Frady Endre

Dzsuzeppe bá' infarktusa
Győzedelmes haláltusa
Lett, mert csodadoktor-szerű
Valaki jött s arcán derű:

„Nem halsz még bele most ebbe,
Kelj fel s járj vízen, Dzsuzeppe!”
Gyógy-beszéde szinte hegyi-s,
Nemrég jött és immár megy is.

Dzsuzeppe bá’ ide-oda
Ugrál s kiáltozza: „Csoda!”
Vállat von pár parton járó
Balhátvéd és iparbáró,

Pizzakufár s pasztagyáros:
Közönyös az egész város.
Dzsuzeppe bá’ mégis örül,
Hálálkodik körös-körül,

S nem vonzza már bűnös morál.
Kinn a tavon megvacsorál:
Tányérkáján kenyér meg hal.
Boldogan él, osztán meghal.

(a dicső HÉV-bejövetel)

Hévvel-bélelt Astoria?!
Ez lehet a nap sztorija!
Ötleteljünk tovább, nyomás!
Legyen ott még űrállomás,
S körgyűrűzött repülőtér
(Nullás-Liszt név díjból fő-t ér),
Tengeröböl s barlangvasút
(Szállít agg Batmant, nagy hasút),
Hajnalt lövő Auróra,
Síugrósánc pesti hóra,
Sivatag is, Kalahári,
(Sok homokkal, lári-fári!),
Feszített víztükrű uszi,
Nagy csomópont, gordiuszi,
S legyen magas Hill is, Benny!
Öcsém, merjünk hülyék lenni!

Öreg halász megy a vízen,
S partról nézik nyolcszáztízen.
Halkan azt ismételgeti:
„Méghogy csak a názáreti!”

Hullám jön, ő térdig merül,
S bömbölni kezd kisemberül:
„Jaj, süllyedek! Jézus, segíts!”
Címzett lenéz: „E kép se giccs!”

Víz alatt már hősünk fele,
S tovább süllyed még lefele:
„Megfulladni nem akarok!!!”
S nem látszanak már, csak karok...

Az Úr így szól: „Gyáva e nyúl!”
S azúr égből tóba lenyúl:
„Páternoszter? Vízi ima?
Nem húzlak ám többször ki ma!”

Ilyen legényt soha e szik
Nem termett még: kosárpalánk
Magasságú s roppant falánk.
Kolbász Dezső mindig eszik.

Ijedten nézi egy sas a
Légből, ahogy pizza halom
Csusszan torkán s böffen: Falom!
S másfél hertzcel reng a hasa.

Fenti sas verébre lecsap…
Kolbász meglepően fürge:
Verebes sast fal az ürge,
S száján megcsillan a ketchup.

Ily szájjal is szép ember ő,
S tudd, mielőtt belekötnél,
Izmosabb a Rocky 5-nél:
Kolbász Dezső merő erő!

Bűzösek a parti depók,
Bennük él a ciberepók!
Ciberepók szörnyű féreg:
Borítja kék kitinkéreg.
Nyolc lába, illetve kilenc
(Ebből is látszik, hogy különc)
Úgy áll, mint négy és fél U-vas,
S mindhét sárga foga szúvas.
Fő tápja a lézerprinter,
S raccsol is! Szörnyű nagy kínt R
Hangzóival mégsem okoz.
Why not, why not?! I don’t know ’cos
I cannot hear Hungarian.
Milyen vers lett ez már?! Ilyen?!

Nem, mert pókunk végezetül
Árnyékként printerre vetül,
Ki épp nyomtat… aztán alél…
S álmában mint tintahal él.

Mikor iszok, akkor hisztis
Szokok lenni s Chuck Norris-t is
Megütöm, ha rúg a piszok!

Úgyhogy inkább nem is iszok.

Haslábamon lúdtalpbetét! –
- szól a bokasüllyedt csiga,
S nem sejti, a vég mily setét:
Elüti egy fataliga!

Lúdtalpbetét el nem gurul,
Befedi a csigatetem.
Nagyot nyel egy éhes turul,
Megszánom és megetetem.

Csigapépet mohón falja,
Torkán akad meg a betét
Szegecsekkel kivert alja:
Elrontja az egész hetét!

„Dallamvilág, bennem éledj!
Határidőm holnap fél egy!
Mi lenne jó? Fá-fá? Dó-ré?
Lemezgyárban új a góré,
S fogalmam sincs, ő mit szeret:
Örül ennek, vagy tán eret
Vágat magán magánkívül?
Benne vaj-, vagy kénkőszív ül?
Mindegy! Fejem tovább töröm…
Megvan! Tömtö-röttöm-töröm!
Ez az! Kész a melódia!”
(mobilcsörgés) „Helló Dia!
Épp egy slágergyanúst írok,
Ütős, mint az északír rock,
S dallamos is, kicsit talján…
Nem! Nem lesz a Top Száz alján!!
Mene tekel?! Zeném könnyű?!
Magázódjunk inkább!! Ön nyű!!!”
(…)
Dühöng s ablakán, mi kitárt,
Kihajít egy szétvert gitárt.
Pályájának így mond sziát,
S Grammy-díját más veszi át.

Asztalokon új Herendi,
Ital és a táp is trendi:
Rákkoktél és aszalt homár,
S nem szól senki: Ejnye, no már!

Sikítanak éhes arák:
Megmozdult egy garnélarák!
Tálat, tanyért tör az olló,
S csillog, mint egy sztaniol ló!

Jaj, nem rák ez, terminátor,
S romokban a selyemsátor!
Egypár burzsujt tálra ráken
S dalol forradalmi rock’n’

’rollt ő!

Hogy lehetsz te ily tré alak?!
Fészbúkon bár lájkoltalak
Téged többször is, te beste,
Mégse csetelsz velem este!

Sosem szkájpoltam még szebb szájt,
Mint a tied, és a vebszájt
Tenélküled olyan sivár!
Mindig tudd, hogy onlájn ki vár!

Bennem folyton remény éled,
Loginolok s várom méled…
Messzidzstelen vár a szerver,
S Eget vádlom… Veled mer’ ver!

Tarlós úr most ezzel veret:
Átneveztet minden teret.
Hosszabb zebrán mire jutsz át,
Máshogy hívják már az utcát.

Mondja drága Tarlós Pista,
Milyen hosszú ez a lista?
Mit követett el a város?!
Jó haver a térképgyáros?

Tudom, Ön most vígan nevet,
S kitalál még pár száz nevet,
Ám kérem felnézve kendre,
Hadd maradjak Frady Endre!

Kinek lelkén nincs nagy plomba,
Karácsony és Húsvét körül
Be-bekukkant egy templomba,
Kicsit nyugszik, oszt’ tán örül.

Megint Húsvét, újabb esély!
Egyházikónk meginvitál,
S szólhatsz: „Szepy, gyere mesélj!
Hogy lesz lelki létem vitál?”

A jó választ megtudhatod,
Ha akarod teljes* szívvel
(*Mely hat és nem három hatod)
S lelkületed égig ível.

Én leszek a prédikátor,
S ami fontos, elmesélem.
Ne hezitálj, legyél bátor,
S ne fordulj vissza a félem-

-eletnél!

2011 április 24. (vasárnap) de. 10:00
Bp., XI. ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6. IV. emelet (lift van!)
www.krisztusegyhaza.hu

Mélyteremben Wakond Wendel
Épp giliszta steak-et rendel,
Melyhez csigavér shake járna,
Ha nem omlana a tárna.

Wendel pincért kérdi: „Why are
Not you working as a vájár?
Átjutna konyhába shake-ér’!”
Pincér beszól: „Maga még kér?!”

Ütik egymást, járat omol…
Furább ez, mint a Komszomol!
Fejük fölött döbög lóver-
-seny és élén Dose-ék Over-

-kéje salad.

Tavasszal a gólya
(S benne origója)
Szél szárnyán száll, repül
Hozzánk népünnepül.

Nincsen rajta hőszig-
-etelés, mert őszig
Higany szála jelzi,
Van dögivel celzi-

-usz itt, (no meg béka!)
És többnyire kék a
Zég a felhők felett…
Sversemnekvé gelett!

Tanár ír a fatáblára
Krétával. Mindkettő ára
S vérnyomása is nő. Bére
Csökken csak az évvégére.

Osztályharcol s fáj a háta:
Nagy a gerinckopás ráta.
Ritkán pihenhet meg teste,
Dolgozatot javít este.

Éhbér mellett jövőt épít,
Néha mereng, miért épp itt.
S vonzza bár a Temze partja,
Túró Rudi itthon tartja.

„Szevasz Tavasz!” – bőgnek rám.
Itt helytelenkednek, s lám,
Hogyha kend jön, elmennek.

Kend a lelke mindennek!

rokkantnyugdíjas a feudalista munkaversenyben

Bár már se kezem, se lábam,
Ámde belül tettvágy éget,
Cameloti Varrodában
Nyálazok hát cérnavéget.

Tájmiz Mani vádkanapén
Hever s Tömeg Álmos rá vall:
„Nem alhatok vasárnap én,
Mert ez átáll egy órával!”

„Akkor is ugrik az idő!” –
- szól Tájmiz ellökve Álmost,
Aki ettő’ egybő’ kidő’
S dűlt helyén a Semmi áll most…

Klarit s nejét, Klarinét
Vette észre Mari két
Pillanattal ezelőtt,
S villámot gyors keze lőtt.

Mint két olvadt praliné
Klari s neje, Klariné
Járdán barnás massza már…
S hősnőnk bőg, mint vadszamár:

- Jaj, a körmöm! Kopár a
Lakkhely, szétment tropára!
- Don’t cry! Lenni jutalom! –
- szól Tuba úr – Utalom!

Szobámból a tavasz kihajt
S látom, sok-sok virág kinő.
Csuhajt kiáltok, meg ihajt,
S csokrot gyártok annak, ki nő.

Annak, ki nő, csokrot gyártok,
Zöld izékkel kötöm körül,
Celofánból készül már tok,
S nemzetközi nőhad örül!

Március 15-re népszavazást kezdeményezek az alábbi kérdésben:

Egyetért-e Ön azzal, hogy „Éljen Petőfi Sándor!”?

IGEN válaszok győzelme esetén az Országgyűlés kötelezettséget vállal, hogy időt és költséget nem kímélve haladéktalanul intézkedik Petőfi Sándor mindkét tetemének (ti. a segesvári fiatalnak és a barguzini idősnek) felkutatásáról és feltámasztásáról, valamint szigorú intézkedéseket foganatosít az felélesztett költő(k) újbóli halálának megakadályozására, azaz sem fújó paripák által beszáguldozott harcmező, sem párnákkal telezsúfolt ágy közelébe nem engedi ő(ke)t.

NEM válaszok győzelme esetén az Országgyűlés kötelezettséget vállal, hogy időt és költséget nem kímélve haladéktalanul intézkedik Petőfi Sándor mindkét tetemének (ti. a segesvári fiatalnak és a barguzini idősnek) felkutatásáról és gyorsított törvényalkotással rendelkezik arról, hogy tárgyi tetemek még a későbbiekben megnépszavaztatandó utolsó harsonaszóra sem fognak feltámadni.

Esőnap: márc. 14.

Tölgyesbe te most kimész,
S a nyavalyás erdőrész
Hipp-hopp kidől! Nem kell ész
Hozzá, csak egy láncfűrész.

Irtsd az erdőt, amíg é'sz!
Megteheted, semmi vész.
Csinálj róla képet! Kész?
You'll be famous on the Face-

-book!

Áve Imperátor Caesar!
Jó lett ez a pannon méh zár,
Egekben az akácméz ár!

(Puha kezet puha kéz ráz.
Édes élet. Csupa mézmáz.)

Csak a plebszet nyomja agyon,
Köreinkben nő a vagyon.
Jó a szenátorság nagyon!

Sörfocinknak langy tavába
Dől a lé, mint ittas Jedi-k,
S léhűtőink bükkfalába
Sárarannyá nemesedik.

Honunk bár épp nyomortanya,
S államkasszán ördöglakat,
Vidi vacsin Bankár Sanya
Pocistákat tök jóllakat.

Lelátón az éhes tömeg
Álma néhány rántott turul.
Pályán meg a derék nő meg,
S labda mellett jobb-bekk gurul.

Jónép húz a nadrágszíján,
(Padlón sárga csekkből alom)
S focit bámul munka híján…
Szurkolj szittya birodalom!

* * * * * * *

Az apropó:
http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20110228-orban-rendet-kell-tenni-csanyi-2020ig-2387-milliard-kerul-a.html

Vaszilka, a kis, zöld mutáns

Cápafiú bambul bután s

Gyomrában épp négy ászt emészt:

Ezt osztottak neki, nem észt…