Faforgáccsal áteresz telt,
midőn rágott fát e resztelt
máj utáló öregecske
feleségű dőre kecske.
Öregecske felesége
töprengett: „A feles ég-e,
ha a bélben tüzes a víz,
s vesekövet űz e sav íz?”
Szólott a nyáj kőművese:
„Sajna nem űz! Kő’ művese?
Tudok óccsó eredetit,
tisztíccsa az eredet itt!”
Művese egy áteresztő,
jó anyagot átereszt ő,
eleje kis áteresz-tő,
vége pedig itt van, kedves gyerekek, fuss el véle!
*Áteresz: vasúti v. közúti töltésbe épített kisebb nyílású műtárgy; arra való, hogy a kisebb vizeket egyik oldalról a másikra átvezesse /Arcanum/
„A közelemben az elmúlt percekben többször is elhangzott az áteresz szó. Meg is lett a következménye…” /F. Endre, költőgigász/
„Random felvonuló gyerek:
- Költő bácsi, most kell felmutatni azt a transzparenst, hogy HURRÁ! ?
Random felvonuló gyerek apukája:
- Amúgy miért van az, hogy mindegy milyen közéleti hatások érik a Költőt, annak mi viseljünk a következményeit......költői kérdés volt!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Zavarja, humán úr, hogy Random Rezsőke közéletművész és népi zenekara teleőrjöngi a Felvonulók Kérték c. kívánságműsort?! Jöjjön inkább hozzám labdázni!” /Dévényi Tibi bácsi, a Három Kívánság c. műsor nagy arca/
„Olyanok a kecskerímek,
mint mikor a kecske rí: mek.
Feltehetően Költő Úr is rendelkezik ezzel a tudással. Felhívnám viszont a figyelmet arra, hogy a tudás birtoklásának ténye magában nem elegendő ok a tudás felhasználására.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/
„Tudja, világegyetemi úr, a középkorban pont azért nem voltak koedukáltak a tudományos iratmásoló rendek lakótelepi cellái, mert közismert volt a mondás, mely szerint: Két tudás nem fér meg egy zárdában.” /Villa Negra, nem apácazárda és nem fényes lokál/
„Erről az átereszes regéről jut eszembe a ’Kéretlen mobil meseküldő szolgáltatás’ című kétsorosom, amely így szól:
SMS-em átka:
Mese-mese mátka!
Na, vajon miért mondom én ezt?!” /Kínrím Kesztölc, a kétsorosok koronázatlan királya/
„Szeretnél egy átereszt, Andi? Egyet nem? Veszek neked százezret! Aranyból, gyémánt berakással! Örülsz neki, Andi?” /Mészáros Lőrinc, a St. Róman Életművész Gazdakör (SRÉG) sokszoros multimilliárdos víz-gázszerelő fővédnöke/
„Javítsd meg az átereszt,
Minden verset átereszt!”
/M. András, a költő legállandóbb és talán már nem is a leglelkesebb olvasója/
„Pontosítanék, legállandóbb M-ke celebimádó uracska, nem javított áteresz kéne ezeknek a verseknek, hanem kénsavval teletöltött, hermetikusan zárt, aranyozott ólombetétes vasbeton búvárharang a Mariana-árok mélyén, aztán mehet a víz alatti nukleáris robbantás a harang origójában! Vesszen a szellemi toprongy! Ne lássam anyám emlékoltárterítőjét a telihold fényében, ha valaha is érdekelni fog, mi az az áteresz és miért kellett szövegváladékot okádnia róla ennek a törzsfejlődési zsákutcában büdösödő médiaprolinak!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„A múltkor egy áteresz mellett álldogáltam, majd amikor hirtelen eljöttem onnan, a hűlt helyemen keletkező vákuum kitépte az átereszt a földből a fölötte lévő vasútvonallal egyetemben. Szerencsére csak húsz mérföld hosszon.” /Chuck Norris/
„Egyrészt elhatárolódom, másrészt elnézést kérek, harmadrészt ígérem, hogy a jövőben igyekszem az eddigi szinte semminél is még kevésbé szem előtt lenni. Bocs, hogy áteresztek!” /az áteresz/
