Lámpában élt tök eltökélt
Szupermodern csodakörte.
Világítsak!!! - csak ennek élt,
S magát csakis ezért törte.
S mégsem égett! Így zokogott:
Összeomlott jó légváram!
Ragyogni én nem tudok ott,
Ahol nincsen váltóáram.
Így élünk mi, sok körtelény,
Mintha (büszkélkedünk páran)
Csakis tőlünk születne fény,
S nem kéne megváltó áram.
