(gyerekdalocska)
Ugrabugrálgat a medve,
Telitalpa nagyot dobban,
Ettől igen tyű a kedve
S dibeg-dobog egyre jobban.
Annak, ki a földben lakik,
Szájában nincs nyugodt falat,
Mert dübörgő nagy valakik
Porrá zúznak plafont-falat.
refr.:
Dibeg-dobog medve koma,
Mélyre süpped lába nyoma,
Nincs alatta víg lakoma,
Jaaaaaaajj!!!
Vakond járat omlik-bomlik,
Ahogy rajta mackó tapos,
Nem marad, csupán egy rom lik,
S menekül, ki nem lett lapos.
refr.:
Dibeg-dobog medve koma,
Mélyre süpped lába nyoma,
Nincs alatta víg lakoma!
Jaaaaaaajj!!!
Látja bár, hogy mázsás tánca
Messze kerget nyestet, nyulat,
Mégse mélyül homlokránca,
Medvénk legyint s tovább mulat.
refr.:
Dibeg-dobog medve koma,
Mélyre süpped lába nyoma,
Talpa alatt híg lakoma,
Pfúúúúúújj!!!
„Pfúúúúúújj!!! Ez gusztustalan!!! Laposra taposott nyestek és fröcsögő vakondvér?! Meneküljön, ki merre nem lát?! Jaaaaaaajj!!!” /Vak Ond, honvesztő kondavezér/
„Örök polgárpukkasztó rokker lévén szívesen megzenésíteném ezt az agyatlan rettenetet, csak annyira gusztustalan, hogy attól félek, hogy a közönség visszasírja majd a fiatalkori, színpadon előadott csirkedarálós produkciómat!” /Nagy Feró, a nemzet csótánya/
„Endrénk új ifjúsági slágere remekül illeszkedik a Fiatalokat a Zéletre Nevelő Versikék évszázadokra visszatekintő zsánerébe. Ha nem tolod, összetöröm házadat, sós kútba tesznek, onnan is kivesznek, meg is hal egy kisbogár, menekül ki nem lett lapos. Merjük idejekorán megmondani a kölöknek a tuttit, mielőtt ő kezdi megmondani nekünk a frankót!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„2050. (A Felcsúti terror 30. évfordulója.) Kriminológiai záró vizsga kérdés: Utalások és segélykiáltások címmel elemzést kérünk, a hírhedtté vált F. Endre terrorista (A "Felcsúti pusztító") lelkületéről, tudatmódosító szerek hatásáról. Mi vezethette a költőt a radikalizáció felé?” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/
„Jaj, reál úr, ha én ezt a kommentjét közzéteszem, akkor mindkettőnket elvisznek! Én tényleg szívesen lövöldöznék 2020-ban Felcsúton, de csak kapura a Pancho Arénában! Mindent eldöntő tizenegyest akarok rúgni az Újbudai Medvék csapatában a Csúti Csigák ellen!” /Frady Endre, költőgigász és achilles gyulladt amatőr futballista/
„Na, maguk ketten, a reál meg a firkász, holnap hajnali háromkor háromezerhatszázötven napi hideg élelemmel jelentkeznek rendészetünk antarktiszi közmunkatáborában pingvintrágya lapátolói munkakörbe! A jegesmedvéket etetni kötelező és életveszélyes! Futólépés! Dobbanjanak azok a satnya lúdtalpak!” /Csávás Kálmán fagynagy, a Liberálbolsevista Ótvar Nyikhajokat Átnevelő Láger (LÓNYÁL) táborparancsnoka/
„Jaj, ha ez az ugráló fenevad átszakítja a fölöttem felhalmozott talajrétegeket, akkor meg fogják találni az aranykoporsómat! Rá fognak jönni, hogy hun vagyok!” /Attila, a hun/
„A költő gyermeki lénye ismét előtört és bugyborékoló áradatként mossa el a begyöpösödve elfelnőttesedett társadalom eldologiasodott gátjait. Az a szabály, hogy nincs szabály, és azt is meg kell szegni! – sugallja az önnön babalétét újranyáladzó költőfenomén. A vérben tocsogás bája keveredik az önfeledt haláltánclírával. Frady Endre ismét mélyen önmaga fölé nőtt és meghaladta saját magát. Már novemberben megszületet a karácsonyi vásár irodalmi nyest zellere!” /Subidubi Sotokánné Tilláromhaj Titanilla, a Rész-rész gyermekláncfűrész c. meseportál nóta- és kutyafája/
„Mi ez a fertelmes idecsinálmány, amibe már megint beleléptem?! Mintha az agyamba talpalt volna egy eszeveszetten lambadázó medvecsorda! E vers olvastán haladéktalanul felvettem a kapcsolatot a Magyar Űrhajózási Társaság Univerzumba Rohamléptekkel Hiperűrugró Alapítványa (MŰTURHA) illetékeseivel, hogy amint felfedeznek egy lakható bolygót, anyámmal a legelsők között kaphassunk rajta irodalmi menedékjogot! Vagy legyen inkább börtönbolygó és száműzzék oda Frady Endrét! Visszamenő hatállyal!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Egyszer Texasban az erdőben aludtam, amikor véletlenül a fejemre szambázott egy másfél tonnás grizzly medve. Szegénynek szilánkosan tört a lábfeje és a lúdtalpát kénytelen volt eladni 1000 darabos puzzle-ként a mexikói bolhapiacon.” /Chuck Norris/