Frady Endre

Unalmas az összes isi,
Ha a napfény áprilisi.
Tanulási kedv már apad,
S börtön a szűk iskolapad.

Jön a fecske, jön a gólya,
S bezárt diák bús egója
Szállni vágyik vélük messze…
Kicsöngetés vajha lesz-e?!

Utóvédharcol a tanár,
Tépett szájából dől tan ár,
Ám a tavasz mindent gátol,
S szorgalom szabin van mától.

Szerelem kell, nem a töri,
Stréber, aki magát töri!
Legyen folyton lyukasóra,
Suli váltson freedom show-ra!

Ámde otthon nagy a szigor,
Nincs fülig száj fölött víg orr.
Pofon csattan: Nuku wifi!
S mégis leckét ír az ifi…

„We don't need no education. We don't need no thought control. No dark sarcasm in the classroom. Teachers leave them kids alone! Hey! Teachers! Leave them kids alone! All in all it's just another brick in the wall. All in all you're just another brick in the wall.” /Pink Floyd, együttes/

„Tüdüm tüdüm tüdümdüdüm düdüm düdüm düdűűűűm düdüdüdümm! Ez az druszám, énekeljünk nekik!” /Pink Panther, rajzfilmpárduc/

„Na, a két kornyikáló rózsaszín most jelentkezik az igazgató úrnál egy intőért, holnap pedig beszélni szeretnék a szülőkkel!” /Ókor Ottokár, gyomorfekélyes töritanár/

„Igyi szudá, moj durák gyerek! Te kapni balsój tasli, hogy fal adni jiscso raz! Lényin szkazal: ucsítyszja, ucsítyszja, ucsítyszja! Csinyálni meg dámásnyeje zadaányije! Davaj, davaj! Nesze, kapni makarenkói pofon!” /Szigor Igor, ideiglenesen hazánkban állomásozó apuka és metrószerelő/

„A mai fiatalok el vannak kényeztetve és finnyásak! A menzán például nem eszik meg a finom moslékot, amit a hizlaldában a saját disznóink szájától vonunk meg! Borúsan látom a jövőt!” /Mócsing Menyhért, az Egyesült Gyermek Éheztetési és Megnevelési Ármádia (EGYÉMÁ!) munkatábori főszakácsa/

„Költő úr, ha nem tudja megkülönböztetni a börtönt az iskolapadtól, akkor a kettőből az egyikben biztosan nem ült! Nem is baj, hogy életfogytig bent vagyok, mert szabadlábon esetleg összefutnánk!
    Jobb verset írok én itten
    Magáénál benn a sitten!”
/Lokomotív Lajos, visszaeső vonatrabló és amatőr költő/

„Figyeljetek már, gyerekek! Frady Endre bácsi írt nekünk és rólunk egy szép páros rímes verset! Óra végéig mindenki megtanulja, de síri csendben, mert dolgom van! Nincs véletlenül valakinél egy normál A hang?” /Líra Leóné Oktáv Oktávia, magyar-ének szakos tanár és maszek hegedűhangoló/

„Ismét zseniális mű, el se hiszem. A tömeggyártásnak van előnye, egyszer-egyszer csak megcsillan itt valami jól elrejtett érzék. Csak ne lenne ez a költészetre érzékeny terület az esetek 99 %-ban elnyomva rettenetesen! Ha így haladunk még 2-300 vers és kinyerünk belőle 10 igazán remeket. Csak éljük túl a többi agysorvasztását!” /P. Gergő, a költő reál műveltségű mérnökkollégája/

„Ilyen plasztikus költeményt az iskolai tavaszi fáradtságról a nagy Csomeláky Ibrány máig feldolgozhatatlan halála óta még senki sem alkotott! A fáradhatatlan Frady Endre fáradságot és olvasót nem kímélve könyörtelenül szembesíti a társadalmat azzal a ténnyel, hogy a tavasz – mintegy a szélsőségek közötti karaktertelen ütközőpontként - örökre és jóvátehetetlenül beszorult a tél és a nyár közé. Ezért a művéért idén neki ítéljük oda a Csomeláky Ibrány Emlékérmet.” /özv. Csomeláky Ibrányné Múlthozragadt Melánia, a Csomeláky Ibrány Tisztelőinek Társasága (CSITT) tiszteletbeli elnöke/

„A tavaszi fáradtságot nyomokban sem tartalmazó irodalmi csúcsparazita tovább élősködik a költészet gazdaállatán! Anyám szerint hitetlen rosszcsontként nem imádkoztam eleget Nazianzi Szent Gergelyhez, az írók és költők védőszentjéhez, hogy vagy vegye már le a kezét erről a szellemi rágcsálóról, vagy tegye rá, de lendületből és egy nagy dorongot szorongatva! Hát, ha én Frady Endre helyében lennék, akkor ez után a klapanciám után befejezném a pálya- és ámokfutásomat, saját kezűleg semmisítenék meg mindent, amit eddig írtam, bocsánatot kérnék az emberiségtől, majd a további grafomán kísértések elkerülése végett mielőbb megszűnnék létezni! Ja, és a feltámadáskor beteget jelentenék!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„Sajnos Frady Endrével szemben tehetetlen vagyok. Én magam is kapom a verseit és folyamatosan forgok a síromban. Egy szerencsém, hogy halott szentként sosincs hányingerem!” /Nazianzi Szent Gergely/

„Amikor elkap a tavaszi fáradtság, akkor nem csak egy szemgolyóval nyomom ki az összes fekvőtámaszt, hanem használom mind a kettőt.” /Chuck Norris/