„Dallamvilág, bennem éledj!
Határidőm holnap fél egy!
Mi lenne jó? Fá-fá? Dó-ré?
Lemezgyárban új a góré,
S fogalmam sincs, ő mit szeret:
Örül ennek, vagy tán eret
Vágat magán magánkívül?
Benne vaj-, vagy kénkőszív ül?
Mindegy! Fejem tovább töröm…
Megvan! Tömtö-röttöm-töröm!
Ez az! Kész a melódia!”
(mobilcsörgés) „Helló Dia!
Épp egy slágergyanúst írok,
Ütős, mint az északír rock,
S dallamos is, kicsit talján…
Nem! Nem lesz a Top Száz alján!!
Mene tekel?! Zeném könnyű?!
Magázódjunk inkább!! Ön nyű!!!”
(…)
Dühöng s ablakán, mi kitárt,
Kihajít egy szétvert gitárt.
Pályájának így mond sziát,
S Grammy-díját más veszi át.