Rosszkedvű a költő mostan,
Mintha rágós-mócsingos tan
Lenne épp a folyó óra
Ott, hogy gyúrnak konyha show-ra.
Szörnyen néz ám ki a mócsing,
Mint majd’ murdelt lón a gyó’cs ing,
Mit nem bír, bár venne ő le…
Nem lesz soha jobbkedv tőle.
Murdelt ló az ritkán öltöz’,
Akárcsak a tóba dőlt őz,
Vagy meztelen csigabiga,
Kit nyálba tör giga iga.
Rossz a költő kedve, hinnye,
Akár Lőrinc napi dinnye,
Mely hervasztón lucskos díszlet…
Költő és e verse mísz lett.
„Mi bántja, költő úr? Csak nem a szelek? Jobb kinn, mint benn! Eressze el magát! Szálljon, mint a kiszúrt lufi! Hatás - ellenhatás! Patás - ellenpatás! Ördög - angyal! Fekete - fehér! A jó, a rossz és a csúf! Ennio, enni jó! Csak hizlal! Sebaj, úgyis fogy a magyar! Brühühü!” /Mísz Hahn Geri, szomorország szittya szépe/
„Unatkozik költő elvtárs, rossz a kedve?
Vásároljon! Akciós a mosómedve!”
/Pepin bácsi, sörgyári poéta/
„Rosszkedvemre van egy nagy ok:
Brutálisan álmos vagyok!”
/F. Endre, kialvatlan költőgigász/
„Tudja, költő úr, mit csináltak a régi rómaiak, ha álmosak voltak? Hát aludtak! Persze voltak, akik nem és ők még álmosabbak lettek. Viszont akár aludtak, akár nem, akár álmosak maradtak, akár nem, mind meghaltak. Úgyhogy mindegy is, hogy alszunk-e vagy sem, úgyis megmurdelunk, mint a gyolcsinges ló, a tóba dőlt őz és a giga igájában vergődő lenyelendő csigabiga. És még sokan mások…” /Fataliga Fatália, a Minden Mindegy Alapítvány (MMA) hatékony hiábavalósági halogatója/
„Red Bullal erősített kávét a Költőnek, de azonnal, mert ha ilyeneket költ, mi is költhetünk a temetésre! ... Már csak az a kérdés, hogy kiére, és a fáradt Költő kiég-e?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas műenzim müezzin/
„Jaj, szörnyűbb egy Red Bull Racing,
Mint bőrnyűvő oltott mész ing,
Ki ilyet magára rávesz,
Magára vessen a csávesz!”
/Csumidai Csámpi Csemő, csehszlovák csővázas csigaház csatornázó csoportterapeuta/
„Lélekből szól intőn mély jel:
Nem kén’ meccset nézni éjjel
Gólözönre vágyó kéjjel,
S nem esne a költő széjjel!”
/Elementáris Elemér, elemi entellektüel/
„Rosszkedv hétfőtől péntekig,
Hétvégére nem létezik.
Ha jön szombat és vasárnap
Engem jó kedvben találnak.”
/M. András, a költő legállandóbb és leghétvégecentrikusabb kommentelője/
„M. úr, attól víg kend,
Mint egy hajszolt vakond,
Meg süket Kond s vak Ond,
Hogyha itt a víkend?!”
/Álmos Előd, 2 vezér in 1/
„Az egész világ háló, és lógós benne minden világfi. Csak van, aki szörföl, és van, aki pók.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Ez annyira mély itt Magyarországon, Humán úr, hogy Új-Zéland környékén szökőárként észlelik!” /Régizélandi Rezsilla, műrovarnő/
„A világsikert aratott populáris Szomorú Vasárnap világsikertelenül populártalan dalmentes elfajzásában a depressziós költő rosszkedve gusztustalanul nyúlós mócsingszaftként telepszik rá a gyanútlanul öklendező olvasó látóidegrendszerére. Ízléstelenül ízetlen ízvilág ízű Izauramentesen izzó izé! De miért?! NEM ENG.!” /Merev Mufurcné Rideg Rondella, a Szomorú Alkotásokat Felülvizsgáló Testület (SZAFT) legfőbb pecséttunkolója/
„Inkább lennék mély gödörben mócsingosra kövezett mamut, vagy megkövezetlen mamut által megtaposott következetlen ősember, sőt egyszerre mindkettő, mint egy Frady Endre vers elé vetett megélhetési kritikus! Értem én, hogy ez a permanens vodkamámorból egy véletlen baleset folytán kijózanodott evolúciós zsákutca depresszíven éli meg az elvonási tüneteit és mócsingosat hallucinál, de miért kell ezt megírnia és miért kell nekem elolvasnom?! Ha pontoznom kéne, akkora nullát adnék, hogy a fal adná rá a dupla nullát!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Ha valaki itt Texasban rosszkedvű, akkor megjelenek neki álmában. Ha a lelkiismerete is rossz, akkor ijedtében szörnyethal, ha jó, akkor viszont megboldogul.” /Chuck Norris/
