Életem a krumplis tészta!
Harangot kongatnék, vészt a
Toronyban, ha elfogyna tán,
Mint a haj egy tök tar tatán.
Tésztátlan, ha lenne krumpli,
Habzanék, mint szenszej Kroomp Lee,
S agyban bomlasztana észt a
Krumplitlanul készült tészta.
Szép uborkát, kovászosat
(ami gégét lágyan mosat)
Falok hozzá eme ódon
Környezetben retró módon.
Eszem-iszom, dínomdánom,
Jóllakottan azt se bánom,
Hogyha soha sincs a heti
Menün kandírozott jeti.
„A költőnél szemmel láthatólag elmentek otthonról, hiszen halvány segédfogalma sincs arról, hogy a krumpli és a tészta egymástalanul fő, és csak a külön-külön elkészültüket követően lesznek összecsuszmákolva a mindenki által jól ismert bézsvöröses masszává.” /Frottír Frodó, főszakács és fregolidíler/
„Költő úrral mind a ketten
Habzanánk, bár fékezetten.”
/Kroomp Lee, forró krumlis tésztával megégetett szénszájú szenszej/
„Szól a harang, bimm-bamm,
Megiszom a Bambim.”
/a toronyőr/
„Tudja, kit kandi kamerázzon, költő úr, a nénikéje térde kalácsát! Na, csak jöjjön egyszer télen az én utcámba síelni, majd letépem az összes fejét! Idióta!” /egy kandírozatlan jeti/
„Eszik-iszik, költő úr, dínik-dánik?! Magának nem otthon kéne inkább kipihennie a nemrégiben történt varratszedését?! Henye egészségügyi hentergés helyett zabál, mint egy éhenkórász ártánydisznó?! Na, tiplisek, fogjuk meg, oszt’ dobjuk a jó öreg Prokrusztész ágyába!” /Csávás Kálmán sörnagy, a Nyugalmazott Alkoholista Katonaszökevények Légióinak Óriásalakulata (NYAKLÓ) nélkülözhetetlen tótumfaktuma/
„Prokrusztész az áldozatait az ágyába fektette, és megkínozta: Ha áldozata nagytermetű volt és kilógott az ágyból, akkor levágott belőle, hogy éppen beleférjen. Ha alacsony volt, akkor addig nyújtotta, míg az ággyal azonos hosszúságú nem lett. Soha senki nem fért be pontosan, mivel titokban két ágya volt. Thészeusz győzte le, és ölte meg a saját módszerével: levágott belőle, hogy beférjen az ágyába.” /Wikipédia Winnetou, webes wéleménywezér/
„Tudja e meny, tudja e vő,
Tudja mérnök, tudja lovász,
Krumplis tészta mellett levő
Uborkára kell a kovász!”
/falfirka az Internesönel Kovászos Uborkagyár (IQ) portásfülkéje melletti válaszfalon/
„Mi ez a kivagyi közgyalázat?! Értem én, hogy a haspók Frady Endre azt hiszi, hogy egy költő nyugodtan írhat arról, hogy szereti a krumplis tésztát, vagy arról, hogy nem szereti, ha alvás közben atkák másznak a pofájába, netán az esetleges aranyér műtéte utáni ágytálhoz kötöttségről, de miért?! MIÉRT?!?!?! Ne lássam anyám szellemét mennyei krumplis tésztát enni, amíg a retrográd vérmókusok föl nem falják Frady Endrét kovászos uborkával!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Én össze tudok gyúrni egy vájdling krumplis tésztát olyan kis sűrű magokká, amiket, ha elvetek, akkor öntözésként a saját nyálamat ráköpdösve másnapra már kinő egy komplett krumplis tésztafa erdő.” /Chuck Norris/
