Légtömb hátán vihar tapod,
Szemgolyókat agyba présel.
Mivel folyton szembe kapod,
Bárhová mész, tuti késel.
Kéményt szaggat, fákat csavar,
Megcsomózza ernyőnyeled.
Szádban másfél kiló avar,
Köpni nem bírsz, inkább nyeled.
Arcélemmel légben sodort
Hódtetemet kettészelek,
S megszólom e szeles modort.
Asszem, bántanak a szelek.
„Bántják a szelek, költő úr? Ne szenvedjen, ne fogja vissza magát, mert még kidurran, hanem vegyen fel egy szeles modort és engedje ki a gőzt! Maga megkönnyebbül, a környezetszennyezését pedig hamar elfújja a szél!” /Dr. Végh Béla, túlnyomás szabályozási főelőadó/
„Légmozgás idején szeretek a Szajna partján üldögélni és érezni az arcomon a párizsi szelet. Rósejbnivel és uborkasalátával.” /Rienövaplü Rezső, krupié/
„Ne majomkodj Rezső, itt viharról van szó! Mit csinálsz, ha nem a szelet érzed a baltaarcodon, hanem a rád dőlő Eiffel tornyot?! Idióta!” /Fetvozső Ferenc, krupié kolléga/
„Nem minden torony fenékig Eiffel!” /Notre Dame-i falfirka/
„Frady tátott torkán
Besüvít az orkán,
S behord légben kavart
Csiganyálas avart!”
/Újpesti Barnabás, konkurens kortárs költő és lilamajom tenyésztő/
„Mivel Magyarországon a nyugati az uralkodó széljárás, így nagy viharok esetén célszerű az arcunkat kelet felé fordítani, hogy ne legyen tele a szemünk-szánk papír euró tízezrekkel!” /Dr. Gomolyfelhő Géza, meteorológus és szupercella szakértő/
„Géza bá’, ha keletről fúj a szél, akkor meg eurázsiót csap az arcunkba? Oszt’ hány eurázsió egy euró? Mi, hogy ugyanannyit ér, mint az avar, amivel együtt kavar a szélben? Medveanyám, borogass!” /Dagonyai Dönci, Dr. Gomolyfelhő Géza kertszomszédjának gimnazista fia/
„Északról északi szél fú,
Nyugatról nyugati szél fú,
Délről déli szél fú,
Távol-Keletről kung fú.”
/Kungfuciusz, szélsebes kínai bölcs/
„Aki mindig csak a szelet figyeli, nem vet, és aki csak a fellegeket lesi, nem arat. – mondotta bölcs Salamon, és így váltak a lusta, ám élelmes parasztok meteorológusokká. A másnapi időjárást többnyire már akkor sem tudták eltalálni, viszont társadalmi hasznosságukat meghaladóan részesültek a termésből. Így van ez ma is.” /Ekevas Ede, a meteorológusi levelező szak felvételi vizsgáján mindhárom próbálkozásra elhasaló traktorszerelő és autodidakta teológus/
„Nyihaha-bruhaha!” /Szélvész, a kacagó kanca/
„A Mit gondolt a költő? keresztkérdésre a kereszthuzatot szimbolizáló keresztrímeken keresztül kereszhetjük illetve kereshetjük meg az igazság keresztútját. A keresztül-kasul fúvó szél, a keresztgerendákat hasogató vihar tombolása mind-mind a Yoda mester által megemlített folytonos mozgásban lévő nagybetűs Jövő ellentmondást nem tűrő allegóriája. A farágó hód holttetemének szerepeltetése a környezetvédelem eminens ünnepe. Ahogy a Nagy Vampetics mondta: Védd a fákat, egyél hódot! Holnapra mindenki kívülről tuja vagy jön a feketeleves és akkorát ütök a tanterem légterébe, hogy a szelétől is ágynak estek, elpuhult pernahajderek! Addig is oszlassátok el a kételyeiteket!” /Szigor Igorné Szikla Tekla, középiskolai magyartanár és jedi-erős kungfu edző/
„Mi ez a széllelbélelt szégyentelenkedés, ez a deheroizált bélgörcs?! A magyar kultúra piros betűs ünnepe lenne, ha Frady Endre végre hátat fordítana neki! Anyám örök életére esküszöm, ha elefántként születnék újra, Frady Endre pedig éticsigaként, nem haboznék teli talppal addig ugrálni rajta, míg a legutolsó nyálkamolekuláját is felszárítaná a szélvihar!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„A múltkor láttam, hogy valaki egy versenyautóval menekült a vihar elől, de a vihar gyorsabb volt, mert ő meg előlem menekült. Sikertelenül.” /Chuck Norris/
„Széllelbélelt széljegyzet
(avagy miért nem írok én verset)
Szélkakas tud szélirányt,
Szélzsák lobog szél iránt.
Széllökést vár szélmalom,
Szélörvényben csupa lom.
Szélvész sodor szelement,
Szélfogó is telement.
Szélcsatorna ereget
Szétszéledő szeleket.
Szélkerék űz szélcsendet,
Széltoló nem pihenhet.
Szélgörcsöt kap szélhámos,
Szélroham szélrózsát mos.
Szélbarázdás széljárás:
Széltiben fut vitorlás,
Szélvédőnkön kék tajték,
Napszéltől véd szélárnyék.”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„F.Endre NEM ENG!, F.Péter ENG!, mármint az a (dőlt betűs, zárójeles) része, amikor jelzi, hogy nem ír verset. A verses vers nem írást indokoló rész nyomtalanul és visszamenő hatállyal törlendő!” /Dögzsír Dezső, állami főcenzor/
