Nyomozzák a haveromat;
Kisül, nem is Téli Jenő,
S nincsen rajta ujjlenyomat,
Mivel sajnos alien ő!
Barátkozni idegennel?!
Szívemet a bánat nyűvi,
Mert ő nem néz, csupán szkennel,
S minden érzelme csak művi.
Földönkívüli mindenit!
Ver, mint partjelzőt a VAR át!
Jobb a nadír, mint a zenit,
Nem kell többé égi barát!
(földtánc!)
„Milyen sok minden is kell hozzá, látjátok gyerekek, hogy egy valami vers legyen! Nem elég ám, hogy minden sor nagybetűvel kezdődik, a sorok szépen egymás alá vannak írva, és a végükön vannak rímek! Sőt még az is kevés, ha a felhasznált betűk legalább egy nyelven összefüggő szavakat, a szavak meg magasabb szintaktikai egységeket alkotnak. Nem, nem gyerekek, a sok erőfeszítés még mindig nem ér fabatkát sem, hacsak a szöveg egésze nem hordoz valamilyen érdemleges tanulságot, valami katartikus újdonságot az olvasók számára. Jól figyeljetek, gyerekek, mert Endre bácsi csak egyszer mutatja meg... majd legközelebb.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Mi van, humán úr, beviszketett a bőr alá beültetett ELTE chip?!” /F. Endre, költőgigász/
„No comment, kifejtve: inkább törjön ki a mellkasomból az alien, mint ezt újra olvasni...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/
„Muszáj leszek kitörni a mellkasából, reál úr, mert ezt el kell olvasnom! Odakint az űrben nekem el sem hiszik, hogy létezhet ilyen agypusztító fegyver, mint ez a vers!” /Alien Májuselseje, mellkasonbelüli földönkívüli/
„Szeretem az alieneket! Amikor a kör közepén állok, mindig körbevesznek.” /Pataky Attila, mulatós rocker/
„Nekünk a VAR nem ellenségünk, hanem jó barátunk! Persze legszívesebben pofán vágnánk, amikor felülbírál és emiatt rajtunk röhög mind a hetvenezer néző, de hát egy jó barát nem csak ígér, de be is tart! A VAR nem rés, hanem erős bástya! Mondjuk igaz, hogy kb. ugyanolyan gyors is, de hát ki látott már sprintelő bástyát lesen?! Na ugye!” /Vak II Béla, partjelző és lesipuskás vadorzó/
„A nemrég kapott nyugiszurim hatására nem gondolom feltétlenül, hogy Frady Endrét sötét középkori indulatokat felkorbácsolva okvetlenül kerékbe kéne törni, esetleg kibelezni vagy máglyán elégetni, de a békés megszüntetésére irányuló bármilyen petíciót rögvest aláíratok anyámmal. Természetesen az én nevemben is, mert én a kényszerzubbonyban jelenleg akadályoztatva vagyok.” /Puzsér Róbert, posztkritikus állapotú kritikus/
„Amennyiben Téli Jenő nem Téli Jenő, akkor lehet, hogy más sem más? Azaz ha Téli Jenő más, akkor nem más, tehát mégis Téli Jenő? Lehet, hogy én sem vagyok én, hanem valaki más? Vagy én mégis én vagyok, csak a név más? Egy nagyon határozatlan névmás? Ki tudhatná ezt megmondani?! A jövő heti elemzésemben tovább kételkedem, tehát vagyok? De ki?!” /Török Gábor, politikai elemző és a Heurisztikusan Enervált Hezitációs Egyetem (HEHE) rektor potroha/
„Ha - és mindazonáltal ez a helyzet - Téli Jenő alien, úgy nyilvánvalóan immúnis a koronavírusra, így gond nélkül alkalmazhatjuk ápolónak az Örök Nyugalom idős otthonban. Megfizetni ugyan nem áll módunkban, de nyilván kárpótolja őt a nénik és bácsik neki szóló esti tapsa, ami után összeszedheti és felviheti nekik az ablakok alatti virágágyásból a kiesett műfogsorokat és járókereteket.” /Dr. Sóher Sejbán, az Országos Vírusbonyolító Intézet (OVI) orvhorgászból OKJ-sen átképzett gazdasági igazgatója/
„Egyszer - körülbelül hétszáznyolcvanezer évvel ezelőtt - úgy lefejeltem egy fémvázas alien csordát, hogy helyet cserélt a Föld északi és déli mágneses pólusa. Így van ez ma is.” /Chuck Norris/
