Hegedűmön sima fatok,
Tetején vár pergamenem,
S rá mély verset írogatok,
Mit csak én értek meg, te nem.
Nézhetsz persze ezért le te,
Ám ez engem nem érdekel,
Mert ez bensőm vetülete,
Amit ide írnom le kell.
Bensőm kettős céllal vetül:
Mindig legyen telt a bendő,
S dokim ne legyen cefetül
Lágyéksérvem megműtendő!
Mert, ha megcsuklik a szike,
Hagyományos, ami leend:
Létem lösztalajos szike
Elsuvad, oszt’ bekúsz’ The End…
(hegedűszó és elúszó stáblista…)
„Ó, jaj, a zárójelből a folyóba ejtettem a hídról és most elúszik a stáblista!!! Segítség!!!” /Hegedű ben Hur, júdeai rendezőasszisztens/
„Semmi baj, ben Hur, nem a te hibád! Biztos elszédültél, amikor megpörgetett a forgatókönyv. Ha jobban leszel, elkezdjük forgatni a mennyei várostromot a pályaudvaron, bár a vonat nem Vár...” /R. Ákos, rendező/
„Igaza van, költő páciens úr, ez tényleg olyan mély, hogy nem értem! De megígérem, hogy ha majd meglesz a jövő évi műtéti időpontja, akkor előző este már csak mértékkel iszom és csak annyit, amennyit megkíván a szervezetem! Oszt’ lesz, ami lesz! Ja, a maga bendője viszont aznap már ne legyen tele, mert nincs elég emberem maga után takaríttatni a műtőt!” /Dr. Vérgőz Vendel, sérvsebész/
„Ha nem gyógyul heged,
Ülni
Sem tudsz, nemhogy heged-
-ülni!”
/egy aranyeresek által nyilvánosan megkövezett ismeretlen ókori költőgyógyász méltán elfeledett műve/
„Nem lágyéksérve van magának, költő úr, hanem agyhúgyköve! Felforrt az agyvize és hipp-hopp hipochonderré vált?! Nem lehetséges, hogy versírás helyett inkább megtanul hegedülni egy elektromos hegedűn, de csak olyan helyen játszik, ahol nincs áram?! Mindenesetre eszébe ne jusson a verseit saját zenekísérettel elénekelni, mert az terrorcselekménynek számít és akár életfogytiglani fegyházzal is büntethető! Szegény többi rab! NEM ENG.!” /Vájtfülessy Vendetta, a Költészetet Újra Szabályozó Óriási Befolyású Alapítványi Bizottmány (KÚSZÓBAB) zsinórmértéktartóoszlopa/
„Ritkán van olyan, hogy nem tudok elsőre értelmeset írni, de most túljártál az eszement, mint az okos lány a mesében. Szól is valamiről a vers meg nem is...” /M. András, a költő legállandóbb és legmátyáskirályosabb kommentelője/
„eM úr, ön szerint a téma
Néma is meg nem is néma?”
/Hunyadi Mátyás (1443-1490), a király/
„Fekete az én kalapom,
És fekete a pajeszom.
A hegedűm tokba rekedt,
Környülötte Szeráf repked.
Frady Endre igazat ír,
Nem úgy néz ki, mint egy szatír.
A böndőtáj felső-far ügy,
Nem oly, mint egy vérnásfa rügy.
Ha orvosnak keze remeg,
8 milliárd marad még meg.
De ha lehet, bízva bízzunk,
És közben potrohra hízzunk.
Sej!”
/Nyuggerapó, költő legszépkorúbb és legszószátyárabb kommentelője/
„Sej, a mi Nyuggerapónkat bántó szelek fújják,
Sej, az van abba fújva, éljen a potrohosság!
Sej, szellők, bántó szellők, fújjátok, fújjátok,
Holnapra szétszellentjük az egész világot!”
/Vitéz Bélgázossy Béla Géza, túlnyomásszabályozássy betanított főispán/
„Drága Költő Úr! Ha megfordult a fejében, már ne tegye! Nem kell selyemdrapériába burkoltan jelezni, hogy a legősibb szakma vonzó lehet a katá-ról lecsúszó mérnököknek. Művészeknek sem ajánlott már a kata! Van egy Popsid?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas sanyarú szófacsaró/
„Ööö... a Költő a leghatározottabban kijelenti, hogy Dr. Ház 18 éven felülieknek szóló sanyarú szófacsart kommentjét több, mint π-szer18 éven felüliként sem érti, ám mivel eléggé el nem ítélhető módon ő maga kérte fel Dr. Ház urat kommentelésre, így kénytelen-kelletlen leközli. De ilyen többet elő ne forduljon!” /a Költő/
„A költő úrról és verséről az alábbi dalocska jut eszembe:
Ha én agyhalt lennék
Jaga diga, diga diga, diga diga, diga dam
Éjjel-nappal, diga diga daj
Tartana a nagy agy baj-baj!”
/Tóbiás, a tojásember/
„Mi ez a bő lére eresztett semmitmondás, ez a minden mondanivalót nélkülöző személyiségzavaros elmekórkép?! Aki fából készült hegedűtokra helyezett pergamenen ír elvont verset, az bármilyen más ormótlan gazságra is képes! Az ilyen rémirodalmi torzszülemények a túlvilágon felolvasva alkalmasak lehetnének letesztelni azt a képtelenséget, hogy az örök életű lények képesek lehetnek-e szörnyethalni! Vagy csak az agyuk hal meg, a lelkük tovább szenved?! Remélem, hogy drága anyám felhőkörletébe nem jut be ez a szellemi métely! Abcúg Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Lágyéksérv? Nekem még a lágyékom is szilárdék. Gyémántpengés szikét lehet fenni rajta.” /Chuck Norris/
