Frady Endre

-2.,
Zöld erdőben kazah csapat
Minket három góllal csapat,
Aztán ver tizenegy kis skót.
Ha locsolok, kapok piskót?

-1.,
Zöld erdőben sisakrostély,
Máté Péter szerint most élj!,
Mást mond erről Kant és Hegel.
Locsoljak vagy húzzak rég el?

0.,
Zöld erdőben füstölt csülök
Mellett ülve hegedülök.
Hegedűmhöz van egy fatok,
Kinyissam vagy locsolhatok?

00/I.,
Zöld erdőben piszoárok
Helyett fut egy vizesárok.
Azt, hogy sok nyúl odavizel,
Feledteti kölnim biz’ el?

00/II.,
Zöld erdőben Real WC,
Benn üldögél R, a 7C,
Dudorászik: „Csúnya Messi!”
Locsoljak, vagy fussak messzi?

007.,
Zöld erdőben Bond lő, James Bond,
Meghal Álmos, Előd, Ond, Kond,
Tas, Huba, Töhötöm s Jenő.
Meglocsolhatlak most, te nő?

1.,
Zöld erdőben elit kocsma,
Abban mesélget egy coach ma,
Életvitelt szól a rege.
Locsolhatlak téged meg-e?

2.,
Zöld erdőben három duhaj
Dalolja, hogy ihaj-csuhaj,
Hónuk alatt vájdling kölni,
Szabad-e ezt rád lötykölni?

3.,
Zöld erdőben izzadt pacák
Ingén zsírfoltok és pacák
Szaga vág, mint kés a vajon,
Kölnivel elűzzem vajon?

π.,
Zöld erdőben horgász kering,
Forgatja egy fürge hering,
Kerülete π-szer két R.
Bódítson a kölni-éter?

4.,
Zöld erdőben csupasz héja,
Elveszett a tollas héja,
S nincs rajta, csak éles karom,
Fussak vagy locsoljon karom?

5.,
Zöld erdőben erőbarom
Törte lábam, tépte karom,
Tiszta vér tőlem az avar,
Ha köpöm a kölnit, zavar?

6.,
Zöld erdőben fűrész berreg,
Remeg Szabolcs-Szatmár-Bereg,
Egy ház körül tengernyi nyír,
Kit nem locsolok meg, kinyír?

7.,
Zöld erdőben szecskavágó
Munkál s ez a szöcske vége,
Külön szárnyra kelne feje,
Ömölhet a kölni folyó?

8.,
Zöld erdőben, zöld erdőben
Luke szól: „Hat rád az Erő, Ben?”
„Naná!” – feleli Obi Wan.
Locsolhatok, sok csoki van?

9.,
Zöld erdőben oson Kósa,
És a nem-stróman anyósa,
Meg pár milliárdnyi vagyon…
Locsolhatlak nagyon agyon?

10.,
Zöld erdőben árkot ások
Oda bújni választások
Elől, amik mostan lesznek.
Kölnim beváltható szesznek?

11.,
Zöld erdőben szovjet rotor
Erőműalapot kotor,
Ottan hasad majd az atom,
Gyévuskákat locsolhatom?

12.,
Zöld erdőben Böde Danit
Thomas Doll ma fogyni tanít,
Csont és bőr az asztrálteste.
Locsolhatok reggel-este?

13.,
Zöld erdőben talpam alatt
Hangyák egész bolya haladt,
Mígnem széttapostam őket.
Locsolhatok itten nőket?

13+1.,
Zöld erdőben globális a
Felmelegedés meg isa
Por, vogymuk és miloszt vala,
Locsolhatok sala-lala?

13+2.,
Zöld erdőben üres magtár
Hatására paraszt megtér,
S úgy esd rozsért, mint még senki.
Locsolásért jár ma sonka?

13+3.,
Zöld erdőben fáradt vombat
Ledolgoz, ez mortal szombat,
S izzad, messze száll a bűze.
Szagot kölnim vajon űz-e?

13+4.,
Zöld erdőben fut a Pista,
Üldözi száz terrorista,
Mindegyikük gyanús alak.
Mondjam még vagy locsoljalak?

13+5.,
Zöld erdőben kora reggel
Szememben álomsereggel
Fekszem, mint egy kidőlt állat.
Kölnit folyassak vagy nyálat?

13+6.,
Zöld erdőben ma van hétfő,
Sárkányon is pont van hét fő,
Hét törpén is éppen hét fő…
Locsoljak, ha agyad szétfő?

13+7.,
Zöld erdőben igen koros
Ember tervez, ő a Soros,
Isten pedig közben végez.
Locsoljak, vagy épp elég ez?

13+8.,
Zöld erdőben rezsi csökken,
Kisangyalom meg is hökken,
Majd elalél, föl köll mosni.
Föllocsoljam őtet mos' ni?

13+9.,
Zöld erdőben kutya ugat,
Közben hanyatlik a nyugat,
S dicsőül a fényes kelet.
Locsoljak egy kölnis delet?

13+10.,
Zöld erdőben szikkadt talajt
Megvizsgálni főnök szalajt
Talajmechanikusokat.
Locsolhatok nagyon sokat?

13+11.,
Zöld erdőben partra vetve
Hal hal s rajta víg a tetve,
Mivel sok a finom pikkely.
Online kölnimért csak klikkelj!

13+12.,
Zöld erdőben dínomdánom,
Táncol Hamlet, kedvenc dánom,
Vele ropja szellem atyja.
Kölnim önt most locsolhatja?

13+13.,
Zöld erdőben bokor alól
A dalai láma dalol,
S megrúgja egy patás láma.
Szabad-e locsolni máma?

27.,
Zöld erdőben sárkány árnyak
Mindegyikén van jó pár nyak,
S azon sok fej tüzet okád.
Meglocsolhatom a tokád?

28.,
Zöld erdőben jeltelen sír
Felette a Szép Helen sír,
Tiszta könny már Parisz teste.
Locsolhatok reggel-este?

29.,
Zöld erdőben szárad a vaj,
Itt maradt egy szendvics tavaly,
S egyre több a rés a vajon.
Szabad-e locsolni vajon?

30.,
Zöld erdőben csoki nyulat
Lő le vadász alakulat,
Mivel licenszük van ölni.
Locsolhatok, itt e kölni?!

31.,
Zöld erdőben bogár ízelt
Lábára egy medve vizelt,
Ezért csápjával megölte.
Baj, ha kölnim meglögyböl, te?

32.,
Zöld erdőben tisztás gyepén
Fő Eddás áll kör közepén,
Most hozták vissza az UFO-k.
Meglocsollak, te kis pufók!

33.,
Zöld erdőben kendermagos
Tyúkot ijeszt meg a magos
Déva vára, amint omol.
Ha locsollak, csókot nyomol?

34.,
Zöld erdőben nincsen ajtó,
Meg is őrülök a zajtó’,
Mert nem vagyok siket sajna.
Jó a kölnim, made in china!

35.,
Zöld erdőben nincsen tenger,
Csak egy aszfaltozó henger,
Az aljzatra engem rányom.
Fröcsöghetek, édes lyányom?

36.,
Zöld erdőben szemét reszli,
Amit elvisz Elvis Presley
Kukás öccse, Presley Benő.
Locsolhatok én, a menő?

37.,
Zöld erdőben fán van körte,
Tisztáson meg disznósörte,
S dinnyebokron nő a dinnye,
Meglocsolhatlak most, hinnye?!

38.,
Zöld erdőben everybody
Azt kiáltja, Hajrá Fradi!,
Utána meg, Fúj-fúj Dózsa!
Locsolhatlak, te kis rózsa?

39.,
Zöld erdőben hun Attila
Feje fölött madártrilla,
Kardja rigót vágja ketté.
Locsollak, ha bejglit vetté’!

40.,
Zöld erdőben Luke Skywalker
Mindenkinek sört vesz, jó kör!
Vedel Vader, kortyol Yoda.
Loccsanthatok egyet oda?

41.,
Zöld erdőben Béla mulat,
Zabál avas csoki nyulat,
S azt kihányni ás egy vermet.
Spriccelhet rád kölni permet?

42.,
Zöld erdőben negyvenkettő
Végső válasz pont itt lett ő,
S le is stoppolt a galaxis.
Löttyért páleszt elém raksz is?

43.,
Zöld erdőben majombazár
Elől zárdát apáca zár,
Így a zsivaj be nem hatol.
Mondod már, hogy „locsolhatol!”?

44.,
Zöld erdőben Ádám évi
Rendes szabadságát Évi
Tiltott gyümölcsökkel rontja.
Locsolhatom, bírja kontya?

45.,
Zöld erdőben dinoszaur-
-usz szájából lóg egy gyaur
Zugügyvéd, egy kétes alak.
Le Krassznaja Moszkvázzalak?

46.,
Zöld erdőben atombomba
Nyomán terem felhőgomba
S végsőt őőőő-zik öreg néne.
Locsolhatok vajon én-e?

47.,
Zöld erdőben Julcsi futik,
Célja az új pulcsi butik,
Ritka ily jó fajta közel.
Öntsek, míg nem hajt a köz el?

48.,
Zöld erdőben az Úr üzen,
Mária, szüljél Fiút szűzen,
S add a Jézus nevet neki!
Löttyért csókot dobjon, ne ki!

49.,
Zöld erdőben gátőr bódé
A fanyűvő Robin hódé,
Aki gátat fal, oszt’ agyő!
Én locsoljalak meg vagy ő?

50.,
Zöld erdőben öt-hat Ödön
Ötöl-hatol át a ködön,
Kezükben egy közös bödön.
Locsoljon meg a Dömdödöm!

100.,
Zöld erdőben Puskás Pancho
Kezében egy csúti kancsó,
A kispesti fröccsét issza.
Lögyböllek, de ne üss vissza!

101.,
Zöld erdőbe’ néhány trehány
Tánc- és illemtanár behány,
S mennek tovább tanítani…
Kölnimért jár money-money?

1001.,
Zöld erdőben piréz migráncs
Rejtett csapdán táncol s víg… Ránts
Kötelet te TEK-es koma!
Jöhet a kölni aroma?

Gyereket csupán „Jaj, neee!”-vel,
Avagy visszakézből nevel,
Ha vadóc sarja esetleg
Fárasztó, mint másfél jetlag?;

Talán engedékeny vele,
Könnyűsúlyú, mint egy pele,
S papucsszülőként csak habog,
S érzelmi gúzst nyomja a bog?;

Lelki fröccsöntése netán
Szélbe szólva száll, mint metán,
S legyint rá a büdös kölök,
S belül ledként villog: „Ölök!”?;

Vajon olyan tökéletes,
Mint egy 007-es,
S kölköt ön és oldalborda
Abban tart, ami a korda?;

Mindegy, ide jöhet bárki
Szülő: bróker, jobbágy, márki,
S pépzsoké, kin ló nyihaház…
Péntek este 7, Lurdy Ház!

Gyereknevelési előadás:
2018. március 23. péntek, 19:00
Lurdy Ház – Konferenciaközpont 7-es terem

https://www.facebook.com/events/1316110375201284/

„Jönnék én, ha megkésve, megfogyva és megtörve is, de a fiam bezárt egy tévémentes szobába és megtiltotta, hogy bármit megnézzek vagy bármin részt vegyek, ami akár nyomokban is Frady Endrét tartalmazhat! Azt hiszem, valamit nagyon elrontottam!” /Puzsér mama/

„Ugyan anyám, te gyereknevelési előadás nélkül is tökéleteset alkottál! Frady Endre szülei azonban valamit jóvátehetetlenül elmulasztottak! Itt egyrészt a hatalmas makarenkói pofonokra, másrészt az évtizedekkel ezelőtti közös családi emigrációra gondolok, mondjuk a Holdra! Ha már a gyerekvállalást így elhamarkodták! A verssel most nem foglalkozom, mert a kezelőorvosom eltiltott mindennemű szellemi kórokozótól és irodalmi fekélytől, a gyógyszerészem pedig szakmányban keveri az anti-frady ellenmérget!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Apám elmehetne erre az előadásra, mert én próbálom ugyan szeretni, de nem könnyíti meg a dolgomat!” /Frady Fanni, a költőgigász lánya/

„A fő különbség a celebek és köztünk cölibek között, hogy ők a saját gyereküket nem nevelik, mi meg a másét igen.” /Tréning atya, a Papnevelő Intézet Ministráns Focicsapata (PIMF) edzője/

„Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, mert ilyeneké az Isten Országa!” /Jézus/

„Dehogy engedjük! Ha fegyelmezetlenül odacsődülnek mindenféle vadidegen migránshoz, akkor mikor csinálják meg a rengeteg házi feladatukat és mennek el a lőtéri különóráikra, he?!” /Semmilyen Solt, az Országos Körösztény Orca Savanyító Katonás Alakulat (OKOSKA) ideológiai főparancsnoka/

„Annyira egy értelmetlen katyvasz, hogy tökéletes Kispál szám lehetett volna. Művészetnek egy olyan elvonatkoztatott éteri formája nyilvánul itt meg -nevezzük erős jóindulattal versnek- melyet kellő tudatmódosító szer nélkül megpróbálni értelmezni balgaság.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Na, gyerekek, mire gondolt a költő?! Szerintem ara, hogy az előadás hatására jövő héten már új nevelési fegyverekkel felvértezve tarthatlak kordában benneteket, ti rakoncátlan naplopók! Remélem, a szüleitek is ott lesznek és közösen rávehetünk titeket arra, hogy tanuljatok végre és oszoljon a sötétség abban a buta agyatokban! Hát nem értitek, hogy tudás nélkül az összes fiú a bányában fog dolgozni?! Reszkessetek, kőtörők!” /Kiégett Kenézné Depresszer Dúlifúlia, középiskolai magyartanár és betanított bányalégkondicionáló/

„Ha nem megy a parent coaching,
Kérj tanácsot, ne légy mócsing!”
/Kocsi Konrád, kortárs költő és Kristály Kócsag díjjal kitüntetett coach/

„Nincs rossz gyerek, csak lerúgatlan fejű szülő. Persze nem itt Texasban, mert itt a tőlem való jogos félelem igazgat.” /Chuck Norris/

illusztrálva:
https://fradyendre.blogspot.hu/2018/03/gyereknevelesi-eloadas-meghivo.html

Furcsa, mint az ulti licit
Legvégén a Fedák Sári,
Hogy miközben hózik picit,
Időszámításunk nyári.

Egész Baranya és Tolna
Fehér, mint egy sziklás Zorán,
Ám, mintha már május volna,
Fel kell kelnem cudarkorán?

Bár jelzi a csillagászat,
Tavaszi a napéj-egyen,
Belső órám visszamászat
Hálni ágyban párnahegyen.

„Döcög-döcög, de végül is egynek elmegy. Jobb, mint egy márciusi havazás.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, reál úr, nincs is szebb, mint egy márciusi havazás, mert ilyenkor még a természet is zöld-fehér! Hajrá Fradi, hajrá Fradi!” /Franzstadt Fridolin, zenebohóc és ferencvárosi törzsszurkoló/

„Gyógyegér, nem megmondtam, hogy ne várd a májust, hiszen közelít a tél! Ennek ellenére azok a sziklák nem a hótól voltak fehérek, hanem a mésztől! Mész te a … (füttyszó)!” /Sztevanovity Zorán, orrhangú dalnok/

„Nem tudom, hogy kerültem az ulti licit kontráinak a végére, de nem is érdekel! Álmos vagyok és aludni akarok!” /Fedák Sári, tavaszilag fáradt színművésznő/

„Pernahajder poézis poénjaként Petrovics plágium vagy Petőfi parafrázis?! Ez a kérdés, válasszatok! Petőfi, Bem, Uhrin azaz Sándor, József, Benedek! Tudjátok, kivel szórakozzatok?! Hol a meleg?!” /Agitátor Adolf, a Temperált Univerzumot Rebellis Honunkba Alapítvány (TURHA) vezérszónoka/

„Furcsa bizony! Mármint furcsán érzékelünk mi fölnőttek: csak a rendhagyót vesszük észre, a sablonos rend észrevétlen marad. Márciusi Dusán nem tűnne fel, na de márciusi Zorán?! Márciusi esőnap közhely, na de márciusi hónap?! Márciusi Fradyvers a bármiről nem szúr szemet, na de márciusi Fradyvers a márciusról?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Márciusi Dusán?! Te is, fiam, butú’sz?! Miért nem hagytatok inkább ágyban párnahegyen halni meg, he?! Muszáj volt megböködni a testemet, mint márciusi jégeső az NB I-es stadionok üres lelátóin a műanyag ülőkéket?! Hiába van elvetve a kocka, ha kifagy a földből!” /Julius Caesar, római diktátor/

„Ne nyafogj Cézár öcsém, hanem igyál egy jó forró feketét! Attól előbb globálisan felmelegszel, majd megnyugszol békében!” /Julius Meinl, a Monarchia cseh mintaboltosa/

„Globális felmelegedés
Helyett jön a Jégkorszak 6?!
UV sugár ledermed és
Népünk fűt-fát tűzre rakhat?!”
/Újpesti Barnabás, kazánfűtő és az Anti Talentumú Költők Alapítványa (ATKA) rovarirtási főelőadója/

„Jégkorszak 6?! Jaj, ne! Már a Jégkorszak 5 is totális pénztárcazsibbasztó csőd volt! Úgy pangott a filmszínházaink nézőtere, mint egy Alcsút-Felcsút magyar kupa meccsen! Ja, nem, itt legalább egy vaksüket jegyszedő végigszenvedte a műsort.” /Autoimmun Atanáz, a Sclerosis Multiplex mozi hálózat ügyvezető igazgatója/

„Már megint óraállítás?! Nyári időszámítás ősz fejjel téli hidegben a tavaszi napéjegyenlőség idején?! Kizökkent az idő; - ó, kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt.” /Hamlet, dán királyfi/

„Na, gyerekek, a mai órán, a már-már védjegyévé vált szokott aktualitása folytán Frady Endre: Márciusi óraállítás c. versét vesézzük ki. Nem, Mészáros fiam, nem az apád hentesbárdjával, hanem a pengeéles elménkkel! A tény, hogy e szellemes keresztrímes műben a divatból kifelé araszoló ulti ma ráció lehet, az ultima ratio, azaz a végső érv a nemzetközi időodavisszaság ellen, ami jól jelzi, hogy a költő álmos, mint… mint… Zahorán fiam, ne aludj ott a hátsó padban! Ja, nem alszik, csak elájult? Chang, már megint behoztad a kínai piacról az apád elektromos sokkolóját?! Hát, úgy látom, megérdemlitek, hogy vasárnap egy órával kevesebbet aludjatok, ha én már úgyis kénytelen vagyok hajnali kettőkor kimenni a közterekre órákat háromra állítani! Na, most százszor leírjátok, hogy Fedák Sári, a verset pedig hétfőn kikérdezem!” /Kettői Koránné Háromi Hajnalka, középiskolai magyartanár és betanított köztéri óraállító munkás/

„Ha iskoláskoromban ilyen versekkel bombázták volna a fejlődésben lévő agyamat, akkor anyám most rendszeresen hordhatná be nekem lábosban a paprikás krumplit egy bentlakásos elmeklinika gumifalú étkezőjébe! Szerencsére megfogadtam a tanácsát és a tömegpusztító Frady opuszokat a karácsonyra kapott kényszerzubbonyomban olvasom, hogy ne tudjak kárt tenni önmagamban! Ez az idétlen időlíra persze így is kiverte a biztosítékomat, és most nyáladzva fekszem a padlón, de anyám szerencsére már helyettem is be tudja fejezni a kritikámat! Be én, de sose köszönöd meg és ráadásul még a Barátok közttől is eltiltasz, te hálátlan kölök! Tudod, ki hordana neked paprikás krumplit?!” /Puzsér Róbert kritikus with a little help from Puzsér mama/

„A nyári időszámítástól lefagyott Puzsér Róbert kollégánk újraindítása már zajlik, a rettegett kritikafolyam a jövőben is zavartalanul fokozódik.” /Tilttűrtámogat Tivald, a Kritikusok Országos Szövetsége (KOSZ) elnöke/

„Itt Texasban én mondom meg, hogy mennyi az idő és milyen az évszak. Ha megunom majd, hogy keleten kel a Nap, egy rúgással megfordítom a Föld forgásirányát.” /Chuck Norris/

Tavasz jő, akár a pestis,
S rögvest Buda is meg Pest is
Izzadni fog, mint egy szaun-
-ában péppé málló faun.

Afrikából fecske, gólya
Száll, s ha megy a hasikója,
Akkor ősi szittya kereszt-
-ény fejünkre trágyát ereszt.

Kúsznak büdös poloskák is,
S hiába fújkálunk rá kis
Chemotoxot, zúdul inváz-
-ió s zöldell sok kitinváz.

Téli fagyott kutyagumi
Olvad s dől a szagcunami,
Panelprolik orrérzéke-
-lője tombol, nincs benn béke.

Óraállítástól álmos
Arcot szájból csorgó nyál mos,
S meleg langytól nem véd hőszig-
-etelés… Aludjunk őszig!

„Te jó Isten, mi ez a rettenet? Ez maga a bűn. Költészet előre megfontolt szándékkal elkövetett meggyilkolása esete megalapozottan áll fenn jelen esetben. Ez tömegpusztító lett.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Pfúj! Ez gusztustalan! Undorítóbb, mint egy olyan lakás, ahol az ablakokon bélszínű a roló! Ehhez én túl tavaszi fáradt vagyok! Nem is olvasom tovább, hanem inkább elmegyek ebédelni! Ma becsinált marha és vargabél van az üzemi étkezdében! Amúgy pedig NEM ENG.!” /Gázló Gézáné Lógáz Lea, a Brutálisan Életszagú Lírák Garmadájának Állami Zúzdája (BÉLGÁZ) betanított segédcenzora/

„Óraállítás egy gyilok,
Fáradtságtól bekakilok!”
/Dr. Csasztuska Szilveszter, kortárs költő és az Utolsó Kenet Klinika bioritmus szekciójának ütemfelelőse/

„Mizu?! Fluor nincs a versben, csak faun?! Vérciki!” /Fluor Tomi, médiaceleb/

„Mintegy 650 éve egy kolléga így írt a plebsz által csak "tavasz"-ként ismert tünet együttesről:
Ha március fagyának erejét
április langy esője veri szét,
bőséges nedvet minden érbe hajtva
termékenységet küld szét a talajba;
ha Zephyrus már édesen lehel
és minden zsenge rügy életre kel;
ha félútját az ifjú nap az égen
maga mögött hagyta a Kos jegyében,
s kik éjszaka nyílt szemmel alszanak,
dalolnak már a kicsi madarak,
mert torkukban a természet remeg
-akkor a nép zarándokútra megy,
s távoli szenteket keresve vággyal
idegen partokon jár pálmaággal.
Ő is innen ugrott el tehát, csak kicsit másképp landolt. Geoffrey gyakorlata talán tetszetősebb, de Endréének magasabb a pontértéke.”
/F. Péter, a költő humán műveltségű mérnökkollégája/

„Köszönöm, humán úr, hogy megemlékezett rólam! Ha nem haltam volna meg 1400-ban, akkor okvetlenül megtanultam volna magyarul, hogy ne Vas Pista kollégámnak kelljen fáradnia a Canterbury mesék általános előbeszédének fordításával, de hát így jártunk.” /Geoffrey Chaucer, az első angol nyelven alkotó költő/

„Ugyan Geoffrey, szóra sem érdemes! Épp ráértem. De ki ez a Frady Endre?!” /Vas István, költő és műfordító/

„Frady Endre egy közveszélyes métely, egy gennyes felfeslés az univerzum testén! Frady Endrét már pocskondiázni sem érdemes, hiszen minden verse önmaga ellen beszél! Anyámat e költő miazmás kipárolgású közegéből kiszakítandó befizettem egy bolygóközi utazásra! Inkább kis zöld marsi Anikók bombázzák kifacsart tévé kettes tényekkel, mint Frady Endre a verslábszagával!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre, a minden kulturális konvencióval és kontraszelekciós közmegegyezéssel szembemenés szuperhőseként ismét gyomorszájon térdeli a kortárs kánon porlepte semmitmondását! Tistálykriszta rímcsengései és feketéllő gyászmeneteket is megnevettető enjambement-jai az egy szónak is száz a vége élmény utóízét hagyják az olvasó tavaszi fáradtságtól álomittas aurájában. Igazi hiánypótcselekvő nihillíra!” /Tyűdeihaj Tyomákné Lyalydecsuhaj Lyolánka, a Cizellált Alkotási Folyamatot Aktualizáló Társaság (CAFAT) szépirodalmi sziklaszirtje/

„Micsoda?! Afrikai migráns madarak hasmenése csúfítja el szent nemzeti keresztény fejünk fölött a glóriát?! Hát nem! Helikoptert és gépágyút ide, oszt’ ízibe levadászom az összeset!” /Semmilyen Solt, a Közpénzből Duhajkodó Naplopótök Platform (KDNP) puskatusolási főelőadója/

„A minap láttam valakit, aki helikopterről akart gépágyúval madárra vadászni, de felugrottam és a szemöldökömmel összekócoltam a propellerét. Most gólyaguanó alá van eltemetve.” /Chuck Norris/

Fáj a hátad? Inkább tagadd,
S masszőrnek ne add át magad,
Mert ezeknek nagy a marka,
S kék-zöld leszel, marha tarka!

Hátadat, ha gyűri masszőr,
Átizzad rajtad a has szőr,
És ha kellőn brutál állat,
Tarkót gyúrva tör el állat.

Mikor gerinc mentén halad,
Vergődsz, mint parton a halad,
S bordádba, ha nyomul ökle,
Padról a padlóra lök le.

Lapockádat fonja húrrá,
Nem ujjongsz, hogy hipp-hipp hurrá,
S szívkamrádra sújtva öklét,
Rögvest vár a mindöröklét.

Mennyben előbb örülsz, nahát,
Nincs már test és nem fáj a hát,
Majd lepődsz e masszőr lelken,
Aki rád ül s felhőn elken.

„Idei év eddigi legjobbja. Ez már vmi, már-már vers. Csak így tovább! Ilyen fejlődési rátával alig 2-3 millió vers és ott a Nóbel...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Tisztelt reál úr! Feltéve, de meg nem engedve, hogy még 60 évig élek, ez – a szökőnapokat is figyelembe véve - napi 91-137 darab verset jelent és máris megvan a posztumusz irodalmi Nobel-díj! Napi 8 órás költési munkaidővel számolva 3,5-5,3 percenként egy vers! Hűha, neki is kezdek!” /Frady Endre, költőgigász/

„A bennünket agresszív erőbaromnak beállító klapancia nem más, mint a satnya, tyúkmellű, sörhasú fűzfapoéta önmagáról kiállított szegénységi bizonyítványa. Aljas rágalom továbbá, hogy mi elkenjük a száját a Mennyben, mert amíg mi odafent élvezni fogjuk a jól megérdemelt örökéletünket, ő addig fájós háttal odalenn fog büdösödni a Pokol bugyraiban! Hehe!” /Muszkli Bruszli öt danos feketeöves hátmasszőr, a Kórboncnokok Inkvizítorok Masszőrök Dzsungelharcosok Orgyilkosok Nindzsák és Gördeszkán Utazó Nénihordák (KIMDZSONGUN) közös szakszervezetének kínpadisahja/

„Lemek, ezt és a názáleti Blájent öklözzétek boldán és a padlól lökjétek le a padlóla, de nagyon dulván!” /Poncius Pilátus, jeluzsálemi helytaltó/

„Ejh, üsd a költőt, ne sijánkozz,
ne szisszenj minden csont-szilánkhoz!
Ha odasújtsz köjül a pojchoz,
az úji poéta jikoltoz –
a lelked pejsze mosolyog.”
/Kojánjeggeljitkánjikkantó Jezső, kojtájs ijodalmáj és József Attila imitátoj/

„Na, gyerekek, mit gondolt a költő, miközben a természetellenes hátfájását mesterségesre cserélte? Nem, ne mondjátok ki, mert a hajatoknál fogva húzlak titeket az igazgató bácsi elé! A költő sem mondta ki, hanem verset írt helyette, méghozzá milyen verset, na, milyet?! Mondtam, hogy ki ne mondjátok, nem?! Huttinger, most beírod az ellenőrződbe, hogy ’Egész órán mocskos dolgokat kiabáltam a mosdatlan számmal!’ és én aláírom! Holnapra beküldöd a szüleidet és addigra visszavarratod a letépett füledet! Jövő órára mindenki megtanulja kívülről, vagy morcos leszek!” /Líra Lajosné Izom Ilonka, középiskolai magyar-testnevelés szakos tanár és maszek masszőr/

„A feszültség nem vész el, csak átalakul. Kezdetben vala. Azóta is van, csak, sokasodik, terjed, vibrál, áthat minden élőt, és telent. Alkati kérdés, hogy ki mikor, és mekkora károsodás után veszi fel a kapcsolatot a csapossal, a pszichiáterrel, a masszőrrel, a kozmetikussal, a dílerrel, egyéb feszültséggyűjtő szakemberekkel. Más szakemberek a fesz folyamatos fenntartásáról gondoskodnak - a rendszer így önfenntartó. S az emberi játszmák logikája szerint ez valakinek néha jó, de általában nem neked itt a sor végén, kedves Olvasó.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Elsavasodott kortárs irodalmunkat semlegessé lúgosító önfeledt fájdalomlírájával Frady Endre ismét igazolja, hogy miért megkerülhetetlen mérföldköve ő az univerzum művészetének. Ez a multikulturális jajkiáltás, ez a dimenziótalan halálsikoly más, mint minden egyéb, ami ugyannak látszik, pedig, hej de nem! A földi pokolból a mennyei tisztítómasszázsba jutó költő spirituális látlelete a kihagyhatatlan hiánypótlás netovábbja! Kelt tésztára nyomtatott Frady Endre kötetet minden éhező magyar proletárcsalád lesöpört padlására!” /Máglyássy Mufurcné Zsándárk Zsenilla, az Egyedülálló Néplíra Szakszövetség (ENSZ) irodalmi szakreferense/

„Lesöpört padlású éhező proletárcsaládok?! Hol él maga, szakreferens polgártársnő, Bécsben?! Na, fejezze be ezt az országimázs rontó-bontó munkálkodását, és iszkiri szülni! Akinek nincs gyereke, az annyit is ér!” /Gázár Ányos, majdnemmindenügyi szakállamtitkár/

„Mi volt ez a szánalmas ordenáréság?! Mi volt ez a vergődő szellemi székrekedés?! Inkább harapnék rá fájós foggal egy filézetlen sündisznóra vagy csapnám rá a liftajtót a nyelvemre, minthogy Frady Endre versét a munkakörileg kötelező félnél többször elolvassam! Ez utóbbit anyám szerint se tegyem, mert ilyenkor egyszerre jön rám az akut hasmenés és a heveny hányinger, ami után ő órákon keresztül moshatja le a vécéajtót, amitől megfájdul a háta, és ráköltheti másfél havi nyugdíját Muszkli Bruszli hátmasszőr méregdrága óradíjára! Megállj Frady, jön még költőre dérreldúr!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Rajtam egyszer bepróbálkozott egy hátmasszőr, de pillanatok alatt könyékig pépesedett az ökle.” /Chuck Norris/

Tavaszban alélt az aksi,
s lemerült, már szerelem;
sokkal gyengébb, mint a paksi,
csak másfél volt per elem.

Februárvég hideg tele
miatt illant ereje;
feszültséggel nincsen tele,
üres, mint fals derelye.

(Derelyét, melyben nincs túró,
se lekvár, se pemete,
megátkozta tán az Úr, ó,
s éhen halt pár remete.)

Tavasz gyomra igen gyenge,
telet így nem öl tőre,
s nem segít rajt’ kutyabenge.
Rákapcsoljam töltőre?

Hidegháborgatni telet
James Bondokat terel M,
s győz a nyugat, veszt a kelet,
míg a tavaszt szerelem…

„Költő úr, ha már feltéve, de meg nem engedve kozmopolitizálva anglicizál, akkor tudhatná, hogy a kelet nem veszt, hanem íszt. A veszt az a nyugat. Minek vesz és isz szeszt, aki angolul csak ugat?! Amúgy még ez a relatíve legkevésbé értelmetlen rész a versében. NEM ENG.!” /Faék Fikusz, a Nemzeti Irredenta Huntudat Irodalmi Lapja (NIHIL) betanított főcenzora/

„Tavasz nevű UAZ problémái az ukrán tél után. Remek mű, de Ennek van bármi értelme???” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„A jól kiképzett olvasótábor napcserzette, fagyaszalta hátán, kérem, fát lehet vágni, vagy akár bármit. Költő költ, olvasótábor nem kérdez, pajzsra emel! Oszolj!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Paks?! Üres derelyétől éhen halt remeték?! Klerikális reakció?! Hidegháború?! James Bondok?! M?! Mi ez a halódó nyugat gerjesztette liberálbolsevik rémhírterjesztés?! Na, a sikeres pofonláda feszegetés után most sürgősen búcsúzzon el a szeretteitől és irány a végtelen hómező! Futás a horizontig és vissza! Négyszer!” /Csávás Kálmán sátorsámánnagy, a Nemzetellenes Anarchistákat Hólapáttal Átnevelő Tábor (NAHÁT) táborparancsnoka/

„James Bondnak nincsen többes száma, mert ő párját ritkítja, és terelgetni sem hagyja magát, mert annál öntörvényűbb a gentlemanus! A hidegháborút pedig már régóta nem a kelet, hanem a globális felmelegedés ellen vívjuk. A vers egyébként annyira kínos, hogy a 007-es ügynök már úton is van önhöz! Költő úr, nyugodjon békében!” /M, ánglius titkosszolgálati főnök/

„Frady Endre? Kár érte, kiváló ügynök volt!” /Bádszpenszer Terenszhill/

„Mennyit keres Putyin
Paksi atommutyin?”
/Csasztuska Szilveszter, a Regionális Orosz Szamizdat Alkotók Titkos Országos Magazinja (ROSZATOM) illegális poétája/

„Csasztuska Szilveszter? Nem kár érte, gyenge költő volt! Jelenleg a Szibériai Közmunka Program Kőfejtő Brigádjának (SZKP KB) csákányfelelőse.” /Vlagyimir Putyin, posztszovjet cár/

„Igazi hidegháborús aktuállíra, melyben úgy tobzódnak a szimbólumok, mint fals derelyében a semmi! A tavasz lemerült akkumulátorát egy nemzetvesztő atomerőmű fenyegető árnyékában szerelő költő önnön mindentudásának pesszimista sehovávezetését gyúrja életszagúra ebben a borongós össznépi reménytelenségben. A torkot gyógyító pemetefű és a gyomorbarát kutyabengekéreg hófödte szerepeltetése Frady Endre zöld-fehér elkötelezettségét heroizálja már-már pegazusivá. James Bond legyen a talpán az, akit nem vág földhöz ez a letaglózó életműgörgeteg!” /Szotyolai Tökmagné Timur Lenke, a Balsorsmentességben Levitálva Asszociáló Bukolikus Létlírák Alaplapja (BLABLA) c. hetilap recenzora/

„Ahhoz, hogy egy derelye üres lett légyen, nem szükséges megátkoznom. Elég, ha a szakács kilopja és/vagy kifelejti belőle a lekvárt. Ez esetben látám, hogy ez nem jó és megbüntetém és/vagy megbocsájtám néki vala.” /az Úr/

„Ugyan már, ki hal éhen, ha van üres derelyéje?! Csak a lúzerek! Egy gyakorlott remete dugig telerakja sáskával és erdei mézzel, oszt’ úgy jóllakik vele, hogy hetednapig se fogy ki a széklete!” /Erdei Ede, remete/

„Fekáliából is lehet szobrot építeni, ha valaki a nagy zöld döglegyek tetszését akarja elnyerni! Hiába mondtam anyámnak, hogy egy bűzhödt Frady förmedvényt csak gázálarcban, vegyvédelmi kesztyűben és szöges végű távtartó bottal megpiszkálva szabad csak megnyitni, ő a romantikusnak tűnő cím láttán félretette az óvintézkedéseket és egy lendülettel beleolvasott! Most a pszichiátrián tartják mesterséges kómában! Ezt az irodalmi dögkutat olvasva minden út kómába vezet?! Darált Frady Endrével töltött derelyét minden kannibál család asztalára!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Tavasz, szerelem? A nők évszaktól függetlenül mind szerelmesek belém, ami természetes is, hiszen én vagyok a tökéletes férfi, az intergalaktikus ideál. Nincs a világon olyan ember, aki ezt kétségbe vonná. Már nincs.” /Chuck Norris/

„A verset és a kommenteket elolvasva haladéktalanul utasítottam a szakállamtitkáromat, hogy intézkedjen mind a hárshegyi, mind pedig a lipótmezői elmegyógyintézet soron kívüli újranyitásáról. Frady Endrének dupla vastagságú cserélhető nyári és téli gumiszobát rendeltem.” /Dr Szürkeállomány Szigfrid, a Krónikus Agyi Rendellenességek Általános Minisztériuma (KARÁM) vezetője/

Párok, ha van télzáró bál,
Táncolnak kecsesen, fessen;
Van, ki szökell s lábat lóbál,
Más meg küzd, hogy el ne essen.

Táncparkett időnként hering-
-konzervdoboz hadra hajaz,
Egyik fele balra kering,
Másik jobbra, mégse baj az!

Fő dolog a jó hangulat,
Búbánatos bál az ritka,
Lényeg, hogy a tömeg mulat,
S ennek egyszerű a titka:

Megfelelő büfé legyen,
Benne remek étek-itok,
Hogy a bálnép igyon-egyen!
Tele gyomor - ez a titok!

Let’s eat again!

„Télzáró?! Előre táncolunk a másik oldalára forduló barlangi medve bőrére?! A gyomor tele lesz - de az állatok etetése tilos! A kockázatok és mellékhatások tekintetében konzultáljon meteorológusával, medveidomárával!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Egyen ön is milliomost!” /kannibál falfirka/

„Bááál?! Bál nyilvános propagálása?! Én eddig úgy tudtam, hogy annak idején a Karmel hegyen lemészároltattam az összes Bál prófétát! Meg vagyok döbbenve! Szóhoz sem jutok, mert még fáj, fáj, fáj, fáj, mert még fáj, fáj, fáj, fáj, mert még fáj, fáj, fáj, fáj minden talk!” /Illés próféta/

„Hé, te öreg, szakállas, teveszőrcsuhás pusztalakó, hogy mered plagizálni a nevünket és a dalszövegünket?! Ne gondold, hogy tied a világ!” /Illés együttes/

„Ne puffogjatok, névrokonaim, mert úgy beveszem a kaputokat, mint néma gyerek az anyja szavahihetőségét!” /Illés Béla, nyugalmazott gólkirály/

„Hé, te ólábú előnyugger, mi bajod van a szavahihetőségemmel?! Úgy megkergetlek ezzel a sodrófával, hogy többet kell majd futnod, mint egész pályafutásod alatt tetted! Utálom az ingyenélő focistákat!” /a néma gyerek anyja/

„Partneremmel ketten
Lejtünk a parketten,
Bár a parkett selejt,
Nem vízszintes, de lejt!”
/Csasztuska Szilveszter, betanított tánc- és illemtanár valamint amatőr kortárs költő/

„Az örökzöld étel- és életigenlés és egyben halálnemlés árad Frady Endre össztánclírájából, bár teológiailag megjegyzendő, hogy az örökélethez vezető út halállal van kikövezve, hacsak nem vagyunk olyan szerencsések, hogy Jézus pont a télzáró bálra időzíti a második visszatérését, amit nem tudhatunk, hacsak nem vagyunk önjelölt próféták, illetve akkor sem tudhatnánk, csak szégyellnénk beismerni. No de vissza a vershez! Jó lett! Let’s read again!” /Taofül Teofilné Mustármagnyi Hittia, az Aktív Hitélet Mindennapi Eleven Derűje (AHMED) c. felekezet független folyóirat főszerkesztője/

„Micsoda, böjti időszakban áll a bál?! Igaz, hogy a Bibliában senki sem böjtölt Húsvét előtt, de a modern nemzeti kereszténységet nehogy már poros ókori könyvek szabályozzák! Aki ilyenkor bálozik, az Soros tervet végrehajtó brüsszelita piréz migráncs, és az ilyet keresztényi szeretettel le kell vadászni! Tűz!” /Semmilyen Solt, a Közpénzből Dáridózó Nemzeti Pártocska (KDNP) vadász tagozatának elnöke/

„Vádlott, álljon fel! A magyar irodalom ellen különös kegyetlenséggel, többszörösen visszaesőként elkövetett mészárlásai okán önt a nemzettudat és az egyetemes jó ízlés nevében hógolyó általi halálra ítéljük! Az ítélet visszamenő hatállyal azonnal végrehajtandó! Tűz!” /Csávás Kálmán tűznagy, az Antitalentum Poétákat Elimináló Hadtest (APEH) nagyágyúja/

„Ennek a gendersemlegesen nihilista celebnyálnak a hatására még annak a kedve is elmegy a báltól, akinek egyébként lenne, de az nem én vagyok! Frady Endre ismét belehányt a ventilátorba és röhögve a kultúra felé fordította! Nem értem, miért ír verseket az, akinek szemmel látható nehézséget okoz a sorvégi kínrímek közötti részek bárminemű tartalommal és értelemmel való kitöltése! Mivel anyám e vers hatására ideiglesen felfüggesztette a mindenkire kiterjesztett humanizmusát, így a jelenlétében is nyugodtan egyetérthetek az előttem szólókkal abban, hogy TŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Tűz, tűz! Tűz, tűz! Jaj, de messze a kanális! Ég a város, ég a ház is, nem is egy ház, hanem száz is! Tűz, tűz! Tűz, tűz!” /a nemisegyházi asszonykórus/

„Ha már elegem van a télből, akkor arrébb fejelem a Napot, hogy ne a Baktérítő, hanem az Egyenlítő fölött végezze a munkáját!” /Chuck Norris/

Ez az Elizabeth Swaney
félig magyar, félig néni
(harminchárom csupán, de nő),
s olimpián félcsőmenő.

Félmagyar, de nem félugor,
mert hol az ellenfél ugor,
ott ő bizony ugorni fél,
s néző bámul: „Kifél-mifél?!

Hogyan szerezhetett kvótát?!
Mért vette mástól a showt át
(illetve el) s hogy lett legott
legek között e nem leg ott?!”

Mégis ő a honi hősnő,
példáján sok hun félcsős nő
fel olimpiai sáncig,
-álva NOB bajuszát ráncig-

(táncig!)

„A mi olimpiai kvótarendszerünk biztosítja az alapeszmét, mely szerint nem a győzelem a fontos, hanem a pénzes versenyzők részvétele. A mi bajszunk nem az alvó oroszláné, hanem a globális tőkéé, így megfelelő anyagi ellentételezés fejében nyugodtan hagyjuk ráncigálni.” /Dr Judas Deeppocket, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vesztegetésügyi alelnöke/

„Én lenni magyar is, én edzeni sok is. Vágyni olimpia! Szövetség mondani, jöhetni, ha nem nagyon ugrálni! Én megfogadni és egyáltalán nem ugrálni! Én szeretni felcsút… ööö… félcsőt! Hajrá magyarni!” /Elizabeth Swaney azaz Hattyússy Erzsébet, magyar-venezuelai-piréz-amerikai félcső olimpikon/

„Swaney megmutatta! De mit is?! 1. A gyorsabban, erősebben, magasabbra eszméit ma már nem kell annyira szó szerint érteni. 2. Félcsöves esetleg fél, de biztos nem csöves. 3. Egyszerű hétköznapi milliárdos eléri, amit akar, csak merni kell álmodni. Mindezt állítólag önköltségen (nem az Ön költségén!). Köszönjük, Bözsike!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Saját pénzből versenyezni?! Sokat edzeni?! Telt lelátók előtt szerepelni?! Meg van ez a csaj őrülve?! Én közpénzből alibizek és nagyon jól megélek belőle! Magyarország jobban tejel!” /Faláb II. Fridolin, válogatott focista/

„A vers – ha jobb híján így nevezzük – a gyenge kezdés után erősen visszaesett, a végére pedig teljesen szét. NEM ENG.!” /Dr. Bundaffy Bendő, a Minőségi Olvasnivaló Bizottmány (MOB) cenzúraügyi alelnöke/

„Költő polgártárs, maga gúnyolódik a tizenötmilliós nemzettest egy lokálisan világhírű tagjával?! Részvétlenül ír egy olimpiai résztvevőről?! Mélybe akar rántani egy csúcsra járatott nemzetet?! Kér egy olyan ’miért ne tegye’ érvet, hogy a fal adja a másikat?! Nem?! Későn szólt!” /Csávás Kálmán gőzagy, a Tehetségtelen Élősködőket Gumibottal Leamortizáló Alakulat (TÉGLA) falelnöke/

„Végre egy igazi költő igazi sportverse igazi sportolóról igazi olvasóknak! A törtmagyarságot széteső szókészlettel szimbolizáló művész cizellált nyelvhasználatának szájbarághatatlansága aktív részvételre sarkallja a befogadó közeget. A mű maga az angloamerikanizmusokkal teletűzdelt ősmagyar világfilozófia leszedálatlan csimborasszója! Ha Frady Endre nem lenne, akkor hiányéreznénk, hogy valamit ki kéne találni! Valószínűleg innánk! Egészségünkre!” /Bornemissza Boriszné Borissza Butélia, a Nyelvi Univerzum Szofisztikált Irodalmi Katarzisú Albuma (NYUSZIKA) c. kulturális folyóirat szerkesztőségének szeszkazánfűtője/

„A félcső peremén, ahol félek,
beomló hótalpakon
mint fagyott denevérek, suta
léceken érzem korom,
s visszacsúszok, mint a guanó,
szerényen, vastagon.”
/József Attila: A félcső peremén – részlet/

„Amikor azt a szerencsétlen női hungarikumot néztem a félcső peremén, üvöltve arra gondoltam, hogy mégis jobb, ha csak megfordul, mintha a perem alá szennyezne! Mégse kelljen egy félmagyar versenyző után toalett kacsával takarítani, mert annál már semmi sem lehetne alávalóbb! De lehet, mert ez az elmegyógyintézetből evakuált irodalmi féregnyúlvány, ez az atkaagyú szellemi toprongy megint az orrunk alá gründolt egy mindent alulmúló verstani trágyadombot! Anyám villámgyorsan kiszellőztetett és esküszöm, akrobatikusabban mozgott az ablak párkányán, mint Hattyússy Erzsi a peremen! Még szerencse, hogy szuterénablak! Frady Endre meg fulladjon bele a saját költeményébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem indultam el az olimpián, mert megnyertem volna az összes számot. Az összeset is!” /Chuck Norris/

Hó odakünn üptre hullik,
Megtelik az ürge- s nyúl-lik,
S fehér már a sarki paplak
Keresztjére mázolt drapp lakk.

Hófödte a tér, az utca,
Állatkertnek mindkét strucca,
Kéregető medve mancsa
S Don Quijote de la Mancha.

Vasöklömben jár a lapát,
S bár hófelhőn nem süt Nap át,
Amit a Tél rácsűr, rásom
A világra, mind kiásom!

Bár a hó lövegek nagyok,
Én is egyre többen vagyok,
Mert besegít egyik-másik…
Aki magyar, velem ásik!

„Hóvanazmár?! Hóvanazmegírva?! Az átkosban szocializálódottaknak tán még beugrik az utca, a muszka, meg a néger [...], de az efféle arctalan globalista uniformista törekvések a felemelkedő nemzettudat világában eleve kudarcra ítéltettek! Söpörjük el a megszálló fehérséget, és a helyét hintsük be sóval (ízlés szerint)!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez az, humán polgártárs, mondja meg ennek a rémhírterjesztő fűzfapoétának, hadd essen ki a petyhüdt kozmopolita markából a hólapát! Mi nem félünk harcolni a hó ellen, mi nem leszünk fehér gyarmat! Nyamvadjanak az igricek és ürüljenek a sótárak! Magyarország hóban teljesít! STOP HÓ!” /Cs. Kálmán ellenhónagy, a Hófalakat Üregsózással Lyukasztó Egység (HÜLYE) olvasztási főparancsnoka/

„Kezemből essen ki ásó,
S fránya hóra hulljon rá só?!”
/F. Endre, költőgigász/

„Uszító, a cellazár is
Duplán kattanjon rád máris!”
/H. Árpád, a Nemzettudatmódosítást Ellenőrző Minisztérium (NEM) csasztuska ügyi szakállamtitkára/

„Üptre, rácsűr, rásom, többen vagyok és ásik?! Költő úr, muszáj volt nyelv- és szlengtani holt terekkel megdobálni ezt az amúgy is hóvaksággal megvert szókupacot?! NEM ENG!” /Q. Tyaütő, a Ragozás Ügyi Hivatal (RÜH) habozásmentes fődöntnöke/

„Amióta jöttél,
Eltelt kábé öt tél.”
/V. Cézár, a költő 2013-as Facebook ismerőse és epigonja/

„A mindennapi valóság talaját csak a hóréteg miatt nem érintő talpú költő arról ír, amiről mindenki más is szeretne, de nem mer. Az egyéni erőfeszítés pátoszának példamutató közösségépítő ereje az olvasót arccal a hólapát felé fordítja. A vers pattogó páros rímekkel masíroz az elkerülhetetlen boldog vég felé. A népies rácsűr és rásom kifejezésekkel a költő a panelproletariátus mellett az egyre elpatópáliasodó parasztságot is meg kívánta szólítani. A mű harci tüze szinte megolvasztja maga körül a télbirodalmi rohamosztagosokra hajazó ellenséges hóember hordákat. Reszkess Tél tábornok, jön Frady Endre!”/F. Técéné S. Timese, a Jeltelen Univerzalitás Hiábavaló Anakronizmusát Költészettel Ostorozó Lap (JUHAKOL) digitális felületének blogszerkesztője/

„Én kaját kéregettem, nem hólepte kínrímeket! Azt hiszem, kénytelen leszek megenni a költőt! Brumm-brumm!” /a kéregető medve/

„Áááááá!!! Egy normálisan működő ország normálisan működő egészségügyi rendszerében a nem normálisan működő Frady Endrék nem terjeszthetnének ilyen szellemi ragályt, mert az elmegyógyintézet zárt osztályának kényszerzubbonya megakadályozná őket ebben! Szegény anyám előbb a hóban elesve ütötte meg a hónalját, majd a vers olvasása miatt a monitorommal sebzett vadállati üvöltés közepette szétvert klaviatúrám kartácsként szétröppenő Ctrl+Alt+Del billentyűi zúzták szét az NDK benzinmotoros hallókészülékét! A költészet Matuska Szilvesztere ismét felrobbantotta a közízlést és kisiklatta a józan észt! Celeb ura fakó!” /P. Róbert, kritikus/

„Amikor Texasban sok hó esik, akkor csak ráordítok a lakosságra, mire ijedtükben kiveri őket a verejték és az így lecsorgó sós lé feloldja a havat. Secperc alatt végzek a téllel.” /Ch. Norris/

Nincsen még egy hete sem,
Buszom vitt, a hetesem,
S vakmerőn, mint tini kán,
Termettem a klinikán.

Tompa zúgás, alt attak
Zümmögött, míg altattak.
Sebész aztán érdemben
Matatott a térdemben.

Visszatolás, kórterem,
Hol, ha baj van, sor terem,
Ám ne hulljon könnyed, én
Felébredtem könnyedén!

Mentem s érvén előtért
Örömöm már velőt ért!
Vittek léptek, minik át,
S elhagytam a klinikát!

Megrohant egy lepetés:
Porcom volt bár repedt és
Döfték, még sincs fájdalom!
Ettől víg e bájdalom.

„A gyakorlás és a szorgalom, kitartás kifizetődik idővel - szól a mondás. Mondanám, hogy nem baj, lesz ez még jobb is, de NEM lett!!!” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ha valamiben Endrebá(j) kiemelkedik a kortárs nemzetközi közkórházköltészetből (és hát ki, ha ő nem), akkor az a szikeéles tényfeltárással kombinált távgyógyító képessége. Csak olvasom, és már nekem sem fáj a térdem! Ki tiltja meg, hogy elmondja, mi nem bántotta már hazafelé menet?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem is közkórházban műtődtem – bár támogatott az OEP - és nem is szikével! A többi kőbe véshető arany bevonattal!” /Frady Endre, porcműtött költőgigász/

„Endrebá(j) nyilván nem elégedhet meg a közkórházzal, ezért is emelkedik ki belőle. S nyilván a közkórházköltészet alliteratikus arzenáljáról sem szívesen mondana le. Na de rendben, ha nem tetszik e szike, és holmi technológiai karótazebhezkötés végett fittyet hányunk drámaiságra, meg közérthetőségre, ízlés szerint helyettesíthetjük endoszkóppal.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem igazság, hogy F. Péter ennyit beszél, nekem meg még az anyám sem érti a szavamat, mert nem mondhatom ki őket! Ezt a mostanit is csak gondolni tudom!” /néma gyerek/

„Mi van, Ödönke, mit akarsz már megint?! Egy szavadat sem értem!” /a néma gyerek anyja/

„Ha tudtam volna, hogy ez a fájdalommentes beavatkozás ilyen beláthatatlan irodalmi következményekkel jár, sebvarráskor az alkalmazott drága orvosi cérnát olcsó rozsdás szögesdróttal helyettesítettem volna. Én kérek elnézést! Annak viszont örülök, hogy a műtét után tíz napig minden este hasba kell szúrnia magát egy véralvadásgátló injekcióval!” /Dr. Porc Elán, térdsebész/

„A formalista funkcionalizmus ilyetén burjánzása által Frady Endre jelenléte életadó indaként fonja körbe és tartja lélegeztető gépen az alélt irodalom petyhüdt antitestét. Miközben a kortárs költészet alibiző vak lóként legelész az eldologiasodás aszfalttengerében, Frady Endre valódi téttel bíró műtét elé veti magát és fityiszt mutat a lábszagú patópálkodás avítt démonainak! Abcúg Ugarvér! Hajrá Frady!” /Lukszkájvókör Lajosné Körmönfont Kariatida, a Hunniában Alantasan Jegecesedő Ómagyar Álságnak Gyürkőző Újság (HAJÓÁGYÚ) lőmestere/

„Mi ez a retardált kínklapancia?! Mi?! Bájdal?! Báááj?! Jáááj!!! Fáááj!!! Ez már a vég! Ne, anyám, ne hívd a házmestert, hogy kirángassa a fejemet a gázsütőből! Hagyj megmártírhalni! Az, hogy a mindenki másnak elviselhetetlen kínokat okozó Frady Endre nem érez semmi fájdalmat, azt bizonyítja, hogy a mindössze három szennyvízmolekulából álló agyában nem fér el egyetlen idegvégződés sem! STOP FRADY! Végítéletet akarok!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én még altatásban is meg tudnám operálni magamat és egyetlen testrészem sem merne fájni.” /Chuck Norris/

Miközben hízik az egyén,
S egyre több zsír van a begyén,
Nemzettestben szűk a zsiger,
S tendencia már a zsugor.

Hónapszám, sőt szinte hétszám
Csökken le a honi létszám:
Több a tetem, mint a baba,
Ez lehet a legfőbb bibi.

Ősmagyar még sokat nemzett,
Ám mára már fogy a nemzet.
Nonstop szüljön minden hun nő,
Így válhatunk jó nagy honná!

Hová mentek, fiatalok?!
Ki tart el, míg meg nem halok?!
Mi az odavonzó hatás?!

Nyugodt, biztos megélhetés.

„Miért fogy, miért megy el??? Na, az ilyen versek miatt... Tömegpusztító fegyver. Minden szava öl, butít és nyomorba dönt... Remekmű, nem lehetne rosszabbat, egyszerűen tökéletes.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Nem tudom, a költő mire akart utalni, de azt is rosszul teszi. Ha már utalni szeretne, akkor azt az én svájci bankszámlámra kéne tennie, és ebben az esetben elkerülhető lenne a NEM ENG.!-pecsétem használata.” /Tilttűrtámogat Tolonc, Állami Versügyi Hivatal (ÁVH) főcenzora/

„Welcome back! Welkom terug! Wëllkomm zréck! Willkommen zurück! Velkommen tilbage! Välkommen tillbaka! Bienvenue encore! Ben tornato! Dar una buena acogida! Bem vindo de volta! Fáilte ar ais! Tervetuloa takaisin! Üdv újra!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Áháááá, humán úr, csak nem gugli fordítóval végezteti el a munkát, mi?!” /Sasszem Sebő, magándetektív/

„Bevontam alvállalkozóként, de előírásszerűen tájékoztattam a nyílt közbeszerzési eljárás keretében elnyert kommentátori munkából eredő, alvállalkozókat érintő törvényi kötelezettségek teljes köréről.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nyugodt, biztos megélhetés?! Pont a hanyatló nyugaton?! Hát magának, költő polgártárs, a költészeti közmunkabér és a nemzeti ünnepek alkalmából történő csasztuska megrendelés az smafu, miközben még a rezsije is csökken?! Nem lesz jó vége ennek a destruktív hálátlanságnak! Na, jöjjön csak ide egy ideológiai visszakézből tenyeresért!” /Vitéz Csávás Kálmán, a Renegát Irodalmárokat Gőzerővel Leamortizáló Intézet (RIGLI) színe és fonákja/

„Ne szülj rabot, te szűz! anya
Ne szoptass csecsemőt!...”
/Arany János, a költő néhai költőkollégája/

„Na, Arany polgártárs, ha maga még élne, akkor most szorulna! Olyan aranyeret szedne össze a költőcella hideg kőküblijén, hogy a Sperti kenőcs és/vagy kúp se segítene! Maga most úgy lejáratta magát, hogy a pártmenzán Arany galuska helyett Jókai bableves lesz az állandó szerdai menü!” /Izom Igor, a Lírikusokat Eszmeileg Csoportosító Anarchista Párt (LECSAP) erődemonstrátora/

„Most ideges lettem s pert indítok a Sperti aranyér elleni kenőcs és/vagy kúp lejáratása ellen! Ja, ön lenne az alperes, Izom úr?! Akkor tekintse az egészet tárgytalannak! Én kérek elnézést!” /Dr. Sperti Sopáncz, aranyér szakember és feltaláló/

„Magyar anya hetet ellik,
Idejéből bőven tellik!”
/Neri Néró, kortárs költő és haltolvaj, valamint az Orvhorgász Szakszervezet Országos Lefedettségű Járőrszolgálatának (OSZOLJ) tiszteletbeli elnöke/

„Nem tellik, hanem telik, te lik agyú szerencsétlenség! Raus! Schnell, schnell!” /Karl-Heinz Landwirtschaftsausstellung, nyelvtannáci/

„Szülni?! Én?! Itt?! Ezeknek?! Majd Londonban vagy Münchenben, ahol el is tudom tartani a porontyokat!” /Józanparaszteszű Jenőné Kétlábbalaföldönálló Klotild, diplomás főnővér/

„Nehéz a családot fenntartani, mert az asszony meg a három gyerek együtt kétszáznyolcvan kiló, és egyre kevésbé bírja a vállam és a gerincem. Az egyensúlyérzékem sem a régi, a múltkor is mind leestek a porondra! Hű, utána hogy megvert az asszony!” /Muszkli Menyhért, cirkuszi családfenntartó erőművész/

„Kis lépés Frady Endrének, de nagy lépés a világirodalomnak! A szociálpolitika Paganinije, a kancsalrímtechnológia Vasco de Gamaja és a cizellált irónia Edson Arantes do Nascimentoja puszta kézzel megverselte a megverselhetetlent, lederiválta a lederiválhatatlant és áthogyishívjákolta az áthogyishívjákolhatatlant! A szülni vagy nem szülni, a menni vagy maradni antagonisztikus ellentétpárok gordiuszi csomóját kardallal őrületbe kergető költőfejedelem ismét beledarázsol a nyúlfészekbe! És élvezi! Merjünk Frady Endre rajongók lenni!” /Puli Peléné Tarhonyánczi Toklázia, az Ultracikin Banális Ingereket Sallangmentesen Adekváttá Leamortizáló Irodalom (UBISALI) c. értelmiségi réteglap szakreferátora/

„Állítsátok meg Frady Endrét, bele akarok szállni! Páros lábbal! A klaviatúrájába! Szét akarom stoplizni ezt az emberi fogyasztásra alkalmatlan hagymázas szociopatológiai tömegpusztulatot! Hogy lehet egy az utcán heverő témát felvétel helyett megtaposni és a masszát rímformába öntve a monitorunkra okádni?! Anyám a zsiger-zsugor kínrímpárnál gyíkká változott és bemenekült a konyhakövek közé! Itt az ideje, hogy az irodalom visszavágjon! Karafiáth, Varró, Lackfi, lóra! Vééért!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha akarnék, férfiként is tudnék szülni, akár ezres ikreket is tucatjával, de a verset és a kommenteket elolvasva már nem érzem olyan nagy bajnak, hogy egyre kevesebb a magyar.” /Chuck Norris/

Kajám nincsen, s az is kevés,
Messze elkerül a jólét.
Hobbim lett a semmit evés,
S nem reggelizek, csak hólét.

Ebédre mit ettem? Havat.
Volt benne egy fagyott retek,
S népünk stadiont, míg avat,
Utcasarkon kéregetek.

Rendőr bámul, szeme sanda,
Téltől s tőle remeg kezem.
Ha igaz a propaganda,
Én, a szegény, nem létezem.

E honban a magamfajta
Januárt tán túl sem éli.
Elitünk csak átlép rajta,
S jöhet új nap. Az is téli.

„Na, költő polgártárs, akkor én most megütöm magát jobb felől, aztán tartsa ide a másik orcáját is, miután magához tért! Uszítgatunk?! Hergeljük az egyre jobban teljesítő ország boldog népét?! Itt az ideje, hogy megtisztítsuk a közéletet az idegenszívű migráncssimogató bérrettegőktől! Most maga a soros!” /Csávás Kálmán marhanagy, a Stabil Ország Rendes Ország Sportegylet (SOROS) erőnléti edzője/

„Első két versszakig erősen szorítottam, hogy jó lesz ez. De a 3. versszak mindig egy kemény forduló pont. Költőnk ismét elvérzett ezen a ponton, ’Kár érte, kiváló ügynök VOLT.’” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Heroikus kísérletnek lehetünk szemtanúi: Endrebá egy újabb verspályázat rengeteglumenes rivaldafényében a szociális hálóból kipottyanó néprétegeket próbálja elkapni világhálóval. Tanulhatunk Tőle, Akinek Van Hálószobája!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A vers maga egész jó lett,
Kár, hogy nincsen benne sólet!”
/Kispesti Kösztöny, a Konzervgyári Újdonságok Tárháza (KÚT) c. vállalati újság állítmányi költője/

„Gyere csóri hajléktalankám! Amim van, azt szívesen megosztom veled! Ne félj, amíg nekem nincs, addig neked se lesz! Csak a pap bá’ észre ne vegyen!” /a templom egere/

„A mi templomunkban senki sem éhezik, mert a jóságos állam bőven támogat bennünket. Aki itt kér, az kap, aki keres, az talál, és a zörgetőnek megnyittatik, bár a csengőt hamarabb meghalljuk. Arról nem tehetünk, hogy a néma egérnek az atya se érti a szavát!” /Ájtatos Manó, sekrestyés/

Ájtatos manó?! Ez az eszement egyházfi fölvette a művésznevemet?! Nehogy letépjem a fejét!” /egy imádkozó sáska (mantis religiosa)/

„Aluljáró mélyén alant
Zaklatnak sok hajléktalant.”
/Éhkopp Ézsaiás, a Fedél Nélkül c. utcai lap házi verselője/

„Mi nem zaklatjuk a hajléktalanokat az aluljáróban, csupán be akarjuk tartatni a vadkapitálpolitikai rendeletet, mely szerint a hajléktalanok ne a közterületen aludjanak, hanem otthon!” /Sötét Simon, az Emberellenes Minisztérium függetlenített párttitkára/

„Ha a fedél nélkül élőket beköltöztethetnénk újgazdag elitünk közpénzből összelapátolt palotáinak sosem használt szobáiba, minden rászorulót hajlékhoz juttathatnánk.” /Igazságos Igorné Hómlessz Hedvig, a Hajlékot A Hajléktalanoknak Alapítvány (HAHA) szóvivője/

„Persze, majd pont hajléktalanokkal pakoljuk tele a cselédszárnyat! Mi lesz itt, kommunizmus?! Netán proletárdiktatúra?! Vesszen a csőcselék!” /Dr. Semmilyen Solt, az Úri Jellemű Keresztényeket Gazdagító Bizottmány (ÚJ KGB) főideológusa/

„Akiről megtudom, hogy hajléktalanokat zaklat, annak átütöm a szívét a nyálammal.” /Chuck Norris/

„Újgazdag és szegény között
Egyre nő a szörnyű árok.
Azt hiszi a tőke, győzött?
Üssünk oda, proletárok!”
/Csasztuska Szilveszter, a Híd Alatt Lakó Szociális Aktivisták Gárdája (HALSZAG) munkamorál felelőse/

„Nem lehet szó nélkül elmenni a mű valódisága mellett, de szavakba sem könnyű önteni a vers szuggesztív szavakba önthetetlenségét. A télbe dermedt társadalmi igazságtalanságra történő kognitív rácsodálkozás torokszorító traumája telepermetezi a lelkünket és a pszichénket, majd felforgatja az irodalmi hormonháztartásunkat is. A rögvalóság és a karvalytőkés irracionalitás keresztezését keresztrímekbe foglaló költő identitásvektora egyértelműen mutatja, hogy Frady Endre ebben a művében is egyre Frady Endrébb.” /Lumpenproletár Lajosné Eccehomo Etelka, az Elbagatellizált Halálsikoly c. versportál webszerkesztőnője/

„Mi ez a szociodepresszív ízlésficam?! Mi ez a kivagyi közízlésrombolás?! Az dicséretes ugyan, hogy Frady Endre ezúttal végre nem a köldökét nézi, hanem a külvilágot, ám ebből sem a külvilágnak, sem a szerencsétlen olvasónak sincs semmi haszna, sőt! A költészettel köszönőviszonyban sem lévő költőpótlék ezúttal is szellemi kínpadra vonta az idejében el nem menekülő áldozatait! Anyám, ha véletlenül megnyílik a közeledben egy Frady fércmű, ne húzd az időt a járókereted keresgélésével, csak fuss!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Hazaúton három idült
Szesztestvérpárt láttam kidűlt
Állapotban s szólt a daluk,
Míg fejük feletti fa-luk
Peremén egy szalamandra
Készült épp a nagy kalandra,
Hogy magát egy éhes jeti
Módján pont reájuk veti.
Odaugrott, jót harapott,
S hagyott volna csapot-papot,
Ám lassú volt, mint a Posta,
S egyik részeg megtaposta.
Kis kétéltű így lett sánta,
S merész tettét immár bánta.
Ekkor állatvédők jöttek
S velük együtt tizenöt TEK-
-kommandós, kezükben kések.
Futni kezdtem, el ne késsek,
S mivel engem vettek észre,
Felszabdaltak sok kis részre.
Hullaházból jöttek értem,
S haza végül sosem értem…

„Ahogy olvasom, a védtelen retinámba ég a látnivaló szétszaggatott megfesthetetlensége. Bár ne tenné! NEM ENG.!” /Stempli Söftény, a Didaktikus Össznemzeti Géniuszok Költészetének Újító Társasága (DÖGKÚT) betanított pecsétőr helyettese/

„Nem nyafognék, de most már késő!
Csak az a vers! Csak azt tudnám feledni!!
De még fáj, fáj, fáj, fáj minden szó!!!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Na, mi van, miszlik úr, milyen érzés poéta puzzle-ként nem létezni?! Máskor ne vérezze össze az egyenruhámat, mert áthelyeztetem egy jeltelen tömegsírba!” /Csávás Kálmán örvnagy, a Magyar Állat Védősereg (MÁV) megelőző csapásmérője/

„Jaj, csak azt ne! Nem akarjuk az örökkévalóságig hallgatni a klapanciáit! Azzal a túlvilágból is ki lehetne minket kergetni!” /a jeltelen tömegsír lakóközössége/

„Megpusztultál, mint a szalamandra?
Akkor hát alejkum szálem Endre!”
/Emtéká Mátéka, a Muszkabölléri Univerzális Kancsalrímelő Iskola (MUKI) kárörvendő költőtanonca/

„Aljas rágalom, hogy mi lassúak vagyunk! Január végére az összes karácsonyi küldeményt kikézbesítettük! Magát meg még ma bepereljük a cég jó hírének megsértéséért! Feladtuk az idézést, úgyhogy számítson rá, hogy legkésőbb októberig megkapja!” /Dr. Lajhár Leóné Csiga Csomolla, a Posta jogtanácsosa/

„Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt! Sajnos gyakran nem magát az alkoholistát!” /Absztinens Ajtonyné Antialkoholista Antigoné, a Színjózan Emberek Szövetségének (SZESZ) alelnöke/

„Megpróbáljuk kirakni az ezer darabos költőt, hogy a gyenge gyomrú rokonság össze ne hányja a ravatalt!” /Dr. Töftényi Trancsír, a Szemmelversz Elek Klinikai Egyetem (SZIKE) osztályvezető kórboncnoka/

„Egyszer az erdőben heverésztem, amikor a fölöttem lévő fa-lukból rám ugrott és torkon harapott egy szalamandragyilkos vérfarkas, majd farkasvér kezdett spriccelni az agyából és a tokájából, ahová benyomódott a fogsora. Futni hagytam.” /Chuck Norris/

„Mit gondolt az ember életútja felén hazafelé tartás közben tragikus hirtelenséget megélő költő? Vajon az járt-e a még egyben lévő fejében, hogy társadalmukat úgy körüllengi az alkoholba fojtott nihil reménytelensége, mint a ’Lenin vagy nem Lenin?’ kérdésen töprengő Nagyezsda Krupszkaját a Krasznaja Moszkva? Vajon sejtette-e a rendszeresen védőfelszerelés nélkül mélybe bukó lélekbúvárok koronázatlan királya, hogy oly közel a tünékeny létbizonytalanságot megszellemítő vég? A szemfogat szemfogért ideológiában őrlődő világegyetemet páratlanul könnyed rímpárokban megéneklő Frady Endre ismét felkavarta a létirodalom alanyi költészettől posványos állóvizét!” /Ehej Uhnyemné Jissoraz Jolanda, középiskolai magyartanár és posztszovjet kölni díler/

„Felfogod-e te szúette agyú Frady Endre, hogy én azért iszok, mert te írsz?! Most kerítésszaggató házi pálinkába fojtom a félelemérzetemet és az anyámtól még gyerekkoromban ajándékba kapott felhúzható csehszlovák játékvonat elé vetem magam, hátha a fizikai fájdalom elnyomja a szellemit! Anyám szerint inkább szellőztessek és határozzam el, hogy többé nem olvaslak, te gyökér! Sajnos nem érti meg, hogy nekem ez munkaköri kötelesség, én a hivatásom áldozata vagyok! Jaj, a szívem…” /Puzsér Róbert, a Kritikusok Országos Szövetségének (KOSZ) leendő saját halottja/

„Fentieket végigolvasva azt hiszem, tévedtem, amikor azt gondoltam, hogy már kijózanodtam!” /Cefréssy II. Cöflény, az illuminált állapotban szalamandrát taposó milliomos centerhalf/

Tas humán s bár Teréz reál,
Ugyanabban hisz Teréz is,
S így a vita köztük leáll:
„Furcsa szó a hiszterézis.

Furcsább, mint a tavikrampusz
Vérzsírtorta, koleszterin…”
Ekkor felrobban a kampusz
S romként áll a kolesz Terin,

No meg persze szegény Tason,
S nem ömlik a szó Teribül,
Fekszik némán-holtan hason.
This tragedy’s so terrible!

„This poem is so terrible! It is tragedy! To read or not to read, that is NOT question!” /William Shakespeare, óangol drámaíró/

„Szózsonglőrünk ismét elhajította a sportszert, az anyagi, erkölcsi, és emberi életben esett kár jelentős. Egy nagy-nagy szómáglyát sikerült begyújtani újfent.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Jujjj ezzel oszlatni lehet. Tanítani kéne: itt egy tökéletes példa, hogy mit NE csinálj.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Reál úr, a véleményének közepével maradéktalanul egyetértek: Tanítani kéne! De nem ám csak középiskolás fokon, hanem minden szinten szinte minden oktatási intézményben, legfőképpen a Világegyetemen! Az irodalom és a természettudomány, a humán és a reál műveltség tragédiába torkolló szintézise, a késleltetve induló és önmagába vissza nem térő létgörbe előzményeket is okozatként magán viselő hiszterézise oly értelmeket és érzelmeket indukál, melynek megragadására csak egy Frady Endre kaliberű polihisztor géniusz vállalkozhatott! Szerencsére megtette és mi szerencsére a vájt fülű kortársai lehetünk! Tavikrampusz olvasók, ezentúl csak ilyen irodalmi vérzsírtortával emeljétek a szellemi koleszterinszinteteket!” /Kampusz Komposztné Enervált Elalélia, a Dialektikus Entellektüellek Bulvármentes Irodalmi Lapja (DEBIL) segédliterátora/

„Na, költő úr, azt hiszem, tartozom azzal az unokaöcsém emlékének, hogy magát előbb tarkón vágjam, aztán lerúgjam a fejét! Vegye úgy, hogy maga már halott!” /Tas Lee, a vers férfi főszereplőjének feketeöves kínai nagybátyja/

„Kalkuttai Szent Teréz megszentelt neve emlékének nevében a leghatározottabbak tiltakozom és az eretnekké tévelyedett költőt az anyaszentegyházból ezennel exkommunikálom! Döntésem megmásítását csak kanosszajárás esetén vagyok hajlandó megfontolni! Ámen és punktum!” /Ferenc pápa/

„Na, gyerekek, mit gondolt a költő? Hát azt gondolta, hogy ti nyavalyások ne dohányozzatok a kollégiumi vécében, mert berobbanhatnak a füves és alkoholos gázaitok, és akkor kész a katasztrófa, és mind megdöglünk! Bár… legalább nem halunk éhen.” /Jobbanteljesítő Jenőné Éhkopp Édua, a Köz Éheztetési Szakközépiskola magyartanára és köztéri kéregető/

„Ezt a perverz agykihágást olvasva a még le nem zsibbasztott elmemaradékommal azon gondolkodtam, hogyha csak egy bérgyilkosság megrendelésére lenne pénzem, akkor kit lövetnék agyon, magamat vagy Frady Endrét?! Egyikünknek pusztulnia kell! Anyám szerint ne siessem el, hiszen se a költők, se a kritikusok nem élnek örökké! Na, mama, most aztán jól megvigasztalt! Lehet, hogy jobban jártam volna, ha rám robban egy kollégium!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Felrobbantottak egy krampuszt?! Ezt vagy az idegenszívű Mikulás tette, vagy egy Soros fizette piréz migráncs! Ez terrortámadás! Azonnal be kell vezetni a szükségállapotot és el kell rendelni a kijárási tilalmat! Elképzelhető, hogy emiatt elmaradnak az országgyűlési választások, de ahol fát lopnak, ott eltűnik a forgács is! Az akut rémhírterjesztő Frady Endrét pedig fővesztésre, teljes vagyonelkobzásra és a költészeti tevékenységtől való hermetikus elzárásra rögtönítéljük!” /Csávás Kálmán übernagy, a Terror Elleni Totálisan Elementáris Mozgalom (TETEM) ítélet végrehajtási főelőadója/

„A közbeszerzési mutyiban erősen túlárazott és a csókosok által gagyi anyagokból okosba’ megépített kampusz nem bombától robbant fel, hanem a futóedzés közbeni forró menetszelemtől.” /Chuck Norris/

„Teréz és Tas szépek voltak.
Kár, hogy mindketten már holtak!
Vigaszként a síró hadnak
Hadd mondjam el: Feltámadnak!”
/Újpesti Barnabás, kortárs költő és a Teológiai Sírversek Tanszék tanársegédje/

Hóemberben belül homály
Sötétlik és duzzadt hó-máj
Szűri épp a nyakalt hó-bort
(Ez a dolga, nem csak hóbort).

Hű neje, kit elvett hón ő,
Borotvált hónaljú hó-nő.
Prágai, anyaga cseh hó,
S absztinens, nem látta csehó.

Hó urat, ki Snowman Teddy,
Hó-nej hébe-hóba feddi:
„Szesztől benned olvadt a hó!
Mér’ vedelsz ennyit, te tahó?!”

Feddéstől hóhányónk piszok
Zord lesz s üvölt: „Juszt is iszok!”
Szesztelt szíve végsőt ugor
S leáll: Heveny hó-májzsugor!

„A mű a mostanában mélyen alulteljesített színvonalhoz képest egész jó lett. Hasonlattal élve: ha mondjuk József Attila volt a költészet Messije, Frady Endre jobb napokon Guzmicsi színvonal. (sajnos a román fiaskó "a rosszabb napok kategória" a gyakoribb nála...).” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Derűs, életigenlő hó-reál versike, örökzöld aktualitásához sem fér kétség. Az orvosi nagylexikon számos kedves szócikkének illusztrálására kiválóan alkalmas, úgy mint Komorbiditás, Delirium tremens, Cirrhosis hepatis alcoholica, ...” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ne hazudozzon itt maga brüsszelita bérrettegő, maga kozmopolita sorostervmegvalósító! Magyarországon nincsenek ittas hóemberek, mert megvédjük tőlük a határainkat! Magyarországon a hóemberek egészségesek, mert nem dohányoznak, nem isznak, nem esznek, hanem közhasznosan dolgoznak, templomba járnak, gyerekeket nevelnek és fociznak! Ezért aztán nincs szükség kórházakra, hanem csak stadionokra és az ápolóinkat meg az orvosainkat is nyugodtan kiküldhetjük a halódó nyugat leépült emberroncsait gyógyítgatni. A maga kedvéért viszont itthon tartottunk párat, mert a börtönkórházban szüksége lesz rájuk!” /Csávás Kálmán ökölnagy, a Hóembereket Alkoholizmussal Rágalmazó Alanyi Költőket Inzultálással Rendreutasító Igazgatóság (HARAKIRI) operációs főtisztje/

„Költő úr, én nem borotváltam a hónaljamat, hanem jégcsákányoztam. Ugyanazzal a csákánnyal, amivel szegény uram feddésének is nyomatékot adtam. Lehet, hogy a hó-májának sem zsugora volt, hanem ridegtörése?” /özv. Snowman Teddyné Snowwoman Tilda, cseh showbálvány/

„Kikéjem magamnak, hogy a nevemmel szójakozzanak! Jágalom, hogy bojt iszom méjtéktelenül! Be fogom pejelni Fjady Endjét becsületséjtéséjt!” /Fajkasházy „Teddy” Tivadaj, humojista és újságíjó/

„Íme, a költészet csodája, hogy hogyan lesz a szesztelt szívből resztelt máj! Frady Endre társadalmilag érzékeny tömeglírájában a kis és a nagy, a női és a férfi, a fehér és a fekete hóemberek egyaránt hókisemberek. Olyan hókispolgárok, akik hóborivás közben hokis embereket néznek a hóstadionokban, bár erről maga a vers direkte nem tesz említést, de aki tud a sorok között olvasni, azt hótlan januárokban is hókon tudják vágni a kimondatlan féligazságok kijózanító hógolyói. Igazi rusztikus realizmus! Nem műhó ez a hűhó!” /Ájvanabí Ájszkrímné Huhogó Hóka, a Toronyiránt Összetört Katarzis (TÖK) című kortárs irodalmi magazin stílusfelelőse/

„Belül homály?! Csak nem önéletrajzi verset írt, költő úr?! És milyen rosszat! NEM ENG.!” /Gyurgyalagi Gyomroncz, a Különösen Ótvar Lírákat Irtó Közjóléti Alapítvány (KÓLIKA) főcenzora/

„Mi ez az agyat gúzsba kötő penetráns elmeroggyanat?! Amikor a Kritikus Szakszervezetben felajánlottam, hogy Frady Endre legyen valaki másnak az asztala, a kollégák sikoltozva menekültek! Azóta én is sikoltozom! Meg anyám is, hogy ne sikoltozzak, mert szétrobban az NDK-beli benzinmotoros hallókészüléke! Hát ki lehet ezt bírni józanul?! Ugye, hogy nem?! Óbort akarok inni, óbort!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Olyan vagyok, mint az óbor. Mindenkinek hamar a fejébe szállok.” /Chuck Norris/

Bal térdemnek meniszkusza
Kicsit szakadt, kicsit kusza
S fájón szúr a gonosz kópé!
Műtés jog az artroszkópé.

Rezekció fedett voltán
Csodálkozunk mi most jól tán;
Ó, olvasók, elhiszik-e,
Hogy csak csőtű kell s nem szike?

Aki pénzes, hamar műtik,
Ám csak Vas megyei mű tik
Iramban jut orvos elé,
Kinek nincs a zsebébe’ lé.

Engemet az OEP fedez,
Így még sántán ér sok kedd - ez
Tény, de térdemre majd hegműt
Állít valaki, ki megműt.

„A páciens veleszületett erénye a türelem. Öröm az ürömben, hogy nem a Múzsa szárnya lett ékszíjas, így a lábadozás is az irodalmi örökkévalóság része lesz. Dr. Rutin legyen Veled, Endrebá!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az első versszaknál kellett volna megállni. Gyakori hiba ez lelkes költőnknél, kinek lelkesedése sajnos mérhetetlenül nagyobb, mint ihletett állapota. "Winter is coming".” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Yes, I’m coming soon!” /Dr. Winter, trónharcos főorvos//

„Mivel január 31-én lesz a műtét, így valójában már nem is olyan sok az a keddmennyiség, csupán három. Alig várom! Csak azt tudnám, hogy az altatás utáni kómától félrészegen ki visz majd haza?!” /Frady Endre, térdsérült költőgigász/

„Ne aggódjon, zugköltőcske, mi magáért megyünk, de nem visszük magunkkal, hanem csak simán helyben hagyjuk. Nyolc napon túl! Akkor majd elgondolkodik, hogy érdemes-e minden nyavalyájáról össze-vissza irkálnia!” /Csávás Kálmán ökölnagy, az Autonóm Poétákat Uniformizáltra Kalapáló Alegység (APUKA) főparancsnoka/

„A rezekció, vagy, ahogy mi szakorvosok mondjuk, a resectio jelentése: levágás, kivágás, kimetszés, amputáció. Ennek fedett volta azt jelenti, hogy nem a felszínről bányászunk, hanem kis lyukon befúrunk és így a hegmű nem monumentális lesz, csupán kisplasztikai dombormű. Fedetlen rezekcióval ma már csak hóembereket műtünk.” /Dr. Jan Uár, 31 éves piréz télsebész/

„Ha már egy költő kerül a bonc… ööö… illetve a műtőasztalra, akkor el kell mondjam, hogy orvos-kamarai pártutasításra a térdkalács alatt és felett 15-15 centire le kell borotválni a lábszőrzetet, így pont ideillik az alábbi kétsorosom:
Asztalon csak kopár térdek
Műtődnek, ez a pártérdek.”
/Dr. Rémrím Rezső, orvos-szakszervezeti élsebész és az Orvosi Költészeti Játékok (OKJ) c. medicina irodalmi szaklap érkoszorús költője/

„Gratulálunk költő úr, a Vas megyei mű tik iramban történő orvos elé jutásával ön elnyerte az évtized kép- és időzavara díjat! NEM ENG.!” /Kákacsomóssy Kösztöny, az Idő- és Képzavarokat Ellenőrző Alapítvány (IKEA) lektora/

„Bár a költőt a múzsa homlokon csókolás helyett ezúttal térden rúgta, ám Bessenyei Ferenc óta tudjuk, hogy ihlet csak az amatőröknek kell, a profiknak elég az előleg. Frady Endre a fájdalmak önfeledt megéneklőjeként irodalmi artroszkópiával műti ki széplelkünkből az eldologiasodás salakanyagait és a funkcionalitás szárnyain úgy siklik tova, mint akit nem bántanak a böjti szelek. Az egészségügy morózus materializmusán idült idealizmussal felülemelkedő költemény minden idők egyik legbeskatulyázhatatlanabb műremeke. Wunderschön! Frady Endrét minden magyar családba!” /Donnerwetter Dezsőné Achtung Aranka, a Visszafojtott Életsikoly Színű Fantasztikumok Égbe Kiáltása (VÉSZFÉK) c. szépirodalmi rétegmagazin főszerkesztője/

„Mi ez a magam alá csinálás állagú betűhalmaz?! Mi ez az ordenáré panelproliság?! Nem lehetne azt az artroszkóp csövet meghosszabbítani és a térden át feldugni az agyba, onnan pedig kiamputálni a kényszeres verselésért felelős szerveket?! Anyám szerint, ha ilyen bonyolult műtétet finanszírozna az OEP, akkor olyan hosszú lenne a várólista, hogy Frady Endrének már csak a hamvait tudnák megműteni! Köszönöm, anyám ezt az új életcélt! Látni akarom Frady Endre hamvait!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban a falu felcsere azt hitte, hogy el van törve a lábam, pedig csak be volt hajlítva, de ő vasúti sínbe tette, mire kisiklott a vonat, úgyhogy vissza kellett tegyem a vágányra és futva eltolni egész Texas Alsóig.” /Chuck Norris/

Ünnepi fényözönt éget
Sok egész- és félkegyelmű,
S bősz örömük úgy ér véget,
Borsos számlát küld az ELMŰ.

Jókedv és a fényár apad,
Jobban fáj ez, mint a bitó
(vérről elnevezett fapad),
S levél jő, a felszólító:

„Fogyasztó úr! Ha nem fizet
Maga, vagy a kezes apja,
Végrehajtót küldünk, tízet,
S e team önt jól fültőn csapja!”

Lefagy mind, mint Han a Solo,
S zizegnek a kilowattok.
Villamosszék hangja szóló:
„Karjaim közt kiolvadtok!”

„Tartoznak Önnek? Hiányzanak a kintlévőségei? Hatékony csapatunk bárhová behatol és a talált bentlévőségekkel kárpótolja Önt! Szükség esetén esetleg kiosztásra kerül néhány koki és saller is! Hívjon, jövünk! Küldjön, megyünk! Még karácsonykor is! Mottónk: A szeretet nem akadály!” /Team úr és csapata

„Avagy a fény meg a szeretet ünnepe prózai megközelítésben. Ímé az ember, aki rímben prózálkozik. Hadronütköztető reloaded.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi ez az ormótlan alávalóság?! Mi ez az öncélú polgárpukkasztás?! Szegény anyám a Mikulásra kapott indián lopakodó felszerelésében a gépemhez osont és a lelki emelkedettségre utaló címe miatt beleolvasott ebbe az ünneprontóan tapló irodalmi környezetszennyezésbe, majd az ELMÜ számlánál úgy ájult az ölembe, hogy bármelyik Jókai főhősnő megirigyelhette volna! Bár Frady Endre is ilyen elánnal omolna saját villamosszéke karjaiba! Akkor szikrázna csak fel igazán az ünnepi fényözön!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha egy összetett szóval kéne jellemeznem ezt a formalista antitézis lírát, akkor azt mondanám, hogy verslábszépségversenyfutás. Ha kettővel, akkor meg azt, hogy NEM ENG.!” /Lapos Lajos, az Idióta Költőket Elutasító Alapítvány (IKEA) lapra szerelhető főcenzora/

„Minek kellene lámpát gyújtanotok, amikor ti vagytok a világ világossága?! Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van!” /Jézus, a világ világossága/

„Nézze Jézus úr, ha Ön az ELMÜ-nél olcsóbban tudná biztosítani az ünnepi világítást, akkor Önnél rendelném meg, hogy karácsonykor fényárban ússzon az álomhotel! Gondolom, tudna születésnapi kedvezményt adni!” /Mutyi Menyhért, a Hitel Mentol ügyvezető igazgatója/

„Felháborító, hogy ez a galileai migráns elveszi a munkánkat és iparengedély nélkül ingyen világít! Így piacképtelen lesz a magasfeszültségünk! Feszítsük meg!” /Dr. Elmű Alma, az ELMŰ jogtanácsosa/

„Az adventi szakralitás és a piaci alapokon nyugvó materiális szeretet-biznisz kibékíthetetlen egymásba fonódása az, amire talán nem gondolt a költő, ám bátran leírta. Az ünnepi fényárban úszó fapados nosztalgia villamos rusztikusan pihentető ülőalkalmatosságai és a villamosszék örökre elpihentető felizzása közötti összekacsintás szürreálissá színesíti azt a bukolikus identitást, melynek mezsgyéjén a balta és a szűr reálissá válik. A tini- és show-bálvány Han Solo fagyott alakjának megidézése hozzásegít a karácsony előtti sztárváró hangulat megteremtéséhez és túlhájpolásához. Kellemes ünnepeket és sok-sok Frady Endre kötetet kívánok minden magyar ember fája alá!” /Glükóz Glicerinné Anfetamin Aranka, a Totálisan Univerzális Literatúrákat Okvetlenül Kiadó (TULOK) főszerkesztő helyettese/

„Hogy merészelt ez az idióta irodalmi lépegető beleírni engem ebbe az Erő sötét oldalánál is szurokfeketébb klapanciába?! Csubi, öl!” /Han Solo, az Ezeréves Sólyom kapitánya/

„Uuuuuuuuur Ahhhhhrrrr Uhrrr Ahhhhhrrrr Aaaaaaarhg…” /Csubakka/

„Én egyszer elaludtam egy villamosszékben és arra ébredtem, hogy szénné égett.” /Chuck Norris/

Stefánia vagdalt főzés
Közben felrobbant a konyhám,
Szemem kicsapta a gőz és
Szakácsnőről mállt a kontyhám.

Faház oly lángokkal égett,
Mint eretnek emberfia,
S én-azonosítás végett
Megjött Doktor Stefánia.

Szemem fenn ragadt a falon,
Mégsem zengtem rímes rag dalt
Széntömbként a boncasztalon,
Midőn Stefánia vagdalt.

„Még hogy nem zengett rag dalt, amikor mindezt a sekélyesen primitív ’falon–boncasztalon’ ragrímpár közé helyezte el elszenesedett szendvicsszerkezetként! Gusztustalan! NEM ENG.!” /Rühragu Ronald, a Cizellált Irodalomért Alapítvány (CIA) megbízott vice cenzora/

„Ehhez már írni se lehet mit. Szénné égette agyam ez az izé, ez már súlyos testi sértés.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ó, balga költő gyermekem, ne haragudj, hogy nem tudtalak megvédeni, de az olyan eretnekeket, akik a Stefánia vagdaltat sütés helyett főzni próbálják, előbb-utóbb méltán utoléri a jól megérdemelt büntetésük!” /Római Szent Lőrinc, a szakácsok védőszentje/

„Jaj, a kontyomról leégtek a csillogást biztosító hámsejtek! Pedig mondtam ennek a szerencsétlen költőnek, hogy ne öntsön olajat a tűzre! Hogy megyek majd így a Szent Lőrinc napi Dinnyevizelő Bálba?! Még szerencse, hogy augusztusig talán beszerezhetek valami fáin hajfestéket! Hívom is az Avon tanácsadónőmet!” /Bödön Ödönné Vájdling Vienetta, OKJ képzett szakácsnő/

„Fáin hajfesték alapanyag majd csak tavasszal jelenik meg a kert fáin, ugyanis a lemállott kontyhám regenerálására a legjobb a frissen fejt fecsketejből készített Csilivili termékcsalád Kontyika hajbalzsama.” /Recefice Rezsőné Kencefice Klotild, fecskeidomár és Avon tanácsadónő/

„Én most inkább nem nyilatkozom. Az engedély nélküli névhasználat miatt a vagdalkozás és a hangos pörölés helyett inkább csak csendben perelek.” /Dokktér Stefánné Doktor Stefánia, betanított kórboncnok/

„Ez a vers teológiailag helytelen, ugyanis én vagyok a kezdet és a vég, ebben a versben pedig a Stefánia vagdalt. A költőt most meg kellene ölnöm a szám leheletével, de inkább megbocsájtok neki, mert szent együgyűségében nem tudja, mit cselekszik.” /az Úr/

„A Stefánia vagdalt keretében önpusztult költő a szendvicsemberi lét-nemlét határmezsgyéjén agonizáló biodíszletek archetípusa. Az önfelfaló fekete humor és a proletár konyhaművészet gyúelegye nyomán gasztroirodalmi ősrobbanásnak lehetünk szem- és fültanúi. A tűpontosan összecsiszolt keresztrímek létráján magabiztosan haladó mű világító fáklyaként ragyogja be a sötétben tapogatózó emberiség vak- és hullafoltjait. Leleplező letargialíra!” /Triola Triznyákné Szinkópa Szidónia, a Hendikeppel Alkotó Múzsák Műhelye (HAMM) irodalmi alkotóház konyhafőnöke és művészeti vezetője/

„Nem, nem és nem! Nem vagyok hajlandó eltűrni, hogy egy szemtelen és szemetlen Darwin-díjas molekulakupac a saját boncolását is megverselje! Ez undorítóbb, mint háromszor hibázó aranyhalat késsel enni! Én már a szemkicsapásnál begőzöltem, anyám pedig a málló kontyhámnál kezdett öklendezni és a falra ragadt szemeknél akkor taccsot dobott, mint egy izlandi jobbhátvéd! A lakásban azóta is millió, millió, millió róka száll! Megállj, kutya Frady! Addig packázol az irodalommal, míg egyszer az irodalom visszavág!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer a számban felrobbant egy miniatürizált tömegpusztító atomfegyvert rejtő Stefánia vagdalt. Azóta mindig így végzem a fogkőtisztítást.” /Chuck Norris/

Megállóban Csilla most
Nem tudja, a villamost
Lekéste-e s Kelement
Kérdezgeti: „El-e ment?”

„EL-E MENT?!?! Ott csilingel!”
Jegyet venne schillinggel,
S adna bár több tízet ő,
Eszköze nem fizető.

Kedves rokkant vezető,
Jobbot nyújt (bal keze tő)
Csillának, kit para nyom:
„Bliccelj egyet, aranyom!”

Vígjátéki elemen
Meglepődik Kelemen,
Csudálkozik Mehemed,
S felrúgják a tehenek.

Elzötyög a villamos,
Körmöt lakkal Csilla mos,
S kék fújóval festeget
Ellenőrre #hashtag-et.

„Elkértem a jegyét, bérletét ellenőrzésre, mire lefújt! Muszáj voltam kihajítani az ablakon a tarkabarka tehéncsorda lábai elé!” /Békávé Béla, ellenőr/

„Kérdeznék pár miértet, de nem is fontos, nem is érdekes, meg hát ne éljünk már vissza egymás ránk fordítható szabadidejével. Valamiért ez most ilyen lett és kész, sárgább, mint hosszú.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Na, ez már sokk, vallatni lehetne vele. Bűn rossz kategória biztos nyertese megszületett... Az OKJ-s múzsaképzőt most már biztos, hogy Soros bérencek porig rombolták és bevetették sóval.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Kedves költő úr! Nagyon meghatottak vagyunk, hogy egy ilyen kedves, bár számunkra – és itt most a teljes remíz kollektíva nevében beszélhetek – teljesen érthetetlen versben megemlékezett feledhetetlen kollégánkról, a haláláig fél kézzel villamost vezető Hudák bácsiról! A bal kezét még fiatalon elvesztette, amikor egyszer az állatkertben egy éhezőnek tűnő krokodilnak a kisujját nyújtotta, de annak az egész karja kellett. Hudák bácsit munka közben érte a halál, amikor egy vezetékhiba miatti magasfeszültség löket agyoncsapta a villamosszékében. Emlékét megőrizzük!” /Síntér Samu, a Tömegközlekedésben Elfáradhatatlanul Szolgáló Villamosvezetők Egyesült Szakszervezetének (TESZVESZ) bizalmija/

„Tiltakozom a gúnyolódó plágium ellen! Ez egy kicsinyes bosszú, amiért Frady Endrének kiskorában kötelezően el kellett olvasnia a Légy jó mindhalálig!-omat! Bárcsak őt taposnák meg egy úri muri keretében a Mehemed nekivadult tehenei!” /Móricz Zsigmond, író és körtér/

„Egyik vállamon egy szelemennel, másikon egy Dömötör vécétartállyal vártam a Déva vári villamost, amikor egy nyelvtanilag helytelen hölgy valutázni, a kripli vezető meg mókázni kezdett. A többit a sínekre özönlő tehéncsordától se nem láttam, se nem hallottam.” /Kőműves Kelemen, munkavezető/

Úgy, tanú úr, szóval maga se lát, se hall és Dömötör vécétartály mögé bújik a kérdéseim elől?! Maga eljátssza, hogy buta, mint egy hatökör?! A kartonjában az áll, hogy krónikus iskolakerülés miatt lett magából atomtudós helyett építőipari betanított szakmunkás, a felesége ittasan elkövetett befalazásáért járó büntetéséből jó magaviselete miatt harmadolással szabadult. Na, ma még hazamehet szabadlábon védekezni, de holnap valaki megüti a tokáját!” /Csávás Kármán sörnagy, az Alkoholfüggőséget Pofonnal Elimináló Hatóság (APEH) műveleti főtisztje/

„A felszabadult köznépi líra egy igazi urbánus életkép a 21. század kispolgárian elpanelprolisodó kompországáról. A móriczi játékosság önfeledt tragikomikuma valami ellenállhatatlan nyelvtani bájjal keveredve Frady Endre klaviatúráján városi legendává jegecesedik. A vers olyan tökéletes, kerek egészet alkot, hogy egyetlen kockát, egy izomkockányi hastagot sem lehetne elvenni, vagy hozzátenni, mert összeomlana, mint a kömény, magos Déva vára. E csengő-bongó külvárosi bűbájlírát a Penny Lane háttérzeneként szólása közepette érdemes ízlelgetni. Igazi karácsonyi ajándék! Nálunk most megveheti!” /Vastag Vidorné Vékony Vendetta, a Sosemvolt Ország Könyv Kiadó (SOKK) főszerkesztője/

„Mi ez a minden társadalmi normából kivetkőzött hitványság?! Ki ez a sehonnai bitang ember, akit, ha kell, vernék szemmel?! Jaj, elkaptam a rímkényszert?! Megfertőzött ez a mentálisan „el-e ment” eszű evolúciós hulladéklény?! Miért nem teszi sínbe valaki ezt az ízlésficamot, míg meg nem jön a villamos?! Anyám szerint a hastagom hájjal van borítva vastagon! Te jó ég, már ő is rímel?! Trianonnal együtt vesszen Frady Endre! Könyörgöm, csatoljuk el a kétharmadát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem egyszer el akart ütni egy fékevesztett villamos, de ízzé-porrá zúzódott a hastag kockáimon.” /Chuck Norris/

Égből esőcseppek esnek,
S órámnak, az elemesnek
Kijelzője széjjelázik!
Gyorsan bemegyek egy házik-

-óba, melynek van fedele,
Ha nem fejelte Ede le,
Aki száguld, mint egy kos ár.
Ő egy hórihorgas kosár-

-labdás erőcenter fajta,
Izomhegyek nőnek rajta,
S tőle még Chuck Norris is tart,
Nem mernék ráfogni kis start-

-pisztolyt, még ha töltve van is!
Péppé vert testemet Vanish
Oxi Action se mosná fel,
S áznék járdán fekve táfel-

-spiccként.

„Kitől tartok én, holt költőcske?! Figyelj, hullajelöltkém, én ezt az izomedét a szemöldököm összevonásával kettétöröm, mint a ropit! Téged meg úgy ütlek szanaszét, hogy a Vanish Oxi Action-nek nem lesz mit felmosnia belőled, mert minden egyes molekulád más-más galaxisban fog landolni!” /Chuck Norris/

„Rólam irkálsz, ugaregér?! Száguldok, mint egy kos ár?! Szóval én büdösen bégetve rohangálok és agyatlanul beverem a fejemet minden alacsonyabb háztetőbe?! Nagy szerencséd, hogy az a gyógyegér Chuck Norris végez veled, mert különben tényleg marhaszeletet klopfolnék a baromarcodból!” /Izom Ede, kosárlabda center/

„Ismét megmutatkozott a tombolás, a kitörni vágyó rettenet "versbe" foglalva. Ezeket nem kell publikálni feltétlenül. Jó pont viszont, hogy költőnk mérhetetlen lexikális tudása ismét megmutatkozott. Őt kellett volna betenni Vágó helyett, rocsmákos dözsmék és társai segítségtől sírva menekülnének a versenyzők...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Aktuális időjárás: kipipálva! Szótörések: pipa! Erőszak: pipa! Abszurdba hajlás: pipa! Chuck Norris: pipa! Anglicizmusok: pipa! NEM ENG.!” /Tiltó Tömölc, a Költőket Gatyábarázó Bizottmány (KGB) főcenzora/

„Az élet viharait szimbolizáló őszi eső elől menekülő kisember találkozása a faltörő kosként vizualizált népi hérosszal megteremti azt a szakadási lehetőséggel terhelt térbeli feszültségállapotot, melynek feltételes, de meg nem engedhető esetleges enyhítésével a költő feloldozhatná az olvasót, de nem teszi, mert az katarzis nélkül vetne véget a már-már transzcendentális lényeglátásnak, így továbbra is megmarad a versen végigvonuló univerzális életérzés, a kishal önvédelemből imádattá fejlesztett halálfélelme a nagyhaltól. Na, gyerekek, ezt gondolta a költő!” /Lichthóf Lamantinné Cizellált Cuhajka, a Ferenc- És Róbertvárosi Egyesült Gimnázium (FÉREG) magyartanára és maszek halaskofa/

„Hé, te táfelspicli, lenyúltad a blogom kedvenc marhahús receptjét és a kritikán aluli förmedvényeddel lejárattad a nevemet! Ki foglak csontozni!” /Tafel Spitz, hentes és gasztroblogger/

„Még jó, hogy csak Tafel öcsémet vették bele ebbe a degenerált műbe! Én megúsztam! Kilenc olimpiai arannyal!” /Mark Spitz, kilencszeres olimpiai bajnok úszó/

„Mi ez a bárgyú jópofáskodás, ez a retardált bájgúnárság?! Egy romlott táfelspicc utáni Vanish Oxi Action-ös gyomormosás egy világkörüli kéjutazás ennek begyepesedett agyú celebköltőnek a legfrissebb förmedvényéhez képest! Anyámtól egy Frady Endre arcfelismerő rendszerrel felszerelt hőkövető ballisztikus rakétát fogok kérni Karácsonyra! Ha megkapom, akkor az idei lesz életem legboldogabb szeretet ünnepe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre puszta léte és agysejtpusztító irodalmi tevékenysége nyilvánvalóan a Soros terv része! Ennek megfelelően Nemzeti Konzultációt indítunk, melynek során megkérdezzük a zemberek véleményét Frady Endréről! Az uránbányai közmunkatábor igazgatóját addig is nyomatékosan megkérjük arra, hogy a költőt még véletlenül se engedjék számítógép közelébe!” /Csávás Kálmán haddelhaddnagy, az Akadékoskodó Poétákat Elintéző Hivatal (APEH) főelnöke/

„Csak halkan jegyzem meg, hogy a Vanish kiejtése nem vanis, hanem venis, miáltal a rím már korántsem olyan tiszta, mintha Tomi Szuperrel vagy Tomi Sztárral lett volna kimosva! Ne feledjék, tiszta rímekért: Tomi!” /Szuper Tominé Sztár Tomella, mosószergyártó és rímtisztító kisiparos/

Betegnek, ha sajog bele
s ha mar,
doktor bácsi kukkant bele
hamar.

Ám előtte a beteg még
éhez,
s hasat hajtva közelg a vég-
-éhez.

Rendelőbe bekíséri
párja,
ahol szuri, vénaéri
várja.

Nadrágjával földre hull a-
-z öve,
s mögötte cső (ettől hulla!)
jöve.

Hosszan fekszik fél oldalán,
balon,
s közben felfúvódik - talán
ballon?

Nyögdécselget: Fáj a henter…
- Ácsi! -
- dörren rá a gasztroenter
bácsi.

Végre vége, beteg mehet
haza…
- Széklet legyen, csak úgy ehet,
laza!!!

„Súlyos szakmai anakronizmus, azaz időzavar, költő úr! A rendelőbe érve előbb kell levennie a nadrágját és csak azután kapja meg a nyugiszurit! Arról már nem is beszélve, hogy bódult állapotban a páciens nem nyögdécsel, így az orvosnak sem szükségeltetik üvöltenie vele, érti?! Na, ne ijedjen meg, csak lazuljon el! Maga is meg a széklete is!” /Dr. Wégh Béla, gasztroenterológus/

„Nem fáj annyira olvasni, mint amiről szól és ez már vmi ismerve a költőt, bár most épp attól lenne jó ha épp oly szörnyű lenne a vers, mint a témát megélni...Lehetne részletesebb maga a folyamat lényegi része, kissé elnagyolt, nem jön át az igazi fájdalom érzet.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Művészi (nem olvasói) igényű feltárulkozás. Az egyszerű halandó olyan mélységű bepillantást nyert az alkotó magánügyeibe, amelyről álmodni sem mert, nemhogy kérdezni. Ekkora alkotói proaktivitást nem könnyű megemészteni, de a tehetség kötelez. Éljen Endrénk és a társadalmi felelősségvállalás!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A művészet tükrözi a valóságot, és ha ez a valóság történetesen egy vastagbél, akkor azt. A költő egyedi bicegésű versszerkezete a szakrális bélmozgások ciklikus szabálytalanságainak ütemében halad egyre mélyebbre, a felszín alá. A jól kézben tartva induló témavezetés bódítás hatására történő szétesésével a költő az őrületbe kergetett világegyetem archetípusának dinamikáját szegezi szembe a jóléti társadalom renyhe emésztésével. Frady Endre kemény eledellel táplál bennünket és olvasó legyen a talpán, aki ezek után lágyan tudja tartani a székletét! E vers olvasása után két-három liter víz vagy gyógytea fogyasztása javallott.” /Pacal Puccolánné Ihaj Csuhajka, a Bölcsész Értelmiség Lapja (BÉL) irodalmi rovatvezetője/

„A vastagbél tükrözés, magyarul kolonoszkópia, mára már egy teljesen fájdalommentes beavatkozássá vált, amióta az elavult nagyátmérőjű ólomcsöveket hajlékony kisátmérőjű műanyag csövekre cseréltük. Szerencsére a bélbe, ami vastag, behatoló cső vége sem éles vas tag, hanem lekerekített légbefúvó lámpás kamera. A vénába kapott érzéstelenítő hatására bódult, vagy alvó páciens a vizsgálat során felfúvódik ugyan, de a befújt levegő a beavatkozás után természetes úton távozik. Ilyenkor célszerű alaposan kiszellőztetni.” /Prof. Dr. Habil-Debil Alfél Alfonz, a Magyar Tudományos Akadémia alagcsövező tagja/

„Mi ez a híg alpáriság, ez a hitvány elsőszámú szellemi közellenségesség?! Élt egyszer egy jelenleg a sírjában forgó költő, akinek az édesanyja a proletár családok és a kegyelmesék kimosott szennyesét a padlásra vitte száradni, míg ez a költészetet csak nyafogva ugató Frady Endre a saját szennyesét mosatlanul a pofánkba vágja és hangosan a képünkbe röfög! Anyám szerint higgadjak le, mert a laza széklet igenis fontos és nagyon is kellenek a rostok, hogy a székrekedt ember ne rostokoljon órákig a számára világot jelentő deszkákon! Jaj, mama, ne add már alá a lovat, mert arról is verset fog írni! A történelem latrinájába Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mozgáshiány miatt pang a bélműködése? Jöjjön el a zenés-táncos rendezvényünkre és mi kellően átmozgatjuk! Önt is várja a Keserű Show!” /Keserű Kenézné Rici Nusi, showwoman és hajtó/

Itt Texasban meg tudnám ütni úgy a talajt, hogy Budapesten egy földrengés elpusztítsa Frady Endrét, de egyrészt a magyarok még nem jelezték ez irányú igényüket, másrészt sajnálnám az összeomló Groupama Arénát. Apai nagyanyám, Csák Nóri ugyanis az Amerikába kitántorgása előtt a Fradiban volt műlovarnő. Über alles Franzstadt!” /Chuck Norris/

Tölgyfának míg őszi kabát
Készül s varrja Makk szabó,
Nékem céges kocsit ad át
Hétfőn Opel Maxabo.

Száz lőerős Opel Astra
Kétszázhússzal lőne ki,
Ám, hajazván KRESZ-hű kasztra,
Féket nyomok őneki.

Belülről bár tölt az öröm,
S elkezd sírva vígni szem,
Könnyekkel telik meg söröm,
El kell adnom Ignis-em!

Átitat kissé a híg mísz,
Látván, ahogy kop’ e lom…
Isten véled, drága Ignis!
Vigasztalj meg Opelom!

Széles úton hogyha hajtok,
Lemarad sok gólya, ló…
Csillognak a fehér ajtók,
S rajtuk a cég logója.

„A lóerő legyen Veled, meg a téligumi! Merthogy mit ér az erő, ha nem uralod, ugye?! OPEL, mindennap új varázslat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem gondoltam, hogy van vmi ami rosszabb mint a tegnapi meccs, de a "focista" "költő" ismét megmutatta. Ez a kombináció gyilkos elegyet alkot... Stadiont Frady Endrének is!!!!” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Örvendj, reál gyermekem, mert aki önként megnézte a barátságtalan időben lejátszott Luxemburg-Magyarország 2-1 barátságos mérkőzést, az levezekelte a korábbi bűneit! Feloldozlak! Menj el és többé ne vétkezz! Ja, és ne felejtsd el megnézni a szombati Oroszország-Argentína meccset! Hajrá Messi! Ámen!” /Ferenc pápa/

„Jaj, szentatyám, hadd ne kelljen most játszanom ebben a farkasordító moszkvai hidegben! Egy becsületes kétkezi ill. kétlábi argentin focistának a +5°C maga a fagyhalál! Ó, bárcsak egy Unitef logós, fűthető Opel Astra ablakából nézhetném a meccset!” /Lionel Messi, argentin futballzseni/

„Ne nyafogj, kis girnyó! Mi itt Csukcsföldön még mínusz negyven fokban is önfeledten vízilabdázunk a lángszóróval vágott lékben a jegesmedvék ellen!” /Szergej Tarakanov, orosz vodkadíler/

„Az öreg tölgy kétségtelenül festői lesz a sárgán hulló tüllkosztümben, de hogy jön ez ide?! Mi közöm nekem a részeges görög Apolló Metaxájához?! És ki a nyavalya az a Frady Endre, hogy fogja magát és beleír engem egy ilyen minősíthetetlen ripacskodásba?! Én úri szabó vagyok, nem vásári komédiás!” /Makk szabó/

„Nem Apolló Metaxa, hanem Opel Maxabo! Nem italautomata, hanem autókereskedés! Hogy lehet egy Makk faj ekkora tökfej?! És ez a sógorom!” /Makk Mikkamakkáné Gesztenye Gazella, halloweeni tökvájár és teknősbéka idomár/

„Bámulatos, ahogy a költő bátran nyúl a soha senki más által még csak nem is hallott szavakhoz és szóképekhez. Frady freudi tudatalattijának tudatos felszínre bugyogása az új autó sebességével explicite fordított arányban konvergál a mozgásban lévő jövőképhez. A költő által valódi szavakból kreált sosemvolt szóösszletek rímpárokba csendülése olyan önfeledten viszi előre a művet, mint téligumik a céges autót a világirodalom végtelen hómezején. A karácsonyi könyvvásár kihagyhatatlan bestsellere!” /Ködlila Kösztönyné Jajvirág Julilla, a Hanyatt Homlok Hexameter könyvkiadó betanított szaklektora/

„Mi ez az alpári sehonnaiság?! Ki ez a mérhetetlen senki?! Gólya, ló és logója?! Csavar a végére?! Ez az egész egy nagy csavar, a tehetségtelenség-spirál ördögi köre! Agyat szutyokká centrifugáló szellemi ringlispíl! Félájult anyám szerint a tölgyfának varrt őszi kabát képe még szép volt, de szerintem egy tölgyfának kétszázhússzal nekihajtó Frady Endre pép látványa sokkal szebb lenne! Legalább is megnyugtatóbb! Mindannyiunk számára!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szeretem a szárnyaló gólyák és a száguldó lovak mellett kétszázhússzal elsuhanó Opel Astrákat. Futva megelőzni.” /Chuck Norris/

(gyereknevelési előadás)

Szenvedés vagy lehetőség?
Fájsz, mint mikor máglyán hős ég,
Vagy a léted napfény, Hawaii,
S idén még jobb lesz, mint tavaly?

Ki vagy te, egy Megaszülő,
Vagy a szokott megőszülő?
Vajh’ mely igazabb ma rátok,
Kölkötök áldás vagy átok?

Gyereknevelés nem pestis,
Ezt megtudni jó ez est is,
S bemutathatja e tan azt,
Hogy kezelj egy komisz kamaszt.

Porontyod egy ponton felnő,
S akár ács lesz, akár delnő,
Rá jogosan büszke lehetsz,
S visszanézel: „Jó volt e hecc!”

(tánc!)

Előadás:
2017. nov. 24. péntek 18:30–20:00
Lurdy Ház Konferenciaközpont
(Bp. IX. ker. Könyves Kálmán
körút 12-14. I. emelet, 4-es terem)

https://www.facebook.com/events/1517466818333420/

„Lehet, hogyha jobban értettem volna a kamaszok lelkivilágához, akkor meg tudtam volna akadályozni, hogy a kedves padawanomból, Anakin Skywalkerből randa Darth Vader legyen és miszlikbe aprítson? Kár, hogy az én időmben még nem voltak ilyen remek gyereknevelési előadások!” /Obi-Wan Kenobi, Jedi lovag/

„Phhh… fhhh… phhh… fhhh… Szerencsétlen Obi-Wan, hát még most sem érted, hogy mennyivel hatalmasabb az Erő sötét oldala?! Nem csoda, hogy miszlikbe aprításként élted meg, amikor levágtam a fejedet, te gyógyjedi! Phhh… fhhh… phhh... fhhh…” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Nekem sanyarú gyerekkorom volt, majd felnőve ez csak folytatódott. Az egyetlen lányról, akibe szerelmes voltam, kiderült, hogy a húgom. Az egyik mesteremet lefejezték, a másik végelgyengült, és amikor az apám először látott meg a saját szemével, akkor abba rögvest bele is halt. Ha ezt jelenti, hogy az Erő velem van, akkor inkább legyen ellenem!” /Luke Skywalker, Jedi lovag/

„Az aktív cölibátus miatt sajnos nincs gyerekem, de ha lett volna, biztos elmennék erre a remeknek ígérkező előadásra. Így azonban aznap este valószínűleg meccsre fogok menni. A svájci gárdistákkal játszunk.” /Ferenc pápa/

„Gáspár fiamat focistának neveltem, hogy megálljon a saját támaszkodó lábán, de egy ponton karizmatikus hittérítő lett belőle! Rögvest kitérek a hitemből! Elmegyek erre az előadásra, ha van VIP páholy, ahol lehet szotyizni. Ahogy a dakota mondás tartja: Jobb ma egy zacskó szotyola, mint holnap egy neveletlen kölök!” /Dr. Orbán Viktor, miniszterelnök és több gyerekes apuka/

„Jaj, már megint ez a gyereknevelés! A szüleim nem arra valók, hogy neveljenek, hanem hogy gondoskodjanak számomra korlátlan internetelérésről és annyi zsebpénzről, hogy a neten mindent meg tudjak rendelni! A tök gáz tanulásról szóló dumájuk meg ultraciki!” /Xfaktor Xénia, komisz kamasz/

„A kamaszkor állítólag annyival jobb, mint a pestis, hogy az előbbit állítólag túl lehet élni. Persze beleőszül az ember, de hát kinek van addigra már energiája tükörbe nézni?” /Xfaktor Xerxészné Hajszolt Hajnalka, mikromenedzser és anyuka/

„A tartalomról annyit, hogy nem muszáj ám a gyereknek feltétlenül az ún. kamaszkorba lépnie, ahhoz, hogy felmenői színárnyalata hirtelen eltolódjon a szürkeárnyalatok felé. Megnyugtató a tudat, hogy a mindennapi nehézségek után egyszer majd szembesülünk a nem mindennapiakkal is. A formáról meg annyit, hogy lámlám, kell egy jó ügy, és Endrénk bemutatja, hogy tud, ha akar. De mikor fog végre akarni?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Frady Endre, a társadalom élő lelkiismeretének ihletett furdalója, ráébreszt minket arra, hogy ahhoz, hogy a jövőnk záloga a jövőjét ne zálogházi cédulák között töltse, most kell cselekedni, de ízibe ám! Olyan irdatlan rímekbe irdalt dalt írt, amely előbb megrengeti, majd csillapított rengés lévén le is csillapítja a megrengetendőket és a lecsillapítandókat, miközben szájtátva figyeljük, ahogy lenyomja a torkunkon a cukormázzal bevont keserű pirula gordiuszi csomóját! Feleim, zokogjunk!” /Irdatlan Igorné Szájtáti Szatyorella, a Nota Bene Irgalmatlan Irodalom (NB II) c. kulturális folyóirat recenzora/

„Ó, hogy zuhanna rá Frady Endrére nagyon magasról a Hajdú Péter! Anyám a nyugdíjasklub keresztrejtvény fejtő versenyén nyert orosz kémprogrammal véletlenül meghekkelte a postafiókomat és ezt a szánalmas degenerációt elolvasva most azt követeli tőlem, hogy vigyem el erre a gyengeelméjű gyereknevelési előadásra, hogy megtudja, mit vétett! Nem anyám, nem vétettél, ÉN JÓL NEVELT VAGYOK!!! NEM ORDÍTOK! NA, JÓ, ORDÍTOK, DE NEM ELLENED, HANEM ÉRTED!!! ÉRTED?!?!?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A szüleimnek nem kellett engem nevelniük, mert már készen kaptak. Az én gyerekeim pedig sosem mertek neveletlenek lenni. Az egyik egyszer ugyan megpróbálta, de amikor a szám leheletével rázsugorítottam az auráját, pillanatok alatt meggondolta magát.” /Chuck Norris/

Amikor én fogat mosok,
Van arra egy alapos ok:
Hányás után, hogy a fox-út
Ne tartalmazzon sok fogszút!

Terhelt gyomor vajh’ mit vét el,
Midőn robban ki az étel?
Vagy ez nem a bélbolyh baja,
Csupán romlott volt a kaja?

Mindegy! Fogorvosok kérték,
Szájamban a pH-érték
Sose legyen csokis keksz’t rém
Lassan csócsálóan extrém!

Úgyhogy mosok s habzik a szám,
S rádióból hangzik a szám,
Melynek kósza dallamára
Fluort köpök. Ennyi mára.

„Kevesen írnak verset a hányás és a fogmosás összefüggéseiről, azok se a széles tömegeknek. Kuriózum tehát e mű, melynek tartalmi, formai és miheztartási hiányosságait elkényeztetett olvasótábora bizonyára rutinszerű nagyvonalúsággal fogja kezelni.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Frady Endrében egy nagy költő veszett el, de olyan mélyen, hogy nyomokban mogyorót is többet tartalmaz a vers, mint költészetet.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Költő úr, nem tudja, hogy a csokis keksszel nem az a fő baj, hogy savasítja és megemeli a száj pH-értékét, hanem az, hogy finom és hizlal! Kár!” /Gombóc Artúr, dagadt varjú/

„Á, garázda poéta úr, szóval romlott csokis keksz miatt kartácstüzet okádva rókázta tele a közterületet?! Ez tiltott graffiti elhelyezésnek minősül, és mint ilyen, azonnali lepofozást von maga után! Szakaaaaaasz… üss! Áááá… ne engem!!!” /Csávás Kálmán izomagy, a Renitens Óborzalmas Költőket Alaposan Kiklopfoló Országos Művészetellenes Alapítvány (RÓKAKOMA) pofonszakaszának főparancsnoka/

„Egyáltalán nem véletlen, hogy a Firefox répaszínű. Mi adunk a hitelességre!” /Okádó Oktogonné Mézelő Mozilla, a tűzróka feltatlálója/

„A Biblia is igazolja, hogy én előbb találtam fel a rókatüzet, mint a Mozilla a tűzrókát! Böngésszetek csak utána, kopasz filiszteusok!” /Sámson, a hajas hős/

„Colgate-tel a fogmosógép is tovább él!” /a magyar fogorvosok 98%-ának ajánlása/

„Signal, a fogtisztaság legbiztosabb jele!” /a magyar fogorvosok 98%-ának ajánlása/

„Hiszed, hogy a Blend-A-Med a legjobb? A fogszúk is hiszik és rettegnek!” /a magyar fogorvosok 98%-ának ajánlása/

„Hogyha ki a fogad dű’ne, segít rajt’ a Sensodyne!” /a magyar fogorvosok 98%-ának ajánlása/

„A magyar fogorvosok nem matematikából a legjobbak.” /a magyar matematikatanárok 100%-ának véleménye/

„Phhh… fhhh… phhh… fhhh… Örülök, hogy az Erő sötét oldala segít a hányinger leküzdésében, mert a maszkomat sosem vehetem le! Phhh… fhhh… phhh... fhhh…” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Ó tervezőm, mekkora lehet ennek a sötét bádogember büdös szájának a phhh értéke?! Nem kéne egy lézerfogkefével gyakrabban fogat mosnia?!” /3CPO, protokoll droid/

„Nekem olyan érzékeny a torkom, hogy már a fogmosástól is hányinger kerülget, és addig öklendezek, míg újra fogat kell mosnom. Ördögi kör!” /Műmájer Mimóza, betanított torokgyík idomár/

„Na, gyerekek, tegye fel a kezét, aki még sosem hányt fogmosás előtt! Senki? Na, hát ezért ennyire hiánypótló mű a már-már a XXIII. század költészetét képviselő Frady Endre mélylírája, amely egyszerre borzongat és tanít, ápol és eltakar. Undor és feloldás. Émely és feloldódás. Oldás és kötés. Egyes és ötös. Előbbi annak, aki nem tanulja meg, utóbbi meg annak, aki megtanulja. A jövő órára!” /Undor Andorné Idill Adél, középiskolai magyartanár és fogkefe ügynök/

„Konkrétan hányingerem lett és kidobtam a taccsot Frady Endre fogmosási ámokfutásától! Ez a hitvány semmirekellő pár kínrímmel úgy fel tudja forgatni a gyomromat, mint az Irma hurrikán Miami Beachet! Anyám szerint el kéne mennem fogat mosni és lezuhanyozni, mert olyan szagom van, mint amikor kutyapacalt főznek egy kínai gyorsétteremben! Mindenesetre, amíg a ferdeszemű szakács vizet forral, addig én bosszút! Vesszek meg, ha ne vesszen Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én fogmosás helyett beleharapok a sivatagi homokba, nyállal elkeverem és némi lögybölés után 1600 bár nyomással kilövellem a fogaim között.” /Chuck Norris/

Világ télen főleg téli.
Van, ki könnyedebben éli
Meg, de például a fagyík
Rögvest tömbös jéggé fagyik.

Főleg fákon él a fagyík,
Ám mert nincsen benne nagy ík-
-ú, csak dúdol: „Sala-lalá!”
S nem búj’ vastag kéreg alá.

Szomorú tény, fagyík télen
Kihalásban jár az élen,
S hóban így legtöbb falant
Daltorzót peng, fagyíktalant.

Falant: „Ha a fagyík kihal,
Nem marad, csak üregi hal
S zsírló, ki a nyarat féli...
Torzó lesz a világ, téli!”

„Még zsír, hogy félem a nyarat! Nagyon meleg, én pedig nagyon büdösre izzadom magam tőle! Még a laktanyasiak is inkább huszárvágást ejtenek magukon, csak ne nekik kelljen engem olyankor lovagolniuk, mert leájulnak rólam!” /Ráró a zsírló/

„Én megpróbáltam. Ellazultam. Szabadjára engedtem a fantáziámat. Próbáltam tudatosan felkészülni az üzenet befogadására. Talán csak a sokéves rutinnak, és a gondos életvédelmi előkészületeknek köszönhető, hogy pár órás lábadozás és ágynyugalom után visszanyertem hitem egy értelmes civilizáció létezésének elvi lehetőségében. Nem emlékszem pontosan mi történt, egyelőre annyi biztos csak, hogy Paul Neil Milne Johnstone trónja ma megingott.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez a vers egy pusztulat. Epilepsziás sokkot kaptam eme kátyúkkal övezett sztrádán. "Highway to HELL"... De ők már akkor Frady Endrét olvastak??” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Az esős időjárás, a fronthatás és a gyógyszernek szánt másfél liter tablettás félédes Homoki Hánytató együttes mellékhatása miatt a költőt az ihletadó homlokcsókolás miatt egyszerűen csak leütöttem egy fagyott fagyíkkal! Én kérek elnézést!” /a múzsa/

„Én érzékeltem, hogy a múzsa veszélyt jelenthet, de sajnos a nemzeti átképzési program levelezőn elvégzett biztonsági őri bizonyítványának felmutatása ebben az esetben kevésnek bizonyult. Engem fagyíkká változtatott, de már kimúltam.” /a költő hivatalból kirendelt védőangyala/

„A költő a bizonytalan jelentésű szavak tetszőleges felcserélhetőségének felszabadító erejével vágja át a szigorú irodalmi szabályok gúzsába kötözött emberiség gordiuszi csomóját. A nyár antitéziseként elénk fagyó tél az ellenkező töltetű ugyanazság egymást kioltó vehemenciájával világít rá való világunk végletekig világias világtalanságára. A lángvágó lelkű poéta fényesen bizonyítja és leplezi le a "Hólatyakba fejelve szem nem marad szárazon!" közmondás féligazságtartalmát! Elő a farbával! Világ fagyíkjai, nevesüljetek!” /Tézis Góné Antitézis Antigóné, a Sekélyes Sastudat c. alternatív költészeti versportál szintetikus szcenárióírója/

„Csak kapnám a kezembe ezt az irkafirkálgató nyikhajt, majd adnék én neki az NDK import vasbeton kontykötőtűmmel! Szegény fiacskám habzó szájjal beleájult az ölembe és azóta nem győzöm azzal nyugtatgatni és vigasztalni, hogy ez a degenerált evolúciós túlkapás Frady Endre kilenc évvel idősebb nála, tehát ha minden jól megy, akkor az én kis kritikus nyuszikámnak lesz majd egyszer egy nyugodt évtizede, mert ez a legelsőszámú irodalmi közellenség az urnájából már csak nem fog majd verseket küldözgetni szegény kis Robikámnak!” /Puzsér mama/

„Itt Texasban nyáron sincsenek fagyíkok, mert az őseik – a dinoszauruszok – már akkor kihaltak, amikor egy űrugró edzésem végén meteorként becsapódtam.” /Chuck Norris/