Lukács 15:11-32 nyomán
Volt egy apa s kettő fia,
Rendes család, nem maffia,
Bár a kisebbik srác léha
S taplóságot dumál néha:
- Utazási tettvágy éget,
Fater, add az örökséget!
- Tessék fiam, itt a vagyon!
- Köszi! - szól s már ott se vagyon.
Messzi vidék, csupa mámor,
Tele hassal lődöz Ámor,
S hősünk életébe a nő
Belép s osztán csak gondja nő.
Pénztárcája viszont apad,
S fotel helyett jő a fapad,
Lovin is a tippelt ló vét,
S az is elvisz jó sok lóvét.
(Ám míg tart az öröksége,
S bő nyakán tokás a gége,
Építtet tucat stadiont,
Melyben sok száz gólt Fradi ont)*
Kaja, pia, kártyajáték,
S bősz vámszedő Lévi Máték
Zsebébe a pénzmag gurul,
S jólét elszáll, mint a turul.
Ínség jő, a tömeg éhez,
Olyan, mint fémtelen MÉH ez,
S hősünk úgy tölti a hetet,
Közmunkában disznót etet.
- Apámnál az uccsó béres
Se éhkopptól bélfekélyes!-
- Ily sóhajt hall utca meg tér,
S böszme ifjú lassan megtér.
Hazaindul, vágya étel,
Megy mellette mező s rét el...
Távolról fut elé atyja,
S attól fél, hogy leugatja,
Ám az apja karja kitárt
S lelkében penget egy gitárt:
- Mennyi múlt el, egy tél, öt tél?
Mindegy fiam, jó, hogy jöttél!
S bár a srác elnézést kérne
(Olvasó is érzi: mér' ne?)
Apja levágat egy marhát
(Jobb ez, mint a csirkefarhát!)
Buli van! Jő báty, az undok
S kérdi: - Mért folynak a rundok?
- Öcs-jött buli! - szól az inas
Testalkatú héber inas.
Apjának bőg: - Fater, veled
Maradtam, ezt sose feledd!
Takarítottam a farmot
S mégse vágtál nékem barmot!
Apa ettől meg nem ijed:
- Fiam, mindenem a tied!
Öcséd eltűnt, oszt' ma meggyütt,
Gyere hát, bulizzunk együtt!
Irigység a békén átás,
S tök fontos a megbocsátás,
Erről szól jó Lukács mail-e.
Itt a vége, fuss el véle!
*(a zárójelben dőlt betűkkel írt rész a legrégibb kéziratok egy részében nem szerepel)
„A futball kétségkívül szent dolog s mint ilyen, nyilvánvalóan az Úr találmánya, így a zárójelben dőlt betűkkel írott rész csak a korai másolók egy részének eléggé el nem ítélhető figyelmetlensége folytán maradhatott ki a legrégibb kéziratok egy részéből. Ave Sancte Fradittore! Futballare necesse est!” /I. Ferenc pápa/
„Jobb otthon egy sült tulok, mint idegenben a moslék! Csoda-e, ha meg- és hazatértem? Viva, viva la Apuka!” /a volt tékozló fiú, jelenleg keményen dolgozó kisember/
„Opportunista suttyó! Ugatol, kapol! Megütlek úgy! Letépem az összes fejed, kiscsiga! Igazságtételt! Mindent vissza! Fater monnyonle! Vesszenek a dakota pirézek! Gyere ki a hóra, győzzön a jobbik!” /a tékozló fiú bátyja, taplótiloló segédmunkás/
„Mindenütt jó, de legjobb öt hon! Vagy hat?” /Kozmo Politáné Interneső Nelli, világpolgárnő és off-shore oligarcha/
„Gratulálok Frady Endrének, aki utcahosszal nyerte meg a 'Hogyan utáltassuk meg a Bibliát az irodalomkedvelőkkel?' c. vetélkedőt! Anyám szerint gusztustalan, hogy néhai Malév hányózacskóval a kezemben olvasok verset, de hát ő szerencséjére el van tiltva attól, ami nekem munkaköri kötelességem. Ha a költő lenne a tékozló fiú, én az apa helyében ölelés helyett géppuska sortűzzel fogadnám. A bátyjának pedig szabad kezet és a szabad kezébe baseball ütőt adnék... Üsd a költőt, ne siránkozz, ne szisszenj minden kis nyivákhoz!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„A tékozló fiú bátyja fejében lerúgtam volna az öcsém fejét, az öcs helyében viszont letéptem volna a bátyám száját. Ha én vagyok az apa, akkor meg mindkét suttyót kifejeltem volna a világűrbe. Én így rúgom le a kommunikációs i-ről a pontot.” /Chuck Norris/
„A mű a profán spiritualitás és a szakrális lágerhumor határmezsgyéjén balanszírozva szereli lapra és barkácsolja eggyé a mindenki által ismerni vélt példabeszédet, mely jobban megosztja a közvéleményt, mint a rezsicsökkentés, vagy a pacal. Az önfeledt rímpárzások tématermékenyítő genetikájából leginkább a formalizmust hordozó DNS-spirál inspirál. Igazi nyakaterkert nyúlványlíra, mely nyomokban tanulságot tartalmaz! Hovátehetetlen olvasmányélmény!” /Osztáni Ottokárné Slambuc Sarolta, középiskolai magyartanár és maszek génmódosítónő/
„A költő szemmel láthatóan jól ismeri a Bibliát, ám ugyanakkor egy hangot sem ért belőle. Az ilyen eretnekek szokták az Egyház tanait megkerülve és saját ékesszólásuktól megkergülve nyakra-főre félremagyarázni az Igét. Az ilyenek akarnak vasárnap vásárolni, pedig akkor még Krisztus Urunk sírja is be volt zárva! Sebaj, van még hely a purgatóriumban, Frady Endre is bőven befér! Apage satanas!” /Dr. Pokol Pál, teológus és hittan tanár/
