Fővárosunk szmogra riad,
Senki sem lát, csak Ariad-
-nét tárcsázza, jut tán fonál;
Szorgos népünk telefonál.
Azt írja sok netes portál,
Budapest egy hamus por tál;
Lélegzetet venni káros
S zakószürke zsír a város.
Légből nem tűnik a gríz el,
Amíg megy a sok-sok dízel,
Meg míg fűtünk szénnel, fával,
Mi a kertes népre rávall.
Szélcsendet jósolnak jósok,
Ilyen rossz hírből van jó sok,
Mert míg szél nem fúj, csak piszmog,
Nagy szmogból sosem lesz kis szmog.
Zivatar, ha megjön s tombol,
Milliárdnyi szmog atomból
Összes elég s tisztul e lég…
Vegytanár szól: Jól van, elég…
…telen!!!
„Szmog atom, mi, szmog atom?!?! Ráadásul zivatarban éghető?!?! Ááááá!!!! Hogy omoljon rád és temessen maga alá a periódusos rendszer, te kémiából felmentett álhumán szerencsétlenség!!!” /Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, orosz kémikus/
„Imádom a füstködöt! Napok óta folyamatosan csöng a nejem telefonja és már a teljes éves fonalkészletet eladtuk aranyáron! Ara, nyáron a Seychelle-szigeteken nyaralunk, vagy a Bahamákon!” /Ariad Arnold, az Ariad és Arája Fonalgombolyító Kft tulajdonosa/
„Ne verseljen már bele az életünkbe egy Suzuki Ignises panelproli, aki gatyában izzad a távfűtéstől, miközben nekem muszáj új-zélandi parafát rakatnom az új-funlandi kandallóba és az új dízelmotoros Audival mennem pókerezni, a nejemnek meg az új dízeles Mercivel a műkörmöshöz! Nyomorköltő!” /Vastagbőr Vazul, újgazdag játékgép díler/
„Még jó, hogy a nyári olimpia idején nem lehet szmog, mert egyrészt olyankor nem kell fűteni, másrészt autóval két hétig úgysem lehet közlekedni Budapesten, ugyanis le lesz zárva az egész város! Remélem, az olimpiai lángot nem kínai szénnel táplálják majd!” /Nyakigláb Nyihámor, hosszútávgyalogló/
„Hasznos, ha már a földi életetekben megszokjátok a köhögtetően büdös homályt, mert a pokol sokkal rosszabb lesz, bár itt legalább nem kell fázni, mivel pikkelyszikkasztó a meleg!” /Gyarló Gyula a gyehennagyík/
„A szemcsípő rímekben fuldokló mélylíra balladai homálya füstködként telepszik rá az olvasók sötétben tapogatózó lelkére, melyet csak a költő világtalant vakító erejű fényárban úszó munkássága ragyog be. A szmogon át a Napra lehet nézni, de Frady Endre poézisára csak hegesztőszemüvegben! Ilyen az, amikor a vers hat, alkot, gyarapít és a haza egy jót derül! Очень хорошо!” /Mojatyec Malagyecné Mély Matrjóska, középiskolai magyartanár és orosz titkos ügynök/
„A tavaszváró szmog tizenhetedik pillanatának nulla-nulla percében Stirlitz tudta, hogy a magába fojtott pláta plátovnai szerelme, Mojatyec Malagyecné Mély Matrjóska valószínűleg elszólta magát.” /Both Béla, a narrátor magyar hangja/
„Mi ez a tüdőbe szippantott szennylíra?! Mi ez az érzékszerveket szellemi bűztilóval tropára taglózó röggány?! Ki köpködte tele a lelkünket ezzel a mocsokszotyolával és dögmaggal?! Hát persze, hogy Frady Endre, minden ó-rosszok árja! Anyámat felszólítottam, hogyha feltéve, de meg nem engedve véletlenül előtte terem és elkezd neki felolvasni ez a két lábon járó métely, akkor rögtön kapcsolja be az NDK gyártmányú dízelmotoros hallókészülékét, hátha tüdőcsúcshurutot kap ez az irodalmi fattyú!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Nálunk Texasban sosem tartós a füstköd, mert ha kialakul, akkor letüdőzöm és kifújom a világűrbe.” /Chuck Norris/
„EZ JÓ! Na nem a szmog, nem is a riadó, hanem a lendület. Szabó Lőrinc Esik a hó c. opuszát idézi. Nem olyan fehér, nem is olyan vidám, de abszolút a miénk. S ha már nem fűthetünk, nem is közlekedhetünk, meg nem is lélegezhetünk, legalább írjunk, csak ne grafittal. Mielőtt ezt a verset kinyomtatná, gondoljon a környezetre!” / F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Amikor, korosodván, egyre-másra azt tapasztalja az emberfia, hogy talán nem is oly nagy sokára ráköszön az újabb gyermekkora, akkor megjelenik, mint egy angyalka, a Költő, aki egy csipetnyit visszahoz abból az érzésből, nosztalgiából, amit az első, eredeti gyermekkora raktározott el benne meghatározatlan időre. Köszönöm, hogy verseiddel segítesz felidézni olyan fragmentumokat is a boldog gyerekkorom szerves részét alkotó gondolat- és rímvilágból, amilyeneket a pajzán, de romlatlan frédi-bénis, mézga-gézás "Rímhányó" Romhányi-féle verselgés képviselt.” /olelottya nicknevű kommentelő az origo.hu-ról/
