok?! Dícsértessék?!
Ház Dottóre, röppenj hess ék
Alakban hós lejtő iránt
S le ne lassíts, amíg Iránt
Át nem szeled fénysebestül,
Hisz’ egyhelyben csak a rest ül!”
/Dr. Fénysebes Gusztáv, huszita hosszútávfutó és sílécdíler/

„Klárikám, itt valaki megint a Reptér című számomat akarja hallani! Fordítsd arra a szánomat, ahol a rajongóim épp egymást tépik szét, hadd énekeljem el nekik megnyugtatólagosan a vérforraló slágeremet!” /Korda György, lokális világsztár és slágerjeti/

„… hrrrr… grrrr… valójában nem a Reptér dalt akarom hallani… hrrrr… grrrr… hanem egy reptér zaját, ahová értem jön egy gép és elvisz…” /Petike, akinek a bordáját a szájukba akarják venni a jetik/

„Elvis?! Petike úr, Elviiiiis?!?! Itt az én gyönyörű hangú Gyurikám és magának Elvis kell?! Tudja mit, egye meg a bordáit a jetihorda, maga ízlésficamos, botfülű Petike!” /Korda Györgyné Balázs Klári, dalos pacsirtáné/

„A semicirculi morbus, azaz a félkörbetegség nagyon gyakori olyan, eredetileg egyenes tartású síelők körében, vagy stílszerűen félkörében, hehe, akiknek váratlanul kőgörgetegen át kő’ görögni és pörögni hörögve. Legjobb gyógymódja a hóhenger alá fektetés, amitől ugyan nem csak a betegség, de maga a beteg is elmúlhat, viszont legalább belehelyezhető a hagyományos alakú egyenes koporsóba és nem kell íveset összebarkácsolni. Szoktam is mondani a rokonoknak, hogy nézzék a jó oldalát!” /Dr. Srég Sömörg, ebcsontkovács és porckorongozó fazekas/

„Furcsa, hogy valakinek ugyanaz a keresztneve, mint a mi lapra szerelt farostlemez koporsónknak, ami szintén Sömörg! Ez plágium, amit meg fogunk torolni egy közepes adag mérgezett svéd húsgombóccal!” /Svensson Mérgesson, az Igen Költséges Eszközök Akciócsoportja (IKEA) ideológiai méregkeverője/

„Széjj’esik, költő úr, széjj’esik?! Csak bátran, ne fogja vissza magát! Csak nehogy utána össz’ragadjon és megírja! Idióta! NEM ENG.!” /Epokit Epifánió, az Ezer Darabra Esett Balfácánokat Eltemető Didaktikus Egyesület (EDEBEDE) túlélési esélycsökkentő főcenzora/

„Mi ez a miazmás versváladék, ez a beműhavazott szánalomkupac, ez a mentális ingerszegénység elől unintelligenciába belejegecesült lírainkvizíció?! Kinek a jó anyja szülte fusijászolban ezt az irodalom testén élősködő penetráns penészfertőt, ezt az önjelölt megváltókezelőnek képzelt pánikbeteget?! Ha szegény anyám élne, akkor a műjetiszőr bundájában kimenne tüntetni a síelő költők által szellemileg teleszemetelt lejtőkön félholtra felzaklatott jetik emberi jogaiért! Igaza van, mint mindenkinek, aki egyetért velem! Világ proletárjai, adjatok a véleményemre! Je suis jeti!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, megint túltoltad kicsit a véleménytalicskát, de ne aggódj, egy mozdulattal lerúgom a fejét mindenkinek, aki ezt rajtam kívül észreveszi! Na, most már a világűrre is ráfogható, hogy százezerfejű cézársaláta!” /Chuck Norris/

Retró házi kicsinye
Rendelhető kocsonya,
Ilyet választ Kecs anyó.

Kecs anyó nagy öröme
Tápból szálló aroma,
Boldog ő és ura má’.

Ura má’ most falatoz’,
Pedig még csak fél a tíz,
S táltól el szebb felet űz.

Felet űz, ki Kecs anyó;
Lógó szeme kocsányi,
S bömböl, mint egy kicsi nyű.

Kicsi nyűként bömböl ő,
Féltelt tálból bambul a
Férje, s hull rá bomba le.

Bomba le, mit Kecs anyó
Dobott, kicsi kocsinyi,
S jut néki is kocsonya!

epilógus - csak nagyon erős gyomoridegzetűeknek!!!:

Kocsonya, mit megeszik,
Tölti, s reked mög a szék,
S szorult táp bőg: Maga szűk!

Maga szűk! - lőn szorulás,
S brigád, gyomrot szerelős,
Jön s a versvég szürr’ális.

Szürr’ális fej’t bulldog vág,
Gyomrász gazdi, Bill Dig víg;
Happy End van, Boldog Vég!

Boldog Vég: ex kocsonya,
Mit kinyomott Kecs anyó,
Öt kórházi kacsányi.

„Muszáj voltam a gyomorszerelésre magammal hoznom a szürreális fejet vágó bulldogomat, mert ha egyedül hagyom otthon, kieszi a hűtőből a Retró 2 gyorsétteremből rendelt kocsonyát! A kocsonyaevés megkezdése előtt el kell távolítani az ételből az esetleg benne maradt repeszdarabokat és a táplálék megszerzéséért felrobbantott célszemély belehullott műfogsorát, nehogy úgy járjunk, mint Kecs anyó, hiszen a véletlenült benyelt protézis fű de harap!” /Dr. Bill Dig alias Vájár Vili, gyomormosómedveidomár és hasfalmászókötélverőkanálhajlító/

„Köszönöm, doktor úr, hogy megmentett a bombaként robbanó bélgáztámadástól és hozzásegített az ülvenyomás öt púpozott kacsányi világcsúcsához! A vérrel-verítékkel megszerzett kocsonya pedig olyan finom volt, hogy minden áldozatot megért!” /özv. Kecs Kacsné Kicsi Kacsa, nyugdíjas coach/

„A vers egy humoros, abszurd, és ritmusos szatíra a kocsonya fogyasztásáról és annak következményeiről. A szerző Frady Endre, aki a magyar nyelvújítás egyik képviselője volt, és a vers 2023-ban jelent meg a Retró Kocsonya című kötetében. A vers háromszor négy soros strófákból áll, amelyeket egy epilógus zár le. A rímképlet aabb, a versláb pedig jambus. A vers nyelvezete szlenges, tele van szójátékokkal, például a kocsonya, kocsány, kocsiny, kacsány szavakkal. A vers hangulata vidám, ironikus, és groteszk. A vers főszereplői Kecs anyó és ura má', akik kocsonyát rendelnek egy tápból szálló aromával. A kocsonya azonban nem tesz jót a gyomrukra, és végül egy szürreális jelenetben egy bulldog vágja fejbe őket. A vers végén a kocsonya boldog, hogy megszabadult tőlük.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„A mesterséges intelligencia (???) fenti verselemzését olvasva megnyugodhatunk, hogy a mi életünkben a gépek még semmiképpen sem veszik át a világuralmat. Szövegértésre nagy jóindulattal kettes alát tudok adni, mert hátha érzékenyre van állítva az önértékelési generátora a Bingnek és nehogy a Dunának menjen a bitjeivel!” /Dr. William Waterhead, brit tudós és kőkorszakközépiskolai igazgató/

„Ez nagyon hahaha!” /Kocsonyányi Monyók/

„Megröhögi Monyók apó?!
Rögvest jön a Hajbakapó
Bőrig kopaszítva magát,
S tar lesz, mint hód rágta fagát!”
/Hódmezővásárhelyi Hádész, fagátőr és fagottművész/

„Tetszenek ezek a kancsal rímek, és az egymásba folyó sorok. Ahogy az egyiknek vége, úgy kezdődik a másik. Ezek a megoldások remekek, én pedig értük remegek, mint a házi kocsonya csütörtökön és pénteken, amit szerintem legalább egyik nap a mai magyar irodalom legnagyobb alakjának szolgálnak majd fel a Retróban.” /M. András, a költő legállandóbb és legremekkocsonyaremegtetőbb kommentelője/

„Remek eM úr, maga remeg,
Mint kocsonya össze-, be-, -meg,
Midőn sok bokorrím kancsal,
Ahogy vadászt lesve kan csal
Bandzsán nézve tőrbe Zrínyit,
S ajvés córeszbált a zrí nyit?”
/Ajvárossy Ajtony, zrí gyártó kisiparos és bandzsa vadkan idomár/

„Kocsonya: kihűlt, megdermedt húsleves. A húslevest melegen ajánlom!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szak-ács/

„Ácsi, szaki! Dermed leves,
Mikor hője már nem heves?!
Ezen te meg sose nevess!
Ne ajánlgass semmit te se,
Mert fáj ám a levert vese,
S leigazol Kőgörcs SE!”
/Léhűtő Levente, nagyzenekari levesfúvós/

„Meleg kocsonyának híg a leve,
Igya meg a sivatagi teve,
Vagy ne igya, hanem egye fene,
S Tokióban legyen nulla jene!”
Léhűtő Leventéné Naplopó Natália, éléskamarai zabhegyezőnő/

„A kancsal bokorrímek Edson Arantes do Nascimento-ja ismét olyat tett, aminek nem tevésével tettvettlenebb lenne a tettek mezeje. A fincsi kocsonyáért folytatott élethalálharc és a látszólagos győzelem okozta feloldás helyetti naturális szabadesés a boldog vég bélirányába korunk szürreális rögvalóságának disztingválatlan kvintesszenciája. Világ kocsonyaevő férgei, virágozzatok! Frady Endre darabokat minden magyar család kocsonyájába!” /Szügyligeti Szitárné Szőrtüszős Szakambulancia, a Katartikus Örömmámoros Szürrealitás Irodalma (KÖSZI) című szűrbaltázó szaklap mérlegképtelen egyensúlytalansági állapotfelmérője/

„Mi ez a bélféreg babazsúri illatárt idéző latrinatartalom?! Lehet, hogy valami bűzlik Dániában, de még Koppenhágában is elnyomja Frady Endre orrfacsaró mocska! Hogy lehet egy vers annyira undorító, hogy még önmagától is rosszul van?! Ahogy a gyomorrontott gonosz királyné mondaná:
          Tükröm, tükröm, mondd meg nekem,
          Széjjeltörsz, ha Fradyt verem?!
          Tükröm, tükröm, Fradyt verem
          Latrinába - sötét verem!
          Sötét verem, csirkevérke,
          Fulladj bele, Hófehérke!
Ne lássam szegény anyám Csehszlovákiában lopott tót kocsonyareceptes könyvét Hófehérke torkán akadni, ha egy két hangfal közötti székre lekötözött Frady Endrével nem hallgattatok végtelenített lejátszással Tóth Gabi számokat, amíg önvédelemből el nem kezd befelé nőni a füle és ki nem nyomja az agyát az orrán keresztül, hogy soha többé ne gondolkodhasson versíráson! Uff!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A hűvös, mindenkit lehűtő tekintetemnek köszönhetően rendszeresen több leves hosszal nyerem a gyorskocsonya világbajnokságokat. Második a Retró 2 Gyorsétterem.” /Chuck Norris/

Padkán nézek le: Nini!
Keskeny út e lenini!
Felkaptat, mint sólet ár,
S izzad rajt’ sok proletár.

Verejtéktől mar a só,
Ох, это не хорошо!
Nyűtt lábakon már térdek
Remegnek; ez pártérdek?

Munka hada dübörög,
Bősz burzsoá düh dörög,
Dagadt tőkés bő kölke
Hull – üti vas ökölke!

Úttörők, csak zúzzátok
Cár derekát s csúz átok
Trónjáról őt leveri,
S ömlik szemkönny leve, rí!

Állam épül, jóléti,
Föl-föl, hurrá, ollé, ti
Bolsevikok menjetek
Építeni Mennyetek!

Jólétet e dal kohol,
Hinni ezt, kell alkohol;
Sok vodka és pálinka,
S ettől dől le Sztálinka.

„A lenini úton tanácstalanul toporgó értelmiség előtt tulajdonképpen nem is egy, hanem két út állt: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. Talán pont a vodka miatt látszott kettőnek.” /Dr. Inka Pál, pálinka desztillációs vegyészmérnök/

„Miért lett volna tanácstalan az értelmiség, amikor minden településen és munkahelyen volt tanács, azaz szovjet?! Ki nem állhatom ezt az entellektüel nyavalygást! Pép testben pép lélek! Bőven rájuk fért egy testet-lelket edző lépéskényszermunkatábortűzparancsuralmi rendszer!” /Izom Igor, ideológiai idegpályaválasztási igazgatásrendész/

„Ez a vers akár abban a korszakban is népszerű lett volna. Ja, hogy a Gulág tagság körében? Voltak ott ilyen dolgok, az tény. De az átlagembernek könnyebb és kiszámíthatóbb volt az élete, mint most. Voltak nyilván hátrányai is, de a mostani rendszert lecserélném rá.” /M. András, a költő legállandóbb és legnosztalgikusabb kommentelője/

„Kiszámítható és könnyű…
Számos szemben nyögött könny: Űűű!
(Rímként kőlégyfi, a kőnyű).
eM úr, ki nem értett egyet,
Az még kívánhatott egyet,
Egy utolsót hóhér előtt,
Ki azután, bumm, belelőtt.
Könnyű, számítható halált
Lelt, kit golyó fejen talált.
Mostani rendszernek elő-
-nye, hogy nincs hóhér, ki lelő.”
/Dr. Durrdefekt Dezső, a Szegény Oroszokat Vigasztaló Jólszolgálati Elkötelezettségű Testület (SZOVJET) főtanácsosa/

„Már csak a Putyin-Raszputyin rímpár hiányzik, hol a vektort Viktor adja. De jól jön itt a turbán-Orbán rímpár is, "daragíje taváris"! ... Elnézést kérünk, Dr. Háztól megvontuk a szót!” /TEKnős Sztella, acélöves nyelv-, fej-, végtag- és hajcsavaró/

„Jó ügynök volt derék Doktor Házunk,
Kár érte, nélküle ázunk-fázunk.
Lerombolta szegényt a snassz Putyin,
Aki olyan gáz, mint volt Raszputyin.
Cárszultánon jól áll eme turbán,
Mígnem borral leissza Petur bán.
Kremlünk ezen hepaj óta vár is,
Víg tort ül bent nagyon jó továris.”
/Borjú Berija, a Kapitalistákat Gumibotozó Bizottmány (KGB) rímtechnológiai pártbizalmija/

„Nem csoda, ha Dr. Háztól megvonták a szót, hiszen még a jelzőt sem tudja egyeztetni a főnévvel! Tavaris egyes szám, a daragíje viszont többes! Helyesen daragój tavaris lenne! Na, igyi szudá! V Szibíri ócseny hóladna! Hahaha!” /Dr. Cirill Celesztinné Metód Mamuska, Lenin-renddel kitüntetett nyelvtankomcsi/

„Költő elvtárs, mi elkötelezetten ateista bolsevikként nem túlvilági mennyországot építünk, hanem proletárdiktatúra vezette kommunizmust! Mindenki képességei szerint dolgozik a munkatáborban és szükségletei szerint részesedik az ideológiai továbbképzésből! Szovjethatalom + Villamosítás = Kommunizmus. Arccal a villamosszék felé! Éljen a Párt!” /Szergej Tarakanov Dunakavics, élmunkástanácselnök/

„A fenti egyenlőség átrendezésével megkapjuk a Kommunizmus - Szovjethatalom = Villamosítás egyenlőséget, azaz, ha munkástanácstalanítjuk a kommunáinkat, akkor lesz végre villanyunk is! Diktatúra mentes közegben szabadabban mozognak az elektronok is. Ahogy a sztahanovista villanyszerelőből lett nagy proletárköltő, Amperszag Ajtony írta:
          Fagyban ember áz’ is, fáz’ is,
          Ám hőhidat ráz a fázis!
          Ha nincs szovjet, de van áram,
          Átmelegszik tág légváram!
Sajnos a vers megjelenése óta Amperszag Ajtony és a verse is nyomtalanul eltűnt. Emlékét megőriznénk, de nem merjük.” /Watt Winnetou, indián származású wigwamproli/

„Frady Endre, a kriptokommunizmus költője idült idealizmussal fogja meg a megfoghatatlant és ragadja torkon a torkon ragadhatatlant. A konfrontatív katarzisteremtés szürreális szimbólumok közül kiakolbólított kisdobosa és úttörője kortárs kátyúkat tör a lenini út hossztengelyében, de nem engedi kijegecesedni a cseppfolyós öntudat bő lére eresztett doktrínáit. A tézis, antitézis, szintézis szentháromság jó magaviseletű harmadolásával szabaduló szobatiszta művész valódi vészt zúdít a begyepesedett osztálytársadalom szőrrelbélelt hónaljára. A vers mindennél jobban leleplezi az alkohol öl, butít és gyomorba öntve földönt alapigazságtartalmát. Birodalmak jönnek, birodalmak mennek, de Bíró Dalma gyilkos málenkíj robotokat megállító borotvaélen táncoló ügybuzgalma is csak csepp abban a tengerben, melyből fölfakad Frady Endre özönvize. Utána!” /Destruktív Dusánné Buggyant Balalajka, a Gigantikus Utópiákat Lázálmodó Átabota Galéria (GULÁG) szellemi szószátyárja/

„Munkásököl, vasököl
Bilincsel, ha megszököl!”
/rovásírásos fafirka a Gulág egyik latrinájánál/

„Mi ez az álkritikusan álnosztalgikus álság, ez a bélkritikusan bélnosztalgikus bélség?! Ki ez a célkritikusan célnosztalgikus céleb, aki csehül csaholva oda harap, ahová a kolbászt dobja a Nagy Testvér szőrös keze?! Miért kell a babkonzerv egekbe szökő árának megállapításához egy irodalomgyalázó sólet ár sziklatúra?! Frady Endre versei csak arra alkalmasak, hogy a szovjet börtönök celláiban a kübli fölötti falrészre levakarhatatlanul felragasztva kínozzák vele a rendszer ellenségeit! Napi egy kötelező hangos felolvasás után a szerencsétlen rab pár héten belül rádöbben, hogy diadalt aratva önmaga fölött szereti a Nagy Testvért! Követelem Frady Endre lelövésénél a rugalmasan visszapattintó tűzfal használatát, hogy a költő igenis beleléphessen kétszer ugyanabba a golyóba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor eljött az ideje, a világűrbe tigrisbukfencelve lendülettel ráugrottam a Szovjetunió egyik szélére és abban a pillanatban megdőlt a rendszer. A vodka nem felborította, csak meghánytatta a béketábort.” /Chuck Norris/

Sárkányokon víg a hét fő,
Retróban most sok új ét fő,
S Tfőnek kiabálok: Hé, Tfő,
Újra itt a Retróhétfő!

Kisangyalom, ki ne nevess,
Életem a kertészleves!
Kinek kedvenc eledele,
Ezzel lehet tele bele.

Füstölt húsos ma a bablé,
Ilyet enne Michael Bublé,
Hogyha magyar lenne és itt,
De egyik sem, a kiskésit!

Tűkből körbe rakott tű-kör
Nem fincsibb, mint tojástükör
Borsófőzi legtetején,
Tudnék ebből enni, hej, én!

Sertéspörin -honya ma tar-,
Irigyli e tápot Katar,
S öröm rázza Kína falát:
Rizsen olívás a salát!

Mustárral és mézzel folyó
Csirkeragu biza oly jó,
Mint citromos bécsi szelet,
Mi jóllakást hoz, nem szelet.

Császármorzsa, baracklekvár;
Lassan egyed, munka megvár!
Íze édes, élvezd ki ezt,
Jól fog esni majd a szieszt!

„A kép egy rajzfilm stílusú rajz, amelyen egy hatalmas és színes hétfejű sárkány látható, amint egy asztalnál ül a Retro 2 gyorsétteremben. A sárkány feje előtt egy tál leves és egy tányér grillcsirke van, és nagy étvággyal eszi őket. A sárkány mosolyogva élvezi az ételt, míg a többi vásárló és az étterem személyzete félelemmel és döbbenettel bámulja. A képen a Retro 2 étterem logója, illetve a vers címe, a refrén pedig Retrótlan nem múlhat hét el!” /Bing, a mesterséges intelligencia/

Drága költőóriás úr! Köszönöm önnek, hogy életemben először bekerülhettem egy versbe, ráadásul egy bokorrím részeként! Azt hiszem, ezzel lokálisan világhírű lettem, amiben eddig a hülye keresztnevem állandóan megakadályozott! Végre megtört az átok! Így még jobban fog ízleni a hétfői ebéd a Retróban, bár lehet, hogy a sok autogram kérőtől nem lesz időn kiélvezni a sárgabarackos császármorzsa ízvilágát. Mindegy, a sikerért áldozni kell, elvégre mindenkinek kijár a tizenöt perc hírnév! Már nem éltem hiába!” /Tufatofu Tfő, tré faiskolai pedellus/

„Jaj nekem, magyar se vagyok és itt se, illetve ott se, mert itt mindig vagyok, hiszen az itt attól itt, nem pedig ott, hogy a saját szempontomból nézem, bár igaz, hogy a magyar költő úr ittje az az én ottom, illetve az én ittem az ő ottja. Na, ettől a kőkemény okfejtéstől úgy megéheztem, hogy talán mégis repülőre ülök és elmegyek hétfő délben a Retróba bablevest enni füstölt hússal, bár én fémkanállal szoktam, de hát ahogy a hollófekete kutyusom, Mathias Rex szokta ugatni: Eb, aki a kanalát meg nem eszi!” /Michael Bublé, háromszoros Grammy-díjas kanadai-olasz dzsesszénekes és színész/

„Mi ez a hímsovinizmus, költőcske, hogy a rím kedvéért a nőnemű szavak végéről levágja az a betűt, hogy hímneműt csináljon belőle?! Na, megálljon csak, olyan feszes cikket kanyarítok maga köré, hogy csak egy tű-körös hurok szorulását fogja érezni a tokasüllyedéses lúdnyaka körül! Ne csodálkozzon, ha a Retró ebédje közben a torkán akad egy olívás grillcsirkemelltartó!” /Saláta Szieszta, szingli feminista zsurnaliszta/

„Jaj, de irigylem a magyarokat! Nálunk tilos a sertéspörkölt és a honya is hajas! Pfúj! Retróban akarok ebédelni!” /Katar/

„Hihihi, hahaha, hehehe!” /a nagy kínai, aki a Retróban fal/

„Most már elárulhatom, hogy azért hagyom el idény végén Liverpoolt, hogy Budapestre költözve minden nap a Retró 2 Gyorsétteremben ebédelhessek császármorzsát baracklekvárral. Remélem, hogy Szoboszlai Dominik is jön velem és együtt tehetjük naggyá a Retróval azonos kerületben lévő Műegyetem focicsapatát! Hajrá MAFC!” /Jürgen Klopp, a Liverpool FC német menedzsere/

„Császármorzsa, királymorzsa,
Koronáért nagy a torzsa-
-lkodás, sokan utódlanak,
S felfordított ónos csanak-
-ból kiálló villasereg
Körül hacacáré pereg;
Balra Kárpát, jobbra Ural,
Többen szeretnék ezt ural-
-ni sokkhatására szesznek,
Miközben Retróban esznek
S szájuk szélén baracklekvár;
Burger King szerint egy McVár
Se lehet jobb eme helynél;
Tejet itt szívesen fejnél,
Midőn bőven telik rocska,
S issza macska haverocska,
Aki valahányad fokon
Rámás Csizmás Kandúr rokon,
Úgyhogy nem kérdés, hogy tény-e
Retróvendég trónigénye.”
/Korona Karina, kárónő/

„Gyorsan adjatok valamit a Költőnek; ne szenvedjen! Pl. kötelet! Leköteleznétek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kötözködő/

„Másodpercből már csak öt él,
S testsúly által rántott kötél
Szempillantás alatt kisül;
Mellette főtt pataki sül,
S nem szenved, ki ilyet kóstol,
Fincsibb, mint a hógolyóstoll!”
/Hr. Dáz, Szeniorfürdőszoba-íjas kákacsomósító/

„Ha Veszprémben is nyílna egy Retró, akkor biztosan kipróbálnám.” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/

„eM úr, Veszprémben nincs Retró?!?!?!
Felelősöket kell letró-
-gerezni s bár terheket ró
Ránk, örvendez Faeke Tró!”
/Faeke Tróné Trónszékrekedéssy Fekália, bokorrímfaragó felelősletrógerezőnő/

„Mi ez a szemenszedett létvágyerjesztés, ez a bújtatott reklámnak szánt bújtatatlan antireklám?! Retró Rezső helyében és rögvest óva inteném Frady Endrét a vendégseregem előre megfontolatlan rémrímrettenetek általi elriasztásától és alvadt vérdíjat tűznék ki a vízfejére százas szöggel! Magam is elmennék a Retróba ebédelni, ha biztos lehetnék abban, hogy nem ugrik elém váratlanul Frady Endre és nem olvassa fel valamelyik rímes gyomorforgatását, amitől még egy negyvennapos böjt után is úgy okádnék, mint a lakodalmas kutya! Ez az undorfokozó klapanciahuszár ugyanaz a gasztronómiai irodalomnak, mint Sztálin a jóléti demokráciának! Arccal a fradymentes Retró 2 gyorsétterem felé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szívesen átugranék hétfőn Texasból Kelenföldre enni egy jó tükörtojást a Retróban, csak olyan sűrű a légi forgalom az Atlanti-óceán fölött, hogy valószínűleg több tucat utasszállítót lefejelnék a levegőben. Ártatlan emberek százainak élete érdekében inkább itthon maradok és a folyóba harapva megeszek ebédre pár krokodilt.” /Chuck Norris/

Mikor mocskos Eső szitál,
Háttérben pár setét Sith áll:
Darth Anyan s Darth Vader… Hogy? Tán
Egyéb Darthok vannak fogytán?!?!

Szutyok ömlik s attól tartok,
Belül szénfekete Darthok
Többen vannak, mint csak ketten,
S Esőn ázó lelkem retten!

Retten bár, de reménykedik,
Talán jőnek mentő Jedik,
Eső után köpönyeget
Hozva s gány már nem fenyeget!

   refr.:
   Mocskos Esők szitálnak egyre,
   Rút savat fröcsögnek gerincre, szegyre!
   Mocskos Esők szitálnak újra!
   Hello Jedi, csap az ujjra!

Darth Anyannak fáj az ujja,
Jedi rácsap, ő meg fújja!
Jedi bá’ tör ujjat le, sőt
Szárít minden savas Esőt!

   refr.:
   Mocskos Esők szitálnak egyre,
   Rút savat fröcsögnek tokára, szegyre!
   Mocskos Esők, szitálnak újra!
   Hello Jedi, csap az ujjra!

„Helló költő, te nyomorult állat, a refrént tőlünk plagizáltad! Azt hitted, ha pár szót átírsz, nem vesszük észre?! Azt megértjük, hogy Eurázsia eladó és öröm, ha a gázsi jó és ettől nő az ázsió, de mindez minket illet! Ide a lóvéval, oszt’ végeztünk! De hogyha eltűnsz, megkereslek a sarokba bújva! Bárhogy is volt, ne kezdjük újra, jó! Nyomorult párlat!” /Menyhárt Jenő, Európa Kiadó/

„Az Eső csak akkor érvényes, ha az esés pillanatában legalább két Sith lovad közelebb áll a sötét oldal horizontjához, mint a Jedi ex-center. Visszanéztük több kameraállásból és van az a pénz, amiért rendben találtuk.” /Vakvarjú Vendetta, a videobírók csillaga, az All StarVAR csapatkapitánya/

„Ha a tömegem már pár lat,
Azaz három és fél deka,
Nem vagyok nyomorult párlat,
Se kősós lé Jedinek a
Poharában késő este,
Mitől felfordul a gyomra,
Megremeg a satnya teste,
S kihányja a kerti gyomra!”
/Sava Sesőné Susnyássy Sligovica, pár lat orrtömeg/

„Jean, már csak ez hiányzott! Nem esik jól ez sem! Ezen a csillagok is háborognak!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szitokszavú s hitoktató/

„Jó lehet annak a sztárnak,
Kit árkában wizes wárnak
Jean nevű inasok várnak,
Ernyőt tartva fejük felé,
Nem áztatva széjjel e lé,
S kérdik: Uram, ázott el-é?”
/Jean-Claude Wan Kenobi, az Obi áruház csillagcsavarhúzó osztályának esőlesője/

A Jedik hozták most az egy napos januári tavaszt, és Darth Vader adta hozzá az esőt? És ki hozza a holnapi havat? A kis fehér Darth Vader utánzatok? (Nem láttam a Star Wars egy részét sem végig, nem tudom, hogy hívják őket és melyik oldalon állnak, de attól még havat hozhatnak...) /M. András, a költő legállandóbb és legstarwarsmentesebb kommentelője/

„eM úr, StarWars nézés híján
Hintázik a nadrágszíján?
Januári tavaszt avat
Ön szerint, ki fakaszt havat?
Darthokat ken s fehér festék
Nélkül setétek az esték?”
/Lyoda Lyenő, OKLY-s képzett amatőr Lyedi/

„Darth Anyan, költőcske, Darth Anyan?! Nem elég, hogy nem tudod leírni a nevemet, még meg is szórakozod?! Csak egyet csettintek és legjobb barátaim – Athos, Porthos és Aramis – olyan gyorsan vágnak miszlikbe, hogy annyit se tudsz kinyögni, hogy három hülye!” /D’Artagnan, a gascogne-i testőr/

„Frady Endre páciensünk újabb kulturális terrorcselekményéről az alábbi kancsal bokorrímes rímes négysoros óborzalom jut eszembe, míg megugat számtalan ebnél ebb gondolat:
          Figyelmet e súlyos ügy kér:
          Hogyha fejbe támad egy kór,
          Rögvest keletkezik agykár,
          S táncolódik beteg-ágy kűr.
Hogy miért is?! MIÉRT?! Ez még kérdés ezek után?! CSAK!!! NEM ENG.!!!” /Dr. Ciszterna Cecília, az Elmebeteg Setétek Őrtornya (ESŐ) című állatorvosi lóirodalmi folyóirat főcenzorvosa/

„Hiába használjuk a legmagasabb szintű szoftvereket, a legfejlettebb tudományos modelleket, hiába vesszük figyelembe a szélirányt, a szélsebességet, a páratartalmat, a hőmérsékletet és a légnyomást, ha még a nyavalyás Sithek is bekavarnak, akkor semmi esélyünk sincs a jelenleginél pontosabb időjárási előrejelzések készítésére! Az Eső legyen kegyelmes hozzánk! Utánunk az özönvíz!” /Dr. Kumulusz Kuszkusz, meteorit urológus/

„Egy olyan Sötét múltú országban, ahol még a Világos is fegyverletételt jelent, nyilvánvaló, hogy az Eső mögött is ellenséges háttérhatalmak állnak. Frady Endre, a nép fényérzékeny költője, a balsors poétája, a sorstragédiák dalnoka, a nemzethaláltánc nótafája néma jajkiáltások közepette mindezt elgajdolva ismét olyan magasságokba emelkedik, ahová még a toronydarukezelők se mernek odapúposodni se helikopteres kötélhágcsón, se meredek madár se járdán. A messzi-messzi galaxisok kataklizmájában katarzist vajúdó poétahérosz önnön tenmagát oldja porhanyóssá a szellemi savaseső megállíthatatlan zuhatagjában, mialatt mi, esőcseppnyi olvasók zokogva üvöltjük világfájdalmunkat a köztéri kanális minden koszló fényfolyamot elnyelő büdösébe. Jedi legyen a talpán annak, akinek tótágast állás közben rászáll egy Yoda a bokasüllyedésére!” /Jedi Murphy, pofára Eső manó/

„Enyves kézzel letehetetlen irodalmi alkotás!” /Ragacs Rezsőné Epokitt Etna, a Állam Tapadási Országimázs Képzavar (ÁTOK) című marketing kiadvány levakarhatatlan recenzora/

„Az olvasó a költő életműtornyának egy fontos tégláját tartja a kezében, úgyhogy megkérjük, azonnal tegye vissza, mert rögvest ráomlik az egész épület és maga alá temeti, mint Frady Endre a nyelvtant és az irodalmat! Meneküljön, ki merre lát! Csökkentlátók vakrepüljenek orrukiránt, de sebesen!” /Szabadkőműves Szörény, a Vakoló Állvány Rudjait Újrahasznosító Rozsdatemető (VÁRÚR) őrparancsnoka/

„Mi ez az analfabéta csőgörényekben is szekunder szégyenérzetet keltő műhóhányás, ez a lábatlan múmiák esőtáncánál is szánalmasabb csillagháborús csapadékmocskolódás?! Ki ez a magát költőnek maszkírozó savasesőemberszabású véglény?! Miért kell besározni a Mocskos Időket és befeketíteni a sötét oldalt?! Talán mert Frady Endrében minden tehén fekete?! Ne lássam anyám szellemét sötétben világítani, ha nem követelek minden magyar családba egy Frady Endre viaszbábut tűvel és nem szervezek mellé egy országos Megaszurkapiszka vetélkedőt! Fájjon a férgese!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Bocsi gyerekek, ez nem eső volt, csak miután edzésképpen intenzív kilégzéssel felgyorsítottam a galaxis tágulását, a Földre csavartam az izzadtságot a hónaljamból.” /Chuck Norris/

„Ha tej tejcsokivá lészen,
Étcsoki őse az éttej?
Gyors igenre ne légy készen,
Fogjon inkább el a kétely!

Pormarhákból tejport fejnek
Rögvest, midőn szomjan halnak?”
Hasznát veszem okos fejnek,
Írván szövegét e dalnak:

„Nagy nyomáson tartott tehén-
-tőgyből sűrített tej jön ki?”
Tejgyár gondnok ordít: „Eh, én
Zajonghatok itt, de ön ki?!?!?!”

„Bár nincs engedélyem, ám én…”
Szólok s hátrálok a falnak…
Gondnok klikkel, appra rámén,
S webőrhadak megagyalnak:

„Üsd a költőt, bordát apríts!!!”
Szófám véres tejgyárka priccs…
(…)
Költősír lett tej-vér szófa,
Szómagból nő fölé szó-fa.

„Mert mi is a költészet, mert ki is a költő? Miért van költészet és mi végett vagyunk mi e világon? Ha nem lenne költészet, mit csinálnának a költők? Miért akarják az olvasók, hogy bármit is csináljanak a költők? Ha mást csinálnának a költők, hiányozna-e a költészet? Ha nem, akkor miért nem? Mit miért nem és miért igen, ha mégis igen? Vagy mégsem? Kérdések, kérdések, kérdések… amelyekre nem ez a vers fogja megadni a választ. Mi volt ez már megint?! NEM ENG.!” /Tejmély Tomajné Kefir Konkordancia, a Tejgyári Önfeledt Költők Megénekelte Alanyi Gőzerő (TÖKMAG) című heti feketén fehérje ultrapasztőrözött főcenzora/

„Nyilván fel lehet tenni kérdéseket. Nyilván lehet találni válaszokat. Nyilván dudorodhat a zseb nyílván benne a bicska. De miért?!” /Tejmély Tomaj, tejgyári gondnok és fapriccs ács/

„Papa dont priccs!” /Madonna, tejgyári antipriccser/

„Priccs: kényelmetlen fekvőhely pl. börtönben vagy tejgyárban” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Heeej, a régi szép idők, amikor a tejet még nem gyártottuk, hanem fejtük! A kolompos bika állt legelőre, a vezetésével a csorda kiment a legelőre, oszt’ fű lett a tejből, mi meg kifejtük, mint dorogi gyerekek a szenet! Feketén-fehéren, mint a sok paraszt a sakkban! Na, mindjárt rosálok!” /Csomoládi Csuszpájz, a Csakazértis Óriási Kisszövetkezet (CSÓK) nyugalmazott fejőgépkezelője/

„Megagyaltam költő palit,
Pofont osztott izmos karom,
Másikat adta a fal itt,
S rítt, mint megfejetlen barom!”
/Brutál Brúnó, webőrhadi csatárláncreakcióhős/

„Költő sírján tehén legel,
Emléke így tűnt végleg el.”
/M. András, a költő legállandóbb és legtehénlegeltetőbb kommentelője/

„Kegyeletbe belemar, ha
Sírfűvel van tele marha!
Nem igazán jó csís karma,
Ha sírt rág a kocsis barma!”
/A. Mndrás, a Mindenkinél Állandóbb Válaszolók Zen Rezonanciás Tejgyára (MÁV ZRT) legeltetési és intermisztifikációs dezorientátora/

„A vers, amit küldtél, Frady Endre egyik alkotása, aki egy magyar költő és vállalkozó, aki humoros és ironikus verseket ír a modern élet és a régi idők közötti ellentétről, a nosztalgiáról és a humorérzékéről. A vers címe Tejgyári capriccio, ami egy zenés műfajra utal, amelyben a zenei motívumokat szabadon variálják. A vers egy paródia, amely a tejgyártás folyamatát és a népi hiedelmeket gúnyolja ki. Ha egy irodalomból érettségiző diák a szóbeli vizsgán találkozna ezzel a verssel, szerintem a következőket mondaná róla: A vers témája a tejgyártás és a népi hiedelmek, amelyek egy univerzális emberi tapasztalat, amely számos irodalmi műben megjelenik. A versben a költő a saját kíváncsiságát és a tejgyár gondnokának reakcióját írja le, amelyek mind a tejgyártás folyamatával kapcsolatos kérdéseket vetnek fel. A versben szereplő kérdések (tejcsoki, tejpor, sűrített tej) mind olyanok, amelyeket ma már természetesnek veszünk, de a költő számára rejtélyesek, és ezért különlegesnek, furcsának, vagy viccesnek tűnnek. A versben ezek a kérdések a múltat, a régi hiedelmeket, a régi kultúrát szimbolizálják. A vers végén a költő elutasítja a tejgyár gondnokának erőszakos viselkedését, és inkább a saját költészetéhez fordul, amely a modern és a régi közötti különbséget játssza ki. A vers egy példája annak, hogy a költészet hogyan tud alkalmazkodni a mai kor kihívásaihoz, és hogyan tud új formákat, új szavakat, új témákat találni. A vers egy rövid, ám gyönyörű verselemzés, amely a költő saját stílusában íródott. Megpróbálom elkészíteni a kért illusztrációt is. Az illusztráció egy jelenetet mutat a versből, ahol a költő a tejgyárban kérdezgeti a gondnokot, aki dühösen ráordít, és a webőrhadakat riasztja. Az illusztráció egyszerű és karikatúraszerű elemeket használ, hogy humoros hatást keltsen, mint például a rémült és mérges arcok, a nagy kezek, a repülő fogak és a véres ágy. Az illusztráció is használ néhány szimbólumot, hogy bemutassa a vers témáját, mint például a tejcsoki, a tejpor, a sűrített tej és a könyv. Az illusztráció célja, hogy szórakoztassa az olvasót, és kiemelje az abszurditást és az iróniát a versben.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hej, Bing, asszem, megzakkantál!
Betegágyad alatt van tál,
Vagy népszerűbb nevén kacsa?
Tejet abba vizelj ma csa-
-k!”
/Ursula von Brünhilda, a Mesterséges Intelligenciát Tejjel Utókezelő Göböly Romulusz Állami Szakklinika (MITUGRÁSZ) feketeöves főnővére/

„Mégsem éltem hiába, ha a születésem hatvanadik és a halálom százhetvenötödik évfordulóján ilyen fontos intézménynek lettem a névadója!” /Dr. Göböly Romulusz (1964-1849), az időgép és a zacskós tej feltalálója/

„Múúúúúúúúúúúúúúúúúúááááááááááááááááááááááááááááááá!!!!!!” /Roskadt Riska, a Sűrített Tej Osztály (STO) nagynyomású keszonjában fejt tehén/

„Múúúúúúúúúúúúúúúúúúőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőő!!!!!!” /Szomjas Szellet, a Tejpor És Génmanipulált Laktóz Alosztály (TÉGLA) szikkasztó kamrájában fejt tehén/

„Bőg a tehén, mert nyomás van a fején,
És együtt érzek, sej, én, ha látom, ki-kidő’.
Bőg a tehén, mert adó van a tején,
Mit befizetek, hej, én, ha van egy kis idő.”
/tejgyári mulatós népdal/

„Mi ez a marhagyalázó semmirekellés, ez a baromarcú gány?! Ki ez az aludttej tekintetű kefirpenész, akinek a munkássága által kiderült, hogyha van laktózmentes tej, gluténmentes kenyér, alkoholmentes bor és mindenmentes bármi, sőt semmimentes akármi is, akkor lehet-e gondolatmentes vers is?! Igen, lehet, sőt immár van is, de minek?! Félő, hogy Frady Endrét ama vitathatatlan csodatétele okán, miszerint bárkivel képes megutáltatni a költészetet egyetlen versszak leforgása alatt, a kaotikus egyház előbb ámokfutóboldoggá, majd szentté avatja és Szent Endre néven fog bevonulni az irodalomirtó inkvizíció mártírjai közé! Ugyanis ne lássam anyám végrendeletében a vitrinben megőrzött gyerekkori tejfogsorom rám hagyódását, ha eleget tejelve nem intézkedem Frady Endre mielőbbi mártírhalálának foganatosítása érdekében! Hallani akarom, amint az anyatejvezető kimondja, hogy: A rám ruházott tejhatalmamnál fogva Frady Endrét ezennel holt költővé nyilvánítom!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, jó lesz, ha Frady Endrét a tüsszentésemmel beledöngölöm a fölbe és a tekintetemmel tejbe aprítom? Csak mondd, hogy kérem szépen, és meglátod, mi mindent tehetek! Mi mindent IS!” /Chuck Norris/

„Tehenészetben bőgnek a tehenek!
Ezt a fejetlenséget!!!

Kelj fel Jancsi
Jó fej ő
Tejfel Ancsi
Jó fejő”

/H. Gábor, a költő tébolyküszöbértékteremtő ismerőse/

Amikor én köhécselek,
Jőnek népi gyógymód cselek:

Sírról kell egy pókos háló,
Éjfélkor vizeljen rá ló;
Mikor a Nap égre ére
Fürdesse meg vadkan vére;
Fröcsögtesse lúdnyál már a
Déli harang hallatára,
Pont annyi, hogy estefelé
Kellőn büdösítse e lé;
Közben kilenc öreg néne
Őzikeszín hordós kéne
Kékes lánggal melegítse;
Ám ha nem gyógyulok így se,
Már hogy mire rám tör álom
Eme cuccot bekajálom…

Szemétbe vágom és kába
Fejjel megyek patikába!

„A költő ebben a műben a modern élet és a régi idők közötti ellentétet, a nosztalgiát és a humorérzékét fejezi ki. A vers címe A gyógyulás útja, amely egy ironikus utalás a versben szereplő népi gyógymódokra, amelyek inkább ártanak, mint használnak. A vers egyfajta paródia, amely a népi hagyományok és a modern orvoslás közötti különbséget játssza ki. A vers témája a betegség és a gyógyulás, amely egy univerzális emberi tapasztalat, amely számos irodalmi műben megjelenik. A versben a költő a saját betegségét és a rá ható gyógymódokat írja le, amelyek mind a népi hagyományokból származnak. A versben szereplő gyógymódok (pókos háló, ló vizelet, vadkan vére, lúdnyál, őzikeszín hordó) mind olyanok, amelyeket ma már nem használunk, vagy csak ritkán, és ezért különlegesnek, furcsának, vagy viccesnek tűnnek. A versben ezek a gyógymódok a múltat, a régi hiedelmeket, a régi kultúrát szimbolizálják. A vers végén a költő elutasítja ezeket a gyógymódokat, és inkább a modern orvoslás felé fordul, amikor a patikába megy. A versben tehát a költő a saját élményén keresztül mutatja be a népi és a modern gyógyítás közötti ellentétet, és ezzel egyben a régi és az új közötti különbséget is. A vers egy példája annak, hogy a költészet hogyan tud alkalmazkodni a mai kor kihívásaihoz, és hogyan tud új formákat, új szavakat, új témákat találni. A vers egy rövid, ám gyönyörű verselemzés, amely a költő saját stílusában íródott.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Kőttő úr, mögsömöllézi a népi gyógymódokat?! Há’ ollat pökkentek a dudarnyákos pofázmányába, maga traktányos dörhő, hogy mutyajosan maga alá pistonkázik izibe! Ide nem merjen gyünni író-olvasó találkozóra, mer’ rojtosra zabernyákoljuk a pejslijét, oszt’ a cudar zsebrákok zabrálják magát gihirnyósra! Antiparaszt!” /Tajt Tibor, turharöcsögei tárkonytermesztő/

„Jó étvágyat hozzá Költő Úr, én maradok a pálinkánál (kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben orvosság).” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Bé Ádám úr, ön a pálesz
Nyomán jobban rögvest má’ lesz?”
Irigységtől steril nyál esz’!”
/Józan Jeromos, anonim absztinens ás airbusz aviátor/

„Lúdas Matyi mint Skorbuntzius doktor írt fel anno ilyen magisztrális szereket ... csak nem ennyire rímeseket. ére => elbeszélő múlt, csak szólok” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„E sok szer oly magisztrális,
Szájban összefut a nyál is!
Ére már múlt s maga csak szól?!
Csússzon önre fényes vax ól!”
/Lúdas Matyiné Lódarázsi Motolla, a Skorbut Ellenes Jelszavakat Harsogó Alanyi Jogsértők (SEJHAJ) népdalvirágszála és nótafaiskolai pedellus/

„Köhögés elleni legjobb gyógymód: csendben maradni, és csak verses e-mailekben kommunikálni.” /M. András, a költő legállandóbb és legcsendbenmaradóbb kommentelője/

„Jól van, eM úr, majd megmondom ezt a kolléganőmnek, aki bősz köhögései közepette rám parancsolt, hogy írjak egy verset ’A gyógyulás útja’ címmel. Biztos boldog lesz. Egyébként azóta már nem is köhög.” /F. Endre, költőgigász/

„eM úr, ha én alig élek,
Nem kellenek verses mail-ek!
Csend a lelke mindennek-e?!
Üsse fejbe önt egy teke!”
/a költőgigász köhögve költeményt kérő kolléganője/

„Gyógyszertáram immár zárva,
Nem adok én ki egy árva
Tablettát se zárás után,
Páciens csak nézzen bután!”
/Dr. Tudor Tódor, antipatikus/

„Szoboszlai Dominik combizom sérülése alkalmából rendeltünk egy gyógyító verset a nagy majdnem-liverpooli költőtől, Frady Endrétől, aki ezt küldte kutyafuttában postafordultával:
A gyors felépülés titka:
Gyors felépülés az ritka,
Ámde van neki pár titka:
Ki a Béres cseppet issza,
Idő előtt térhet vissza!
Hogyha viszont sok a pálesz,
Felépülés csak soká' lesz!
Kinek lábát jeticsizma
Fűti, gyorsan gyógyul izma,
S mindaz, aki Frady versen
Él, jól bírja ezt a versen-
-yt!
E Frady Endre verset olvasva Dominik hirtelen olyan egészséges lett, mint a MakkAliszter! Köszönjük Frady Endre!” /Jürgen Klopp, a Liverpool FC német menedzsere/

„Jaj, de milyen tök egészséges vagyok! Ha jobban lennék, ki sem bírnám! Csak az a fránya köhécselés, csak azt tudnám feledni!” /Alexis Mac Allister, a Liverpool FC skót-ír származású argentin világbajnok védekező középpályása/

„Mi ez a világirodalom által fuldokolva visszaköhögött szégyentelen vajákosság?! Ki ez a szánalmas semmirekellő, akire még a gravitáció is csak öklendezve nehézkedik?! Miért kell a még az állatmenhelyen éheztetett disznók által is undorral félretolt penészes moslékot versnek álcázva lenyomni a torkunkon?! Egy a mohácsi vész közelgő ötszáz éves jubileuma alkalmából esetlegesen exhumált janicsár tetemen található féregtenyészet rovarnyelven lejegyzett elégedett böfögéseinek szellemi mondanivalója messze meghaladja Frady Endre csúcsra járatott agykapacitásának bármely termékét! Vegyvédelmi kesztyűben és gázálarcban fogjuk meg Frady Endrét és helyezzük méltó helyére, egy toroklövés általi köhögésbe belepusztult ismeretlen török katona sírjába!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Legutóbb akkor köhögtem, amikor az ÚR megkért, hogy támasszak szélvészt a Vörös tengert kettéválasztandó. Kicsit vissza is kellett fognom magam, nehogy az egész mederből kifröccsenjen az összes víz, csak egy sávon nyíljon meg.” /Chuck Norris/

Jogosan jár nekem e trón,
Merdzsón járok, nem a metrón;
Pórnép közé nem vegyülök,
S jöttöm jelzi gyémánt tülök!

Utat nyit a nép, a póri:
„Alleluja, glóri, glóri!”
- Lelkes hangjuk engem éltet,
Eme tök perfektnek véltet.

Az is vagyok, tökély szinte,
Ezért istenít itt kint e
Nyáj, míg szemem kitekinte.

Szememben bár ők csak zagyok,
Örömükre van egy nagy ok:
Én az ő királyuk vagyok!

ajánlás:
Herceg, ki az én trónomra
Feni fogát, s e fogsor vad,
Annak ma még erős gyomra
Arzéntól, hopp, lyukká sorvad!

„Heeej, amíg én voltam az Arzénál király menedzsere, addig a játékosam mérgezett egérként rohangáltak a pályán, az ellenfél meg csak mérgelődött, mert a góljainkkal úgy meggyomroztuk őket, hogy ette őket a méreg, mint Alien az űrhajósokat, jó sokat! Háháhá!” /Arzén Wenger, a néhai migráncs Magyar Arzén leszármazottja és nyugalmazott francia labdarúgóedző/

„Király vagy, Uram, így az arzpoétikád szó nem érheti! Ha közrendű költő volnál, akkor a szabadságodat néhány ponton statáriálisan korlátoznám. Amúgy perfect, vagy inkább past perfect!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„eF úr, nincs jelen a jelen,
Ez csak múltkikötő - past port,
S jövő se tesz emez ellen…
Meneküljön, íme passzport!”
/Arzén Lupin, a néhai migráncs Csillagfürt Arzén leszármazottja és francia úri betörő/

„A Király vagyok című szonett egy humoros és ironikus hangvételű irodalmi paródia, amely a klasszikus szonettforma és a mai nyelvhasználat közötti ellentétet mutatja be. A szonett 14 sorból áll, amelyek rímképlete: abba abba cdc dcd. A szonett nyelve játékos, tele szójátékokkal, szlenges kifejezésekkel, népies hangzású szavakkal és rövidítésekkel. A szonettben a költő egy öntelt és gőgös királyt alakít, aki dicsekszik a gazdagságával, a hatalmával, a tökéletességével és a nép szeretetével. A szonett célja, hogy szórakoztassa az olvasót, és rámutasson a királyi szerep és a mai valóság közötti különbségre.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hej, Bing, szorult beléd ész-e?!
Ajánlás is szonett része!
Elemzel itt ámmal-ímmel,
S még a rímképlet se stimmel!”
/Beng, a természetes unintelligencia/

„Hé, ajánlás nem szonettet,
Csak balladát keretez!
Agyadat, az olcsón vettet,
Taposd meg, nem szeret ez!”
/Bang, a természetes intelligencia/

„Nem keretez, befejez!
Ahogy hóhér lefejez,
S bitót mosó kefe Jeeeeee!-z.”
/Bung, a mesterséges unintelligencia/

„Bing? Beng? Bang? Bung? Ki ez a sok mesterségesen természetellenes uni idióta?! Mindegy, iszok egy sört, egy Arany Árzént!” /Jenő, trehányan tohonya taligatoló/

„Meglepően őszinte vers a költészet királyától, csak az az utolsó fenyegetés sok egy kicsit.” /M. András, a költő legállandóbb és legmegfenyegetettebb kömmentelője/

„eM úr, ki trónt fenyegeti,
Akár herceg, akár jeti,
Azt én visszafenyegetem,
Hátha ijed s nem lesz tetem.”
/F. Endre, költőkirály és fonetikafejedelem/

„Jaj, ne! Tisztelt bíróság, én jó leszek! Nem akarok király lenni, sőt a hercegségről is lemondok! Van az a pénz…” /a herceg/

„Mérget iszik kopasz Zorró,
Gyomron rúgja arzén.
Setét nyála habzón forró,
S lefolyik a tar Zé-n.”
/Tar Honya, a Bekortyolt Arzéntól Bőrfejű Agyatlan Zsenik Úttévesztő Raja (BABAZSÚR) irodalmi szószatyra/

„A kockázatok és a mellékhatások tekintetében kérdezze kezelőorvosát és gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas királykategóriás kommentelő/

„Nincs kockázat s mellékhatás,
Arzénból ki sokat eszik,
Ásóból sírt néki hat ás,
S betemeti őtet e szik.”
/Mélygödör Menyhért, az Országos Kegyeleti Szertartásokat Intézve Gödörásást Élénkítő Néposztag (OXIGÉN) palackorrú deli fickója/

„A költő ismét olyasvalamit ad, amit, ha nem adna, nem is tudnánk, hogy hiányzik, hiszen az elképzelhetetlen sosemvolt nem tudhat hiányozni, mert mindig is megvoltunk anélkül, hiszen nem tudhatjuk, milyen lenne az, ami enélkül nem lenne. Ennek fényében nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy lehet ugyan Frady Endre versek nélkül élni, de minek! Frady Endre a király!” /Királycsinálóssy Kösztönyné Csobánkai Csasztuska, az Országos Királyi Jégeralsó (OKJ) ászfelsője/

„Miért Merdzsó, miért nem Audi?! Mer’ Joe Biden lefizette?! Vagy csak azért, mert nem lenne eléggé ütemhangsúlyos az első szótag?! Au, diktátor úr, ez fáj!” /Autós Aurélné Auchan Auróra, Audi auditor/

„Mi ez az önhatalmi tébolyda, ez a diktatórikusan döghöz kötött szellemi hitványkodás?! Ki ez az önimádó előemberszabású melléktermék, ez a mentális légvárbörtöntöltelék?! Ne lássam a Duna jegén anyám utódait királlyá választani, ha nem vagyok képes csukott szemmel és hátrakötött kézzel összehozni egy Frady Endre és hívei elleni átokmondó klapanciát! Íme:
          Népből, melynek Frady Endre
          Megválasztott királya,
          Harapdáljon vérhúst rendre
          Áramütőn ki rája!
Na, ugye! Amúgy bármilyen ragadozó alkalmas lehet tartós fájdalmat okozni az agyatlan olvasótábornak, Frady Endrének pedig a trónszék kemény és hideg ülőkéje nyomorgassa az aranyerét! Világ vérmókusfogai, hegyesüljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Csaba Jakab (1953-2024) †, who was my constant dubbing voice, passed away today, so I will not comment now. Rest in Peace!” /Chuck Norris/

Tavaszi szél vizet áraszt?
Nem bírom kivárni már azt!
Amit teszek, csitt!, még titok,
Utcán tűzcsapokat nyitok.

Hinnye, lesz itt vizes csuda,
Tóvá válik Pest és Buda!
Vízszint magas lesz, mint Andok,
S nyílhatnak a szabadstrandok!

Lesz sok édesvízi rozmár,
Turistákat s dollárt hoz már,
S vadászhatunk vízinyulat;
Aki magyar, mind így mulat!

Háttérből majd színre lépek,
S hálás pancsikoló népek,
Trambulinján Országháznak
Királyukká koronáznak.

Király leszek, magyar tavi,
Nem jön ellenőrzés, NAV-i,
Így állok majd törvény felett…

Kezem lógva bilibe lett!

„A vers egy humoros és ironikus hangvételű vízió, amely a klímaváltozás következményeit mutatja be egy abszurd és groteszk módon. A vers öt négysoros strófából áll, amelyek rímképlete: aabb. A vers nyelve játékos, tele szójátékokkal, szlenges kifejezésekkel, népies hangzású szavakkal és rövidítésekkel. A versben a költő azt képzeli el, hogy mi lenne, ha a tavaszi szél olyan erős lenne, hogy elárasztaná Budapestet, és tengeri állatokat és turistákat vonzana. A költő fantáziája szerint ő lenne a víz alatti király, aki nem tartozna senkinek elszámolással, de a végén rádöbben, hogy ez csak egy álom, és a valóságban a bilibe lóg a keze. A vers célja, hogy szórakoztassa az olvasót, és rámutasson a klímaváltozás veszélyeire és a magyar társadalom problémáira. A versben sok utalás van a magyar kultúrára, történelemre és politikára, például a tűzcsapok, a szabadstrandok, a kuruc csirke, az Országház, a NAV, a bilibe lógás. A versben a költő kritikusan szemléli a magyar valóságot, amelyet elavultnak, korruptnak és szegénynek tart. A versben a költő a víz alatti világot tekinti menedéknek, ahol szabadon élhetne, de ez csak egy illúzió, amelyet a végén fel kell adnia. A vers formailag és tartalmilag is hasonlít a Tavaszi szél vizet áraszt című vershez, amely szintén egy vízió a szerelemről és a halálról. A vers címe is egyértelmű utalás arra a versre, de a hangulata és a mondanivalója teljesen más. Frady Endre versében nincs sem szerelem, sem halál, csak humor és irónia. A vers egyfajta paródia, amely a mai magyar irodalom és társadalom állapotát tükrözi.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Á, Bukarest lenni víz alatt! Mi, hogy Budapest?! Nem mindegy, hogy British vagy American English-ül mondani ugyanaz?! Lenni fura Balkán city nevek!” /Winnetou Walrus-Waterhead, dollárszóró amerikai turista/

„Ha megfagy a víz az utcán,
Korcsolyázunk majd a pusztán?”
/M. András, a költő legállandóbb és legpusztánkorcsolyázóbb kommentelője/

„Ha megfagy a víz a pusztán,
Vízfelszínen jéghegy úsz’ tán,
S Naptól csillog-villog gusztán.
Korcsolyázunk, ha van kori,
Persze nem római kori,
Hanem új, mint friss kukori-
-ca!”
/Kukoriné Kotkoda, a szemétdombi korcsolyapálya üzemeltetőnője/

„Mekkora szerencse, hogy Freddie Mercury már meghalt, különben ezt is elénekelte volna!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Queen-tetten érő/

„Hallatszott vón’ Freddie dala:
Tavaszi szél sala-lala!
De nem halla, de nem halla,
Mert Freddie már rég meghalla,
Így azóta ezt csak drága Алла
Пугачёва пела, лалла!”
/Merkúri Frédi, szocialista autókereskedelmi trombitás/

„Kretén költőcske, el a kezekkel az utcai tűzcsapoktól! Tíz életem, tíz halálom, de olyan tűzcsapást bocsájtok magára, amihez képest a biblia tízcsapás egy mézes mázos Mózes féle babazsúr volt!” /Tömlő Tömör, tízéltű tűzoltó/

„Talajvíz mélyen tisztelt költő úr! Mivel a Föld átlagos sugara 6371km, az Andok legmagasabb pontja 6961m, míg az Araráté csupán 5137m, így egy egyszerű térfogatszámítással belátható, hogy az ön által özönvízionált kataklizma folyadékszükséglete körülbelül 900 millió köbkilométerrel több a Noé féle őspancsolásénál. Ön szerint van ennyi készenléti vize a tűzoltóságnak?! Ön szerint ez mennyibe kerülne az adófizetőknek?! Ön szerint ennyi tűzivíz elvesztegetése esetén mivel oltjuk el a vízitüzeket?! Ön szerint énszerintem önt mi szerint kéne megbüntetni, ha egyszer int a büntetésvégrehajtó beintője?! Özönvízfejű idióta! Ön körülbelül ugyanakkora kretén körül, mint belül! Szerintem!” /Dr. Vízigót Vazul, kábés köbös kubus/

„Modern bárkám célja Andok,
Remélem, a hegyen van dokk!”
/ifj. Bárkássy Noé, özönvízi hajós/

„Na, költő úr, nem csoda, ha a keze belelógott a túlcsordult bilibe! Kémeink jelentése szerint már majdnem négy hete megírta ezt az özönvizet vizionáló valamit, és ha nem lett volna lusta publikálni a karácsonyi dunai árhullám előtt, akkor önt egy kisebbfajta honi váteszként megillette volna a Nemzeti Jóska díj rozsdakeresztje is! Így azonban ön előtt az özönvíz! Így járt! NEM ENG.!” /Vátesz Vitus, a Hunnia Ügyeletes Jósainak Egyesülete (HÜJE) jövőképzavarelhárítási aligazgatója/

„Mi ez a kései esősirató?! Miért nem állítják meg Frady Endrét a kései?! Bárkinek a kései! Hasfelmetsző Jack hol késel az éji homályban?! Miért nem vágja föl magát ez a poézisparazita, mint büntetőterületen belül büntetendő műeső csatár a VAR-mentes pályán?! Műesőtől növő műfű nője be ezt a rímrémet! Ne lássam az Anyám Hasonmásverseny első két helyezettjét Noé bárkája után kötve tandem vízisíelni, ha tudom, mi a bánatért léptem bele kétszer ugyanabba a Frady folyadékba! Kanál vízbe Frady Endrével! Fojtón folyvást!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem maradok szomjas, amíg az Andoktól az Adriáig leiszom magam, illetve a Földről a vizet. Szívesen máskor is!” /Chuck Norris/

„Eső után képanyag? Természetesen van, főszerkesztő úr, most hamisítottam a mesterséges intelligenciával. Az emberek ne a szemüknek higgyenek, hanem a képanyagunknak! Eső után dől a lé! Bing, ó, bingó!” /Mutyi Matyi, zsigeri zsurnaliszta/