Vay Erzsébet volt a Lilla,
Kiről nevesült e csoda,
Gyorsan rohanok is illa-
-berek-nádak-erek oda.
Javaslom, hogy ti is gyertek
Látni saját szemetekkel
Mily szépek a függőkertek,
Szerintem ezt nézni meg kell.
Van itt barlang, s kicsi vasút
Döcög szép zöld tájak mellett
S visz kocka- és hordóhasút.
(Bocs, ez a rím miatt kellett!)
Vízeséstől tátul a száj,
Átcsónakázható a tó,
Sok a víz, itt nem dúl aszály,
Jót kreált a Mindenható!
„Köszönöm, jól esik a dicséret! Tényleg remekül sikerült környék ez is. Nem véletlen, hiszen hosszú szempillantásokig dolgoztam rajta.” /Mindenható/
„Jaj, hagyjuk már ezt a klerikális demagógiát! Az alapanyagot a természet adta, a Palotaszállót a természetes kiválasztódással kifejlődött homo sapiens építette és ugyanez a faj duzzasztotta mesterségesen ilyen nagyra a tavat is. Zöldre meg mi festettük a tájat, hogy könnyen bele tudjunk olvadni, amikor a titkos megfigyeléseinket végezzük.” /Xrwyk23-Pljhg008XzS, a földi marslakó kolónia ügyvezető igazgatója/
„Bonjour, mon ami! Nekem sosem volt kocka a hasam, ugyanakkor hordó sem vagyok, csak kicsit pohos. Dolgoznak a szürke agysejtjeim, de nem tudom kitalálni, hogy akkor én kisvasút helyett mivel közlekedhetek? Mi belgák hova álljunk?” /Hercule Poirot, belga mesterdetektív/
„Hogy vajon a mindenütt vízeséses és zöld Lillafüredet ellensúlyozandó nem lenne-e szükség egy mindenütt vízemelkedéses és lilla (sic!) Zöldfüredre is, annak megállapítására föl kellene állítani egy mindentől és mindenkitől független grémiumot - bár, hogy mi mindentől és ki mindenkitől kell és lehet függetlennek lennie egy ilyen holt nyelven elnevezett csúcsbizottságnak, annak eldöntését egy az előzőtől független másik ugyanilyen nevű csoportnak kellene eldöntenie. Ennek befolyásolására előbb fontos pozícióra kellene jelöltetnem magam, de, hogy független mérőeszközként ne hassak az általam vizsgálandó folyamatokra, utóbb inkább visszalépnék. Én csak termométer vagyok a terminátorok között, nem pedig determinátor termosztát. Valószínűleg…” /Török Gábor, elemző/
„Szép táj, szép vers, szép névadó! A nevem viszont nem volt olyan szép, mert nem egészséges, így később magyarosítottam. Ja, a mi nemesi családunkban valamiért minden Erzsébetet Lillának becéztek. Valószínűleg a sok belterjes házasság miatt genetikailag agyunkra ment a dzsentri jólét.” /Pejacsevich Tivadarné Margarin Erzsébet született Vay Erzsébet alias Lilla/
„Anyámmal épp most készültünk Lillafüredre, de lemondtam az utat. Szerinte egy rossz klapancia nem tehet tönkre egy szép élményt, pedig dehogynem. Egy korsó habos sörtől is el tud menni a kedvem, ha a pincér elmeséli, hogy mennyi patkány oldódott fel abban a hordóban, amiből csapolták. Frady Endre költészete egy a világirodalom erős sörében feloldott rágcsálómolekula kupac és körülbelül úgy is hat. Taccsra magyar, hí a kübli!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Egyszer egy kisvasút áthajtott a kockahasamon és ettől úgy szétrázta a rajta ülő utasok hordóhasát, hogy okádtak, mint akinek patkány úszik a sörében.” /Chuck Norris/
